Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 357
Copyright (C) HIX
1995-09-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 A mazlista emberiseg (mind)  56 sor     (cikkei)
2 Meg mindig abszolut (mind)  21 sor     (cikkei)
3 Fuggetlenseg, axiomak (mind)  109 sor     (cikkei)
4 Milyen nyelven irtak? (mind)  26 sor     (cikkei)
5 Fetisizmus es tobbistenhit (mind)  75 sor     (cikkei)
6 Neveles, jo es rossz tudasa (mind)  94 sor     (cikkei)
7 Konkol Attilanak (zenerol) (mind)  15 sor     (cikkei)

+ - A mazlista emberiseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Isten, a kabelfekteto?

Kedves VITA-Olvasok!

Lajos irja a kovetkezoket:
> Ha esetleg nem tudnad, meg a gyauroknak es mas istenteleneknek  is
> van lekiismerete, erkolcse, es torekedik arra (istenek korbacsa nelkul is) 
> hogy ezeknek megfeleljen
Valoban? Ez igen erdekes. Mar csak teoretikus szempontbol is.
Kerdeseim:
1. honnan van?
2. ki garantalja a betartasat?
3. milyen autoritas all mogotte?
4. honnan kapta legitimitasat?

Ha ezek barmelyikere nem tudsz megfelelni, maris helyrehozhatat-
lanhatranyba kerultel a zsido-kereszteny ertekrenddel szemben.

> Ehhez peldaul egyetlen egy
> elv is elegendo: NE tedd masokkal azt amit magadnak SEM  kivansz. 
Almodas... Ez egyaltalan nem elegendo. Ennel sokkal tobb kell.
Ezen az alapon meg egy gyereket sem tudsz folnevelni (sot, nem-
zeni sem :-).

> ez pedig BIOLOGIAILAG adott
> erzes, csak nagyon keves psziho-szocialis feltetelnek kell teljesulnie, hogy
> valoban ki is fejlodjon minden emberben
Ezt hol olvastad? Vagy rogtonzes? Erre akarsz ertekrendet fol-
epiteni? Ez altalaban rogtonzes-szeru alapokon nem megy. Egy-
szeruen van valami nagy titok az emberben, ami miatt moralis
bazist csak nagyon kiforrott, kikristalyosodott, "kotablaba ve-
sett" alapra lehet folepiteni. Sajnalom,hogy ezt kell mondanom, 
de az egesz tortenelem ezt bizonyitja. Szerintem ugyanis biolo-
giailag a kovetkezo kesztetes adott: "vedd el, amire szukseged 
van (meg ha a masike is)". Maris megkapod a haboruk, gyilkossa-
gok, bunelkovetesek es egyeb evilagi gazembersegek magyarazatat. 
Biologiailag! :-(

> ha ugy tetszik: be van huzalozva az
> agyunkba, bele kerult a genjeinkbe, minden isteni beavatkozas nelkul
Ha valami be van huzalozva (vegre), akkor az a vallasok ALTAL 
lett behuzalozva. Europaban spec.a zsido-kereszteny vallasok al-
tal. Na most mit szolsz hozza: az ember ugy van berendezve, hogy 
a huzalokat CSAK IGY lehet lefektetni. (Ugy is mondhatnam: igy 
lettunk teremtve...) Sajnalatos, de maskeppen egyszeruen nem megy. 
Ateizmusban, peldaul, nem megy. Tanusag erre a 20. szazad vertol 
iszamos tortenelme. 

> Kerdezd meg az etologusokat hogy is allunk ezzel a dologgal, ha nekem nem
> hiszel.
Az az irtozatos nagy mazlija van az emberisegnek, hogy a visel-
kedeset nem az etologusok (= allat-viselkedes tana'szok) irjak
le. Latod, ekkora nagy mazli Isten nelkul szinte mar egyaltalan
nem is lehetseges.  :-)

Udvozlettel:                                           Sz. Zoli
+ - Meg mindig abszolut (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fater kifaggatva.
Arra a felvetesre, hogy mi a helyzet a 415 es 440 Hz kozotti 
kulonbseggel, teljes mertekben megkaptam a valaszt.
Szoval, az a kepesseg amire szuletni kell az az, hogy egy hangot, 
AMIT HALLOTT, azt tudja reprodukalni es felismerni. Tehat, azt 
mondjak az abszolut hallonak, hogy "Papa, ez a 440Hz-es A.", o tudni 
fogja. Persze megfelelo gyakorlas utan. Igy fogja felismerni a 415-ot 
is, persze ha hallja elegszer. No de akinek nincs abszolut hallasa, 
az csak megkozeliteni fogja tudni, akar negyed hangra is, de ez bazi 
nagy kulonbseg a valodi hanghoz kepest, meg ahhoz kepest is, hogy az 
abszolut hallok 1-2 Hz-re eltalaljak azt a bizonyos hangot. Szoval, 
az ugynevezett "becsi A" es "parizsi A" ugyanugy mukodik egy abszolut 
hallonal, csak hallja elegszer. Ez megint adottsag kerdese, hogy 
hanyszor kell neki bemutatni, hogy megjegyezze.
Es igy van a tobbi hanggal, tehat ha elegszer hallja a hangokat es 
tudja is hogy melyik, akkor ha azt mondjak neki, hogy adjon egy E-t, 
o azt adni fogja. Az, hogy o azzal tisztaban van-e, hogy az altala 
reprodukalhato hang "nevevel" tisztaban van-e, az mar csak abbol a 
szempontbol erdekes, hogy o hogyan tudja azonositani.

benzol
+ - Fuggetlenseg, axiomak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

dami irja:
>Gondolom a nagyszuleid nem elnek mar. (Ha megis akkor ertsd : dedszulok)
>Jelenlegi letedhez valo hozzajarulasuk nem csekely, valoszinuleg a
>gondolkodasmodod kialakitasahoz is hozzajarultak.
>Ennek ellenere te meg mindig letezel, noha ok mar nem. Igy a leted 
>fuggetlen toluk, noha a letrejottod nem az.

Nos, itt valoszinuleg az a baj, hogy kulonbozoek a definicioink
a "fuggetlen let"-rol. Ha ugy definialjuk, hogy kb. "most eppen
nincs velem kommunikacios viszonyban", es ezen a modon nem hat
ram, akkor igaz az allitasod. En inkabb ugy definialom a fuggetlen
letet, hogy nincs oksagi viszony a letem es a masik valaki/valami
kozott, azaz nincs egyetlen nyoma sem rajtam az illetonek, es viszont. A
felmeno rokonok igy kapasbol kiesnek, mert a genallomanyomat
toluk orokoltem [eltekintve{?} a mutacioktol], es az Altalad
felhozott "gondolkodasmod" formalasaban is nagy [volt] a szerepuk.
(Tudok olyan modellt is, amelyben ezt a "[volt]"-ot nem kellene
hasznalni. ;-})

Rovidre fogva: ha nem tudom, hogy a valosag egyes elemei hogyan
is hatnak ram, es hogy en pontosan hogyan hatok rajuk, nem allitanam,
hogy ezek tolem fuggetlenek, vagy en fuggetlen vagyok toluk. De ettol 
meg valosagosak.

Tovabbra sem valaszolta meg senki azt a kerdest, hogy hogy is van
az, hogy a valosagon kivul allva [kivulallokent] szemleli valaki
a valosagot. Akkor ez az illeto nem resze a valosagnak? Nem rossz
ekkor ez a valosag-definicio? Ugyanis ilyen definicio alapjan
az en valosagom egy szamomra lenyeges ponton mas, mint pl.
dami [nemecsek?] valosaga, es ezen eleg sokaig vitatkozhatunk hiaba.

>Az altalad gyartott (es helyesen minositett) mondatrol csupan annyit:
>az ateista hitetlensege barki szamara megtapasztalhato (nagyon is), igy az
>illeto valosagdefinicio szerint LETEZIK.

