>Korabbi cikkeimben en is emlitettem a kvarc piezoelektromos tulajdonsagat.
>A kapacitiv valtozast azert irtam le mert elozo cikkedben mereven
>elutasitottad megletet, pedig jelen van ha kis mertekben is.

Annyira kis mertekben, hogy spec. muszerek nelkul nem merheto. Te azt
allitottad, hogy a kapacitasvaltozas okozza a rezgest a rezgokor
elhangolasa utjan. Ez pedig nem igy van.

>Vagy az al/fel harmonikusok kialakulasat elosegiti, ha valamelyik
>felharmonikusra van hangolva.

Igen, ambator a kvarc *alharmonikuson* nem rezeg.

>Ha nincs visszacsatolas akkor csillapodo rezgest kapunk.

Nem, ha nincs visszacsatolas, akkor egy erositot kapunk, es az nem
rezeg, illetve amikor igen, akkor anyazunk, mert megis csak van
visszacsatolas pedig nem is akarjuk, hogy legyen :-)

A visszacsatolo kor az, amely meglokve csillapodo rezgessel valaszol,
felteve, hogy vannak komplex konjugalt gyokei: RC visszacsatolassal 
is lehet oszcillatort csinalni (pl. Wien hid), a visszacsatolo 
kor megsem mutat csillapodo rezgest ha meglokod, mivel a megoldasban 
nincs imaginarius tag az e kitevojeben (az osszes gyok a valos 
tengelyen fekszik, es negativ).

>>A kvarcoszcillatorban a kvarc a visszacsatolo elem.
>
>Elkepzelheto ilyen oszcillator is, az altalam (maganlevelben) kuldott
>oszcillatornak viszont nem a kvarc a visszacsatolo eleme.

a) A KVARCoszcillatorban *mindig* a kvarc a visszacsatolo elem.

b) A tealtalad tervezett oszcillatorban is.

c) Nem voltam rest, megepitettem. Egy 16MHz-es kvarcot szepen be is
   rezgetett a harmadik harmonikusan. Sem a kapacitasok, sem az
   induktivitasok valtoztatasaval nem tudtam szkopon lathato (azaz
   kb. >= 1%) frekvenciaelterest okozni, olyan stabil volt, mint egy
   kvarcoszcillatornak lennie kell. Kello L/C elhangolassal a rezges
   megallithato, de a frekvenciaja allando.
   Tovabbra is varom a 100%-ban elhangolhato kvarcoszcillatort.
   
>Ha viszont a hangvilla rezgo szarainak tomeget megvaltoztatod akkor
>valtozik az onrezgesi frekvencia is.

Stimt.

>Ugyan igy ha a kvarccal sorosan (vagy parhuzamosan) egy rezgokort kotsz,
>akkor a rezgokor befolyasolja a kvarcra juto feszultseg alakjat es
>nagysagat. Mivel a kvarc a veszultseg valtozas hatasara jon rezgesbe, a
>kulso rezgokor 'puffereli' a kvarcra juto feszultseget. Igy a kvarc
>mechanikai rezgeset csillapitja vagy elosegiti fazishalyzettol fuggoen a
>kulso rezgokor. Ez hasznalja fel az altalam tervezett oszcillator.

Az altalad tervezett oszcillator szerintem a klasszikus Colpitts
(kapacitiv harompont) oszcillator kvarcositott valtozata (de persze ez
lehet, hogy nem igy van, csak nekem ugy nez ki :-) 
Az viszont biztos, hogy a kvarc *machanikai* rezgest vegez, es hogy
kivulrol te akarmit is buveszkedsz a tekercseiddel, a fizikai kristaly
*mechanikai* rezonanciafrekvenciajat nem tudod megvaltoztatni.
Marpedig a kvarc csak a mechanikai rezonanciajan (vagy annak paratlan
felharmonikusain, azaz a felsobb modusu mechanikai rezonancia-
frekvenciain) fog kis impedanciat mutatni, mashol pedig nagyot.

Ez a 'rezgokor puffereli a feszultseget' pedig szamomra legalabb is nem
ertheto, sem a feszultseg alakja resz, leven ha 1 frekvenciarol van
szo, akkor az alak szinuszos, ha nem szinuszos, akkor pedig egyszerre
sok frekvencia van jelen (Fourier felbontas).

