Fencsik Gabor irja a `kevesebb ado--tobb bevetel' otletre:
>
> Az elmeletben nincs semmi meglepo.  Ha F(x) az allami adobevetel
> x szazalekos atlagos adokulcs mellett, akkor
>   (a)   F(0) = F(100) = 0,
>   (b)   F(x) valahol pozitiv a [0, 100] intervallumban,
> kovetkezeskeppen F(x) nem lehet monoton novekvo a [0, 100] intervallumban.
> Ergo garantaltan letezik olyan helyzet, amikor a magasabb adokulcs
> alacsonyabb adobevetelt fog eredmenyezni.  Ez egy egyszeru matematikai teny
>  
Az valoban matematikai teny, hogy ha (a) es (b) fennall, akkor a kovetkeztetes
is. Ami nem matematikai teny, az az, hogy (a) es (b) fenall.
Szerintem meg csak nem is teny.

Megmerte mar valaki, mennyi az allam bevetele x = 100% adokulcs mellett ?

Mate

SZK> Az allam (koltsegvetes + TB + onkormanyzatok) a GDP 60 %-at kolti el es
> pillanatnyilag kb 57 %-at szedi be adok es jarulekok formajaban. Ez nem
> sokkal tobb, mint peldaul Dania esete, ahol az allam a GDP 55 %-at, vagy
> Svedorszag esete, ahol az allam a GDP 50 %-at kolti el.
Sza1zale1kban tala1n nem sokkal to2bb (ba1r akinek ezer forint alapbo1l
nem o2tsza1z hanem csak ne1gysza1z jut az ezt 20%-os cso2kkene1ske1nt e1szleli)
de a ba1zis egy kicsit ma1s nemdeba1r? Ha van havi ne1gyezer dolla1ros ado1
elo3tti jo2vedelmed, elveszik a fele1t, marad havi ke1tezer, ebbo3l kaja1ra
ruha1ra le1tminimum-szeru3 dolgokra elmegy 600, marad 1400 szabadon
elko2ltheto3 jo2vedelem (disposable income). Ha ezzel szemben van havi 800
dolla1r jo2vedelmed, elveszik a hatvan sza1zale1ka1t, na jo1 na1lunk a
le1tminimumhoz csak fela annyi kell mint Sve1dorsza1gban akkor hoppa1,
maradt 20 dolla1r szabadon elko2ltheto3 jo2vedelmed.

SZK> A nyolcvanas evekben ez a szam Svo. eseteben 58 % volt, megsem kepzodott a
> jovedelem 30 %-a a feketegazdasagban. A magas adok nem jelentik
> szuksegszeruen azt, hogy a gazdasagnak illegalitasba kell vonulnia.
Persze, nem kell illegalita1sba vonulnia, mehet ku2lfo2ldre is. Mit
gondolsz a sve1dek mie1rt cso2kkentette1k az ado1terheket?

KA>Meglehet te furcsa1llod, de ez sok ma1s helyen is i1gy van, pl. az USA1ban i
s
KA>csak jo2vedelembevalla1s van, vagyonbevalla1s nincs.
SZK> Az USA nem igazan jo pelda, mivel az allam a GDP viszonylag kis hanyada <
SZK> 30 %-a felett rendelkezik.
Te ezt mie1rt nem tekinted ko2vetendo3 pe1lda1nak?

SZK> A Ny.-europai orszagokban azonban idonkent vagy
> rendszeresen szinte minden orszagban "engedelyezett" a vagyonbevallatas,
> meg a legliberalisabb politikat folytato Angliaban is, sot meg
> Olaszorszagban is. Svedorszagban az adobevallassal egyutt
> vagyonnyilatkozatot is kell tenni. Itt megint csak hangsulyozni szeretnem,
> hogy a sved allamnak igen sok adot kell behajtania.
Itt az egyik nagy bajt (vi1zfeju3 jo1le1ti a1llam) axio1ma1nak tekinted,
e1s ebbo3l levezeted a ma1sik nagy bajt (az egye1ni szabadsa1gjogok
csu1nya megse1rte1se). A logika persze stimmel ha az axio1ma1dat egyszer
elfogadjuk (so3t mint te teszed, nem egyszeru3en elfogadod hanem kva1zi
me1g tapsolsz is hozza1) de bocs, e1n nem fogadom el axio1ma1nak hogy
egy ilyen vi1zfeju3 a1llam jo1 dolog.

