Kedves (Varga) Pe'ter!

Biztos, hogy ilyen egyszeru" itt a ka'rpo'tla's ke'rde'se? Az ausztra'l,
kora'bban angol gyarmati korma'ny mindig fizetett ka'rpo'tla'st az elvett
tulajdone'rt? A bennszu~lo~tteknek is? Ha nem tudna'd, Ausztra'lia to~rte'nete
azzal kezdo"do~tt, hogy az ege'sz kontinenst a'llamosi'totta'k azzal a jogi
fikcio'val, hogy lakatlan, hiszen a bennszu~lo~ttek nem emberek. (A jogi fikcio'
me'g 30 e've is e'rve'nyben volt. A bennszu~lo~ttek jogilag a saja'tos ausztra'l
flo'ra e's fauna re'sze't ke'pezte'k, aka'r a koala e's a kenguru, noha a
sza'zad ma'sodik fele'ben ma'r a kacsacso"ru" emlo"sho~z hasonlo'an ve'dett
fajta volt, amit nem lehetett bu"ntetlenu~l elpuszti'tani...)

Vagy vissza kell nekik mindent adni, kiru'gva az azo'ta itt szu~letetteket?
Vagy pe'nzben ka'rpo'tolni? Nade milyen a'rakon? Hogy me'red fel, hogy mai
pe'nzben mekkora annak az e'rte'ke, amit 200 e've elvettek?

A ka'rpo'tla's viszonylag egyszeru" u~gy, ha azonnal fizetnek. Nade
e'vtizedekkel, sza'zadokkal ke'so"bb? Meg tudna'd magyara'zni, mie'rt olyan
ki'nos a politikusoknak a Mabo u~gy, e's mie'rt nem rendezte'k me'g a ke'rde'st
egyszer e's mindenkorra?

E's vajh te'nyleg az a baja a bennszu~lo~tteknek, hogy elvette'k a fo~ldju~ket?
Vajh te'nyleg az a megolda's, hogy most egy re'sze't visszadja'k? Nem
po'tcselekve's ez ve'letlenu~l? Megoldanak ezzel ba'rmit is?


Ka'rpo'toljunk. Otthon is. Kit is? Jo'l kezdted, de aze'rt hagy folytassam:

Kova'cs Pista ba'csi fia't? Aze't a Kova'cs Pista ba'csie't, akit 60-ban
beke'nyszeri'tettek a tsz-be, e's akinek a tsz 68-to'l 20 e'ven keresztu~l
olyan jo~vedelmet biztosi'tott, amit a 3 hold fo~ldje'bo"l sose tudott volna
megszerezni, akit va'lasztma'nyi tagke'nt e'rt a hala'l 88-ban, sze'p
temete'st is rendezett neki a ko~zo~s? Vagy Varga Imre ba'csit, akito"l 51-ben
elvette'k ezt a fo~ldet tagosi'ta's ci'men, e's egy rosszabbat kapott, a tsz
56-os feloszlata'sakor meg az a mocskos Kova'cs ellopta a fo~ldje't? Vagy
Windishgra~tz herceget, akito"l azok a a'tok bolseviki kisgazda'k egy gala'd
to~rve'nnyel ka'rpo'tla's ne'lku~l elorozta'k a birtokot, e's annak a bu~do~s
paraszt Varga'nak adtak? Vagy a to~ro~k aga't, akito"l a Habsburg csa'sza'ri
hadak elrabolta'k ezt a fo~ldet, amit azta'n a csa'sza'r nem adott vissza annak
a la'zado' ka'lvinista nemesnek, akinek de'dapja'to'l a to~ro~ko~k elvette'k,
helyette inka'bb a hu"se'ges Windishgra~tznek aja'nde'kozta? Vagy nemes e's
nemzetes Hazafy urame'k lesza'rmazottait, akikto"l a to~ro~k elrabolta a me'g
Nagy Lajos kira'ly a'ltal nekik aja'nde'kozott birtokot? Vagy x o~ro~ko~seinek,
akito"l Csa'k Ma'te' ta'mogata'sa miatt Ka'roly Robert elkobozta a fo~ldet? Vagy
azt a szla'v veze'rt, akito"l a honfoglalo' magyarok a fo~ldet rabolta'k?
Vagy ... vagy ... vagy mindannyiojukat??

