Tisztelt SZALON!

Janos Jozsef uram ezzel inditja vita-valaszat:

>Az elso bekezdesben Gabor lelkivilagat probalja elemezni, nem
>tul meggyozoen, amit kesobb maga is belat, mondvan, hogy
>"mindez nem lenyeges." Mint Kohn bacsi a fuszeres, aki ezt a
>levelet irta a nagykereskedonek:

Nem kivanom Fencsik Gabor erzelmeit ujra felborzolni, ezert
ismet, mostmar nyilvanosan is elnezeset kerem levelem
szemelyes hangjaert. Ugyanakkor, azt hiszem, a levelem elso
bekezdesenek es Kohn bacsi levelenek mondandoja kozott azert
nemi kulonbseg van. Dehat, igy jar, aki szemelyeskedik.

Janos Ur ezutan ezt irja:

>Arak valoban a kereslet-kinalat szabalyai szerint alakulnak
>ki, amit valami miatt Cser rosszaloan(?) ugy nevez, hogy
>"ertekpumpa": a nyersanyag fogyaszto annyit fizet, amennyi
>me'g megeri neki.

Rosszaloan(?) irtam volna? OK, akkor most nem rosszaloan irom:
monopol helyzetu elado diktal es ekkor a vevotol ertek
vandorol at az eladohoz. Monopol helyzetu vevo diktal es ekkor
a hatranyos helyzetutol ertek vandorol a vevohoz. Nem rosszaloan, sot,
egeszen vidaman, errol azt allitom, hogy ertekpumpa. Igy mar megfelel?

Utana ez is kovetkezik:

>A modern tortenelemben volt nem kereslet-kinalat alapu keres-
>kedelem, orszagon belul ugy hivtak, hogy tervgazdalkodas,
>nemzetkozileg meg ugy, hogy KGST. Ezek a modelek nem voltak
>tul sikeresek, ami persze nem azt jelenti, hogy mas model
>nem kepzelheto el a jovoben.

Aha, ilyen is volt. Volt azonban mas is: gondolok pl. az
USA/Chille viszonyara, esetleg az US/Panama kapcsolatra. Ezt
nem tervgazdalkodasnak hivtak, megsem volt kereslet-kinalat
alapu kereskedelem. Vagy te maskent tudod?

>En a magam reszerol orulok, hogy csucs-technolgiakat ahogy
>oregszenek, nem bezuzunk, hanem masod-harmad-huszad vonalbeli
>felhasznalasra kinalunk. 

Hja, uram, ez is egy modszer. Felallt nehanyszor a szor a
hatamon, amikor kedves szomszedaink szinte uj erteken adtak el
nekunk a "csucs" technologiajukat, aminek ket oka volt: 
1. kornyezet szennyezo volt, de nagyonis, 2. Volt mar jobb is, 
3. (ez a plusz) mert kishazankban mindig talalni lehetett olyan
targyalopartnert, akit egy-egy hetes tiroli vagy Cote d'azuri
nyaralassal meg lehetett kenni, hogy az a technologia szinte
meg uj, hogy az kivalo, hogy az az isteni es ezert uj aron is
el lehet adni, de nem baj, ha nincs ra fedezet, 50%-ot most
letesznek (30%-ot ert), a tobbi 50%-ra adunk 25-30%-os kamatra
hitelt, majd kifizetitek. Igy duzzadt az 22 milliardra a
vegen. Persze, csunyan kell ram nezni, ha erre azt mondom,
hogy ertekpumpa, vagy megcsunyabban, ha azt, hogy rablas.
Pedig mi allitolag meg nem vagyunk 3. vilagi orszag. Kereslet-
kinalat? Lehet, hogy ugy tunik az egyik oldalrol. A masikrol
aligha.

>Nem tudom, bizonyithato-e az a sejtes,
>hogy az egyik oka a szovjet szegenysegnek az volt, hogy a
>katonai technologiak elesen kulon valtak a polgariaktol,
>ellentetben Amerikaval.