A hivo hite ugyanigy [vagy hasonlo modon] nem tapasztalhato meg?

-----------------------------------
Kerekes Peter irja:
>Mivel "Szukseg van-e Istenre" illetve "Minden Krisztus altal lett"
>temakorokben mas-mas axiomakat fogadunk el, amely teny erosen megnehezitene
>a vitankat, javaslom, hogy ezen temakorok megvitatasat a kulonbozo nezetek
>bekes egymas mellett elese jegyeben fuggesszuk fel.
>
>Ennek kapcsan viszont felvetodott bennem, hogy mi a kriteriuma annak, hogy
>valamirol kimondhassuk azt, hogy axioma. Es hogy sikerrel alkalmazhato-e ez
>a matematikai gondolkodas (ez csak sajat definicio!) nem-matematikai
>teruletre is? Ugy vettem eszre, hogy te ebben jaratos vagy, ezert kerem ki a
>te velemenyedet.

Nagyon hizelgo ;-))). Na jo, ha ennyire kerlelsz ;-))). Bocs.
Sajat elgondolas, nem biztos, hogy helyes: a mai ember az ertelmevel kivanja
felfogni es megerteni a valosagot, ezert erdemes a megertes eszkozeikent 
hasznalt modelleket szigoruan kezelni, olyasmi kerlelhetetlenseggel, mint
a matematikusok teszik az o modelljeikkel. Amennyire en ezt eddig
tapasztaltam, ez kb. ugy megy a termeszettudomanyokban, hogy az ember 
eszlel/kiserletezik valamit, felallit egy modellt, aztan azt teszteli ujabb
rigorozus megfigyelesekkel/kiserletekkel, es modositja, ha kell, vagy 
egeszen uj modellt kezd epitgetni.
Sajnos a termeszettudosok, de sokszor a filozofusok sem indulnak ki olyan
tisztan definiciokbol es axiomakbol, ahogy egy matematikus teszi, es ebbol
jo sok bonyodalom szarmazik. Sok az un. rejtett axioma.

Sajat magamon ugy probalok ezugyben segiteni, hogy megprobalom megtalalni
azokat az allitasokat, amelyek erosen befolyasoljak gondolkodasomat. Ha nem
tudom egybol cafolni oket, akkor megprobalom levezetni oket axiomakbol es
definiciokbol. Ha nem megy, akkor vagy kimondom rajuk, hogy axiomak, vagy
fuggoben hagyom oket. Ez kb. olyan, mintha egy marslakonak probalnam meg
elmagyarazni a gondolkodasomat, ugyanis tenyleg az alapoknal kell kezdeni.
Aztan az axiomakat megprobalom tesztelni, azaz: mennyire jol irja le az 
altalam tapasztalt valosagot az a modell, amelyben az adott allitas axioma.
Persze a dolog ugy teljes, hogy megmondom, milyen logika szerint megyek: a 
hetkoznapi nyelv logikaja legtobbszor eleg, aztan kb. a Boole-algebra, aztan
esetleg valami mas. Pl. szem elott tartom, hogy a hetkoznapi nyelv is es a 
Boole-algebra is koveti azt az arisztoteleszi axiomat, hogy nem(nem A)=A.
Ezt eleg nehez tesztelni, en nem is tudom, hogyan kellene, de ezt az axiomat
neha felfuggesztem. Ennek pl. az a hatasa, hogy ilyenkor az indirekt
bizonyitas nem alkalmazhato. [Pl. a sqrt(2) irracionalitasat altalaban 
indirekt modon bizonyitjak.] Ezt nagyjabol a pongyolan hasznalt koznyelv 
logikaja is megteszi, vegyuk pl. a nem(nem piros) allitast: pl. a kek nem 
piros, viszont a zold pl. nem kek, azaz a nem(nem piros)=zold igaz. [Ne 
farassza senki magat a cafolattal, azt en is ismerem, egy halmaz eleme nem 
feltetlenul ekvivalens a halmazzal.] A kerdes: mas allitasokrol is ilyen 
konnyen belatjuk-e, hogy valamelyik logika axiomajanak ellentmondanak.

