> > <<Erdemes a Elet es tudomanyt gyakrabban olvasgatni.
> > Egeszen rendkivuli dolgokrol szamol be.
> > 99.9994 szazalek fenysebessegu kvazar kozeledik felenk.
> > Ez nem semmi. 100milliardszor tobb energiat sugaroz,
> > mint a Nap. Hogy miert epp errefele tart, az kisse kulonos.>>
> >
> > Es mikor er ide az a vacak???
> > Ugye nem holnap???
> > Nem vagyunk Sliderek, nem tudunk elmenekulni.
> 
> Mertekado forrasok szerint a kvazar biztos nem er ide a kozeljovoben,
> tehat semmi ok az aggodalomra.
> 
> @@@@@@ kimaradhatott par sor, ha fontos, kuldd ujra Peter ///lms @@@@@@

O, jaj! Nem maradt ki semmi, viszont legyilkoltad a poenomat :-(
Persze, ha nem vetted eszre, hogy poen, akkor talan nem is volt annyira
jo :-(((
Peter

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Ugy latszik tul figyelmes voltam. Peter levele eredetileg ugy vegzodott,
hogy "semmi ok az aggodalo..." es vagy tiz ures sor. En meg joindulatuan
kijavitottam... Bocs...                Meszaros Laci (tudomanymoderator)
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

-geonauta- irta:

> Miutan meg az emberre sem jellemzo altalanossagban ez a
> felelossegtudat, a termeszet mas, es igen kimeletlen,
> mondhatni szornyu megoldast alkalmaz a fajok tulszaporodasa
> ellen -  a korokozok es a parazitak hihetetlen arzenaljat
> mukodteti.
> [...]
> A parazitakkal es korokozokkal torteno szabalyozas
> remes megoldas. Nem szep a termeszettol, de ugy latszik
> jobb megoldast nem talalt.
> 
> Lehet, hogy az ember kuldetese az, hogy a merhetetlen
> szenvedesekkel jaro szabalyozasi rendszer helyett
> kimeletes megoldasokat talaljon, csakhogy egyelore az
> meg nem nott fel a feladathoz ?

Azt hiszem, Marx Gyorgytol szarmazik a mondas: "A termeszet konyortelen,
de nem kegyetlen".
A sajat velemenyem az, hogy a szenvedest nem lehet megsporolni,
legfeljebb ideig-oraig, utana viszont kamatostul kell ezert megfizetni.

Sebestyen Balazs irta: (a sorrenden kicsit valtoztattam)

> A legfobb pelda: a prokariontak es eukariontak kozotti evolucios
> diszkontinuitas. Ha jol emlekszem (mar reg volt), az elso 2 milliard
> evben csak prokariontak voltak. Aztan valamilyen
> elkepesztoen esetleges, borzaszto valoszinutlen uton, letrejottek
> beloluk az eukariontak. Ha ez a dolog nem tortenik meg, akkor
> egyszeruen vege az evolucionak, es pont. Semmi sem garantalhatta,
> hogy a tobbsejtuek mint szervezet, egyaltalan letrejohetnek.

Itt mintha egy kicsit figyelmetlen volnal; szerintem helyesen:
"prokariotak" es "eukariotak", 'n' nelkul. Masfelol, ha jol tudom,
ezeknek nincs koze a tobbsejtuekhez. A prokariotak a sejtmag nelkuli
egysejtuek, mig az eukariotak mar rendelkeznek sejtmaggal, de meg nem
szuksegkeppen tobbsejtuek.

> En is olvastam az ominozus konyvet, de mar eleg regen, ezert csak
> homalyosan emlekszem ra. Azt hiszem a lenyege az volt, hogy minden
> evolucios rendszer az entropiaminimum fele halad. Ez valoban eleg
> hasonszoru gondolat a Gaia hipotezissel, es ugyanugy nem hiszek
> benne.
> [...]
> Es ez
> elmondhato az evolucio minden szintjen. Szemmi sem garantalja hogy
> a fejlodes hatartalan, mint ahogy bizonyosan nem is az, hiszen a
> lehetosegek sem hatartalanok. Es hogy a hatar hol van, az mar csak
> a szerencse dolga. Szerintem az egesz Foldet atfogo szervezet
> lehetosege a hatar tulso oldalan van.

Jol van, semmi kifogasom az ellen, hogy higgyel vagy ne higgyel
dolgokban. De hitvitakba nem szallok be.

> Lovelock eppen azt akarta bebizonyitani, hogy a Fold tekintheto
> homeosztatikus rendszernek. Az elmelet eredmenyet nem lehet
> ervkent hasznalni az elmelet alatamasztasara. En azt mondom, hogy
> a Fold nem homeosztatikus rendszer, mert szerintem nincsenek meg a
> technikai feltetelei.

Szerintem meg megvannak - 1:1 ;-)

> A Fold tulsagosan nagy, tulsagosan kicsiny a
> visszahatas egy eloleny viselkedesenek globalis vonzatairol.

Szerintem te nem veszed kellokeppen figyelembe, hogy a foldi bioszfera
szamara az ido sokkal nagyobb leptekekben zajlik, mint amit mi atlatunk.
Itt evmillios, evszazmillis idotartam alatt lezajlo valtozasokrol van
szo. Ezek kontinenseket kepesek atformalni, a teljes Foldre hatassal
lehetnek.

> Konkretan: Egy uj fafaj, mely tobb oxigent termel, sokkal hamarabb
> kepes elszaporodni, mintsem a legkor oxigentartalma megvaltozna.
> Ha letezne valami, ami az novekvo oxigenszinten elszaporodva
> megallitana az oxigentermelo fak szaporodasat, akkor valoban
> letrejohet a szabalyzo rendszer, csakhogy ilyen valami leterol nem
> tudok, az mindenesetre biztos, hogy semmilyen elmelet sem
> garantalhatja a letezeset (pontosan ez az, mirol a viragos modell
> kapcsan beszeltem).

Ahogy mar korabban emlitettem, pl. a legkor oxigentartalmat a nagymeretu
elolenyek (esetunkben a fak) kevesbe befolyasoljak, mint a
mikroorganizmusok tomegei, amelyek eletciklusa viszont nagyon rovid,
populacioik lelekszama ennelfogva gyorsabban kepes valtozni a kulso
korulmenyek hatasara, es mellesleg nagyon osiek, tehat nemigen bukkan
fel manapsag uj joveveny a korukben.
Masfelol szerintem pedig az evolucio mechanizmusa garantalja, hogy
termeszetes uton nem alakulhat ki olyan eloleny, amelynek ne lennenek
termeszetes ellensegei, tehat minden elolenynek megvannak a "beepitett
korlatai". Ezeket legfeljebb az ember kuszobolheti ki, mondjuk sajat
magunk, vagy az Ausztraliaba telepitett nyulak peldajat emlitve.

> >> Hogyan lehetseges, hogy ha meg egy faj sem kepes szabalyozni sajat
> >> eletfelteteleit, akkor az egesz bolygo ezt tegye?
> 
> >Hogyan lehetseges, hogy egyetlen sejted sem kepes szabalyozni a sajat
> >eletfelteteleit (pl. nem kepes arnyekba menni, ha sut a nap), te megis
> >megteszed?
> 
> Ugy, hogy en homeosztatikus rendszer vagyok, az en tulelesem fugg
> a sejtjeim tulelesetol, ezert vigyaznom kell rajuk. Csakhogy a
> Fold tuleleserol nemigen beszelhetunk, mivel idaig egyszer
> szuletett meg, es meg nem halt meg egyszer sem.

Most eppen te probalod az allitasodat sajat magaval bizonyitani. 
Mellesleg te ezek szerint hiszel a reinkarnacioban? Mert maskeppen nem
tudom elkepzelni, hogyan szulethettel meg idaig tobbszor is :-)

> Es ha az evolucio
> soran parszor at is esett nehany katasztrofan, ezek jelentosege az
> egyedek szamara minimalis.

Ezt nem ertem egeszen. Szerinted pl. a dinoszauruszok kipusztulasa, mint
globalis katasztrofa, az egyes dinoegyedek szamara csak kisded, mulo
kellemetlenseg volt? :-)

> Amit a Nap felmelegedeserol irtal, az valoban figyelemremelto. Jo
> lenne ha leirnad, Lovelock mivel magyarazza a jelenseget, es
> remelem nem csak egy kesz szabalyzorendszerrol van szo, hanem
> arrol is, hogyan jott letre (mert alapvetoen ezzel van gondom).

Utana fogok nezni.
Udv,
Peter

Ne csinaljatok mar, fiuk!

Mar masodsor olvasom, hogy a vonat kozepen allo pofa nem egyszerre latja
felvillanni azt a ket lampat, amit akkor kapcsolnak be, amikor o pont a
lampak kozott, feluton jar. (Laikus vagyok, de muszaj beleszolnom). Ha igy
lenne, el lehetne donteni, melyik rendszer mozog, melyik all!!

Mert ugye, ezek szerint, ha nem a vonat mozog, hanem a lampak (egy masik
szerelvenyen ellentetesen, ugy, hogy a rel sebesseguk ugyanaz), akkor meg
egyszerre erne a ket lampabol a feny a vonat kozepen allohoz?

Ez a franya feny eleg kulonos joszag, ugyanakkor fog odaerni az eredeti
esetben is, legfeljebb voros eltolodasa lesz a tavolodo, es kek eltolodasa
a kozeledo lampa fenyenek - mindket esetben (!), nehogy a
szinkepeltolodasbol lehessen az abszolut sebessegre kovetkeztetni.

Nemde?

hjozsi

Erdemben nem tudok beszallni a vitaba, de vegyetek figyelembe, hogy
Lovelock nem csak az oxigen es a homerseklet allandosagarol beszel a
konyveben, hanem nagyon sokfele anyagrol, aminek hatalmas korforgasa van a
foldon. Ezek mind egyenkent merhetok, es valoban csodalatra melto, hogy
meglehetosen allando a koncentraciojuk a tengerviz sotartalmatol kezdve a
legkor metantartalman at sokmindenig az oriasi (az ember tevekenysege
kovetkezteben letrejovonel nagysagrendekkel nagyobb) keletkezesek,
aramlasok ellenere.
Nehany ilyen adat elolvasasa utan ra kell jonni, hogy az ember messze nem
olyan nagy, mint kepzeli, es nincs akkora hatalma sem a foldi elet felett
sem, mint gondolja.

Ha elvetjuk (vagy figyelmen kivul hagyjuk) az elmelet azon reszet, ami
szerint a foldi elet egyetlen leny = Gaia, akkor is figyelemre meltoak a
fenti tenyek. Kulonosen annak a tukreben, hogy mindez baromi messze van a
kemiai egyensulytol, ami mas bolygokon tapasztalhato volt eddig.

Es szamomra az az okfejtes is erdekes volt, amikor a konyvecsket olvastam,
ahogy az "elo"-t probalta objektive megkozeliteni. Nem is olyan egyszeru,
es tavolrol sem evidens, hogy mi is az elet, es ha talalkoznank ismeretlen
dologgal, el tudnank-e donteni, hogy elo, vagy csak mukodo.

Tenyleg, ti milyen definiciot adnatok arra, hogy mi az elet, milyen
kriteriumoknak kell eleget tennie annak, ami el? De ne lehessen belekotni!

Kulonosen mellbevago lehet, ha nem szoritkozunk az anyagi vilagra a szo
soros ertelmeben, vagyis pl ha a vilaghalo idovel olyan szerteagazova es
fejlette valik, hogy letrjon benne valami onfenntarto dolog, ami sajat
donteseket hoz, es nem tudjuk befolyasolni mar (sot a gepeket sem tudjuk
mind kikapcsolni, mert radiohullamokon erinteznek es kozlekednek,
reprodukaljak magukat - legyartodnak az altaluk kontrollalt uzemekben
sw-kkel egyutt - stb), akkor az mi lesz?

Igy is vannak mar olyan virusok, amik leszakadnak a terjesztojukrol, es
onaloan kozlekednek, szaporodnak a computerek vilagaban. Nem veletlenul
lettek virusnak nevezve, szukseg van a letukhoz a mukodo gepekre - akarcsak
a rendes virusoknak az elo sejtekre.
(Nem akarom azt mondani, hogy ez elet, csak ez is elgondolkodtato. A virus
maga is valahol az elo es a holt anyag hatarmezsgyejen mozog. Maga nem tud
szaporodni, csak egy elo sejtet tud ravenni arra, hogy csinaljon pont
olyat, mint o. Tehat el, mert ravesz vmire egy masik elot (onalloan
cselekszik), de nem elo, mert nem szaporodik magatol...)

hjozsi

Udv!

>fenysebesseg allandosagabol kiindulva alkotta meg Einstein 1905-ben a
>specialis relativitas elmeletet. Ugyancsak Einstein - ha jol emlekszem
>1916 korul - kitalalta az altalanos relativitas elmeletet, es ebben a
>fenysebesseg altalaban veve mar nem allando, csak lokalisan. Eppen ezert
  1./                            ============================   
>mint mar annyian megtettek masok is itt a TUDOMANYon, en is ajanlhatom
>figyelmedbe Albert Einstein: A specialis es altalanos relativitas
>elmelete c. konyvet.
  2./ A konyv megvan, majd elokotrom. A 'nepszeru' konyvecsket olvasva
     - valoszinuleg - ugy jartam, hogy eljutvan addig, hogy valami 'plau-
     zibilis' elkepzelesem (kepet nem merne'k irni) lett a specrelrol,
     elegedetten hatradoltem, mondvan, hogy: szep tolem ezzel az IQ-val,
     hogy eddig eljutottam, meg: sokaknak me'g errol sincs nemhogy fogal-
     muk, de tudomasuk sem. Ezekutan az altrelt mar csak atfutottam, mert
     bugyet zavtra, manana stb. Igy aztan megmaradtam a feny_allandonak_
     merheto_sebesseget_hivo-nek (ahogy a specrel feltetelei mellett az
     'jo' is). Azt azert tovabbra is ervenyben levonek hiszem, hogy egy
     inerciarendszeren belul a FENYT (gamma) mindig csak u.o. sebessegu-
     nek fogom merni, barmely eredetu az. Gondolom: az 1./ pontban ala-
     huzottban a _lokalisan_ erre utal. 
  3./ A 'mihez kepest' meg azert jott elo belolem, mert ha
     mas inerciarendszerbe (bele!) merve
     - a 'test' merete (tavolsag) masnak adodik
     - az idot 'maskepp szamoljuk'
     (- a tomeg /?/ is mas),
     akkor a sebesseg (pl. fenysebesseg) , ma'r 'leszarmaztatott' adat.
     Ugyanazokkal az eszkozokkel - azokat eltero inerciarendszerbe'gyor-
     sitva' - megest csak ugyanazt a fenysebesseget merjuk. (specrel ki-
     indulasa!  /inerciarendszer=spec_rendszer/) A magamfajta outsider
     osztonos felelme, hogy a fenyseb. allandosaganak revizioja rekurzive
     osszedonti a relativitaselmeleteket, azaz: van me'g mit a'tne'znem :-))
   4./ Arrol mar hallottam (olvastam,) hogy a kovarcora (meg a fe'ny is)
     mas frekvenciaju a viztorony tetejen meg az aljan, de az elkerulte a
     figyelmem, hogy a hatasterjedes sebessege is valtozik.(Szamunkra ez
     miben jelentkezik?) Itt kezd elhomalyosodni az eleslatasom.8:-))
 
   5./ Mindenkepp koszonom a turelmes, lenyegre_szoritkozo valaszt. Ha min-
     denki mindig igy 'reagalna le' oktondi, provokativ szurkalasokat, a
     mennyei be'ke es felemelkede's lenne osztalyreszunk.   

Koszonettel:HF

Udvozlet Minden Tudosoknak!

La'ng Pa'l frappans peldaja a gol definialasarol juttatta eszembe
a kovetkezoket:
Anno regen egy kedves fizika tanarom - emlittessek meg a neve,
megerdemli: Dede Miklos, KLTE Kiserleti Fizikai Intezet - mondta:

   A fizika egyetlen elfogadhato definicioja, hogy fizika az, amivel
   a fizikusok foglalkoznak.

Jobb hijan talan alkalmazhato a matematikara is.

>Raterve a matematika definiciojara. Egyik -regen elhunyt-
>matematikatanaromtol hallottam, hogy a matematika = minden letezo dolog
>es fogalom egyetlen kozos tulajdonsaga. (A minden = nincs kivetel) .

Ezzel kapasbol az a gondom, hogy szerintem a matematika nem tulajdonsag,
hanem..., na itt elakadtam :)

>Ugyanis, - valamilyen onkenyesen kivalasztott rendezo elv szerint minden
>letezo dolog es fogalom sorbarendezheto, azaz alkalmazhato ra a
><,<=,>=,> sorbarendezes (vagy forditva, ami ugyanaz), akkor pedig
>megszamlalhato, onnan kezdve pedig mar ez matematika.

Ennek a mondatnak az ertelmezesevel tobb gondom is van (persze ez lehet
az en bajom), most csak annyit, hogy ezek szerint a valos szamok is
megszamlalhatok. Ha't, en meg maskent tanultam - igaz, az regen volt :)

Sailor

A Magyar Csillagaszati Egyesulet 1998. szeptember 5-en (szombaton) rendkivuli
kozgyulest tartunk Budaorson, a Jokai Mor Muvelodesi Kozpontban, 10-14 ora
kozott. Talalkozonk fo celja, hogy elfogadjuk azokat az alapszabaly-modositasi
javaslatokat, amely segitsegevel egyesuletunk kozhasznu tarsasagga
minosittetik - ennek minden elonyevel egyutt. Es persze, hogy talalkozzunk,
beszelgessunk, cserebereljunk.

                     A kozgyules tervezett programja:

     10:00    Elnoki megnyito
     10:30    Az MCSE - mint kozhasznu szervezet (alapszabaly-modositas)
     11:30    Megkezdodott a napfogyatkozas eve (reszvetelunk a teljes
               napfogyatkozassal kapcsolatos rendezvenyeken)
     12:30    Bemutatkozik a Telescopium tavcsoves szakuzlet
     13:00    Asztroborze

Felkerjuk tagjainkat, hogy a kozgyules hatarozatkepessege erdekeben vegyenek
reszt rendezvenyunkon! Hatarozatkeptelenseg eseten a megismetelt kozgyulest
valtozatlan programmal, 10:30-ra hivjuk ossze.

Felkerjuk szakcsoportjainkat, helyi csoportjainkat es tagjainkat, hogy - a
rendelkezesre allo ido jobb kihasznalasa erdekeben - munkajukrol posztereken
(tablokon) szamoljanak be. A poszterek a kozgyules tartama alatt bemutatasra
kerulnek.

Az asztroborzen csillagaszati optikak, kiadvanyok vasarolhatok. Felkerjuk az
eladni szandekozokat, hogy kereskedelmi tevekenyseguket kizarolag a
13:00-14:00 kozotti idoszakra osszpontositsak!

Megkozelites: A budaorsi Jokai Mor Muvelodesi Kozpont a Szabadsag ut 26. sz.
alatt talalhato, a varos foutjan (100-as ut). Megkozelitheto a Moricz Zs.
korterrol indulo fekete 40-es autobusszal (a budaorsi templom utan kell
leszallni).

                                                     Az MCSE Titkarsaga


                    Tepliczky Istvan  - 
                 Magyar Csillagaszati Egyesulet, titkar

sziokak

1 hetig nem voltam Internet kozelben ezert csak most olvastam el
az utolso 7 tudomanyt.Erdekes dolgok merultek fel amihez most en
is hozzaszolnek.
GIF, JPG: attol fugg.  256, vagy 16 szinu grafikanal, rajznal a
GIF igen jo es meretben is jobb, mint a JPG. Es a GIF 
adatveszteseg nelkul tomorit, ha 256, vagy kevesebb szint hasznalsz.

256 szurkearnyakat vagy truecolor eseteben a JPG jobb.
Masreszt animalt GIFrol hallottam de animalt JPG-rol nem.

Fekete lyuk: ahogy en tudom minden test gravitacios hullamokat bocsat
ki ennek eredmenye a gravitacio. Namarmost a fekete lyuk hogy bocsat-
hat ki ilyen hullamot ha onnan a feny se johet ki ?
Egyaltalan biztos hogy fekete lyuk az amit annak hiszunk?

vegtelen vilag: minimum 2 vegtelent ismerunkn A termeszetes szamok
vegtelenseget es a valos szamok vegtelenseget. Az univerzum milyen
ezen szempontbol? Bar en ketlem hogy vegtelen.

tudomanyos  konyvek, irodalom:
Typotex kiado: http://www.vision.euroweb.hu/typotex

Nemreg vettem toluk a 'Godel, Escher, Bach' cimu konyvet. Igaz
2800 Ft volt de nagyon jo konyv es konyvesboltokban nem lattam.

ui: Tegnap olvastam a SATEUROPE-ban (muholdas levelezolista), hogy 
Napkitores volt. Mondom a baratnomnek: Ma Napkitores volt. 
Visszakerdezett: hol ? 
:)))))))))))))))))))))))))))
ui2: aztan rajott hogy hulyeseget kerdezett de olyan jot nevettem. 
Gondoltam megosztom veletek.
> ----------------------------------------------------
"All splash and hiss - beyond my measuring"
Shriekback: Faded Flowers (Album: Oil & Gold)
> ----------------------------------------------------

Sziasztok!

A lampaoszlopos gondolatkiserlet modositott valtozatat 
kozlom. A kritikus hozzaszolasok nagyon hasznosak voltak.
Tulkomplikaltam, es kevertem nehany dolgot.
Egyszerusitettem a kiserleten.
Ennek ellenere kicsit bonyodalmas az ugy.
Jo lenne talalni meg egyszerubb kiserleti osszeallitast.
A gondolatkiserletekkel az a celom, hogy olyan szemleletes 
modelleket talaljak, melyekkel matematikai eszkozok nelkul is 
belathatok lehetnek a relativitaselmelet alapveto 
kovetkeztetesei. 

A modositott kiserlet:
Tegyuk fel, hogy egy mozgo jarmu villanyoszlopok mellett
halad. Mi ket oszlop kozott, pontosan kozepen allunk.
A kocsit mozgasaban figyelve - azt latjuk, hogy az eleje es
a vege eppen egy-egy villanyoszlophoz erkezett, a benne levo
utazo pedig pontosan velunk szemben latszik.
Ugyanebben a pillanatban latjuk azt is, hogy az
oszlopok lampai vilagitani kezdenek. 

Tudjuk, hogy a lampak fenyevel erkezett 
informacio regi. Azt a regebbi esemenyt latjuk most,
amikor a kocsi vegei az oszlopokhoz ertek, s a 
lampak kigyulladtak.
A kocsi eleje es vege azota mar elorebb jar.
Ebbol egyuttal kovetkezik az is, hogy a kocsin
utazo BKV ellenor csak a mi pillanatnyi benyomasunk 
szerint van kozepen.

O a kocsijaban hatrebb tartozkodik.

Hogyan elte at mindezt a kocsiban maganyosan utazva ?

Amikor szuros tekintete talalkozott a mienkkel - 
abban a pillanatban o is eszlelte az oszlopok 
talalkozasat a kocsi vegeivel, es a lampak felvillanasat, 
egyidejuleg.  Ez nem lehet ketseges, hiszen az adott pillanatban
eppen egy helyen tartozkodtunk vele, igy a befuto osszes 
informaciorol egyszerre ertesultunk, ugyanazt lattuk.

Mivel azonban - belathattuk - nem kozepen allt a kocsijaban, 
hanem hatrebb, igy az egyik felvillanast frissebb hirnek tartja a
masiknal, hiszen az utobbi hir elolrol jott, azaz szamara 
messzebbrol erkezett. 

Ha megismetelnenk a kiserletet ugy, hogy az ellenor a kocsijaban 
kozepre allna, akkor a felvillanasokat mar nem latna egyidejunek, 
mint elozoleg. A hatso villanas kesne, ami szamara azt jelentene,
hogy a mi rendszerunk lampaoszlopai kisebb tavolsaguak,
mint az o kocsijanak a hossza.

A jelenseg ami belathato volt - az, hogy  ha a mozgo rendszer 
hosszmerete egyezik a sajat mercenkevel, akkor a mozgo 
rendszerbeli megfigyelo a mi mercenket rovidebbnek talalja 
a sajat rendszerenek hosszanal.
A ket rendszer kozotti, bizonyos eltero eszlelesek nem sertettek az 
egyenrangusag elvet, hanem abbol adodtak, hogy a ket rendszer 
allo helyzetben eleve nem egyforma. 

A gravitacios ter leirasaval kapcsolatosan:
A mozgo tomeg tavoltere kesve valtozik, mert a test 
helyvaltoztatasanak informacioja veges sebesseggel jut el 
a tavolba. Ott a tererosseg mindig egy korabbi helyzethez 
tartozo erteket mutat.
Igy a test elotti ter ekvipotencialis gorbeseregekkel torteno 
abrazolasaban surusodesnek kell latszania, mogotte pedig ritkulasnak.
Minel nagyobb a test sebessege, annal nagyobb a gorbesereg
deformitasa a statikus allapotehoz kepest.
Ez nem helytallo ?


Jaj, van meg egy masik gondolatkiserletem is:

Idot mer az ellenor a szaguldo kocsiban.
Most a tavolodo kocsi mogott allva figyeljuk.
Idomereshez fenyt hasznal. 
Egy-egy impulzus-adot-vevot helyez el egymastol bizonyos tavolsagra.
Az ado-vevok kozott oda-vissza _pattog_ egy impulzus.
Az ellenor ismeri a feny sebesseget, es a delta tavolsag
ismereteben az impulzusok szamlalasaval boldogul.
A fenysebesseget megkozelito sebessegnel a feny relative
lassan halad elore az ado-vevok kozott, igy nyilvanvaloan
igen lassunak tunik a mi altalunk lathato impulzusfrekvencia.
Az ellenor gondol egyet, es keresztbe forditja a muszeret. 
Most a haladasi iranyra merolegesen helyezi el az egesz
szerkentyut.
A fenyimpulzus kilep a fenyforrasbol, s mikozben halad a masik 
oldal fele, a kocsi kozben mozog elore. 
A feny terjedese ugy tudom, nem fugg az ot kibocsajto forras
mozgasallapotatol.
Eltalalja-e  az impulzus az ellenoldali erzekelot ?
Igy is mukodnie kell a keszuleknek, hiszen, ha igy nem mukodne,
akkor az ellenor cafolni tudna a relativitas elvet.
Nem ertem, hogy mukodhet.
						   Udv: - geonauta-

Csavarjuk meg a kerdes. Hogy lehet, hogy bizonyos korulmenyek kozott pl. a befa
gyott pocsolyak feluleten nagyon szep atlatszo jegreteg keletkezik.?(Igaz nem k
ocka ...)

Udv
BFS