>>A frekvenciatobbszorozes a relativ elhangolodas merteket nem
>>valtoztatja meg:
>>
>>  ( f0 * rel_elhangolodas ) * tobbszorozesi_tenyezo
>>   ------------------------------------------------- = rel_elhangolodas
>>            f0 * tobbszorozesi_tenyezo
>
>Viszont a  keletkezett frekvencia fk= f0 * Tobbszorozesi tenyezo+ deltaf *
>Tobbszorozesi tenyezo

Ez igy van, de mint tudjuk, az *abszolut* hiba altalaban nem igazan
fontos, hanem a *relativ* amiben erdekeltek vagyunk. Ugyanis ha neked
van a 33MHz-es oszcillatorod 1ppm hibaval -> abs. hiba = 33Hz.
Ha te elvarod, hogy a 1290MHz -es oszcillatornak is 33Hz legyen az
abszolut hibaja, akkor a kovetelmenyed 2.5E-8 relativ hiba, ami talan
termosztatos kvarccal teljesitheto (rovid tavon). Ha azonban a
33MHz-es kvarcod tartod termosztatban, es az ennek megfelelo kb. 0.6Hz
abszolut hibat varod el 1290MHz -en, akkor a megkivant relativ
pontossag ~ 4.5E-10, amihez jobb, ha rubidium oszcillatort veszel.

>>Megjegyzem, a 1290 *nem oszthato* 33-mal ...
>>Azert PLL-el, 430-szorozassal es 11-es osztassal meg lehet csinalni :-)
>
>Altalaban 2,3 max 5 szoros tobbszorozest hasznalnak. A nagyobb szorzok mar
>erosen torz jelet adnak sok felharmonikus tartalommal. A vegleges freki 2,
>3 szorozo aramkorok soros kapcsolatabol adodott.

a) PLL segitsegevel tetszoleges racionalis tort frekvenciaattetel
   eloallithato, nekem volt szerencsem olyan kutyut tervezni egyszer,
   ami egy 3GHz koruli frekvenciat hangolt egy referenciaoszcillator
   frekvenciajanak megfeleloen, ami valahol 12MHz kornyeken jart.
   Ez kb 1:300 -as tobbszorozes. Nem is olyan nagy kaland megcsinalni
   egy ilyet (bar nekem a 3GHz-es reszhez semmi kozom nem volt, csak
   a 256-os elooszto kimenetetol kezdodott az en vilagom :-).
   (PLL-nel csak osztasz, meg ha szorzol, akkor is.)
   
   Minden szintezeres radioban van ilyen, egyebirant. 
   
   Az eltorzitom a jelet es majd kiszurom egy rezgokorrel az engem
   erdeklo felharmonikust modszer elegge a multe ma mar.
   
b) az 1290 nem oszthato 33-al, ezert a 33-at tetszolegesen
   kivalasztott kis egesz szamok tetszoleges sorozataval szorozva SEM
   lehet az 1290-et eloallitani. A LNKO a 3, ezert van aztan, hogy
   11-es osztas kell, es abbol lehet 430 szorozassal megcsinalni a
   1290-et. 


Zoltan

Lajos Pagony irta:

> Nagyon kerlek benneteket, hogy magyarazzatok meg
>nekem a Beothy Zsolt idezte "Vak Orasmester" c. konyv

A Vak orasmestert nem olvastam de az elkepzeles (nem mondanam
elmeletnek) mashol is felbukkan.

>    Amit meg kellene magyaraznatok:
>    1.) Mi volt ez az "osszerakodasi folyamat?" Veletlenek
>osszjateka evmilliok alatt, olyasmi mint egy ottalalatos
>lotto szamainak kigogyozasa? Ba'r szerintem meg annal
>is sokszorta nagyobb a veletlenszeruseg es valoszinuseg
>kozotti ra'ta viszonya?!
A kerdesre filozofiai valaszt lehet adni, de a korabbiakban mar
eldontottuk, hogy a filozofia nem tudomany. Igy erre a kerdesre ma meg
nincs tudomanyos valasz.
Abban talan mindenki egyetert, hogy ez az osszerakodas nem lehetett a
veletlen muve.
 
