1. |
Re: energiaa1rak (mind) |
73 sor |
(cikkei) |
2. |
MB: (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: *** SZALON *** #1204 (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Az SZDSZ-rol (mind) |
94 sor |
(cikkei) |
5. |
Kiegeszitesek (mind) |
117 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: energiaa1rak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
I&G Jalsovszky writes:
> Von Haus aus te vagy a szakember, Andra1s,
Aze1rt ez tu1lza1s, nem tekintem magamat ku2lo2no2sebb szakembernek
> A hatekonysag nem okvetlenul azt jelenti, hogy a felhasznalo szamara olcsobb
> lesz a szolgaltatas, hanem azt, hogy a szolgaltato profitot tud termelni a
> SAJAT szamara ott, ahol az allam mint tulajdonos nem tudott volna. Sot,
> minthogy a magantulajdonos szigoruan profitorientalt, mig az allam el tud
> viselni bizonyos vesztesegeket is, a maganceg lenyegesen kemenyebb a
> vasarloval (jelen esetben az energiaszolgaltatast igenylokkel) szemben.
Elne1ze1st, de az a1llam se tudja elviselni, ha el tudna1 akkor e1rdemes lenne
mindent a1llami ke1zbe adni. Erro3l ma1r sokan i1rtak elo3ttem is, u1gyhogy
ezt nem re1szletezem.
> A "fogyasztocentrikus kultura" olvasata szamomra az, hogy a szolgaltatas
> jobb, sokretubb, igenyesebb konnyebben elerheto, stb. - annak, aki ezt MEG
> TUDJA FIZETNI (nem kiabalok, csak a lenyeget szeretnem kiemelni). Egyebkent
> sem azzal van bajom, hogy bizonyos szolgaltatasok kulfoldi kezbe kerulnek,
> hanem azzal, ha cegek egy-egy teruleten monopolhelyzetbe kerulnek. Es az
> energiaszolgaltato iparban most ez tortent. Ez teged hidegen hagyott, engem
> pedig aggaszt.
Nem hagy hidegen, a monopo1lium sose jo1, se a1llami se maga1nke1zben. Az
energia persze eddig is monopo1lium volt, e1s a vertika1lisan integra1lt
energiatermele1s/sza1lli1ta1s nagyon nehezen bonthato1 fel (to2bb cikk is
foglalkozik ezzel az IEEE Spectrum elo3zo3 sza1ma1ban) persze aze1rt fel
lehet (so3t kell) bontani. De ezzel me1g kalifornia1ban is csak most kezdenek
el komolyan foglalkozni: az elso3 le1pe1s az elada1s volt, azta1n majd ha
ennek a mechanizmusai jo1l kialakultak akkor majd a monopolisztikus maga1n-
tulajdonost is ugyanu1gy fel kell darabolni (ha kell jogi ke1nyszerrel) mint
az AT&T-t.
> >u1jabb ero3mu3veket ruha1zna1nk be.
>
> Ha hallottad volna legfobb kozjogi meltosagunk banyasznapi igereteit, most
> tudhatnad, hogy a kormanyzat valoban erre is keszul
Ha mege1ri akkor jo1 -- csak az ne legyen mint volt Anglia1ban Thatcher
elo3tt, hogy fenntartotta1k az ege1sz sze1nalapu1 energiaszektort mert
rengeteg munkahelyet adott.
> >valahonnan meg kell fizetni. Honnan? Ha1t nyilva1n az ado1bo1l.
>
> Igen. Ez a szocialis piacgazdasag egyik eleme.
A szocia1lis piacgazdasa1g engem a be1keharcra (fighting for peace is
like fucking for virginity) e1s hasonlo1 remek szlogenekre emle1keztet.
Igaza1n nem akarlak Thu2rmerizmussal va1dolni, de azt ma1r olyan 30 e1ve
megi1rta Milton Friedman hogy ha szocia1lis ce1lbo1l csina1lni akarunk
valamit, pl. azt akarjuk hogy a nagycsala1dosoknak ne keru2ljo2n olyan sokba
a gyerekbu1tor, akkor annak nem az a mo1dja hogy a gyerekbu1tort olcso1bban
adjuk hanem az hogy a nagycsala1dosknak erre direktbe pe1nzt adunk. Minden
egye1b arra vezet hogy a diszno1o1lat is gyerekbu1torbo1l e1pitik, egyszo1val
arra hogy a "piacgazdasa1g" a maga saja1tos mo1dja1n felu2lbi1ra1lja a
"szocia1lis" sza1nde1kot. Persze ha ezt ilyen nyersen fogalmazzuk meg,
hogy t.i. tegyu2nk minden energiafogyaszto1 zsebe1be kwH-nke1nt ennyi
e1s ennyi forintot, akkor a "szocia1lis" megolda1se1rt ro2gto2n keve1sbe1
lelkesednek az emberek, de me1g mindig ez a jobb mint tu3rni az irrea1lis
a1rak keltette energia-hate1konytalansa1got.
> Egyebkent koszonom, kedves Andra1s, hogy a szoc lelkes szoszolojanak
> ohajtasz feltuntetni, bizonyara szerezhetnek vele nehany jo pontot itthon -
> mondjuk - Gyula (Thu2rmer) partjaban.
Azt hiszem amit te mondasz az nem csak Thu2rmer (aki ugye egy margina1lis
te1nyezo3) hanem az ege1sz MSZP (akik ugye 56%-kal nem e1ppen margina1lisak)
to2bbe1-keve1sbe1 nyiltan vallott ideolo1gia1ja manapsa1g. E1n akkor se
szerettem amikor reform-szocializmuske1nt volt elo3adva ugyanez, e1s most
se szeretem. Nem ideolo1giai ellene1rze1sek miatt, hanem mert praktice nem
mu3ko2do2tt, most se mu3ko2dik, e1s a Friedman a1ltal oly vila1gosan
kifejtett okok miatt soha nem is fog.
Kornai Andra1s
UI: O3ru2lo2k hogy jo1 kede1llyel veszed a dolgot -- u1gy is lett i1rva.
Hogy a koppenha1gai nagy bankbeto2re1s uta1n a helyszinen tala1lt ta1bla1t
ide1zzem: fegyver ne1lku2l, ero3szak ne1lku2l, harag ne1lku2l!
|
+ - | MB: (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>Nem allitom, hogy mindez szerintem pontos. Abban szerintem is Gabornak van
>>igaza, hogy a labjegyzet nem az elszakadasrol, hanem a teruleti autonomiarol
>>valo lemondast jelenti.
PG:> Helyes, tenyleg ezt mondom. Szo szerint a kollektiv jogokrol valo
>lemondas all benne. Megpedig oly modon, hogy a labjegyzet azt allitja, ez
>nincs benne az 1201-es ajanlasban, hat szerintem igencsak benne van.
>Az RMDSZ es a kormany egyarant azt probalja megmagyarazni, hogy semmifele
>lemondas nem tortent, az RMDSZ azert, hogy a harcat a kollektiv jogokert
>folytathassa, a kormany azert, hogy megmagyarazhassa, miert kellett ilyen
>alapszerzodest alairnia. A romanok jobban ertik a helyzetet, gratulaltak
>is, hogy ilyen jol egyetertenek a magyarokkal az egyseges nemzetallam
>fontossagaban. EZ a helyzet, ezen magyarazkodas nem segit.
Ezzel kapcsolatban olvastam egy interjut Galantai Jozsef
tortenesszel. (Galantai leginkabb az elso vilaghaboru tortenesze). A parizsi
bekekonferenciarol szolva Galantai igy valaszolt Bujak Attila kerdesere:
BA: Milyan alapon dontottek a konferencian arrol, hogy a leszakadt
csoportokat nemzetkent, nemzetisegkent, nemzeti kisebbsegkent, etnikumkent
stb. kezeljek-e?
GJ: Ez akkor meg nem volt lenyeges problema. A szerzodesekben az etnikum
fogalmat akkor meg nem hasznaltak, a nyelviseget, nemzetiseget igen. . . .
Tobbnyire abbol indultak ki, hogy biztositani kell a jogokat a tobbsegtol
eltero nyelven beszelo, mas vallasu, faju kisebbsegek szamara. A jogot
elsodlegesen az egyen szamara akartak biztositani. Az ugynevezett kollektiv
jogokrol szo esett mar, de az egyeni es a kollektiv jogot nem allitottak
szembe egymassal, feltetelezve, hogy a jogban eleve benne foglaltatik: az
egyen tarsulhat a hasonlo jogositvanyokkal rendelkezo mas szemelyekkel, es
az egyeni jogok osszesege kollektiv jogkent testesul meg. Egyeni iskola
nincs, ha az egyennek joga van iskolat alapitani, templomot epiteni etb. ez
a jog nyilvan az egesz kozosseget erinti. Nem akarok aktualpolitikai
kerdesekre kiterni, de ez ma is ervenyes lehet. A kollektiv jogok eroltetett
emlegetesetol fazik mindenki. Van-e joga az egyennek az anyanyelvi
iskolaztatashoz, vagy nincs? Mert ha van--es meg is valosul--, akkor
szoszalhasogatsnak tunik a kollektiv jelzot raaggatni.
Ezen az alapon allt kulonben a magyar 1868-as magyar nemzetisegi
torveny is.
Remelem, hogy Galantai megjegyzesei elore viszik a vitat egy kicsit.
Balogh Eva
|
+ - | Re: *** SZALON *** #1204 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Bathori Gyorgy, Szabo Kalman, SZALON olvasoi!
Bocsanat, hogy beleszolok a beszelgetesukbe, de megragadt bennem az
erdelyi magyarokkal kapcsolatos mondata... Valoszinuleg On sem ertene
egyet azzal, hogy az erdelyi magyarokat atteliptsek... (ugye jol ertem?).
En csak azon csodalkozom, hogy ezt a gondolatot meg nem astak el jo
melyre, hogy onnan soha elo ne keruljon. Ki lehet az, aki ilyen rossz
megoldast talal? Az attelepites lehetetlen. Es nem gazdasagi okok miatt,
azazhogy Magyarorszagot gazdasagi katasztrofa erne emiatt, hanem 2
(elsorendu) ok miatt (meglatasom szerint):
1. az erdelyi magyarok 80(-90)%-at hatokros szekerrel sem lehetne
attelepiteni (szerencsere) Erdelybol. :)
2. ez a tett Versaille beteljesulese lenne. Es ugye azt nem szeretne
senki sem?... :-)))
Tisztelettel:
csani
(Az igazi megoldas az erdelyi magyar tarsaink sorsara a kulturalis
autonomia lenne... elso lepcsoben) :))
-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-
Janos Holanyi, jr. (just call me 'csani', if you want) :)
... student, INTERNET operator, Head of Student Foreign Office in EKTF Eger
www : http://www.sprinternet.hu/csani
e-mail(s) : ,
-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-
|
+ - | Re: Az SZDSZ-rol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1201-es szamba irt, alapszerzodesrol szolo cikkem SZDSZ-szel foglalkozo
reszere valaszol Montagh Balazs az 1203-as szamban.
PG>...felhaborit, hogy az SZDSZ rutinszeruen jatsza ki
PG>az "antiszemitizmus" kartyat, valahanyszor tamadas eri.
MB>Ez szerintem
MB>nem igy van, sot az SZDSZ eppenhogy ugy tesz, mintha ez a szempont senki
MB>fejeben nem is letezne.
Megis, mintha egy kicsit tul sokat foglalkoznanak maganszemelyek
ezzel a kerdessel szabadidejukben, olyan maganszemelyek, akiket egyebkent
az SZDSZ vezetosegebol is ismerunk, nem ? Vegyuk Kis Janost, Tamas Gaspar
Miklost, Haraszti Miklost peldakent. Vagy vegyuk a kampanyt a massag el-
fogadasaert, a gyulolet elleni harcot, vagy magat a Chartat, valahogyan
mindig az SZDSZ neve keveredett a dologba, vagy csak en latom rosszul ?
Ehhez kepest kicsit eros, hogy az SZDSZ ugy tesz, mintha ez a szempont
senki fejeben nem letezne, en ugy latom.
>Az alapszerzodes lenyegetol az SZDSZ nem hatarolodik el.
