1. |
magyar-lengyel forditot keresek (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
2. |
Hamu es gyemant... (mind) |
104 sor |
(cikkei) |
3. |
alakitasok (mind) |
82 sor |
(cikkei) |
4. |
Strukturalt, klasszikus tyukszem (mind) |
79 sor |
(cikkei) |
5. |
Cable Guy - Kabelbarat (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
6. |
Hevesi Sandor szinhaz (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
7. |
miegymas (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
8. |
Galaktika Nr. 52 (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
|
+ - | magyar-lengyel forditot keresek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Magyarorszagon hamarosan megjeleno konyvem forditasahoz magyar-lengyel
forditokat keresek.
Kovetelmenyek: tokeletes magyar es lengyel nyelvtudas, E-mail cim,
Windows-Word/6/lengyel.
A munkat otthon, szabadidoben lehet vegezni!, de szigoruan hataridos!
Fizetseg: CAN $ 3,42/A4 oldal/1.000 eladott peldany utan.
Tervezett peldanyszam: 25-50.000, kiadas: 1997 jan-feb.
Erdeklodok bovebb informacioert, kerem kuldjenek valaszt
cimre, eddigi forditoi tevekenyseguk ismertetesevel.
|
+ - | Hamu es gyemant... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindenekelott: nagyon megorultem, hogy (Sulyok Tamas jovoltabol) felbukkant a
"kedvencek" kozott Wajda *Hamu es gyemant*-ja! En ugyanis amolyan
nagypapa-korosztaly vagyok, s az a gyanum, ma el sem tudjak mar kepzelni,
milyen fantasztikus hatasa volt *annakidejen* ennek a filmnek az akkori
kozonsegre az egesz *beketaborban*! Attol eltekintve, hogy formailag is
klasszikus (talan csak a nagy polonezt a vegen erzem ma mar kisse
szinpadiasnak) es Cybulskit sem hiaba hasonlitgattak James Deanhez, ez a
mozi, akkor, amikor keletkezett, valosagos robbanoanyagkent dontott
tudati-gondolkodasi falakat a sztalinista kulturpolitikaban es elzartsagban
sterilizalt fejekben. Nem hiaba volt betiltva meg filmklubok feltitkos
vetiteseire szamuzve sok *nepi demokraciaban*. Jol emlekszem, hogy akkori
diakkorokben ilyen dialogusokat hallhattam:
*Lattad a Hamu es gyemantot?* - *Nem.* - *Akkor veled nincs mit
targyaljak!...*
Nekem ugyan nincsen *kedvenc*-listam (azt hiszem, hangulat dolga ez,
kulonbozo allapotokban kulonbozo kedvencek...), de ezt a mozit legalabb
egyszer egy evben megnezem kazettarol elejetol vegeig, akar Truffaut
*Amerikai ejszaka*-jat (igaz, azt csak reszletekben, uditonek... ).
Kedves Dezso! (Orulok, hogy sikerult vegre a *bemutatkozas*.) Teljesen igazad
van abban, hogy a *Schindler*-t foleg politikai hatasaban kell ertekelni. (A
Wajda-filmmel ebbol a szempontbol nagyon is hasonlithato!) Azt irtad:
>>Egy baratom, aki Nemetorszagban dolgozik mondta, hogy a nemetek mostanaban
kezdik levetkezni a rajuk eroltetett "tortenelmi buntudatot" (ha egyaltalan
volt ilyen). Nyomulas az ENSZ-ben es hasonlo kulpolitikai lepesek. Te hogy
latod? Vagy menjunk at vele a SZALON-ba?<<
Hat, ez egy nagyon nagy tema, es nagyon nagy lelekzetet kell venni hozza, de
azt mondanam, ne menjunk sehova se vele (ha csak mas *kulturaltak* ezt nem
kifogasoljak), mert itt orvendetesen civilizalt es baratsagos hangvetel
uralkodik, ami sajnos nem mondhato el mindegyik hix-osztalyrol... A
tortenelmi bundatrol (azaz pontosabban: ennek hianyarol) epp most folynak
Nemetorszagban ujra oriasi vitak, sajtoban, TV-ben, kulonbozo net-forumokon,
egyelore meg nem latni a veget. Ezuttal kivetelesen nem Spielberg, hanem egy
Goldhagen nevu amerikai tortenesz konyve valtotta ki a mindig is hullamokban
jelentkezo idonkenti ugynevezett "buntudatot". ("Hitler's Willing Executors"
-vagy valami ilyesmi volt az eredeti cime.) A konyv rossz, mint a bun, de a
vita helyenkent erdekes. A pasi azt allitja, hogy csak egyedul Nemetorszagban
alakult ki egy olyan formaja az antiszemitizmusnak (o ezt "eliminatorikus
antiszemitizmusnak" nevezi), amely lehetove tette, hogy a nemet atlagpolgar
tomegesen tettleges reszt volt kepes vallalni a nepirtasban, azaz:
sajatkezuleg gyilkolni. Ez persze egy falrengeto baromsag, amit csakis
olyanvalaki eszelhetett ki, aki soha nem elt nemetek kozott. Nem egy, hanem
egy egesz sor kulonbozo tenyezo vezetett addig, hogy szelid-kispolgari
csaladapak (Goldhagennel egy tartalekosokbol osszeszedett rendorszazad, a
maris hirhedtte valt "Polizeibataillon 101" az elemzett pelda)
tomeggyilkosokka valtak. Sok szo esik altalaban a nemet xenofobiarol,
antiszemitizmusrol, felgyujtott menekultotthonokrol, stb., de nekem az a
velemenyem, hogy kiindulopontul a vizsgalathoz elsonek azt kell megnezni,
hogyan bannak a nemetek EGYMASSAL, s csak aztan gondolkozni kisebbsegekrol,
idegenekrol... Igy a vita (legalabb is ott, ahol komolyan elmelyitik es
nemcsak a hepaj kedveert folytatjak), mitan megegyeznek abban, hogy
"kollektiv felelosseg" nincs, elobb-utobb atcsuszik a nemet nemzeti
jellegzetessegek, jellemvonasok csontolasaba, errol aztan orrverzesig lehet
nyomni a sodert, s nem is erdektelen a dolog.
"Tortenelmi buntudat" nincs, nem is volt soha es nem is lehetseges. Rengeteg
duplanfacsart abszurditas zajlik ekorul. Igazi nacitlanitas nem volt 45 utan,
mert az amik kenytelenek voltak gyorsan leallitani, szukseguk volt egy
jolmukodo orszagra-hadseregre a sztalini fenyegetessel szemben. Most pedig az
NDK volt kommunista hekusai meg kisebb-nagyobb kompromittalt "utitarsai"
joggal kerdik, hogy miert merik oket mas mertekkel? Az "ujraegyesitett"
reszekben emiatt remes a hangulat. 17 millio, tobbnyire porosz
gondolkodasmodu ember, aki Hitlertol egyenesen Sztalinhoz kerult, s a 12 ev
"ezereves Reich" utan lehuzott meg negyven ev kommunizmust... mit is mondjak
meg?
Talan azt, hogy minden volt NDK-polgarnak joga van most megnezni a sajat
titkosszolgalati aktait. Papok predikalnak a szoszekekrol es konyorognek, ne
menjenek megnezni az aktat, mert megmergezi hatralevo eletuket. De persze
mindenki megy, s olvashatja, mit jelentett rola a szomszed, barat, kollega,
szereto - ezt aztan nem fogjak egyhamar kiheverni...
Ami a kulpolitikat illeti, azzal nem lesz baj. ENSz meg Biztonsagi Tanacs,
meg egy nevetseges balfasz, mint kulugyminiszer - ez mind smafu, addig amig:
1. Atomfegyver nemet kezben - nyeste, es
2. A nemzeti jovedelem 30%-a exportra megy. Aki termeke egyharmadat
exportalja, az nem engedhet meg maganak egy kis fasizmust sem - en ebben
latom a "demokracia" egyetlen garanciajat, no meg a relativ joletben - amig
meg megvan. Mert a nacionalista gozok szalladoznak mindenfele, jao budosen...
Szeretnek most ket masik dologrol mukkani, melyek talan inkabb idetartoznak.
(A nemet temat is szivesen folytatom meg, ha erdekel.)
1. Egyik leguditobb konyvelmenyem az utobbi idoben egy magyar kisregeny volt,
Kardos G. Gyorgy "Jutalomjatek" c. kis konyve. Egy videki (felismerhetoen a
gyori) szinhaz ripacsainak hetkoznapjairol, a legsotetebb sztalinizmus
idejen, 1951-ben. Reg mulattam ilyen jot, mint ezen az alig 200 oldalon.
Szerintem elsoosztalyu irodalom. Olvasta valaki? Vagy csak azert tetszik
nekem annyira, mert tobbe-kevesbe meg emlekszem azokra az idokre?
2. Meg egy magyar dolog: a New York Times elso oldalon gyaszolt meg egy Erdos
Pal nevu, 83 eves koraban Lengyelorszagban elhunyt budapesti szarmazasu
matematikust. Azt irtak rola, hogy a szazad legnagyobb elmei koze tartozott,
s szakmajaban csak a legnagyobbakkal merheto. En soha nem hallottam rola
(igaz, a matek nekem csak egy remalom volt mindig), s gondoltam tan mondjuk a
"Nepszabadsag" is megemlekezik rola. De sehol nyomat se talaltam. Az
Internetbol kiszippantott NYT-cikket atkuldtem a Forumnak, az azonnal
visszakopte a sorlimit miatt, megegyszer elkueldtem 65 sorban, de azt is
visszakopte a masina, a fene tudja miert. Harmadszorra aztan vegleg eltunt a
nagysemmiben. Most itt probalkozom, hatha valaki ismeri - szakik bizonyara,
de ha olyan nagy volt, amilyennek a NYT festi, vajjon miert nem hallottam
rola soha, mint Szent-Gyorgyirol, Dennis Gaborrol meg a tobbi
"tavolbaszakadtrol"?
Uedvozlettel
Fischer Istvan
|
+ - | alakitasok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok!
Rovid ido alatt sokszor olvasom, hogy "struktruralt agy". Mit ertetek ez
alatt? Vannak muvelt agyak (barmilyen teruleten) es muveletlen agyak.
Tehat ha erre hivatkoztok, mar a kiindulasi pont is rossz.
Lehet-e nagy alakitas egy kozepes vagy rossz filmben? Vetettetek fel a kerdest
Al Pacino alakitasval kapcsolatban. Miert ne? Fugg ez rendezotol, szinesztol.
Vannak szineszek akik nem tudjak aluljatszani magukat. Nem mindig szerencses,
lehet, hogy a film attol lesz rossz, mert valaki tul jo. Aztan a rendezo nem
mindig tudja kezben tartani a csapatat, nemelyeket nem kepes felhozni egy
szinvonalra (bar kepesek lennenek), viszont hagyja a sztarjat/kedvencet
jatszani. Van amikor a rendezo vert izzad, de a "sztar" az istennek sem tudja
eljatszani azt amit kene, ekkor jatszatja a legjobbakat. Nagyszeru pelda az
elmondottakra egy regi film, a Van aki forron szereti vigjatek. Marylin Monroe
a huzo nev, de van mellette olyan fiatal tehetseg, mint Jack Lemmon. Nezzetek
meg ha meg nem lattatok. Jack Lemmon jelenete amikor eljegyezte magat egy
milliomossal (megtevesztve ot, not alakitva) es ezt meseli baratjanak (Tony
Curtis) olyan percek, amire emlekezni fogsz. Vagy a film vegen egy mondat,
mikor Jack Lemmon mindent felsorol, hogy miert nem lehet felesege az illeto
urnak es a vegen kozli mint egy vegso ervet, hogy o nem no, hanem ferfi. A
valasz : Senki sem tokeletes.
Lehet parades alakitas egy atlagos filmben is, de ez nem csak a szinesztol fugg
,
hanem a rendezotol kezdve a vagoig. Es kulonben is nehez megmondani, hogy egy
film mitol jo vagy rossz.
Emlegetitek a Menczel filmeket, de nem szoltatok Milos Formanrol aki inkabb
emesztheto vilagviszonylatban a mondanivalo elhagyasa nelkul.
A Tuz van babamat valoszinu a nagykozonseg vilagviszonylatban nem ertette volna
ugy mint a Szall a kakukk feszkere, vagy ott volt a Hair, az Amadeus.
Ez a tizes listatok egy marhasag, ugyanaz az ember egy-ket ev mulva teljesen
maskent velekedhet ugyanarrol a murol, ami lehet konyv, zene, film, festmeny
vagy barmi. Es a mu nem valtozott. Irhatnatok, hogy ma, most igy erzem, akko
r
lenne ertelme.
" Na a tema lezarasakent:
szerintem a Schindlert nem muveszeti, hanem politikai tenyezokent kell
kezelni." - irja Boda Dezso. (Mellesleg, te vagy a foszerkeszto, hogy egy
temat lezarhatsz barmikor?)
Miert? A Schindler lengyel operatore, aki itt bemutatta magas szinvonalon
fekete-feherben az europai muveszetet nalad az csak politikai tenyezo? Amit
Menczel es Formann alkotott annak idejen Csehszlovakiaban azt is inkabb
politikai tenyezokent kezeled? Vagy amit Jancso csinalt? Vagy a '80as Oscar
dijas Journey of Hope is csak politikiai tenyezo?
Tetszik, nem tetszik az igazan jo filmek politikiai mondanivalot is hordoznak.
Ugy nem lehet szelektalni, hogy: ez a film politikai tenyezo, az meg nem es
kesz.
Zsamboki Katinak: a mozik a mallokban vannak, meg nem. A lenyeg a valasztek.
Mondjuk, te Baltimore-bol bemesz DC-be a Key Theater-be egy jo filmert. Ha
szerencsed van ott is vagy 45-50 perc alatt, a tovabbi idodet parkolassal
toltod, aztan szerencsed folytan meg odaertel a film kezdetere is.
Termeszetesen utana vissza. Ha te dolgozol vagy foallasban tanulsz, mondjuk
szerdan vagy hetfon nem tudod ezt megtenni. Arrol nem is beszelek, ha csaladod
is van. 3 ev alatt en is talaltam 3 jo filmet, de menj vissza kicsit Europaba,
es jarhatod a mozikat erdekesebbnel erdekesebb filmeket latva.
Szegeny Vonnegut vagy Milan Kundera miert bevezeto irodalom nektek? Valaki irt
itt a Kolni Koncertrol, mint kedvencet emlitette(az enyem is). Ez is pont
olyan, mintha Kieth Jarretet hasonlitanam mondjuk Beethovenhez. Vagyis minden
irot egy valaki altal kitalalt, meghatarozott perfekt 10-hez kellene
hasonlitani. Ugyanez festokre, szobraszokra, fafaragokra, stb... Ugyan mar, e
z
mar az iskolaban is idetlenseg volt, hogy ki a nagyobb iro X vagy Z?
Egyebkent ekkora hulyeseget egy pszichologiai teszten olvastam, ott az volt a
kerdes, ki volt nagyobb kolto Arany vagy Petofi? Sajnos nem ez volt az egyetlen
ami kepviselte a szinvonalat. Megkerdeztem a pszichiatert a tesztlapokrol. A
valaszat nem akarom ismertetni...
Megint Boda Dezsonek: az ertelmezo szotar szerint szepirodalom = muveszi celu
irodalom. Most okosabb vagy?
Ketlem, hogy Vaszary is enelkul az elhivatottsag nelkul fogott volna tollat es
megsem lett belole emlitesre melto iro. (Ha mar ilyen istenaldotta tehetsegek,
hogy az egyik testvere szineszno, a masik meg magas rangu katilikus pap!)
Viszont Rejtot nemzedekek ismerik es szeretik, pedig szerencsetlenkem csak
megelni akart.
Udv. Marta
|
+ - | Strukturalt, klasszikus tyukszem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Dezso!
Nagyon orulok, hogy Te is ugy ertekelted, hogy amit a #83-ban Peter meg en
irtunk, az meglehetosen rimel egymasra. Adott befogado(nem irok olvasot,
mert tenyleg igaz a filmekre, meg masra is) szamara adott mu elvezhetoseget
egyszerre hatarozza meg a mu szinvonala (kodos, de letezik), az
"agystrukturaltsag" (mikor ezt a fogalmat hasznaljuk, csendben remenykedunk
azert, hogy a KULTURA-olvaso pszichologusok is ertik, mire gondolunk) es a
befogott "kulturspektrum" (brrr... ez viszont en voltam). Az utobbi ketto
nem ugyanaz, hiszen akkor "helybol" nem lehetne szinvonalas irodalmat
olvasni, holott lehet. Viszont allando kolcsonhatasban allnak. Ez hat a rim.
