[Az alapitvany sorozat Isaac Asimov remekmuve. Alapszitu: A galaktikus
csaszarsag hatalma szettoredezoben van. Hari Sheldon pszichohistorikus
ket Alapitvanyt hoz letre "Terminuson" es "Csillagvegen" a Galaxis ket
atellenes pontjan, hogy az emberiseg tudasat megorizzek a zuros,
hatalomnelkuli evezredekben. E modon nagysagrendekkel leroviditheto a
kaotikus, degeneracios idoszak, mig sikerul a galaxis tarsadalmait egy
uj hatalom alatt egyesiteni. Trantor a volt csaszari szekhely, A
Tizenket Nagymester Asimov szereploi masutt, a pozitronagyu robotok
szinten Asimov "teremtmenyei, R. [Robot] Daneel-lel egyutt. Indy es
Szaki neves magyar scifi irok, es a Sheldon BT. Indy scifis
vallalkozasa.]

Az Utolso Alapitvany

Az univerzum vakitoan fenylett. Pedig a csillagok mar regen kihunytak, a
galaxisok mind megsemmisultek. Csak a reg szetrobbant csillagok, fustte
valt bolygok, es nehai szuperintelligens lakoik testebol szarmazo,
megszamlalhatatlan elemi reszecske rohant iszonyatos sebesseggel
milliardnyi gazdatlan fekete lyuk tarsasagaban a vegso, biztos pusztulas
fele. A vakito fenyesseget az univerzum osszehuzodasa miatt mar tobb
millio fokos  hattersugarzas okozta. Mindenhol egyenletes vakito
fenyesseg. Mindenhol elviselhetetlen forrosag. De ennek az orjongo erok
altal meggyotort, ennek a vesztebe rohano, pusztulo vilagnak is volt egy
szemleloje.

B. T. Sheldon, az Utolso Alapitvany letrehozoja, immar az egyetlen
eloleny a vilagon, onmagaval sakkozott a Trantoron. Boven volt ideje
erre a passziora. Elmeje egyszerre kismillo problemaval tudott
foglalkozni, es annyira szerette ezt a tortenelem elotti jatekot, hogy
soha sem tudott betellni a lehetseges osszes sakkjatszmak sorbavetelevel
es esztetikai analizalasaval. Nem sok dolga akadt. A gep mozgott, az
alkoto pihent, es raert erre a passziora, mint evmilliardokkal korabbi
osei unalmukban a keresztrejtvenyfejtesre. Most semmi lehetosege nem
volt a tortenesek befolyasolasara. Az o szerepe sokkal kesobb fog
elkezdodni.  Szaznegyven galaxis egyuttes erofeszitesere volt szukseg
ahhoz, hogy ha eljon az ideje megvalosithassa a Legnagyobb Terv masodik
reszet.

Az elso reszt mar befejeztek sokmillio evvel ezelott. A vegpusztulas
fele rohano, magaba roskado univerzum ket atellenes pontjan, ket
specialis fekete-lyuk halmaz Terminus, es Csillagveg szaguldott orult
sebesseggel a mindent magabaszivo elhatalmasodott gravitacionak
engedelmeskedve a vegso megsemmisules fele. A szaztizenhet milliard eves
vilagegyetem legfejlettebb elmei kozel negyven millio evig dolgoztak
megalkotasukon. A Terminusnak az volt a feladata, hogy a vilagegyetem
vegso nagy osszeomlasban valo megsemmisulese utan, - amelyben minden
informacio, minden anyag, minden fizikai torveny, minden fizikai
allando, minden ter, minden ido megsemmisul - szoval a vilag
megsemmisulese utan biztositsa egy uj generalo osrobbanas letrejottet.
Egy uj vilagegyetem keletkezeset, amelyben pontosan ugyanazok a fizikai
torvenyek es fizikai allandok kombinacioi ervenyesulnek, mint amelyek a
regi, megsemmisulo univerzumban mar oly jol bevaltak egyszer. Terminus
nehai feltalaloi es letrehozoi voltak az eljovendo uj univerzum
megteremtoi.

Csillagvegnek mas volt a feladata. Olyan kulonleges tulajdonsagai
voltak, amelyek azt eredmenyezik, hogy az uj Nagy Bumm soran egy masik,
kulonallo univerzum is letrejojjon a kondenzacioban keletkezo
antianyagbol. Mert a 115. evmilliard kozepen Indy, minden idok
legnagyobb vakumfizikusa, es Szaky a zsenialis dimenziomernok
bebizonyitottak, hogy letezik a legelemibb fizikai allandoknak, es
fizikai torvenyeknek egy olyan ujszeru kombinacioja is, amelyek mellett
a vilagegyetemben a torvenyszeruen kialakulo intelligencianak
meghatarozhatoan nagyobb lehetosegei lesznek. A Tizenket Nagymester
ugy dontott, hogy a mindennel fontosabb fejlodes elosegitese erdekeben
meg kell teremteni ezt az uj vilagegyetemet is.

Terminus es Csillagveg elkeszult. Megfelelo palyara allitottak oket, es
a mindenseg gravitacios erejere biztak sorsukat. A tovabbiakban nem volt
veluk tennivalo, meg ellenorizni sem kellett oket. Kuldetesuket
torvenyszeruen teljesiteni fogjak. A fekete lyuk technologiat mar
sokszor alkalmaztak, a modszer biztonsagosan mukodik.

A Legnagyobb Terv masodik reszenek vegrehajtasara hoztak letre az Utolso
Alapitvanyt. A nagy osszeomlasban megsemmisulo regi vilag romjaibol a
Terminus altal befolyasolt uj osrobbanas soran letrejovo vilagban
kozelitoleg harminchet milliard evig tartana, amig megjelennenek az elso
biologiai elo szervezetek. Meg tovabbi tizenkilenc milliard evig kellene
varni az ertelem megjelenesere, es az elso primitiv technikai
civilizacio kifejlodesere. Igy volt ez a mostani, vegnapjait szamlalo
regi vilagegyetem tortenelmeben, es igy lenne a megszuleto ujban is,
hiszen azonos termeszeti torvenyeikrol eppen Terminus gondoskodik.

Az Utolso Alapitvany feladata, hogy az uj univerzum otvenhat milliard
eves ertelem nelkuli feljodesi szakaszat jelentosen leroviditse. A
fizikai kornyezet mar a negyedik milliard evben alkalmas lesz arra, hogy
DNS sporakkal a sokmilliard megfelelo bolygon addigra kialakulo szerves
anyagokban gazdag osoceanokat megtermekenyitse. Igy nem szukseges
harmincharom milliard ev ahhoz, hogy ezek a bonyolult strukturak az
oceanban veletlenszeruen letrejojjenek. A biologiai fejlodes, azonnal
elkezdodhet, es tovabbi fejlodesgyorsito beavatkozasok hatasara a
szamitasok szerint mar a tizennegyedik evmilliardban meg fog szuletni az
aminosav alapu ertelem ebben a vilagban. Negyvenket milliard evvel
korabban, mint a regiben. A szimulaciok szerint az uj univerzum
intelligenciaja mar hetvenedik milliard evben eler arra a szintre,
amelyre a jelenlegi a szaztizenhet milliard eves vegso korara eljutott.
Az uj intelligencianak igy sokkal, negyvenhet milliard evvel tobb ideje
lesz a feljodesre.

Hogy mihez kezdenek majd lakoi ebben a fejlodeshez rendelkezesukre allo
plusz evmilliardokban, az persze biztosan nem tudhato. De a Terv
elokeszitoi okkal felteteleztek, hogy ok mar nem csak egy tulelot
lesznek kepesek megovni a vilaguk osszeomlasatol. Esetleg orok idokre
megoldjak majd a vilagegyetemuk stabilizalasat. De talan meg
nagyratorobb, ma meg elkepzelhetetlen tetteket fognak vegrehajtani. Az
Utolso Alapitvany lehetosegei csak arra elegsegesek, hogy az uj
univerzum  lakoinak negyvenhet milliard evvel tobb idot biztositsanak az
intellektualis fejlodesre. Es ez nem keves.

Sheldon, a Trantor lakoja idokozben vegere jutott a lehetseges
sakkjatszmak analizalasanak, es figyelmenek egy reszet az utolso oraihoz
elerkezett messzi vilagegyetem megfigyelesere forditotta. Minden az
elozetes szamitasok szerint haladt. Ha valami varatlan tortenne,
robotjain keresztul eszrevenne, es akkor teljes figyelmet arra
forditana. De semmi erdekeset nem talalt ebben a folyamatos
osszeroskadasban. Az automatak ugy is rogzitenek minden
megfigyelhetot.Lesz meg boven ideje az elkovetkezo harommilliard evben
arra, hogy a tortenesek minden aspektusat alaposan kielemezze. Igy boven
raer most, ezekben a gyaszos, megrazo orakban, amikor egesz vilaga,
elodjeinek, kortarsainak es baratainak meg az atomi maradvanyai is
vegleg megsemmisulnek, emlekein, es az osszeroskado univerzum torteneten
tunodni. Hogy milyen sok veletlen, milyen sok bizonytalansag
osszejatszasa kellett a letrejottehez.

Egyszer a semmiben, mert meg ter sem, ido sem letezett, a vakum jol
ismert kvantumfizikai bizonytalansaga miatt - neha elofordul ez -
veletlenul letrejott valami. Olyan hihetetlenul kicsi volt, hogy merete
nem erte el a kvantumfizikai hullamhosszat, es ezert a kvantumfizika
minden bizonytalansagaval rendelkezett. Homerseklete sokbillio fok volt,
surusege szinte vegtelen, es megjelenesevel letrehozta a teret, amely
azonos volt a terfogataval. Megszulte az idot. Mar volt megjelenese
elotti, es megjelenese utani pillanat. Ezt az ujszulott idot azonnal
fontossa is tette, mert hihetetlen sebesseggel tagulasnak indult.
Eleinte elkepzelhetetlenul rovid ido alatt,
szaz-billiomod-billiomod-billiomod masodpercenkent megduplazodott a
merete, kesobb ezt az elkepzelhetetlen sebessegu novekedest tomegenek
gravitacios ereje fokozatosan lassitotta.

Letenek elso szazadmasodperceben mar egy fenyevnyi az atmeroje, es a
tagulas okozta torvenyszeru lehulese miatt mar csak 100 milliad fokos
volt. Tizennegy masodperces koraban mar csak 3 milliard fokos, es nagyon
lassan kezdtek benne a legkonnyebb atommagok kialakulni. De meg 700.000
eves enyhen lassulo tagulas volt szukseges, mig annyira lehult, hogy az
idokozben megszuletett elektronok es atommagok kezdtek stabil, komplett
atomokka osszekapcsolodni. A kovetkezo milliard evben a reszecskek
kozotti gravitacios vonzas eredmenyekeppen anyagsurusodesek alakultak
ki, es a folyamat eszkalacioja soran letrejottek a kesobbi galaxisok
tomorulesei. Ezeken belul egyes nagyon nagy tomegu es surusegu helyeken
beindultak a fuzios folyamatok, kigyulladtak a csillagok. Belsejukben a
magfuziok soran felepultek a heliumnal nehezebb atommagok, egeszen a
vasig. Csillagok millioi keletkeztek, es kiegtek, sokan kozuluk
latvanyos szupernovarobbanassal fejeztek be eletuket. Ezekben az
irtozatos robbanasokban mar a vasnal nehezebb atommagok is letrejottek,
amelyek a felrobbant csillagok maradvanyaival egyutt szetszorodtak a
vilagurben. De ezek a szetszorodott anyagok a gravitacios vonzas miatt
ismet osszetomorultek, beloluk ujabb csillagok keletkeztek, es a
csillagok korul keringo nehezebb atommagokbol a vilag ket-harommilliard
eves koraban sorra kialakultak a gyakran szilard feluletu bolygok.

Szarazfoldekkel, oceanokkal es legkorrel. Az oceanok vizeben, ebben az
idealis oldoszerben kulonfele atomok egymasra talalasa soran egyre
bonyolultabb vegyuletek jottek letre, majd ezekbol kialakulva a
kezdettol szamitott harminchetedik evmilliardban megjelentek az elso
primitiv elo szervezetek. Tovabbi tizenkilenc milliard ev alatt
kifejlodtek az elso ertelmes aminosavbazisu lenyek, akik ezutan par ezer
ev alatt letrehoztak az elsoprimitiv technikai civilizaciokat.

Sheldon eltunodott. Testenek minden atomja valamikor sok evmilliarddal
ezelott egy csillag belsejeben szuletett. Ha nem lettek volna
szupernovak, akkor sohasem johettek volna letre azok a nehez elemek,
amelyek sokfele, bonyolult kemiai kapcsolodasi lehetosegeik folytan a
biologiai elet kialakulasahoz feltetlenul szuksegesek. Ha nem lettek
volna novak, akkor az egesz univerzumban soha, sehol nem alakulhatott
volna ki az elet, az ertelem. Ha az osrobbanasban keletkezett
vilagegyetemben nem pontosan azok a fizikai allandok, azok a fizikai
tulajdonsagok es torvenyek jottek volna letre, amelyeknek vegul is
letrejottek, ha az uj vilagegyetem nem erte volna meg a sokmilliard eves
kort, akkor nem sok eredmenye lett volna keletkezesenek. Nem
alakulhattak volna ki a technikai civilizaciok, amelyek parszaz ev utan
erdeklodesuket a vilag atomos szerkezetenek megismeresere iranyitottak,
es kicsit kesobb, megalkottak az elso pozitronikus ertelmes lenyeket, es
segitsegukkel megkezdtek vilaguk elfoglalasat.

> Kérem, ha valaki szakértője eme példáknak legyen oly szíves oldja meg nekem
 > őket! - ha lehet minél hamarabb (dec.6-ig u.i. ezen a napon/délután/ lesz a
 > vizsgám :-(  )
 
Szurkolok neked !

Azert az egyik pelda annyira tetszett, hogy itt a megoldasa:

 > 5. A Béke szocialista brigád 9 tagjából 4 VIP-es. Háromfős delegáció utazik
 > a brigádból a nemzetközi hitelkonferenciára. Mennyi a valószínűsége, hogy
 > a, van közöttük VIP-es?
 > b, nincs közöttük VIP-es?

Mindket kerdesre 50% a valasz, mert ugye vagy van koztuk VIP-es, vagy 
nincs.

Zoltan

Kedves Balazs!

A kovetkezot ajanlom neked.

1) Melyedj el kicsit a tudomanyfilozofiaba, es probald meg az igazolas,
teny, elmelet, hipotezis, tudomany, bizonyitas, cafolat fogalmak jelenteset
megerteni, mert tevesen kezeled ezeket a szavakat. Ezek utan talan megertesz
egy olyan kriteriumot, amely a hit es a tudomany demarkacioja.
2) Ha egy elmeletet kritizalni szeretnel, akkor kerdeseidet pontosabban, es
egzaktabb modon fogalmazd meg, ekkor talan megkapod a valaszt a kerdesekre,
esetleg erdemi kritikat, cafolatot, ellentmondasttudsz kimutatni, tehat
minden esetben hasznos lesz tenykedesed. Avagy e helyett a vita soran
probald meg a kerdes logikai tisztazasat.
3) Ezzel szemben az a mod, ahogy te vitatkozol, egyik esetben sem hasznos.
Megfogalmazol elnagyolt kerdeseket, nem hallgatod meg, vagy nem fogod fel a
valaszokat, nem veszed figyelembe a valaszokat, es tovabbra is tartod magad
a velemenyedhez.
4) Ezek utan azt hiszel, es allitasz, amit akarsz. Engem speciel nem
erdekel. A konkluziod sem.

math

[Text 2832498 from COM]

Tema: holtpont

 irta:

> Felmerul a kerdes, hogy meddig erdemes ezt a vitat folytatni?

Kedves Peter!

Koszonom szepen az eszreveteleidet. Figyelmeztetett arra, hogy a legutobbi
levelem stilusa nem volt megfelelo. Szeretnek ezert elnezest kerni
elsosorban a cimzettol (Math), es mindenki mastol, akiben erzelmeket kavart.

Egyetertek Veled, hogy az evolucios tema targyalasa az eddig modszerekkel
holtpontra jutott. Ennek egyik oka szerintem az, hogy a temat tulsagosan
altalanos szinten targyaltuk, nem pedig konkretan megkozelitheto tudomanyos
kerdesek szintjen. Masreszt a levelezesi lista terjedelmi es egyeb korlatai
megneheziti a terjedelmes tema reszletes megtargyalasat. A magam reszerol
igeretet teszek, hogy (amennyiben a moderatorok jovahagyjak) csak egeszen
konkret, tudomanyosan jol megkozelitheto kerdesekhez fogok hozzaszolni a
jovoben, es kerulni fogom a vagdalkozast.

Koszonom a Moderatorok es minden Olvaso eddigi turelmet, es meg egyszer
bocsanatot kerek a parbeszed heveben elkovetett serteseimert, hibaimert es
erzeketlensegemert. Oszinten sajnalom, sosem akartam, hogy a dolog erzelmi
kerdesse valjon.

Mindenki irant tisztelettel es udvozlettel:

Isvara
(Tasi Istvan)

T. tudosok!

Igen erdekes riportot hallottam ma (vasarnap) a Kossuth radio nevjegy c.
musoraban. Ha jol emlekszem, Olah professzor, kemiai nobel dijas, Amerikaban
elo tudos volt a riportalany.
Laikusan: valami olyasmi a kut. eredmenyenek a lenyege, hogy meg sikerult
mutatnia, letezik a szen ionos kotese (elnevezese szerint carbon kation).
Gyakorlati alkalmazasban szenhidrogenek savas kezelese tortenik, amikor a
folytonos szenlancokban elagazasok jonnek letre. Minel tobb az elagazas, annal
jobb a belsoegesu motorokban az eges - nem reszleteztek, milyen szempontok
szerint, de nem is ez a lenyeg.
Minel alacsonyabb homersekleten folyik a savas katalitikus folyamat, annal
tobb az elagazas. Korabban is csinaltak ilyet, tobbszaz fokos homersekleten,
ennek megfelelo eredmenyesseggel. Nekik sikerult szobahomersekleten
megcsinalniuk valami olyan savval, aminek az erossege (nem tudom, mit jelent a
sav erossege) 10^12-szerese a tomeny kensavenak. Nem tevedes, szoban is
mondta, trillioszorosa.
Laikus kerdesem: hogy kell erteni a sav erosseget, es milyen lehet az a sav,
ami ennyire erosebb a tomeny kensavnal?
Emlitettek szilard savakat is. Hat ez  meg mifele allatfaj? Egeszen
meghokkento dolgokat lehet neha hallania egy hozzanemertonek. Olyan ez nekem,
mintha valaki azt mondana: csinaltunk olyan anyagot, ami a rugoacel
szakitoszilardsaganak a trillioszorosanal szakad csak el. (Persze ettol meg
elhiszem, csak erteni szeretnem, mirol van szo. Biztosan elmeselte volna az
egyebkent igen erzekletesen magyarazo prof, de termeszetesen a musorido...)

Udv: hj

Hello Mathe!

>Ki tudja milyen kolcsonhatason alapszik a Casimir effektus!
>kivancsian varom valaszaitokat.
Ime egy valasz:
A Casimir hatas egy gyenge vonzo ero, mely ket parhuzamos, elektro-
sztatikusan toltessel nem rendelkezo vezeto lemez kozott lep fel.
Oka az elektromagneses ter kvantum vakuumfluktuacioja. A hatast
Hendrick Casimir holland fizikus josolta meg 1948-ban.
A kvantumelmelet szerint a vakuum virtualis reszecskeket tartalmaz,
melyek szuntelenul megjelennek es eltunnek.  Casimir eszrevette,
hogy a ket parhuzamos vezeto lap kozotti vakuumenergia szamitasanal
csak azokat a virtualis fotonokat kell szambavenni, amelyek hullam-
hossza egesz szamszorosa a res vastagsaganak (uregrezonatoroknal
is hasonlo a helyzet, csak ott valodiak a fotonok a femlapok kozott).
Az energiasuruseg csokken, ahogy a lemezek kozelednek egymashoz, ami
kis vonzoerokent nyilvanul meg, s mely nem tevesztendo ossze a
van der Waals erokkel.
A vonzo Casimir ero ket parhuzamos, A teruletu, egymastol a tavolsagra
levo lemez kozott:
F = pi^2 h- c /240  A/a^4
ahol h- a Planck allando osztva 2pi-vel, c a fenysebesseg.
A kis erot Steven Lamoreaux mutatta ki laboratoriumi meressel 1996-ban.
A meres a kiserleti hiba (5%) pontossagaig egyezett az elmelettel.
A fotonokon kivul mas virtualis reszecskek is megjelennek a vakuumban,
de csak a fotonoknak tulajdonithato ero merheto.
A vakuumnak tehat "nyomasa" van, s annal nagyobb, minel kozelebb vannak
egymashoz a lemezek.
Lehet ebbol kovetkezteteseket levonni a vakuum (esetleg igen nagy)
surusegere? Szerintem nem. A virtualis fotonok ugyanis parokban
jelennek meg es tunnek el, s az egyik foton energiaja -1-szerese
a masiknak. Igy a virtualis par osszenergiaja nulla, tehat a vakuum
energiasurusege nulla. Mivel a tomeg ekvivalens az energiaval, a
vakuum surusege is nulla. (Ez az allaspont tudomanyos korokben vitatott!)
A Casimir ero olyan gyenge, hogy Lamoreaux-nak mikrometeres nagysagrendu
restavolsagot kellett valasztani a kimutatashoz. A Casimir ero altal
vegzett munka, mikozben a lemezek kozotti tavolsag a2-rol a1-re csokken:
W = hattyunyak(a1->a2) F da = pi^2 h- c  A/720 (1/a1^3 - 1/a2^3)
a1=0 eseteben vegtelen energia szabadulna fel. Lamoreaux ilyet nyilvan
nem tapasztalt - kulonben most Tudomany lista es olvasotabor helyett
most milliard kelvines plazma sem letezne , tehat a Casimir ero keplete
bizonyara nem alkalmazhato tetszolegesen kicsi tavolsagokon, ahol egyeb
kvantumos hatasok is jelentosse valnak.
Lehetne a Casimir erot hasznositani? Talan igen. Az erot kihasznalo
"vakuummotor" negy fazisban mukodhetne:
1. fazis: a lemezek kozti tavolsag a2-rol a1-re csokken,
          energia szabadul fel
2. fazis: a lemezek oldaliranyu mozgatasa, amig a hatasos felulet
          A-rol nullara csokken
3. fazis: a tavolsag a1-rol a2-re novelese. Ehhez csak nagyon kicsi
          energiabefektetes kell
4. fazis: a lemezek fedesbe hozasaval a hatasos felulet ismet A lesz.
          Majdnem annyi energia szabadul fel, mintha a lemezek tavolsaga
          vegtelenrol a2-re csokkenne
Igy minden ciklusban energia szabadulna fel, mely magabol a vakuumbol
szarmazna. A Casimir hatas kiserletileg igazolt, a gep elve egyszeru,
mikrotechnologiank van, nosza epitsuk meg. Csakhogy van egy bokkeno:
mekkora a 2. es a 3. fazis energiaigenye? Kondenzatorlemezeket sem
csusztathatunk el buntetlenul egymashoz kepest parhuzamosan. Itt is
vissza kell fizetni a vakuumfluktuaciobol kinyert energiat. Vegyuk
eszre, hogy a 2. fazist Casimir ero elleneben kell elvegezni, bar a
lemez oldaliranyban mozog. (Ha mar egyszer a 4. fazis energianyereseget
bekalkulaltuk, errol se feledkezzunk meg!). Igy a  bar az 1. es a 4.
fazis termel energiat, a 2. (es a 3.) fazis az energianyereseget
felemeszti. Nem csoda, hogy Egely es kutatocsoportja ebben a temaban
eddig nulla eredmenyt tudott csak felmutatni.

Minden kolcsonhatashoz tartozik megfelelo vakuumfluktuacio. Amit
Lamoreaux kimert, az az elekromagneses kolcsonhatas megnyilvanulasa,
mert virtualis fotonokkal magyarazhato.

Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman