SPECIALIS RELATIVITASELMELET 13.


Most nezzuk meg szimmetrikus-e A es B.
Persze nyilvan nem szimmetrikus, mert csak B gyorsult es A nem.
De van akiket ez a magyarazat nem elegit ki. Vegyuk elo a 7. 
eloadas abrajat.

| ___                        
|\    itt van A2 es B4 origoja                        
| \                        
|  \                       
|   \                      
|    \                     
|     \ B                   
|      \                   
|       \                  
|        \                 
|         \ ___  
|         /    itt van B2 es B3 origoja                          
|        /                 
|       /                  
|      /                   
|     /                    
|    / B                    
|   /                      
|  /                       
| /                        
|/___                         
|     itt van A1 es B1 origoja                    
A

	Minden sor 1 ev A rendszereben. Mar kielemeztuk a helyzetet
az idok szempontjabol. Ugy talaltuk, hogy tenyleg nem szimmetrikus
a szituacio, es amig A 20 evet oregedett, addig b csak 12-t.
	Most nezzuk ugyanezt a terido diagrammokon. Sajnos ASCIIban
nem tudok szebb abrat kesziteni, ezert megkerek mindenkit, keszitsen
maganak egy szep abrat. Hasznaljuk most az A rendszeret (A1 es A2).
Ebben van ket pont. A (10,8) es a (3.6,0). Az e ket pont altal meghatarozott
egyenes alatt a szituacio szimmetrikus. A es B mozgasa teljesen szimmetrikus.
Hasonloan a (10,8) es (16.4,0) pontok feletti resz is teljes szimmetriat
mutat. Persze hogy kozepen van a baj.
	Probaljunk most egy olyan abrat rajzolni, amelyben B nyugszik.
Tudjuk, hogy ez nem inercia rendszer, de most ezzel ne torodjunk, ez a
vegen ugyis kiderul. Valami hasonlo abrat kapunk.
                      |
                     /|
                    / |
                   /  |
                  /   |
                 /    |
                /     |
                \     |
               A \    |
                  \   |
                   \  |
                    \ |
                     \|
                      |B
Elso ranezesre kesz a szimmetria. Ez az abra tukorkepe a fentinek.
Van egy kis bibi ugyan, hogy itt B csak 12 evet oregedett. Sebaj.
Rajzoljunk olyan abrat ahol B 20 evet oregszik, es kesz vagyunk.
Hiszen ekkor B 20 evet oregszik, A 12-t. Kesz a szimmetria. De
ilyen nem lehet, hogy B egyszer 20 evet aztan 12-t oregszik, vagyis
megcafoltuk a relativitaselmeletet. Nono!
	Maradjunk csak egyelore ennel az abranal. Nezzuk tuzetesebben
egy kicsit. B vilagvonalat valoban lekepeztuk. De A-et nem. Az also
szakasz (\ jelek) ebben a koordinatarendszerben (B1) (0,0) tol a 
(-4.8,6) pontig terjed. Transzformajuk ezt a szakaszt vissza az A1
rendszerben. Kiderul, hogy ez a szakasz az A1 rendszerben a (0,0)
(3.6,0) pontok altal alkotott szakasznak felel meg. Hasonloan a 
felso / jelekbol allo szakasz. Az a (16.4,0) (20,0) szakasznak felel
meg. Hova tunt a kozepso 12.8 ev? Ez a lenyeg!
	Mialatt B koordinatarendszert cserelt A megtette ezt az
12.8 eves utat! Ugyanis a B1 (vagy B2) rendszerben, a fordulas elott
A t koordinataja 6 (B2-ben 0). A B4 rendszerben -6. Igen am, de az
elozo pont az A1 rendszerben a (3.6,0) pont, a masik pont pedig a
(16.4,0) pont. Vagyis a helyes abra az alabbi;
                      |
                     /|
                    / |
                   /  |
                  /   |
                 /    |
         _______/     |
         -------      |
               A \    |
                  \   |
                   \  |
                    \ |
                     \|
                      |B
	Mialatt B a B1 rendszerben v=0 sebessegrol v=0.9756-ra
gyorsitott. A hirtelen a 4.8 fenyev tavolsagbol "elszaladt" 8
fenyevre, majd visszaszaladt 4.8 fenyevre.
	Na kerem!
1. Ez a rendszer nem inercia rendszer. Ugyanis valos targyak (jelen esetben
	A) fenynel gyorsabban szaladgalnak.
2. Nincs semmifele szimmetria. Mert ez az abra semmi hasonlosagot nem
mutat az elso abrahoz kepes.

Meg egy megjegyzes. Most is lattuk, hogy bizonyos rendszerekben lehet
fenynel gyorsabban mozogni. Ez nem ellentmondas. Ugyanis a specialis
relativitaselmelet azt allitja, hogy inerciarendszerekben nem lehet a
fenynel gyorsabban mozogni. Ez igaz is. A fentihez hasonlo rendszerek
nem inercia rendszerek. Ellentmondas nincs, mert ezekkel nem a
specialis relativitaselmelet, hanem az altalanos relativitaselmelet
hivatott foglalkozni.
	Akit az alt rel erdekel, annak az alabbi oldalamat ajanlom:
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html

Horvath Pista

Legyetek szivesek ne hagyjatok szegyenben! Muszaj valaszt adnom otthon:
hogy van-e a teknostojasnak is kulon sargaja es feherje. -- gabor

Udv a tudosoknak!
Valaki irta, hogy a szarmazas vita a HIX vitaba valo. Elgondolkodtam a
dolgon, es rajottem, hogy valoban. Csak az a gond, hogy ott van ugyan
vita, de ott meg tudosok nincsenek. Na mindegy, az a lenyeg, hogy a
szarmazasrol vitatkozhatnank barmeddig, ha maguk a tudosok /a valodiak/ is
tanacstalanok. Az is egy dolog, hogy annyi idos korara az ember, mint e
rovat iro, mar nehezen meggyozheto, es barmelyik felnek is van igaza, a
masik mar nem hajlando elvetni az eddigi elkepzeleseit. Az alapveto
allaspont talan mar altalanosban, de legkesobb gimiben kialakul, kesobb
mar nehezen lehet alapjaiban megvaltoztatni. Mi meg talan mar ehhez venek
vagyunk. Ez van... Szoval unnepelyesen bejelentem, hogy reszemrol a vitat
befejeztem. 
A magyar - nemet viszonyhoz:
Szerintem is mara mar nincs problema ebben. Mernenek is pattogni a
nemetek, hogy ket vilaghaboruban is a szovetsegesukkent szivtunk egy
nagyot, bar igaz, hogy nem szivessegbol tamogattuk oket mi sem. az meg
ertheto, hogy a kozepkorban sokuk nem birt minket, jo sokat pofozkodtunk
veluk.
udv: antigocsi

Sziasztok !

A multkor olvasasi idohianyaban le akartam mondani ezt az ujsagot.
Sajna azonban az elofizetes ota nalunk ujrainstallalak a halot, s 
igy a belso E-mail cimem megvaltozott.
Most az a problemam, hogy visszajott egy level miszerint ezen a cimen 
ismertelen vagyok a levelezolistan, keressem meg a supervisor Jozsit. 
Irtam neki is, hogy esetleg milyen cimeken szerepelhetek, de ugy 
latszik o sem tud segiteni, mert a lapot azota is kapom.
Ugyhogy ezuton kerek minden hozzaerto illetekest, aki le tud szedni a 
tudomany listarol tegye meg ! 
Lehetseges neveim:
      ill.

Az spista es a ttk.jpte.hu biztos, hogy koze mit raktak az kerdes!

Elore is koszonom.
                                 S. Istvan

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol) irta:

> Vilagos, hogy vakuumban a repulogep nem megy, nadehogy egy golflabda 
> TAVOLABB repuljon levegoben, mint a kozegellenallastol mentes vakuumban,
> nehezen veszi be a gyomrom... Mit szoltok hozza?             Udv///Laci

Ha arra gondolsz, hogy milyen messzire repulne egy azonos [kis]
sebesseggel a harmadik emeleti ablakbol elhajitott papirgalacsin, es az
ugyanakkora papirbol keszitett jatekrepulo, akkor mar nem olyan
meglepo, hogy a golflabda levegoben messzebb szallhat. A golflabdat
lehet porgetve utni, es a porges miatt felhajtoero keletkezhet rajta,
hasonloan, mint ahogy a tobbi labdajatekban is alkalmazzak a porgetest.

Udv, Peter.

On Fri, 17 Apr 1998  wrote:

> (2) Mi van, ha az MM kiserletben a hullamok kozott pont akkora az
> utkulonbseg, hogy nem is latni, ha peldaul a hullamhossz egesz szamu
> tobbszorosege jon ki. Gondolom ezert javasolta HP azt, hogy forgassuk az
> asztalt mindenfele szogbe, hogy meg veletlenul se merhessunk egy darab
> specialis eetet. Ezt esetleg fontos lehet kimelni: semmifele szogben nem
> volt interferencia.

Nem egeszen ezert javasoltam, a berendezes terbeli es idobeli forgatasa
a fenysebesseg valtozasat mutatna ki. Utkulonbseg az van, nem is pici,
csak ez az "interferenciakep" kulonbozo pontjain mas es mas. Ez az
interferenciakep (csiksorozat) maximumhelyeinel a hullamhossz egesz szamu
tobbszorosevel egyenlo utkulonbseget jelent, minimumhelynel felegesz
tobbszorost. A fenysebesseg nemallandosaga eseten a forgatas a
maximumhelyek ernyopontokhoz rendeleset valtoztatna.

Egy fontos dolgot nem jol mondtam, azt hiszem 45 fokos allasnal nincs
interferenciakep, egy kicsit el kell terni a feligataereszto tukorrel
a 45 foktol. Mindez meg mindig csak emlekezetbol, nem is tudom, hol
lehetne megnezni, talan "A fizika kulturtortenete"-ben benne van.

HP

On Sat, 18 Apr 1998  wrote:

> Üdv mindenkinek!
> 
> Ismer-e valaki hozzavetöleges becslest arrol, hogy hany tonna lehet jelenleg
> a vilag teljes aranykeszlete? (Mindent beszamitva, a bankok aranyrudaitol
> kezdve az ekszerekig stb.) Es mennyi kibanyaszhato arany lehet me'g a
> földben?
> 
> Elöre is kösz a segitseget,
> 
>      Kodaj Bence

En a nagyobb aranykeszleteknel (svajci, amerikai) nehany ezer tonnas
keszletrol tudok, ezek a jegybankok tombaranyat jelentik. Nehany tizezer
tonna lehet tehat az osszes jegybanki arany. Hogy a nyakakban,fulekben,
templomokon, tengerfeneken :-) stb. mennyi lehet, azt nem tudom. Valoszinu
az osszes arany a sokszorosa a jegybankinak. Ha mondjuk 1 milliard
embernek van 1 kg aranya, az egymillio tonna. Az eves aranytermelesre is
nehany ezer tonna remlik. Regi korokban nyilvan nem volt ekkora a
termeles, mint ma, kozel sem. Otezer ev szorozva 200 tonnaval az is
1 millio tonna pl. En tehat 100 ezer es 10 millio tonna kozott becsulnem,
az 1 milliot valoszinusitve.

HP

On Mon, 20 Apr 1998, Meszaros Laszlo (Budapestrol) wrote:

> Jonehany evvel ezelott egy ifjusagi ismeretterjeszto ujsagban (talan
> IPM Alfa) olvastam, hogy a vilag kibanyaszott aranykeszlete elferne
> egy 18 m elhosszusagu kockaban. 18 x 18 x 18 x 19.3 ~ 112 ezer tonna.
> Becslesnek jo. Hat meg ha valaki ismerne az adat keltet es az eves
> aranykitermelest...                                      Udv///Laci

Csak most olvastam a leveled, kerdes, milyen arany van ebbe beleertve,
mindesetre eppen bennevan a ket nagysagrnedes becslesemben :-)  HP

On Sat, 18 Apr 1998  wrote:

> Hidas Pal wrote:
> < Pechunk akkor azonban lehet, ha a Fold tenyleg all ebben az abszolut
> < koordinatarendszerben, mert akkor a feny v=0 miatt minden iranyban c-vel
> < terjed, ezert kell negativ eredmeny eseten fel ev mulva megismetelni
> < a merest, mert akkor a Fold sebssege 60 km-rel elter a fel evvel
> < azelottitol, ugyanis a Foldhoz rogzitett koordinatarendszer az egy
> < gyorsulo koordinatarendszer, azaz nem inerciarendszer, a Newton-fele
> < klasszikus fizika viszont inerciarendszerben ervenyes, ha ezt eldobjuk,
> < akkor eldobjuk az egesz fizikat, es elobb Newton helyett kell valamit
> < kitalalni, nem Einstein helyett.
> 
> Kerlek nezd el a laikusnak, ha hulyeseget irok.
> Mi van, ha a foldhoz rogzitett koordinatarendszer nem mozdul, hanem minden
> egyeb mozog ebben a koordinatarendszerben ? Egy Fred Hoyle konyvben
> olvastam, hogy nincsen ertelme annak a kerdesnek, miszerint a fold forog e
> a nap korul, vagy forditva. A kulonbseg csak annyi, hogy az elso esetet
> axiomanak elfogadva egyszerubb egyenleteket kapunk a naprendszerbeli
> egitestek palyajanak leirasara, mint a forditott valtozat eseten.
> Jo, megengedem, az utobbi esetben eleg ronda palyak jonnek ki, de
> bizonyitek e az elegancia valaminek az igaza mellett ?
> Szoval a kerdes, hogy nem lehet e a fold helyzete abszolut az Universumban ?
> Amit mondjuk eppen az bizonyitana, hogy a feny sebessege hozza kepest
> mindig allando. (egy ujfajta erv az eros antropikus elv mellett.)
> 
> Megint csak disclamer: egy pillanatig nem hiszem, hogy igy van. Ennek
> ellenere szeretnem hallani a cafolatat.

A magyarazatkor Newtonbol kell kiindulni, aki felallitotta haromtor- 
venyet, (hatas-ellenhatas, dinamika alaptorvenye /F=ma/, tehetetlenseg).
Ezek inerciarendszerben ("tehetetlensegi rendszerben") ervenyesek, azaz
kicsit onmagaval tuno magyarazatnak tunik. Newton ezen nem akadt fenn,
mert azt mondta, hogy az abszolut koordinatarendszer ilyen rendszer
(o ugy gondolta, ilyen rendszer nyilvan Istennel egyutt letezik).
Az pedig konnyen belathato, hogy minden inerciarendszerhez kepest
egyenes vonalu egyenletes mozgast vegzo, nem forgo koordinatarendszer
is inerciarendszer, a gyorsulo, forgo (ami szinten "gyorsul") rendszerek
pedig nem azok. Mast pedig nem tudunk kitalalni, pontosabban az olyat,
aminek a tengelyei rezgomozgast vegeznek ;-) most hagyjuk.

Inerciarendszerben olyan erok vannak, aminek van forrasa (gravitacio :
tomeg; elektromagneseses : elektromos toltes; kenyszerero : "a szomszed
test" - valojaban ez is elektromagneses eredetu, az eros kolcsonhatas
ezen a szinten nem jatszik szerepet) ismert, amiket torvenyek irnak le
(Newton-fele gravitacios es hatas-ellenhatas,Coulomb stb.).

Ezekre az erokre ervenyes a dinamika alaptorvenye (F=ma). Ha atterunk egy
masikra, akkor nem, hiszen a Foldrol nezve egy inerciarendszerbeli egyenes
vonalu egyenletes mozgas spiralisnak tunik.

Lehet egy kis trukkel azonban gyorsulo rendszerekre is kiterjeszteni a
newtoni torvenyeket. Vektoralakban fel kell irni az F=ma-t es csinalni
kell egy koordinatatranszformaciot a gyorsulo es az inerciarendszer
kozott, ekkor az erdetileg egyszeru vektoregyenlet tobb tagra esik szet.

Forgo rendszerben az ismert Newton-tag mellett harom uj tagot kapunk,
formalisan az F=ma egyenlet igaz marad, de F=F_Newton+F_centrifugalis+
F_Coriolis+F_szoggyorsulas, ahol F_centrifugalis=m*R*omega^2, 
F_Coriolis=m*V|x|omega, az utolso tag pontos alakjara sajnos nem
emlekszem. |x| a vektorialis szorzatot jelzi.

Ettol ponttol, ezekkel az uj erokkel mindegy, meyik koordinatarendszerben
szamolunk, de pl. a nemregi geostacionarius muholdakat csovestul
egyszerubb a forgoban szamolni. Nagyon lenyeges tehat, hogy uj, mester-
seges, latszolagos, a valosagban nem letezo (bar pontosan definialhato)
eroket kellett bevezetni, ez pedig azt mutatja, hogy pl. a Foldhoz rogzi-
tett koordinaterendszer nem kituntetett, sot, nemkituntetett, azaz
nem inerciarendszer. A Foldhoz rogzitett rendszer tulajdonsagait csak
egy masik rendszerbol tudtuk kideriteni, bar a centripetalis erot
mindenki felfedezi, aki megforgat egy parittyat, vagy seprunyelet.
Sot Coriolis felfedezte a vegul is rola elnevezett erot, de pl. a
harmadik, a szoggyorsulastol fuggo ero eloszor papiron jott ki.

A mechanika szerint a Fold nem kituntetett, sot kifejezetten specialis
rendszer, ha a feny megis eppen ezt tuntetne ki, akkor ez igen nagy
ellentmondas lenne, hiszen termeszet csak egy van, fizika is, annak
reszteruleteit csak mi tagoljuk. Ha lenne ilyen ellentmondas, akkor ez sem
lenne jobban felfoghato jozan hetkoznapi esszel, mint a fenysebesseg
allandosaga. Ha teszemazt Istent belekevernenk, akkor meg amugy sem
kellene foglalkozni az egesszel, hiszen minden ugyis ugy lenne, hogy
mi ne ertsuk ;-)

Udv, Pali (HP)

T. Horvath Pista !

Halas koszonet, hogy ilyen atfogoan ismerteted a spec. rel. elmeletet.
Azonban ugy veszem eszre, hogy a te altalad ismertetett ikerparadoxon
nem azonos azzal, amit peldaul J. Norwood  Szazadunk fizikaja cimu
konyveben ismertett. Igy tortenhetett meg, hogy azokra a kerdesekre,
amelyek nekem problemat okoztak, meg veletlenul sem tertel ki. Bar most
mar szamomra a mult ido hasznalata jogos, azert neked is, es masok
szamara is hasznos lehet, ha tisztazom a kerdeskort.

Norwood konyveben nem az okozza a paradoxont, hogy mint nalad egyszeruen
a ket iker kora kulonbozo a talalkozaskor, hanem az, hogy amikor az
utazo testvert tekinti nyugvonak, es a foldet meg relative mozgonak,
akkor mas, ellentetes eredmenyeket kap a ket testver korara, mint az
altalad is targyalt alapesetben. Bar nem voltam ott az ikerparadoxon
mintapeldajanak szuletesenel, meg is azt gondolom, hogy a Norwood altal
emlitett talalas adja a paradoxont, tehat, hogy amikor a ket iker
talalkozik, akkor a ket kulonbozo nezopont alapjan nem egyertelmu, hogy
melyik az oregebb. Vagyis nem az a paradox, hogy ha ket kulonbozo
objektum kora kulonbozik egymastol, hanem az, ha egy objektum kora
kulonbozik sajat maga koratol.

Simonyi A fizika kulturtortenete cimu konyveben csak egy utalast
talaltam, hogy az ikerparadoxon Paul Langevin-tol szarmazik, de mast nem
ir errol.

Ha te mast ertesz ikerparadoxon alatt, mint Norwood, akkor hibazol abban
az ertelemben, hogy ez allandoan felreertesekhez fog vezetni,
akarhanyszor ez a tema felmerul. Celszeru tehat, ha az ikerparadoxon
targyalasat kibovited a Norwood fele esetre is, eselyt sem adva a
felreertesre.

A legutobbi levelemben (Nincs ikerparadoxon!) azt a szamomra lenyeges
felfedezest kozoltem, hogy megtalaltam a hibat a Norwood fele
ervelesben. Ugyanakkor mivel a hiba kijavitasat nem tudtam szamitasokkal
is alatamasztani, tettem nehany elhamarkodott kovetkeztetest, amelyrol
most mar latom hogy nem igazak. Mivel ugy erzem, hogy a temat vegul is
sikerult kiveseznem, ismertetem, hogy miert nincs (Norwood fele)
ikerparadoxon.

Mint elozo levelemben is irtam, kimaradt egy transzformacio Norwood
szamitasaibol, amikor az utazo testver megfordult, vagyis Norwood az
utazas ket szakaszanak eredmenyet egyszeruen osszeadta. A hibat tovabb
tetezte azzal, hogy meg is magyarazta, miert nem problema ez. En - mint
HP is javasolta, - a Lorentz transzformaciot hasznaltam, es lam nem
hiaba, mert igy szamszerint ugyanazt az eredmenyt kaptam, mint az
alapesetben, vagyis, hogy az utazo testver a fiatalabb a gamma
tenyezonek megfelelo mertekben.

De ekozben egy szemleletesebb modjara is akadtam a problema
megertesenek, ez pedig a Minkowski fele negydimenzios ter, esetleg annak
ketdimenzios vetuletet ado Minkowski diagram. Ebben a terben a foldon
marado testver vilagvonala egy egyenes, mig az utazo testver vilagvonala

ket egyenesbol allo szakaszlanc. A szakaszok hossza ebben a terben
invarians a Lorentz transzformacioval szemben, vagyis a vonatkoztatasi
rendszer valasztasa tetszoleges. A szakaszok hossza viszont eppen (- i
c)-szerese a sajatidonek, ami az ikrek korat adja. A peldaban szereplo
ket vegpont kozott az egyenes a legrovidebb ut, amelynek viszont a
sajatideje a legnagyobb, igy minden mas ut csak rovidebb ideig tarthat.
(A tavolsag kepletben a terbeli koordinatak elojele ellentetes az
idojevel, igy a terbeli elmozdulas csokkenti a sajatidot.)

Vegezetul arra hivnam fel a figyelmet, hogy az ikerparadoxon problemaja
nagyon megnehezitette a spec. rel. elmelettel valo ismerkedesem, igy mas
fizika irant erdeklodok szamara hasznos lenne az ezzel kapcsolatos
felreerteseket, es tankonyvi hibakat mielobb megszuntetni. Mivel a
fizikakonyvek kulon felhivjak a figyelmet, hogy olyan dolgokat fogunk
olvasni, amelyek nem lesznek kozerthetoek, ezert az ilyenkor elkovetett
hibak nagy kart okoznak, mert olvaso nem a konyvben, hanem sajat magaban

keresi a hibat.

Udv: Takacs Feri

T. Tudosok !

Ket kerdesrol szeretnek irni a specialis relativitaselmelet fenyeben,
amelyek erintve lettek nemregiben.

Az egyik kerdes, hogy lathato-e a tavolsag-kontakcio?
Az en valaszom az, hogy nem lathato, es kozvetlenul nem is merheto,
mivel a tavolsag-kontrakciora csak az idomeresek eredmenye keppen
kovetkeztethetunk. A targy kepe ugyanaz marad, csak magyarazat keppen
hozzafuzhetjuk, hogy a mozgo targyat nem egyszerre latjuk, hanem a mozgo
targy azonos ideju pontjainak idoeltolodasa miatt a targy kulonbozo
pontjait kulonbozo idopontokban latjuk, ami  igy a mozgas miatt
szethuzodik az allo megfigyelo szamara. Igy a kontrakco kiegyenlitodik.
Ezert nem ugorhat ossze a helyben marado targyak kepe, ha nagy
sebesseggel elindulunk.

A masik kerdes, hogy megengedheto-e a fenysebesseget meghalado sebesseg?

Egyes tankonyvek ezt azert tartjak lehetetlennek, mert ilyenkor
meghatarozott vonatkoztatasi rendszerbol az okozat elobb jelenik meg,
mint az ok, ami az ok-okozati rendnek (kauzalitas) a megserteset
jelentene. Az en meglatasom az, hogy bar egyes vonatkoztatasi
rendszerekben elobb jelenik meg az okozat, mint az ok, de ezek olyan
tavolsagra vannak egymastol, hogy egy esetleges ellenhatas csak a
fenysebesseg ujboli ellenkezo iranyu tullepesevel juthat vissza az ok
helyere. Igy elvben nincs akadalya, hogy az ilyen ellenhatast
korlatozzuk, es evvel a fenysebesseg feletti hatast ugyancsak elvben
lehetove tegyuk. Az azonnali hatas, es a fenysebessegu ellenhatas
hataresetere tovabbi korlatozaskent  meg kell tiltanunk az azonnali
ellenhatast. Vagyis ilyen korlatozasok mellett nem serul az ok-okozati
rend. Erdekesseg keppen megjegyzem, hogy egy ilyen sebessegre elso
ranezesre a Lorentz transzformacio felcsereli az x tengely es az
idotengely szerepet a kepzetes gamma tenyezo miatt.

Remelem eleg okot adtam hozzaszolasra.
Udv: Takacs Feri

Udv tudosok

Tudok egy fix pontot a vilagegyetemben.
Nem vicc !!!!
A feny 300 000 km/s sebesseggel mozog.
Miert nincs lassabb feny? Miert pont ennyi?
Induljatok ki ebbol es ki lehet forditani sarkaibol
a vilagot. Mi lenne a kovetkezmenye ha a feny
sebessege nem lenne allando. Pl 60 km/ora
lenne? Mi lenne az ikerparadoxonnal? Es mi lenne
ha valtozna a sebessege pl egyenletesen lassulna ,
vagy tetszoleges , de mas sebesseggel terjedne ?
Badarsag , de ha vegig gondoljuk kiderulhet hogy
fix pont-e a feny sebessege .
Ha fix pont akkor mi kovetkezik ebbol ?
Nem akarok semmit sem sugallni ezert csak ennyit .

Udvozlettel
                     Sgyozokukacelenderponthu

U.I.
Parszor mar irtam a hix paraba , remelem az ,
hogy mindent megkerdojelezek nem eretnek
ezen a levelezo listan .