Nem bizonyithato, jollehet ez is igaz. Azonban volt egy masik
dolog. Az USA es a SZU igyekezett ugyanannyit kolteni a fegyverkezesre. 
Egyertelmuen ez a tobbszoros GNP-t kevesbe terhelte, mint a toredeket. 
Ennek legalabb akkora szerepe volt az elszegenyedesben. A "forradalmi 
mozgalmak tamogatasa" c. pazarlasnak megint csak. A szicsasz es a 
nyicsevonak legalabb ennyi szerepe volt, de gazdagsagbeli alapveto ku-
lonbsegeken tul leginkabb a bizalom hianyat tartom bunosnek. Ez utobbi 
miatt minden termelo mogott harom ellenor leste, hogy mikor csaphat le. 
Hogy a hadiipari eredmenyek nem kerultek at a polgari eletbe? Lehet, 
hogy az USA-bol ez igy latszik. Te nem utaztal a SZUban polgari repulokon? 
Egytol-egyig katonai gep volt mind, de mar kimustralva, kiselejtezve. A
tranzisztor is bekerult a polgari eletbe - 10 evvel kesobb,mint az USA-ban. 
Szicsasz! Nem kell ezekkel sietni! Ugyanakkor 1983-84-ben a novoszibirszki 
atomkutato (polgari!!!!) intezetben a szinkroton hulladek sugarzasaval 
csinaltak a mikroaramkori elemek maszkjait. Minthogy en egy ajtoval 
arrebb dolgozhattam aligha tekintheto ez ekkor mar katonai technologianak. 

>Ez az egesz egy nagyon erdekes kerdes, mert valoban nem
>latszik, hogy a vilag egyensulyi allapot fele haladna es ez
>zavar csoppet, kulonosen a kintlevo nuklearis fegyverek szama
>miatt. Nekem Cser hozzaallasa egy kicsit erzelgosnek tunik,
>de ez nem von le gondolatai ertekebol (or lack of it.)

A vilag egyensulyi allapot fele haladna? Es ha mar ott van? Es
he eppen ezert ervenyesul akarattal, akaratlanul az
ertekpumpa, mert beallt mar egyfajta egyensuly? Akkor mi van -
kerdem en? Hogy az allaspontom mennyire erzelgos, mennyire
nem, errol nem kivanok vitatkozni. Vannak benne erzelmek is,
sajnalom. Ha pedig ugy erzed, hogy "lack of it", akkor most
jojjon az a modell, aminek a vegkovetkeztetesen "erzelegtem"
legutobb :-((

Kiindulasi feltetelek:
     1. a foldon veges szamu szemely van.
     2. A foldon evente veges mennyisegu ertek teremtodik.
     3. a foldon veges mennyisegu ertek akkumolalodott.

Modell: Boltzmann analogia.

Kovetkeztetesek: 
     1.Az ertek, az uj es az akkumolalodott egyarant, nem
egyenletesen oszlik el az egyedek kozott (l. Boltzman tetele a
termodinamikaban).
     2. Az egyenletes eloszlas a legvaloszinutlenebb, csakis
mestersegesen (eroszakkal) tarthato fenn (ergo a keresztenyi
testveri osztozkodas a javakon, ill. marxi mindenki az igenyei
szerit reszesul a javakbol elvek tokeletesen termeszetellenesek) 
     3. Az ertek oda vandorol, ahol a legnagyobb a szaporodasi
rataja (nagyobb az eloszlas meredeksege).
     4. Az, hogy legyenek az atlag folott reszesedok feltete-
lezi, hogy a tobbseg az atlag alatt van. A legnagyobb tomeget
az alapnivon lehet megtalalni.
     5. A csucs nagyobb mertekben emelkedik, mint az alapnivo.
     6. Ugy tunik, hogy a II. vilaghaborut kovetoen beallt a
"gazdasagi egyensuly", azaz telitodott az ertekskala es igy az
egyes tarsadalmi egysegek viszonylagos helyzete nagy mertekben
kototte valt.

A 4-6. pontbol kovetkezik az, amirol irtam: hogy ne legyenek
az ehsegszinten emberek, a magasabb szintekrol visszafele, az
alacsonyabb szintek fele kellene aramlani erteknek, ami
viszont termeszetellenes. Irrealis folemelni a legalsobb
milliardokat! Ez pedig egy iszonyuan pesszimista kovetkez-
tetes: nincs nagy ugras, folemelkedni akkor lehet, ha az, aki
folottunk van lecsuszik (hibas gazdasagpolitika, tulfeszitett
szocialis halo, stb.). Aki gazdagabb, az elvezi a gazdagsag
elonyeit es ezt a szegenyebb fizeti meg. Meg akkor is, ha a
gazdagabb nem lep fel eroszakkal "erdekei vedelme"re.
Optimalis esetben az ollo nem nyilik a szegenyek es gazdagok
kozott, de a 10 eves GNP adatok azt mutattak, hogy a gazdasagi
fejlodes nem az optimalis (erkolcsi) kivanalmak szerint halad.
Termeszetesen a gorbe alatt helycserek lehetsegesek.

Ennyi roviden. Tisztaban vagyok vele, hogy a tetelekbol nem
kovetkezik a kovetkeztetesek sora. Kozben all a modell, aminek
reszletes kifejtese nem egy kis levelecske terjedelmu. Ha
gondod van a megertessel, maskor esetleg reszletesebben is
kifejtem. Egyebkent az egesz gondolatmenet "Csuszkalunk a
gorbe alatt" cimen a Termeszet Vilagaban megjelent, terme-
szetesen, a publikalhatosag erdekeben nem tartalmazva a meg-
lehetosen pesszimista vegkovetkezteteseket (ha emlekeim nem
csalnak, 1984 aprilisi, vagy marcius szamban).

Tisztelettel: Cser Ferenc

Cser Ferenc a Szalon mai szamaban vitatkozik nehany
megallapitasommal, meg idez is tolem, ami mindig meghatott.

[Azert tudok neki valaszolni meg ugyanebben a szamban, mert o fejjel
lefele jar, 10 orara lakik a civilizalt vilagtol, tehat en annyival
korabban kapom meg a Szalont.]

Helyesen ravilagit arra, hogy a tervgazdalkodason kivul egyeb,
szinten a kereslet-kinalatnal rosszabbul mukodo modelleket is
ismerunk.

[Az immar vedjegyeve valt erzelmekkel, ami engem egyre kevesbe zavar,
azert teszem csak szova, mert jo lenne kereskedelemrol,
kozgazdasagrol, ne adj' isten politikarol azt hinni, hogy ezek
szakmak es nem szerelmi afferok, szoval] leirja, hogy anno (vagy meg
ma is, ugye ez nem lehet?!) hogyan vettek tudatlan, gatlastalan,
korrupt magyar kereskedok arukat nyugatrol. Ilyen torteneteket
mindnyajan ismerunk es erre csak azt tudom mondani, amit egy kedves
baratomtol tanultam, aki, mint a megjegyzesbol is latszik, komoly
gazdasagi szakember: "amig lo'szar van, vere'b is lesz." Bar ebben az
esetben talan a forditottja lenne talalobb: "amig vereb van, loszar
is lesz."

Amit ez a tomor, tudomanyosan megalapozott igazsag probal kifejezni,
hogy azert, hogy a magyar vasarlasokert felelos urak es elvtarsak
tudatlanok, gatlastalonok, korruptak (l. fenn) voltak, mar igazan ne
a svajciakat es a franciakat tegyuk felelosse. Mar csak azert se,
mert joszerevel ugyanezen urak es elvtarsak jartak a svajci, francia
(es szovjet) egyetemekre, nem is voltak ok *annyira* tudatlanok!

[Szigoruan zarojelben kivanom megjegyezni, hogy Amerikan belul vannak
a fogyasztot "false claim"-ektol vedo jogszabalyok es peldaul itt nem
lehet technologiat ugy eladni, hogy azt allitjak rola, hogy csucs, ha
nem az, vagy azt, hogy olcso(bb, mint a versenytars), ha nem az. De
ez igazan csak zarojel, csak hogy Cser Ur amugyis hatartalan es
elfogulatlan csodalatat Amerika fele noveljem. Fogalmam sincs, van-e
valami hasonlo nemzetkozi viszonylatban es kulonben is 22 milliard
nagysagu tetelnel kisse hulyen nezne ki azzal mentegetozni, hogy
bocsanat, nem volt ra keret, hogy valaki utananezzen a dolognak, mert
mindenki Tirolban nyaralt. Zarojel bezarva, most:]

Cser helyesen arra is ramutat, hogy a szovjet katonai ipar nem volt
teljesen elszigetelve a polgaritol, csak szicsasznyira megelozte azt.
(Ami a feluletes szemlelo szamara neha az orokkevalosagnak tunt.) I
stay corrected.

Eztan jon egy termodinamikan alapulo vilaggazdasagi model. Egy eleg
fontos kovetkezmenye (??) a modelnek:

>     4. Az, hogy legyenek az atlag folott reszesedok feltete-
> lezi, hogy a tobbseg az atlag alatt van. A legnagyobb tomeget
> az alapnivon lehet megtalalni.

Ezt sokszor elolvastam es nem ertem. Az, hogy ha vannak atlag
felettiek, akkor vannak atlag alattiak is, minden sokasagra igaz. Az,
hogy a "tobbseg" van az atlag alatt az bizonyos sokasagra igaz,
bizonyosakra nem. Ugyhogy semmikeppen nem "feltetelezi", hanem
bizonyitasra szorul. A masodik mondat pedig ("A legnagyobb
tomeget...") pedig semmilyen (nem elfajulo) eloszlasra sem igaz!

[Gimnaziumot vegzettek atugorhatjak az alabbiakat.]

Feltetelezem, hogy az eloszlas amit vizsgalunk az emberek szama vs.
jovedelme. Ez esetben, az atlag, mint matematikai fogalom
definiciojabol kovetkezik, hogy az atlag folott elok szama szorozva
osszjovedelmuk atlagtol valo elteresenek atlagaval egyenlo az atlag
alatt elok szama szorozva az o osszjovedelmuk atlagtol valo
elteresenek atlagaval. Az egyenletet atrendezve kapjuk, hogy az
atlag felettiek szama egyenlo az atlag alattiak szama szorozva egy
faktorral, amely faktor egyenlo az atlag alattiak atlagjovedelem-
elterese osztva az atlag felettiek atlagjovedelem elteresevel. Attol
fuggoen, hogy ez a faktor egynel nagyobb, kisebb, vagy egyenlo lesz
az atlag felettiek szama nagyobb, kisebb, vagy egyenlo (resp.) az
atlag alatt elokevel. Az elso allitas atfogalmazva tehat igy
hangzik: az atlag felettiek jovedelme jobban elter az atlagtol
(felfele), mint az atlag alattiake (lefele.) Ez kisse bonyolultan
hangzik ugyan, de semmikeppen nem automatikus.

A masodik allitast pedig egyszeruen nem ertem. Jo esetben egy
bizonyitasra varo "tetelt" takar (mint az elozo), rossz esetben
sajtohiba. (Vagy forditva.)

Janos Jozsef
"Nekem meg az eloszlasom sem normalis."

Kedves Cser Feri!

Altalaban elvezem a vitakat, de idonkent kisse nekibusulok afolott, hogy 
neha a vitapartnerek ramenossege es tajekozottsaga nem szuksegszeruen all 
aranyban.

Az elmult hetvege soran egy biokemikust probaltam meggyozni arrol, hogy 
a 3 szazalekos evi gazdasagi novekedes eloirasa nem a kozgazdasagtan egyik 
alapveto dogmaja, es hogy a termeszeti eroforrasokat a kozgazdasagtan nemhogy 
nem hagyja figyelmen kivul, amint o azt nagy garral allitotta, hanem ez a 
szakma egyik aga.  

Egy nyelvesszel arrol csevegtem, hogy a kijelentese "miert is repulne barki is 
XYZ legitarsasaggal amikor ugyanannyi penzert a vilag legbiztonsagosabbjaval, 
Qantas-szal is mehet" ne'mi targyi ismeret hianyat arulja el azugyben, hogy a 
statisztika furfangos dolog, es nem csak Qantas tehet az elokelo helyezeserol 
azzal egyutt hogy tenyleg jo ceg.

Egy kozgazdasz a sci.econ hircsoport hasabjain tartotta szuksegesnek vilagnak 
kurtolni, hogy szerinte foldunk egy zart rendszer, amibe semmi kulso eroforras 
nem jut be, es erre is valaszolni kellett mielott a kosza olvasok minden 
kozgazdat troglodita szakbarbarnak konyvelnek el.  

Mindezek utan, kedves Cser Feri, Te keseritesz ezzel, Fencsik Gabornak cimezve:

>Azt bizonygattad, hogy az USA nem lehet felelos az etiop nyo-
>morert, nem vonhat el onnan erteket, hiszen joszerint nincs is
>kereskedelmi kapcsolata vele.
>
>Ebben igazad van. Abban, hogy joszerint nincs kereskedelmi
>kapcsolata vele. Folteve, ha az esetleges fegyverkereskede-
>lemrol elfeledkezunk.

Hat ne feledkezzunk, de Haile Szelasszie tronfosztasa ota az USA nem sok 
fegyvert adott el Etiopiaban.

>Csakhogy az ertekelvonas szindromaja nem
>ilyen egyszeru. Ez egy altalanos modszer.
>
>Vegyunk ket orszagot. Az egyik muszakilag, szellemileg,
>technikailag es gazdasagi/katonai/diplomaciai potencialjat
>tekintve megelozi a masikat. Kereskednek.Mi jellemzi ezt a
>kereskedelmet?
>
>Ha nagyon nagy a kulonbseg kozottuk, akkor uveggolyo/arany-
>targyak csereje, amint az a torternelem soran szamtalanszor
>meglehetosen evidens volt :-(
>
>Ha kozelebb allnak: a fejlett eladja levetett technologiait es
>helyette olyasmit vasarol, ami a technologiajahoz alapanyag. A
>technologia lefutott, erteke a levetkozonek szinte nulla. Nem
>ugy a vasarlonak, mert ebbol fejlodest remel. 

Kemeny altalanositasok, csupa negativ kicsengessel.  Komoly irodalma van 
viszont annak, hogy a *megfelelo* technologia kell gazdasagfejeleszteshez,
nem pedig a csucstechnologia: pl. hogy egy fejlodo orszag mezogazdasaga a faeke 
utan jobban kihasznalhatja a falusi kovacs altal javithato es a sajat okre 
altal huzott vaseket mint a flancos legkondicionalt John Deere traktort.  
De a technologiai transzfer nem szuksegszeruen csak ilyen, es magasabb fejlett-
segi szinten a megfelelo technologia is magasabb, amit az is bizonyit ha 
figyelemmel kisered hol is keszul milyen muszaki cikk manapsag (a radiok es 
TV-k inkabb mar Kinaban, Braziliaban es Malajziaban mint Hong Kong-ban, a 
videok es mikrohullamu sutok inkabb Del Koreaban mint Japanban).  Etiopia 
most nem all olyan szinten, hogy bonyolult muszaki 
cikkeket gyartson, de ez nem az USA hibaja.

>Neki nyersanyaga
>van, csak azt tud adni. Most minden lenini formulat felreteve:
>mi lesz az egyik es mi lesz a masik ara? A vasarlo foltetlenul
>a sajat kitermelesi koltsegei alatt fogja "elfogadni" a
>szegeny kinalatat es magasabbra tartja az eladasi arat Ha ez
>nem ertekpumpa a szegenyebbtol a gazdagabb fele, akkor megis
>micsoda?

Ez hol van igy lefektetve ?  Mivel altalaban van piaci verseny, az ilyen durva 
kizsakmanyolast lehetove tevo monopolhelyzet ritkasag.  Az arakat meg altalaban 
inkabb a kereslet es kinalat hatarozza meg, mintsem valami osszehangolt 
mahinacio.  Lasd pl. a kavepiacot (ha mar Etiopiat emlegetjuk) ahol az ar tobb 
alkalommal a brazil fagyok miatt ugrott meg es most azert alacsony jo ideje, 
mert a magas arak idejen sok fejlodo orszag osztonozte a kaveultetest.  Igy a 
kinalat nagy es a kereslet meg nem annyival nagyobb, hogy ezt folszivja: ergo 
az ar lemegy.  Errol nem az tehet aki nem ad tobbet a kaveert mint a piaci ar.

>Na most ez egy lancolat. Az USA fejletlenebb, de meg fejlett
>partnereitol vonja el az ertek egy nagy reszet. Azok a meg
>fejletlenebbektol, pl. Magyarorszagtol, akinek nem marad mas,
>csak etiopia, hiszen a magyar aru csak ott ertek, nemde?

Ezt meg hol hallottad ?  Valami magyar aru csak elkel nyugaton is, mivel a 
magyar aruexport az Europai Kozosseg orszagaiba es az egyeb fejlett nyugati 
relaciokba szepecsken folivelt.  Mi tobb, az arucsere merlege az utobbi idoben 
pozitiv volt, csak a hiteltorlesztesek miatt negativ az ezt is magaba foglalo 
fizetesi merleg.

>Milyen esellyel versenyzunk mi a legfejlettebbekkel? 

Nemely teruleten jo esellyel, masokon nem.  Ebben altalanositani nem lehet.  
Ami itt szamit, az az un. comparative advantage (amit sajna nem tudom hogy 
mondunk magyarul).  Megha A orszag mindent hatekonyabban tud eloallitani mint B
orszag, akkor is megeri neki azokra a dolgokra koncentralni amit legjobban tud 
csinalni, es amiket aranylag kevesbe jol csinal B-tol megvenni.  Ez elmeletileg 
bizonyithatoan mindket orszag eletszinvonalat afole emeli mint ha mindketten 
autarkiara torekednenek ami ugyebar a kereskedelem reven torteno kizsakmanyolas
egyeduli tokeletes megakadalyozoja.  

Az teny, hogy a gyakorlatban sok az olyan megszoritas ami ezt a folyamatot 
politikai okokbol akadalyozza, mint pl. az Europai Kozosseg agrarpolitikaja 
ami a fejlodo orszagokat es M.o.-t is sujtja, de ezellen a GATT allandoan 
hadakozik.

>Most
>probalj meg ennek komolyan utana gondolni! Probald meg egyszer
>elfelejteni, hogy az USAnak szellemileg, gazdasagilag, minden
>szempontbol elkotelezett vagy. 

Ez meg nem fair; ez zsoldosmentalitast vet az illeto szemere, aminek vagy a 
bizonyitasat vagy a visszavonasat lehet kerni.

>Be fogod latni, hogy nem kell
>ahoz lenini gondolat, hogy ezt az ertek vandorlast, azt, hogy
>a szegenyek kozben tovabb szegenyednek, a gazdagok tovabb
>gazdagodnak, mikozben a piaci torvenyek tokeletesen mukodnek,
>meg lehessen erteni.

Minden szegeny tovabb szegenyedik es minden gazdag tovabb gazdagodik ?  Mi 
van a taiwaniakkal, del-koreaiakkal, britekkel, ausztralokkal ?  Azt meg ki 
allitotta, hogy a piaci torvenyek tokeletesen mukodnek ?

>Igenis, az en, a te joleted forrasa tobbek kozott az etiopok
>nyomora.

Erre az ismetelt kijelentesre meg mindig nem lattam bizonyitekot.  Ha en azt 
erositgetnem, hogy mert lattam a vizben allo szoget megrozsdasodni, ergo a 
viztol rozsdasodik a vas, Feri nemde megkernel, ugyanmar probaljam meg 
bizonyitani a kisse sommas allitasomat.  Jo volna, Te ha hasonlo szemmel 
kozelitenel meg mas teruleteket.

>Ehez jon az a bizonyos fegyver kereskedelem. Mi egy fegyver
>erteke? Az, amennyit erte adnak. Az ottani egymassal szemben
>acsarkodoknak letfeltetel a fegyver. Minden arat megadnak
>erte, ahogy pl. a bosnyakok is megadnanak, ha hozza
>juthatnanak. Ez a szallitoknak viszont remek monopol profitot
>eredmenyez. Mi ez, ha nem ertekelvonas? Ha nem sozzak ra a
>nyomorultakra, akkor penzbe kerulne a bezuzasa. Tudod-e, hogy
>a nagy beke kitorese az USAnak mennyi penzebe kerul? Az, hogy
>nincs esetleg szukseg komoly fegyveriparra? Tudod, hany mun-
>kahelyet kepvisel a fegyvergyartas? Ez mind taccsra megy, ha
>nem lehet fegyvert eladni. Ugyanigy van az oroszoknal is es
>meg szamos mas orszagban, nem csak az USAra hivatkozom most.

Egyik kijelenteseddel a masikat vered fejbe.  Most vagy van monopolprofit 
amihez monopolhelyzetu eladonak kell lennie, vagy mindenki probal fegyvert 
eladni ami viszont nagy versengest es alacsonyabb arakat kell eredmenyezzen ?  
Barmi legyen is (es az utobbi all), mit bizonyit ez a gondolatsor ?  Annal is 
inkabb, mert a szegeny orszagokban eladott fegyverek egyre nagyobb resze a 
harmadik vilag fejlettebb reszebol szarmazik: kinai, brazil, csilei, irani.  
Bar az USA meg mindig a vilag legnagyobb fegyverexportore, ok legnagyobbreszt 
fejlett nyugati orszagoknak, Izraelnek, Taiwannak es gazdag arab orszagoknak 
szallitanak.

>Ha megprobalsz kilepni a hatterkulturad kereteibol es kisse
>kivulrol latni a kerdest, az az erzesem, hogy belathato: a te
>joleted egy nagyon nagy hanyadat is a pariak fizetik! A kinaiak,
>az indiaiak es meg rengetegen a 3. vilagban. Azok, ahova
>szulohazad is veszesen gyorsulo tempoban sodrodik, csuszik.

Megintcsak populista kijelentesek, bizonyitekok nelkul.  A Magyarorszagra valo 
utalas meg teljesen meglep.  Ugy erzem, ez Fencsik Gaborra rapiritando all itt, 
de errol sem o, sem az o USA-beli eletszinvonala sem tehet (ha egyaltalan van 
ilyenje: Te nyilvanvaloan jobban ismered mint en), hanem kizarolag a magyar 
vezetes.  Pontosan ugy, mint az argentin, ausztral, ujzelandi, USA, stb. 
vezetes ami ezeknek az orszagoknak az abszolut es/vagy relativ 
hanyatlasahoz vezetett.

Tudom, hogy a termeszettudomanyok teruleten sokkal konnyebb az elmeletek 
cafolata vagy bizonyitasa mint a tarsadalomtudomanyokban, de ez nem jelenti, 
hogy az utobbiakban minden elso ranezesre tetszetosnek tuno allitast el lehet 
adni a bizonyitas megkiserlese nelkul.

Udvozlettel, 
Anto'ny Gyuri


--

Cser Ferenc a SZALON 450. szamaban ne'mi modositassal tovabbra is 
kitart amellett, hogy az USA es a harmadik vilag kozotti kereskedelem
"ertekpumpa" gyanant mukodik, az elobbiek javara es az utobbiak karara.
Vagyis, a fejlett vilag aron alul vasarol, es a tenyleges erteknel
dragabban ad el javakat.  Ez az allitas feltetelezi, hogy letezik valahol
(a platoi ideak vilagaban?) egy valosagos, tenyleges ertek, ami 
megallapithato piaci tranzakciok nelkul, es ehhez kepest lehet a piaci 
ar tul alacsony, vagy tul magas.  Elkepzelheto, hogy letezett ilyesmi 
az okori Mezopotamiaban, vagy az egykori KGST-orszagokban; a modern 
gazdasagban azonban az piaci artol fuggetlen gazdasagi ertek fogalma 
teljesen hasznalhatatlan.

Peldaul, vegyunk egy csonka gulat... nem, vegyunk inkabb egy hasznalt
biciklit.  Helyesebben, adjunk el egy hasznalt biciklit, 10 dollarert.
En leszek az elado, Cser Ferenc lesz a vevo.  Ez egy kereskedelmi
tranzakcio, amihez ket felre van szukseg.  Az elado (ez vagyok en), 
akinek van egy biciklije, de inkabb szeretne 10 dollart; egy vevo,
akinek van 10 dollarja, de inkabb szeretne egy biciklit.  Az ugylet
letrejon, mindenki meg van elegedve, mindenki jol jart.  Teljesen 
mindegy, hogy melyikunk gazdagabb, Cser Ferenc, vagy en.  Lehet, hogy
azert kell eladnom a biciklit, hogy kenyeret vehessek rajta.  Lehet, 
hogy dusgazdag vagyok, es vettem egy sokkal szebb biciklit, azert nem 
kell a regi.  Ettol fuggetlenul, mindketten jol jartunk, mert nekem 
a 10 dollar kellett jobban, Ferencnek meg a bicikli.

Masnap Ferenc eladja a biciklit egy baleknak 50 dollarert.  Folmerul
a kerdes, vajon ezek szerint en aron alul adtam el a biciklit tegnap.
Ha tudtam volna, hogy van valaki, aki 50 dollart adna erte, bolond lettem
volna eladni tizert.  Igen am, de eppen ez az: NEM TUDTAM.  Az 50 dollaros
arbol 10 dollar az en volt biciklim, es 40 dollart ert az INFORMACIO,
vagyis, hogy Cser Ferenc tud valakit, akinek a bicikli meger otvenet.
Hogy Ferenc jol jart-e, az attol fugg, mennyibe kerult neki ez az 
informacio.  Peldaul, ha ujsaghirdetest adott fel, es 60 dollart fizetett 
erte, akkor rosszul jart.  Ez azonban nem szamit.  A hozzaadott ertek 
40 dollar, ennyit ert az informacio.

Harmadnap a balekrol kiderul, hogy nem is olyan nagy balek.  A bicikli
ugyanis elozoleg az Andy Warhol tulajdona volt, es az agyalagyult
mugyujtok 5000 dollart kinalnak erte.  A balekot Sorosnak hivjak.  A
biciklit Soros eladja a mugyujtonek 5000-ert, ebbol megtart 4000-et es
a Szarajevoi menekulteknek ad 1000-et.  Az 5000 dollaros arbol 
10 dollar jut a rozsdas biciklire, 40 dollar a Cser Ferenc altal
hozzaadott ertek, es 4950 dollart er a Soros informacioja.  Hogy a
Soros jol jart-e, az attol fugg, mennyibe kerult neki ez az
informacio.  A ringispil pedig porog tovabb...

Mi kovetkezik mindebbol?  Eloszor, a bicikli eloallitasi koltsege semmifele
szerepet nem jatszott.  Masodszor, az informacio gyakran tobbet er, mint
a bicikli.  Ez egy mindennapi jelenseg a modern gazdasagban.  Peldaul,
egy ASIC chip eloallitasi koltsege a vetelar 1 szazaleka; a tobbi 
99 szazalek a kutatas, fejlesztes, marketing, jogvedelem, hirdetes,
dokumentacio, es penzugyi muveletek.  Mas szoval, informacio.  Harmadszor,
nem az eloallitasi koltsegek hatarozzak meg az arakat, hanem forditva:
az arak hatarozzak meg az eloallitasi koltsegeket.  Negyedszer, nem
letezik a piaci araktol fuggetlen "valodi ar".  Otodszor, mindezt nem 
az amerikaiak talaltak ki, csak tortenetesen ok fedeztek fel eloszor,
es az anyatejjel szivjak magukba. 

-----
Fencsik Gabor