> Felado : Miko' Csaba

Kedves Csaba !

a feladathoz nem is annyira tudas kell, mint probalgatas -- 
illetve az, hogy valamennyi meggondolassal csokkentsuk a szoba-
joheto probalgatasok szamat (hacsak nem akarjuk komputerrel). 
A probalgatas nem tul inspiralo. 
A kep azt sugallja, hogy itt tetraeder van a negy lapjaval. Az 
eredmeny szempontjabol mindegy, hogy tetraedernek vagy sikbeli
alakzatnak fogjuk fel -- a tetraeder azert szimpatikus, mert 
bizonyos belso szimmetriakat rogton jobban mutat. 

Amit rogton belathatunk az az, hogy a csucson levo 4 szam (ami
az abran a harom csucs plusz a kozepso) osszege 26, az eleken 
levoke pedig 29 (abbol hogy a csucsok 3 az elek 2 haromszoghoz
adnak jarulekot).
Mint Balazs irja, a belso 4 szam osszege 21. Tetraederben gon-
dolkodva: mind a negy kicsi (feleakkora) tetraederen a szamok 
osszege 21. 

Lehet meg kicsit jatszadozni, de a nem tul lelekemelo probalga-
tasokat a vegen nem nagyon lehet kikerulni. Nekem 5 kulonbozo 
megoldas jott ki hirtelen -- de nem vallalok felelosseget arra,
hogy nem maradt ki. Kulonbozonek csak akkor veszem oket, ha az 
egyiket nem lehet a masikbol megkapni egyszeruen (terbeli) el-
forgatassal es tukrozessel.

Egy megoldast kitoltok az eredetin, a tovabbi negynek csak az
alaplapjat (kulso haromszoget) irom. A belso pontok egyszeruen
kaphatok Balazs 21-es szabalyabol. (pl a 6-ost az abran megkap-
hatjuk abbol, hogy  egyenlo 21-(3+4+8) = 6 ... etc..)


                    7   Annak idejen a kozepiskolas
                   /|\   matektanarom hozott egy ilyen
                  / | \   feladatot: Az abran lathato
                 /  |  \   O betuk helyere be kell irni
                /   |   \   1-10-ig az egesz szamokat ugy,
               /    9    \   hogy mindegyik egyszer szere-
              /     |     \   pelhet. A negy haromszogben
             /      |      \   (kulsovel egyutt) a hat szam 
            /       |       \   osszegenek mindenhol 34-nek 
           /        |        \   Kell lennie. A kerdes: Hany 
          3         5         2   megoldas letezik? Nekunk anno
         /         * *         \   nem volt meg a tudasunk a 
        /        *     *        \   kiszamolasahoz. Aki szereti
       /       *         *       \   az ilyen feladvanyokat, annak
      /      *             *      \   jo szorakozast :)
     /     6                 1     \   (a vegeredmeny erdekelne)
    /    *                     *    \
   /   *                         *   \
  /  *                             *  \
 / *                                 * \
4-------------------8------------------10

Tovabbi negy lehetseges kulso haromszog :

      9            9               5             7
    5   6        3   2           7   6         3   2
  2   4   8    6   4  10       2   4  10     8   4  10

> ------------------------------------------------
Kedves Balazs ! 

> x+y+z-2a=21  (a belso 4 szambol)
  azt hiszem, itt tortent egy kis elnezes. talan az inspiracio hianya 
  miatt :-). Nalam:
  x+y+z-a=42  (a belso 4 szambol)

udvozlettel
kota jozsef

> Felado : Takacs Ferenc
> Temakor: fekete lyuk ( 132 sor )
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> November elejen felbeszakadt a feketelyuk letezesenek lehetosegevel
> kapcsolatos vita, ....

Kedves Feri !

en voltam az egyik a fekete-lyuk-vitaban. Valoszinuleg most is csak ugyan-
azt a kort tennenk meg -- de nem birom ki, hogy legalabb ne regisztraljam
az ellenszavazatomat. 

Legutobb azt irod: a tomeg kiesik a teridobol es a ter fenysebesseggel be-
gyogyul, kisimul. Miert simulna ki ? Ha a Te gondolatmeneted folytatom, 
akkor a lyuk kozeleben annyire "suru" a ter, hogy a fenysebesseg nulla, 
tehat nulla sebesseggel gyogyul be. 
Nekem ugy tunik, nagyobb eroszakot kell tennunk ahhoz, hogy begyogyuljon 
a ter, mint ahhoz, hogy elfogadjuk az alt relativitas "matematikai" ered-
menyet. Elkepzelheto lenne olyan vilag, amilyet leirsz, de semmivel sem
termeszetesebb -- sot. A fekete lyuk belepasszol a megfigyelesekbe is --
elismerve azt, hogy nincsenek "cafolhatatlan" bizonyitekok. 

udvozlettel
kota jozsef

Sziasztok!

SzaboZe kerdezte:
: Lenne egy erdekes kerdesem. Ugye tapasztalat, hogy a kvarcorakban a
: kvarc a rezgese miatt nem engedi at a fenyt, ettol fekete a szam a
: szamlapon. Nem lehetne ezt felhasznalni szelvedok sotitetesere is?

Nem kvarc, hanem folyadekkristaly, es nem a rezges miatt, hanem a
polarizacios irany nem-elteritese miatt [a folyadekkristaly 2 egymashoz
kepest 90 fokban elforgatott polarszuro kozott van]. A dolog
hegesztoszemuvegeknel letezik, egy fenyerzekelovel megspekelve, igy nem
kell allandoan levenni a szemuveget/pajzsot hogy lassal, ha eppen nem
hegesztesz. Azt hiszem, epuleteknel is hasznalnak ilyen megoldast. Errol
jut eszembe, a fenyre elsotetulo szemuveg-uvegek hogyan mukodnek ilyen
trukkok nelkul?

Udv,
marky

Szia!

1 tevedes es 1 nyitott kapu.

A kvarcoraban a kvarc az egy kis mutyur, benne van, ettol jar pontosan az
ora. A kijelzoben folyadekkristaly (LCD) van. (Az igencsak nem kvarc) Ez a
tevedes.

A nyitott kapu: letezik, ill. probalkoznak vele itt-ott. Csak egy-ketto a
nehezsegekbol:
- Hidegben, melegben nem mukodik jol. (Nagyjabol kezhomersekleten, de ki is
probalhatod)
- Polarizalja a fenyt. (Igy mukodik - de epp ezert csak reflexioban)
- Ket reteg is kellene, hogy mukodjon. (Ld.elobb)
- Nagyon draga ekkora meretekben.
- Valoszinu meg van egy-ket huzos technologiai problema. (Pl. egyenletes
vastagsagu reteg egy nagy szelvedoben)
Talan a 600-as Mercikben az elsotetulo tukor mukodik igy, de nem biztos.

Trappvagtaban ennyit.

Istvan

 wrote:

> Sziasztok!
>
> Lenne egy erdekes kerdesem. Ugye tapasztalat, hogy a kvarcorakban a
> kvarc a rezgese miatt nem engedi at a fenyt, ettol fekete a szam a
> szamlapon. Nem lehetne ezt felhasznalni szelvedok sotitetesere is?
> Mondjuk egy kvarchalo, mely aram hatasara megtori a fenyt. Vagy ez draga
> mulatsag lenne? Van-e egyaltalan ilyen mar autokban? Ertheto elonye,
> hogy telen kikapcsolod, latsz, nyaron meg be. Lehetne szabalyozni a
> fenyatereszto kepesseget is. Ki mit tud errol?
>
> SzaboZe

> Felado :  [Hungary]
> Szeleczky Attila:
> >Annal erdekesebb a kozelmult esemenyei, az emberi faj
> >letrejotte, a kozelmult (nehany millio ev) elagazasai.
> Na, eppen erre akartam kilyukadni!!! Honnan veszitek, hogy itt
> elagazasrol (faj szuleteserol) van szo? 
Elnezest kerek, itt valoszinuleg rosszul fogalmaztam, nem uj faj
szuletesere gondoltam, hanem arra hogy az emberi faj, mindegy hol jott
letre szetszorodott a foldon. Az elkulonult populaciokban pedig ha
megjelent valami valtozas, akar a mitokondriumban akar masutt, a
valtozas csak az adott populacioban tudott elterjedni. Ott viszont egy
ido utan minden egyedben elterjedhetett ha epp egy os Evaban tortent.
Amennyibben nincs elkulonules, mint  a peldadban emlitett finn faluban
akkor elobb vagy utobb de szuksegszeruen homogen lesz a nepesseg ebbol
a szempontbol is.
De ha az azonos nevuek falujat kettevalasztod es adsz nekik nehany
ezer evet, biztos hogy azonosithatoan kulonbozni fognak egymastol,
mivel a valtozasokat nem tudjak kicserelni egymassal. Egy esetlegesen 
meg regebben levalt csoport pedig megint mas tulajdonsagokkal birhat.
Ez latvanyos a rasszok eseteben, de meg az europoidok kozott is mindenki
kepes kulonbseget tenni pl. az olasz es skandinav tipus kozott.
A mitokondrium pedig egeszen finom kulso jegyekben nem eszlelheto
kulonbsegek eseten is alkalmas lehet az elagazasok visszakoveteseben,
mivel az idobeli es terbeli tavolsag novekedesevel a kulonbsegek
mennyisege szuksegszeruen novekszik.  Ez kulonosen igy van a mitokondrium
eseteben mert nagysagrenddel nagyobb a mutacio valoszinusege, tehat joval
gyakoribb mint  a sejtmag DNS-ben. Es mivel van olyan inaktiv szakasza
amelynek nincs szerepe az eletmukodesben, az esetleges valtozas nem jar
kiszelektalodassal, igy van egy eszkoz szarmazasi vonalak megrajzolasara.

> >Ez a feltetelezes akkor igaz, ha a fajbol csak egy egyed marad fenn,
> >mert a tobbi meghal utod nelkul. Az ujboli "Eva" igy johet letre,
> >a tobbiek halalanak feltetele mellett.
> Nem. Mint azt egyszer leirtam, egy zart (pl.finn) faluban egy ido
> utan mindenkinek ugyanaz lesz a vezetekneve. Ez a valszam csodaja,
> semmi masnak! Ha van n darab ember, es eleg sokaig kartyaznak (es ha
> valaki tonkrement, nem kerhet kolcsont, hanem kirugjak az utcara),
> akkor egy ido utan csak egy ember marad talpon, es ove lesz mindenki
> penze, vagyis az egesz populacio (az emberek voltak a mitokondriumok,
> a penz pedig a populacio).
Igazad van, helyesbitek, " ha egy fajbol csak egy valamikori egyed utodai
maradnak fenn, mig a tobbi valamikori egyed vonalanak elobb vagy utobb 
utod nelkul kell meghalnia azaz kihalnia". Mindez tortenhet valtozatlan
egyedszam mellett.
Igy valoban szuksegszeruen homogenne kell valnia a populacionak,
de ha a folyamat vege fele, feltetelezzuk 10 es 90 % aranyban mar csak
ket nev van jelen es kiemeljuk, elvandoroltatjuk a 10 %-ot es vele
a nagyobbik reszbol 5 %-ot, akkor az ujonnan letrejott populacioban
a regi kisebbseg lesz a tobbseg es egy ido utan a kizarolagos.

A mitokondrium DNS-ben bekovetkezo mutaciok pedig egyfajta nyomjelzokent
szolgalhatnak az eredetre. A mutaciot hasonlitani lehet ahhoz a
nepszokashoz amikor egy egy viszonylag zart faluban feldusulnak a nevek
pont amiert irtad, az emberek elkezdenek ragadvany neveket hasznalni,
majd meg kesobb a ragadvany nevek valnak csaladnevve. Azt hiszem akar
nevmutacionak is nevezhetjuk. 
"Semmi sem orok, csak a valtozas". Epp a valtozas az amely alkalmassa
teheti a visszafele nyomkovetesre a nem rekombinalodo, tehat ilyen
modon nem valtozo mitokondrium DNS-t. 
Kornyekunkon rac, svab, tot es magyar falvak nepessege a alig keveredett
egymassal, ezert pl. Dusnokon egyes nevek gyakorisaga miatt az emberek
csak a hivatalos iratokon hasznaljak igy a nevuket, egymasrol beszelve
a ragadvanynevet hasznaljak. Es raadasul szamon is tartjak ki melyik
ragadvanynevu vonal leszarmazasa tobb generaciora visszamenoleg.
Jobban atgondolva es kifejtve talan nem latszik akkora velemenykulonbseg
kozottunk ? 

> Tehat nem hiszem,
> hogy az antropogenezisben akarmilyen szerepet is jatszana a
> mitokondrium, azon kivul, hogy mutacio miatt tonkre tud menni, es a
> rosszaknak ki kell szelektalodniuk. Vagyis a mitokondrium "elagazas"
> es az osanya semmilyen informaciot sem tartalmaz az antropogenezisre
> vonatkozoan (biztosan tartalmaz valamirol, ha mar foglalkoznak vele).
Itt vegeredmenyben nem is a szereperol van szo, hanem a mutaciok
miatti valtozasok azonositasra valo felhasznalasarol. Minden azonosithato
mutacios valtozas egy elagazas, egy nevvaltozas, az azonos nevuek
falujaban,
mert az a vonal mar kulonbozik a tobbitol.

> Eppen erre akartam ravilagitani elozo levelemmel, mert tudtam en,
> hogy itt nagy felreertesek vannak. (ami lehet, hogy az enyem :-))
Vegul felhasznalasorol egy idezet a Termeszet Vilagabol, hogy pl. mire
gondoltam eredendoen:
 "A mitokondriális DNS-vizsgálatok legfrissebb – még megerősítésre 
szoruló – érdekes következtetése Amerikából származik. Az antropológusok
számára az elmúlt két évben sok fejtörést okozott az észak-amerikai
kontinensen (Washington államban) talált, 9300 éves, úgynevezett
“kennewicki ember”, akinek antropológiai karaktere egyértelműen europid
jellegű, noha, mint ismeretes, az amerikai földrész őslakói valamennyien
a mongoloid rasszhoz tartoznak, akik az általánosan elfogadott
feltételezés szerint Kelet-Szibériából kiindulva hódították meg az
Újvilágot. Most egyes amerikai indiánok mitokondriális DNS-ében
kimutatták egy olyan szekvencia-elem (“marker”) jelenlétét, amely
egyetlen mongoloid népnél sincs meg, a földön jelenleg csak Európában
és a Közel-Keleten fordul elő. A következtetés: az Újvilágot meghódító
népek közé keveredve (esetleg fogolyként) az europid rasszhoz tartozó,
a Földközi-tenger mellékéről származó emberek is átkerültek Amerikába,
közülük származott a “kennewicki ember” és az ő genetikai nyomaikat
találták meg egyes mai indiánoknál."
Illetve:
"Az eddig elmondottakból az
következik, hogy a történeti antropológia, az emberi népességek 
leszármazásának,rokonságának, történeti keveredésének kutatásában,
de az igazságügyi orvostani vizsgálatokban is felbecsülhetetlen
értékű eszköz a mitokondriális DNS elemzése."

Remelem csokkentek a felreertesek, beszedben mindez gyorsabb
de itt is lehet kozeliteni.
Udv
Szeleczki Attila
U.i ha valakit erdekel a fenti teljes cikk megvan egy 29 kB html fileben
es ragyogoan leirja a mitokondriummal kapcsolatos dolgokat is.
Vagy itt is olvashato:
 http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/tv98/tv9811/genetika.html

T. Balazs !

Ebben a hangya kepletben annyi az ismeretlen, hogy nem erdemes tul sokat
ragozni. Ez egyetlen dolog amire vigyazni kell, hogy ha egy ilyen
merges(-gombas) hangya a halaltusajara keszul, akkor ne alljunk az
utjaba. Ki tudja, eleri-e a hon vagyott fajat, vagy beeri velunk is,
jolehet ez ellentetes a programjaval.

>Kosz. De a kondenzacios magokrol meg semmit sem mondtal, pedig
>ugy tudom, azok is nelkulozhetetlenek a felhokepzodeshez.
Azert nem szoltam roluk, mert ezek a kondenzacios magok csak
mellekszereplok a foszereplo, vagyis a relativ paratartalom mellett
ebben a nagy felhojatekban. Nem tudsz olyan szabadteri helyet mondani,
ahol ne lennenek ezekbol a statisztakbol millioszamra. A sivatagban
kulonoskeppen sok van beloluk, mivel a por, amit a szel gyakran
felkavar, a leheto legjobb erre a celra. De ott vannak a konyhaban is,
ahol a forro labas gozolog. Telen meg mindenhol, ahol csak kifujod a
levegot. Ott vannak persze a repuloknel is. Egyedul talan a
Wilson-kamraban nincsenek ott, persze ott is csak akkor hianyoznak, ha
nem engedsz bele sugarakat. Mert hat a (gamma) sugarakat nehez
kirekeszteni. Csak bombaznak, es bombaznak, es kozben kondenzalnak. De
az is lehet, hogy nem is kell idegen reszecske, vagy sugarzas, eppen
eleg, hogy ha orvenylik a levego. Kesz csoda, ha valaki felteszi azt a
kerdest, hogy adott esetben milyen statisztakkal van dolgunk.

Raadasul, ha felteszed, hogy a sivatagi levegoben elegendo viz van,
akkor az is nyilvanvalo, hogy ez a viz a tengerbol szarmazik (de nem a
teve tengerebol), es ha onnan szarmazik, akkor vizzel egyutt vannak a
tengerbol szarmazo DMS molekulak. Ugyanis mitol ne lennenek, hogyha
eppen ezt allitjak a film alkotoi. Ha pedig vannak DMS molekulek, akkor
esnie kellene az esonek. De hat a tenyek azt mutatjak, hogy megsem esik.
Akkor most mi van? Valaki atrostalta a szelet? Szo sincs rola. Vagy mar
elvesztette a paratartalmat a levego utkozben, vagy a relativ
paratartalom tul alacsony a levego homerseklete miatt. Mint ahogyan
telen sem azert paras a lehellet, mert telen tobb a DMS gaz.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok,

> Lenne egy erdekes kerdesem. Ugye tapasztalat, hogy a kvarcorakban a
> kvarc a rezgese miatt nem engedi at a fenyt, ettol fekete a szam a
> szamlapon. Nem lehetne ezt felhasznalni szelvedok sotitetesere is?

  Nem, ehhez a reszhez semmi koze a kvarcnak.Amire Te gondolsz, az az
LCD kijelzo. Ebben ket polar szuro kozott olyan, hosszu molekulaju
anyag van, ami a beerkezo polarizalt feny polarizacios sikjat elforgatja.
Hogy merre, az attol fugg, merre allnak a molekulak, amit viszont elektromos
terrel lehet valtoztatni. Egyik allasban a feny ugy er a masodik szurohoz,
hogy az nem engedi at (meroleges sik), a masik allasban nem.
  A kvarc mas cel szolgall. TIT szinten: Ha egy kvarc kristalyra elektromos
teret kapcsolsz, az deformalodik. Ha leveszed a teret, 'visszaugrik' az
eredeti allasba (es elekrtomos feszultseget ad le, amig deformalva van.
Igy be lehet rezgetni. Ennek a rezgesnek a frekvenciaja nagyon stabil,
es ezt hasznaljak idomeresre. Hogy hogyan jelenitik meg a pontos idot, az
mar fuggetlen a kvarctol.

Gyula

Ezt nem csak te talaltad ki, hanem masok is.  Japanban megcsinaltak a jovo
hazat. Itt az osszses ablak ilyen volt. Raadasul harom allasu: sotet
atlatszo, es felig atereszto(csak belulrol atlatszo). Parktikus, csak
eszmeletlenul draga.

Sziasztok!

A kvarcorak (szamologepek stb) folyadekkristalyos megjelenitoje
nagyjabol a kovetkezokeppen mukodik: Alul van egy tukor, felette egy
polarszuro, felette a folyadekkristaly-cellak/elektrodok, folotte egy
masik, az elozore meroleges polarszuro. Az itt hasznalt
folyadekkristalyok jellemzo tulajdonsaga, hogy az athalado polarizalt
feny polarizacios sikjat 90 fokkal elforgatjak. Ha megfelelo iranyu
feszultseget kapcsolunk rajuk, akkor ezt nem teszik. A het szegmenses
kijelzo megfelelo szegmenseire kapcsolt feszultseggel lehet szabalyozni,
hogy hol mehessen at a feny mind a ket szuron. (Ez csak az egyik
lehetoseg, van meg nehany mas megoldas is)
A kvarckristaly pontos frekvenciaju rezgesre alapozzak az ora
vezerleset. A megjeleniteshez nincs koze a "kvarc"-nak.
Ablakot sotetiteni lehetne ket nagy polarszurovel, amelyek kozul az
egyik a masik elott forgathato. Nem tudom, megeri-e.

Udv:
Jano

SzaboZe ) kerdezi:
> Lenne egy erdekes kerdesem. Ugye tapasztalat, hogy a kvarcorakban a
> kvarc a rezgese miatt nem engedi at a fenyt, ettol fekete a szam a
> szamlapon. Nem lehetne ezt felhasznalni szelvedok sotitetesere is?
> Mondjuk egy kvarchalo, mely aram hatasara megtori a fenyt. Vagy ez draga
> mulatsag lenne? Van-e egyaltalan ilyen mar autokban? Ertheto elonye,
> hogy telen kikapcsolod, latsz, nyaron meg be. Lehetne szabalyozni a
> fenyatereszto kepesseget is. Ki mit tud errol?

Az eziranyu kiserletek eddig sorra kudarcba fulladtak, mert a tulzott rezges
megrepesztette a szelvedot.

Titusz

Udv mindenkinek !
Lenne egy onkentes vallalkozo, aki el tudna magyarazni a neutron-lezer
mukodesi elvet, sot mi tobb javasolna valami - lehetoleg magyar nyelvu -
irodalmat a tervezeshez ? Valojaban olyan neutron laser erdekelne,
aminek a kimeneti teljesitmenye 1500 joule 1 x 10^22 neutron flux-val.
Tovabba, ha lenne epp a vonalban egy vallakozo atomfizikus is halam
orokke uldozne a Wigner-effektus magyar nyelvu reszleteiert, mert eddig
csak hollanddul olvashattam, azt meg nem biztos, hogy jol ertem, sot
inkabb felre !
Koszi elore is.Ha van valami bovebb johet privatba is, az infora
biztositottam lGb szabad helyet !

Sziasztok,

  Tudtok esetleg olyan konyvrol, vagy on-line leirasrol ahol a
  digitalis hangolasu radiokban hasznalt PLL tunerekrol van
  valamilyen alapveto leiras (angol vagy magyar)?
  [Szerintetek erdemes PLL hangolasu vilagvevo taskaradiot venni, 
  vagy pedig a rovidhullam (SW) vetelehez meg mindig jobb egy 12
  band SW terjedelmu hagyomanyos radio? Melyik az erzekenyebb?] 

  Lehet a szokomasodpercek elofordulasanak oka az, hogy
  a Fold felszinen, kb. az 50-55-60 fok eszaki szelesseg
  kornyeken egy tobb millio tonna nagysagrendu, viszonylag
  tomor testet, rendszeresen nehany tized fok/perc sebessegre
  beforgatnak es leallitanak? Gondolom ekkora tomeg mar
  hathat a Fold forgasara.

                        Koszonettel: Feher Tamas.