Pellionisz Andras irja:

PA> Tom Lantos es igen sok mas Kongresszusi Kepviselo es Szenator
PA> nagyon jol ismert fasiszta es naciellenes nezeteirol es
PA> aktivitasarol.

Ez a mondat engem orbavagott, igy lefasisztazni oket, aztan
masodik olvasasra rajottem, hogy fasiszta- es naciellenes
nezetekrol van szo.
               G.M.

Tisztelt Forum!

Irtam volt hajdan:

> Szerintem sok kerdesben maga PA is legalabb
> olyan kevesse elfogadott nezeteket vall, mint ama (sztalinista)
> pecsi biofizikus akademikus, vagy (partvonalon kivalo) budai fizikus,
> akiknek nev szerinti emlitese ugy tunik, valamilyen akadalyba
> utkozik. (Amugy a fizikus nyilvan Janossy, a masikrol gozom sincs.
> Sot Janossy PA allitasaval ellentetben igenis eloallt egy alternativ
> elmelettel, aminek bizonyitasara sok kiserletet vegzett
> sikertelenul. [ Mellesleg Janossy politikai, tudomanypolitikai
> tenykedeseit kifejezetten elitelem, igy az ezzel kapcsolatos
> elcelodesek batran mellozhetok. ])

Elismerem, ezt valoban lehet ugy ertelmezni, hogy PA tudomanyos tenykedeset
minositem, bar ha figyelembe vesszuk, hogy az idezet egy olyan levelbol valo,
amelyben PA Hix-es tetteit taglaljuk, remelem a tobbseg is arra gondolt,
amire en, hogy pl. PA balkotmanyugyi nezetei azok, amelyek nem nevezhetok
kifejezetten szeleskorben elfogadottnak.

Miutan a vita is eppen ekorul zajlott, nem ertem, hogy miert kell felreerteni.

Amugy szeretnem hinni, hogy Pellionisz Andras nem tart olyan primitivnek,
hogy kinezne belolem, hogy az altalam nem ismert tudomanyos munkassagat
kezdem el biralni.

                                             Udvozlettel:  Hajdu Csaba

> Ha hiszed, ha nem, a vonatkozo itelet a "kadi"-tol nem vonatkozhat Hitler-re,
> sem tarsaira, sem szellemi orokoseire.

Hiszem.  A tortenet kadija VALOBAN nem itelkezett sem Hitlerrol, sem
tarsairol, sem szellemi orokoseirol.

Udv,
Pannon J.

Az alabbi rovidhir a Science August 7, 1992 szamaban a 743. oldalon jelent
meg.

Academy Asks Russian Scientist to Resign

In an unprecedented move, the U.S. National Academy of Sciences has asked a
prominent Russian mathematician Igor Shafarevich, to resign his membership
because of what academy president Frank Press calls his "anti-Semitic
writings" and the "discriminatory" hiring practices at his Russian
institute.
	Shafarevich is one of the academy's 287 foreign associates and
heads the algebra section at the Steklov Institute, a Moscow mathematics
research institute. He also wrote Russophobia, a 1982 book that argues that
Jews are hostile to Russian culture and were responsible for the 1917
Bolshevik Revolution that spawned the Soviet communist government.
	Many American mathematicians have long pressed the academy to
express its concern about Shafarevich's widely publicized views, and in a
16 July letter to the mathematicians, Press and another academy official
finally did so. Calling Russophobia "deplorable", the officials said
Shafarevich should resign because the book's sentiments violated "the
principles of our academy". The officials also questioned the
"discriminatory practices" at the Steklov Institute, noting that there are
"few, if any" Jewish members. Shafarevich could not be reached for comment.

Eddig az idezet.
Kulonosen most, hogy a U.S. Congress talan targyalni fogja Csurka ugyet, a
M.o.-i antiszemitizmus is jobban napfenyre kerul. Kivancsi vagyok vajon tud
-e valaki arrol, hogy Csurka barmilyen U.S. intezetnek/intezmenynek tagja
lenne. (Termeszetesen az Aria Nation-on kivul ;-).) Ha Csurka tiszteletbeli
vagy egyeb tag itt az USA-ban, nagyon szivesen vallalom Csurka cikkenek
angolra forditasat es egy level megszerkeszteset, amit az illeto
intezmenynek el lehetne kuldeni. Tehat ha van erdeklodes es termeszetesen
informacio, jelentkezzetek.

