Tisztelt Szalon!

Ket, nemregiben olvasott adattal kapcsolatban kerem
a velemenyeteket, kommentarotokat.

1. Magyarorszag osszes kulfoldi adossaga:
1991 julius: 19 781.6 millio $
1992 julius: 22 865.9 millio $

(forras: HVG 1992 okt. 3)

Latszolag jelentosen nott az adossag. Azt hiszem, hogy ebben azert
annak is resze van, hogy a dollar leertekelodott a markaval, yennel szemben,
de nem tudom, mekkora hanyad tudhato be az arfolyamvaltozasoknak.
Tud valaki segiteni?
Azt sem igazan ertem, miert dollarban fejezik ki a magyar adossagallomanyt,
ha egyszer az japan, nemet stb ? penzben testesul meg, es emiatt a
kozolt $ erteket kozonseges halandok szamara nem tul informativak.
(zoldul a majam: talan epp ezert?)

2.  A "Merleghanta" cimu HVG cikk (1992 okt. 10) a kozponti koltsegvetesrol
kozol adatokat:
                                    1992      1993
adossagszolgalat, kamatterites:      180       205 milliard forint

egyenleg (a koltsegvetes fo,
  vegegyenlege):  ELOIRANYZAT       -69.8   -184.9  milliard forint
                  VARHATO          -198.4    nincs adat

Nekem ugy tunik ezekbol a szamokbol, hogy gyakorlatilag egyaltalan nem
torleszti Magyarorszag (a Magyar Allam) az adossagat, hanem csak atutemezi.
Jol latom?

Hogy legyen levelemben egy progressziv javaslat is: ha mar ugyis
atutemezunk, nem lehetne $-ra valtani az adossagot? Annak mostanaban
(sajnos) nagyon alacsonyak a kamatai.
Ha jol ertem, akkor a "lakossagi megtakaritasokbol" finanszirozott
adossag nagyon rossz, 20% koruli vagy folotti kamatterhet jelent..

                                   Udv:       tamas

Kedves (Borocz) Jozsi,

alkotoi kivansagod tiszteletben tartva nem irom meg, hogy miert nem
tetszett a Nemzeti Unnep c. irasod.

Pedig egy kerdes nagyon furdalja az oldalam. Megtudhattuk:
1.) A tobbszazezres 'csocselek' a metroban (?) veszelyeztette az
    egyszal* 'embert'.
2.) Antall Jozsef, bocs nem o" csak a soforje veszelyeztette a gyalo-
    gosokat
3.) Sinkovits Imre veszelyeztette a Matyas-templom (ha jol emlekszem)
    varjait.

Ezek kozul melyik volt a legveszelyesebb ?
ha nem szabad kerdezni, mar sohsem fogom megtudni  ;-)

udv
kota jozsef

Tisztelt SZALON!

Oktober 23, nemzeti unnepunk, az 1956-os forradalom kirobbanasanak evfor-
duloja. Bizonyara masok ontudattol dagado, magasztos szonoklatokkal meg-
emlekeznek majd tortenelmunk eme nagyszeru es buszkeseggel eltolto esemenye-
rol, hosiessegrol, hosokrol. En ezt nem teszem. Ugyan ateltem, ugyan most
is bennem eg az a tuz, ami akkor fellobbant, de az ido azert mar odebb van,
ez emlekek megkopnak, atalakulnak, sajnos nem vagyok annyira jo emlekezetu
tanu, mint pl. az, aki meg szosszerint emlekszik egy beszed minden szavara,
holott akkor meg gyerek volt, de hat ez van. En egy a forradalom alatt
szuletett verset adok kozre. Nagyon szerettem ezt a verset, megis, az eredetit
fol kellett kajtatnom, hogy minden szavat huen leirhassam. Olvassatok ti is:

*******************************************
Tama'si Lajos: Piros a ve'r a pesti utca'n

Megyu~nk, valami la'thatatlan
a'ramla's szivu~nket befutja,
akadozva sza'll me'g az e'nek,
de ma'r mienk a pesti utca.

Nincs ma'r teendo": ez maradt,
csak ez maradt ma'r menede'ku~l,
valami sza'llo' ragyoga's ke'l,
valami szent loboga's ke'szu~l.

Za'szlo'ink fo~l, u'jjongva csapnak,
kiborulnak a sze'les u'tra,
selyem-szi'nei kidagadnak,
isme't mienk a pesti utca!

Isme't mienk a ba'tor e'nek,
parancsolatlan tiszta szi'vvel,
s a fegyverek szemu~nkbe ne'znek:
kire lo~vetsz belu~gyminiszter?

Piros a ve'r a pesti utca'n,
munka'sok, ifjak ve're ez,
piros a ve'r a pesti utca'n,
belu~gyminiszter, kire lo~vetsz?

Kire lo~vettek o~sszebu'jva
ti, megbukott miniszterek?
Sem az A'VH, sem a tankok,
titeket meg nem mentenek.

S a ne'p neve'ben, aki fegyvert
verte'l szi'vu~nkre, mere futsz,
ve'res volt a kezed ma'r re'gen
Gero" Erno", csak o"lni tudsz?

...Piros a ve'r a pesti utca'n.
Eso" esik e's elveri,
mossa a ve'rt, de megmaradnak
a pesti utca ko~vein.
Piros a ve'r a pesti utca'n
munka'sok - ifjak ve're folyt,
- a ha'romszi'n-lobogo'k melle'
tegyetek ki gya'szlobogo't.

A ha'romszi'n-lobogo' melle'
tegyetek ha'rom esku~ve'st:
si'ra'sbo'l egynek tiszta ko~nnyet,
s a zsarnoksa'g gyu~lo~lete't,

S fogadalmat: te kicsi orsza'g,
el ne felejtse aki e'l,
hogy u'gy szu~letett a szabadsa'g,
hogy a pesti utca'n hullt a ve'r.

Elhangzott a Kossuth ra'dio'ban 1956. okto'ber 29.-e'n.

"El ne felejtse aki el, hogy ugy szuletett a szabadsag, hogy a pesti utcan
 hullt a ver."

Azutan ujra hullt a ver es elmosta a szabadsagot. De ugy megrazta a kommuniz-
mus eroditmenyet, hogy az alapjaig megrepedt. Es ezt mar nem tudta kiheverni.
Romokban hever es azok orokosei, akiknek a vere hullt a romok kozott, a romok
alatt, a romok tetejen...

"Tegyetek harom eskuvest: sirasbol egynek tiszta konnyet, s a zsarnoksag
 gyuloletet."

Tisztelettel:  Cser Ferenc

Kedves szerzotarsam,  Ka1lma1n La1szlo1,

Maga ezt irja a SZALON #214-ben a miniszterelno2k teendo3i-rol:

>Van azonban a miniszterelno2knek egy fontos teendo3je, ami kimaradt.
>A ku2lpolitika1ro1l, ko2zelebbro3l annak egy nagyon fontos
>re1sze1ro3l, a ko2rnyezo3 orsza1gokkal kapcsolatos politika1ro1l van
>szo1. Elo3szo2r is a miniszterelno2knek nagyon su2rgo3sen le kell
>szo2geznie, hogy a ko2rnyezo3 orsza1gok nemzetise1gi politika1ja1t
>nem ke1toldalu1, hanem nemzetko2zi ke1rde1snek tekinti, e1s minden
>lehetse1ges nemzetko2zi fo1rumon fel fog le1pni a ku2lfo2ldo2n e1lo3
>magyar nemzetise1gu3ek (e1s a1ltala1ban minden nemzetise1gi)
>jogaie1rt.

Ez ket feladatot jelent:
> minden
>lehetse1ges nemzetko2zi fo1rumon fel fog le1pni

amit  tudtommal  a  miniszterelnok  es  a kormany altalaban meg is
tesz.   Hogy  ez  nem  mindig  jar  egyertelmu  sikerekkel, az azt
mutatja,  hogy  ezzel   korultekintoen  kell  elni.    Legutobb  a
Frankfurter  Allgemeine  emlitette  enyhen  biralo ellel azt, hogy
Magyarorszag  az  EBEE-(ha   jol  tudom,  Europai   Biztonsagi  es
Egyuttmukodesi Ertekezlet)-hez fordul a romaniai magyar  kisebbseg
ugyeben, es ezzel megharagitotta Romaniat.

A masik (Maga altal elsonek emlitett) feladat:

>.... Elo3szo2r is a miniszterelno2knek nagyon su2rgo3sen le kell
>szo2geznie, hogy a ko2rnyezo3 orsza1gok nemzetise1gi politika1ja1t
>nem ke1toldalu1, hanem nemzetko2zi ke1rde1snek tekinti, ...

Tisztelettel  kerdezem:  miert  kell  leszogeznie?   Plane  nagyon
surgosen?  Vannak peldak, hogy egy kisebbseg biztonsagat es jogait
az   anyaorszaggal   kotott   ketoldalu   egyezmenyek garantaljak.
Kozismert   pelda   Del-Tirol.    Ahol   olasz-osztrak   egyezmeny
biztositja  a  nemet  anyanyelvu  lakossag  jogait.  Igy az ottani
falvakban  a  feliratok  nemetnyelvuek,  sot egyenesen gotbetusek.
Igaz, hogy amig ezt elertek, husz evig robbantgattak a vonatokat a
del-tiroli osztrak terroristak.  De  talan el lehet erni  ugyanezt
vonatrobbantgatas nelkul is.

Mas:  a  kozelmultban  a  Moldvai  Koztarsasag ugyeiben folytatott
targyalasokon  az  orosz,  ukran,  moldvai  (vagy  moldovan?  Maga
bizonyara   jobban   tudja,   hogy   kell   mondani)   es  a ROMAN
kulugyminiszter  vett  reszt.   Senkinek  eszebe  sem jutott, hogy
kiabaljon,  miert  avatkozik  be  Romania  a  moldvaiak/moldovanok
(akik, mint tudjuk, szinten romanok) belugyeibe.

Mas: ha jol emlekszem, a multkoriban valaki az itteni levelezesben
ironikusan  kerdezte:  ki  tamogassa  a  magyarorszagi ciganyokat,
talan India?  India valoban  tamogatja oket.  Az indiai  nagykovet
cigany  egyesuleteket  latogatott  meg,  penzzel  tamogat   cigany
iskolakat.  Az elokeszuletben  levo kisebbsegi torveny  ugyeben is
az indiai nagykovettel konzultalt a magyar kormany.

Tovabba:

> Ugyanakkor le kell szo2geznie, hogy a magyar korma1ny mint
>olyan semmi szi1n alatt nem ki1va1n beavatkozni senkinek az u2gyeibe,
>ku2lo2no2sen nem fegyveresen, a hadsereg funkcio1ja1t az orsza1g
>jelenlegi hata1rainak megve1de1se1ben la1tja.

Elkerulte volna  a Maga  figyelmet, hogy  ezt korulbelul  256-szor
kijelentette Antall is, a kormany mas tagjai is?  Mikor Fur  Lajos
nyilatkozta, hogy a magyar katonai doktrina a "korkoros  vedelmen"
alapul,  ezen  hetekig  vidaman  kuncogott  az egesz magyar sajto.
Pedig ugy hiszem, hogy ugyanazt jelenti, mint amit Maga mond.

>Csak emle1kezteto3u2l: a jelenlegi korma1nyfo3, amikor a legmesszebb
>ment ezzel kapcsolatban, akkor annyit bi1rt kibo2fo2gni, hogy ameddig
>nem musza1j, addig tala1n inka1bb kimaradna1nk a jugoszla1v
>konfliktusbo1l.)

En ezt  kicsit maskepp  hallottam, (peldaul  a bofogest kifejezet-
ten nem hallottam).  Horn  Gyula (tudtommal nem kormanyparti)  egy
interjujabol idezem a jugoszlav valsagra vonatkozo reszt.

Riporter> Milyen kihivas a delszlav valsag a magyar kulpolitika
Riporter> szamara?

Horn> Ebben a kerdesben a magyar kulpolitika egyseges es
Horn> megvan a hatparti  egyetertes is.  A kormanyzat ebben az
Horn> ugyben nagyon korultekinto volt.  Latni kell azt, hogy
Horn> ez a haboru agressziv celokat kovet, mondhatni neofasiszta
Horn> jellegu, es a vilag legertelmetlenebb haboruja, amelybol
Horn> senki sem kerulhet ki sem vesztesen, sem gyoztesen.

[Az  en  kozbeszurt  megjegyzesem:  a  legutobbi  mondatot nem
egeszen  ertem:  gyoztes  ugyan  valoban  nem  lehet,  vesztes
azonban annal tobb.  Z.M.]

Horn> Lehet ideiglenes katonai sikereket elerni, de elkepzel-
Horn> hetetlen, hogy a Boszniaban elo muzulman lakossag
Horn> belenyugodjon egyfajta nepirtasba. Ami a vajdasagi
Horn> magyarsag helyzetet illeti, allandoan fejuk felett log
Horn> Damoklesz kardja. Allitolag van egy olyan belso
Horn> kormanyrendelet Szerbiaban, amely szerint majd szerbeket
Horn> kellene betelepiteni az eluzott magyarok helyere.
Horn> ...Nekunk azt kell elerni, hogy a haboru minden
Horn> lehetseges kovetkezmenyet tavol tartsuk onmagunktol....

Maga vegul ezt irja:

>Szerintem ez is fontos eleme lenne annak, hogy Magyarorsza1got a
>a  nemzetko2zi ko2zve1leme1ny valo1ban komoly partnernek tekintse.

Tisztelettel kerdezem: Van  olyan informacioja, hogy  a nemzetkozi
kozvelemeny (amely, ugy hiszem, nehezen definialhato fogalom)  nem
tekinti komoly partnernek  Magyarorszagot?  Letezik olyan  "komoly
partnersegi skala",  amelynek mi  a vegen  lennenk?  Nekem  szamos
hazai  es  kulfoldi  ujsag  olvasasa  alapjan  az  a  (lehet, hogy
csaloka)  benyomasom,  mintha  a  kulfoldi kormanyok, parlamentek,
allamferfiak komoly partnernek tekintenek az orszagot.

Baratsaggal udvozli
Zimanyi Magda

Subject: An Answer To Zoltan

Larry fentebbi uzeneteben emlitett cikket is elkuldte nekem, mivel azonban
ez mar nem tartozik szorosan ahhoz a targyhoz, amit levelevel elkezdtem,
ide nem kuldom be, hanem elerheto a
SENDDOC new kindness.of.discrimination
utasitassal.
Jozsi.
Ui.: kulonben is, egy kicsit faraszt ez a postazgatas (persze, tudom,
     en kerestem magamnak)
Ui.2.: Azert ez ne tartson vissza senkit a valasztol... :-)

Sokmindent i'rt Vi'zva'ri Be'la, amivel nem e'rtek egyet. (Pl. a pa'rtok
betilta'sa [ez to~bbek ko~zt Magyarorsza'g elleni hitelbloka'ddal, e's i'gy
gazdasa'gi cso"ddel ja'rna], e'letfogytiglan rabla'se'rt [ha u'gyis reme'nytelen
eset, akkor ki kell ve'gezni, nem? a bo~rto~n iszonyu'an dra'ga mulatsa'g!],
az a'llam gazdasa'gi szerepe'ro"l i'rtak [pl. ellenzem a ko~zoktata's
felsza'mola'sa't, azt, amit Be'la javasol, hogy a szu~lo"knek kelljen
ko~zvetlenu~l fizetni annak teljes ko~ltse'ge't - ugyan ado'mentesen - e's ne
a ko~ltse'gvete'sen keresztu~l ko~zvetve legyen finanszi'rozva], stb., stb.)
Van, ahol te'ved (ku~lfo~ldi befekteto"k a profitot ma is korla'toza's ne'lku~l
kivihetik; ausztra'l telefon; a ko~ltse'gvete'snek a korma'nyhivatalnokok
fizete'se csak egy meglepo"en kis re'sze). Feleslegesnek e'rzem mindenro"l
lei'rni, mie'rt nem e'rtek vele egyet. Inka'bb megke'rdezem Vi'zva'ri Be'la't:

Ha'ny olyan orsza'got ismer, ahol az van, amit javasol?
Ha nincs, vajon mie'rt? Ha van, akarna-e ott e'lni?

Egyetlen olyan ke'rde's van, amiro"l most re'szletesebben is i'rok, a csala'di
jo~vedelemado'ro'l. (Ku~lo~no~s tekintettel arra, hogy ezt csak a lakossa'g egy
elenye'szo"en kis re'sze fizetne', e's azok nyilva'n nagyon vastagon, hiszen a
jo~vedelem mege'lhete'shez szu~kse'ges re'sze ugye ado'mentes, ma'rpedig a
magyar ado'fizeto" polga'roknak csak nagyon kis re'sze keres anna'l to~bbet.
Ku~lo~no~sen, ha a le'tminimumba beletartozik a fejenke'nti egy auto' is.
[Vajh melyik orsza'gro'l besze'l Be'la? Vagy ennyit gazdagodott az elmu'lt egy
e'vben Magyarorsza'g, hogy az, akinek nincs kocsija, ma'r eleve nyomorgo'nak
sza'mi't? Lehet szocia'lis sege'lyt is kapni ezzel? E's hogy egyezteti o~ssze
ezt a kocsima'nia't a ko~rnyezetve'delemmel? Ko~rnyezetve'delem ci'men
ve'letlenu~l nem a to~megko~zlekede'st kellene az ado'rendszernek is
ta'mogatnia e's e'ppenhogy bu~nteto"ado't kivetni a mocskos auto'kra?!])

Fenti ke'rde'seim persze a csala'di ado'ra is vonatkoznak.

Elo"szo~r is szo~gezzu~k le, hogy
1. Ba'rmilyen ado't vet ki az a'llam, a becsu~letes ado'fizeto"k e'rdeke'ben
   ko~teles elleno"rizni, hogy csalnak-e, ku~lo~nben azok ja'rnak rosszul,
   akik rendesen fizetik, ami a to~rve'nyben elo" van i'rva. Teha't leheto"leg
   olyan to~rve'nyt kell hozni, aminek betarta'sa viszonylag egyszeru"en
   elleno"ri'zheto", e's az elleno"rze'st elviseli a ta'rsadalom.
2. Erko~lcsi ke'rde'seket nem ado'to~rve'nnyel kell megoldani.
3. Egy ado'rendelet akkor elfogadhato', ha egye'rtelmu"en eldo~ntheto" annak
   alapja'n, kinek mennyi ado't kell fizetnie, nem fizet-e kevesebbet, mint
   kellene.
4. Az a jo' ado'rendszer, ami viszonylag olcso'n, viszonylag keve's papi'rral,
   hivatalnokkal, jogvita'val, zo~kkeno"mentesen mu"ko~dtetheto".

A'lli'tom, hogy a szeme'lyi jo~vedelemado' (vagy a papi'rmunka't lesza'mi'tva
pl. az A'FA!) a fenti krite'riumok alapja'n kenterbe veri a csala'di
jo~vedelemado't. A csala'di jo~vedelemado' elo"lege't (ne felejtsu~k el, az
a'llamnak is folyamatosan szu~kse'ge van a jo~vedelemre, nem csak a polga'rnak)
pl. nem vonhatja le a munkahely, mert ahhoz olyasmiket kellene tudnia, amiket
az alkotma'ny szeme'lyi jogokra vonatkozo' paragrafusainak se'relme ne'lku~l
nem tudhat. I'gy mindenkinek mindig maga'nak kell pontosan tudnia, mekkora
elo"leget kell fizetnie az a'llamnak, ami egyre'szt feleslegesen terheli a
polga'rokat, ma'sre'szt rengeteg papi'rmunka'hoz e's jogvita'hoz vezet, hiszen
a polga'rok to~bbse'ge erre nincs felke'szu~lve, va'rhato'an to~bbet fog
akaratlanul te'vedni, mint a be'rsza'mfejto" - e's sokkal e'rdekeltebb is a
te'vede'sben, teha't az ado'hivatal szu~kse'gszeru"en gyanakvo'bb.