>  2.) Ha nem veletlenul csokolodztak ossze a szervetlen
>molekulak, hanem ugy lettek egymas melle rakosgatva,
>vajh ki szorta ki oket ilyen tudatosan a teremtes asztalara?
>Valaki talan a zsebeben hordozta oket majd  egymasra
>dobalva az anyagot igy morfondirozott:
>  - " Most mar elegem van beloletek, lusta, szervetlen
>senkihazik, itt az ideje, hogy egy kis eletet vigyetek bele
>a termeszetbe!
Lehet, hogy igy tortent, de megprobalnek egy masik variaciot:
Mint abban korabban megegyeztunk, a virusok nem elolenyek hanem
makromolekulak amelyek kepesek mutaciokat letrehozni.
(Talan a szerves szot es az elo szot ne keverjuk, tudtommal a propan a
butan a metan szerves vegyuletek de nem elolenyek.)
Nevezzuk el ezt a makromolekulat makro-nak, ami pontosan megfelelhet
egy szamitogepprogam makrojanak, ami tartalmaz nemi programot es
valamifele algoritmust ami eleg ahhoz, hogy onreprodukalo mechanizmus
tartson fenn. Ezek a makrok az evolucio torvenyeinek megfeleloen
evmilliardokig reprodukalodtak mire megjelent az elso elonek nevezheto
rendszer. Vagyis egy mukodo algoritmus letrehozasahoz nem feltetlenul
van szukseg "BillGates"-re csak eleg sok ido kell hozza.
Allitolag nem lehetetlen, hogy az RNS es a DNS molekulak epitokovei
(A, C, G, T es U) letrejohettek ilyen evolucios fejlodes soran. A mai
szerves kemianak meg tul kemeny dio ennek reprodukalasa, de vannak
akik elmeletileg lehetsegesnek tartjak, Cairns-Smith hipotezis. E
hipotezis szerint kellet valamifele hordozoanyagnak lennie amin ezek a
feherje darabok vagy nukleotid bazisok egymasra talalhattak. Erre a
funkciora a agyag kivaloan alkalmas (a Biblia szerint porbol lettunk).
Az, hogy ezek a meztelen makromolekulak hogyan lettek feloltoztetve ma
meg nyitott kerdes. Daniel C. Dennett Darwin's Dangerous Idea cimu
muveben hivatkozik egy konyvre: Manfred Eigen: Steps Towards Life
(1992) ami ezt a kerdest targyalja. Sajnos meg nem szereztem be ezt a
konyvet igy nem tudok belole idezni. 

A Deep-Blue-hoz csak annyit
>  - Az emberiseg szellemi folenye forog a kockan! Ha Kas-
>parov veszit...stb...
Az emberiseg egy resze a sakkot intellektualis tevekenysegnek tartotta
es most kiderul, hogy nem az. 
A Newsweek-ben Kaszparov ugy nyilatkozott, hogy a jovoben a sakkozokat
szamitogepek fogjak segiteni, azaz a sakk emberi jatek marad de gepi
segedlettel.
Udv.
Barocsi Janos, Tokyobol

TT!

A monomuncleosis infectiosa egy virusfertozes kovetkezteben kialakulo betegseg.
Angol nyelvteruleten a "kissing disease" nev jarja ra, azaz foleg a fiatalok
korosztalyaban az emlitett modon fertoz.
Maga a betegseg nem tul sulyos, elsosorban rossz kozerzet, laz (olyan mint
az influezna) es nyirokcsomo-megnagyobbodas jellemzi.
Specifikus terapia nincs, azaz nincs olyan gyogyszer amitol meggyogyulsz, de
erdemes vitaminokat fogyasztani, stb...

 Jo egeszseget!

Novak Istvan

>From: Purak Sandor ]

Elkeszult az elso magyar nyelvu "Urkutatastorteneti es -technikai magazin" a
Megalith 2001 gondozasaban. Ime a szerkesztok altal irt eloszo:

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szeretettel udvozlunk Mindenkit lapunk elso szamanak megjelenese alkalmabol.
Regi almunk valt valora, megszuletett az elso magyar nyelvu urkutatasi magazin.
Sajnos Magyarorszagon meg nyomtatott formaban sem letezik hasonlo folyoirat.
Remeljuk az erdeklodok most vegre anyanyelvunkon is kielegithetik
kivancsisagukat.

Terveink szerint lapunk havonta fog uj szammal jelentkezni, es a regi
szamok is elerhetok lesznek. Celunk megismertetni az urkutatas tortenetet,
jelenlegi helyzetet minden kedves olvasoval. A kezdeti rovatokat ujabbakkal
szeretnenk boviteni, es termeszetesen torekszunk a szinvonal javitasara is.
Ezert is varjuk leveleiket, javaslataikat esetleg irasaikat.

Udvozlettel az ujsag szerkesztoi:
                                           Noki & Pavel (a Megalith tagjai)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ennyi bevezeto utan ime a cim:
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Lab/5529/

+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGASZATI EGYESULET -- 1461 Budapest, Pf. 219.                  |
| E-MAIL:                                                        |
| WWW: http://www.mcse.hu                                                    |
| MCSE ELEKTRONIKUS KORLEVELE:                               |
| CSILLA-LISTA (moderalatlan csevego forum): , Subject: HELP   |
+----------------------------------------------------------------------------+

Mizsei:
> >sikerult bebizonyitanom az uj kepletet. /Ez hazi feladat a olvasoknak ! ! !/
> Aki kesz, szamolja ki, mekkora karja van egy 60 perces T-ju
> inganak.

Fizikai ingarol irt, itt a visszaterito erot azzal csokkentik, hogy felfele is 
van karja az inganak, es a ket forgatonyomatek egymas ellen, mig a tehetetlense
gi nyomatek parallel dolgozik. A kulonbseget nagyon kicsire veve lehet nagyon h
osszu lengesidot csinalni, nem kell hozza km hosszu inga... (azt biztos mindenk
i elmenne megnezni)
Engem a megepult inga erdekel, osze lehetne szervezodni, akiket erdekel, es egy
utt megnezni, meg egy jot beszelgetni, szerintem kellemes program lenne, nem go
ndolod? 
Sok munkat fektettek bele az alkotok, Dezso nagyon kedvesen meghivott mindenkit
, kar lenne kihagyni. Fuggetlenul attol, mit gondolok a kepletrol...
 
Egely csodait is mindig szerettem volna megnezni, de azok nem mutatjak, ugyneve
zett szabadalmi okokra meg az olajsejkek vad haragjara celozgatva... :-)))

Udvozlettel Jozsef

Pagony:
> ralni a mar felfedezetteket SOKSZORTA EROSEBBEN
> SAKKOZIK MINT BARMELYIK PROGRAMMOZOJA!
>   - Az emberiseg szellemi folenye forog a kockan! Ha Kas-
> parov veszit...stb...

En, ha ilyesmirol megy a vita, azt szoktam mondani, hogy senki se akar versenyt
 futni egy autoval, vagy sulyemelesben versenyezni egy emelovillas targoncaval.
 Ha a computerek elhuznak, ami most mar biztosra veheto, nem fognak tobbe ember
/gep versenyt rendezni, es az egesz senkit se fog erdekelni. Esetleg az emberis
akkverseny  gyoztesenek kell majd egyet jatszani a geppel, kvazi buntetesbol, h
ogy a legyozottek is karorvendhessenek egyet, mint egy sci-fi novellaban olvast
am. :) Attol a sakk meg egy szep es erdekes ember-sport marad. Legfeljebb a sak
kelmelet muvelese fog uj iranyokat venni, pl. gepekkel kifejlesztenek olyan str
ategiakat, ami eddig nem volt ismert, es leegyszerusitheto olyan szabalyokra, a
mit egy ember is kepes megjegyezni...   :-))) 

>    Gyerunk tehat vissza az alapkerdeshez. Azt kerdez-
> tem, hogy az szervetlen molekulakbol ki dobalta ossze
> A SZERVES letezes blue printjet?...

Olvastad Te is, tehat azt is tudod, hogy a kerdes kisse provokativ. Pontosan ne
m lehet tudni, de vannak jol alatamasztott reszismeretek. 