SZK> Itt egeszen pontosan arra gondoltam, hogy az EU orszagokban szemelyre
> szoloak a bankszamlak, vagyis szemelyazonossagot kell igazolni a bankszamla
> nyitasanal. Magyarorszagon viszont nem. A magyar bankszamlak teljesen
> titkosak, mint pl. Svajcban. Mivel a bankszamlak szemelyre szoloak, es a
> legtobb orszagban van kamatado is, a beszedett kamatado reven az adohivatal
> ellenorizni tudja, hogy kb. mennyi penzt tartanak az allampolgarok a
> bankszamlakon. Mo.-n ilyen lehetoseg nincs. Kulonosen ostoba dolog az, hogy
> nincsenek nevre szolo bankszamlak, a magyar allam megis bankgaranciat
> vallal kb 1 mFt-ig a betetekre. Miutan az allampolgar egy banknal
> tetszoleges szamu bankszamlat nyithat egy esetleges bankcsod eseten a
> teljes veszteseget az allam vallalja at.
Amerika1ban ugyan ne1vre szo1lnak a banksza1mla1k, de ott is garancia1t
va1llal az a1llam (pontosabban az FDIC) e1s ezt komolyan is veszik
(ld. a "savings and loan bailout" sza1zmillia1rdokra ru1go1 ko2ltse1geit).
Egy sza1mla ugyan csak 100,000 dolla1rig garanta1lt (a magyar o2sszeg
15-szo2ro2se) de egy ha1zaspa1r egy bankban 3 sza1mla1t tarthat (a fe1rj
a felese1g, e1s egy ko2zo2s) amelyekre ku2lo2n-ku2lo2n e1rve1nyes a garancia,
tova1bba1 annyi bankna1l nyitsz sza1mla1t aha1nyna1l kedved tartja,
teha1t ott is tetszo3leges nagy o2sszeget ve1dhetsz le. Egye1bke1nt aki
azt hiszi hogy na1lunk a nagy pe1nzek, ku2lo2no2sen pedig a nagy
illega1lis pe1nzek jelige1s bete1tekben lappanganak az szerintem valami
teljesen nai1v elke1pzele1ssel e1l a bu3no3zo3ro3l, aki a to2rve1nyre
fittyet ha1nyva felmarkolja a nagy lo1ve1t, azta1n egy pillanat alatt
a1tvedlik szoli1d kispolga1rra1 e1s a pe1nzt berakja a sarki o1te1pe1be.
Majd hu2lye lenne!

KA>Mint ma1r ba1torkodtam megjegyezni, na1lunk a vila1gon egyedu2la1llo1
>mo1don magasak. Mellesleg azokat a rendo3ra1llami mo1dszereket
>amiket a mindenre kiterjedo3 szeme1lyi sza1m e1s a bankbete1tek
>nyitottabba1 te1tele valo1ban megko2nnyi1tene sehol nem alkalmazza1k.
SZK> De igen. Pl. Svedorszagban. Bankszamla nyitasnal meg kell adni a szemelyi
> szamot. Sot 20 ekr-nal nagyobb befizetesnel igazolni kell a szemelyi
> azonossagot. Itt nem pusztan rendorallami torekvesrol van szo, hanem arrol,
> hogy a GDP 50 %-nak megfelelo adot kell behajtani, ehhez pedig szukseg van
> az individualis allampolgari jogok megnyirbalasara. Cserebe viszont
> leteznek bizonyos "kozossegi jogok", mint pl. ingyenes egeszsegugyi
> ellatas, viszonylag magas nyugdij, ingyenes oktatas stb. Ami viszont nem
> megy az az, hogy maximaslisan garantalja az allam mind az egyen mind a
> kozosseg jogait.
Meg fogsz lepo3dni, de amerika1ban is kell valami azonosi1to1 (szeme1lyi
igazolva1ny nincs, da jogosi1tva1ny praktice az, szeme1lyi sza1m sincs,
de a social security number praktice az) e1s gyakran me1g egy 20 dolla1ros
befizete1sne1l is elke1rik az igazolva1nyt. Ma1s azonban Amerika, ahol
egy keve1sse1 beavatkozo1 a1llam mellett a ne1pek eltu3rik hogy a MAGA1N
bank vagy a MAGA1Nklinika ilyen biztonsa1gi inte1zkede1seket tesz, e1s
e1s ma1s Magyarorsza1g, ahol az emberek pontosan tudja1k hogy az a1llam
"a javukat akarja".

SZK> Legnagyobb hanyadban az SZDSZ-es kepviselok ulnek kft-k
> felugyelobizottsagaban (HVG). Kerdes csak az, hogy egeszen pontosan mire
> felugyelnek.
Itt ke1t dolgot keversz. Magyarorsza1gon van mondjuk 25 ezer olyan va1llalat
amiben komolyabb pe1nz van, a 100 SZDSZ-es ke1pviselo3 ebbo3l mondd hogy
benne u2l 200-nak a felu2gyelo3bizottsa1ga1ban, a 300 MSZP-s ke1pviselo3
mondd hogy csak 400-ban, teha1t ara1nyaiban jo1val kevesebb-ben (2 vs. 1.33).
Mindez azonbon keve1sse1 e1rinti azt hogy a fennmarado1 24 ezer va1llalat
vagyona1t ki privatiza1lta a saja1t zsebe1re -- hia1ba tud aka1r az MDF is
felmutatni egy Sze1les Ga1bor jellegu3 figura1t, a pri1met itt mindenke1pp
az MSZ(M)P klientu1ra vitte. Egye1bke1nt minden szociolo1giai felme1re1s
is ezt hozta ki, de az a1ltala1nos tapasztalattal is ez egyezik meg. Neked
milyen helyi gazdasa1gi egyse1gekbe volt bela1ta1sod? Azt kik szerezte1k
meg? Na ugye.

SZK> hogy az egyebb kerdesekben oly sziporkazo szurkeallomany partja semmifele
SZK> feketegazdas-ellenes javaslattal nem allt eddig meg elo.
KA>Hacsak az ado1kulcsok cso2kkente1se1re ira1nyulo1 politika1t nem tekinted
KA>annak. Minden ma1s csak tu2neti kezele1s.

SZK> Kerdes, hogy mit ertesz az ado1kulcsok cso2kkente1se1re ira1nyulo1 politik
a
> alatt. Azt, hogy Peto rogeszmesen ismetelgeti azt, hogy "csokkenteni
> kellene mar az adokat, mert azok tul magasak" nem neveznem politikanak.
> Politika az lenne, ha eloallnak egy amolyan Bokros fele csomaggal, amibol
> vilagos lenne, az adocsokkentesekert cserebe milyen koltsegvetesi
> kiadasokat faragnanak le. Ilyen politikaja azonban nincs az SZDSZ-nek.
Persze a szocialista1k iszonyu1 lelkesen ta1mogatta1k Bokrost, hogy e1n ezt
akkor nem vettem e1szre.

SZK> Onmagaban veve az adomertekeken valo sirankozas nem igenyel tulsagosan
> nagy intellektualis erofeszitest. Torgyan legujabb repertoarjaban mar ez is
> szerepel.
Nem a sira1nkoza1s a le1nyeg, hanem a lee1pi1te1s.