Udv,

	Geza

Kedves Orosz Feri!

Eloszor is koszonet az ujabb reszletes, s ismert partbeli
elkotelezettseged ellenere is egeszen targyilagosnak tuno beszamoloert.

>    Dobos Laszlo felvideki iro. Legjobb regenyeit a 45-48 kozotti "hontalansag
> eveirol" irta, igy a Foldonfutokat es az Egy szal ingbent. A polikai eletben i
s
> reszt vesz; a legnagyobb szlovakiai magyar politukai szervezet, a Duray Miklos
> vezette Egyuttelesnek volt alelnoke es parlamenti kepviseloje. (Lehet, hogy
> most is az, de amiota eljottem, nem tudom, hogy milyen valtozasok tortentek.)
> Szelsosegektol mentes, jozan ember; talan Fur Lajoshoz tudnam hasonlitani a
> magyar politikusok kozul.

Hmmm... Ha Duray partnere, akkor talan egyeterthetek Kendevel Dobos
megfeleloseget illetoen.

>  A kisebbsegi magyarsagnak Roma-
> niaban, a Vajdasagban es Karpataljan egyseges politikai szervezetei vannak;
> gyakorlatilag "Magyar Partnak" tekinthetoek. A szlovakiaiak tagoltabbak, de 4
> szervezet ott is tomoriti szinte a teljes magyarsagot, es van egy egyseges,
> tobbszazezres kulturalis tomegszervezet, a Csemadok. Igy ezek valasztott veze-
> toi joggal tekinthetok az ottani magyarsag meghatalmazott kepviseloinek. Ny-on
> ilyenrol teljesen termeszetesen errol nem lehet szo. A kerdes tovabbi reszlete
-
> ibe nem megyek bele, mivel veled es Kendevel szemben nekem e kerdesben "nem
> osztottak lapot".

Ezt a "laposztast" nem egeszen ertem, s azt sem amit a nyugati magyarsag
szervezeteirol irsz.  Honnan veszed azt, hogy azok vezetoit nem
valasszak meg?  Abban azt hiszem igazad van, hogy vannak olyan,
tobbnyire csak nevukben elo nyugati szervezetek amelyekben onjelolt
vezetok vannak, de ebbol altalanositani?  En pl. joval tobbrol tudok,
ahol rendes tisztujito valasztasok vannak, s a problema inkabb az
szokott lenni, hogy nehez ravenni tagokat a vezetosegi jeloltsegre az
azzal jaro sok munka miatt.  Igy aztan sokszor csak egy jelolt van
minden posztra.

Persze a nyugati magyarsag szetszortsaga miatt az itteni szervezetek
sokkal kisebbek mint az elcsatolt teruletek szervezetei, s masok az
alapveto celok is mint ott.  Viszont ezek a szervezetek sok esetben
beletartoznak, ill. egyuttmukodnek egy-egy nagyobb "umbrella
organization"-ba/-nal, mint pl. a Szab.harcos Vilagszovetseg.  Viszont el
tudom kepzelni, hogy Kende nem arul egy gyekenyen az ilyen
szervezetekkel.

>    Kende valoban liberalis politologus; elsosorban a nemzetfogalom vizsgalata-
> val foglalkozik. Gyakran jar haza kulonbozo konferenciakra. Tobbszor is volt
> alkalmam a Forumon is ismert Molnar Gusztavval valo erdekfeszito vitait hall-
> gatni. Szakmailag nincs jogom minositeni; politikailag nezve a nemzeti kerdes-
> ben vallott allaspontja az SzDSz es a Fidesz kozott all (mig Molnare a Fidesz
> es az MDF kozott). Kendenek nagy erdeme, hogy egyik letrehozoja volt a Parizsi
> Magyar Fuzeteknek. Ebbol a sorozatbol en is, de meg szamosan masok is, sokat
> tanulhattunk 56-rol, a sztalinizmusrol, kadarizmusrol. Talan a hazai szamizdat
-
> nal is bovebb es szinvonalasabb irasok jelentek meg itt; nemegyszer hazai szer
-
> zok otthon meg nem jelenheto muvei is.

A Magyar Fuzetekrol hallottam, de a politikai iranyultsagarol semmit nem
tudtam.  Mindenesetre Kende eddigi megnyilatkozasai alapjan valami
olyasminek kepzelnem el, mint az USA-beli, Itt-Ott lapot amit az Elteto
Lajos professzor neverol ismert magyar barati tarsasag ad ki.  Ez a
tarsasag meg tulsagosan bratyizott a Kadarekkal, s azok itteni
ellensegeit meg "ho:bo:rgo"knek" nevezte.

>    Most vasarnap lattam a Los Angeles-i magyar TV-ben egy kb. 20 perces ossze-
> foglalot a vilagtalalkozorol; ugy vettem ki, hogy A Het osszeallitasa alapjan
> keszult, Palfy G. foszereplesevel.

No csak, nem is tudtam, hogy az a bizonyos adas mar nem csak regi
szirupos filmeket es helyi hireket mutat be.  Ezt az adast te tudod
Riverside-on is venni a kabelen?

> A beszedtoredekekbol es a nyilatkozatokbol
> ket vitatott kerdest tudtam kihamozni. Az egyik az, hogy kiknek volt igazuk:
> azoknak-e akik Kadar alatt is megtalaltak a modjat, hogy erinkezzenek az ott-
> honiakkal, akar a Magyarok Vilagszovetseget is folhasznalva, vagy azoknak, aki
k
> ettol mereven elzarkoztak. Az e temaban megszolaltatottak (Bertalan Imre ameri
-
> kai reformatus puspok es Komlos Attila reformatus lelkesz, a Vilagszovetse vol
t
> fotitkara), Palfyval egyutt az elso lehetosegre voksoltak. Kiderult azonban,
> hogy "voltak akik megperzselodtek" emiatt.

Mint az elobb utaltam erre Elteto proffal kapcsolatban, idekinnt az
emigracio politikailag aktiv reszeben elegge nepszerutlenek voltak ezek
az otthoni hivatalosokkal bratyizo liberalis ertelmisegiek.  Ezzel
tulajdonkepen diszkvalifikaltak magukat mint emigransok, s legfoljebb
kivandoroltaknak szamithattak be magukat.

Az nem igaz, hogy ez volt az EGYETLEN modja az otthoniakkal valo
kapcsolattartasnak.  Ugyanis az akkor MVSz-t ismerve, ok nem is a neppel,
hanem azok elnyomoival paktaltak.  Ezen meg az sem valtoztat, hogy a
rendszer kegyebol (ill. rafineriajabol) alkalmuk volt otthoni
muveszekkel, tudosokkal, stb., kapcsolatba kerulniuk.  Ehhez viszont nem
volt szukseguk az MVSz-re, hiszen egyeni alapon is csinalhattak volna
ezt.  Elvegre sokunk latogatott haza egyenileg azokban az idokben, s
ahhoz nem volt szukseg a Part es KM kontrollja alatt levo MVSz-re.
(Miert van az, hogy a liberalisok mindig kettos mercet alkalmaznak a
diktaturakkal valo kapcsolatot illetoen?  Amikor kommunista rezsimekrol
van szo, akkor az olyan kapcsolatok allitolag lazitjak a rendszert,
stb.,  amikor meg jobboldaliakrol van szo, mint pl. Del-Afrika, akkor
mindennemu erintkezest bojkottalni akarnak.  Lasd Paul Simon emlekezetes
nem-hivatalos turnejat Del Afrikaban, ami elsosorban az ottani negerek
kozott volt, s megis sokan azt nem tartottak politikailag korrektnek.)

Nekem (s sok masnak) az a velemenyem, hogy az akkori MVSz altal
behalozott intellektueleket elsosorban hiusaguk, a potyazas lehetosege
vezette a rezsimmel valo kompromisszumra.  Eleg baj, hogy ennek
ellenere, a rendszervaltozas utani kormany tovabbra is elsosorban ezeket
a volt tarsutasokat tartja elsoszamu partnereinek a nyugati magyarok
kozul.  Azt hiszem ennek nem csak az az oka, hogy elvegre azokkal mar
ismeros volt a "regi idokbol", hanem az is, hogy a puha diktaturaval
tobbe-kevesbbe megalkudott otthoni ertelmisegi elit "kenyelmesebben"
erzi magat a hasonlokepen kompromittalodott nyugati magyar
ertelmiseggel.  Vele szemben nem lehetnek esetleges alacsonyrendusegi
komplexumai, mig a meg-nem-alkuvo nemzeti emigracioval szemben talan
igen.

>    Lenne egy kerdesem az otthoniakhoz: hogyan valasztottak meg (jeloltek ki?)
a
> hazai resztvevoket?

Szambol vetted ki a szot.  Erre en is kivancsi lennek.

Udv,
Pannon J.

Kedves (Pannon) Joska, sajnos TELJESEN igazat adok neked, hogy
"paktumokat" erzel a partdokumentumok felfedesenek majdnem
teljes HIANYABAN.  Azt nem tudjuk, hogy a Reagan-Gorbi-Genscher-
Shamir-Horn vilag PAKTUMA vajon irasos volt-e es valamikor
elokerul-e majd, sot azt sem tudjuk, hogy ilyesmi egy konkret
helyhez es idohoz kotheto (Rose Garden, egy Moszkva melletti dacsa,
Rozsadomb, stb). Mindez nem tul erdekes, mert TUDJUK, hogy a fenti
urak kozul EGYIK SINCS MAR HATALMON es az az (atmenteti)
tortenelmi allapot melyet "paktumuk" (nevezzuk "rose"-paktumnak,
szep pinko szinu) stabilizalni igyekezett, mar egyertelmuen a MULTE.

A tortenelem igen erdekes (es veszelyes) idoszakaban elunk. A regi
paktumok, Trianon, Jalta, es legutobbi "Rose", mar latvanyosan
ervenyuket vesztettek,  UJ NEMZETKOZI "PAKTUMOK" VISZONT UGYAN
TALAN MAR KORVONALAZODNAK, DE MEG NINCSENEK.  A "paktum-
vakuumot" talan legjobban a jugo-kaosz bizonyitja, hiszen
nyilvanvaloan azert nincs rendezes, mert NINCS uj paktum. Ne
felejtsuk el, hogy Maastricht is osszeomolhat napokon belul (szept.
20) a franciak miatt (az angolok maris assak a sirt amelybe az uj
nyugateuropai unio paktumtervezetet lokik, raadasul ugy tunik a
"piszkos munkat" a danok es franciak vegzik el nekik).  Vajon EGY
EPPEN SZETMENO EUROPA paktaljon egy EPPEN VALASZTASI
DILEMMABAN LEVO USA-val es EGY EPPEN TELJES KAOSZBA SULLYEDO
OROSZ BIRODALOMMAL egy asztalnal? Alljon meg a menet. Vajon
milyen szerepet jatsszon Japan, melynek tozsdearai a 89-es szint
FELERE zuhantak, ugyanakkor szigeteit Jelcin a belso orosz
nacionalizmus miatt egyhamar NEM adhatja vissza (ujabb szog Jelcin
koporsojaba)? Vajon milyen szerepet jatsszon Nemetorszag,
melynek "szereny kakas a nyugateuropai kozos tyukolban" c.
strategia-bohozata harom heten belul fejreallhat (Le Pen), mikozben
a nemet neonaci mozgalom (is) orarol-orara erosodik? Milyen
szerepet jatszhat Keleteuropa, amely kommunistak orcapofatlan
hatalmi restauracioja (Miloszevics, Iliescu, Meciar) es a "gyenge
demokraciak" Shakespeare-szeru "tragikus hos" kiserletei kozott
vergodik? Uraim, olvastak onok a tortenelemkonyvekben a weimari
es Masaryk-fele "gyenge demokraciak" es a hitleri diktaturak kozotti
"versenges" kimenetelet? (Kulonos tekintettel a balkani roman
diktaturakra, MELYEKNEK TELJESEN MINDEGY VOLT MINDIG, hogy epp a
nacizmus vagy a kommunizmus fazisaban vannak-e).

A "paktumvakuum" bizony eltarthat egy darabig. Minimum harom
hetig (szept. 20), de inkabb ket honapig (nov. 4), de legvaloszinubben
az orosz "atmeneti allapot" Pamjatyizalasanak vagy "Kommunista
visszarendezodesenek" (1993 marc. 21) ilyenolyan tragediajaig.

Addig is a  "kiviragzott a mocsar" tiszavirageletu, maximalis
entropiaju jelensegeivel szorakoztatjuk egymast pl. a forumon (is).

Tevedes ne essek, Lantos a DEMOKRACIA bajnoka (mi mas lehet egy
valamirevalo USA politikus?), neki egy Csurka-nevu szinmuiro NEM
TEMA. Lantos ur, mint politikaban jocskan iskolazott szemely, NEM
ESIK pl. abba a pitianer politikai hibaba, hogy "leantiszemitazza" pl.
Csurkat. Bush-t is "leantiszemitaztak" politikai ugyetlenkek (kaptak
is a fejukre oreg izraeli rokaktol). Lantos MAR REG kinott ilyen
gyerekeskedesbol.

Jellemzo, hogy "nacinak", illete "fasisztanak" sem nevezi Csurkat. Az
USA jogallam, ahol a "nacik" (a nemet nemzetiszocialista part
tagjai) egy jogi kategoria, melybe ha valaki beleesik (mondjuk
Demjanjuk vagy Waldheim) az egy igen kemeny menet, idosb
politikusok nem szoktak kalapjukat konnyeden (helyesebben
konnyelmuen) hajigalni kulonbozo ringekbe. A "fasiszta ideologia
egyes elemeit es kifejezeseit" veli felfedezni. Ez egy rendkivul
ovatosan tett FIGYELMEZTETES, hogy a vilag (beleertve az USA-t)
nem csukhatja be a szemet annak veszelye elott, hogy akar a
fasizmus, akar a kommunizmus kisertete FELTAMADHAT. Ennyi.

Amugy a figyelmezetes ovatossaga peldamutato, mivel "fasiszta
ideologia egyes elemeit es kifejezeseit" szinte mindenhol eszre
lehet venni, sot az onmagaban semmit sem jelent. Mint Fried ur
kimutatta pl., a "szocializmus" mint politikai elem es kifejezes a
fasiszta es kommunista ideologiak gyujtoneve, elobbi "nemzeti",
utobbi "nemzetkozi". Idezzuk tehat fel a fasizmus-kommunizmus
remet pl. a Magyar Szocialista Munkaspart (Thurmer), vagy Magyar
Szocialista Part (Horn) foszereploinel? Bizony (a fenti ovatos
fogalmazassal) LEGALABB UGY MEGTEHETJUK, mint masvalakivel
kapcsolatban. Egy masik eleme volt a fasizmusnak (is) pl. a
demagogia. Ez, mint tudjuk, pl. igen lenyeges vonasa az u.n.
"demokratikus charta"-nak; idezzuk fel a fasizmus remet pl. azzal
kapcsolatban? Bizony (a fenti ovatos fogalmazassal) LEGALABB UGY
MEGTEHETJUK. Tovabbi prominens fasiszta elem es kifejezes volt pl.
a "Fuhrer=Deutchland" egyszemelyi vezetest "igazolo"
antidemokratikus (fasiszta) proklamacio. Nevezzuk az
"Elnok=Demokracia" c. egyszemelyi vezetest "igazolo"
antidemokratikus proklamaciot "fasisztanak"? A fenti (ovatos
fogalmazas) mellett es is bizvast megteheto.

Lantos ur tehat RENGETEGFELEKEPPEN mutathatja be azt a
(nyilvanvalo) tenyt, hogy Europaban a fasisztoid ideologiak
kellektara barki szamara nyitott. Ha magyarsagara buszke, akkor
talan meg a francia Le Pen ideologiat, vagy a nemet neonaci
atrocitasok (ha jol tudom maris szazakra meno) halalos aldozatait is
felemlegetheti, vagy a Vatra "roman faji felsobbrenduseg" altal
kovetelt aldozatokra hivatkozhat (konfuz es meg ovatos fogalmazas
mellett is igen megkerdojelezheto magyar peldak helyett) nehogy az
amerikai politikum esetleg abba a tokeletes tevedesbe essen, hogy
M.o. lenne az europai neofasizmus veszelyes goca - mikor az
valojaban a posztkommunista parlamenti demokracia
legdemokratikusabb kiserlete.

Lantos ur igen fontos kooperativ szerepet tolthet be a magyarsaggal,
ha sikerul felraznia az amerikai politikumot es elernie hogy a
fasizmus es kommunizmus totalitarius diktaturajanak veszelye
Europaban NEM ELHANYAGOLHATO. E politikai felvilagositas talan
egyenesen fog oda vezetni, hogy az USA MEGFELELO ESZKOZOK
alkalmazasat fogja mihamarabb bevezetni - hozzajarul a
posztkommunista orszagok demokraciajanak ALKOTMANYOS
BIZTOSITASAHOZ. Ehhez M.o. talan a terseg minden allamanal
kedvezobb helyzetben van: nem csak hogy egy "tranziens"
balkotmanyt mar regen letrehozott (sok posztkommunista "orszag"
meg meg sem alakult, nem hogy akar "ideiglenes" alkotmanya lenne),
de M.o.-on mar az is nyilvanvalo es nemzetkozileg dokumentalt, hogy
pl. a kisebbsegjogok ES kommunista-fasiszta nepellenes bunok
elevulhetetlensege az ENSZ alapokmannyal es Europai Emberjogi
Konvencio "alkotmanyositasaval" lenne legjobban elerheto.

Lantos ur mar nem nagyon fiatal, es ki tudja, hogy a visszavonulastol
milyen messze van. Vajon gondol-e ilyen lelegzetu iniciativakra?
Ha igen, a kisebbsegjogok demokratikus garanciajaval es
kommunista- es fasisztaellenes garanciak alkotmanyos
intezmenyesitesevel a belfoldi-kulfoldi magyarsag KOOPERATIV es
konszenzusszeru akciojaval irhatja be magat a magyar emigracio
posztkommunista nagykonyvebe.

Jot mulattam tobb irason, ahol ez all "Lantos beszedet kozvetiteni
fogja A televizio" [kiemeles tolem].

Atlagamerikai (legalabb is regen) az ABC, NBC, CBS es a PBS
csatornait kapja. Ezek egyike SEM adja a Congress uleseit (csak
rendkivuli esetekben pl. mikor Queen Elisabeth az also es felsohaz
egyesitett ulesehez beszel - akarmibe lefogadom, hogy Lantos ur
esemenye NEM lesz ilyen, mellyel nem akarom szerepet kisebbiteni).

A Congressus uleseit a "C-SPAN" nevu csatorna adja (tortenetesen ha
van idom bele szoktam nezni, mert eleg dobbenetes a KULONBSEG a
magyar parlament es az itteni kozott pl. hangnemben - valo igaz hogy
200 eves elonyt nehez behozni).  A "C-SPAN" csatorna az
"atlagkabelteves" amerikai 20-50 csatornajanak egyike, az
amerikaiak tulnyomo tobbsege azt sem tudja hogy letezik, politikara
ugysem kivancsi, europai politikara plane nem, keleteuropaitol meg
egyenesen a hata borsodzik. Lantos urat eddig (majd 20 ev alatt)
egyetlen egyszer lattam TV-ben, mint tudjuk a "Munkaegeszsegugyi
Szakbizottsag" elnoke (nem tudom mi a szabatos magyar forditas)
valamilyen higanymergezesi vagy hasonlo koltseges botrany kapcsan
beszelt, mar nem emlekszem, de nagyon meggyozoen.

Ha a szatellita-antennat hasznalom (jelenleg 17 szatellita ontja a
musorokat) izles es penztarca szerint 200-300 csatorna konnyeden
eloall, szerintem ha valaki rekordot akar donteni akar ezer is (vagy
tobb). Ebbol a tobbszaz csatornabol az egyik ismeretlenen lehet, hogy
lesz egy mondjuk 3 perces Lantos beszed europai "new
democracies"-rol, lehet hogy par mondat a problemakkal terhes
magyar allapotokrol is elhangzik. Paran sajnalni fogjak a szegeny
bukarestieket, te jo Isten, hogy szethullott ez a Jugoszlavia.
Remelem Lantos ur azt vegkepp nem fogja emliteni hogy "Csurka is
in panic" mert Panic ur Szerbia miniszterelnoke, de tortenetesen
USA allampolgar. "Csak nem keveredunk meg melyebben ebbe a
slamasztikaba, nem eleg hogy Eagleburger odakuldte a Panic-ot,
most meg itt van Lentosz embere is, a Kszurka. Jobb lenne az USA-
nak ebbol IS kimaradni -legalabbis amig nem latszik ki fog gyozni-
miert nem csinaljuk most is ugy mint az elso kettonel?"

Lehet, persze, hogy a "Hankiss Independent Television" MINDKET
csatornaja foidoben fogja lehozni (ismetlesekkel) az esemenyt, es a
Magyar Hirlap cimoldalan oles betukkel kozli.  Majd meglatjuk.

Tobbszor kertuk a Csurka tanulmany kritikusait, hogy kozoljek a
tanulmanynak legalabb azon reszet amivel nem ertenek egyet. Ahelyett, hogy ezt
megtettek volna, koruskent, ervetlenul, bizonyitek nelkul orditoztak. A forum-
latogatok foleg antizassal vadoltak az iratot, es irojat. Soha egyetlen
paragrafust nem kozoltek, ami meg a leghalvanyabb okot is adna az ilyen vadra.

 Mindez nincs veletlenul. A Forum SzDSz/Fidesz hangoskodoi nagy reszt nem is
olvashattak a tanulmanyt (kulonben miert nem hoznak belole?) de nagyobb
bajuk, hogy nincsenek eleg soros kapcsolatban az otthoni kaderral.
Tehat nem voltak vilagosak szamukra a politikai jatek erovonalai, sajat
szakallukra halandzsaztak, mondhatnank elszoltak magukat. A libi kader
taktikaja az, hogy ez esetben nem az anti vaddal akarja gyengiteni az MDF-et
(mint ahogy azt az utolso valasztasok alkalmaval VILAGSZERTE megkisereltek es
az megbukott), hanem azzal a vaddal, hogy a tanulmany tamadja a demokraciat.
Mikozben a mellebeszelesek lotyognek ide-oda, a korus-kader kapcsolat javul,
koordinacio alakul ki es a "nagy terv"-hez idomul a korus - lesz alkalmunk
megfigyelni az antizas csokkenteset es helyette a Csurka ellen iranyitott
tiradakban a demokracia altali imadat novekveset fogjuk tapasztalni. Persze,
pontosan azok fognak a leghangosabban a demokraciaert hadakozni, akik oly sok
kiserletet tettek arra, hogy a demokraciat elutasitsak. Azok fogjak hirtelen
jott demokracia-imadatukat nagy jajongasok kozott kifejezni, akik a media-t a
partviselt kaderek orszaggyules feletti kontrolljaban szeretnek hagyni, akik
a Z-T torvenyt ellenzik, pedig az a 9 millio erdeket vedi a par ezer bunei
ellen, akik az egyhazi epuletek visszaadasa ellen szavaztak vagy setalni
mentek, es akiknek a legnagyobb problemajuk, (ki tudja-e talalni a kedves
olvaso?) - egy ezereves, tulnyomo tobbsegeben kereszteny nep
"keresztenykurzusa".  Elore a "demokraciaert", csak valahogy a nep velemenye
ne szamitson, mert akkor "baj van".

 Ez a jatek is kudarcot fog vallani. Mert ha valami is tiszta a Csurka
tanulmanyban, az pedig hogy a tanulmany a jovendobeli valasztasok megnyeresere
keszult, illetve egy olyan platform kidolgozasat surgeti, amely a
valasztasokon az MDF gyozelmet elerhetove teszi. Nos itt a libi taktika
achilles sarka - lehet barmi erv alapjan egy vita-anyagot, aminek celja egy
demokratikus valasztasokra keszulodo part platformjanak megvitatasa es
demokratikus kitervezese, anti-demokratikusnak hivni? Ha lenne barmi ilyen
koholt erv, azt a SzDSz/Fidesz cimere tessenek kuldetni, (szalon biztos
tovabbitja, esetleg cenzurazva), hisz ott oriasi szukseg van ra.

                                Tisztelettel, Csorna Istvan

Olvasd a FORUM-ot!

Udvozlettel:     Szekely Zoltan

Mi is a hiba?

Kedves Orosz Feri!

Nem csak az a baj, hogy Bubu (Debreczeni Jozsef)
leirta a naci szot. Eleve nem az exkomcsi Nep-
szabiban kellett volna a hangjat hallatnia, es
eleve nem kellett volna az "antikommunista" szo-
osszetetelt alkalmaznia.

Bubu politikai hibaja meg sokba fog kerulni neki,
es ezt a korabbi Goncz-leleplezo levele sem ellen-
sulyozhatja elegge. Ha egy, a kommunista rendszer
vizbefu'lasat koveto", a kommunista rendszerrel
diszkontinuitast vallalo magyar nemzeti kormany
legerosebb partjanak parlamenti kepviseloje kom-
munista lapban ervel az "antikommunista" szo vad-
kent valo hangoztatasaval, akkor:

1) vagy nem egeszen a kormanyzopartot kepviseli;
2) vagy a kormany nem elegge diszkontinuus a kom-
   munizmustol.

Nem hiszem, hogy az MDF vallalni akarna a 2-es szamu
kovetkeztetest. (Es ehhez Csurkat meg csak nem is
kell most emlitenunk.)

Udvozlettel:                       Szekely Zoltan