Sziasztok,

A neutrino oszcillacioval kapcsolatban megjelent egy hir az American
Institute of Physics e heti hirleveleben is:

Japanban, a SuperKamiokandenal, vegre elegendo esemeny (nehany ezer - tobb
mint masfel ev alatt!) gyult ossze ahhoz, hogy a mar jo tiz eve ismert
anomaliat a felso legkorben kozmikus sugarzas hatasara keletkezo
muon-neutrinok es elektron-neutrinok szamanak egymashoz viszonyitott
aranyaban (ketszeres faktor kulonbseg a mert es az elmeletileg vart arany
kozott!) egyertelmeun a neutrino oszcillacio rovasara irjak. Az uj
berendezes jobb irany- es energia erzekenysege lehetove tette, hogy
kimutattassak a muon- es elektron-neutrino arany valtozasat attol fuggoen,
hogy azok "felulrol", a detektor folott levo mindossze 20 km vastag
legretegen athatolva (ami meg keves a muon-neutrino atalakulasahoz) vagy
"lentrol", a Fold tulso oldalan keletkezve es kb. 13000 km utat megteve
erkeztek a detektorba. A fenti arany korellaciot mutatott a neutrinok
energiajaval is (nagyobb energia - nagyobb sebesseg - nagyobb
ido-dilatacio - lassubb oszcillacio - tobb muon-neutrino). Ezeket az
eredmenyeket nem sikerult massal magyarazni mint azzal, hogy a muon-
neutrino keveredik egy masik neutrino allapottal (talan a tau-val vagy egy
egeszen ujjal???) es a neutrino a ket allapot kozott oszcillal. A hir
szerint egy 1GeV-es muon-neutrino eseten nehany szaz merfoldonkent
tortenik egy atalakulas.  A fenti kiserletbol konkret tomeg erteket nem
tudtak meghatarozni, csak a ket neutrino allapot kozti tomeg kulonbseget:
0.07(+-0.04) eV, ami viszont mindenkeppen egy also hatart jelent a
neutrino tomegere nezve.

Reszletesebb informaciok talalhatok az alabbi URL-en:
http://www.phys.hawaii.edu:80/~jgl/nuosc_story.html
(remelem nem irtam el semmit a cimben!).

Ez a kozmologusoknak jo hir (lasd: sotet anyag!), a reszecskefizikusoknak
(legalabbis a Standard Model hiveinek) viszont eleg rossz. Bar a Standard
Model falan mar igy is kezdtek repedesek mutatkozni ez most aztan betesz
rendesen. Torhetik az elmeletiek a fejuket, hogy meg lehet-e menteni a
modellt egy kis kiigazitassal (nem tudom tortentek-e mar erre iranyulo
probalkozasok?)  vagy most mar johetnek a Szuper Szimetrikus, meg Hur es
egyeb modellek!? 

Udv:
Danko Istvan

Kedves Marianna!

 wrote:

> A keszulo programomhoz szuksegem volna a kovetkezo geometriai kerdes
> megoldasahoz.
> 
> Adva vannak
> gombok: (x-a)^2+(y-b)^2+(z-c)^2=r^2 es
> sikok: ax+by+cz=d
> Lehet harom gomb, harom sik, ket gomb egy sik, vagy ket sik egy gomb.
> Hogyan lehetne a metszopontot kiszamolni?
> 
> Minden otletet szivesen varok, udv: Marianna

Valojaban ket eset van: ket sik, egy gomb, vagy harom sik, az osszes
tobbi ezekre visszavezetheto. Ha ket (x-a)^2+(y-b)^2+(z-c)^2=r^2 alaku
egyenletet kivonsz egymasbol, akkor a masodfoku tagok kiesnek, tehat egy
sik egyenletet kapod meg. Ezt felhasznalva a visszavezetesek.

I) Harom gomb, egyenletekik (1),(2),(3).
   A ket sik egyenlete: (1)-(2),(1)-(3), a gomb egyenlete (3)
   Az igy kapott uj egyenletrendszer ekvivalens az eredetivel.
   (konnyen bizonyithato)

II) Ket gomb (1),(2) , egy sik (3).
   A ket sik egyenlete (1)-(2),(3), a gomb (1)
   Ez is ekvivalens az eredetivel.

Ezeket mar meg kell oldani:

III) Ket sik (1),(2), es egy gomb (3).
     Konnyen eldontheto, hogy a ket sik parhuzamos, egybeesik vagy egy
egyenesben metszik egymast. Az utolso esetben nem tul nehez 
(o1+t*v1,o2+t*v2,o3+t*v3) alakban megadni az metszet egyenes pontjait es
innen a gombbel valo metszespontok konnyen megkaphatok, mert (3)-ba valo
helyettesitessel t-re masodfoku egyenlet adodik. Egy megfelelo
(v1,v2,v3) vektor egyebkent a sikok normalvektorainak vektorialis
szorzatakent is megkaphato. (o1,o2,o3) is konnyen kiszamithato (egy
tetszoleges metszespontot kell kiszamolni), ha az (1),(2) egyenleteibol
az egyik valtozot elhagyod es mint ketismeretlenest egyenletrendszert
megoldod, ennek a megoldasai (1)-et es (2)-ot is kielegitik, ha az elobb
elhagyott valtozo erteket nullanak veszed. (Nem mindegy, hogy mikor
melyiket hagyod el, mert legalabb egy ismeretlennek mindket egyenletben
maradni kell, ez mindig meg is teheto (konnyen bizonyithato). Pl:
nyilvan a z=1,x-y=2 egyenletekbol nem hagyhatod el z-t, de elhanyhatod
x-et, vagy y-t.)
 Ha (1) es (2) ugyanazt a sikot hatarozzak meg, akkor a megoldas lehet
semmi, egy pont, vagy egy kor, ezt utobbi esetben te tudod, hogy milyen
alakban akarod a megoldast, ha megirod, segitek.

IV) A harom sik esete: klasszikus modszer, klasszikus esetek...

Remelem segiteni tudtam! :-)
Egyebkent milyen programot irsz, hogy ilyenekre van szukseged?

Udv
Andras

Gondolom a szaraz statisztikai szovegeket nem szeretitek, ezert azok
most a cikkem vegen jonnek. Lassuk eloszor az eredmenyeket.

k=0.70		0.62-0.77	+/-  9 %
m=0.64		0.50-0.80	+/- 10 %
f=0.995		0.98-1.0	+.5 -5 %
s=.07		0.03-0.11	+/-  3 %

A szazalekot majd a vegen mondom meg micsoda. Az elso oszlop jelentese a
szokasos. Magyarorszagon az 1998-as elsofordulos valasztasokon a KDNP-re
szavazok, kb. 70%-a a Fideszre 30%-a az MSZP-re szavazott.

Ugyanez a MIEP eseten 64 es 36 szazalek. A kisgazdak lenyegeben teljes
letszamban a Fideszre szavzatak. Az elso fordulos SZDSZ-es szavazok
kozul a masodik forduloban 7% a fideszre, 93% az MSZPre szavazott.

A masodik oszlop tartalmazza az elemzes hibajat. Vagyis durvan az
SZDSZ-es szavazok	 3-11 %-a szavzott a Fideszre. Az
FKgP -s  szavazok	98-100%-a. A
MIEP			50-80 %-a. A
KDNP			62-77 %-a

Aki itt abbahagyja az olvasast az boldog ember. Ugyanis most ujra mondom,
hogy egyatalan nem biztos ez az eredmeny. Ugyanis nincs jo fitt. Igazabol
mar rajottem, hogy ez mit jelent.

Azt jelenti, hogy tovabbi ismeterlenek rejtoznek az adatokban. Ha lesz a
heten idom, akkor meg buveszkedek veluk. (vagy azt jelenti, hogy az
elmeleti elgondolasunk helytelen)
	
A 3. oszlop jelentese, hogy a konkret szamnegyestol (ami egy orszagos
atlagot lelent) pl. a "gyoztes" negyes, 0.7; 0.64; 0.995; 0.07. eseten,
mennyire terhet el az ertek az egyes korzeteken belul.

Vagyis a program veszi pl. a 0.7; 0.64; 0.995; 0.07 szamnegyest. Majd
megvizsgalja a 0.61 es 0.79 kozotti ertekeket (k-ra), a 0.54-0.74
ertekeket (m-re), a 0.945-1.00 ertekeket f-re, es a 0.04-0.10 ertekeket
s-re. Pontosabban mind a 4-re 10 reszre osztom az intervallumot, es
mint a tizezer pontban kiszamolom a chi2-et mind a 72 korzetben. Veszem
a 72 legkisebb erteket es osszeadom oket. Igy jott ki a chi2=80-as
ertek (a legjobb szamnegyessel).

Termeszetesen ezt a processzust mas szamnegyezekkel is megvizsgaltam.
Ezekutan vettem azokat az ertekeket amihez a chi2=100 tartozik. Ez a kontur
rajzolta ki a masodik oszlop ertekeit.

Tehat a
0.7; 0.64; 0.995; 0.10	es a	0.7; 0.64; 0.995; 0.04	es a
0.7; 0.64; 0.945; 0.07 	es a	0.7; 0.64; 1.0; 0.07 valamit a
0.7; 0.54; 0.995; 0.07 	es a	0.7; 0.74; 0.995; 0.07,   stb
szamnegyesekre a chi2=100.

Hogy csinaltam?  Eloszor beletettem a tegnap emlitett lotyogtetest (a
korzetek aktualis erteke elterhet az orszagos atlagtol nehany
szazalekot). Utanna kilottem 20 "rossz" korzetet. Maradt 78 korzet.
Majd a lotyogest beallitottam ugy, hogy kb egyforman javitsa a chi2-et.
Ezek az ertekek a 9%, 10%, 5% es 3%. Megkerestem a minimumot, majd itt
atvizsgalva a chi2 ertekeket korzetenkent, ujabb 6 korzetet kilottem.
Vegul is 72 korzet adatait hasznaltam fel.

Az eremenyt lasd fent.

Mint mondotam volt, az adatok omkenyes szurese zuros. Viszont, ha nem
veszem ki az elso 20 korzetet, akkor az illesztes nem 98 pontra
tortenik, hanem a 20 nagyon rossz pontra.

Mit is csinalunk? Vesszuk az egyes chi2 ertekeket, osszeadjuk mint a 98
esetben, majd megkeressuk a minimumot (a parameterek fuggvenyeben). Ha
ezek a chi2-etek 30-40 esetben 1 alattiak, 20-30 esetben 1 es 10
kozottiek, 10 esetben 10-20 kozottiek, majd 20 esetben 20 felettiek,
akkor az illesztes tulajdonkeppen, a legnagyobb 20 erteket preferalja.

Hiszen az osszeg 35 esetben max 1-el tud csokkenni. Mas esetben esetleg
3-4-el vagy akar 10-12-vel. Viszont a kellemetlen korzetekben, akar 100
is.  Lehet, tehat egy olyan erteknel, amelynel esetleg az osszes chi2
1-el no, ennel akar 100-200-al is csokkenhet. Vagyis a modszer szerint
ez az ertek "jobb".  Holott csak arra az egy adatra javul meg a chi2, a
tobbinel lenyegesen romlik.

Na ezert a vegen kidobaltam az osszes olyat aki 10 feletti chi2-t produkalt.

Tovabbra is varom az eddigiekhez kapcsolodo megjegyzeseket, eszreveteleket.


Horvath Pista

Tisztelt Tudosok!

Segitsegre van szuksegem, egy 200V/300Hz-es elektromos halozat
megtervezesehez, frekvenciavalto adott, fogyasztok adottak, a halozathoz
szukseges biztositok, erintesvedelmi eloirasok szerinti megtervezese,
alkatreszek gyartohoz rendelese lenne a feladat. FIZETOS munka, de rettento
surgos. Jelentkezoknek maganban vagy telefonon ((20) 453-502) tobbet tudok
mondani.

Elnezest, ha valaki off-topicnak gondolna, de ennel jobb forras most nem
jutott eszembe.

Udv

Hanko Gabor

> =======================================================
> Felado : Nagy Tibor
> E-mail :  [United States]
> Temakor: FFT pontossaga ( 19 sor )
> Idopont: Mon Jun  8 15:17:53 EDT 1998 TUDOMANY #444
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> FFT pontossaga:
> 
> A Numerical Recipes-ben egyreszt van egy jo nagy fejezet az FFT-rol,
> konvolucio- es korrelacioszamitasrol, illetve egy rovid fejezet a

Bocs, hogy belekotyogok, nem a keplethez szolnek hozza. 
Aki a Numerical Recipes't hasznalja, talan kivancsi lesz a NASA Jet
Propulsion Laboratory altal fenntartott Web-oldalra "Why not use Numerical
Recipes?":

http://math.jpl.nasa.gov/nr/nr.html

Udv, MF

> terreszletere koncentralodik. A foton altal kitoltott terresz es az
> elnyelo atom altal elfoglalt terresz kozott nagyon nagy meretbeli
> kulonbseg lehet. Amikor a foton elnyelodik, akkor valamilyen hatasnak
> meg kell akadalyoznia, hogy a foton mashol, masik atomban is
> elnyelodhessen, ellenkezo esetben egy foton tobb helyen is elnyelodne.
> Ennek a hatasnak az elnyelodes helyen kell keletkeznie, es ki kell
> terjednie a foton altal elfoglalt terreszre, amely adott esetben nagyon
> nagy is lehet. Egy ilyen hatasnal felmerul a kerdes, hogy milyen annak
> sebessege. Es akarhogyan is probalkozom, ezt a sebesseget nem tudom
> meghatarozni. Ha fenysebessegunek gondolnam, az keves lenne, mivel akkor
> siman elnyelodhetne a foton ket helyen, mondjuk a fenyforrastol egyforma
> tavolsagra. Az elnyelodest kisero letilto hatasok a feluton
> talalkoznanak az elnyelodes utan, ami nyilvanvaloan keso, es ezt a hibat
> csak egy multbeli visszahatassal lehetne kijavitani. Ha egyideju
> tavolhatast feltetelezek, akkor viszont az a problema, hogy az
> egyidejuseg mindig csak egy adott koordinata rendszeren belul
> ertelmezheto. 

> Ezekre a kerdesekre van valasz, vagy a kerdesfelvetesek rosszak?
> Meg egy tovabbi kerdesem, hogy egy atom altal kibocsajtott foton
> intenzitasa az egy iranyba koncentralodik, vagy esetleg ket ellentetes
> iranyba?

Taxi, ezek kituno kerdesek, bennem is folmerultek, s en csak azzal a
filozofiai magyarazattal tudtam magam megnyugtatni (amivel egyebkent a
fizikusok koreben nem is arattam osztatlan sikert), hogy a foton nem is
igazan letezik.

Vannak elektronok, amelyek kolcsonhatnak. A kocsonhatas azonnali,
tehat, ha valahol egy elektron lead energiat, azt egy masik azonnal
folveszi.  Ezen megfontolas ertelmeben nincs ertelme iranyrol beszelni,
mert a kolcsonhatas szamara a vilagegyetem kiterjedes-mentes. Mi
persze idokulonbseget latunk az emisszio es az abszorpcio kozott, de ez
csak azert van, mert nem kolcsonhatassal egyutt utazunk. Ugy is
fogalmazhatnek: fenysebesseggel utazva az orokkevalosag egy pillanat,
a vilagegyetem egy pont.

Bocs, aki mar ismeri ezt, es unja.  :-)

En is erdeklodve varom a szakerto valaszt. 

Janos

"Albert Einstein said in his theory of relativity that an object travelling
at the speed of light is not affected by time, that is to say, it is does
not experience time.  Something that does not experience time takes no time
to travel any distance.  Although we may observe a particle of light called
a photon travelling a set distance in a measured time, the particle itself
has not aged; this is a fact.  If a particle of light does not experience
time, then distance has no meaning, as it travels any distance in no time.
If distance has no meaning, then neither does size or shape.  A photon can
therefore be thought of as a dimensionless point.  If the path taken by a
photon has zero length and is traversed in zero time, this is the same as
saying that when you look along a null line, the universe has no size, and
therefore, it doesn't exist."

Ez viccnek hangzik, de nem az. Egy (szerintem orosz) fizikus fevetett egy
elmeletet, amiben a szamunkra miszterikus nulla ideju tavolhatast egyfajta
antifotonnal magyarazza (nem ez lenne az elso olyan reszecske a fizikaban,
ami nincs is, csak egy kolcsonhatas megmagyarazasara vezetik be; Mizsei V.
Janos meggyozoen ervel amellett, hogy a foton is csak egy ilyen reszecske,
ehhez kepest az antifoton nem nagy ugras). Ez az antifoton -c sebesseggel
halad, a mi koordinatarendszerunkben levo tavolsagokat negativ ido alatt
teszi meg. Az elmelet a foton koordinatarendszereben gondolkodva viszont
azt mondja, hogy mig a foton az adott (nulla :-) tavolsagot +0 ido alatt
teszi meg, az antifotonnak ehhez -0 ido kell, ez pedig ugyanaz. Leirta a
foton es az antifoton kozotti kolcsonhatasokat is. Sajnos mar nemlexem a
forrasra, ahol olvastam rola, ha valakinek a felkodlo reszletek alapjan
beugrana, tegye kozkinccse.

Udv///Laci

Udv Mindenkinek!

Par napja beszeltunk az impakt faktorrol. az ISI weblapjan megtalaltam a
definiciot:

The number of current citations to articles published in a specific journal
in a two year period divided by the total number of articles published in
the same journal in the corresponding two year period.

Calculation for journal impact factor. 
 A = total cites in 1992 
 B = 1992 cites to articles published in 1990-91 (this is a subset of A)
 C = number of articles published in 1990-91
 D = B/C = 1992 impact factor

Roviden magyarul: A targyeveben megjelent ossze hivatkozasbol(A)
kivalasztjak azokat, melyek a vizsgalt folyoirat targyevet megelozo ket
evenek cikkeire hivatkoznak(B).
Ezt a szamot elosztjak az abban aket evben az adott folyoiratban megjelent
cikkek szamaval (C). Az impakt faktor D=B/C

Bovebbent a http://www.isinet.com/essays/essay7.html cimen.

udv
tamas

T. Tudomany,

> Ha az univerzum minden iranyban tagul, azaz a ter tagul, akkor mi is
> es a meroleceink is tagulnak?
> Eszlelhetjuk a tagulast mert a tagulas merteke tolunk tavolodva
> novekszik, de vajon nem befolyasolja ez a vilagegyetem korara
> vonatkozo becsleseinket?
> 
> Ha nagy butasagot kerdezek akkor boccs.
> 
> Koszonettel,
> 
> Barocsi Janos, Tokyo
----------------

Ahogy en tudom a ter tagul nem az anyag. tehat az atomok merete nem
valtozik csak az atomok kozti ter. Persze akkor meg ritkulnia kene. Pl. az
olom surusege 5 milliard evvel ezelott nagyobb volt mint most.. :)

Egyebkent a HST meresei szerint az univerzum nem lassulva hanem egyre
gyorsabban tagul... Igaz lehet ez?
Mi van ha eleri a c-t a tagulais sebesseg?

Jozsi

Kalman irta:

> Viszont egy kobaltat sokkal konnyebben elo lehet allitani, mint egy
> acelt es ez ervenyes a sator es a konzerv esetere is. Tehat legyen egy
> nyulfogas pl. 3 ora, ezzel szemben egy konzerv kinyitasa kb. fel perc,
> viszont hogy egy konzervet fel perc alatt ki lehessen nyitni, szukseg
> van viszonylag fejlett mezogazdasagra, elelmiszeriparra,
> fembanyaszatra ... [nyissz]... van szukseg.

En eredetileg ugy szamoltam, hogy mindezektol fuggetlenul nekem tobb 
mint napi 3 ora "munkaba kerult", a mar kesz eszkozokkel az erdoben
eldegelni.

Udv
BFS

> =======================================================
> Felado : Takacs Ferenc
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: dimenziok, ok-okozat ( 59 sor )
> Idopont: Mon Jun  8 15:53:02 EDT 1998 TUDOMANY #444
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

T. Takacs Ferenc! Tisztelt Tobbiek!

Szeretnek par szot szolni a vedelem neveben, magam mellett. Eloszor is
koszonom a reakciot, es mint epito kritikat elfogadom, hiszen rengeteg
igazsag van a valaszban, megis par dologra szeretnem felhivni a
figyelmedet:

1, Irasomban egyaltalan nem akartam megoldast talalni az idoutazas
   problemajara, hiszen mint a level elejen emlitettem ez szerintem(!) az
   altalanosan elkepzeltek szerint nem lehetseges.
2, Igazandibol a paradoxon egy altalam talan(!) helyesnek tartott
   megoldasat vazoltam fel.
3, A temat csak elmeleti sikon probaltam tovabbgondolni, tehat
   egyaltalan nem akartam a fizikai megvalositas (megvalosithatosag)
   problemajat feszegetni.
4, Irasomat igazandibol gondolatebreszto fejtegetesnek szantam.

Nagyjabol ennyit kivantam szolni a "vedelem neveben".  Egyebkent igazan
erdekel az adott temaban alkotott velemenyed. Ha meg kivanod velem
osztani, vagy ha ugy erzed, hogy tudod melyek gondolatmenetem fobb
buktatoi, es ezekre valaszt tudzs adni kerlek irj a:
 vagy (es ez a gyorsabb) 
cimre.

Koszonettel:
Kao

Kerdes Horvath Pistahoz:

  Mit akartok kihozni ebbol a valasztasi eredmeny
statisztikai analizisebol? Mivel sajnos nincs tul sok idom
belefolyni a reszletekbe, igy csak mint "laikus" erdekelne,
hogy mire jo az eredmenyek "beparameterezese"? 
  Remelem nem kerdeztem tul nagy baromsagot, egyszeruen csak
erdekesnek tartom a, nevezzuk igy, a szociologia metrizalasat,
statisztikus ertelmezeset.
  Esetleg a nagy elorejelzo cegek nam tudnak mar esetleg sokkal
jobb modszereket is az eredmenyek kiertekelesere?

  Udv. Durbincs