Az egeszbe ott lehet belekotni tobbek kozott, es bele is szoktam, hogy nem 
csak ertelme van az embernek, a tobbi resze is "eszleli" a valosagot ... 
stb. stb. Maskor...

--------------
Max irja:
>Az istentagado allandoan kenytelen, tucatjaval, mindenfele dolgot axiomakent 
>beallitani, mig az istenhivonek csak egyetlen axiomaja van. Mar az egyszeru 
>emberi logika szerint is sokkal logikusabb az, hogy van Isten, mint az, hogy 
>nincs.

A fentiek utan erthetobb, hogy mi a bajom Max mondataival. Eloszor is 
korabban bizonyitast igert, itt, ha jol ertem, axioma lett az allitasbol. 
Aztan azt, hogy kinek hany axiomaja van, es hogy ennek alapjan vissza 
lehet-e kovetkeztetni az illeto hivo/nem-hivo voltara; meg hogy melyik 
emberi logika szerint mi logikusabb: nem farasztom ezzel a nagyerdemut.

Csak ket kerdes Maxhoz: Neked a "nem(nem A)=A" allitas axioma-e, vagy tetel,
vagy esetleg helybol hamis allitas? Es sqrt(2) irracionalis szam-e?

Isten ovja a matematikusokat!

Udv
Attila [Konkol]
+ - Milyen nyelven irtak? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ruzsa Zoltan ezt irta (VITA #354):
>A Bibliat nem heberul/gorogul irtak, ezekre a nyelvekre is csak forditottak.
>Hogy kik, es milyen pontosan, azt nem tudom. Valoszinuleg egy, csak magyarul
>tudo ember jobb (erdsd: mai fullel erthetobb, logikusabb, izgalmasabb)
>forditast prudukalhatna a kozhasznalatu mai forditasnal, csak annak
>felhasznalasaval.

A kezemben levo katolikus kiadasu Ujszovetseg (Bekes Gellert es Dalos Patrik 
forditotta, 1955-ben) ezt irja a bevezetesben a negy evangelum eredeterol 
(az oskereszteny irok feljegyzesei alapjan):

Mate     50 korul keszult, heber dialektusban (ara'm), melyet kesobb gorogre
         forditottak. A heber eredeti elveszett.

Mark     otvenes evek vegen, Romaban irodott, gorog nyelven

Lukacs   Szt. Pal elso fogsaga idejen, gorog nyelven irodott

Janos    kilencvenes evek elejen, gorogul irodott

A fenti gorog nyelvu irasokon kivul korabban az evszazadokon keresztul
hasznalt latin nyelvu forditast (Vulgata) hasznaltak forraskent a
nemzeti forditashoz.

Cserny Pista   MTA Atommag Kutato Intezete ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny
+ - Fetisizmus es tobbistenhit (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kerekes Peter  "Fetisizmus es tobbistenhit" (VITA #354) c. hozzaszolasa
lenyegeben ket tezispontba suritheto:

1. Egy elo vallas allandoan valtozik, s a vilag igenyeit koveti, s ez
   elobb-utobb a kodifikacioban is megjelenik

2. Az egyhaz hiaba irja elo a szentek tiszteletenek "helyes modjat",
   a hivek tobbsege megis (Istenkent) imadja a szenteket.

Nos, az elso ponttal konnyu megbirkozni, csak fel kell lapozni a kozelmultban
magyarra is leforditott "A katolikus egyhaz katekizmusa" c. kiadvanyt 
(a Szent Istvan Tarsulat adta ki). Ennek bevezetojeben II. Janos Pal papa
"Fidei Depositum" c. apostoli konstitucioja ezt irja:

"Orizni a hitletetemenyt; ime ez az a kuldetes, melyet az Ur Egyhazara bizott
es amit az betolt minden idoben. A II. Vatikani egyetemes Zsinat, melyet
boldogemleku elodom, XXIII. Janos harminc eve hivott egybe, szandek es ohaj
gyanant fogalmazta meg, hogy a figyelem kozeppontjaba allitsa az Egyhaz
apostoli es pasztori kuldeteset. [...] Ezekhez az alapszandekokhoz
csatlakozva, XXIII. Janos papa fo feladatkent jelolte meg a kereszteny tanitas
ertekes hitletetemenyenek gondosabb orzeset es kifejteset, hogy igy
hozzaferhetobb legyen Krisztus hivei es a joakaratu emberek szamara."

Majd az 1985-ben osszehivott puspoki szinodus fogalmazta meg, hogy: 
"keszuljon egy katekizmus vagy rovid foglalat az egesz kereszteny tanitasrol.
 Ez a szoveg hivatkozasi alap lenne a kulonfele orszagokban szerkesztett
 katekizmusok, vagy hit-foglalatok szamara."
 
Tehat a helyi sajatossagok kovetese, s az igenyekhez valo alkalmazkodas
helyett epp az ellenkezoje tortenik: a Szent Hagyomany szigoru megorzese es az
egysegesen hasznalhato utmutato igenye. Mellesleg, a kereszteny tanitas
szerint a kinyilatkoztatas az apostolokkal lezarult, nincs jogunk a
hitteteleken utolag "csavarni egyet".

Az egyhazszakadasok emberi bunok, es politikai okok miatt kovetkeztek be, s az
elszakadt testveregyhazak az emlitett kerdesben (szentek tisztelete) meg odaig
sem mereszkedik, mint a katolikusok. Ezert nem ertem a 2.  "tezispontot",
mellyel (foleg a "tobbsegre" vonatkozo konnyelmu allitassal) alaposan foladtad
a lecket. Azt remelem nem kivanod, hogy 350 millio tanut allitsak
ellenpeldakent (kb. ennyi kellene az egzakt cafolathoz), igy megproballak a
kovetkezo okoskodassal meggyozni: 1. A szentek "helytelen" tiszteletevel a
katolikusokat szokas vadolni, igy remelem elfogadhato, ha csak a katolikus
hiveket veszem figyelembe (kb. 700 millio ember).  2. Katolikus hiveknek
azokat tekintem, akik torekednek a hitigazsagok megismeresere, s ebben egy
minimalis szintre eljutnak (pl. elsoaldozas). A tobbieket csak joszandeku
erdeklodonek tekinthetem, s gondolom trivialis, hogy az egyhaz Tanito Hivatala
nem fogja hozzajuk igazitani a hitteteleket.  3. A hivek hittanorakon, vagy a
templomi igehirdetes soran kizarolag a szentek tiszteletenek "helyes" modjat
tanuljak/halljak (mert ez van a katekizmusban, s ahogy az idezetekbol is
kitunik: a vilag barmelyik reszen ezt tanitjak).  4. A Mindenhato es barmelyik
(legkulonb) teremtmeny kozott olyan oriasi kulonbseg van, amely a legelemibb,
bevezeto jellegu hittanoktatas alapjan is jol erzekelheto. Ezert santit az
"evolucios" teoriad (szakadekot nem lehet apro lepesekkel athidalni!), s
abszolut tajekozatlansag vagy mar-mar rosszhiszemuseg kell ahhoz, hogy valaki
a szenteket "istenitse" (a csaladban is megvan mindenkinek a maga helye, a
parhonapos csecsemo sem teveszti ossze testveret a szuleivel, pedig ott
NAGYSAGRENDEKKEL "kisebb" a differencia).

Kiegeszites:
------------
Amiben a vallas igazodhat az ujabb korok igenyeihez, az a vallasgyakorlas
modjainak megvaltoztatasa. Ilyen volt pl. a nemzeti nyelvre valo
atteres (latinrol), a szentsegek kiszolgaltatasanak modja es ideje (regen
felnottkorban, ma gyermekkorban is), de ezeknek nem erintik a hitteteleket.
Ha a szenteket isteni rangra emelnenk, a katolikus vallas abban a pillanatban
elveszitene letjogosultsagat.

