Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 410
Copyright (C) HIX
1995-12-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Galileo urszonda (mind)  138 sor     (cikkei)
2 Hajdanvolt inkvizicio - ve'res jelenkor (mind)  85 sor     (cikkei)
3 Valasz Kovacs Zoltannak (mind)  81 sor     (cikkei)
4 A zene negyedik vilaga (mind)  48 sor     (cikkei)
5 Na nezzuk. (mind)  20 sor     (cikkei)
6 mint az elobb... (mind)  15 sor     (cikkei)

+ - Galileo urszonda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az urkutatas tortenetenek nagy esemenye zajlott le a mult het csutor-
token. Az amugyis zaklatott eletu es tortenetu Galileo Urszonda meger-
kezett a Jupiterhez. A kovetkezo cikket egy ismert napilapnak irtam 
Magyarorszagra, azonban elkestem vele. Valaki mas mar megirta es meg-
jelentette a Galileo tortenetet, igy a cikk nem jelent meg. Nem akarom,
hogy az informacio karba vesszen, igy gondoltam elkuldom nektek, hatha
vannak koztetek, akik szivesen elolvassak. Elorebocsatom, a cikk akkor 
irodott, amikor meg a nagy esemenyek elottunk voltak. De tudnotok kell,
hogy azota minden ugy tortent, ahogy azt elore megalmodtak, megterveztek.
Tehat a cikk (amugy nyersen, meg a szerkesztok nyelvtani korrigalasa nel-
kul):


*******************************************************************************
*********** 


A Galileo urszonda leghosszabb napja.


A Galileo urszonda ezekben a pillanatokban 30000 km/h sebesseggel 
kozeledik uticelja, a Jupiter bolygo fele. Elozetes szamitasok alapjan 
december 7-en, kozepeuropai ido szerint 14 orakor erkezik meg Naprend-
szerunk oriasbolygojahoz. Ekkor a szonda elettartamanak legnehezebb es 
legveszelyesebb 24 oraja kezdodik el. Tegyunk egy utazast az ismeretlenbe! 
Kepzeletunkben helyezkedjunk el kenyelmesen a Galileo fedelzeten, es 
legyunk aktiv reszesei egy olyan utazasnak, amelynek emberi leny meg 
soha nem volt tanuja. 

Foldi, pontosabban kozepeuropai ido szerint december 7-ike, delutan 
2 ora van. Hosszu, nehezsegekkel megtuzdelt utat tettunk meg azota, 
miota 2240 nappal ezelott az Atlantis urjarmu utunkra bocsatott.  
A Fold olyan messze van, hogy a feny sebessegevel terjedo radiojeleinket 
is csak 52 perc mulva fogjak a Foldon a Deep Space Network oriasantennai 
- Kaliforniaban, Madridban es Canberraban. A szignalok tovabbitodnak
a kaliforniai NASA-Jet Propulsion Laboratory-ba, ahol az urhajonkat 
megalkoto tudosok es mernokok most valoszinu lelegzetvisszafojtva 
figyelik az elso eletjeleinket. A Foldet keressuk szemunkkel, a fenyes 
csillagszeru tampontot, amely az otthont jelenti szamunkra. Nem 
lathatjuk, mert a Nap fenykoronaja eltakarja. De tudjuk, hogy tobb 
mint 900 millio km tavolagbol is velunk vannak, es ez biztonsagot nyujt.
Nehez nap all elottunk. Elrepulunk majd a Jupiter ket holdja, az Europa 
es az Io kozeleben, ezutan a Jupiter koruli palyara allunk. Felvesszuk a
leszalloegyseggel, a Probe-al a kapcsolatot. A Probe-t 147 nappal 
ezelott valasztottuk le az anyahajorol, es inditottunk onallo utjara 
a Jupiter fele. Ma, december 7-diken ujra felvesszuk vele a kapcsolatot,
ha minden a tervek szerint tortenik. Megegyszer ellenorizzuk az urharo 
muszereit. Allapotuk megnyugtato, keszen allunk a nagy napra. 

A Jupiter elottunk akkoranak latszik, mint egy sargadinnye a kinyujtott
kezunkben. Felszinenek savos szerkezete tokeletesen kiveheto. 15 ora 
1 perckor megpillantjuk az Europat. A Jupiter mereteihez kepest tenisz-
labda nagysagu hold egy felig megvilagitott tundoklo hogolyohoz hasonlit.
Elcsodalkozunk, hogy az Europa felszine milyen szokatlanul egyenletes. 
Nincsenek kiemelkedesek es kraterek, csak pokhaloszeru, barnas repedesek. 
A muszerek szorgalmasan gyujtik az adatokat, amelyeket egyelore az 
urhajo 900 megabites taroloegysegeben tartunk. Lassan eltunik a szemunk 
elol az Europa. 4 es fel ora all rendelkezesunkre, hogy felkeszuljunk 
a nap masik esemenyere, az Io hold megkozelitesere.  Ahogy az Europa 
palyajan belulre kerulunk, muszereink hirtelen nagyon eros, 100 krad 
erteket is elero kozmikus sugarzast mutatnak. Utunk ezen tartomanyaban 
a sugarzas dozisa meghaladja az egesz utra feltetelezett sugarzas felet. 
Bizunk abban, hogy az urhajo epitoi ellenallova tettek muszereinket. 
A sugarzas nemcsak a meresi adatokat teheti tonkre, de bekovetkezhet 
az, amitol a legjobban rettegunk. Ez az ugynevezett bit-flip, amely 
hamis komputer utasitasokat generalhat. Nincs idonk aggodni, mivel 
feltunik a lathataron a felelmetes Io. Olyan, mint egy pizza vagy 
talan egy kartevok altal elpusztitott narancs. Feluletet furcsa, 
fekelyszeru sarga, barna, feher, voros kepzodmenyek boritjak. 1000 km-re 
haladunk el mellette, igy kb. 40 meteres objektumokat is tokeletesen 
latunk. Az Io teljesen kitolti a latomezonket, igy rengeteg munkank van. 
Az arnyekok hosszuak, ezert a feluleti domborulatok plasztikusabbak. 
Az Io megkozelitese nemcsak adatgyujtes szempontjabol kritikus szamunkra. 
A hold gravitacioja 175 m/s-al lecsokkenti a sebessegunket, ami lenyeges 
faktor a kesobbi palyaraallas miatt. Csak egy fel ora all rendelkezesunk-
re, hogy tanulmanyozzuk az Io-t korulvevo magneses teret, plazma mezot, 
toltott reszecskek alkotta kozmikus port, feluleti vulkanikus aktivitast. 
Tovabba annyi video felvetelt keszitunk, amennyit muszereink kapacitasa 
megenged. Minderre fel ora all csak rendelkezesunkre, de nem is akarunk 
tobb idot eltolteni ebben, a muszereinkre nezve igen veszelyes 
sugarzassal telitett tersegben.

Majdnem ejfel van mar mikor minden figyelmunk a Probe megtalalasara 
forditodik. Szabad szemmel nem lathatjuk a mindossze 339 kg tomegu, 
1.23m atmeroju szerkezetet. Muszereinkkel szignalok utan kutatunk. 
Mert tudjuk, hogy a Probe mar aktiv ezekben a pillanatokban.  A Jupiter 
atmoszferajanak elektromos kisuleseit, vegyi osszetetelet, sugarzasat, 
nagyenergiaju toltott reszecskek jelenletet, a homersekletet es szel-
sebesseget mer kuldetesenek minden pontjan. A meresi adtokat a Probe 
egyenlore a sajat memoria egysegeben tarolja. Ekozben 170700 km/h 
sebesseggel kozeledve, 450 kilometerre kozeliti meg a bolygo felszinet. 
A Probe 8.6 fokos szogben csapodik be a jupiteri atmoszferaba. Felutete 
15000 K fokra emelkedik, es izzo tuzgombbe valtozva folytatja utjat a 
felszin fele. Ekkor kinyilnak a probe ejtoernyoi, amelyek lelassitjak es 
elegendo idot adnak arra, hogy felvegye a kapcsolatot velunk az anyaur-
hajon. Mar csak 75 perc van vissza a Probe eletebol, mielott eltunik 
a Jupiter gaztomegeben. Tehat pontosan es gyorsan kell dolgoznunk. 
Eloszor az antennainkat arra az iranyra allitjuk ra, amerre a Probe-t 
sejtjuk. Ehhez a Canopus allocsillaghoz valamint a Naphoz valo viszonyitas 
nyujt segitseget. Rovid stabilizalas utan felfogjuk a Probe elso eletjelt 
ado szignaljat. Ebbol megtudjuk, hogy 30-40 km-re van a felszin felett, 
eppen esteledik amint athatol a jeges ammonia felhokon es a barna szinu 
aerosol kodon. Mar csak 30 perc all rendelkezesunkre, hogy a Probe altal 
felenk kuldott nagy mennyisegu adatot fogjuk es rogzitsuk. 30 perc utan 
a jelek egyre gyengulnek, ahogy a Probe lassan eltunik a Jupiter gaz-
tomegeben. Nem tudjuk, es biztosan soha nem fogjuk megtudni mi lesz 
a Probe sorsa, de most az ujabb feladatra kell minden tudasunkat 
koncentralni. 

Kozepeuropai ido szerint december 8-dika, hajnali 2 ora van. A Galileo 
urhajot a Jupiter koruli palyara kell allitani. Ehhez a sebesseget 
pontosan 643 m/s -mal kell csokkenteni ahhoz, hogy a bolygo gravitacioja 
be tudja fogni. Hibat nem kovethetunk el, mert akkor elrepulunk a 
bolygo mellett, vagy be is csapodhatunk. Az urhajot 10.5 r/min szogsebes-
segre felporgetjuk fotengelye korul. Ez garantalja a biztos orientaciot
es mechanikus stabilitast. Teljesen magunkra vagyunk utalva, a Foldrol 
nem tudnak segitseget nyujtani ebben a rendkivul erzekeny es fontos 
muveletben. A Foldrol barmilyen utasitas 52 perc alatt erne csak ide 
hozzank, ami tul keso lenne. Elkezdjuk a maradek uzemanyagot egetni, 
es a kiaramlo egestermek megvaltoztatja az urhajo sebessegenek nagysagat
es iranyat. Pontosan 49 percig egetjuk az uzemanyagot, kozben precizios 
muszerek figyelik a gyorsulas-valtozasat. Automatikusan lassitjak vagy 
gyorsitjak az egest, szukseg szerint. Teljes a siker. A radiojeleink 
kozepso tartomanyat felerositjuk, hogy biztosan visszajusson a hir a 
Foldre kuldetesunk eredmenyessegerol.

Lassat veget er az izgalmakkal teli nap. A Fold eltunik a latohataron 
a Jupiter korongja mogott, majd 50 perccel kesobb a Nap is lenyugszik. 
Sotetben es magarahagyottan repulunk tovabb az urhajonk fedelzeten, 
minden osszekottetes megszakadt az otthonunkkal. 3 es fel ora mulva ujra 
kapcsolatba tudunk lepni majd a Folddel, amikor elkezdjuk az elozo nap 
felhalmozott adatok visszajuttatasat. Munkankat jol vegeztuk, es vara-
kozassal tekintunk kuldetesunk kovetkezo 2 eve ele, amikor felterkepez-
zuk a rejtelmes Jupiter bolygot.


Udvozollek benneteket:
Bokor Eva
+ - Hajdanvolt inkvizicio - ve'res jelenkor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nehany makacs kerdes

Kedves VITA-Olvasok! Kedves Lajos!

Rengeteg nyitott kerdes maradt vissza a vallasokhoz kotodo vitabol, amelye-
ken legalabbis erdemes meg toprengeni. Egy-ket ilyen dologra szeretnek most 
reagalni. Lajos irja:
> Fogadkoztam hogy turtoztetem magamat a hozzaszolasoktol 
> de mar megint olyan dolgok
> merulnek fel amik egy kisse felpaprikaznak:
A vilagert ne turtoztesd magadat. Mondd csak ki, barmi ketelyed van. De azert,
hadd tegyem hozza, folpaprikazodni nem erdemes.

Irom: >  <.Manapsag nincsenek inkvizicios teologusok. 
      >    Meg kell mondjam, abban az idoben
      >  <az evangeliumi gondolkodas hatterbe szorult 
      >   a doktrinalis szemlelet miatt. A
      >  <kereszteny doktrinakhoz ragaszkodni kell,de 
      >   nem szorithatjak hatterbe az evangeliumi tanitas fontossagat.
Erre Te:
> Ebbol az kovetkezik, hogy azok akik szakitanak a kereszteny 
> doktrinak "hitelesi tett"
> szemleletevel azok ellen helyes es igazsagos a maglyahalal a 
> kinzas meg hasonlo finomsagok alkalmazasa (...)
> azert megiscsak megengedhetok.
Hogy oszinte legyek, nem tudom, mibol jutattal erre a kovetkeztetesre. Ezt,
amit irsz, rajtad kivul senki nem vallotta es ez egy teljesseggel hibas meg-
allapitas. Arrol volt szo, hogy elevenegetes az egyhaztortenetben csak egy
aranylag rovid idoszakban jelentkezett, s hogy az inkvizicios teologusok fol-
aldoztak az evangeliumi igazsagot a doktrinalis szemleletmod oltaran. Mar egy-
szer foltettem a kerdest: szerintetek MIKOR volt az utolso egyhaz altal szor-
galmazott elevenegetes Europaban? 

A masik, amit hianyolok, az a torteneti szemlelet. Van Neked fogalmad, kedves
lajos, mint muveltek pl. Robespierre-ek a Nagy Francia Forradalom idejen a
papsaggal Franciaorszagban? Az bizony, mind letszamban, mind kegyetlensegben
messze tultett az inkvizicio osszes tulkapasain. 
[Avagy: Dzsugasvili alatt 35 ev idotartam soran kb. 80millio ember halt meg 
kivegzes, szamuzetes, koncentracios taborok kegyetlensegei kovetkezteben. Es 
ez nem kozepkori tortenelem! Ez a 20. szazad. Vagy errol nem szabad beszelni?]

Irom: > <hadd kerdezzem Cserny Pistaval e-
      > <gyutt: mit lehetett abban az idoben tenni a kereszteny gondolat 
      > vedelmeert? A doktrinak tamadasan tulmenoen bizony gyakran magat az 
      > evangeliumi igazsagot is
      > <tamadtak a korabeli eretnekek, tehat valojaban kileptek a kereszteny
      > ko:rbol.)
Erre nem szuletett valasz. Szerintem az inkvizicionak feladata volt megallapi-
tani, hogy ezek az eretnekek nem keresztenyek. Elevenegetes, az nem volt a fel-
adatuk. (Az egetest kulonben nem is egyhazi hatosag, hanem vilagi hatalom ren-
delte el.) A hit vedelme ma is feladata az egyhaznak. Bekes eszkozokkel.

Te errol igy irsz:
> hiszen  a hit vedelemre szorul es a
> szent cel erdekeben eme hmm hogy is mondjam atrocitasok ( ez 
> megy most boszniaban is, igaz?) azert megiscsak megengedhetok.
> Latod igy mukodik ez. 
1. A hit valoban vedelemre szorul. 
2. "Atrocitasok" nem engedhetoek meg. 
3. Boszniarol egy csoppet el lehetsz tajekozodva, ott egeszen masrol van szo.
4. Ami igy mukodik, az nem a hit, hanem valami egeszen mas.

Mondok egy peldat. Izraelben SS-ruhaba oltoztetett Rabin-babut vonszoltak ve-
gig az utcan, folgyujtottak, majd a folyoba dobtak. A kormanyfo allando lefa-
sisztazasa es a gyuloletkeltes napirenden volt. Aztan o lett megis fasiszta 
merenylet aldozata. Mi volt a bune vajon a zsido miniszterelnoknek?

Mivel a katolikus egyhaz ellen nem sikerul osszeszedni semmi terhelo bizonyi-
tekot a modern kor tortenelmebol, vissza kell nyulni a kozepkorba, hogy telje-
sen idioszinkretikus alapon lehessen vadaskodni. A valosag az, hogy az egyha-
zakat az 50-es evekben megtaposta a hatalom, es kesobb is tovabb folyt a kam-
pany es a kiszoritosdi mindenfele kereszteny ertek ellen. De hogy nehogy mar 
errol kelljen beszelni, inkabb kozepkori remmeseket hallunk. Akik meg a leg-
vehemensebben emlegetik az inkviziciot, talan ugyanazok, akik a legnagyobbakat
rugtak nemreg meg a teljesen vedtelen es kiszolgaltatott egyhazba. Hmm?
 
(folyt. kov.)

Udvozlettel:                                                         Sz. Zoli
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kerek mindenkit, hogy ha a mai politikai aktualitasokra
kivan reagalni, azt a SZALONban tegye meg!
Radnai Tamas
moderator
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
+ - Valasz Kovacs Zoltannak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli!      Ezt irod a VITA #407-ben:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>Orulok, hogy a lenyegben egyetertunk, amibol viszont az is kovetkezne, hogy
>a kereszteny ertekrend parlamenti ervenyesitesenek hangsulyozasa (mondjuk
>partok eseteben) leginkabb csak az ilyen jelszavakra fogekony emberek
>szavazatainak bevasalasara jo (lasd KDNP), mert a lelkiismeretes kepviseloi
>munkan tul (ami vallasos hittol fuggetlenul is alapkovetelmeny [lenne...])
>mast ezzel nemigen lehet felmutatni.

A lenyegben egyetertunk, a kovetkeztesben mar nem. A kulonbozo vilagnezetu, de
_egyenlokeppen_ lelkiismeretes, joszandeku kepviselok ugyanis nem ugyanazt
akarjak, nem ugyanazt a tarsadalmi (tavlati) celt valljak stb.  Ezert nem
hivjak az "Egyik Part"-ot "Masik Part"-nak megkevesbe "Harmadik Part"-nak es
igy tovabb. [Az egyszerusites kedveert partokrol beszelek, bar tudom, hogy
ezek nem feltetlenul ideologiai alapon szervezodnek - de ne bonyolitsuk!].
Az, hogy milyen celokat vallanak, mivel akarnak bennunket "boldogga tenni"
talan megiscsak fugg attol, hogy _belul_ milyen vilagkep, milyen ertekrend
el bennuk, hiszen ez elszakithatatlan az ember gondolkodasatol. Tobbfele
ertekrend letezik tehat, s most minositeni sem kivanom ezeket. A lelkiisme-
retesseg nem feltetlenul jelenti azt, hogy hasonloan dontenek (mert akkor
egy ember is eleg lenne a Parlamentbe, es nem kellenne parlamenti vita sem). 
Tehat nem csupan jelszavakrol van szo!

>Abban viszont nincs igazad, hogy en az erkolcsot es a "jozan esz"-t
>szembeallitanam: epp azt probaltam kifejezni, hogy a torvenyalkotas soran a
>szoban forgo tevekenysegre vonatkozo erkolcsi normak sokszor "ortogonalisak"
>a tobbi merlegelendo szemponthoz kepest.

Tenyleg rosszul fogalmaztam: "szetvalasztast" kellett volna mondanom. 
Persze en az "ortogonalitast" is ketlem. Mas lenne a helyzet, ha 89.9
fokot mondtal volna... ;-)

<WITZ> Az "ortogonalitas" azt jelentene, hogy az erkolcs (az ertekrend)
SEMMIT sem tud mondani az adott kerdesben. Akkor viszont lelkiismeretes
dontesrol sem beszelhetunk (mert nincs kapaszkodoja), tehat marad a
kiszamolosdi: "ecc, pecc, kimehecc!". "Kimehecc"-re szokott kivonulni a
frakcio a szavazasrol, nemde? </WITZ>

>Az etikai normak ugyanis alapvetoen az _egyen_ viselkedesenek befolyasolasara
>valok (annak erdekeben,hogy az ezek betartasabol tarsadalmi szinten letrejovo
>koherens magatartas kozvetve az egyen javat is szolgalja), es ezeket csak
>akkor lehet parlamenti torvenyekbe fektetve kodifikalni, ha a normak
>ervenyessege tekinteteben kozel teljes egyetertes van a tarsadalomban. 

Az etikai normakat nem kivanom torvenyekbe fektetni, a kozerkolcsot sem
torvenyi uton szabalyozzak (ezert erkolcs, es nem jog). De van (pontosabban
nemreg meg volt!) kozerkolcs is. A torvenyektol pedig mindosszesen annyit
varnek, hogy lehetoleg _osszhangban legyenek_ az egyeni es a kozerkolccsel.
De errol legutobb mar reszletesen irtam ("iranytu" es egyebek).

>Ebbol a szempontbol egyebkent a magyar torvenyt igen tisztessegesnek tartom,
>hiszen deklaral valamit, ami a kozgondolkodast a torvenyalkotok felfogasanak
>megfelelo iranyba befolyasolhatja (az abortuszt "valsaghelyzet"-hez koti), de
>az egyenre bizza (nem is tehet mast) a konkret helyzet merlegeleset.

Megegy pozitivuma van (bar nem tudom, hogy betartjak-e?):  az orvosokat nem
kotelezhetik az abortusz elvegzesere. Sokaknak okozott ez gondot korabban,
hiszen nem arra hivatott sem az anya sem az orvos, hogy emberi eleteket
pusztitsanak el, s igen sok embernek (vallastalanoknak is!) maradando lelki
serulest okozott az abortusszal jaro trauma.

Ezzel mar elebe mentem a "PostScript" kerdesednek is: nem hiszem, hogy
vallasosnak kell lenni ahhoz, hogy a font emlitett problemak alapjan az
abortuszt igen rossz "megoldasnak" tartsuk. Amikor en a "kereszteny
ertekrend ervenyre juttatasarol" beszelek (persze ez csupan torekves,
jovobeli remenyekrol van szo), akkor nem allitom azt, hogy masok, mas
vilagnezeti alapon ne torekedhetnenek alkalmankent ugyanazon celok fele.
Ennek egyebkent is csak orulni tudok! Nagyon sok pozitiv megnyilatkozast
hallottam/olvastam materialista orvosok reszerol is. Ugyanakkor azt is
vilagosan kell latni, hogy masfajta nezetek, torekvesek is vannak a
tarsadalomban es sajnos neha magukat keresztenynek vallo emberek is "hatat
forditanak" az un. kereszteny ertekrendnek (ezert beszelek szivesebben
ertekrendrol, es nem szemelyekrol, vagy  konkret partokrol). Megint masok
viszont nemcsak az erkolcsot, hanem a torvenyt betarto tisztesseget is
e'lhetetlensegnek, politikaval/kozelettel osszeegyeztethetetlen dolognak
tartjak. Sokszinu tehat a paletta!

Udvozlettel:

Cserny Pista   MTA Atommag Kutato Intezete ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny
+ - A zene negyedik vilaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves VITA !

Talan meg emlekeztek a TIPPben ev eleje fele megjelent "A zene eredete es
harom vilaga" cimu hozzaszolasomra. Ebben az irasban Szo"ke Pe'ter azonos cimu
konyve alapjan mutattam be a zene vilaganak egy lehetseges szemleletmodjat.

* Az elso vilag: a halott, elettelen vilagban letezo zene: az akusztikai
jelensegek, zajok es zenei hangok birodalma es az azokat leiro torvenyek.

* A masodik: a  m a d a r a k  zeneje. A madarak - sajatos, fuvos hangszerhez
hasonlo hangkepzo szervuk segitsegevel - kepesek zenei hangokat kibocsatani:
ez a termeszetes hangzo megnyilvanulasuk. Ez a zene - lassitva - kottazhato,
es sokszor az emberi zenehez hasonlo dallamfordulatokat es formakat mutat.

* A harmadik: az ember zeneje, ahogy azt ma - zenetorteneti ismereteink
alapjan - ismerjuk. Azaz: zene mint muveszet, mint szorakozas, mint
tarsadalmi szereppel biro valami, mint a tudomanyos vizsgalodas
lehetseges targya.
			
			*       *       * 

Ma mar nyugodtan beszelhetunk a zene uj, negyedik vilagarol is.
A technikai fejlodes es a tudomany vivmanyai lehetove teszik,
hogy a zene legaprobb vonatkozasat is szamszerusitjuk es elemezzuk.
Matematikai-informatikai semakkal irjuk le a virtuoz hegeduszolot 
es a ghanai utohangszeres muzsikat. Az egykor csak emlekezetben, majd
kesobb egyre reszletesebb lejegyzesben letezo zene ma mar szigoru
bitek formajaban rogzul.

Termeszetesen a zene fejlodeset mindig vegigkiserte a zene elmeletenek
a fejlodese is. A legtobb termeszettudos foglalkozott zeneelmelettel
is. Hat igen: akkor meg a tudomany az egyik muveszeti ag volt...de mig a 
kozepkorban az  elmelet csupan kiegeszitette a gyakorlatot, ma mar
gyakran az elmelet valik a fo rendezo elvve': sok kortars zenemu szinte
matematikai kepletek megzenesitese.

A zene negyedik vilagaban minden es mindennek az ellenkezoje is megtortenhet, 
minden allitas egyszerre igaz es hamis. Nincsenek kituntetett pontok:
a diatonikus skala tizenketfokuva valt, amelyben minden hang egyenrangu
(egyenjogu ;-). A hangnemeket megkulonbozteto torteneti hangolasi rendszerek
atadtak a helyuket a semleges egyenletes lebegesu hangolasnak. Minden hangszer
hangjat elo lehet allitani elektronikusan. Mindent el lehet mondani, de
semmit nem erdemes elmondani: lehet helyette hallgatni is (John Cage: 4'33"). 

A zene negyedik vilaga: a samplerek, a sequencerek, a computerek,
a virtual reality vilaga. 

Feri
+ - Na nezzuk. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Meg sosem irtam HIX-be, hatha igy kell.
A GRILLCSIKRKE targyban irnek.
-Azon otlet, hogy tukrokkel mikent mesterseges telihold, bevilagitani.
Ahhoz, hogy vmi geostaci palyan napkorong(=holdkorong) meretu legyen,
170 km koruli sugarral kell birnia. Nagy. Az alapelv eleg regi, volt
egy NASA muhold, par szaz kilo, es egy 40 m atmeroju lufi volt az egesz.
Ugy emlekszem, vizgozzel fujtak fel. Egesz sokaig birta, csak a mikro-
meteoritok egy ido utan szitaszeruve tettek, es ez rontotta az alakjat.
E tukorrel Nem ez a fo bajom (ugyes mernokok ilyet megoldanak), hanem a celzas.
A stuffnak 1. konnyunek kell lennie, hogy mozgathato legyen 2. merevnek,
hogy minden resze egyszerre mozogjon. Ez athidalhato, ha sok kisebb (par km :-)
tukrocskebol all. 
Tukorrel egyebkent (megfelelo atmero eseten) jo eredmenyt lehet elerni,
a hold is milyen szep, pedig kb. ugy veri vissza a fenyt, mint a macskako.
A tukor ennel fenyesebb.
Nagyon rossz lenne az ilyen megvilagitasban, hogy eleg szigoruan
parhuzamos sugarakban jonne, tehat a vilagot arnyekos es fenyes 
reszre osztana. Az arnyek meg rosszabb lenne, foleg, ha a fenybol lepsz bele..
Folyt. kov
Tomka Gergely
+ - mint az elobb... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

-A masik dolog, hogy mikrohullam (=halott torpe felesegem) fogadasara
alkalmas vevo. Nem kell egy darab b... nagy parabolanak lennie, mert:
1. Az eddigi legnagyobb parabola 200-300 m (Arecibo, nemtom a pontosat).
Ki kellene szamolni, hogy pl. 1GW eseten mekkora terhelest kap.
Szerintem eleg sokat, es ennek eleg keves szerkezeti anyag orul. 
Olvadni szoktak, stb.
2. Nem csak olyan mikrohullam van, ami vizet forral, mas hullamhossz
esetleg (nem vagyok benne biztos) nem bant.
3. Nem lehetne-e minden nagyobb varosnak egy ilyen eromutelepe, ahol
szep kover antennak nyelnek a powert, amely omlik fentrol?
Ha mellelonek, hat oda se neki. A nap attol meg vilagit...
Sid Vicsovszky ur otletehez meg kerem elolvasni Arthur C. Clark idevago
muvet. Persze, hogy nem jut eszembe a cime. Majd legkozelebb.
Nezzuk elobb, eljut-e ez a hixvtaba.
Tomka Gergely in JATE-SZEGED.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS