Hollosi Information eXchange /HIX/
Copyright (C) HIX
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
Masodik probalkozas....
Sajnos az elozo alkalommal valamit osszekutyult a szovegszerkentyum, mert 
ugyan mellekelte a moderalt 193-as szamot, a HIXbe mar megis valahogy 
uresen ment ki. Akkor itt van ismet.
1 meadows-rovat (mind)  108 sor     (cikkei)
2 Csernobil 10 eves - konfere (mind)  82 sor     (cikkei)
3 La'togata's B"oso"n (mind)  137 sor     (cikkei)
4 Re:Re: (2) Greenpeace (mind)  48 sor     (cikkei)
5 Mi a biztonsagos tarolas? (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - meadows-rovat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)


In late 1987 Dr. Ana Soto walked into her lab at Tufts University Medical
School and found her tissue culture plates overrun with breast cancer cells. 
In years of research, she had never seen anything like it.

Soto and her colleague Dr. Carlos Sonnenschein were trying to isolate the
inhibiting factor in blood that normally keeps cells from multiplying wildly
into cancer.  They grew various kinds of cells in the presence of different
fractions of blood serum.  If inhibitor was present in the fraction, the cells
didn't grow.  If it was absent, they did.  Or so it had always worked, until
that day in 1987.

Most of the cells in the lab were behaving properly; only the breast cancer
cells were going wild.  Soto knew that those cells are sensitive to the hormone
estrogen.  Their walls contain receptor sites that bind estrogen, which then
blocks the growth inhibitor.  The rampant growth Soto was seeing had to be a
result of estrogen contamination.

It took the researchers four months to figure out where the estrogen was coming
from.  They checked their procedures, their cell lines, their chemicals, the
way they washed their hands, their equipment.  They locked the lab, fearing
they might be targets of some kind of sabotage.  They changed labs in case the
air was somehow imbued with estrogen.  The estrogen-sensitive cell lines kept
growing lustily.

Finally they ordered from a different supplier the plastic tubes in which the
blood serum was kept.  And once again the inhibitor stopped the growth of the
breast cancer cells, as it was supposed to.

The maker of the original tubes, Soto and Sonnenschein discovered, had switched
to a new plastic resin.  The company refused to reveal its contents.  So the
researchers had to find out for themselves what was leaching out of the plastic
and behaving like estrogen.

To make a long chemical detective story short, the culprit was p-nonylphenol,
an antioxidant sometimes added to plastics to make them less breakable. 
Hundreds of millions of pounds of nonylphenol and related compounds are used
annually in packaging (including food packaging), other plastic products, and
cleaning agents.

In 1993 endocrinologists at Stanford University identified another estrogen
mimic that lurks in plastic.  Called bisphenol-A, it is added to polycarbonate,
which is used in many kinds of packages, including drinking water bottles and
the linings of food cans.

This story of estrogen mimics in plastics comes from Chapter 8 of the new book
"Our Stolen Future" by Dr. Theo Colborn, Dr. J.P. Myers, and Dianne Dumanowski.
The book pulls together an astounding number of research findings about
industrial chemicals that act like hormones.  Called "endocrine disrupters,"
they can `either block or falsely stimulate cell-wall receptors, turning
secretion, metabolism or replication on or off.  The evidence suggests that
endocrine disrupters are the cause of falling human sperm counts, female birds
that act like males, male alligators with shrunken penises, and birth defects
or reproductive failures in everything from polar bears to Great Lakes fish.

Another example, from Chapter 9, tells what Pierre Beland of the St. Lawrence
National Institute of Ecotoxicology found when he dissected beluga whales to
see why their populations are declining: " ... malignant tumors, benign tumors,
breast tumors, and abdominal masses.  One had bladder cancer, like many of the
workers at the aluminum plant on the Saguenay River, a tributary where some of
the whales spend a good deal of time....  A large number also suffered from
endocrine disorders, including enlargement of and cysts in the thyroid gland." 
One whale had both male and female reproductive organs.  Many had breast
malfunctions that prevented nursing.

The bodies of these whales contain high loads of industrial chemicals.  One
carcass of a young whale had a concentration of PCBs (another endocrine
disrupter) ten times higher than it would take to classify the animal under
Canadian law as hazardous waste.

"Our Stolen Future" is going to cause a sensation.  It will be called another
"Silent Spring."  (Vice President Al Gore calls it that in his foreword.)  It
will be interesting to see whether in the 34 years since the first "Silent
Spring" we have learned how to react constructively to news that we are
poisoning ourselves and our fellow creatures.

If the media have matured in the past three decades, they will not whip us into
mindless panic.  The findings related in "Our Stolen Future" are deeply
sobering, but they do not say that bottled water causes breast cancer or that
to save our sperm we must stop using chemicals.

If industry has gained in social responsibility since "Silent Spring," it won't
snap into denial, foot-dragging, or personal attacks on the authors.

If the government has learned anything from Superfund, it won't turn out
hastily drafted, politically soothing legislation that guarantees endless
litigation, chemical by chemical, costing corporations billions of dollars
while failing to protect either people or nature.

Perhaps we have all learned enough to come at this problem seriously, with an
intent to solve it.  If so, we will recognize that it is generic.  If we emit
massive quantities of untested chemicals into the environment, some of them are
bound to end up in places that surprise us, doing things that endanger us. 
Endocrine disrupters are not the first and won't be the last.  The way to end
these lethal surprises is not to focus on a single chemical or set of
chemicals, but to step back and ask hard questions about all the chemicals we
use.  Which ones do we really need?  Is it necessary to dump them into our
life-support systems?   Are they worth what we pay for them in money, in
health, in environmental damage?  How, from their invention to their disposal,
should we test and control them for long-term common good in a way that won't
stop, but could limit, short-term private gain?

Some suggested answers to those questions next time.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)
+ - Csernobil 10 eves - konfere (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mail*Link(r) SMTP               Csernobil 10 eves - konferencia

szinvonalasnak (de legalabbis sokszinunek) nez ki, neves resztvevokkel:

H e i n r i c h   B o l l   F o u n d a t i o n
Representative Office in Ukraine
organizer of the international conference
"L E S S O N S  of  C H E R N O B Y L"
Kiev, Ukraine - April 20 - 22, 1996

Contact: Jonathan Spaulding, Press Coordinator
Tel/Fax in Kiev: +380.44.410.68.75


        Marking the 10th anniversary of the most serious industrial accident
in history, which occured at the Chernobyl Nuclear Power Plant on April 26,
1986, an international conference is being held April 20-22, 1996 at Dom
Uchitelya in Kiev, Ukraine entitled "Lessons of Chernobyl".
        Conference speakers include Alexey Yablokov (environmental adviser to
Yeltsin), Amory Lovins (energy efficiency expert and Director of the Rocky
Mountain Institute), Christopher Flavin (Worldwatch Institute), Antony
(Greenpeace International), Ernst Ulrich von Weizsacker (Wuppertal Institute),
Harvey Wassermann (Greenpeace USA), and others.  Conference participants, with
roughly equal numbers from East and West, total around 220 people.  These
include representatives of non-governmental organizations as well as prominent
scientists from Ukraine, Belarus, Russia, and many other countries of the
        The goals of the conference are: 1) to present the true extent and
consequences of the accident, 2) to clarify the problematic role of nuclear
power in energy policy, particularly in Eastern Europe, and 3) to explore
options that could lead to a nuclear-free future.  Each day of the three-day
conference addresses one of these goals:

        April 20 -  "Chernobyl: Facts and Consequences":
        - medical effects and social repercussions;
        - economic costs and political implications;
        - extent and effect of the radioactive contamination;
        - current situation and dangers posed by the Chernobyl plant.

        April 21 - "Nuclear Energy: The Problem":
        - actual costs of nuclear power;
        - Western nuclear industry's activities in Eastern Europe;
        - safety issues and the risks of nuclear power;
        - economics and international financing of nuclear power;
        - political strategies and implications.

        April 22 - "Energy Options: The Solution":
        - energy efficiency strategies, demand-side and supply-side;
        - renewable energy development and promising new technologies;
        - East-West cooperation in developing long-term energy solutions;
        - positive roles for non-governmental organizations (NGOs);
        - prospects for a nuclear-free future.

        A press conference will be held in Kiev at Dom Uchitelya on April 22
at 12:45 at which the results of the conference will be summarized, and a
memorandum entitled "Lessons of Chernobyl" will be presented.
        VISIT TO CHERNOBYL PLANT: On April 23, following the conclusion of the
"Lessons of Chernobyl" conference, press representatives have the opportunity
to join conference participants on a fact-finding visit to the Chernobyl
Nuclear Power Plant and the 30 km restricted zone. The trip costs $35 per
person to cover transportation and organizing expenses.  Please confirm in
advance your wish to join the Chernobyl visit.
        Press representatives are invited to attend any or all plenary
during the three days of the conference, and to cover any small-group
that may be of special interest (a full conference program can be faxed to you
upon request).  One-on-one interviews with conference speakers can also be
scheduled.  Please notify the press coordinator at the above fax/phone number
if you wish to participate in the "Lessons of Chernobyl" conference as an
accredited journalist and/or if you plan to attend the press conference so
that advance arrangements can be made.
        The "Lessons of Chernobyl" conference is being organized by the
Heinrich Boll Foundation, which is associated with the German Green Party, and
named after the German writer and Nobel Laureate Heinrich Boll, who was one of
the Party's co-founders.  The Foundation is based in Cologne, Federal Repubic
of Germany.
+ - La'togata's B"oso"n (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

az en gepemen ez az iras mindenfele idetlen karakterek felbukkanasa miatt 
kvazi olvashatatlan (gondolom az ekezeteket mas programban ezzel meg 
lehetett oldani).  azert ugy dontottem, nem moderalom ki, hatha valaki 
tudja maganak dekodolni.
                                1996, januar 31, Latogatas Bo"so"n

Azirt, hogy ne egyed|l jarjam Szlovakiat, velem jvn egy pesti kvrnyezetvido"
 is nyugdmjas biolsgia tanarno" , Arnsti Gabriella. Illetve csak jvnne, mert
a magyar hatar o"rvk, a lejart ztlevele miatt, feltartsztatjak. Mgy, mire
atjutok a szlovak oldalra, az ottani elleno"rziskor mar egyed|l |lvk a
kocsiban.Mgy aztan mar csak in hallom, amikor mzes magyarsaggal megszslal a
szlovak hataro"r:  Adj Isten Szenator Zr!  Na mondom, ez meg kivel tiveszt
vssze? De azirt szslni nem szslok, csak zgy  szenatorosan  biccentek neki,
mire O"  nagyot szalutal, in meg megnyomom a gazt.
       Egyed|l hajtok a hstengerri fagyott csallskvzi zton. Az iletnek semmi
jele. Athajtok elo"szvr Szapon, aztan Csiliznyaradon, s vig|l elirem a
95%-ban ma is magyarok lakta arpadkori telep|list, Bo"st. Nagy, kik tablan
dmszeleg a helyisig zj, szlovak neve: Gabci kovo. O"  egy kommunista partizan
volt. A Gabcikovo nevit hirdeto"  kik tabla alatt, jsval kisebb fehir tablan,
lathats az ezer ives eredeti niv is: Bo"s.
       Sokszor megjartam in mar ezt az utat. Voltam itt busz is auts
karavannal, magyar is idegen TV-sekkel, kvrnyezetvido"kkel, de mgy
szalmagamban most jarok itt elo"szvr. Az ero"mu"  beton monstrumahoz irve
szokatlan kip fogad: Nincs rendo"rsig, nincsenek farkaskutyak vagy
rabszallmts kocsik, csak bikisen tiblabols, tvbbnyire magyarzl beszilgeto",
munkasok vannak.

	Iletveszilyes A Gat  

Mgy aztan kinyelmesen vigigfinykipezem a tragikus allapotban livo"
 ero"mu"vet. A tmz emelet magasra tornyosmtott vmz szvko"kutakat formalva
spriccel at a megrepedezett betonfalakon (Kip #1). Nem az a kirdis, hogy
vsszedo"l-e ez a  mu" , csak az, hogy mikor tvri at a gatat ez a 200 millis
kvbmiternyi vmztvmeg?
      Ahogy megyek tovabb, nyitva marad a szam: A kit iv elvtti ukran
hajsbaleset okozta karokat a mai napig nem tudtak rendbehozni,
hasznalhatatlanzl all a belso"  hajs-zsilip. Aztan latom, hogy jig
tornyosodik a k|lso"  zsilipkapuban, nem mu"kvdik az sem (Kip #2).  Mi
tvrtint itt?  - kirdezem az egyik kabelen dolgozs, mar deresedo"  bajszz
magyar villanyszerelo"t, aki elo"szvr kvr|lniz, s amikor latja, hogy csak
magunkban vagyunk, akkor valaszol:  "Ja kirem, ezeknek a bvlcseknek az mar
nem jutott az eszibe, hogy a Duna tilen befagy. Manpedig, ha itt jig van,
akkor hajszas, az nincs!" 
      Is tinyleg, csak most irtem meg, hogy mit is latok! A gat, melyro"l azt
mesiltik, hogy javmtani fogja a dunai hajszast, leallmtotta azt! Az ero"mu"
 feletti vbvl befagyott, ezirt all a hajsforgalom. Szinte hihetetlen, hogy a
20-ik szazad vigin, Eurspa szmviben olyan zsilipet ipmtettek, mely nem kipes
leengedni a jeget. Nevetve mondja a villanyszerel : " Melegvmzzel
locsolgatjak a Duna jegit, azt hiszik attsl majd megolvad!"  Nekem |vvlteni
lenne kedvem, de befogom a szamat. Nem akarom felhmvni magamra a figyelmet,
nem akarok megf|rvdni a 10-emeletnyi milysigben vrvinylo"  jeges vmzben.  
A Halalraitilt Falvak

Most megkondul a dili harangszs a bo"si templom tornyaban. Mivel a szlovak
kvrnyezetvido"kkel csak filketto"kor talalkozom, van mig ido"m kiszaladni
Nagybodakra. Az |zemvmzcsatorna harom magyar falut, Dobrogazt, Nagybodakot is
Vajkat, elvagta a k|lvilagtsl. In Nagybodak polgarmesterit, a fiatal is
ratermett Lukovics Laszlst kisz|lvk ott meglatogatni.
        Mikor lefordulok a gatrsl, azt sem latom hol az zt? Itt aztan nem
volt hskotras! Zgy vezetek, hogy a telefonpsznak allasabsl igyekszem
megsaccolni, hogy hol lehet az zt? Kvzben azon imadkozom, hogy be ne cszsszak
az arokba, mert akkor aztan nincs latogatas, akkor itt az arokban alszom!
Vigre feltu"nik a falu jelzo"tablaja, a nagy is fehir tablan ott a szlovak
niv: Bodiky, a kisebb kik tablan meg ott all magyarzl is, hogy Nagybodak (Kip
       Nagybodak ma mar nem  nagy,  a 930 lakosbsl 570 elvandorolt,
elmenek|lt. Maradtak itt 360-an, tvbbsig|k faradt, vreg emberek. A
halalraitilt is becsapott falu iskolajaban vsszesen 14 kisdiak lizeng. A falu
csaknem szinmagyar, egyetlen szlovak csalad il csak benne. Nagybodak
lakosainak azt igirtik az ero"mu"  ipmto"i, hogy ha nem tiltakoznak, ha
csendben maradnak, akkor itt lesz gazdasagi fejlesztis, lesz vmztisztmts,
kapnak kedvezminyes buszjaratot, kompot vagy alagutat, na meg olcss,
kedvezminyes aramot.  Aztan ezt kaptunk!  - hasznalja a nemzetkvzileg ismert
karjelet a polgarmester.
Hazudnak Rend|letlen|l

Mint tudjuk, alagut csak a kabeleknek ip|lt, s az is olyan mino"sigu", hogy
ma mar tele van vizzel. Kompot csak Vajka kapott, s az is tvbbet all, mint
megy: leall, ha szil van, leall a kvdben, eso"ben meg azik rajta az ember,
mert ugye fedelet, azt mar nem kapott. A js hmr az, mondja a fiatal,
energikus polgarmester:  "Hogy a fvldeket visszakaptuk is a kolhoz atalakzlt
holland tipusz valsdi szvvetkezetti. A gond persze a szallmtas, mert hat ugye
szigetti valtunk. Az aki 1992 elvtt 15 perc alatt Dunaszerdahelyen volt, most
napi 2 srat buszozhat." 
         Vt perces kisissel irek vissza a gatra, a megbeszilt talalkozasi
hely|nkre. Az ero"mu"vet ismerteto"  tirkipnil (Kip #4) mar ott allnak,
va'rnak a szlovak kvrnyezetvido"k. Zgy beszilget|nk, mintha nem ismerne'nk
egyma'st, s csak a tirkipet tanulma'nyonna'nk egyu"tt, magyaraznank
egymasnak. Kit|no", hiteles dokumentacist kapok to"l|k a gat okozta
kvrnyezeti is egiszsig|gyi karakat illeto"en, melyeket par nap mzlva at is
adok majd a hagai birssagnak. O"k is nagy vrvmmel halljak, hogy az Interneten
megindult a Duna-mento"  akcis is azt is, hogy a 9 kvrnyezetvido"  szervezet
kvzvs beadvanyat elfogadta (amicus curiae alapon) a bmrssag. Mmg
beszilget|nk, a szem|k kvrbejar, lesik, hogy figyelnek-e benn|nket?
Finykipro"l, neveik emlmtisiro"l persze szs sem lehet. Hiaba, nem
iletbiztosmtas Szlovakiaban kvrnyezetvido"nek lenni. Mig kiosztom a
Kiegyezisi Terv|nk legfrisebb valtozatat aztan, mint akik vigre megirtett|k,
hogy mit is mutat a tirkip, egyesivel is k|lvnbvzo"  iranyokba indulva

	Csak A Cmmer Miatt..

Ahogy sitalok vissza a kis fehir kocsimhoz, megszslmt egy harcsabajuszos
fiatalember:  "Csak a cmmer miatt szslok."  - mondja, ramutatva mellemen az
elmaradhatatlan Kossuth cmmeremre.  "Kirem, mondja meg a tzloldalon, hogy
batyamat kirugassal fenyegette a szlovak maszek, ha magyar iskolaba meri
iratni a kis Jsskat. Mondja meg, hogy csinajjanak man valamit, mert illen a
kommunizmusba sem vst!"  Keminy a kizszormtasa, irdes a tenyere, s in most
olyan szigyent irzek, mint tegnap, amikor nem alltam be a hslapatols pestiek
        Visszafeli, a hataron felszedem a bikisen varakozs Arnsti Gabriellat.
Mmg in Szlovakiaban jartam, O"  kiolvasott nihany ujsagot, s most az
irdekesebb hmreket mesili. Megemlmti, hogy a Papa jelen lesz Pannonhalma ezer
ives ivfordulsjanak meg|nneplisin, emliktablat allmt az ott megmentett ezer
zsids szarmazasz magyar fiatalnak, s bejelenti Szent Istvan felesiginek,
Gizellanak szentti avatasat. Kiso"bb arrsl mesil, hogy Demszki Gabor el
akarja adni a fo"varos tulajdonaban livo"  Margit Szigetet, meg arrsl, hogy
Suranyi Gyvrgy, a Nemzeti Bank elnvke ippen szazszor annyit ($10,000- t) kap
havonta, mint az O"  nyugdmja.
          Bizony kiso"  este van, mire Pesten leszurkolom a $108-os
kocsibirt, ami kvzel kitszerese annak amibe Amerikaban ker|lt volna az egy
napi birlis. Aztan ammg a fvldalatti varstermiben alldogalunk, nizegetek egy,
a  nipnevelo"   ido"kre emlikezteto"  vetmtett kipet, melyen niger is indiai,
zsids is arab, cigany is kmnai arcok mosolygnak a megszmvlelend  felirat
felett, mely mgy hangzik:  "Ligy t|relmes, elvigre Te is mas vagy!"
 Mosolyogva rabslintok, s erre mellettem megszslal egy csizmas firfi:  "Azirt
man csak zgy mutatsba, kvz|l|nk is odaszvaszthattak vsna egyet!?" 
        Este kijvn rajtam a faradtsag, otthon maradok. Faludy Gyurka u'j
kvnyvit forgatom, a TV kapcsolsjat tekergetem. Az MTV-n sport mu"sor, a Duna
TV-n a sziki nipszokasokat mutatjak be, hirdetis nem szakmtja meg a
programokat, csak a mu"sor vigin, az sra utolss perceiben hirdetnek.
Kellemesen telik az ido". 40 iv ide vagy oda, in itthon vagyok.
+ - Re:Re: (2) Greenpeace (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ha Nemetorszag "szemetbe dobta volna" a futoelemeket, akkor annyi lett volna
> a kulonbseg, hogy fizetnek ezert egy rakas penzt, eme osszegert azonban
> biztonsagosan lett volna elhelyezve a futoelem. 

Ezalapjan azt lehetne gondolni, mintha a kiegett futoelemek vegleges 
tarolasara lenne mukodo es biztonsagos megoldas barho a vilagon.
Pedig a helyzet tortenetesen Nemetorszagban ez:
Hatalmas es brutalis rendori eroszakkal, 10 eves kuzdelem utan elkezdtek 
szallitani a kiegett futoelemeket a Gorlebeni IDEIGLENES taroloba, ahol 
minden bortonnel ijesztobb keritesek kozott, Castor tartalyokban taroljak 
oket, ideiglenesen. (Egy Castor 1990-es aron 3 millio marka es 4 rud 
futoelem fer bele.)
Onnan nem messze epitik a vegleges futoelemtarolot. Ez azt jelenti, hogy egy
fold alatti sodomba furnak lefele mar lassan tiz eve. Mostanaban kb. 5-600 
meter melyen tarthatnak, 800 meteren akarjak kialakitani a tarolot. A furasi 
teruletet 3 meter magas foldtoltesen 2.5 meter magas, 20 cm-es 
zartszelvenyekbol allo kerites veszi korul, melyen 20-25 meterenkent vizagyus 
bastyakkal. (Volt mar jopar brutalis rendorakcio a teruleten.)

Szoval ha leertek 800 m melyre, akkor majd meglatjak, hogy alkalmasnak tunik-
e a formacio a tarolasra. Ha ugy dontenek, akkor szitava lyuggatjak ket 
szinten, es abba teszik a forro hulladekot. Eloszor a 80-as evekben 
terveztek ezt beuzemelni, a legutobbi hivatalos hatarido, amit hallottam, 
2008 volt, de amikor harom (negy?) eve ott jartam, mar senki sem tartotta 
realisnak azt sem.

Ilyen messzire a kiegett futoelemek vegleges elhelyezeseben Nemetorszagon 
kivul csak az USA jutott, rajtuk kivul meg egyetlen orszag sem nevezett meg 
konkret helyszint sem, ahol majd elkezdenek tudomanyosan kutatni es 
politikailag puhatolozni.

Hogy mi tortenik a Gorlebeni soformacioval az elkovetkezo harmincezer 
evben, ha gyakorlatilag kettevegjak es ket szinten teletoltik forro 
hulladekkal, azt egyetlen geologus/geofizikus sem josolhatja meg 

Es meg valamit erdemes tudni Gorlebenrol: Ez az Elba menten egy keleti 
iranyu kiszogellese volt A Nyugatnak, A Keletbe. A Natonak reszletes tervei 
voltak arra, hogy az esetleges keleti tamadas eseten ezt az atomszennyet 
vedekezes nelkul atengedtek volna a kommunista vilagnak. Egyebkent pedig a 
kornyek (Lendland) egy Nyugat-nemet viszonyok kozott relative elmaradott, 
mezogazdasagi terulet, a legalacsonyabb atlagjovedelmekkel. Erdekes modon az 
atomipar rendszeresen megtalalja az ilyen helyeket, minden orszagban.
Ha mar biztonsagos muszaki megoldast nem tudnak, legalabb megvesztegetik a 
helyi lakossagot. Akit meg nem lehet, azt brutalisan szetveretik a 

Nagy Agoston
+ - Mi a biztonsagos tarolas? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bogad Zoltan irja:
"Ha Nemetorszag "szemetbe dobta volna" a futoelemeket, akkor 
annyi lett volna a kulonbseg, hogy fizetnek ezert egy rakas penzt, 
eme osszegert azonban biztonsagosan lett volna elhelyezve a 
futoelem. Igy mi lesz? Amint elhasznalodtak viszik Oroszorszagban, 
ahol koztudottan nincsen megteremtve a vegleges elhelyezes 
lehetosege, az ideiglenes tarolas pedig nem a legbiztonsagosabb."
Kedves Zoli!
Majdnem meggyoztel, hogy a Greenpeace jo ugy melle allt. Azert 
maradt nehany kerdesem. Nemetorszagban mar biztonsagos az 
ideiglenes tarolas? Vagy ott mar megoldottak a vegleges 
elhelyezest? Egyaltalan: mi az a vegleges elhelyezes? Miert jobb, 
ha nem kell - es nem lehet - tobbe ranezni a kiegett uzemanyagra, 
mintha folyamatos ellenorzes mellett - igaz "ideiglenesen" - taroljak 
es meghagyjak az utolagos hasznositas lehetoseget?
Segitseget ad az ertelmezeshez a Greenpeace alaptorvenye:
1. A Gp.-nek mindig igaza van.
2. Ha nincs igaza, automatikusan az elso pont lep ervenybe.
Gacs kommentarja:
1. Legfeljebb - ha felismeri, hogy a torveny ellenere megsem volt 
igaza - a Gp. utolag bocsanatot ker az okozott karokert.
2. Altalaban nem ismeri fel.
Udvozlettel        Gacs Ivan