Bocsatkozzunk joslasokba? Nekem nem megy, de nezzuk az eddigi valtozast: az
oskeresztenyek tiszteltek a szenteket (csontjaikat ereklyekent
szetosztogattak), ma a szenteket meg mindig (szerintem ugyanugy) tisztelik, a
misezo oltarokban ma is szentek ereklyei vannak. A derivalt ezek szerint
zerus...

Cserny Pista   MTA Atommag Kutato Intezete ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny
+ - Neveles, jo es rossz tudasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyermekneveles kapcsan - Cserny Pistanak es Maximiliannak:

Max:

>A leheto legrosszabb gyerek az a gyerek, akinek semmilyen ideologiat nem
>tanitottak, teljesen "szabadon" fejlodhetett. Egy ilyen szuperliberalis

Mas a tanitas, mas a neveles. Tanitani feltetlenul kell, es eppen az a
fontos, hogy a neveles is a tanitas formajat oltse. Tehat nem vezet jora,
ha csak kinyilatkoztatom gyermekemnek, hogy mit szabad es mit nem, hanem
meg is kell TANITANOM arra, hogy mit MIERT szabad vagy sem.

Pista:

>Mind az X milliard embernek fel kell fedeznie ujra az egesz vilagot (benne
>a spanyolviaszt is)?

A felreertesek elkerulesere: az ismeretek elemeit termeszetesen meg kell
tanitani a gyermekeknek, de hogy hogyan foglalja oket rendszerbe, milyen
osszefuggeseket vegyen eszre kozottuk, abban lehetoseg szerint
onallosagot kell biztositani szamara. Erdemes sajat elkepzeleseink kozott
sulyozni, hogy melyik allitasunk igazsaga mennyire valoszinu, es ennek
megfelelo hatarozottsaggal tovabbadni oket gyermekunknek. Abban bizonyos
vagyok, hogy ha peldaul a gyerek "miert-korszakaban" azzal tennek pontot
a kerdesozon vegere, hogy "mert Isten igy akarta, es kesz", akkor sok
termekeny es hasznos gyermeki gondolat ele allitanek akadalyt. Minden
ujabb emberi egyed magaban hordozza egy eladdig nem letezett
gondolkodasmod kifejlodesenek a lehetoseget, es ez a sokszinuseg
felbecsulhetetlen ertek az emberiseg szamara. (Peldaul Einstein
relativitaselmeleteben oriasi szerepe kellett legyen megalkotojuk
ujszeru vilaglatasanak.) Ne igyekezzunk hat gyermekunket a magunk kepere
formalni, mert egyreszt ezzel erteket rombolnank, masreszt pedig
- es itt igazat adok mindazoknak, akik a hitelesseg szerepet
hangsulyozzak - semmilyen igyekezet nem szukseges ahhoz, hogy a gyermek
kovesse szulei peldajat alapertekeikben es viselkedesukben.

>Oket hivjuk "anonim keresztenyeknek".  No de konyorgom, mi az eselye, hogy
>valaki "csak ugy" jo ember lesz?

Jo eselye van, ha megtanitjak ra, hogy o csak egy a tobbmilliard ember
kozul, akik mind kulonbozoek, es rendszeresen tapasztalja, hogy milyen
dolog oszinten egyutterezni masokkal. Szerintem az empatia a "jo ember"
szemelyisegenek fo mozgatorugoja. Es az a gondolat, hogy mindnyajan
"egyek vagyunk", de kulonbozunk is egyben, az empatia racionalis hattere.
Ha tudom, hogy nem vagyok sem fontosabb, sem kevesbe fontos masoknal,
es ezzel osszhangban ugy is erzem, hogy masok banata es orome engem
szemelyesen is es azonoskeppen erint, akkor nagyon erzekeny kell
legyek azokra a helyzetekre, amikor megis irigysegen, feltekenysegen,
arto szandekon kapom magamat. Ez pedig maris nem egyeb, mint torekves
onmagam jobbitasara.