E's ez me'g csak egy apro' technikai zu"r az erko~lcsi ke'rde'sekhez ke'pest.
Mert mi a csala'd? Csak a ha'zasok? Az e'letta'rsak is? A homoszexua'lisak
is? (Ha igen: elfogadhato' ez a ta'rsadalomnak? Ha nem: milyen jogon do~nti
ezt el az ADO'to~rve'ny, e's hol a to~rve'ny elo"tti egyenlo"se'g elve?)
A csala'd tagja-e az a nagykoru' gyerek, aki a szu~lo"i ha'zban lakik?
Fu~gg-e ez atto'l, van-e o~na'llo' jo~vedelme? Tagja-e a csala'dnak a ku~lo~n
e'lo" kiskoru' (ha egyedu~l e'l, ha ha'zas)? A csala'd a'ltal gondozott
magatehetetlen nyugdi'jas szu~lo"? Melyik csala'd re'sze az elva'lt szu~lo"k
azon gyermeke, aki rendszeresen inga'zik a ke't szu~lo" csala'dja ko~zt?

E's a csala'di jo~vedelemado' valo'szi'nu"leg komoly jogi zu"ro~kho~z is
vezetne: az ado'hivatalnak olyan adatokat kellene gyu"jtenie a polga'rokro'l
annak e'rdeke'ben, hogy ki tudja szu"rni az ado'csalo'kat, amelyek nem csak
nekem nem tetszene'nek, ha egy hivatal keze'ben lenne'nek (e's reme'lem, ha
belegondol, Be'la'nak sem), hanem u~tko~zne'nek az alkotma'ny e's a
ku~lo~nbo~zo" nemzetko~zi szerzo"de'sek a'llampolga'rok szeme'lyise'gi jogait
to~bbek ko~zt az a'llami tu'lhatalommal szemben ve'do" paragrafusaival is.

Ha bevezetne'k a csala'di ado't, ro~vid ido" mu'lva megjelenne'nek jelige's
hirdete'sek az ala'bbihoz hasonlo' szo~veggel:
"Egyedu~la'llo' sokgyerekes munkane'lku~li no"t/fe'rfit keresek mindketto"nknek
elo"nyo~s ne'vha'zassa'g ce'lja'bo'l. E'letta'rs nem akada'ly. Gyereket nem
va'llalok, o~sszeko~lto~ze's kiza'rva! Jelige: Felezzu~k el ado'mat 001xx!"

A csala's felderi'te'se're az ado'hivatal terme'szetesen ke'nytelen lesz
rendszeresen elleno"rizni a ha'lo'szoba'kat, egy a'gyban alszanak-e a
ha'zaspa'rok. Ha nem, ado'csala's esete a'll fenn.

Te'nyleg azt akarod, hogy az ado'hivatal u'gy e'rezze, elleno"riznie kell,
milyen gyakran szeretkezel a partnereddel (ha'zasta'rsaddal)?

Tekintsu~k most egy (tala'n nem teljesen a'tlagos, deha't a to~rve'nyek
nem csak a'tlagos emberekre vonatkoznak) magyar a'llampolga'r egy e'ves
szeme'lyes to~rte'nete't. Nevezzu~k o"t az egyszeru"se'g kedve'e'rt K-nak.

1993 jan. 1-e'n e'letbe le'p a csala'di jo~vedelemado'. Ekkor K De'l-Koma'romban
lakik (Mo) egyedu~l, e's E'szak-Koma'romban dolgozik (Szlo).

I. 23. Elko~lto~zik E'szak-Koma'romba a bara'tno"je'hez, aki szlova'k
       a'llampolga'r, e's akinek magyar-szlova'k ketto"s a'llampolga'rsa'gu' 15
       e'ves fia't neveli (a fiu' apja magyar a'llampolga'r, de nem K).
II. 6. K munkane'lku~live' va'lik, elveszti szlova'k a'lla'sa't.
III. 1. K a'lla'st va'llal De'l-Koma'romban egy magyar va'llalatna'l.
III. 29. K visszako~lto~zik bara'tno"je'vel e's annak fia'val de'l-koma'romi
         laka'sa'ba (Mo-ra), de a bara'tno" tova'bbra is Szlova'kia'ban
         dolgozik, a fiu' viszont a'tiratkozik a lako'hely szerinti
         magyarorsza'gi iskola'ba.
V. 5. K o~sszeveszik bara'tno"je'vel, aki hazako~lto~zik, a fiu't azonban a
      tane'v ve'ge'ig ko~zo~s mega'llapoda's alapja'n K-na'l hagyja, hogy ne
      kelljen u'jra iskola't va'ltani.
V. 30. K o~sszeha'zosodik a fenti veszekede's oka'ul szolga'lo' ho~lggyel.
       Egyelo"re nem ko~lto~znek o~ssze egyre'szt a exbara'tno" fia miatt,
       ma'sre'szt aze'rt, mert a felese'gnek ma'r van ke't saja't gyereke
       elo"zo" ha'zassa'ga'bo'l (18 e'ves, e'pp e'rettse'gizo" fiu' e's 14 e'ves
       la'ny, 8-adikos), e's eltart egy ideig, ami'g megfelelo"en elrendezik a
       gyerekekkel a dolgokat. A felese'g e's gyerekei magyar a'llampolga'rok,
       a felese'g Mo-on dolgozik.
VI. 9. Ve'ge az iskolae'vnek, az exbara'tno" fia anyja uta'n megy.
VII. 8. K o~sszeko~lto~zik felese'ge'vel e's annak gyerekeivel.
VIII. 5. A felese'g la'nya az apja'hoz ko~lto~zik Pestre, mert nem tudja K-t
         elviselni, meg amu'gy is egy pesti gimna'ziumba akar ja'rni.
IX. 1. A felese'g fia bevonul katona'nak Debrecenbe.
X. 5. A felese'gnek gyereke szu~letik elo"zo" bara'tja'to'l. A felese'g
      gyerektarta'st ke'r a bara'tto'l, de az nem ismeri el az apasa'got.
      A felese'g bepereli.
XI. 9. K o~ro~kbe fogadja felese'ge kisbaba'ja't.
XII. 5. K u'gy o~sszeveszik felese'ge'vel, hogy elko~lto~zik to"le. Ku~lo~n
        e'lnek, de egyelo"re nem va'lnak el.
1994. III. 11. K hosszas szenvede's uta'n legjobb tuda'sa szerint kito~lt
               egy ado'bevalla'st.
1994. IV. 1. K u'jra o~sszeko~lto~zik felese'ge'vel.
1994. VI. 7. A bi'ro'sa'g megi'te'li a felese'gnek a gyerektarta'st a
             felese'gnek a volt bara'tto'l visszameno"leg arra az ido"szakra,
             ami a gyerek szu~lete'se e's o~ro~kbefogada'sa ko~zt eltelt, e's
             ezt a volt bara't ki is fizeti.
1994. X. 17. K-t, felese'ge't e's volt bara'tno"je't bepereli az ado'hivatal
             nagy o~sszegu" ado'csala'se'rt, ill. bu"nre'szesse'ge'rt.

Mikor, kivel, hova, ha'ny tagu' csala'd alapja'n kellett volna K-nak ado't
fizetnie, ha
a. Szlova'kia'ban szeme'lyi jo~vedelemado' van,
b. ott is csala'di jo~vedelemado' van?

Ko"ro~si Ga'bor