Kedves Gabor!

Nem tudok latinul ezert azt hittem, hogy a "credo, quia absurdum" azt
jelenti, hiszem, ami abszurd. Ez valoban nagy kulonbseg a "hiszem, mert
abszurd"-al szemben.

Hogy mennyi a csusztatas Hanak szovegeben, az egyeni felfogas kerdese.
O csak arra utal, hogy megismetlodott a tortenelem abban a vonatko-
zasban, amit ezzel a latin mondattal jellemzett. Laza, sokfelekeppen
ertelmezheto vegkovetkeztetes. Akarhogy is forgatom, ertelmezem,
szamomra nem egyertelmu, hogy ez a kereszteny vallasos hitre vonatkozik,
azt hozna egy kalapba a kommunizmussal mint hittel.

Te azt irod kesobb:

>Pedig tudtommal egyetlen reformkommunista part sem
>tartotta meg a kommunizmust vegcelkent-- mind szocdem jellegu partta alakult.

Nos, a szocialdemokracia talan nem a marxizmusra epult? Tudtommal a
kommunistak csak kesobb deklaraltak eretneknek a testvermozgalmat. Az ere-
deti marxista tarsadalmi elmelet gyakorlatkent nem a veres,
diktatorikus atmenetet, tarsadalmi gyakorlatot hirdette, nem a legszegenyebb,
legnyomorultabb orszagot vette celba, hanem eppen a legfejlettebbet es
arra mondta ki, hogy atalakul. A proletar diktatura - a kommunizmus vissza-
taszito gyakorlata, az, amit leginkabb megszenvedett a tarsadalom - csak
Leninnel jelenik meg, az eredeti marxizmusnak nem resze. Az inkvizicio is
eltunt a sullyesztoben a kereszteny politikai abszurditasokat kovetoen.
Vagy nem? Nem hasonlithato ossze az inkvizicio a sztalini politikai gya-
korlattal? Szerintem analog, Sztalin, mint papnovendek esetleg eppen annak
a tortenetebol es gyakorlatabol meritett. Volt mit (l. kesobb Machiavellit).

>A keresztenyseg lenyege maradt
>meg a hatalom elvesztese utan. Nem latom, mifele "kommunista gyakorlat"
>vagy "kommunista hitelet" maradt a kommunista vilagrendszer bukasa utan.

A masik az, hogy megint a gyakorlatra hivatkozol egyszer es ertekeled az
eszmet masodszor. A kommunizmusban valo hit (nem a teteles Leninizmus,
hanem a marxizmus es annak alapfilozofiaja) attol meg megmarad az
emberekben, amikor egyetlen part sem tuzi ezt politikai programkent a
zaszlajara. Papjaik (agitatoroknak nevezik) folytatni fogjak tevekenysegu-
ket, mert egyszeruen hisznek abban, hogy a kapitalizmus embertelen es lesz,
lehet egy emberseges, szocialisan vedett tarsadalmi struktura. Hisznek
benne. Ha nem hinnenek, akkor talan a bukott gyakorlat vegeredmenyet is
elfogadnak, azt, hogy ez lehetetlen. De nem, hisznek benne, es sokakat
meg tudnak a hitukre teriteni. Amikor a keresztenyseget uldoztek (nem a
kommunistak, hanem sokkal korabban), akkor is ilyen megszallott emberek
vittek tovabb a hitet es vallalva esetleg a kinhalalt terjesztettek. Vagy
ezt is rosszul tudnam? Ismerek ilyen marxi, eszmei megszallottakat, sajnos.

A keresztenyseg sem az egyhazak acsarkodo rendszereben elte tul a
kereszteny politika egyik nagy bukasat (allamvallaskent valo letuneset
azutan, amit Torok Petertol ovashattunk), hanem az emberek lelkeben es a
hit-gyakorlatban, ami - azt hiszem ebben maradektalanul egyetertunk - nem
azonos a politikai gyakorlattal.

>Valoban a kommunizmus is megkovetel "ugrast", de nem egyet, hanem soket es
>egeszen masfelet, mint az Istenbe vetett hit egyetlen ugrasa. Azt kivanja,
>hogy ugy ugorjak, mintha lepnek -- tegyek ugy, mintha nem hinnek az Isten
>orszagaban (kommunizmusban), hanem tudomanyosan be tudnam bizonyitani annak
>szuksegszeruseget, hogy el fog jonni.

Hat Gabor, ugy gondolod, hogy a tudomany nem hit? Eppen most olvastam erre
vonatkozo fejtegeteseket, hogy szinte mar vallasos hit, aminek ugyanugy kez-
denek a dogmai mukodni, mint egy igazi, Istent, vagy isteneket hivo vallas-
nak. (Emlekeztetni szeretnelek ra: a kereszteny vallas csak EGY a vallasok
kozul! Vannak tobb istent hivo es elo vallasok, sot vannak olyan vallasok,
amelyekben explicite Isten meg sincs fogalmazva!). A kvantummechanika volt az
elso komoly tudomanyterulet, ami a kialakult tudomanyos gondolkozas dogma-
rendszeret alapvetoen megzavarta az oksagi osszefugesek megkerdojelezesevel.

>Ne feledd, hogy Marx nem profetanak,
>hanem tudosnak tekintette magat, es egesz kovetoserege ugy viselkedett, mintha
>"bebizonyitottak" a kommunizmus eljovetelenek a szuksegszerueseget.

OK, Gabor, en olvastam az Uj Testamentumot es abban van egy olyan fejezet,
hogy "Janos: Jelenesekrol". Az apokalipszis, az utolso itelet szuksegszeru-
seget bizonygatja. Kesobb a tudomany Europaban es a hit evszazadokig EGY
kezben volt. Vagy nem? Eppen Galilei peldaja volt az, amikor a kulonvalasz-
tas igenye es ellenzese mar nyilvanvaloan konfrontacioba kerult.

>Nem az a lenyeges, hogy
>se a mennyek orszaga, se a kommunizmus nem jott el egyelore, es melyik milyen
>messze van. Hanem az, hogy osszekeveri-e valaki, hogy mi a a vallas es mi a
>tudomany, vagy nem. Ezt a hibat elkovette az egyhaz is a Galilei ugy tajan

vagy elotte es utana is egy darabig, amig szet nem sikerult valasztani a ket-
tot, meggyozodesem es ismereteim szerint nem az egyhaz erofeszitesei eredme-
nyekent es nem is a legteljesebb megelegedesere kovetkezett be kesobb...

>de a kereszteny tanitasnak nem tartozik a fundamentumahoz hit es a tudas
>osszekuszalasa. A "tudomanyos szocializmusnak" igen.

Termeszetesen a ket vallasnak kulonboznie kell sok mindenben, hiszen egyik
a masikat volt hivatva folvaltani. Az emberek hitenek megingasa a Nagy Te-
remtoben es a koreje font eszmeben meg nem jelentette, hogy az eszmek iranti
igenyuk is megingott. Nem, sot, ez az igeny ma is fonnall es ezert olyan
konnyu szedelgo csirkefogoknak hangzatos eszmeikhez tomegbazist talalniuk.

>Meglepne, ha Hanak --tudos ember letere-- nem tudna/ertene ezt a kulonbseget.

Engem is, de hangsulyozom, meggyozodesem, hogy Hanak eddig a melysegig nem
vitte el a gondolatai, megallt annal az erzesnel, ami szerint nyugtazta,
hogy az abszurditasban valo hit a tortenelem soran megismetlodott. Azt meg
had' tegyem en hozza: _allitolag_, magasabb szellemi es ismereti szinten!!!

Nem akarom rad eroltetni, hogy a marxizmus dogmarendszerere ugy tekints,
mint a kereszteny egyhazakere, hogy ugy fogd fel, mint egy vallast, mert ez
sertene vallasi erzeseidet. Csak arra kerlek, hidd el, kivulalloknak ez az
analogia nem abszurd, sot folottebb kezenfekvo. Hanak Peter pedig
foltetlen kivulallonak tekintheto - a kereszteny hitvallast tekintve
mindenkeppen, de ugy erzem az irasabol, a kommunista hitvallast tekintve
ma mar ugyanugy.