Jorol es rosszrol - Cserny Pistanak es  -nak:

>>Nem olyan oriasi, megfontolva, hogy csak a tudas az ujszeru elem az
>>embernel. A jot es rosszat minden eloleny erzekeli valamilyen modon.
>
>Ezt nem artana ha reszletezned! Ugyanis nekem, mint embernek is gondjaim
>vannak idonkent, hogy jo es rossz-e az amit en jonak es rossznak tartok.

Nincs objektive rossz es jo. Ezzel egyutt, minden eloleny erzekeli, hogy
NEKI mi rossz es mi jo. Az ember elodje ugyanigy volt ezzel, nem tudta,
de minden pillanatban erezte, mire torekedjen es mit probaljon elkerulni.
(Hasonlokepp, az ujszulott elete elso honapjaiban is csak ketfele ingert
erzekel: a kellemeset es a kellemetlent, ezek csak kesobb tagolodnak
tovabb: fajdalom, jollakottsag...) A baj ott kezdodott, amikor az ember
mar tudta es erezte egyszerre, hogy mi jo es mi rossz neki, es azt is
kezdte kapiskalni, hogy hogyan erje el azt, ami jo es hogyan kerulje
el, ami rossz. A tudas es az erzelem egyutt osszegabalyodtak.

>"A Mindenhato nem a tudastol tiltotta el az embert - O nem irigy
> az ember felemelkedese miatt -, hanem a jo es a rossz tudasanak a
> fajatol. Az ember ugy gondolta: ne mondjak meg neki, hogy mi a jo
> es a rossz, majd o eldonti. Bizalomhiany volt ez, nemcsak a Nagy
> Bajkevero muve." /Debreceni Katolikus Figyelo, 1995. szept. 1/

Most ugy all a dolog, hogy az ember tenyleg a sajat feje utan ertelmezi
a jot es a rosszat, vagy inkabb (kepletesen szolva) a sajat hasa utan.
Tehat, amit "tud" rola, az csak osi, orokolt erzeseinek a
racionalizacioja, azoknak a tudas erejevel torteno ervenyesitese.
Hogy aztan kesobb a vallasi tanokbol, avagy a termeszettudomanyokbol
illetve sajat karan megtanulja, hogy nem az a jo es rossz ami hirtelen
jol vagy rosszul esik, az mar mas kerdes - erre mar nem mondhato, hogy
emberi dontesen mulik.

>Talan az is kiderul a fentiekbol, hogy a "story" kizarolag erkolcsi
>"jo es rossz"-rol szol. Hogy ezt minden eloleny erzekelne? Nem gondolnam...

Azt gondolom, hogy ami nekunk erkolcs, es erofeszitest kovetel, hogy
tartsuk magunkat hozza, az a tobbi elolenynel (es a gyermekeknel is)
oroklott es magatol ertetodo. Csak tudas birtokaban lehet az erkolcsi
jot es rosszat osszekuszalni, es egesz eletunk soran azzal probalkozni,
hogy egy "magasabb" szinten ujra rendbetegyuk.

Adam
+ - Konkol Attilanak (zenerol) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A VITA #353-bol idezek:

> Az emlitett korus pedig rendszeresen csuszkal egy-masfel
> hangot koncerten is, ha nincs fixen hangolt kiserohangszer.
> Az a srac, aki rendszeresem jatszik continuo-t csellon,
> siman megy veluk, csak neha nagyobbakat pislog. Ettol a csusz-
> kalastol meg rendkivul szep koncerteket tudnak adni ...

Volna egy kerdesem: ha az a korus tisztan enekel (intonal) - 
gondolom, ez beletartozik a "rendkivul szep" fogalmaba -, akkor hogyan 
csuszhatnak masfel hangot (kistercet?)? Vagy akarmennyit?

(Vigyazat, beugratos kerdes!)

Varga Gyorgy

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS