Roboz Andras ugy veli, az volt a baj Molnar Miklos tegnapi szovegevel, hogy 
ferfigyulononek belyegezte Fodor Evat. Nem az volt a baj. A baki az volt, 
hogy feltetelezte: (1) Eva ronda, es (2) ezert feminista. Errol ennyit.

-------------------

Mas. Az alabbiakban megprobalkozom ne1mi (eddigi) SZALON-os formabontassal. 
Ugyanis: adatokat fogok kozolni, felig nyers, felig feldolgozott formaban. 
Elnezest azoktol, akik nem ismerik a statisztikai modszerbeli hatteret vagy 
akiket mindez nem erdekel. Kerem, ok "lapozzanak". Ugyanakkor nyomatekosan 
kerem, a kello statisztikat ismero (TTK-s, stb.) vitapartnerek, s 
kulonoskeppen azok, akik hajlamosak szitokszokent hasznalni a feminizmust, 
jol figyeljenek.

A dolog hattere annyi, hogy az egyik aspiransommal a TARKI-III nevu, 1986-ban 
keszult magyarorszagi altalanos "social survey" adatain butykolunk (mas, nem 
noi ugyben). Ennek mellektermekekent keletkeztek az alabbi, a nok elleni 
diszkriminacio tenyet szerintem eleg vilagosan tukrozo adatok. n=2257 eset.

Az alabbiakban egy tobbvaltozos regresszios modell osszefoglalo tablazata 
kovetkezik. A fuggo valtozo a megkerdezettek teljes egyeni netto fizetese 
(vagyis elso es masodik gazdasag egyutt, a termeszetbeni juttatasok es 
jovedelmek nelkul, a valaszado altal bemondva.) A felmeres altal produkalt 
atlagos jovedelemertek = 5826 Ft, standard deviation = 3981. A KSH azevi 
becsult jovedelem-adata 6300 korulre jon ki, vagyis a felmeres kicsit 
alabecsli a KSH-hoz kepest a jovedelmet.

Elobb kozlom a fuggetlen valtozok listajat es ertelmezeset, majd pedig egy 
viszonylag relevansnak tuno regresszios egyutthato-sort elobb a metrikus, 
majd pedig (zarojelben) a standardizalt ertekekkel. A metrikus ertekek havi 
Forintkent ertelmezhetok, tehat pl. egy 896-os ertek azt jelenti, hogy a 
vonatkozo valtozo minden egyes ertekehez 896 Ft-nyi jovedelemtobblet 
kapcsolodik, mig egy, mondjuk, -1245-os ertek annyit tesz, hogy a fuggetlen 
valtozo minden egyes erteknovekedesehez 1245 Ft-nyi jovedelemHATRANY tartozik.

Tehat, a fuggetlen valtozok:

---------------------------------------------------------------------

AGE 	- eletkor (onkod)

GENDER  - nem: 	ferfi = 1
		no    = 2

WORK	- Dolgozik-e? 	nem = 0
		      	igen= 1
	
XTRAWK	- Vegez-e jovedelemkiegeszito tevekenyseget?
			nem = 0
			igen= 1

PARTY	- Parttag illetve -funkcioja van-e?
			nem parttag 		= 0
			"mezei" parttag		= 1
			alapszervi funkcio	= 2
			munkahelyi funkio	= 3
			fuggetlenitett partvezeto
				(munkahelyen)	= 4
			magasabb funkcio (megyei ill.
				orszagos szerv)	= 5


EDU     - Legmagasabb iskolai vegzettseg
			nincs			=1
			1-3 ev			=2
			4-5 ev			=3
			6-7 ev			=4
			altalanos iskola	=5
			szakmunkaskepzo		=6
			erettsegi		=7
			foiskola		=8
			egyetem			=9                   

-----------------------------------------------------------------------


Ime az eredmenyek:

Tisztelt SZALON!

A SZALON 420 szamaban tobben is visszatertek a feminizmus kerdesehez.
Engedtessek meg nekem, hogy megegyszer, kisse vilagosabban fejtsem ki, hogy
mire is gondoltam korabbi irasaimban, valaszkent a nezeteimet ert kritikara.

Harom temakor keveredik az irasokban:

1. feminismuz, mint ideologia, mint gondolatkor, mint eszmerendszer.
2. feminista mozgalom, mint tarsadalmi mozgalom a nok erdekeinek ervenyre
   juttatas vegett
3. ferfi es no viszonya a mai tarsadalomban

Vegyuk az elsot. IZMUS-irtam es elvetettem. Csergo Zsuzsa vedelmebe vette az
izmusokat mondvan, hogy nem hozhatok egy kalap ala, ezert roluk sablonosan
nem illene nyilatkozni.

Igazat adok Zsuzsanak, tulmentem az altalanositasomban a megengedett merteken.
Valasszuk le az izmusokrol azokat, amiket a kozvelemeny krealt hasonlo jelen-
segek osszefogalalasara es ezekre nezve kijelenetem: nincs igazam. A masik
vonalrol - ami a kommunizmust, a fasizmust, a nacionalizmust - es ide veszem a
feminizmust is - magaban foglalja, fonntartom velemenyemet. Ezek ugyanis tar-
sadalmi mozgalmak eszmei alapjai, ideologiai. Legyen barmennyire is nemes
cel es barmilyen tarsadalmi igazsagtalansag ezen eszmek alapja, mint ideolo-
giak boven rendelkeznek megmerevedett dogmakkal es ezert semmi, de semmi er-
telme nincs, hogy ezekrol vitatkozzunk. Vagy elfogadja oket valaki, vagy nem,
ez az o maganugye es donteseert viselje is a kovetkezmenyeket. En nem foga-
dok el semmi ilyet, fonntartom magamnak a lehetoseget, hogy a jelensegeket
ertelmemmel (legyen az barmennyire korlatozott, legyek buta, vagy kevesbe
buta) megvizsgaljam es a hozza valo viszonyomat kialakitsam.

Az a bizonyos mondat valoban zagyva. Csak azt akartam kifejezni, hogy lett-
legyen egy mozgalom ideologiajanak barmennyire is jogos alapja, a tovabbbit
menetet, a mozgalom iranyat es eredmenyet nem EZ A JOGOS ALAP, hanem a dogmava
merevedett tanokba belebolondult nem egyszer tokeletesen zavart elmek szel-
soseges indulatai fogjak kormanyozni es akkor leallni mar nagyon nehez.

Vegyuk a masodikat. Feminizmus, mint tarsadalmi mozgalom. Alairom, hogy ne-
mes celokert kuzd: megszuntetni a tarsadalmi igazsagtalansagot, ami - ugyan
tarsadalomtol fuggoen - tobbe, vagy kevesbe ugyan, de fonnall. Ha a mozgalom
nem ideologiai alapon allna, akkor meg tamogatnam is. De az ideologia kizar-
ja, hogy konkretan problemarol problemara talaljon megoldast es aktivistait
nem tudom komolyan venni, veluk vitat nem tudok folytatni, mert velemenyuk
igen nagy valoszinuseggel nem a sajatjuk, hanem az eszmei dogmak altal megha-
torozott. Azokrol pedig - ahogy font irtam - nincs mit vitatkozni. Hitvita.

Hogy ez mennyire igy van, eppen Fodor Eva bizonyitotta utolso ket irasaban.
Tamadtam az ESZMET, dogmanak nyilvanitottam. Elvbol utott vissza, azonosit-
va a DOGMAVAL, mint tudattartalommal a LOGIKAT, mint modszert. Azt hiszem,
Eva, mint meglehetosen inteligens no, maga is tisztaban van vele, hogy vala-
sza dogmatikus reakcio volt csupan.

Most pedig a harmadik kerdes: tarsadalmunkban a ferfi es noi viszony. Nagyon
egyetertek Korosi Gaborral, ahogy ezeket elovezette. A problema konkret es re-
alis. Nincs meg a noknek az az elismerese, aminek meg kellene lenni. Most
engedjetek meg, hogy errol a kerdesrol a sajat velemenyem kifejtsem:

Fonntartom, hogy ferfi es no nem egyenerteku. Csergo Zsuzsa, adatokat kertel.
Nem, nincs igazad, nem a nemiszerv ebben a ludas. Ha mar szervi kerdest hoz-
tal fel, a hormonhaztartas sokkal inkabb ludas ebben. De engedd meg, hogy ne
en foglalkozzam ezek adatszeru elobanyaszasaval (lanyaimmal, akik meg alaig-
alig evesek annyira le vagyok kotve, hogy keptelen vagyok utanamenni). Inkabb
probalj a kovetkezokre figyelni (ezek ugyan elvek, akar dogmak is lehetnek,
de hajlando vagyok elfogadni barmelyikrol hogy hibas, ha kelloen megindokol-
jatok):

Teziseim:

1. Nincs ket egyforma ember. A fgoldekereksegen lehet, hogy van, de azonos
   vonzaskorzetre gondfoltam elsosorban.
2. Nincs ket egyenerteku ember. L. mint font.
3. Nem szabad emberi karakterjegyeket ertekkategoriakent felfogni.
4. Ugyanaz a szemlyiseg egyik viszonylatban ERTEK, egy masikban NEM ERTEK.
5. A szemelyiseg kialakulasa folyamat eredmenye, amiben meghatarozo szerepe
   van a genetikanak, a szuletesi korulmenyeknek (inprinting) es a kornye-
   zetnek, abbol is az elet elso nehany evenek (l. Harris: I'm OK, you'r OK).
6. Minden emberi karakterelem egy atlagertek koruli hatalmas szorassal
   talalhato meg az egyedeknel.

Most terjunk at a ferfi/noi karakterekre:

Tovabbi teziseim:

7. Az atlagertekek nem feltetlenul azonosak ferfi es noi csoportokban es ezen
   felul kultura fuggoek. Elteroeket irtam es nem viszonyitom oket!!
8. A szorasok nagyon nagy mertekben atfednek.
9. Ferfiak es nok karakter vonasainak egy resze hormonalisan es genetikusan
   meghatarozott.

Kovetkeztetesem: ferfi es no nem egyenerteku, de ez NEM ERTEKKATEGORIA! Nem
jelenti, hogy barmelyikuk is kulonb lenne a masiknal. Viszont jelentheti azt,
hogy egyutt, egymassal es egymasert jelentenek erteket.

Hangsulyozom: magam a noket tisztelem, becsulom es tamogatom. Maganeletemben
igyekeztem ezt kovetkezetesen ervenyesiteni is. Barati tarsasagomba ferjek,
felesegek egyarant es szinte egyenertekukent vettek reszt akarmilyen szel-
lemi tevekenysegben. Csaladomban is ezt kovettem. Evekig haushusband voltam,
csakhogy ifju nejem tanulhasson es ne legyen zardaban. Honapokon keresztul
viseltem kis gyerekeim teljes gondjat (meg pelenkas korban is!!!). Tudom,
hogy mit jelent ugy magas szintu szellemi munkat vegezni, hogy kozben azon
kell toprengeni, hogy mi legyen az ebed (egyebkent nem lehet). Tudom, hogy
mit jelent 2.5 muszakban dolgozni, megtapasztaltam es nem csak nehany napig.
Tudom azt is, hogy mit jelent negativan megkulonboztetve lenni allas-palya-
zaton (legutobb en estem ki es specielle egy not vettek fol oda), meg ami-
att, mert az ember egesz ejjel beteget apolt es ugy megy interview-ra.

Eppen ezert magam nagyonis tamogatom, hogy a nok el(ill. pontosabban:vissza)-
nyerjek azt a tarsadalmi rangjukat, ami egyszer mar megvolt. De ezt nem tudom
ugy elkepzelni, hogy HATALMI allapotot cserelnek. Nem tudom ugy elkepzelni,
hogy a ferfiakat alarendelt szerepre kenyszeritik. Csakis a partnersag alap-
jan latom realisnak a ket nem viszonyat, csakis a kolcsonos megbecsules es
tisztelet lehet a valtozas iranya. Robert Merle: Vedett Ferfiak c. regenyet
ill. Karinthy Frigyes: Capillaria c. novellajat ajanlom becses figyelmetekbe
ezugyben.

A nomozgalmak ugyanis nem efele haladnak. A feminizmus ideologiajarol nem is
beszelve. Ugyhogy ezekrol nem csak, hogy nem vitatkozom, de sajnos tamogatni
sem tudom oket, megha celjuk egy nagy reszevel egyet is ertek.

Ezert folteszem a kerdest: Zsuzsa, Eva! A partneri viszonyrol mi a velemenyetek?
Hallhatnek errol esetleg tobbet? Vagy amit leirok csak mint ADAT el tovabb?

Tisztelettel:  Cser Ferenc

Legutobb tobben megemlitettek, hogy a homosexualitas nem gyogyithato. Ez 
igy nem igaz. Kezdem azal, hogy a homosexualisok jelentos resze nem is 
akar gyogyuulni. Marmint akar, ha parkapcsolati konfliktusa van(de akkor
csak az ezzel kapcsolatos problemabol akar kigyogyulni, nem a homosexualitas-
bol), vagy a stigmatozacio okozta kellemetlensegekbol-de ekkor sem a
homosexualitasbol magabol. Ha valoban ki akar gyogyulni a homosexualitasbol
valaki(hangsulyozom, hogy a gyogyuilas idezojelben ertendo, mert szerintem nem
betegsegrol van szo!) es kis szerencseje van, akkor bizonyos technikakkal 
atnevelheto heterosexualitasra.
Korosi Gabor azt irja, nem betegseg, talan, mert nem gyogyithato. A 
gyogyithatosag nem lehet kriteriuma a betegsegnek, mert ebben az esetben pl. 
a rosszz indulatu daganatos megbetegedesek nem lehetnenek betegsegnek, csak 
addig, amif gyogyithatok.
Emlitettem, hogy , ha a homosexualitast betegsegnek tartjuk, kialakulhat a 
pasasban(noben) a betegsegtudat, ami nem szerencses. A betegsegtudaton
kivul a masik a problema, hogy ez lehetoseget teremtene arra, hogy embereket
esetleg kenyszergyogykezelesnek vessenek ala, mondvan, ha betegseg,
es gyogyithato, akkor tessek gyogyittatni magat! (Lsd. Magyarorszagon, a 
multbeli kenyszer elvono kezeleseket.) Tehat jobb, ha megmaradunk az 
allapotnal. Perenyi Andras

Kedves Zsuzsa!

Bar Roboz Andras figyelmebe ajanlottad az "ideologiamat", ugy erzem nekem
kell megvedenem. Eloszor is szeretnem, ha belegondolnal, hogy te szemely
szerint valoban akadalyoztatva vagy-e akar politikai, jogaszi, vagy 
uzletasszonyi palyafutasodban, amennyiben a kepessegeid, mint feltetelezem, 
megvannak hozza.

Masreszt figyelmedbe ajanlom a kovetkezo gondolatmenetet, ami ket 
embercsoportrol, a kulfoldon elo, es Magyarorszagon elo magyarokrol szol:
(1) Lenyegeben minden magyarnak modjaban van kulfoldre vandorolnia, ha
    "van gusztusa hozza". (<- idezet Zsuzsa gondolatmenetebol, nem sertgetes)
(2) A Magyarorszagon elok "kevesbe sikeresek a gazdasagi piacokon", mint
    a kulfoldre tavozottak. 
"Ha nem sikeresek, pedig lehetnenek, akkor vagy nincs kedvuk hozza,
vagy nem eleg tehetsegesek es szorgalmasak.  Aki ugy gondolja, hogy"
a Magyarorszagon eloknek "egyenlo lehetosegeik vannak" kulfoldre tavozni,
"annyit kapnak, amennyit kernek, illetve amennyit ernek, akkor az illeto azt 
gondolja, hogy annyit ernek, amennyit kapnak, vagy pedig nem kernek tobbet.  
Igenytelenek, vagy pedig kevesebbet ernek." Ezt sommaznad ugy,
"hogy az illeto gondolatsorbol levezetheto" a Magyarorszagon elok 
"alacsonyabbrendusege."

A gondolatmenetben ott a hiba, hogy mas ertekek, megfontolasok is vannak, 
mint a gazdasagi, politikai piacon elert sikerek. Az otthon maradottaknak 
ilyen lehet a hazaszeretet, vagy a kenyelem, vagy az ismeretlentol valo
felelem, vagy a baratokhoz valo kotodes; a noknel a gyerekek nevelese, 
ami talan nemcsak aldozat, hanem orom is lehet, vagy a ferj tamogatasa,
vagy a tradicionalis szerepek onkentes vallalasa. Azok a nok, akik a karriert 
tekintik elsodleges celnak, kepesseguk es szorgalmuk szerint elerhetik 
celjaikat, legalabbis ezt allitottam. 

A kerdes tehat az, hogy miert vannak az ilyen nok kevesen, jo lenne-e, ha
tobben lennenek, es mit lehet tenni azert, hogy tobben legyenek.
En azt gondolom, hogy jo lenne, ha tobben lennenek, hogy a tarsadalmi
folyamatok ebben az iranyban haladnak, es hogy a radikalis feminizmus 
altalam tapasztalt megnyilvanulasai ezt a folyamatot rendkivul ketes 
erteku eszkozokkel probaljak siettetni. Tovabba azt gondolom, hogy
a megerdemelten sikeres es elismert nok nagyobb szolgalatot tesznek ezen
ugy erdekeben, mint azok, akik a ferfiakat ellensegnek kialtjak ki,
es az ilyen szellemu torvenyekert es joggyakorlatert harcolnak. 

Amen,

Gabor

U.i. Sajnalom, hogy ismetelnem kell magam, de ugy latszik nehezen megy at
     az uzenet. A dalia's es sziporkazo Fichtinger Gabort ezuton is 
     udvozlom, es tudatom vele, hogy sem Molnar Miklos irasaval, sem Csaszar
     Peter te'li tortenetenek sajatos interpretaciojaval nem ertek egyet,
     es soha nem is nyilatkoztam ebben az ertelemben. Az invertalt baseball
     sapkasok lelki felsobbrendusegerol alkotott velemenyet peldaul a
     homoszexualitasra vonatkozoan osztom, mint ezt az utobbi homoszexualis 
     vitanak a legelejen irtam is. A szexualis kommunikaciojuk 
     magasabbrendusegerol egyaltalan nem vagyok meggyozodve, de ha jol 
     emlekszem a vita nem errol szol. Fodor Evat tudtommal nem sertegettem, 
     csipkelodesem soha sem volt elesebb az altala kezdemenyezett stilusnal. 
     Vegul az "intencionalt tudatlansag"-rol, osszefuggesben a Kovacsekrol 
     szolo peldazattal, csupan annyit, hogy korulbelul annyira illik ram 
     a feleseget elnyomo gonosz Kovacs szerepe, mint Molnar Miklos 
     sertegetese Fodor Evara.

A lanyok a vadasz  utcaba jarnak: egy orakor gyakran
talalkozunk veluk,   tarkan   sereglenek ki  a korutra,
vihognak   es  sugdoloznak.   Copfjukon   piros  es kek
pantlika fityeg,  harman-negyen osszefogoznak, egymasba
karolnak, az egyik halkan  sugva mond valamit, hangosan
kuncogni kezdenek.
   Ellensegesen es ertetlenul es  irigyen  nezem  oket,
vajon  mifele butasagokon  nevetnek  folyton?  Es   mit
sugdoloznak?  Ha ket lany osszejon, mindjart sugdolozni
kezdenek,-  ismeretlen  dolgokon nevetnek, elkomolyodom
es gyanakodva,  rossz erzessel huzom  fel a szemoldokom
-, valami profan,  cinikus,  tisztazatlan dolog  van  a
vilagon;  amirol  csak   ok tudnak, es   mindig   arrol
beszelnek;  gunyosan   es  alattomosan   neznek ram, es
elszaladnak.  Vajon mi lehet az?
   Mert valamit  tudnak, amit en  nem  tudok.  Kulonben 
butak   es  tehetetlenek,   novenyt   es   bogarat  nem
gyujtenek, belyeget se. Leydeni palackot nem csinalnak,
sem magdeburgi  felteket.  Egyszer napfogyatkozas volt,
a hold arnyeka  athaladt a  napkorong elott.    Napokig
keszultem   ra',  uveget  kormoztam,  es dobogo szivvel
vartam a csillagaszok  altal kijelolt idopontot.  Mikor
a fenyes tanyerba beleharapot a fekete csorba, ujjongva
es ahitattal kiabaltam -  es  kezemben a kormos uveggel
kerestem  valakit,    akinek  elmondjam, hogy  milliard
kilometernyire   mi  tortenik   Odaku~nt.   Csak   ke't
lanyismerosom  volt  a  masik szobaban,  befutottam, es
lelkendezve hivtam o"ket, hogy jojjenek gyorsan, mert a
pompas  szinjatek  csak  percekig  tart.   Nem lehetett
ravenni egyiket se, hogy az utcai szobaba  atjojjenek -
valami butasagon vihogtak, csufoltak engem, ugyan hagyj
bennunket,  mondta'k.     Duhosen     es  gesztikulalva
magyaraztam, hogy milyen nagy es ritka  tunemenyrol van
szo, es  hogy  mindjart ve'ge lesz,  es hogy csak arrol
van szo,  hogy  atjojjenek  az utcai szobaba, kiabaltam
elkeseredve.  Valami ke'tertelmu  ostobasagot feleltek,
egy szon megint vihogni  kezdtek, nem jottek at es  nem
nezte'k meg.
  De vajon mi lehet az - mert valami van veluk.  Valami
van, amit mindenki  tud,  csak en  nem,  ami miatt  ugy
ba'nnak  a lanyokkal, mint  valami kivaltsagosokkal, es
o"k ezt tudja'k.  Me'g egeszen kicsike voltam, amikor a
rokonaim ilyeneket mondtak nekem, "ha't a'llva hagyod a
kisasszonyt,  es  te   leulsz?  nem  szegyelled  magad?
milyen gavaller lesz  beloled?",  es nekem fel  kellett
allni a kenyelmes szekbol, hogy az a csipke'be oltozott
kis majom leulhessen.  Az arcom e'gett a  szegyentol es
a  haragtol    -  miert?   Micsoda   ostoba,  jogtalan,
igaztalan elony?  Ha pofon  va'gnam, leesne a  szekrol.
Dehat  o" pofonva'ghat, megala'zhat engem,  csak azert,
mert   o"  a gyengebb,  es  lovagiassagbol  nem uthetem
vissza?  Hat nem latja'k, hogy o"  tudja ezt es kinevet
bennunket es kenyelmesen elterpeszkedik?
   Miert? Miert? Mi lehet ez?
   A lanyokat  nem  bantja  senki.  Taknyos   masodista
korukban mar magazza oket a tanar, nem  kapnak barackot
se a fejukre,  udvariasan  beszelnek veluk.  A  felsob-
bistakat plane kisasszonynak szolitja'k,  az  iskolaban
is.  Fiatalabb tana'rok elore koszonnek nekik  az utcan
- hallatlan!  Szelidseg, gyongedseg veszi korul  oket -
en  meg  tegnap olyan  brusztflekket  kaptam  verekedes
kozben,    hogy egesz  nap   nehezen  le'legezem.    Ha
elmondanam,  azt felelne'k,  hogy ugy  kell, miert  nem
va'gtad  pofon, nem  szegyelled magad? Dehat o" kezdte,
tanar ur! -- hat engem  nem ve'd senki?  Nem szegyelled
magad?  egy felnott fiut ve'deni kell -- micsoda katona
lesz beloled?
   Az a'm -- katonasag. Tornaoran, szabadgyakorlatokban,
felvonulasokon  keszulunk ra'.  Hideg   priccs, borju a
ha'tamon, puska es szurony.  Hiszen szep, lelkes dolog,
tudom  es va'gyom   is ra'--  dehat miert   csak mi?  A
haza't meg kell   ve'deni.    Aki  nem kockaztatja   az
elete't a  haza'ert,  az gyava es becstelen.   Hat o"k?
O"k  miert nem gyavak  es becstelenek?  Eszukbe  se jut
kockaztatni     az   eletuket  --   ezek  vihognak   es
pipiskednek: megis senki se mondja,  hogy o"k gyavak es
becstelenek,  so"t!  inkabb   eszmenyul allitja'k o"ket
elenk.  Meg kell  vedeni  a  no"ket,  a gyenge  no"ket!
Kiralyert, a hazaert  - es  a no"kert!   Ha't  a lanyok
kiralyok?
   Miert? Miert? Miert?   
   Miert mindenutt es minde'g ez a kivetelezes, ez az
extravurtst,   ez   az  elnezes   - miert,   miert?   A
villamosban fel kell allni  nekik - a legjobb  falattal
o"ket kell megkinalni, ha leejtenek valamit, ugy allnak
ott,    hanyagul es kenyelmesen,   mintha a   termeszet
torvenye volna,   hogy  azert nekem le   kell  hajolni.
Tizennyolc eves koruktol kezdve  kezet csokolnak nekik,
mint az  oreg  puspokoknek, akik munkaban es  a'ldasban
toltotte'k eletuket.  Jobboldalra kell engedni o"ket az
utcan.  De hat miert?  Mit  nyujtanak o"k, mit tesznek,
miert  kell  tisztelni oket?  Hiszen   mu"veletlenek es
ostobak, lustak es dologtalanok.  Mulatsagokban  no"nek
fel,  ferjhez mennek  --  attol kezdve  ferjuk dolgozik
helyettuk  hogy eltartsa o"ket.  Szabadjegyet valtottak
az eletre azzal, hogy megszulettek -- mig  nekunk veres
verejtekkel kell  kiverekedni minden percunket, ujra es
ujra bebizonyitani, hogy jogunk van az elethez.
  Dehat miert, miert, miert?
  A fiuk valami szegyenletes es ostoba dologrol fecseg-
nek, az iskolaban.  Nem, az keptelenseg, ostobasag, nem
lehet.  Itt  valami   titok lappang, az  bizonyos -  de
o"rultseg,   az lehetetlen,  hogy  az  legyen a  titok.
Hiszen  ez egy buta vicc,  egy gyerekes jate'k - hiszen
ennel csak  erdekesebb   a  Toricelli-fele  u"r,   vagy
Leclanche'-elem?
   Miert? Miert?
   Erzem, hogy egy napon meg fogom e'rteni.  Fe'lek et-
tol a naptol -- ezen  a napon keveredem  majd el a nagy
szurke tomegbe: ezen a napon jovok  ra', hogy en  is az
vagyok,   amik ezek  itt, akik  szembe  jonnek velem az
utcan. Ezen a napon  el fogom  felejteni az Osztalyt, a
Lechanche'-elemet, a novenygyujtemenyemet,  es el fogom
felejteni o~nmagamat.

                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O			



@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Bar azt hiszem, hogy az olvasok tobbsege - s kulonosen 
azok szamara akik ismerik Gabort,   ;-)  - nyilvanvalo, 
hogya e dolgozatot nem o kovette el; de kotelessegemnek
erzem megjegyezni, hogy - legjobb tudomasom szerint, - 
Karinthy Frigyes a fenti sorok szerzoje. 
                                        -ts


PS: Sajnos Gabort nem sikerult elernem, ezert voltam
kenytelen en megirni ezt a kiegeszitest.
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@