Ugyszinten barati udvozlettel, Cser Ferenc

A sajto "kenyes" tema, mert politikai okokbol kenyes lett. Ha viszont
lehamozzuk rola a politikat (meresz kiserlet), akkor is igazat kell adnom
Neked:
>        Egyebkent felhaboritoak a magyar napilapokban megjeleno informaciok.
>Kozel sem teljesek, es neha nem csak egymasnak hanem onmaguknak is ellent-
>mondanak.
Az mar vermerseklet kerdese, hogy ki min haborodik fel, en sokkal megertobb
vagyok talan, mert csak bosszankodni szoktam.
Ne essunk persze abba a hibaba, hogy a "sajtorol", vagy a "napilapokrol"
altalaban beszelunk, de hadd fogalmazzak meg nehany, szerintem elegge altalanos
hibat, ami gyakorta elofordul.
1) A cimek rossz valasztasa, rossz kiemeles.
2) A cikkek rossz szerkesztesi modja, az informacio "eltakarasa" lefettyel.
3) Nehezkes, erthetetlen fogalmazas, magyartalansag, sajtohibak.
4) Hirek atvetele bizonytalan forrasbol, atfogalmazas, teves forditas.
5) A cikkben ismertetett tema nem (kello) ismerete, az allitasok meg nem
ertese, felreertese, ertelemzavaro vagy ertelmet "kikuszobolo" egyszerusitese,
roviditese.
6) Rossz riport-technika. Ennek oka lehet a felkeszules (teljes) hianya, az
atgondolatlansag, az ebbol fakado rogtonzes. A kerdezo gyakran a sajat
velemenyet mondja hosszan, majd a nyilatkozotol egy igen-nem valasszal
megelegszik. Vagy a kerdes nem adekvat, nem is arra vonatkozik, amire kellene.
7) A hirek rossz "felkapasi" technikaja - pl. gyakran egyetlen rovid hirbol
kitalaljak a sztorit, amit aztan napokon at kell majd mosdatni, magyarazni es
pontositani.
8) A hirek rossz "elejtesi" technikaja - a hirt egyszeruen ejtik mar masnap
akar, azert pl., mert a hirrel foglalkozo ujsagiro raall (raallitjak)
egy masik ugyre. Tudomasom szerint az ujsagiro szakma egyik elemi szabalya,
hogy a feldobott ugyeket le kell zarni, ami primitiven azt jelenti, hogy
vissza illik terni ra.
9) Folytassam meg?

Mondok ket peldat. A felesegem nyilatkozott a TV-nek. A tema a mostanaban egyes
kozepiskolakban bevezetett vallalkozas tantargy volt, amelynek elokesziteseben
o is reszt vett, kollegaival egyutt. A TV-sek kimentek felesegemekhez, majd
bemutatkozas utan megkerdeztek: "tulajdonkeppen hol is vagyunk?" (Lasd 5-6.
hiba). Kb. 3/4 oras forgatas utan szuletett egy 40 mp-es filmriport az egyik
reggeli adasban. Ebbol 10 mp semmitmondo felkonferalas, majd 10 mp kep a
felesegemrol, amint eppen azt mondja, hogy a kezdo vallakozoknak sok a
problemajuk. Kozben mindenfele latvanyos, de teljesen ertelmetlen kepsorok
mennek kulonbozo ipari kepekkel, gepek mozognak, szamitogepek villognak, majd
a hatralevo kb. 20 mp alatt alamondjak, hogy a vallalkozas c. tantargy ezeken
az (egyebkent meg nevezett) problemakon kivan segiteni. Hogy hol, kinek, mit
tanitanak, arrol szo sem esik, hogy felesegemek mivel foglalkoznak, szinten,
es hogy uram bocsa egy erdeklodo vallalkozo most miert es mit csinaljon, hova
forduljon, semmi. Pedig vagy egy fel orat meseltek nekik ezeket.

Masik pelda. (Meg mindig politikamentes!) Eorsi Matyas ogy. kepviselo eljott
az intezetunkbe, hogy megkerdezze - megvitassa az intezet vezetoivel es nehany
erdekelttel az itteni velemenyeket a keszulo akademiai torvennyel kapcsolatban.
A beszelgetes egy egesz delelott tartott, a TV forgatott. Masnap a hiradoban
megjelent egy kb. 10 mp-es betet. Mutattak Eorsit, majd ket-harom arcot (nev,
beosztas, barmi emlitese nelkul), a kepek zome lombikokban fortyogo lottyokrol
es feher kopenyben valamit matato emberekrol szolt. Egy szemelyes nyilatkozat
hangzott el arrol, hogy egyre nagyobb mertekben vonul ki az allam es az MTA az
intezeteinek a finanszirozasabol, ami gyakorlatilag lehetetlenne teszi a
szinvonalas alapkutatast (ez a mondat nem volt vagva es torzitva), de ezt
megint zanzasitott alamondassal fejeztek be, elolegezve, hogy ezen a keszulo
torveny sem valtoztat majd (a torveny tervezete szerint zomeben nem errol szol,
ami pedig erre vonatkozik benne, az eppen valami halvany garancia-kiserlet
lenne az ellenkezojere), majd egy elegans kanyarral arrol beszelnek, hogy az
"intezet vezetoi ellenzik, hogy az intezeteket az egyetemekhez csatoljak...",
sugallva, hogy ez egy realis veszely lenne, netan a torveny errol akarna
intezkedni, holott ez komoly formaban mar senkinek nem jut eszebe legalabb
3 eve. Vegul egy igazi csavarral megtoldjak, mondvan, hogy "... szemben
Kosary Domokos velemenyevel". Ami ugy tunt, mintha a) Kosary mondott volna
ilyent, b) ez egy azonnali reakcio lenne c) mintha az intezet szembe akarna
helyezkedni az elnokkel stb. Nehanyan emlegettek is a dolgot masnap, de a
lenyeg megis az, hogy semmi nem derult ki abbol, hogy mirol is folyt a
beszelgetes.

Osszefoglalva: a sajto munkajara elegge altalanosan jellemzo a trehanysag.

>Mondja mar meg valaki, hogy ezt csak a termeszet-tudos szemuvege
>lattatja igy velem, vagy masok is (ujsagirok, politikusok, egyszeru emberek)
>igy latjak.

Termeszetes, hogy a termeszettudos szemuvege elesebben latja a logikai
ellentmondasokat, de masok is igy latjak. Sok ujsagiro hangoztatja (persze
altalaban a masikkal valo vitajaban), hogy a szakmai munkat javitani kell.
A politikusokkal az a baj, hogy nagyon sokuknak a tisztanlatas megint csak nem
eros oldaluk, es ezert igen gyakran atpolitizaljak a fenti szakmai hibakat,
s szandekos ferditesnek, csusztatasnak allitjak be azt is, ami "csak"
trehanysag kovetkezmenye.
Az "egyszeru emberek" egy jelentos resze pedig ismet ott tart, hogy nem nez
TV-t, nem hallgat radiot es nem olvas ujsagot, hacsak a Kiskegyedet nem. "Ezek
ugyis csak hazudnak" vagy "az Isten sem ismeri ki mar magat ezeken" felkialtas-
sal.

Vegul, hogy egy kisse politikusabb toltetu hirrel is illusztraljam a dolgot:
az egyik antikvarium bejaratara ki van irva, hogy "Eljen sokaig Nahlik Gabor,
mert amiota o iranyitja a TV-t, az emberek ismet vasarolnak konyveket!"
Radnai Tamas

Kedves (To"ro"k) Peter,

olyasmit velsz levezetni szavaimbol, amit eszem agaban se volt mondani.
A kozepkori inkvizicio egy szornyen szegyenletes intezmeny volt, es ezt
maguk a fenntartoi is tudtak. Maskepp nem koteleztek volna a kinzasokat
vegzo hoherokat, hogy rogton a "munka" utan gyonni menjenek, es nem vigyaztak
volna kinosan arra, hogy a kivegzesert formalisan mindig az allamot terhelje
a felelosseg.

Annyit kivantam csak mondani-- es szerintem csak ennyit mondtam--, hogy 
ha az ember hisz egy isteni kinyilatkoztatasban, akkor ertheto (= logikailag
ertelmes) ennek az uzenetnek a megorzesere torekedni. Amikor Husz Janost
megegetik a maglyan, akkor nemcsak az inkvizitor nezopontjabol tortenik 
ez a szornyuseg a Tanert, hanem Husz Janos nezopontjabol is: Husz Janos
azert fogja a megegetest valasztani, es nem tanainak visszavonasat (ami
a testet megmentene), mert o tenyleg ugy hiszi, hogy o vedelmezi a Tant es 
martirhalalaval erre masok figyelmet is fel akarja hivni. Az egesz helyzet
--fuggetlenul attol, hogy kinek ad igazat az ember a vitatott teologiai 
kerdesben-- attol valik ertelmezhetove, hogy van egy isteni uzenet amelynek
leteben az inkvizitor is es Husz Janos is hisz.
Ertelmetlen viszont -- vagy legalabbis szamomra erthetetlen-- ha egy hasonlo
helyzet kommunistak kozott Marx ertelmezese soran alakul ki: egyszeruen azert,
mert kozben egyikuk se kellene, hogy Marx tevedhetetlensegeben higgyen, mivel
Marx maga mondta, hogy o nem tevedhetetlen. 

Nem moralis magas lorol kivantam tehat szolani, csak szereny matematikuskent
(bar nem logika a szakteruletem) probaltam jelezni, hogy logikailag nem
latom a ket helyzetet hasonlonak.

Az inkvizicio azert sem vedheto, mert gyakorlata ellentetes volt az Egyhaz 
tanitasaval es a korai szazadok gyakorlataval. Az a Tertullianus peldaul, 
akitol a  "credo quia absurdum" kijelentes szarmazik, hatarozottan 
hangsulyozza, hogy a termeszetjog megengedi az embernek, hogy vallasgyakorlas 
kerdeseben csak lelkiismeretet kovesse. Szt. Agoston -- egy olyan idoszakban, 
amikor a keresztenyseg kvazi allamvallas volt, nem fordult az allam 
segitsegehez a donatista eretnekseggel szemben. 

Nem lenne fair viszont akar az inkviziciot is a kommunista belso-ellenseg 
es kulak-uldozesekhez hasonlitani. 

Mas volt eloszoris a tarsadalmi kornyezet. A katar mozgalom lenyegeben 
ugyanolyan ehseglazadas volt, mint az epp most Mexikoban zajlo zapatai
felkeles-- es a hatalom reakcioja mindket esetben hasonlo. A morok es a 
zsidok uldozese Spanyolorszagban az epp befejezett reconquista diadalatol 
futott spanyol nacionalista mamor kezdemenyezesere  -- es nem mellesleg a 
spanyol allamkassza feltoltese celjabol-- kezdodott. 
A boszorkanyok uldozese meg az Egyhaztol fuggetlenul "spontan modon" is 
zajlott. Erdemes parhuzamba allitani a boszorkanyuldozesi hiszteriakat a 16. 
szazadban Franciaorszagon keresztulsopro farkasember-per hullammal, vagy a 
MacCarthy szenator altal kezdemenyezett kommunista-uldozesekkel, netan a ma 
Amerikaban "divatos" child-abuse es sexual harrasment feljelentesekkel: 
az emberi termeszet egyik arnyoldala sajnos, hogy hajlamosak vagyunk egyfajta 
perverz divatot kovetve tomegesen egyfajta velt vagy valodi gonosz minden aron 
valo uldozesere koncentralni.
Az Egyhaz tehat -- egy olyan korban, amikor mindenki formalisan kereszteny 
volt, de amikor nem birt akkora kozvetlen hatalommal, mint a politburok a 
kommunista totalis allamokban-- sajnalatos es szegyenletes modon csatornajava 
valt a tarsadalombol indult es a keresztenyseg szellemetol idegen nemzeti es 
szocialis indulatok, illetve rombolo tomegpszichozisok kifejezesenek.
Az Inkvizicio azert kulonosen szornyu, mert mig mas helyzetekben az Egyhaz
elsosorban azert teheto csak felelosse, hogy nem hatarolta el magat elegge 
a neveben es egyes tagjai altal elkovetett praktikaktol, ez az intezmeny 
tagadhatatlanul egyhazi kezdemenyezesre jott letre.
 
Nem latom viszont, hogy pl. a kommunista kulakuldozesek egy letezo tarsadalmi
kulakgyulolet kifejezoi lettek volna. Vagy, hogy a kommunista ellensegkereses
annak hatasara kezdodott volna, hogy a tarsadalom tomegei betegesen feltek
volna az imperializmus kozenk furakodott ugynokeitol.

