Sziasztok Parakedvelok!


>A lelek az a szubsztancia, amely az ember (es bizonyos eretnek hitek
>szerint az allatok) legbennsobb, immanens lenyegisege. 
Ez nem a szellem fogalma? Vagy akkor mi a szellem?

>A lelek felelos a szemelyiseg, a tudat, az erzelmek, hangulatok
>allapotaert, es egyben ezek hordozoja is.
Tehat nem maga a szemelyiseg, a tudat es az erzelmek, azoknak 
csak a hordozoja? Igy pontos?

Szoval, akkor mi a szellem fogalma? Arra gondolok ami az emberben
van. Vagy, van bennunk egyaltalan? Es ha van tulvilag, akkor ott melyk 
reszunk el tovabb, a szellem vagy a lelek (a tulvilagon)? Es mi a kulombseg
a bennunk elo szellem es a tulvilagon elo szellem kozott?


>Szerintem a le'lek a test mozgatoja.
Akkor az a kerdes mi mozgat minket? A gondolataink? Celjaink?
Ezek mitol fuggnek? A szemelyisegunktol? Akkor a szemelyiseg
resze a leleknek?


Patics
Elozmeny:
>>Kerlek beneteket, definialjatok a LELEK fogalmat.
>Ez egyszeru: Leleknek nevezzuk azt a valamit,
>ami a lelketlen emberbol hianyzik. :-)
A tulvilag meg az, ami nem az evilag.  :-)


Sallai Andras

Minden forma mulando.

> Felado :  [Hungary]
 
> Aruld el nekem, kedves PCs, ha a lelek az anyagnal magasabbrendu valami,
> akkor az en lelkem miert nem tudatja velem ezt a tenyt? Kibol valik
> "eltevelyedett materialista csokeveny"? Honnan van nalad ez a nagy
> bizonyossag, hogy a lelek halhatatlan? Te ebben _hiszel_, vagy ez
> szerinted tudomanyos teny?
> 
> Az allatoknak is van szerinted lelkuk? Hiszen azok is produkalnak
> erzelmet, hangulatot.

Nem vennem a lelkemre, hogy ilyen bizonytalansagban maradj.
Te meg nagyon uj fiu vagy itt, ezert nem tudhatod, hogy a kedvenc 
listank tulajdonkeppen egy alcazott, masodik moka lista, amely az
elso szamu listan (HIX.Moka) megjeleno direktebb, vaskosabb viccekkel 
ellentetben a finom, atteteles, sokszor groteszk, vagy eppen bizarr
humort reszesiti elonyben. Hidd el, ez jobb mint a Moricka.
(Ha nincs meg az archivumod, elkuldhetem. Tanulsagos, meglasd.)

PCs

> Kicsit talan off-topic de gondolom belefer. Most hogy itt jart a nagy MAGUS
> (Copperfield bacsi) ujra kozeppontba kerultek a trukkjei is.
> Azt olvastam egy site-on hogy pl. a repules trukkot ugy csinalta, hogy
> "egyszeruen" uszott. Allitolag nem is vett levegot a mutatvany kozben.
> Sajna nekem nincs meg videon ugyhogy nem tudom ellenorizni.
> 
> Nektek mi a velemenyetek? Tenyleg lehet, hogy igy csinalta?
> Egyeb otletek?

Nem ertem, hogy erted azt, hogy "egyszeruen" uszott. De azt tudom, hogy
hogyan repult. Sajnos kiabrandito lesz a magyarazat, ezert is nem szeretik
a buveszek elarulni a trukkjeiket. Na szoval: Copperfield drotokra volt
felfuggesztve. Nagyon vekony, nagyon eros drotokra. Hat ennyi. Aki nem
hiszi, annak elmagyarazhatom reszletesebben is, de nem tul erdekes a
dolog. Meg tudom egy rakas Copperfield-trukk magyarazatat, megvan angolul
egy file-ban, akit erdekel, annak elkuldhetem.

Szilagyi Andras

Sziasztok!

Mit szoltok ahhoz a valaszhoz, hogy:
A lelek, a fizikai anyag (energia) a negyedik dimenzioban.

Talan meghokkento de igy van.
Mintha lenne egy _vilag_ ahonnan, es ahova az univerzumunkba kerult
materia "torekszik".
Persze ez a torekszik szo azert tulzottan cselekvo az esetunkben.
De most nem jut jobb az eszembe.

Az eszmefuttatasomhoz nelkulozhetetlen az absztrakt gondolkodas.
Az altalaban semakban gondolkodo ember, ahogy egy dolgot meghataroz,
maris tovabblep, es a reszletek mintha nem is lennenek, a semakbol
felepitett semakbol vanja le kovetkezteteseit.
Ma a magasan civilizalt ember semakbol felallitott sema
gondolatfuzerekben el.
Kivetel az a nehai pillanat, amikor ritka pillanataiban onfeledten
felfedezi, hogy "tobb dolgok vannak..."

Nezzuk meg mirol is van szo.
Na most pont igy vagyunk mi a harmadik evezred kuszoben, talan az izmusok
miatt is, a fenti kerdeseinkkel.
Ma mar tudjuk, hogyha nagyon eros mikroszkop ala tesszuk az "anyagunkat",
valojaban nem anyagot talalunk, hanem egy szituaciot.
Egy definialhatlan kezdoallapotot.
Vagyis egy esemenyhatarral talaljuk magunkat szembe ahol veget ernek
oksagaink, felbontokepessegeink.
(technikailag is)
Am attol fuggetlenul, hogy a kutato ember itt egy falba utkozott, megis
egy oriasi bizonyitekot talalt meg, amit ma meg nem ertekelunk
megfelelokeppen.
Ez pedig az anyag terben es idoben valo, szinte korlatlan
szervezodokepessege.

Az En szamomra ez a tudomany legnagyobb mondanivaloja, mert ha jol
belegondolok, ezzel _elore_ letett az asztalunkra szinte mindent.
A reszleteket majd az utanunk jovok kivesezik.

A velemenyem tehat, hogy anyagnak ahogy vannak tulajdonsagai, ugy van
helyzete is.
(idoben terben)
Minden anyagnak, a legkisebb meretunek is.
Az anyagrendszereknek bonyolultabb, es nagyobb hatasu, sokretubb.
A biologiai rendszereknek mindezek meg hatvanyozottabban.
Ezeket en mar "kommunikativ anyagrendszereknek" hivom, mert az egyednek
definialt biologiai rendszernek mar van egy hibajavito belso service-je
is.
Allaspontom szerint az ember a lebonyolultabb, a jelenleg ismert legtobb
hatast osszegzo rendszer.
A lelek pedig maga a rendszer.
Tehat mindennek van leke. Meg egy darab sziliciumos kavicsnak is.
Az ove akkora amekkora. Az embere pedig lam mar akkora, hogy Istent
rekviral maganak.
Pedig az akkor a kavicsnak is jar.
Joga van hozza.

Na de nem akarok hitvitat.
Visszaterve az anyagevolucios modellhez.
Mi az ember es az egesz vilag, egy komplex anyagevolucios rendszerben
(egy hasonlattal elve) olyanok vagyunk mint egy orias fa.
A gyokerek az univerzom vakumjaba furodva, napok, sztellaris kodok
torzsen, naprendszer again, bolygok levelei kozt.
A Fold illatu viragzuhatagban ulunk a biben, s leskelodunk szanaszejjel a
viragporok kozott.

Idealista vagyok, tehat az en konkluziom a lelek kerdeseben az, hogy a
lete, celt jelez.
Egy torekvest, amely ha igaz, tovabbvezet mindket iranyba.
A valamibol anyagga lett, lesz valami mashol is.
Nem pont igy, de ha egesz ilyen szep akkor nekem jo lesz a kovetkezo
horizont is.

Udvozlettel:
Szebeni Attila
http://www.nexus.hu/anomalia/

Sziasztok!

>Kicsit talan off-topic de gondolom belefer. Most hogy itt jart a nagy MAGUS
>(Copperfield bacsi) ujra kozeppontba kerultek a trukkjei is.
>Azt olvastam egy site-on hogy pl. a repules trukkot ugy csinalta, hogy
>"egyszeruen" uszott. Allitolag nem is vett levegot a mutatvany kozben.
>Sajna nekem nincs meg videon ugyhogy nem tudom ellenorizni.
>
>Nektek mi a velemenyetek? Tenyleg lehet, hogy igy csinalta?
>Egyeb otletek?

En folvettem videora, csak az eleje nincs meg (akkor keresgeltem eppen
kazettat :( ). Nem hinnem, hogy uszott volna. Marmint vizben
semmikeppen, mert az azert latszik - pl. nem volt vizes a haja, nem
lebegett a ruhaja, a haja, ahogy a vizben tenne stb. Lehet, hogy valami
suru, de nem folyekony kozegben csinalta - de van ilyen kozeg
egyaltalan? Szabadesest sem tudnak produkalni szinpadi korulmenyek
kozott, ugyhogy ez sem lehetett - kulonben is, eszrevehetoen hatott ra a
gravitacio. Amit eszrevettem, az az volt, hogy folemelkedesnel valami
lathatatlanba kapaszkodva huzta fel magat, es minden
helyzetvaltoztatasnal hasznalta a kezet kapaszkodasra, felhuzodzkodasra.
De ez nem magyaraz meg semmit a technikat illetoen. Egyebkent a Frei
dosszieban elarulta, hogy minden trukkot 4-5 felekeppen is meg tud
csinalni...

Viszont ha mar Copperfieldnel tartunk, nekem is lenne egy kerdesem.
Akkor fel akartam vetni, amikor volt a TV-ben, csak sok munkam miatt nem
jutott ra idom.

Volt egy (jobban mondva ket kulon musorban ket) musorszam, amit direkt a
tevenezoknek csinalt. A lenyege az volt, hogy a kepernyo megerintesevel
ki kellett valasztani egy kartyat negy kozul (mashol egy szamot
1-12-ig), amit berakott ot masik koze, es kulonbozo lepkedesek utan
(ossze-vissza lehetett lepkedni a szomszedos kartyak kozott minden
iranyban, o diktalta, hogy hany lepest kell megtenni) levett
egyet-egyet, es vegul ami maradt, arrol kijelentette, hogy a nezo azt
valasztotta. Kivancsi lennek, hogy vegigcsinalta-e valaki kozuletek, es
milyen eredmennyel? (Termeszetesen majd en is leirom a tapasztalatomat,
csak elobb kivancsi vagyok masokera.)

Koszi
Agi <><

> Felado :  [Hungary]

> > Kerlek beneteket, definialjatok a LELEK fogalmat.
> En ketsegkivul parakedvelo vagyok, ugyhogy megprobalkozom vele.
> 
> A lelek az a szubsztancia, amely az ember (es bizonyos eretnek hitek
> szerint az allatok) legbennsobb, immanens lenyegisege. 

Tovabb nem is folytatom, mert az a nagy gondom ugyan miert eretnek
dolog az allatoknak lelektelenseget gondolni.Az eletbol vett 
tapasztalatok szerint nem keves embernel nem lehet megtapasztalni
a lelek megnyilvanulasat. Gyakorta az a benyomasom, hogy az ember
eppoly osztonleny mint a tobbi foldon elo, legfeljebb hanggal jobban
tud kommunikalni mint mas fajok.
Persze ettol ugy erzi o az elet netovabbja, holott nem tesz mast mint 
az allatok legtobbje, azaz  eszik, iszik tehat taplalakozik, igy igaz ?
Valamint gondoskodik maganak meleg kuckorol, mikozben nagyon helyesen nem 
feledkezik meg az onmaga szaporitasarol. Ezen kivul, ha marad ideje
szorakoztatja onmagat. Persze ezt emberi szinten teszi, azaz verekszik a
kocsmaban, nezi a neki szant vizualis kepanyagot TV-ban. 
Azt nem tudom mindezek mennyi lelket kivannak, szerintem nem sokat.
A vegetalo onnon fenntarto es szaporito szintjet. Ez pedig adott sok
alattfajnal. Nem melyedek el ebben tulzottan, mert biztos megkapom erte a 
magamet, mert esetlegesen nem erzek tulzottan nagy kulonbseget az allatok
es altalaban az emberek viselkedese kozott.
Talan az allatok nem kepesek modszeres nepirtasra sajat fajukon belul,
ennyivel kisebb tehetseguk es lehetoseguk. Most ettol jobbnak, rosszabbnak
vagy inkabb tehetsegtelenebbnek kell gondolni oket ?
Ki hogyan gondolja.
Szeleczki Attila

> Felado : Budavari Laszlo
> Irtad:
> >Kerlek beneteket, definialjatok a LELEK fogalmat.
> Ez egyszeru: Leleknek nevezzuk azt a valamit,
> ami a lelketlen emberbol hianyzik. :-)

Es ki a lelketlen ember ?
Es hogyan nyilvanul meg ha valaki lelkes vagy lelketlen,
van valamifele tunete ?
Onfelaldozo ?
Vagy mert kepes felaldozni valaki mast ha a szukseg ugyhozza ?
Vagy soha nem aldoz fel senkit, inkabb veszni hagy mindent ?
Bonyolult ez, igaz ?
Szeleczki Attila

>Aruld el nekem, kedves PCs, ha a lelek az anyagnal magasabbrendu valami,


Kedves Andras!

Azt nem tudom, hogy "magasabbrendu-e". De letezeseben _hiszek_. 

>akkor az en lelkem miert nem tudatja velem ezt a tenyt?

Figyeld csak mit irtal: _lelkem_  _tudatja_; tehat annak letezeset ismered el, 
amirol tudsz. Ha nem ismered fel, 
akkor nem letezik?

Es biztos vagy benne? Biztos vagy benne, hogy sohasem tortent semmi, vagy esete
g csak nem ismerted fel, mert valami nagy csodat varsz ? Ugy kepzeled, hogy val
amilyen nagy jelenessel, fanfarok kozott
egyszer csak megszolal? S ez elmaradt.  :o)

Neked meg sohasem volt lelkiismeret-furdalásod? Mi az,  hogy "llelkiismeret"? S
zerinted? Nem szolt "rad" a belso hang, hogy "ne"? 

Szerinted ezek egyszeruen mik? (Tudatalatti, felsobb-en... ?)

Biztos vagy benne, hogy a gondolat, - most is, amikor
ezeket a sorokat olvasod - egyszeruen biologiai-kemiai-
fizikai jelensegek? Az egyetertes vagy elhatarolodas, 
a harag, a mosoly, a ketelkedses,... minden, amit erzel "Csak anyag-energia-mez
o.."? 

S ha megis letezik valami az anyagon kivul, es az anyag
orok, csak a formajat valtoztatja, akkor nem logikus, hogy az a valami is orok?
 

>Te ebben _hiszel_, vagy ez
szerinted tudomanyos teny?

"Amit nem tapasztaltal meg, az nem bizonyossag szamodra,
azt legfeljebb elhiheted. Amiben hiszel, remenykedsz, az 
a vilagkepedben valosagoskent jelenik meg es kivetul a 
valosagra (projekcio). ..." 
forras:
http://www.extra.hu/frankwinking/indexhu.htm

Igaz ez  a tudomanyos tenyek egy reszere is, amelyekre "ma" "eskuszik" a tudoma
ny, s igaz ez azokra az ezoterikus, para vagy nevezd ahogy akarod dolgokra is, 
amelyre masok eskusznek. Egyebkent a tudomany sok dolgot leir, sok dologrol alt
alanosit es "elmeletet" alkot. Az elmeletek pedig altalaban elvonatkoztatasok, 
feltetelek 
kozott mukodo modellek. Vagy valoszinusegi valtozok. Az esetek nagy reszeben "e
zt es ezt" me'rt megallapitasok. 
Ezekrol gyakran a tudosok is vitatkoznak, kulonbozo iskolak, csoportok alakulna
k ki. Ami az adott korban
kisebbsegi velemeny, kesobb beigazolodhat, hogy igaz es
forditva. A tudomany nem fix dolog. Alakul, valtozik..."el".
Te minden tudomanyos dolgot tudsz vagy csak elhiszed?
Amit tudomanyos tenykent kozolnek, azt te _tudod vagy
csak _elhiszed_?

(Egyebkent a minositesektol, cimkezesektol - barmely oldalrol szarmaznak en "el
hatarolodom". Szerintem egyik
oldal sem tobb, csak mas - elete mas allomasan all, mint
a masik. Masok voltak eddig a tapasztalataik. De a jovo
hozhat meg valtozast. Esetleg uj bizonyossagot az egyiknek, esetleg ujra ketked
est a masiknak. )

Udv - Mayam

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.6.238.130)

Hi

Eredeti uzenet:
> =======================================================
>Felado :  [Hungary]
>
>Azt olvastam egy site-on hogy pl. a repules trukkot ugy 
>csinalta, hogy "egyszeruen" uszott. Allitolag nem is vett levegot a 
>mutatvany kozben. Sajna nekem nincs meg videon ugyhogy nem tudom 
>ellenorizni.
>
>Nektek mi a velemenyetek? Tenyleg lehet, hogy igy csinalta?
>Egyeb otletek?
> =====================================================================

En lattam a repulos trukjet TV-n es nem lebegett a haja, a vizben 
lebbegett vollna. Ugy vellem par kulonleges damilfelen "repult". 

En a tobbi trukkot nem ertetem. Pl. Amikor fuste vallt es par 
masodperc mulva a terem masik vegen megjellent. Meg amikor havat 
"varazsolt" a tenyerebol.

Udv

		Laci
	

>Ebbol jon egy tovabbi, elkerulhetetlen, kinos kovetkeztetes, hogy
>szerintunk az illeto idoerzeke, azaz az oraja lassubb lett
>mint a mienk, s csak emiatt gondolja, hogy nala a helyzet
>valtozatlanul normalis.
>
>Csak igy magyarazhato ez a furcsa helyzet.


Hat en nem igy gondolom, de  ezzel az elmelettel nagyon vitatkozni sem
lehet.
Ugyan is mar kiskorunkba megtanultuk hogy a mozdonyon utazo rablot, a vonat
vegerol a nyomozo lelovi, pedig a vonat sebessege ua. mint a lovedeke.
Hat itt is az van hogy a kilepo fenysugar,a tukorig es vissza ugyanolyan
sebessegel
halad eszekra mint a szoba.  Ha kivul vagyunk es allunk, akkor UT es IDO
valamint
tavolodas v. kozeledes (mozgas) szamitasaivas minden valtozas kimutathato
igazolhato.
Nem hiszem  hogy nagyod tevednek, de ha igen ELNEZEST!.

NaH.Pacsi.


ekezettel jobb olvasni

Sziasztok !

Illuziorombolo leszek. Aki nem szeretne latni Copperfield
trukkjeinek magyarazatat - lapozzon !

A repulesre - allitasa szerint 5 fele modszert tud.
Az egyik ezek kozul feltehetoen a filmtrukk.
A Frei-dosszieban felvetelrol bemutatott szinpadi valtozatnal
nekem feltunt, hogy kozonseg nem latszott.
Igy azt gondolom, hogy szinpadnak alcazott studioban keszult az egesz.
A szinpad jobb oldalan ugyan ult nehany angyalkanak oltozott
holgy, de ok nyilvan statisztak voltak.
Feltehetoen annyi lehetett a dolguk, hogy amulva-bamulva nezzenek
felfele. Kesobb meg bejott nehany statiszta, akik nagy karikakkal
hadonasztak. Ide-oda huzogattak es forgattak karikakat
a levegoben.
E felvetelbe aztan filmtrukkel bele-montiroztak Copperfieldet,
akit kulon vettek fel, amint uszo mozdulatokat vegez.

Ha a jelenetet bemutatta volna mar valahol igazi
kozonseg elott is, akkor tevedtem.

Az igazi kozonseg elotti repulest is meg lehet talan valositani,
de az kevesbe volna konnyed, latvanyos.
Mar evtizedek ota letezik olyan uveg, melynek a toresmutatoja
alig ter el a levego optikai toresmutatojatol.
Az ilyen uvegbol keszult targyak szinte alig latszanak. 

Gondolom tehat, hogy ilyen specialis uvegbol keszult 
uvegszalakon lehetne fuggeszkedve repkedni.

Repulni lehet me'g agyubol kilove is. Valamikor divatos 
cirkuszi mutatvany volt.

Egyeb lehetoseg a terhatasu film vetitese lenne,  
bar nem tudom - hogy all ma ennek minosegi
szinvonala. Evtizedekkel ezelott tobbfele eljarassal is
kiserleteztek, de ennek ellenere ma nem latni
igazi jo megoldast.
Lehet, hogy Copperfield megvasarolt egy alkalmas eljarast, 
amit csak o ismer, es csak o hasznalja egyedul ?

( amiatt gondolom, hogy vasarol, mert aki eleg gazdag,
  annak mar nem kell a sajat fejet tornie )

-----------------------
A tukron atjaras titkat sejtem.
A tukrot betoltak egy allvanyon levo keretbe.
Elol egy nyilassal ellatott panel volt. Copperfield
a nyilast letakarta egy papirlappal. Ekozben hatul
az asszisztensei harmonika-szeru oldalfalakat huztak ki
hatrafele, hogy dobozza alakitsak az egesz szerkentyut.
Copperfield hatulrol bement a dobozba, majd a tukrot -
mint ajtot bent kinyitotta es ovatosan kilepett a szabadda valt
nyilason, atszakitva a papirt. A papir szerepe tehat
az volt, hogy ne legyen lathato, amint bent a tukor ajtokent
elfordult. Kilepesekor pedig o maga takarta el a nyilast, s 
a tukor-ajto addig becsukodott mogotte.

Udv: zoli

Sziasztok !

Maganban kaptam egy kis dorgalast, hogy a fennyel kapcsolatos
agyre'm  ma'r az elejetol nem vilagos.

Valoban - nem gondoltam arra, hogy maga a fenysebesseg 
fuggetlensege, allandosaga, es ennek bizonyos 
felfoghatatlansaga nem mindenki altal ismert.

A viz hullamait ismerjuk, messzirol is latjuk oket kozeledni,
vagy tavolodni, tehat jol megfigyelhetok.

Ha vizben, csonakban utazunk, akkor a hatulrol erkezo
es mellettunk elhalado, minket lehagyo hullamokat aka'r  
utol is erhetjuk, vagy le is hagyhatjuk, ha megnoveljuk sebessegunket.
A hullamlovaglas a legjobb pelda arra, hogy a viz hullamaival
akar egyutt is utazhatunk.

A fennyel egeszen mas a helyzet. Szinte misztikusnak tunik
a feny elerhetetlensege.

Urhajoban utazva, s a fenyt vizsgalva igen furcsa,
nehezen elfogadhato eseteket tapasztalnank.

A megertest az is neheziti, hogy a felenk kozeledo 
fenyt nem lathatjuk.
Csak annyit tapasztalhatunk, hogy feny erkezett, 
s feltetelezhetjuk, ill. kozvetve kimutathatjuk,
hogy tovabb is haladt.

A sebessege't  megmerhetjuk peldaul az urhajo ket vegen 
elhelyezett erzekelovel, melyek ott helyileg, orakkal 
egybeepitve lennenek.

Az urhajonk hosszanak ismereteben es az orak altal jelzett
_beerkezesi_ idopontokat  alapul veve a feny sebessege 
konnyen kiszamithato az idokulonbsegbol, s veges konstans 
sebessegertek adodik.

Tegyuk fel, hogy egyik alkalommal hatulrol, majd egy masik 
alkalommal elolrol jovo, szembol erkezo fenyjelet 
vizsgalunk. 
Ha megmernenk ezek sebesseget, akkor ugyanazt a fenysebesseget 
kapnank. Mindegy, hogy merrol erkezett a feny.

A vizhullamok vilagaban szerzett tapasztalataink alapjan 
gondolhatnank azt, hogy nincs semmi rejtely, csak eppen
allunk, s emiatt nincs magyarazni valo.

Jo, higyjuk egyelore azt, hogy alltunk.

Gyorsitsuk most fel az urhajot, hogy utolerhessuk azt a fenyt, mely
korabban elhagyott minket.  Tegyuk fel, hogy igen nagy
energia befektetesevel oriasi sebessegnovekedest ertunk
el.   Ennek ellenere soha nem erjuk utol a fenyt. 
Ha ekkor ujabb fenyjelet kapunk hatulrol - meglepo, hogy 
a feny sebessegere megint csak a korabbi erteket kapjuk.  
Azaz, mintha nem is gyorsultunk volna fel ?
Vagy talan a feny igazodott sebessegunkhoz,  mintha
nem hagyna', hogy nyomaba eredjunk ? Mintha o is velunk gyorsitott
volna ? 
Gyorsuljunk tovabb. Hiaba. A helyzet valtozatlan.
A feny athaladasanak sebesseget mindig ugyanolyannak tapasztaljuk.

Sebaj, hatha kiderul valami uj dolog, ha szembol is kapunk 
egy uj fenyjelet.
A szembol jovo feny ezuttal talan majd igen gyorsan szaguld at 
rajtunk. De nem. Az o sebessege is valtozatlanul megegyezik a 
korabbi meresek szerinti ertekkel.
A feny akar hatulrol jon, akar elolrol, es akarmilyen gyorsan 
haladunk - a sebessege't mindig ugyanolyan egyforma, konstans 
erteknek fogjuk merni.

A feny _szempontjabol_ tekintve tehat - mi mindig csak allunk,
o pedig mindig ugyanugy szaguld, s ezen a helyzeten 
nem lehet valtoztatni.

Ez jelenti tehat az agyre'met.

E logikai csapdabol kiutkent egy kibuvot 
azert megkockaztatok:
(persze ez is agyre'mnek tunhet)

Amikor gyorsitottunk akkor a vilagmindenseg 
elottunk latszo resze osszezsugorodott a benne levo fennyel,
anyaggal, mindennel egyutt. 
A vilag hatunk mogott latszo resze pedig megnyult -
a benne levo mindenfe'le dologgal egyutt.

Ezzel a kepzelt deformacioval az is egyuttjar, hogy a hatulrol erkezo 
megnyult feny eredeti sebessege is megnovekedett, s eppen
annyira, hogy a ket meropont kozott elhaladva ugyanazt az 
idot fussa, mintha allnank.
A szembol jovo fenyhullamok pedig osszetorlodva es kisebb sebesseggel
jonnek, igy ugyanannyi ido alatt haladnak at az urhajon, mint amikor 
alltunk.

Ez lehetne magyarazat, de vajon igazolhato e ? 

Szerintem nem igazolhato, de nem is cafolhato, viszont
osszeegyeztetheto azzal a keppel, melyet nagy sebesseggel 
mozogva latnank a kulvilagrol. 
Igaz - fizika konyvekben ezzel a felfogassal nem talalkoztam.
Lehet, hogy mert ez para-fizika ? :)

Remelem nem vadolnak eretnekseggel, ha a feny sebessegenek
allandosaga helyett inkabb amellett allok ki, hogy nem allando, 
csak annak merjuk.

A helyzet aggaszto. Emlekeztet valamire:
Az egyik leghiresebb szent konyvvel - a KORAN-nal kapcsolatosan 
hallottam, miszerint:
  Ami le van irva a KORAN-ban - az az igazsag. 
  Vitatkozni rola felesleges.
  Ami nincs leirva a KORAN-ban - az nem is letezik.
  Vitatkozni rola tehat - karos !

Udv: zoli