En Eorsi Matyas nyilatkozatat olvastam az ugyben. Neki nem tetszett
az alairas helye, idopontja, sok dologgal nem ertett egyet benne (ha jol
emlekszem, nem reszletezte, mik ezek), de amugy udvozolte. Tulajdonkeppen
mi az, amivel az SZDSZ egyetert ? Azzal, hogy vegre megvan az alapszerzodes ?
Annak en is orulnek onmagaban. Csak az ara kisse tul magas.
>Ebben sok igazsag van. Mint az kozismert, az SZDSZ azert lepett be a
>koalicioba (leegyszerusitve), hogy ne valjek fizeteskeptelenne az
>orszag.
Es ez ugyben mit intezett az SZDSZ ? Mert nekem, mint afele
kulso, beavatatlan szemlelonek ugy tunt, a Horn-kormany 1995 marciusaban
ugyanolyan drasztikus iranyvaltast hajtott vegre nehany honappal elotti
onmagahoz kepest, mint most az alapszerzodessel. Nem szeretnek osszeeskuves-
teoriakat feldobni, de biztos, hogy csupan az SZDSZ es sajat liberalis szar-
nyanak gyonged noszogatasara tette ? Nem kapott sulyos figyelmeztetest
akkor is ? Ha ez igy van, mi haszna volt az SZDSZ-nek a koalicioban ?
>Kerdes, hogy most nem lenne-e me'g rosszabb,
>ha kiugrana a koaliciobol: akik szembefordultak vele a kormany politikaja
>miatt, mar nem allnanak melleje, a jelenlegi tabora egy reszet viszont
>elvesztene, mert hatarozatlan kovetkezetlensegnek fognak fel.
Meglatasom szerint az SZDSZ mar nem sokat veszithet. Nevehez
igen erosen hozzakapcsolodott a Bokros-fele penzugypolitika (megha formailag
se Bokrosnak, se Suranyinak semmi koze az SZDSZ-nek) es ezt a politikat
most nagyon kemeny kritika eri minden oldalrol. Ami rosszabb: ez a politika
nem valtotta be a hozza fuzott remenyeket, egesz egyszeruen, mert nem
az volt, aminek hirdette magat, hanem csupan az allami bevetelek megnoveleset
hajtotta vegre, es ami rosszabb, azt is ugyetlenul, a "fajdalomhoz" kepest
nagyon kis haszonnal. Mindezt egy olyan gazdasagban, amiben az allam amugy is
turhetetlenul sok penzt kozpontosit. Az SZDSZ vilagossa tehetne, hogy nem
ezt akarta, ez nem lenne kovetkezetlenseg.
PG>Az SZDSZ-nek el kellene dontenie, mi
PG>fontosabb szamara, a programja, vagy a befolyas, amit kormanyerokent
PG>szerez es amit tagsaga es a parthoz csatlakozo erdekcsoportok gaz-
PG>dasagi erove alakitanak.
MB>Elsosorban ezek miatt a soraid miatt irok most. Nagyon nehez egyebkent mit
MB>kezdeni vele. Tudom, hogy te ezt elhiszed, jol is hangzik, de ki kell
MB>mondjam, amit gondolok: szerintem ez demagog hazugsagok ismetlese.
Hmmm, szerintem kisse naiv vagy, Balazs. Miert gondolod, hogy
amikor ebben az orszagban a hazmestertol a gyarigazgatoig mindenki meg-
probalja a hatalma't penzre valtani, majd pont az SZDSZ-ben ne lennenek
ilyenek ? Ismerettsegi koromben jonehanyan vallalkozasbol probalnak
megelni es bizony nem egyszer es nem ketszer bukkantak fel joindulatu
"kozbenjarok" a kornyezetukben, akik a nehezsegek elsimitasat igertek
polgarmestereknel, minisztereknel valo kozbenjarassal es bizony szamos
esetben el is simultak azok a nehezsegek. Hadd ne mondjak neveket, csak
bajt okoznek vele, remelem ezt te is megerted. Azt ugye nem kell mondanom,
hogy egy hatalmon levo part "piaci erteke" lenyegesen nagyobb egy ellenzekinel,
ennek ideologiahoz nem sok koze van. A korrektseg kedveert: igy volt ez
az Antall-kormany alatt is es az MSZP kornyeke kulonosen benne van ezekben
a kisded jatekokban. Szerintem az SZDSZ jol tenne, ha alaposan megvizsgalna
azokat az erveket, amik szerint a kormanyban kell maradni, nehogy tul keson
deruljon ki, hogy egyszeruen urugyek.
>Csakhogy Giczy vagy Boross minden adando
>alkalommal elmondja, hogy az MSZP-vel lehetseges tavlatilag az egyuttmukodes,
>mert ott vannak szamukra rokonszenves, a nemzeti erdekeket szolgalo erok, az
>SZDSZ-szel viszont soha.
Termeszetesen nem ismerem a fent nevezett urak motivacioit, de
azert en ezer mas jo okot is el tudok kepzelni, amiert nem szeretik az SZDSZ-t.
Hadd emlekeztessek arra, mikent nyilatkozott Tamas Gaspar Miklos (maganember)
boldogult Antall Jozsefrol, akit en se szerettem olyan nagyon, de azert
megis demokratikusan megvalasztott miniszterelnok volt, vagy mikent
jellemezte Lengyel Laszlo (fuggetlen szakerto) az Antall-kormany
miniszteriumi garniturajat. Vagy ki volt az, aki Boross ex-miniszter-
elnokot a magyar gore ostipusanak nevezte, vagy ki irt capalatogatasrol
iroi munkassaganak reszekent. Vagy pedig ugyan mi hajthatta azt az ujsag-
irot, aki azt talalta mondani a Fideszrol, amikor az elfordult az SZDSZ-tol,
hogy a Fideszt a szemetkosarbol szedtek elo es oda is fogjak visszadobni.
Hiszterikus korszak volt az es bizony a hiszteria keltesebol az SZDSZ
is jocskan kivette reszet; akit az o "holdudvara" celba vett, az nehezen
fogja elfelejteni az elmenyt. A soha azonban hosszu ido, politikaban
ilyet mondani nem lehet. Vagy ha mondjak, nem lehet komolyan venni.
Udv, Gabor
|
+ - | Kiegeszitesek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Marmint az 1205-osben megjelent Trianon-Auschwitz-cikkemhez. (Egyebkent
Gabor alapszerzodes-valaszat koszonom, valoszinuleg holnap valaszolok ra.)
Orulok, hogy csak ma jelent meg: mint irtam, "eros felindulasbol" kuldtem
el a tavaly novemberi felkesz irast, igy nem sokat foglalkoztam azzal,
mennyire pontos. (A "felindulast" kivalto level egyebkent termeszetesen
Lengyel Sandor az 1204-esben megjelent irasa, amirol nem tudtam, hogy a
SZALON-ba is elkuldte. Mivel, mint lathato, az irasbol mas helyen is hianyzik
betu, kotoszo, valoszinunek tartom, hogy az altalam emlitett fonevhiany is
csak veletlen, szoval nem o"ra' "indultam fel", csak az altala igy tevesen
leirt mondat ismeros ertelmere.) A hetvegen sokat jart a fejemben az irasom,
es igy, hogy csak ma jelent meg, me'g a valaszoktol fuggetlenul pontosithatom.
Itt volt a legjobban elnagyolva:
>Az Auschwitz-felelem ugyanis korantsem csak
>zsidoban lehet erosebb a Trianon-felelemnel, az ember nemcsak akkor felhet
>attol, hogy valakiket ismet a Dunaba fognak loni, ha sajat magat kepzeli a
>partra. Egy "keresztenyre" a ket remalom (az orszag megszunese illetve egyes
>polgarainak kiirtasa) barmelyike hathatott erosebben a masiknal, majd a
>toresvonal dramai gyorsasagu melyulese a mi oldalunkat szarmazastol
>fuggetlenul osszeforrasztotta ebben a kozos felelemben.