Mas a doktrinalis hatter. A keresztenyseg csaknem ezer even at hirdette a
felebarati szeretetet es a tarsadalmi bekere torekvest, mielott az inkvizi-
tori "mentsuk meg a lelket, egessuk el a testet" hipokrita szemlelete megjelent
volna. A keresztenyseg visszaelt hatalmaval, de ennek a hatalomnak nem 
fegyveres erovel jutott birtokaba. A kommunista partoknak ezzel szemben
kezdettol fogva programja volt a munkasosztaly fegyveres forradalma.

Masok voltak a pusztitas dimenzioi.
A spanyol inkvizicio 400 eves fennallasa alatt kb. 40,000 dokumentalt 
nyomozast folytatott le, ebbol kb. 6000 vegzodott megegetessel (3,000 esetben
mar termeszetes halallal elhunyt eretnek csontjait egettek meg).
Meg ha a 3000 elve megegetett szamat meg is tizszerezzuk -- felteve, hogy
az adatok hianyosak-- a legrosszabb inkvizicio nyomaba sem er a KGB 
"sikereinek". A Rozsa nevebol is ismert felelmetes Bernard Gui egesz eleteben
40 eretneket itelt halalra-- azt hiszem, 56 utan nehany biro ezt par honap 
alatt felulmulta.

Mas volt a resztvevok hozzaallasa es masok voltak a szabalyok.
El kell ismerni, hogy az inkvizitorok betartottak a jatekszabalyokat
--megha ezek a jatekszabalyok mai szemmel perverzek is. 
Igy nem volt kiveteles eset a felmentes. Ket "eretnekfeszek" 13. 
szazadi del-francia varos kozul Palmiers-ben minden 13-dik Toulouseban 
minden 42-dik vadlottat iteltek el. Nem hiszem, hogy egy 50-es evekbeli 
feljelentes eseten hasonlo eselye lett volna a gyanusitottnak arra, hogy
megussza a dolgot.

Nem tudok olyan kommunista hoherrol, akit tulbuzgosagaert sajat fonokei 
eletfogytiglani bortonre iteltek volna, mint ez tortent Robert le Bougre-ral,
miutan 1239 Maj 29-en egyhetes "gyorsitott eljaras" utan 180 embert 
megegettetett. (Hasonlo itelet szuletett spanyol inkvizitor ellen is, a nevet
elfelejtettem feljegyezni.) Alapszabaly volt, hogy bunbano magatartas eseten
az eretneket tilos kivegzesre atadni (bar nem mindig tartottak be ezt a 
szabalyt). Nem tudok hasonlo kommunista belso szabalyrol, amely Rajk Laszlo
eletet megmenthette volna. Nem tudok olyan esetrol, amikor a hamis feljelentot
iteltek volna a kommunista titkosrendorok peldasan sulyos buntetesre, mint
Bernard Gui, aki eletfogytiglani bortonre itelt egy fiat hamisan vadlo apat.

Ismetlem, mindaz, amit leirtam, az Inkviziciot _csak_ a kommunizmusta 
eroszakszervezetekhez kepest kivanja kesztyuskezu intezmenykent beallitani.
Onmagaban nezve az Inkvizicio botranyko es az Egyhaz szegyene.
Viszont fontos szerintem kulonbseget tenni zsebmetszes, lopas, utonallas 
es gyilkossag kozott, es hasonloan jarni el tortenelmi dimenzioju bunok
merlegelesekor is. 

Vegezetul -- a reakciomat kirobbanto Hanak-fele megjegyzesre visszautalva--
lelektanilag is furcsanak tartom azt, hogy mikozben valaki amiatt
meaculpazik (hadd hasznaljak en is katolikus kifejezest egy volt kommunista
viselkedesere), hogy elfogadta a sajat partja eszmeletlen huzasait, a
nagy onmarcangolas kozben legyen lelki ereje egy utalas erejeig egy olyan 
szervezet buneire utalni, mely az adott helyzetben igazan vetlen.

			Udvozlettel, Hetyei Gabor

PS. Bar itt a SZALON-on sose titkoltam vallasi preferenciaimat, a tema 
kinossagara valo tekintettel szeretnem alahuzni, hogy a fentiek kizarolag 
az en maganvelemenyem, amely csak korrelal de -- tudatlansagombol kifolyoan--
nem feltetlenul egyezik a katolikus Egyhaz velemenyevel.

P.P.S. Nagyon sokminden van meg az irasodban amire reagalni szeretnek majd
meg Peter, de egyszerre valoszinuleg ennyi is sok.