>Majd,  ha
>  beszuntetik a bombazast, es artatlan civilek, europai infrastruktura
>  (gyarak,  korhazak,  hidak,  stb) bombazasat AMERIKAI gepek, na majd
>  AKKOR  en  is  vicceket  fogok  nektek  meselni,  es tajleirasokkal,
>  utibeszamolokkal   szorakoztatni   a  plussfotelbol  internetezgeto
>  polgarokat.

Elfogadták a béketervet
[június 3.] A szerb parlament elfogadta a rendezési tervet, 
így hamarosan vége lehet a háborúnak, ha az Egyesült 
Államok is így dönt. Milosevics Szlobodán Jugoszláv elnök 
percekkel ezelott bejelentette: a G8-ak béke és rendezési 
tervét elfogadta a parlament is. 

Nagy bajban vagy Beno!!!

>  A  masik,  hogy  nem  hordok magammal igazolvanyokat, 
> csak azoknak a fenymasolatait. 

Be kell vallanom hogy ez egy zsenialis otlet, ezt egyik proli 
felmenom sem tudta volna igy kitalalni.

Nagyon dezsavu-s a hangulat itt kerem. A "Hiromi szindroma"
uj aldozatokat szed az Azsian? Bar a fertozes nem olyan heves
mint a honapokkal ezelotti, lassan-lassan azert attetelezodik.

>Temakor: Paar soros iras, talan kinaiul? ( 27 sor )
>http://www.jazzmusic.demon.nl/azsiai_szoveg.tiff
>
Bar nagyon homalyosan de ki lehet venni hogy "hangul"
azaz koreai karakterek lathatok az kepen. A jelentesenek a 
kideritesehez tobb ido kell. 

>Peldanak okaert: a parvalasztas, de a baratkozas is kifejezetten
>kepzettsegi szint alapjan mukodik, azaz egyetemi diplomas csak es
>kizarolag egyetemi diplomas baratot/baratnot valaszt tarsul,

Itt "falun" en maskepp latom. A kasztosodasi tendencia nem 
szembetunobb itt mint Magyarorszagon (pl.). Neked hany hegeszto
haverod van Mogyiban (vagy eppen Shanghaiban)? Nem is neveznem
ezt kasztosodasnak, egyszeruen csak a kulturalis felkeszultseg 
szintjebol, es persze a mindennapi gondok kulonbsegebol adodoan 
1 percnel tobbet nem tudsz eltolteni mas reteg kepviseloivel.
Kinaban van meg egy jelenseg amit en egyszeruen "kivagyisag"-nak
nevezne'k es az a gyanum hogy ezt nehezen lehetne levalasztani
a Guczo fele kasztosodas elmeletrol. Erdekes megfigyelni hogy
mi minden kepes elhitetni az emberekkel - ok masok, tobbek, 
jobbak....stb. 

De vigyazat, van meg egy erdekes reteg, amelyikbe nagyon
belenevelodott a "Mao zubbony" egyenlosdi. Tenyleg nevetseges,
de sok tanaromat es professzoromat nem lehet megkulonboztetni
a takaritonoktol, vagy a bolti eladoktol. Es ami az erdekes, 
nem is kezdene'k a tarsalgast azzal hogy ok ennek vagy annak
az egyetemnek a professzorai. Szerenyek, kedvesek mindenkivel,
es altalaban lehet szamitani rajuk. 

>>Egyebkent a multkor olvasgattam a konyvtarban az ide jaro China Today 
>>magazint es nagyon erdekesnek talaltam, mivel ahogy bemutatja Kina 
>>folyamatos fejlodeset, az felelmetes.

Olyan dokumentum filmeket mutattak mostanaban az elmult idoszak 
fejlodeserol, es a ne'p hosiessegerol hogy meg nekem is konnyek szoktek 
a szemembe. Es tenyleg vitathatatlan az orszag teruletenek arra a par
szazalekara kiterjedo fejlodes, csak a maradek, a nagy visszahuzo
mindig kimarad a jelentesekbol. 

>Felado :  [International]
>Temakor: 10 eve tortent ( 7 sor )
>Itt van a varva vart evfordulo. Semmi. Egyik nap olyan, mint a masik.

Szo szerint. Meg csak rendoroket sem lehetett latni sehol,
bar nem voltam a belvarosban. Csak egy dolgon ereztem
az evfordulo hatasat. Az elmult hetekben volt egy kis mellekszerepem 
egy TV filmben, de az egyik utolso jelenet forgatasara nem kapott 
engedelyt a stab, mert a forgatas jun.4 es 8.-a koze esett volna,
amikor is tilos barmifele "csoportosulas".

Vilipek

>  A  minap  epp  javitgatjak  a  motoromat a motorszerelonel, amikor a
>  hatterben  szolo  radiobol  Sebestyen  (vagy  Maria?)  enekel

Valoszinuleg Peter Gabriel lemezenek (Deep Forest) 
egyik felvetelet hallhattad, ami reszben megmagyarazza
a dolgot. De ha mar errol beszelunk,
van azon a lemezen egy meg figyelemre meltobb
felvetel. A lemezen egy oreg "magyar" roma gajdolasat
is feltuningoltak. Nem is rossz. Viszont ehhez a felvetelhez 
hozzatartozik meg egy apro sztori. Hogy-hogynem az oreg 
va'lyogveto csaladja felismerte a lemezen a papa hangjat, es
fel is kerekedett az egesz purde' hogy hogy Londonban a Sony 
kepviseletenel behajtsak az eloadoi jogokert jaro summat.
Persze ketlabbal rugtak oket v...ba, talan meg mindig tart
a pereskedes. Ha minden igaz, a nagy utazasrol meg
dokumentum film is keszult. Na, ez Pekingbol eleg nehezen
lekovetheto, ezert ha valaki valami pontosabbat tud a dologrol,
kerem tajekoztasson minket. Vegulis felig-meddig azsiaba
nyulnak vissza az emlitettek kulturalis gyokerei. 

Vili-pek

Kedves Azsiasok!

Elkuldom ezt az irasomat, hatha erdekesnek talaljatok.

Eloszor ket evet toltottem a Tokio Egyetemen az Ipari Tudomanyok 
Intezeteben, ahol elsosorban posztgradualis kepzes folyt, igy 
errol szereztem a legtobb ismeretet. Hozza kell tennem, egyfelol 
japan szemmel a mi negyed-otod eves hallgatoink is mar 
posztgradualis hallgatoknak szamitanak, masfelol Japanon belul a 
Tokio Egyetem kivetelezett helyzetben van, igy ez az egyetem nem 
tekintheto tipikusnak. 
Bar felkeszitettek, hogy az elso idoben nehany sokkolo elmenyben 
is lesz reszem, megis elbizonytalanodtam, amikor roviddel 
megerkezesem utan vendeglatomtol, 
kaptam egy jatek tort, azzal a megjegyzessel, hogy azok a japan 
egyetemi oktatok, akik nem tudnak evente jelentos nemzetkozi 
folyoiratokban publikalni ilyen jatek torok eredetijevel vegeznek 
magukon harakirit. Tudom, hogy ezt vendeglatom felig 
viccnek szanta, de ez a tortenet talan erzekeltet valamit a japan 
egyetemeken uralkodo publikacio-centrikus szemleletbol. Masodik 
kinttartozkodasomkor az dobbentett meg, hogy elozo latogatasom ota 
meg egy ev sem telt el, igy alig kilenc honap alatt a laborban 
szinte minden kiserleti berendezes (egy japan hallgatonak 
koszonhetoen, beleertve a sajat meresi osszeallitasomat is) 
kicserelodott vagy megujult. Ez akkor derult ki szamomra, amikor a 
MTA es az OMFB kuldottsege latogatta meg azt az egyetemi 
intezetet, ahol dolgoztam. Felkertek, hogy ismertessem magyar 
kollegaimnak a laborban folyo kutatasokat, ekkor tudatosodott 
igazan, hogy sok olyan kiserleti berendezes, ami elozo evben meg 
nagy attrakcionak szamitott, es amirol egy magyar kutato meg 
almodni sem mer, akkor egyszeruen a sarokban porosodott, de nem 
azert, mert hasznalhatatlan, hanem azert, mert volt ujabb es jobb. 
Azota osszesen otszor visszatertem egy-egy honapra a kozos 
kutatasainkat folytatni, de az elso napokban mindig nyomasztott 
az, hogy szakmai teren hozzank kepest mennyivel gyorsabban meg 
tudnak ujulni. A japan egyetemeken alapvetoen az ujabbnal ujabb 
kutatasi eredmenyeket, illetve publikaciokat szinte mar gorcsosen 
hajszolo szemleletmod uralkodik. 

Az ipar es az egyetem kapcsolata
Japanban az ipar sajat kutatointezeti hatterrel rendelkezik, ezert 
a kiemelt egyetemeken deklaraltan nem folyhat ipari kutatas. Ez 
tapasztalataim szerint nem ervenyesul teljesen, de a jobb 
egyetemeken semmikeppen sem hangsulyos. Ugy tartjak, hogy az 
egyetemeknek 10-15 evvel a legfejlettebb technologiat kepviselo 
ipar elott kell jarniuk, mert ha egy hallgato a jelen technologiai 
szintjet, a jelen iparaban alkalmazhato muszaki megoldasokat 
ismerne meg az egyetemen, akkor az iparba kikerulve azonnal 
visszahuzo erove valna, ezzel szemben ha olyan dogokat tanul meg, 
amik csak 10-15 ev mulva valhatnak iparilag alkalmazhatova, akkor 
tudat alatt hosszu evekig az ujdonsagokat reszesiti elonyben a 
donteseiben es a fejlesztesekben. Mindannyian nosztalgiaval 
szoktunk az egyetemi evekre gondolni, de ez az erzelmi kotodes 
kiterjed az elso onalloan megoldott feladatokra, a feladat kapcsan 
elsajatitott es sikerrel alkalmazott muszaki megoldasokra, 
matematikai eszkozokre is. Az uj muszaki megoldasok alkalmazasat 
sokszor csak az akadalyozza, hogy eloszor nehez megbecsulni a 
fejleszteshez szukseges idot. A szukre szabott hataridok miatt 
mindenki azt az utat reszesiti elonyben, amit egyszer mar 
vegigjart. A japan ipar nem csak az uj munkaerot, hanem az altala 
hozott uj ismereteket is igenyli, mindezt azzal is kifejezi, hogy 
anyagilag is ertekeli a tudomanyos fokozatot. A posztgradualis 
kepzesbol kikerulo magasan kepzett hallgatok tobbsege az iparban 
is talal tudomanyos felkeszultseget igenylo feladatokat. 
Termeszetesen sok problemat kell megoldani addig, amig egy uj 
elvbol ipari termek lesz, es alapvetoen mas alkotoi erenyekkel 
kell rendelkeznie egy uj elveket kutato tudosnak es az elveket 
termekke fejleszto ipari szakembernek. Ezert e ket alkotoi kor a 
vilagon mindenutt ambivalens erzesekkel tekint egymasra. A 
gyanakvast biztosan erositi, ha ez a ket reteg belekontarkodik 
egymas munkajaba (bar ez nem feltetlenul baj). A japanok altalaban 
igyekeznek a legkisebb konfliktust is messze elkerulni, talan ez 
is szerepet jatszik abban, hogy az europai gyakorlattal szemben, a 
mernokkepzes szamara is inkabb a tudomanyos szemleletu es nem az 
ipari gyakorlattal rendelkezo mernoki szemleletu oktatokat 
probaljak megnyerni. Lehet azon vitatkozni, hogy ez helyes vagy 
sem, de valoszinuleg nekunk is ebbe az iranyba kell elmozdulnunk, 
mert a Muegyetemet egykor naggya tevo ipari megbizasok (KK munkak) 
csillaga lealdozoban van. Mindenesetre, szamomra eloszor kicsit 
furcsa volt, hogy szegyellni valo dolognak tartjak, ha egy muszaki 
teruleten dolgozo egyetemi professzor kozvetlen ipari kutatassal 
foglalkozik. Aztan megtudtam, hogy allami egyetemeken 
koltsegvetesi forrasbol kifejezetten alapkutatasra fordithato 1 
000 000 USD nagysagu osszeget nehany fos kis csapat esellyel 
palyazhat meg. Ennek ellenere (vagy a feladatkorok vilagos 
szetvalasztasa miatt) szoros az ipar es az egyetemek kozotti 
kapcsolat. Az ipari szakemberek kozott, s altalaban az egesz japan 
tarsadalomban es kulturaban szamunkra elkepzelhetetlenul nagy 
presztizse van az egyetemi professzoroknak. Az oktatas barmely 
szintjen, az ovodatol az egyetemig relativan is es abszolut 
ertelemben is sokkal nagyobb a tanarok tarsadalmi es anyagi 
elismerese, mint nalunk. Ipari nagyvallalatok, egy altalam at nem 
lathato erdek- es kapcsolatrendszer reven, jelentos kutatasi 
penzeket juttattak bizonyos professzorokhoz olyan kutatasok 
finanszirozasara, amelyekbol az adott vallalatnak lathatoan nem 
lehet haszna a kozeljovoben. Az ipar ritkan fordul az egyetemekhez 
konkret problemakkal. Azt mondjak, ha pontosan tudnak, hogy mit es 
hogyan kene kifejleszteni, akkor, maguk is megbirkoznanak a 
feladattal. Az ipar olyan meghokkentoen uj otleteket var az 
egyetemektol, amelyek kesobb extraprofitot hozhatnak, de tisztaban 
vannak azzal, hogy az ilyen otletekhez csak zsakutcakkal teli 
kitaposatlan osvenyen lehet eljutni. Mivel az alaptamogatas az 
egyetemen - japan mercevel merve - nem tul magas, igy mindenkepp 
szukseg van reszben allami, reszben pedig ipari kiegeszito 
palyazati penzekre. Ezert nagyon fontosnak tartjak, hogy kifele 
milyen kepet mutatnak. Az intezet minden evben megrendezi az u.n. 
nyitott kapu napokat, amikor minden labor folyamatosan bemutatokat 
rendez az eppen folyo kutatasi temakbol. (A labor itt szervezeti 
egyseget takar, gyakorlatilag minden egyetemi oktatonak relativan 
fuggetlen, onallo laborja van, amihez egy resz- vagy teljes 
munkaidos adminisztrator, egy-ket fos technikai szemelyzet, 5-10 
postgradualis hallgato valamint nehany vendegprofesszor vagy 
vendegkutato tartozik.) A nyilt napokon tomegevel erkeztek a 
latogatok, de ev kozben sem voltak zarva a kapuk. Szinte mar 
zavaroan sok ujsagiro, miniszteriumi hivatalnok, ipari kuldottseg, 
kulfoldi es japan professzor latogatta meg laborunkat. Hetente 
legalabb egy latogatonk biztosan volt, de elofordult, hogy egy nap 
tobb kulonbozo csoportot is vegig kellett kalauzolni. Mindig 
keszenletben volt nehany japan es angol nyelvu leiras a 
kutatasainkrol, es ha egy kiserleti eszkoz eppen nem volt bemutato 
kepes, akkor videon mutattuk be a fejlesztes legutolso mukodokepes 
allapotat. Az elso ket evben en is tartottam rengeteg rovidebb es 
nehany hosszabb beszamolo eloadast. Kezdetben komoly ketsegeim 
voltak afelol, hogy az en eloadasaim a szaraz elmeleti jelleguk 
miatt szurkenek hatnak a tobbiek szines, High-Tech-et felvonultato 
eredmenyei mellett (a latvanyosabb temakbol a cikk masodik 
reszeben talalhato izelito). Kesobb megertettem, hogy az en 
szerepem is fontos volt a vendeglatom szamara. Vendeglatom 
sikerenek titka az volt, hogy jo aranyerzekkel teremtett 
egyensulyt a "technikai show" es a "magasztos tudomany" kozott. 
Ugy erzem, hogy ezt a szemeletet kellene eltanulnunk. A kiemelten 
tamogatott palyazatok elnyeresehez mindketto egyforman szukseges. 

A japan iparban sokkal erosebb az elmeleti tudas tisztelete, mint 
nalunk. A laboratoriumunkban rendszeresen rendeztek nehany napos, 
esetenkent feleves erosen elmeleti tanfolyamokat az iparban, 
illetve ipari kutatointezetekben dolgozo mernokok tudasanak 
karbantartasara. Az eloadok sokszor kulfoldi vendegprofesszorok 
voltak, akiket legtobbszor ipari tamogatassal hivtak meg, egy 
honaptol egy-ket evig terjedo idotartamra, hogy ismertessek a 
tudomany legfrissebb eredmenyeit. Ezzel szemben megemlitem, hogy 
egyszer egy egykor szebb napokat megelt magyar szakmai folyoirat 
azzal utasitotta el egy cikkemet, hogy tul sok benne a keplet. A 
hirdetoket allitolag elriasztja, ha sok matematikat latnak egy 
szakmai folyoiratban. A Tokio Egyetemen az ipar szamara tartott, 
felsobb matematikaval erosen megtuzdelt eloadasokon, bar mindig 
akadt egy-ket ember, aki a kimerultseg miatt elaludt (ez Japanban 
termeszetes), de a tobbseg lathatoan komoly energiat fektetett 
abba, hogy az uj ismereteket magaba szivja. Az eloadassorozatokon 
mindig ugy ereztem, hogy a tobbseg tobb-kevesebb sikerrel otthon 
feldolgozta magaban az elozo heten hallottakat. Ugyan az eloadast 
latszolag passzivan, nema csendben hallgattak vegig, de azert az 
eloadasok utan nehanyan elomereszkedtek az epp aktualis 
problemajukkal, mert azon melegeben alkalmazni akartak a friss 
elmenyeiket. Vendeglatom laboratoriumaban is mindig dolgozott egy 
viszonylag fiatal master fokozattal rendelkezo ipari kollega, akit 
vallalata azert fizetett, hogy fel evig elje ismet a 
posztgradualis hallgatok sanyaru eletet, vegyen reszt az eppen 
folyo tudomanyos kutatasi projektek egyikeben (abba nem szolt bele 
az iparvallalat, hogy melyikben, hisz szamara az uj tudomanyos 
ismeretek elsajatitasa es a cegehez atmenekites volt a kituzott 
cel). A japan egyetemeken mostanaban sokaknal talan az okoz 
valsagot, hogy az ipar olyan gyorsasaggal probalja az uj 
tudomanyos eredmenyeket befogadni, hogy az egyetemeken nem gyoznek 
az elvart 10 evvel az ipar elott loholni egyre nehezebb szamukra 
az ipart messze megelozo uj tudomanyos kutatasi temat talalni, es 
reszben ezert is eroltetetik az olyan kozos kutatasi 
egyuttmukodeseket kulfoldi egyetemekkel, ahonnan uj otleteket 
tudnak meriteni. (Nem veletlen, hogy a Tokio Egyetemen mindig 
talalkozhatunk egy-ket ott vendegeskedo Muegyetemi kollegaval.) A 
jobb japan egyetemeken a kutatasi temak kicsit kulonboznek a 
nalunk szokasostol. Pl. a klasszikus robotos temaktol egyre tobb 
professzor fordul olyan temak fele, amelyeket korabban a sci-fi 
kategoriaba soroltunk pl. erzelmek szamitogepes atvitele. 
Szamtalanszor hallottam, miszerint a vegso celkent a termelesben, 
gyartasban vagy osszeszerelesben alkalmazando robotok kutatasa az 
egyetemek szamara lezarult. Vendeglatom szerint, ezek elavult, 
osregi kutatasi temak. Ez persze a felgyorsult japan eletbol 
kovetkezo tulzasok egy jellemzo peldaja (hasonlo tulzasok 
elofordulhatnak a posztgardualis kepzes tananyaganak viharos 
gyorsasagu folyamatos megujitasaban is). Azt viszont tenykent el 
kell fogadni, hogy a termeles tulzott robotositasa hibas 
koncepcionak bizonyult, ezert jelenleg Japanban az ipari robotok 
szama csokkenoben van. Vendeglatom szerint a japan robotokat csak 
a tudatlan kulfoldiek szamara gyartjak. (A japan nyelvben a 
kulfoldi allando jelzoje kimondva vagy kimondatlanul csak tudatlan 
lehet, bar ez elsosorban kulturalis tudatlansagot jelent, vagyis 
azt, hogy a kulfoldi nem sokat ert a sok ezer eves japan 
kulturabol.) Az univerzalisan hasznalhato robotok helyett egyetlen 
termekre kihegyezett automata gyartosorokat hasznalnak, es ha jon 
az uj termek, akkor az egesz gyartosort lecserelik. Ezt a japanok 
megtehetik, hiszen ezeket a rovid ideig hasznalt gyartosorokat 
konnyen el tudjak adni mas azsiai orszagoknak. Ez a kompakt 
fenykepezogepeknel figyelheto meg legjobban. Az uj modellek oriasi 
reklam kampannyal jelennek meg a piacon, majd egy even belul 
felarnal is olcsobban kezdik kiarusitani, de ekkor a "Made in 
Japan" felirat "Designed in Japan" feliratta valik a hatoldalon. 
Mindez persze arra a mindenki altal jol ismert tenyre is 
figyelmeztet, hogy torekeny az a gazdasag, amely csupan a konnyen 
felszerelheto, de ugyanilyen konnyen leszerelheto gyartosorokra 
epit, mikozben hagyja a sokkal nehezebben kinevelheto fejlesztoi 
potencialjat szetszeledni.
folyt. kov.

ez nem az en velemenyem, hanem egy baratnöm mondja aki Horvatorszagbol szarmazi
k, es annak ellenere hogy vannak rokonai Jugoszlaviaban:
Ha a NATO abbahagyta volna a bombazast, akkor Milosevic - mint mar sokszor tett
e ezt korabban - SEMMIT se tett volna meg amit megigert. Közismert teny hogy jo
l megszedte magat, ezert egesz egyszeruen fe´l hogy ha nem marad hatalmon akkor
 
azoktol akiktöl elvettek mindent, visszakövetelik a jogos tulajdonukat. Ezert r
agaszkodik annyira a hatalmahoz.

Mostmar viszont, tekintve hogy sajnos összevissza bombaztak Jugoszlaviat, csak-
csak megadja magat, most viszont ugy tunteti fel a nepnek mintha az ö erdeme le
nne hogyha a NATO abbahagyja a bombazast.
Csak meg azt akarom megkerdezni azoktol akik annyira ellene vannak ennek a "pis
zkos haborunak" (egyebkent minden haboru piszkos) akkor is ilyen igazsagtalan l
enne a Nato beavatkozasa ha a Vajdasagi magyarokrol lenne szo?
- es akkor amikor Causescu volt hatalmon, akkor neki volt igaza az erdelyi magy
arokkal szemben? 
Nem azt akarom mondani hogy az UCK-gerillak jobbak mint a szerbek, de nem kell 
glorifialni Milosevicet, se a politikajat mert az legalabb annyira piszkos, söt
 szerintem sokkal piszkosabb, mint a Nato-bombazas. Milosevic vezetese es jovah
agyasa mellett is artatlan, civil emberek szenvedtek. Mit gondoltok, amikor bem
egy az a szerb katona puskaval, es a csaladnak 5 percen belul el kell hagynia 
a hazat, az otthonat, ott kell hagyni mindent, aki nincs otthon azt a csaladtag
ot talan többet az eletben nem is latja, mert ha nem tunnek el akkor lelövik ök
et. Ha 
nem adja oda az utolso filleret, a gyurujet vagy ami mas erteke van, akkor pl l
elövik a gyereket.
Nem akarok nevet irni (akinek nem inge....) de az Azsiaban elök ne CSAK a kinai
 propagandat hallgassak. Ha meg azt hallgatjak es elfogadjak, egyetertenek vele
, akkor ne akarjak masra eröltetni a velemenyuket.

Egyebkent ez a tema szerintem se az Azsiara valo, es en is - megint - csak azt 
tudom irni: irjatok Kinarol, es mas azsiai orszagokrol, szokasokrol, neha jön e
gy-egy ilyen leiras aztan megint elhallgattok. Ne a sajat politikai velemenyete
ket irjatok meg, hanem probaljatok több szempontbol leirni az azsiai helyzetet 
es lehetöleg targyilagosan.
Azon kivul lehetne pl irni: unnepekröl, templomokrol (mint az utobbi szamban is
), ha kirandultok valahova, ha esetleg valami szinhazba vagy koncertre mentek, 
kulönleges növenyekröl stb

udv
Agnes