Joguk van hozza'. Mindannyio'juknak, hiszen megfosztotta'k o"ket tulajdonukto'l,
e's a tulajdon szent. Ha a tulajdonjog ele'vu~lhetetlen, akkor aze' a kabar
veze're' is az, akit az avarok fejbeko'lintottak, hogy elvegye'k fo~ldje't.
Az o" lesza'rmazottait is ka'rpo'tolni kell, ha jelentkeznek.

Ha a kabar veze'r uto'dait nem kell ka'rpo'tolni, akkor mie'rt kell Kova'cs
Pista ba'csi fia't?

Ko~nyo~rgo~m, akkor ma'r csak azt mondd meg, mibo"l?

Vajh ve'letlen-e, hogy a bu"nteto"jogban a'ltala'nosan haszna'lnak egy
ele'vu~le'si ido"t, amin tu'l nem e'r el a jog keze? A ko~zelmu'lt magyar,
ausztra'l e's izraeli ha'boru's bu"no~s pe'lda'i nem azt mutatja'k, hogy nem 
szerencse's ezzel az ele'vu~le'ssel manipula'lni? Nem kellene ezt a hata'rido"t
alkalmazni a tulajdoni ka'rpo'tla'sra is? Aszerint ma'r az o~sszes a'ltalad, 
vagy a'ltalam felsorolt rabla's ele'vu~lt... A rabla's pedig bu"ncselekme'ny...

Kell(ett) neku~nk ez az ege'sz hacaca're' aze'rt, hogy most ve'gre valaki
e'henhalhasson azon a 3 holdas nadra'gszi'jparcella'n?

Azok a kelet-ne'metek egye'bke'nt az akkor ott e'rve'nyes jog szerint jogosan
laktak ott e'vtizedekig. Most azt jogot e'rve'nyteleni'tette'k. Jogosan?

                         Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Gabor,

Azt irod, hogy:
>
>A broker es a mexikoi bevandorlo kozott oriasi a kulonbseg
>szociologiai, kulturalis es egyeb szemszogbol.  Annyiban viszont
>hasonlo a helyzetuk, hogy egyikuk sem onellato, tehat ki kell lepniuk a
>piacra, es kereskedniuk kell, kulonben felfordulnak.


Itt nem arrol van szo, hogy leteznek e kulombsegek vagy  hasonlosagok mert
az kozhely, hogy leteznek.  Itt az a kerdes, hogy amikor a kertesz
donteseirol beszelunk meg amikor a broker donteseirol beszelunk szuksegunk
van e szamba venni a dontesi mechanismusok *minosegi* tartalmat , hogyha
'tudomanyos' erteku elmeletet akarunk kovacsolni a tarsadalom mukodeserol. 
En nem vagyok szakember, es teljesen meglehet, hogy igazad van, nem kell
szambavenunk.  De ha igazad van, nem ertem, hogy milyen alapon lehet azt
kihagyni peldaul, hogy lenyeges idotartalmi    kulombseg van a ketto
dontesei kozott, (marmint, nekem ugy tunik, hogy ha hirtelen eltunik a piac
a kerteszetre az dragabb es surgosseb alkalmazkodasi koltcsegeket hoz a
kertesznek (relativ ertelembe) mint a brokernek a koltcsegei, ha o
tonkremegy.  Ha ket bajvivo viv, egyik pancelba, a masik meg egy rongyba,
meg mindig meglehet, hogy a pancelos fog vesziteni, de akkor a masikat igen
hosiesnek, es  ugyesnek tartjuk  mig forditva, ha a pancelos gyoz, az csak
az amit vartunk.   Ezert mikor "level playing field" -rol beszelnek, mindig
eszembe jut az az oreg gorog mese, miszerint a roka meghivta a goyat
vacsorazni.  Aztan grizt fozott es lapostanyeron szolgalta.  Mivel a goya
nemtudott lapostanyerrol enni, igy a roka evett meg mindent.  Aztan a goya
hivta meg a rokat, es elo halat szolgalt keskeny nyaku edenyben amibe a
roka pofaja nem fert be.