Szoval osszemostam az MSZP teljes 1994-es szavazotaboranak szempontjait az
ertelmisegnek az Antall-kormany alatt SZDSZ-szimpatizans resze
szempontjaival. Az esztetikai szempontok, a ket oldal szorongasainak
szimmetrikus leirasa legyozte bennem az alapos helyzetleiras szempontjat. (Nem
beszelve arrol, hogy a "Dunaba loves" kepet ide aligha lett volna szabad
irnom, mert hiaba irtam nehany sorral elorebb meg par bekezdessel kesobb, hogy
a valodi felelmek "csak" elbocsatasoktol es ennek "megelozo" formajatol,
alkalmazasi korlatozasokrol szoltak, es hiaba utal arra az irasom tobbi resze,
hogy ez a kep itt egy lelektani szempontu celzas, egy pontosan meg nem
fogalmazott, vagy legfeljebb egy tavoli jovore vonatkoztatott szorongas
forrasara -- ez igy is felreertheto lehetett.)
Valojaban az Antall-kormannyal szembeni legaltalanosabb szorongas nem
Auschwitzcal, hanem az azt megelozo Horthy-rendszerrel volt kapcsolatos. Ki
kellett volna mondanom me'g kellemetlen tenyeket az MDF-rol. Addig pontos
voltam, hogy 1989-ben az altalam leirtaknak nagy szerepe volt abban, kibol
lesz MDF ill. SZDSZ-szimpatizans. 1990-ben, mikor a tarsadalom nagy resze
megismerkedett ezekkel a partokkal, a teljes szavazotaborok elsosorban az
alapjan alltak ossze, hogy valaki elhitte-e: kulonosebb gondok, gazdasagi
megszoritasok, pl. komolyabb munkanelkuliseg nelkul megkezdhetjuk a
felzarkozast (MDF), vagy nem (SZDSZ). Elesebb szemmel azonban mar ekkor
lathato volt, hogy az MDF-et letrehozo tabor politizalasa sokban emlekeztet
annak a rendszernek a politizalasara, amely kozvetlenul Trianon utan
letezett - azzal a nagyon fontos kivetellel, hogy maga Antall ezt ekkor me'g
sikeresen kozombositette! -. A Trianont a kozeppontba allito erzes- es
gondolkodasmod ugyanis egyreszt szuksegkeppen sertett es gyanakvo a Nyugattal
szemben, es az ottani mintak atvetele helyett inkabb valami mast, valami
"magyar utat" keres. Masreszt a jovonket a "magyarsagtudat" allando
gerjesztesevel biztositani igyekvo strategia szinte'n termeszetesen von maga
utan egy olyen felfogast, higy "mi" - akik alkalmasak vagyunk erre a
gerjesztesre -- a "nepnek" egy termeszetunknel fogva jogos vezetoretege
vagyunk. Ez a felfogas keptelen a parlamentaris demokracianak megfelelo modon
reagalni arra, ha a kormany nepszerutlenne valik. A demokraciakban ilyenkor a
kormany magyarazkodik, vagy hallgat, de semmikeppen se bantodik meg azon, hogy
a nep ketsegbe vonta az o termeszetes vezeto szerepet.
A valasztasi kampanyban Antall elnyomta ezt a stilust, de aztan hamar fo
megjelenitojeve valt, kulonosen az 1991 nyaran kezdodo mediahaborutol. Ennek
folyaman mar minden ujsagiro, vagy teveriporter, sot minden, a teveben
szereplo szakerto, aki biralta a kormanyt, jobb esetben "szamarsagokat
beszelt", rosszabb esetben kiderult rola, hogy "torpe Lucifer". Ennek
rendkivul rombolo hatasa volt a lakossagra, hiszen a romlo eletszinvonalu
emberek szinten kritikusan neztek a kormanyt, es azt hallottak, hogy annak
feje a kritika tenyet egyszeruen szemtelensegnek fogja fel, es azt erezteti,
hogy az o vezetese helyes voltarol masnak nincs is joga vitatkozni. (Ez volt
az, amit a sajto nagyon pontatlanul es felreerthetoen ugy hivott, hogy
"kuldetestudat".) Mindazok, akiknek csaladja a Horthy-rendszerben szegeny volt,
1990 es 1994 kozott pedig (mint a lakossag donto tobbsege) szegenyedett, ezek
utan olyasmit ereztek, hogy az MDF nagyjabol annyira torodik es fog torodni az
o szegenysegevel, mint Horthy. Az, hogy mara az MDF egyetlen stabil foldrajzi
terulete a Rozsadomb, torvenyszeru kovetkezmeny.
Az MSZP 1990-ben azert erezte a Trianon kontra Auschwitz toresvonalnak
inkabb az SZDSZ-oldalara magat, mert vezetosege tobbsege, racionalisan
gondolkodva, a Nyugatot akarta kovetni, es a "magyar ut" keresese szamara is
ertelmetlen volt. Azok utan viszont, hogy az SZDSZ semmilyen kiserletet nem
tett arra, hogy a nem ertelmisegi, atlagosan vagy annal jobban szegenyedo
embereket megnyerje, a Fidesz pedig kompromittalta magat az MDF melle
allasaval, az MSZP hirtelen oriasi szavazotaborra talalt. Szoval az 1994-es
valasztasokat termeszetesen nem az altalam leirt toresvonal hatarozta
meg. Meghatarozza viszont a mai napig a legtobb, az egykori MSZMP-tol
fuggetlen politikus hovatartozasat eppugy, mint a sajtoban dolgozoket. (A
sajtoban is komplikaltabb persze a tortenet ennel, hiszen itt mindenki, aki
a Trianon- es az Auschwitz-szorongastol egyarant nagyjabol mentes, mar az
Antall-kormany elso egy-ket eveben termeszetszeruen kerult a kormannyal
szembeni oldalra. Egy egyebkent semleges ujsagiro nem reagalhat maskepp a
kritikakra a fenti modon reagalo kormanyra. Ehhez mar csak raadas volt az,
amit aztan a mediahaboruban a kormany konkretan tett, es meginkabb amit itt
kommunikalt. Sot mar az 1990-es helyzet se volt ilyen egyszeru, mert a
Trianontol szorongoknak, akik a magyarsagtudat gerjeszteset Magyarorszag
onvedelmi fegyverenek erzik, sokkal szorosabb, egy ujsagiro szamara sokkal
zavarobb elvarasaik vannak a kulturaval szemben, mint egy Auschwitztol
szorongonak, aki csak annyit var el, hogy szarmazasi es vilagnezeti
kerdesekben egy ujsagiro, egy szerkeszto ne legyen kirekeszto.) Tartok tole,
hogy meghatarozta az SZDSZ 1990-92-es belso harcait is. Nagy szerepe volt a
Fidesz torteneteben is, ugyanis Kover Laszlo, Orban gondolkodasanak legfobb
formaloja, kezdettol a toresvonal MDF-oldalan allt, Fodor pedig a masikon. Az
SZDSZ-ben Tolgyessynek minden tehetsege ellenere sem volt eselye Kis Janosnak
a tizeves multjabol fakado tekintelyevel szemben, fuggetlenul attol, amit a
mai napig se tudok, hogy ez az egesz, amirol irtam, mennyiben gerjesztette az
o szembenallasat Kissel es hiveivel. (Akkor nem hittem volna, ha valaki
ilyesmikrol beszel nekem, ma mar felek, hogy igy volt.) A Fideszben viszont
nem volt multbol fakado tekintely, a parttal a legtehetsegesebb vezeto, Orban
azt tehetett, amit akart. Mas kerdes, hogy magat Orbant az MDF melle allasban
mar nemcsak az altalam leirtak, hanem legalabb annyira vagy talan me'ginkabb
az MSZP-vel mindenaron valo szembefordulas motivalhatta.
Ami azonban az MDF-et/KDNP-t, illetve az SZDSZ-t illeti: a toresvonal
eredmenyezte, hogy mindket oldal elfogadhatobb partnernek tartotta az MSZP-t,
mint egymast. A koaliciot persze nem ez hozta vegul ossze, miutan az MSZP-nek
vegul abszolut tobbsege lett; mint mar irtam, a koalicio elsosorban azert
jott letre, mert az SZDSZ nem akart felelos lenni egy 1995-os
fizeteskeptelenne valasert.
Monta'gh Bala'zs
|
|