>Nem
>akarok senkinek a tyukszemere lepni, de en a fentiekre inkabb a divatos
>szot hasznalnam (akarmilyen jok is). Ugyanis kortarsak, nem
>klasszikusok, es nekem a magam reszerol nem igazan teccik ez a bevezeto
>irodalom elmelet. Hogy-hogy nem hangzott el meg a KULTURA-ban
>(legalabbis, miota olvasom) Tolsztoj, Jokai, Steinbeck, Kafka neve?
>Igenis lehet klasszikusokat olvasni, nem kell hozza Vonnegut!
Dezso, a bevezeto nem a klasszikusba vezet be, hanem a belterjesebbe,
szelesebb kulturspektrumot igenylobe! (Ha valaki tud erre egy normalis szot,
irja meg! Irodalmarok, turjatok ki minket a KULTURA-bol! :-)) Mi az, hogy
klasszikus? Az, hogy meghalt, es megis olvassak? Ez a teny olyan
szempontokbol, amilyenekrol eddig beszeltunk, nem sodorja oket igazan kozel
egymashoz. Ha megprobaljuk elhelyezni iroinkat egy elkepzelt, tobbdimenzios
terben, nem hiszem, hogy Joyce (aki hat ugye szinten nem bizonyult
orokeletunek) kozelebb lenne Jokaihoz, mint pl. Nadashoz. (Akit egyszer mar
ujraelesztettek. Az ilyet hivjak elo klasszikusnak? ;-))
Sot, ha mondjuk egy fiatalkoru elkoveto egymas utan elolvas tiz Verne-t,
majd tiz Jokait, kap egy erosen konzervativ magyartanart, utana siman fraszt
kaphat egy Vonnegut-regenytol. Vagy nem. Ez mar a strukturaltsagatol meg a
nyitottsagatol fugg. (Vonnegut nem az a kifejezett "jolnevelt" iro, lasd
Peter multkori szavait is.) Ilyen elozmenyek utan konnyen a sarokba dobhatja
par oldal utan pl. a Bajnokok reggelijet, mig mondjuk Kundera
Bucsukeringojet nem biztos.
>azt az irodalmat,
>ami nem szorakoztato, szerintem megette a fene. Masreszt szerintem az
>igazan jo szorakoztato muvek iroi igenis akarnak-akartak kozolni valamit
>a vilagrol. Szerintem Rejto is. Ha mast nem emberseget, az elethez
>humorerzekkel valo hozzaallast igenis lehet tanulni a muveibol!
Egyetertek, bennem is moccant valami, mikor ennek az elozmenyet olvastam. A
lenyeg, hogy a szorakoztatast is lehet szinvonalasan csinalni. Mas kerdes,
hogy annyi idom azert nincs, hogy "szinvonalasan megirt lekturoket"
(allitolag van ilyen) olvassak, teljesen mas a helyzet viszont a filmekkel.
(Merthogy moziba jarni necesse est! :-)) Ugy tudom nezni pl. (TV-ben) a regi
amerikai zenes filmeket, mint a gyerekek a Tom es Jerry-t. A Kedvenc Filmek
Listajarol le is hagytam voltakeppen a My Fair Lady-t. El kell olvadni a
gyonyorusegtol.
Persze a Rejtoket en is olvastam, neha ujra is kell olvasni oket. Muszaj.
Na, ma ennyit "roviden".
Sziasztok!
Gabor
ui.: Ha valaki alapit egy Vonnegut Fan Club-ot (VFC), istenuccse beszallok!
(Aztan hogy ez karasz lesz vagy nagybo:mb?! Persze csak az utobbi lehet.)
Egyebkent mindenkinek ajanlom, aki "hitben es hitetlensegben" el, hogy
olvassa el a Macskabo:lcso"t, ismerkedjen meg a bokononizmus tanaival, a
fenti fogalmakkal, erdemes! Utana hitvitazhatunk is!
Kedvcsinalonak egy versike a mubol:
Ha erteni vagyod a nagybo:mbo:t,
Hamozz meg egy leggo:mbo:t!
No iranyitsa elteteket a foma!
|
+ - | Cable Guy - Kabelbarat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tegnap megneztem a Cable Guy-t es egyszeruen nem tudom hova tenni. Nem
birom eldonteni, hogy most jo vagy rossz filmet lattam. Azt tudom, hogy Jim
Carrey-n jokat rohogtem - szokasommal ellentetben, mert az eddigi filmjeiben
(a Mask kivetelevel) nem nagyon tetszett a baromkodo stilusa. De ebben
valahogy mas volt: szeretetremeltobb, kedvesebben hulye. De a film egesz
legkore iszonyu furcsa, szokatlan volt. Nem merem ramondani, hogy rossz
volt, azt meg hogy jo volt, nem akarom. Az egesznek volt valami uzenete, ugy
ereztem, de nem birtam megfejteni... Van ilyen! Ami nagyon tetszett, hogy a
rendezo is szerepelt a filmben: o volt az az ikerpar, akit a hatter tv
bevagasokban mutattak. Es meg volt egy csomo rejtett poen, gesztus, amiket
eszre kellett-lehetett venni a tv es mozi ismeroknek. Csak a film vegevel
voltam nagyon bajban...
A fenti par sor nem itelet volt, csupan benyomasok. Most johetnek az
itelkezok!!!
Bobe, the empathic vamPIre
|
+ - | Hevesi Sandor szinhaz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A fenti muintezmeny Zalaegerszegen (Hungary ;-) talalhato. Szerintem rajtam
kivul nem sokan leledzunk zalaiak itt a kultura-ban, es mivel en foleg ebbe
a szinhazba jarok, irok kicsit a tavalyi evi benyomasaimrol...
A szinhazunk jo szokasa, hogy minden evadban szinpadra visz egy Shakespeare
darabot. Ez most a Lear kiraly volt, es nekem nagyon tetszett. Csaknem
mindenki nagyon jo volt benne - onmagahoz kepest is, de talan orszagos
mercevel is. Ez egyik nagy elmenyem volt iden. Volt meg egy angol komedia,
egy-ket zenes darab (Sajnos evrol evre tobb - en nem annyira szeretem oket)
Az evad legnagyobb dobasa azonban a Kakukkfeszek volt, aminek minden
pillanata elmeny volt. A szinpadterv is, a dramaturgia is - minden. A
szineszek kozul is mindenki kapott lehetoseget az altala formalt szereplo
megmutatasara - es eltek is vele. A vegen majdnem elsirtam magam (pedig az
enyhen feminin username mogott egy kemeny ferfilelek lakozik ;-) - utoljara
a Leon, a profin sirtam vagy fel eve - elotte pedig a Gary Sinise fele
Egerek es emberek-en. (Nem szegyen!) Persze ez nem azt jelenti, hogy amin en
pityergek, az jo, csak azt, hogy...
|
+ - | miegymas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sulyok Tamasnak: amerikai <-> francia
Tegnap vetitette az MTV a Forrongo evszak (A Dry White Season) c.
filmet. A fohosnek nem sikerult kimentenie a sracot a folyobol, nem
vette el az anyjat felesegul. Nem volt mindenki boldog - fokepp a nezo
nem, pedig latott egy kituno filmet. Masik oldal: Egy indian Parizsban
(Un indien dans la ville). Szoval lehet altalanositani, elmes
megjegyzeseket tenni, csak nem erdemes.
Boda(?) Dezsonek: Ha a Vegjatek forditasa rossz, milyen lehet az
eredeti?
Kedvenc filmek:
A legyek ura (Lord of the Flies - Harry Hook)
Allj ki mellettem (Stand By Me - Rob Reiner)
Jakob lajtorjaja (Jacob's Ladder - Adrian Lyne)
A Navigator (The Navigator: A Medieval Odyssey - Vincent Ward)
Hosszu az ut hazaig (A Long Way Home - Robert Markowitz) (nem
tevesztendo ossze a vupigoldbergessel!)
Az arcnelkuli ember (The Man Without a Face - Mel Gibson)
A bal labam (My Left Foot - Jim Sheridan) (Hugh O'Conor helyett Daniel
Day-Lewis kapta az Oszkart, magyarazatot kovetelek!)
A maganyos futo (The Loneliest Runner - Michael Landon) (Zsolt! Ez a
pisilos!)
es meg sokan masok...
Ketto a nezhetetlenek kozul:
Prospero konyvei
A nagyitas
Polgardi Peter
|
+ - | Galaktika Nr. 52 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A hetvegen a kezembe akadt egy regi, 1983-as Galaktika (Nr. 52). Ez egy
Ph. K. Dick Special volt. Olvastam benne egy nagyon jo kis novellat, cime:
A DADUS. MINDENKINEK van belole mit okulnia, aki szamitogep elott ulve
olvassa ezt a szoveget...
|
|