- szerves molekulak spontan is kepzodnek, meteorokban, ustokosmagogban is elofo
rdulnak
- millio atomos feherjemolekulak nyilvan nem veletlen osszedobalassal jonnek le
tre
- ismerunk olyan folyamatokat, amik kozepesen bonyolult molekulaszerkezetek rep
rodukciojahoz vezetnek
- ismerunk olyan folyamatokat, amik mar elonek szamito anyagok tovabbi bonyolod
asahoz, evoluciojahoz vezetnek
- ezekre alapozva vannak olyan elkepzelesek, amik szerint az egesz elovilag let
rejohetett ilyen spontan folyamatok eredmenyekent, anelkul, hogy tulzottan alac
sony valoszinusegek adodnanak
- persze amig fontos, nagyon fontos lancszemek hianyoznak, ez nem egy magallapo
dott, kotablaba vesheto elmelet, de legalabbis jo alapnak, hiheto dolognak tuni
k

Mas elkepzeleseknek is van letjogosultsaga, de azok messze nem mutattak fel enn
yi reszeredmenyt, inkabb csak a meglevot tamadtak, gyakran olyan modon, hogy az
t se ismertek, amit mar kiserletekkel igazoltan tudni lehet.

A panspermia, vagy az UFO jellegu magyarazatok tulajdonkeppen csak athelyezik a
 problemat terben es idoben. 

A vallasos jellegu magyarazatok meg onmagukban lehetnek teljesek, megerositheti
k a hivo ember hitet, viszont a konkret folyamatokrol semmit sem mondanak, az e
mber termeszetes tudasvagyat nem elegitik ki.
Mondjuk egy olyan kerdesre, hogy miert olyan hosszu a zsiraf nyaka, lehet azt v
alaszolni, hogy azert, mert a Teremto igy akarta. Akinek ez eleg, annak az ilye
n iranyu problemai meg is vannak oldva. Akinek ez kicsit keves, kenytelen masho
l is keresgelni...   :-)))

Udvozlettel Jozsef

Koszonom mindenkinek a haromszoges feladat megoldasat. Ezek szerint tenyleg
nem lattam a fatol az erdot (a keruleti szogeket), bar ez talan megsem volt
annyira nyilvanvalo, hiszen harom kulonbozo megoldast kaptam, amelyek kozul
az egyik (Mehes Andras) teljesen eltero (o azt mutatta meg, hogy az
oldalfelezok egy pontban metszik egymast.)
--------------------------
Pagony irja:

>  Most a TV, media, stb. ezt kurtoli:
>  - Az emberiseg szellemi folenye forog a kockan! Ha Kas-
>parov veszit...stb...
>  Miert? Ugyan ki konstrualta a Deep Bluet? Talan bizony
>Mars lakok, akik UFO-val erkeztek?

Arrol nem is beszelve, hogy aki a programot megirta, az (a sajat programja
alapjan) nyilvan kepes ugyanolyan jol sakkozni, mint a gep, csak esetleg
sokkal lassabban.

Az idezett TV-s mondat tehat olyan, mintha szazotven eve azt mondtuk volna:

"Az emberiseg gyorsasagi folenye forog kockan! Ha a gozmozdony megelozi az
olimpiai bajnok hosszutavfutot..." (Mar ha lett volna olimpia :-))
------------------------------------

>Felado :  [Hungary]

>1. Nezzuk oreg egi kiseronket, a Holdat. Jo nagy hold, tomege nem olyan sok na
g
>ysagrenddel kisebb a Foldenel. Tavolsagat cm pontossaggal ismerjuk, hala az od
a
>vitt tukornek. Keringesi idejet nem kevesbe pontosan. Ugy gondolom, ha _ennyir
e
>_ elterne a gravitacios hatas a Newton altal adottol, az kiutne a szemunket, n
e
>m lehetett volna nem eszrevenni a Hold eseteben. 

En nem akarom vedeni az uj gravitacios elmeletet (ez a tobbi irasombol is
latszik), de itt azert latok egy bukfencet. Igaz, hogy a Hold tavolsagat es
keringesi idejet pontosan ismerjuk, de a keringesi ido a Fold tomegetol is
fugg. Es a Fold tomeget vajon honnan tudjuk? Nem epp a Hold palyaadataibol?

>Hasonloan az Apollo expediciok Hold korul ke
>ringo egysegenek palyaja oriasi anomaliat kellett volna szenvedjen, ha a Fold 
g
>ravitacioja ennyire kulonbozoen hatott volna az Apollora, mint magara a Holdra
 .

Ebben viszont mar van valami !

Udv:    Peter

Ket kerdesem lenne: egy gyakorlati es egy elmeleti.

>Felado :  [Hungary]

>Pakson a BME kihelyezett foiskolan megcsinaltuk a kiserleti berendezest
>/amely egy fizikai inga, karhosszusag 75 cm, teljes tomeg kb. 28 kg/, a
>mereseket elvegeztuk /legalabb 50 alkalommal megismetelve/, es ugyanerre
>az eredmenyre jutottunk.
>        A fizikai inga a gravitacios kolcsonhatasi energiat meri, es nem
>az erot!!!. A kb. 60 perces T-ju fizikai inga erzekenysege olyan, hogy kepes

Nem egeszen ertem, mifele ingaval dolgoztatok. En ugy tudtam, a gravitacios
effektusokat torzios ingaval szokas vizsgalni. Te itt fizikai ingarol irsz,
meghozza ha jol veszem ki a soraidbol, olyanrol, aminek a felso es az also
vegen egy-egy azonos tomegu gomb van. Am legyen, mindig tanul az ember :-) De:

Az altalad megadott parameterekkel szamolva: Ha a fizikai inga hossza 75 cm,
es a lengesideje 60 perc, akkor az csak ugy lehet, hogy a tomegkozeppont es
a felfuggesztes tavolsaga 4*10^-8 meter. Ez a lathato feny hullamhosszanak
EGYTIZEDE !!! 

Ha most minden mas zavaro hatastol eltekintunk, akkor is, a linearis meretek
ekkora pontossaggal valo tartasahoz meg a legkisebb hotagulasu kvarc
eseteben is a homerseklet 0.1 fokos pontossaggu allandosaga szukseges. 

Biztositottatok a homersekletnek ilyen foku allandosagat?

>Azota a gravitacios energia megmaradasanak feltetelebol elmeletileg is
>sikerult bebizonyitanom az uj kepletet. /Ez hazi feladat a olvasoknak ! ! !/

Mint a fenti peldabol lathato, en szivesen szamolok, de jo lenne, ha adnal
nemi tampontot. Mit ertesz gravitacios energian? A testek kolcsonhatasi
energiajat? Vagy valamifele terenergiat, mint az elektordinamikaban az
energiasuruseg? Egy szoval mit szamoljak ki, es hol keressem az
ellentmondast, hogy kideruljon: A newtoni keplet rossz, ellentmond az
energiamegmaradasnak.

>EOTVOS kiserlet is rendben van, az EOTVOS ingan levo ket kis /gramm/
>tomegre hat a Fold gravitacio, /amely nagyon eros/ es hat a Fold
>forgasabol szarmazo centrifugalis ero. A nagyon eros grav. terben a
>sulyos tomeg valoban aranyos a tehetetlen tomeggel.

Nem egeszen ertem, mert ugy tudom, Eotvos is torzios ingat hasznalt, tehat a
Fold gravitaciojanak semmi koze a dologhoz. (Az ugyanis fuggoleges, a
vizsgalt testek kozt hato erok pedig vizszintesek. A torzios szal csak ezt
meri.)

Most pedig jojjon a darabolas.

Vegyuk a Voros Jozsi altal emlitett egyenlo oldalu haromszoget, a csucsaiban
egyforma tomegu testekkel. A Te kepleted valoban azt sugallja, hogy a harom
tomeg nyugalomban marad, hiszen nem hat koztuk ero. Ha viszont ket tomeget
osszekotunk egy sulytalan fonallal, akkor azok mar elvileg egy testnek
minosulnek, es "bekapcsolodik" a gravitacio.

Ezt az ellentmondast (a kepleted megtartasaval) szerintem csak egyetlen
modon lehet feloldani, meg pedig ugy, hogy elvetjuk Newton IV torvenyet, az
erohatasok fuggetlensegenek elvet. (Ti.: Ket test eredo gravitacios ereje
nem egyenlo a testek kulon vett gravitacios erejenek osszegevel)

Milyen kovetkezmenyekkel jar altalaban, ha elvetjuk a IV. axiomat? Tudna
valaki mondani egy zaftos kis paradoxont?

Peter