SZK> Ha azonban a tarsadalom keptelen lemondani az allami szektor
SZK> szolgaltatasairol, teljesen felesleges adocsokkentesrol predikalni
Nem ke1ptelen. Ke1pes, so3t egyre ke1pesebb, mert a jo1le1ti
szolga1ltata1sokat, Gorbacsov elvta1rs szavait ide1zve "az e1let maga"
veszi el to3lu2k. Ha lerohad a gazdasa1g e1s az emberek nem dolgoznak
(illetve a1tvonulnak a feketegazdasa1gba) akkor nincs mibo3l jo1le1ti
szolga1ltatni.

SZK> be kell hajtani az adokat. Mint  ahogy azt a skandinav pelda mutaja,
SZK> igen magas adokat is be lehet hajtani, csak akarni kell.
Gazdasa1gi ke1rde1seket nem lehet rendo3ri mo1dszerekkel megoldani (mellesleg
ha valami akkor a le1tezett szocializmus ezt ele1g jo1l bebizonyi1totta). A
sve1d pe1lda maximum azt mutatja hogy aki olyan gazdag az viszonylag
ko2nnyebben lemond a jo2vedelme egy re1sze1ro3l, de azt nem hogy ez magyar
viszonyok ko2zo2tt is rea1lis lenne. Az angolsza1sz ne1pi bo2lcsesse1g hogy
ami1g a ko2ve1r lefogy addig a sova1ny e1henhal itt is alkalmazhato1...

SN> "anonim"-et akart irni. Ebben ugyanis oriasi kulonbseg van: Magyarorszagon
> sajnos meg vannak anonim betetek, mig az EU orszagaiban (es itt az USA-ban)
> nincsenek.
Ld. fentebb -- a bu3no2zo3 nem tartja anonim bete1tben a pe1nze1t (vagy
ha igen akkor egy offshore bankban valahol a bermuda1kon, nem pedig a
zsolio1ku2rite1ri o1te1pe1ben).

SN> Andras, kerlek ne keverd ossze a szamla-nem-keres trivialis es pitianer
> dolgat a nagy halak tevekenysegevel! Pusztan azt magyarazd meg nekunk, hogy h
a
> > A nagy bulikat eddig is azok csina1lta1k
> > akik a gazdasa1gi hatalomban u2ltek, ez pedig va1ltozatlanul MSZP-s
> > klientu1ra,
> akkor miert mindig pont az SZDSZ hadakozik kezzel-labbal a Gazdasagi Nyomozo-
> hivatal otlete ellen? (Csakugy, mint hadakozott pl. a vagyonado ellen. Itt
> az USA-ban pl. az ingatlantulajdonod utan fizetsz adot a varosodnak/faludnak.
)
A republika1nus pa1rt ke1zzel-la1bbal hadakozik az embrio1k jogaie1rt.
Ebbo3l nem ko2vetkezik hogy soraikban to2bb terhes anya lenne mint a
demokrata1k ko2zo2tt. A Gazdasa1gi Nyomozo1hivatal esete1n ke1t dologro1l
van szo1: az egyik nyilva1n az a politikai harc hogy Kuncze nem szeretne1
ha a rendo3rse1g egy re1sze kikeru2lne a keze alo1l (e1n szeretne1m, de ez
mindegy) a ma1sik annak a felme1re1se hogy az alapke1rde1s nem a bu3no2ze1s,
hanem a legitim gazdasa1g ero3si1te1se. Miuta1n Ga1bor ilyen elega1ns
Rolle-te1teles e1rvele1ssel ma1r megmagyara1zta a szu2rkea1lloma1ny
alapte1tele1t, e1n ezt most egy kicsit tova1bb bontana1m:

SZK> persze van akinek a szurkeallomanya keptelen befogadni, de feltetlenul
SZK> nepszeruen hangzik.
KA> Ez ko2zismert elme1let, e1s meglepo3 mo1don gyakran igaz is, ba1r itt
> amerika1ban inka1bb a republika1nusok szokta1k hangoztatni nem pedig a
> libera1lisok (akiket inka1bb a demokrata pa1rt soraiban tala1lhatunk).

FG> Az elmeletben nincs semmi meglepo.  Ha F(x) az allami adobevetel
> x szazalekos atlagos adokulcs mellett, akkor
>   (a)   F(0) = F(100) = 0,
>   (b)   F(x) valahol pozitiv a [0, 100] intervallumban,
> kovetkezeskeppen F(x) nem lehet monoton novekvo a [0, 100] intervallumban.
> Ergo garantaltan letezik olyan helyzet, amikor a magasabb adokulcs
> alacsonyabb adobevetelt fog eredmenyezni.

Ugyeba1r F(x)=G(x)H(x)x, ahol G(x) az x ado1kulcs mellett megtermelt
o2sszjo2vedelem (GDP), H(x) pedig az ado1fizete1si Hajlando1sa1g. Amiro3l
Ga1bor besze1l az az hogy H(0)=1 (a nulla ado1t mindenki szivesen befizeti)
e1s H(1)=0 (ha mindent el akarnak venni azt senki nem szereti). Amiro3l o3 nem
besze1l, pedig szu2rkea1lloma1nyilag szerintem fontosabb te1nyezo3, az az hogy
G(x)>G(y) ha x<y, so3t G(x)>>G(y) ha x<<y. Minden gazdasa1gi berendezkede1snek
van egy hate1konysa1gi szorzo1faktora, az elke1pzelt kommunizmuse1 1, a valo1s
szocializmuse1 0.2, a pazarlo1 versenygazdasa1ge1 0.5. Ha a GDP v re1sze forog
vissza a versenyszfe1ra1ba e1s 1-v re1sze keru2l a hate1konytalanabb jo1le1ti
szfe1ra1ba akkor o2sszesen 0.5v+0.2(1-v) forog vissza, e1s ez mikor
maxima1lis? Nu2, ez akkor maxima1lis ha v=1.

Az elme1let (amely egye1bke1nt a fo3 vonalait tekintve copyright Marx Ka1roly)
azt mondja hogy amit ma feleszu2nk a jo1le1ti szfe1ra1ban holnap atto1l
koldulunk a termelo3szfe1ra1ban. Ka1lma1n lehet hogy tagadja, de a sve1dek
u1gy a1ltala1ban (so3t ma1r a sve1d szocdem pa1rt is) e1szrevette1k hogy ez
te1nyleg i1gy van.

FG> Mindenki egyetert abban, hogy a feketegazdasag folszamolasa kivanatos
> dolog -- de nem mindegy, mi a gyakorlat celja.  A kovetkezo ervek
> johetnek szamitasba:
>
> 1. a feketegazdasag gyengiti a jogallamot, a torvenyek tiszteletet, es
>    osszeferhetetlen a torveny elotti egyenloseggel;
I1gy igaz

FG> 2. a feketegazdasag jelenlete torzitja a fogyasztok es termelok kozotti
FG>    informacioaramlast, ezert rontja az egesz gazdasag hatekonysagat;
Ez nem olyan biztos, so3t a szocializmusban a fusiza1s, ha1zta1jiza1s
stb. vitte az ege1sz bulit. Fejlett piacgazdasa1gban, amely nem a1llit
korla1tokat durva a1r- e1s be1rszaba1lyoza1ssal a piaci informa1cio1k
(elso3sorban: a1rak e1s be1rek) szabad a1ramla1sa ellen, ott persze igaz.
A hata1reset Olaszorsza1g, e1s Ka1lma1nnal ott teljesen egyte1rtek hogy
az alapke1rde1s ma az hogy a gazdasa1g az olasz (szu2rke gazdasa1g,
ke1z kezet mos) vagy az orosz (fekete gazdasa1g, ke1z a kalasnyikovon)
modell fele1 tart.

FG> 3. a feketegazdasag tarsadalmi igazsagtalansagot teremt, es mestersegesen
FG>    noveli a jovedelmek kozotti kulonbsegeket;
Ez sem olyan biztos, legala1bbis a szu2rke modellben nem.

FG> 4. a feketegazdasag meglete csokkenti az allami beveteleket.
Ez viszont igen.

FG> Nem mindegy, hogy ezeket az erveket hogyan rangsoroljuk.  Egyebek kozt
> ettol fugg, milyen eszkozoket indokolt bevetni a feketegazdasag ellen.
> Szamomra ugy tunik, hogy az 1. pont messze a legfontosabb, es a 4. pont
> (Kalman erve) a leggyengebb.  Egyreszt nem vilagos, milyen tobblet-
> beveteleket lehetne kihozni a feketegazdasag elleni lepesekbol; masreszt
> korantsem biztos, hogy a magyar gazdasagban az a fo problema, hogy az
> allam nem szivattyuz ki eleg penzt a gazdasagbol.
Ga1bor itt a finom angolos understatement nem helye1nvalo1, teha1t mondjuk ki
ezt vila1gosan: a magyar gazdasa1gban e1ppen az a fo3 proble1ma hogy az a1llam
tu1l sok pe1nzt szi1v ki belo3le. Teszi ezt re1szben kora1bbi ado1ssa1gainak
fizete1se1re, ami helyes, re1szben pedig u1jabbak le1trehoza1sa1ra, ami
viszont nem helyes, ezt po2ntyo2gi itt a szu2rkea1lloma1ny...

Kornai Andra1s

Tisztelt SZALON!
    Az olaszorszagi Tiszta Kezek biroi testulet sikeret masfel eves
padovai tartozkodasom alatt, igaz csak a napi hirekbol kovetve, de
kozelrol volt modom megfigyelni. Az a meggyozodes alakult ki bennem,
hogy sikeruk alfaja es omegaja az volt, hogy a politikai partoktol, a
parlemettol es a kormanytol fuggetlenitett szervezetkent mukodtek. A
korabbi maffia ellenes testuleteket a maffia a politikai partokon
keressztul elobb vagy utobb a befolyasa ala vonta. A Tiszta Kezek
jogallasa a mi alkotmany birosagunkra emlekeztet es Di Pietro a
testulet elso vezetoje maga is neves alkotmanyjogasz.
    A miniszterelnoki nyomozo hital nem is annyira PR manovernek
tunik, mint inkabb egy olyan szervezetnek, amely magaba rejti annak
lehetoseget, hogy az MSZP politikusok gazdasagi visszaeleseire
latszolagos nyomozassal vedoernyot lehet huzni, ugyanakkor a
vetelytars partoknak a presztizset rombolni lehet a szelektiv
nyomozassal. Elo pelda, hogy egyszerre volt nyomozas az AGRO Banknal
es a Budapest Banknal (az utobbinal reszvenyek tuntek el a bankbol).
Az AGRO Bank esetet a media szelteben hosszaban targyalta, a Budapest
Bank vonatkozasaban viszont gyakorlatolag hirzarlat volt ervenyben.
Uj elem lehet, hogy a gazdasagi visszaelesek felderitesenem ezentul
az SZDSZ pulitikusokat sem kimelik. Erre utal, hogy az egeszsegugyi
privatizacio kapcsan egyre tobb az SZDSZ politikusokat erinto
kiszivarogtatas. Ezek kozul nehanyrol a FORUM-on beszamoltam.

Bathori Gyorgy

Tisztelt Szalon ! 

	Tortent talan egy honapja, hogy Kis Janos cikket irt a Nepszabadsag
hetvegi mellekletebe "Szolasszabadsag es naci beszed" cimmel. Ebben azt
fejtegette, hogy a szolasszabadsag tul fontos ertek ahhoz, hogy elszort
szelsojobboldali megnyilatkozasok miatt korlatozzak. A cikk akkor
csak futolag keltette fel az erdeklodesemet, magamban elkuncogtam
azon, milyen dicstelen veget ert volna, ha netalan a Szalonba kuldi,
megkapta volna a "mar volt, megvitattuk" megjegyzeseket. Valoban,
ez a vita legalabb ketszer lezugott mar itt, utoljara egy evvel
ezelott. Ujra akkor figyeltem fel a dologra, amikor edesanyam morogni
kezdett, hogy az ujsag allandoan tele van a valaszcikkekkel. Popper Petertol
Eorsi Istvanig a valaszolok elso hullama mind sietett megcafolni Kis Janos
erveit. Ekozben elhangzottak olyan fogalmak, mint gyuloletbeszed meg
szellemi higienia. Voltakeppen nem ertettem, mi okozza, hogy ezzel a
kerdessel ennyit es ilyen vehemenciaval kell foglalkozni (torveny is
keszult, mely szerint a gyuloletkeltes szandeka is buntetheto).
A felzudulas egyik oka a Szabo Albertek ugyeben szuletett felmento
itelet, tovabba az is kiderult az ugyancsak idecsatlakozo TGM-cikkbol, hogy
a gyuloletkeltes allando jelleggel folyik peldaul a Magyar Forum
hasabjain. Raadasul - mely szegyene a magyar jogallamnak - a fenti
ujsag szabadon beszerezheto barmely ujsagoskioszkban. Gondoltam egy
mereszet es kitettem magam a gyuloletkeltes szandekanak - invesztaltam
a majus 2.-i Magyar Forumba. 
	A vezercikk a "nemzeti radikalizmus" szolamainak elegge fantaziatlan
gyujtemenye Czego Zoltan tollabol.
"Ha volt Karolyi Mihalye ota kartekony kormanya Magyarorszagnak, akkor ez
 a mostani mindet megelozte. Ongyilkos, nemzetgyujtogato hatalom rothad
 a fejunk felett es cselekszik az elveszejtesunkre. Europa masodik legregebbi
 alkotmanya, az Aranybulla kimondta az idegen behatas korlatozasat megtiltva
 egesz ispansagok eladasat idegeneknek. Az Aranybulla alapjan, de annyira-
 amennyire hatalyos Alkotmanyunk alapjan szerint is birosag ele kellene
 allitani a Horn-Kuncze-kormanyt nemzetarulas es hazaarusitas vadjaval."
	Elkepzelem, ahogy Csurkaek az Aranybulla alapjan a Vermezon
elitelik a nemzetarulokat ... Az ujsagban talalhatok tovabba irasok
a francia Front National peldajarol, hogyan valtak jelentektelen szelso-
jobboldali mozgalombol a valasztok 20%-at megszerezni tudo partta,
Dzsohar Dudajev, a csecsen szabadsagharc vezetojenek hosi halalarol,
kisse mar unalmas "leleplezo" irasok az Olajgate ugyrol (en szemely
szerint mar a Nepszabadsagban is olvastam az itt leirtakat). Van itt
egy korrekt iras a szolnoki Koolajkutato privatizalasarol, reszletek
Fekete Gyula naplojabol ("evtizedek ota kuzdenek egymassal a megmaradas
es a pusztulas eroi ..."), egy igen erdekes eszmefuttatas a TB-adossagrol
(1993 ota ervenyes torvenyek alapjan birosag ele lehetne allitani
a TB-t nem fizeto vallalatokat, akik levontak a munkavallalotol
az o TB-reszet, de nem fizettek be) es egy szamomra igenyesnek tuno
tortenelmi munka a hunokrol es Horezmrol.
	Persze nem azert fizettem ki az ujsag arat, hogy a gyulolet-
keltesben ne legyen reszem. Aki keres, az talal. Csurka irasaban:
"A rendet a fizetett orzo-vedok es Markos Gyorgy szinten cionista-
 gyanus, jol kihizlalt egysegei fogjak fenntartani - kulonos tekintettel
 a massag, a bankok, a bankarok vedelmere ... Es kulonben is, depresszioban
 kell tartani ezt a nepet. Ne erezze jol, erezze itthon magat a hazajaban.
 Felejtse is el ezt a fogalmat. Ez mar nem haza, hanem "befogado orszag"."

Tovabba hatul egy konyvismerteto Bartha Miklos 1901-ben irt "Kazarfoldon"
cimu konyverol.
"De a mindent kepzeletet felulmulo paraszti nyomor letrejotteben csak reszben
 volt felelos az osztrak grofi csalad kozonye, azt nagyobb reszt a Galician
 keresztul ide (Karpataljara PG) beszivargo lengyel es orosz zsidok - oket
 nevezte kazarnak a videk lakossaga - korabban ismeretlenul agressziv
 eloskodese okozta. ... 30-40 ev alatt a tortenelmi magyar vilagbol
 uj tipusu, teljesen amoralis, keresztenyietlen es parazita erkolcsu
 kazar vilag alakult ki."

	Hat mit mondjak, gyuloletkeltesnek eleg gyenge, kozel sem jon
a szep emleku Szent Koronahoz. En legalabbis nem kaptam tole kaszara-
kapara. Nem igazan ertem, mire TGM felhorgadasa: "Matricat kell ragasztani
azokra az ujsagosbodekra, amelyek a Magyar Forumot ... es a tobbi
mocsadekot aruljak". Nem ertem, mire fel az uj "antifasiszta kampany".
Ha a "velemenyformalo ertelmiseg" ezzel idejuket mulato tagjai azt
hiszik, ettol a tarsadalom majd "antifasisztabb lesz", nagyot tevednek.
Mint a massag elleni kampannyal: "Az a baj, hogy mar mas sincs", mondta
egy zsido szarmazasu baratom.
	Hiszen Csurka onmagat assa el, amikor ilyeneket ir: "A kisgazda
sziveben ott van a keresztenyseg, szerszamfogo markaban a radikalizmus".
Nem, Csurka ur, epeszu, csalados ember (a tarsadalom tobbsege) soha
nem radikalis, sot a fogalomtol magatol is irtozik. Torgyan sokkal
okosabb volt, hogy magat radikalisnak fesse le, amikor atlendult
radikalisba, el is fordultak tole. A FIDESZ nem kis erofeszitessel
erte el, hogy a korai radikalizmusat lemossa a cegerrol, kellett
hozza nyakkendo, szekhaz meg minden. Egy radikalis ero soha nem
kepes tomegeket megmozgatni, csak kiveteles helyzet eseten. Magyar-
orszagon nincs kiveteles helyzet. Milyen eselyekre szamithat az
a part, amely az ifjusagot lovagi tornaval probalja csabitani "nemzeti
hagyomanyainkhoz hiven" ? Mert a MIEP ezt tette sajat szorolapjanak
tanulsaga szerint.
	Osszefoglalva: jelenleg Magyarorszagon nincsen es nem is
lehet komoly tabora szelsojobboldali, fasiszta eszmeknek. Akik
folyton farkast kialtanak - onmaguk szorakoztatasara ? - majd el
kell szamoljanak a lelkiismeretukkel, miert reagal a tarsadalom
unottan majd, ha netan valodi veszely kozelg. Igaza van Schmidt
Marianak, amikor azt mondja, rossz erzeseket szul a frissen
szerzett szolasszabadsag korlatozasa. A kis liberalis ... ;-)))))

Udv, Gabor

Olvastam a Szalonban, hogy Magyarorszagon Europaban peldatlan modon
anonim bankszamlat lehet nyitni. Es hogy ez az SZDSZ bune lenne.
Nos, az SZDSZ keze messzi erhet, mert Ausztriaban is lehet anonim
bankszamlat nyitni dacara EU-tagsaguknak. Brusszel persze kuzd ez
ellen es megkiserli Ausztriat rakenyszeriteni ezen gyakorlat megszun-
tetesere, de az osztrak liberalis maffiagazdasag egyelore ellenall.

Udv, Gabor