> A broker kertjeben munkalkodo mexikoi kertesz egy
>pillanatfelvetel, amibol onmagaban nehez erkolcsi kovetkezteteseket
>levonni.  Meg azt se lehet biztosan megjosolni, mi lesz veluk hat honap
>mulva.  A broker vagy talal vevot a munkajara, vagy ehenhal.  Ezzel
>szemben a mexikoi vendegmunkas vagy talal vevot a munkajara, vagy
>ehenhal.  Ez a kulonbseg.  A kozgazdaszok, azt hiszem, nem orulnek
>ennek, csak kiindulasi pontkent elfogadjak, mint tenyalladekot.



Nem is az a bajom vele, hogy orulnek neki, miert biralnam a szegeny
kozgazdaszokat?  Hanem az a bajom, hogyha a broker ehenhal akkor nem
Amerikarol van szo, mert azert egy broker, ha esznel van, ki tudja huzni
egy ideig; persze meg egy nehany ev 'reform' utan lehet, hogy o sem.  Itt
szerintem a 'teny' szoval vigyazni kell, mert legfeljebb adatokrol lehet
szo.  Tehat, hogy mi a valosagos helyzet az sohsem veglegesen
megallapithato, mert az illuzioval pont az a problema, hogy csak *utolag*
kulomboztetheto meg a valosagtol.   Es, nekem,  naiv ember szemszogebol,
meg az a vita a tarsadalom tudomanyokban ami a Nemet vilagban dult a
modszertanrol a szazadfordulon meg mindig folyik, de lehet, hogy mar eldolt
es en nem hallottam rola. 

Lehet, hogy ez csak az antropologiaban van igy, es a kozgazdasag mar tul
esett rajta.  

Udv,  Tibor

Cser Ferinek
 
> Az amerikai kulturarol:
> 
> Akos, te ezeket komolyan gondolod? Komolyan gondolod, hogy az emberiseg utja
> az ertelemmel szemben a puszta manipulacio fele vezet? Te komolyan gondolod,
> hogy a jovo tarsadalmanak gerinchada pusztan gombokat nyomogato felautomata
> robot lesz? Nem az lenne a termeszetes, hogy a nagy fizikai erofeszitesek

     Feri, en meg ehhez hasonlot sem mondtam. Nem gondolom, hogy az
emberiseg utja a puszta manipulacio fele vezet. En csak azt mondtam,
hogy az ertelmisegiek tarsadalmi helyzete valtozik ma Mo-n. Ebbol a
gombnyomogatas eppen ugy nem kovetkezik, mint az, hogy Hamori Csaba
rendes fiu.

Korosi Gabornak:

 

> Most ma'r csak azt magyara'zdd el, mie'rt gondolod, hogy
> na'lunk az fog to~rte'nni, ami Amerika'ban, e's nem az, ami Euro'pa'ban?
> 
> (Mert ugye innen indultunk, e's erre me'g nem kaptam va'laszt.)

    Az elmult harom evtizedben kulturajaban Europa is amerikanizalodott egy
bizonyos fokig. Lehet, hogy mi is csak annyira fogunk mint ok, de
most eppen ez a valtozas folyik. (Meg egyszer ideirom Cser Ferinek,
ebben a valtozasban eppen annyi jo van mint rossz. A valtozas
tenyenek leszogezese sem nem felkeres Kulturkampf-ra, sem nem
az amerikai kultura apologiaja.)

    Lehet, hogy hosszu tavon a jovonk nem Amerika, hanem Ausztria.
Egyelore, ami valtozik az Amerika iranyaba valtozik, es csak annyibol
hasonulunk Ausztriahoz, amennyiben Ausztria maga is
amerikanizalodott.

   De igazad van, meg ez is tulzas.  Mindenfele ellenerok is
dolgoznak. Most pl. a felsooktatasi torveny kapcsan egy olyan
kompromisszum szuletett, amely nem csak az amerikai, de a nemet
rendszert is figyelembe veszi (habilitacio), bar az alapmodell az
amerikai. Mindeddig a televizio szervezeti mintakepe a BBC volt, meg
ha a musor nagy resze amerikai vagy amerikai mintaju is. Hogy ez
mikent fog valtozni a kereskedelmi televiziozas bevezetesevel, csak
sejteni lehet. 
  A kozalkalmazotti torveny megint a nemet Beamtertum mintajat
koveti, csak kisebb jogokkal es kevesebb penzzel, tehat a
vegeredmeny kozelebb all az amerikai rendszerhez - ahol az egyetemi
tenure-rendszeren kivul nincs 'nyugdijas' allas -- mint a nemethez.

   Egyebkent azzal is egyetertek, hogy az elmult nemcsak 40, de 100
ev is abnormalis volt az ertelmiseg szerepet tekintve. Az ertelmiseg
egy ersatz polgarsagkent funkcionalt, most meg jon az igazi, ha nem
is nagy szamban, de komoly erokkel.

             RTA


--

Dear Mihaly !
 
 Nem vilagos,hogy mi a kulonbseg kozottunk Horthy megiteleseben.

 > Mint mar kb. egy hete emlitettem is egy elobbi Forumban, ugy
erzem, hogy Horthyrol teves informaciok terjengenek es legtobbszor az
informacio egyenesen hazugsag.
 
 Igaz,az egyik legendat,kitalalojaval Fekete Gyula elvtarssal egyetemben,
 magam emlitettem meg.

 >Mert nem volt se fasiszta se na'ci.

 Nem volt sem fasiszta se naci.

 > A zsidotorvenyeket pedig nem Horthy hanem az Orszaggyules
hozta.

 Ez is igaz.Horthy Endlosungja a totalis asszimilacio es nem a kiirtas
 volt.Gombos Gyula fasisztanak es fajvedonek nevezte magat.Horthy ilyet
 nem tett.

 > Abban valoban igazad van, hogy Horthy sok esetben megsertette
az Emberi Jogokat es, hogy a csendor-rendszer kegyetlen volt. 
 > Erre
csak azt tudom mondani amit a volt O-Testamentum professzorom (a jo
o:reg Dr. Wilson) mondott a college-ban, arra vonatkozolag, hogy a
totrtenelmi esemenyeket hogyan ertekeljuk: "Sitz im Leben" vagyis,
hogy az adott tortenelmi idok merteke szerint itelj 

  Lam ebben is egyetertunk,mindazonaltal:
  A "Sitz im Leben" -re azt kell valaszolnom,hogy politikai erdekbol
  vezettek be a "berestorvenyeket",a "numerus clausust",a "nyilt szavazast"
  azutan,hogy ezek az intezmenyek mar egyszer kimentek a divatbol.
  Nem Horthy vezette be oket,de bizonyos ertelemben felelos erte,legalabb is
  moralis ertelemben.Nyugat-Europa demokratikus allamaiban a fenti torvenyek 
  megutkozest keltettek.Akkor,abban a korban.

 Ergo.En nem szeretem Horthy Miklos rendszeret,nem tartom progressziv korszak-
 nak es megdobbenve latom,hogy Horthy Miklos nepiek es kisgazdak zaszlajara
 kerulhet.Megdobbenve latom,hogy azutan,hogy 56-ban a forradalmi roplapokon
 altalanos volt a "soha tobbe horthyzmust"- bizonyos magukat 56-osnak
 definialo szemelyek eldobjak magukat Horthytol.Ennyi es nem tobb.
 Nem orulok,hogy a kormany tagjai kozul szamosan elmennek a temetesere,mert
 ezzel azt a kepzetet keltik,hogy ok tisztelik Horthy Miklost.A tisztelet
 es a gyulolet,lefasisztazas kozott azert van nehany kozbenso allapot.
 Horthy haborut viselt olyan nemzetek ellen melyeket most igen baratinak
 tekintunk.Horthy hadserege elkovetett bizonyos kegyetlensegeket szomszedos
 allamokban.En ezert Antall helyeben ovatosabb volnek.Ennyi.

 Udv EG

 P.S  > aka'r maganszemelyre is rosszat akar mondani
valaki akkor azt egyszeruen leborfejuzik es lejobboldalizzak.

 Kerlek nevezz meg nehany esetet,ahol valakit leborfejuztek illetve
 le(szelso)jobboldaliztak es az illeto nyilvanvaloan nem volt borfeju
 illetve szelsojobboldali.

Nemenyi Peter Andrasnak:

        Nem fogok Veled Horthyrol vitatkozni, nem azert mert Te es csaladod
nem erezte hatranyat az akkori rendszernek (hacsak nem volt pl. egy Don-
kanyarban elhunyt rokonod), hanem mert nem tudod Magad egyaltalan belekep-
zelni azok helyzetebe, akiknek volt (pl. egesz csaladjukat kiirtottak).
Ez empatia, kompasszio es humanitas kerdese. Nekem eleg egyetlen mondatod:

"Hisz van meg eleg bunos szabadlabon akik
mint elo tilalomfak allnak a magyar-zsido jo kapcsolatok utjaban."

        Eleve lehetetlennek tartod, hogy magyar es zsido ugyanaz az ember
legyen; egyenek buneit kollektive iteled meg -- mi kell me'g tobb ahhoz,
hogy az ember teljesen elzarkozzon attol, hogy Veled vitatkozzon, be-
szeljen?

        R.-T. Akosnak:

        Kissinger-t Harvard nem rugta ki, sot kivetelt tett vele egy darabig.
Az egyetem szabalyai szerint harom evnel tovabb senki sem lehet me'g fize-
tesnelkuli szabadsagon sem. O" kisse tovabb volt...Viszont Georgetown Uni-n
kapott a megelheteshez eleget fizeto allast, konzultans uzeme (sic) meg kb.
ennek 50-100-szorosat hozta a konyhara.

        Teller azert nem olyan buta fiu, mint aminek latszik. Nemcsak nekem,
hanem a korunkben levo me'g 20-30 embernek megmondta, ha a szovjetek csak
azt mondjak "hatha csak minden 10. bejovo raketat tudjuk lelonni", az eleg
nekik ahhoz, hogy a koltsegvetesuk 60+%-at raketafejlesztesre/elharitasra
koltsek...

        K. Gabornak:

        Nem nagyon fontos persze, hogy o"skommunizmus volt-e, vagy sem. Vi-
szont csodalnam, ha a kulturalis es szocialis antropologusok nem talaltak
volna olyasmit, ami ezt a feltevest (marmint a valamikori letezest) ala-
tamasztana. Azonkivul van valami, amit mi szakbarbarok "reverse engineer-
ing"nek hivunk. Voltak kommunak a kozepkorban, az anarchista adminisztraciok
alatt Kataloniaban es Spanyolorszagban, a 60as evekben az USAban, kibbutzok
sem allnak tul messze tole, Thoreau is irt ilyesmirol, so"t Skinner is
(Walden II). Tehat, ha "mostanaban" is tulelt az emberiseg ilyesmit, miert
ne lett volna regebben, amikor me'g az adobevallas nem volt olyan nehez.

        Tapolyai Mihalynak:

        Jaj de nem ertettel meg minket (Elek Gabi es en). Abban persze iga-
zad van, hogy olyan korban elunk, amelyben jelzoket nagyon olcson lehet
olyan emberekre aggatni, akit a jelzo hasznaloja nem szeret. Viszont en
me'g nem hallottam egy politkust is azzal vadolni, hogy skinhead. (Olyanok
sajnos vannak M.o.-n, akik skinhead-eket nyiltan tamogatnak -- persze
csak olyanokat, akik nepi-nemzeti beallitottsagu becsuletes rovidhaju fia-
talemberek).

        Egyebkent csak azok az indianok nem VOLTAK amerikai allampolgarok,
akik sajat elhatarozasukbol a rezervaciokon maradtak, mivel ott megmaradt
a kulturalis kozosseguk, adot nem kellett fizetniuk, ingyen egeszsegugyi,
stb. ellatast kaptak. Ma mar ez sincs ugy; a fenntiek mellett allampolgarok.
Persze mindenek ellenere nagyon sivar viszonyok kozott elnek -- de ez mar
messze vezetne.

        F. Miki

Mindenekelott, nagyon koszonom az utobbi hetek erdekes es magas szinvo-
nalu cikkeit.  Elvezet volt ezeket olvasni, es sok ujat tanulhatott 
belole a magamfajta saroscsizmas kozgazda.  De kar, hogy manapsag mar
nincs annyi idom az e-mailezgetesre mint regebben !

Horthy:

Elnezest azoktol akik meg emlekeznek regebben leirt velemenyemre: ez
a tema orokzold.

Nem volt o rossz ember csak korlatolt.  Az elso VH utani csonka Magyar-
orszagot az elszenvedett teruleti, nepessegi, anyagi es pszichologiai
vesztesegek utan valamennyire is talprallitani mindenkinek hatalmas
foladat lett volna, es Horthy ezt sokkal rosszabbul is csinalhatta
volna.  Jobban is, talan, de szemelyisegenek es objektiv lehetosegeinek
korlatai ezt nem tettek lehetove.

Zsidotorvenyek es a m.o.-i zsidosag relativ helyzete:

Az elso zsidotorvenyek bevezetese magyar belugy volt, ezert masra 
nem ildomos mutogatni, ez a mi szegyenunk.  

Bizonyitott teny mind a magyar csendorseg buzgo kozremukodese a deporta-
lasokban mind Horthy kozbelepese a 11. oraban.  Volt egyeni kezdemenye-
zes is zsidomentesre, de az allami intezmenyrendszer inkabb a nemetek kezere
jatszott.  Azert, vegeredmenyben, a magyar zsidosag tulelese jobb volt 
mint kornyezo orszagokban.

De, konyorgom kedves buszke europai honfitarsaim, miert hasonlitgatjuk
magunkat vereskezu balkani csocselekhez amikor ugyanazzal a lelegzettel
nyugati kulturajunak valljuk magunkat ?

Miert nem a danokhoz vagy olaszokhoz hasonlitjuk magunkat, akik osszesse-
geben vagy sokkal tobbet tettek a deportalasok ellen vagy sokkal karaka-
nabbul alltak ki a zsidosaguk mellett ?  Csak azert mert ennek fenyeben
mar nem allunk olyan jol ?  Miert olyan nagy dicsoseg az, hogy egyeb
hoborgoktol elteroen mi az asszont nem szurtuk le a szalonnazo
bicskaval, csak a szemit vertuk ki ?

Anto'ny Gyuri

Kedves A'kos!

Azt gondolom, a polga'rosoda'st illeto"en kicsit optimista vagy. Ero"sen
beindult, de egyre'szt honnan, ma'sre'szt milyen politikai ko~ru~lme'nyek
ko~zt. Sza'momra ele'g nyilva'nvalo', hogy a polga'rsa'g ta'rsadalmi
csoportke'nt, gazdasa'gi ereje'ben, politikai befolya'sa'ban, stb. ma me'g 
le'nyegesen gyenge'bb, mint 70 e'vvel ezelo"tt (egy ege'szen ma's helyzetben),
e's sajnos harcosan ideologikusan o~sszefono'dni akaro' korma'ny(pa'rt)unk
ko~vetkezte'ben politikailag sem fu~ggetlenebb, mint akkor volt. Ma
valo'szi'nu"leg vonzo'bb minta a lakossa'g sza'ma'ra, mint valaha is, mert
nincs versenyzo" vonzo' minta, e's mert me'g nem ja'rato'dott le ez a minta.

De aze'rt ma me'g az e'rtelmise'g ugyanu'gy ersatz polga'rsa'g, mint volt
ne'ha'ny e've. E'pp ebbo"l sza'rmazik a bajok egy jelento"s re'sze. E's ezek a
bajok maga't a polga'rosoda'si folyamatot is ga'tolja'k e's torzi'tja'k. Ha
tarto'ssa' va'lik az a tapasztalat (pl. mert a ko~vetkezo" va'laszta'sok uta'n
is ez folytato'dik), hogy tulajdonos polga'rra' va'lni leginka'bb csak
korrupcio' e's (vagy) politikai kapcsolatok re've'n lehet, akkor nem lesz
euro'pai e'rtelemben vett polga'rsa'gunk, illetve legfeljebb csak
cso~keve'nyesen.

(Ko~zbevetem Cser Ferinek, mert ide tartozik: a jelenlegi to~rve'ny alapja'n a
Lengyel elleni va'dat az u~gye'szse'gnek per ne'lku~l ejtenie kell, mert nem
nevezett meg konkre't szeme'lyt. A'lli'to'lag ma joga'llam van, e's ezt a
bi'ro'sa'gok to~bbnyire aze'rt i'gy tudja'k, ma'r to~bb esetben elvetette'k a
korma'ny va'dindi'tva'nya't. Teha't valo'szi'nu"leg nem i'te'lik el. A
va'laszta's elo"tt meg semmike'pp sem, anna'l az elja'ra's, ha bu"ncselekme'ny 
hia'nya'ban meg nem szu"ntetik meg addigra (szerintem ez fog to~rte'nni), nem 
za'rul le. De ha me'gis eli'te'lne'k, atto'l me'g nem la'tom, mie'rt nyerne' 
meg az MDF a va'laszta'st. A per, ha lesz, mindenke'pp nagyon kellemetlen 
helyzetbe fogja hozni az MDF-et a va'laszta'si kampa'ny sora'n. Eze'rt (is) 
ostobasa'g volt a va'demele's. Csak rontja a va'laszta'si ese'lyeiket.)

Az a'ltalad felsoroltakna'l szerintem sokkal ero"sebb te'nyezo"k szolnak az
Euro'pa'ban szoka'sosna'l ero"sebb amerikaniza'lo'da's ellen. Fontos, hogy kis
orsza'g, ahol a folyamatok nagy re'sze centraliza'lt. Fontos az elte'ro"
hagyoma'ny, gondolkoda'smo'd. Ami va'ltozik, de. Fontos a gyo~keresen elte'ro"
oktata'si rendszer - itt most elso"sorban nem is centraliza'lt szerkezete're
gondolok, vagy a tuda'sanyagbeli ku~lo~nbse'gre, hanem szemle'lete're. A 
magyar iskola'kbo'l ege'szen ma's gondolkoda'su' fiatalok keru~lnek ki, mint 
az amerikaibo'l. Sok tekintetben ugyan vonzo' Amerika, e's az is fog maradni -
e'rtelmise'gnek e's nem e'rtelmise'gnek egyara'nt, noha ku~lo~nbo~zo"
me'rte'kben e's okokbo'l (vo~. a mu'lt heti 168 o'ra Amerika hozsanna'ja'val) -,
de ez a minta jelento"s re'szben ko~dke'p marad a gyo~keresen elte'ro"
viszonyok, e'letleheto"se'gek, struktu'ra'k miatt.

Ko"ro~si Ga'bor