Hali!

Tobbek irtak, hogy a kibocsatott feny sebessege orokli a kibocsato mozgo
targy (urhajo) sebesseget is. Ezt en nem ertem. Vegyunk egy peldat: az
urhajonk 1/2 fenysebesseggel kozeledik a Folfhoz, es kibocsat egy
fenynyalabot. Akkor a Foldrol nezve a feny masfelszeres fenysebesseggel
kozeledne! Vagy az urhajonk a feny sebessegenek 99%-val tavolodni kezd a
Foldtol, es szinten nyalabot bocsat ki feleje. A feny igy csak a c 1%-al
kozeledne a Foldhoz? 100 szoros lassitasban latnank a jarmuvet?
Amugy tudtommal az egesz Einsten-i relativitaselmelet a feny
sebessegenek az abszolut (vonatkoztatasi rendszertol fuggetlen)
allandosaggaval szamol. Vagy tevedek?

Udv.:
                                                Karoly bacsi

Szervusztok !
Irtam multkor egy levelet arrol, hogy hogyan magyarazhato a magneses ter
a relativitas elmelet felhasznalasaval. Akkor igeretet tettem, hogy az
erdeklodoknek tovabbi reszletekkel is szolgalok, bar akkor meg nem
gondoltam at, hogy nem tul nagy elvezet levezeteseket bepotyogni...
hjozsi erdeklodott, ezert megkinozlak titeket is :-) !
Szoval vegyunk egy arammal atjart vezetot, es egy mellette parhuzamosan
halado Q toltest.:

-----------------------    A 'o' a femmagokat, a '.' az elektronokat
jelkepezik
o.o.o.o.o.                        a magok tavolsaga 'a', az elektronoke
'b', az elektronok a
o.o.o.o.o.    .->w            magokhoz kepest 'w' sebesseggel mozognak,
a Q toltes a
o.o.o.o.o.                        vezetotol 'd' tavolsagra van, es az
elektronokkal egy iranyba
-----------------------    halad, a vezetohoz (azaz a magokhoz) kepest
'v' sebesseggel
^
d
V
Q ->v

A klasszikus megkozelites szerint a vezeto korul B nagysagu orvenyes
magneses mezo keletkezik,
ahol B a
        u*I        1
B=-------* ------    keplettel szamolhato ki. (u = mu a magneses
permeabilitas )
        2*pi       d
Ezt a teret erzekeli a v sebesseggel mozgo Q toltesu test, amire

F= Q * v * B nagysagu ero hat, a vezetore meroleges iranyban (hogy fele,
cagy attol el, az Q elojeletol, es a sebessegek viszonyatol fugg)

A relativisztikus megkozelites a kovetkezokeppen nez ki:
A Q toltes a magok racsallandojat

a=a0 * sqrt( 1-v2/c2) -nek erzekeli a hosszkontrakcio miatt. (a0 az
eredeti racsallando)
az elektronok racsallandojat pedig

b=b0 * sqrt( 1/w'2/c2)-nek, ahol w' az a sebesseg, aminek Q erzekeli az
elektronok sebesseget.

w' = (w-v)/(1-v*w/c2)

A Q toltes 2 teret erzekel, az elektronok Ee, es a magok Ep teret:
            q                1        1
Ep =------------*-----*-----
        4*pi*epsz       a       d

           -q                1        1
Ee =------------*-----*-----    , ahol q a proton toltese.
        4*pi*epsz       b       d
az eredo terero, amit erzekel E=Ee+Ep, igy a ra hato ero:
        q*Q                1        1        1
F=------------- * [ ---  -  ---] * ---
      2*pi*epsz          a        b        d

v=0 eseten a vezetot toltessemlegesnek latjuk, ezert a=b. (Ezzel sok
prblemam van, kesobb talan, ha tetszik a tema visszaterek ra.)
szoval v=0 behelyettesitesevel konnyen kapjuk, hogy

a0 = b0 * sqrt( 1-w2/c2)
az 1/a-1/b kifejezesbe a megfelelo ertekeket behelyettesitve, es hosszan
gyurva a kifejezest a kovetkezo eredmenyre jutunk (ne kivanjatok, hogy a
levezetest begepeljem, inkabb bescannelem es elkuldom bmp formatumban
annak, aki igenyli) :
 1        1               1               w*v
---  -  ---  = ...= ----  * ----------------- .
 a         b              a0        c*sqrt(c2-v2)

az aram:
    dQ        q*w
I=----- = ------
     dt          a0
                     Q*I                      v               1
tehat  F = ----------- * -----------------* ---
                1*pi*epsz      c*sqrt(1-v2/c2)    d

ha ezutan 'u'-t ugy definialjuk, hogy epsz*u=1/c2 es bevezetjuk a
        u        I
B=-----*-----    jelolest, akkor F-re a kovetkezot kapjuk:
     2*pi     d

F = Q*v*B / sqrt( 1-v2/c2)    , ami kis sebessegeknel Q*v*B, a
klasszikus megoldassal teljes
osszhangban!

A problemam csak az, hogy a Maxwell egyenletek a kovetkezot mondjak:

rot H = J + dD/dT

ebbol az elso tagra talaltam szemleletes megoldast, a masodikhoz viszont
semmi otletem. Talan ezekutan eszebe jut valakinek valami...
Udv:
Smodics Bela

Sziasztok
Szeretnem megkerdezni, ki mit tud kozuletek az ugynevezett Kirlian 
fele fenykepezesrol, amely allitolag az elolenyek korul levo aurat 
engedi lattatni. Ez tudomanyosan elfogadott vagy hamisitasrol van 
szo? Ha az elobbi, akkor hol talalhato ilyen keszulek? Valojaban mit 
mutat a fenykep es hogyan mukodik ez a gep?
Koszonom a valaszokat.

Mikes Janostol kaptam ezt a levelet es az o felhatalmazasaval
fellottem a HIX-re. Kulonosen az ortodox Nagy Bumm hivok
figyelmebe ajanlom ezt a kis "filippikat".

   Udv. Sule P'eter

                        *

Sokat vitaztam az amerikai gyepun az Osrobbanas (Big Bang) korul, a
legbolcsebb fizikus arra maszott ki: "ez a leg-okonomusabb teoria",
bar senki sem tartja  tokeltesnek. En tovabb megyek:
A voroseltolodas nem bizonyitja a Hubble-teoria tagulo vilagegyetemet,
csupan megengedi. A Dopler-jelenseg mellett mas ok is lehet,
gravitacios/magneses terek, amelyeken a fenysugar atment, vagy
- horribile dictu - olyan ok, amelyrol meg nincs tudomasunk (?!).
A mikrohullamu hattersugarzas, mint az osrobbanas fosszilis maradvanya.
szep, ismet: lehet, de nem kizarolagos ereju. Egy kerdesemre nehany
fizikus tarsasag (professzorok bennuk) nem tudott mast felelni, csak:
ez egy jo kerdes! (=dunsztunk sincs).

Elso  kerdes:
Ha asztronomiailag 'messzire' nezunk, azzal a 'multba' nezunk vissza.
Ha 100 millio fenyev tavolbol kapunk kepet, az 100 millio evvel
ezelott indult. Hamarmost a vilag terjeszkedik, akkor a multba tekintve
egyre kisebb vilagegyetemet varhatunk. Ezzel szemben  csillagaszati
megfigyelesben a 'tavolabbi' horizontban a galaxisok egymastol valo
tavolsaga egyre nagyobb, amint a nagyobb radiuszu gombfeluletnek ez
meg is felel. Hogy lehetseges, hogy az egyre kisebb vilagegyetem
egyre nagyobb mereteket mutat?

Masodik kerdes:
Ha a vilagegyetem regen (x milliard ev elott) akkora volt, "mint egy
futballabda, mekkora volt egy futballabda? Akkora, mint egy vilagegyetem?
Ha a fenysugar az egyik vegetol a masikig haladt, mennyi idore volt
szuksege? Mekkorak voltak az atomok? ok is terjeszkednek? vagy az a ter
ami terjeszkedik, csak kozti? mi kozott? A Tejut mekkora volt, amikor a
vilag fele akkora volt, mint a Tejut? Ha minden egyenletesen kisebb
volt es az ido is ennek mefeleloen valtozott (???), akkor mit jelent
a terjeszkedes?
A remalom, hogy a papir turelmessege miatt a masodperc 43-ik gyoke az
idotartam, amely alatt a gravitacio kifagyott, a 32-ik gyoke, amely
alatt a nuklearis erok jelentkeztek, felnott fizikusoknak irt dajka-
mese. Jo arra, hogy valaki Nobel-dijat kapjon, de sokan nem vagyunk
elegge vallasosak ahhoz, hogy elhigyjuk.
Aztan itt van az inflacio. "Eccercsak a vilag felfutta magat" mint a
tehen, ha rosszat evett. Ez abbol jott ki, hogy az Osrobbanasban (ha
igy kell nevezni) keletkezett az ido es a ter - nincs ertelmezve az
a kerdes: mi volt elotte, amint Einstein azt kerdzte (viccbol): mi
van 1 km-re eszakra az eszaki sarktol?. Ha pedig keletkezett az ido,
akkor ami akkor keletkezett, az mind az elso mp tortenete es ugyes
matematikusok annyi tizedest raknak a sztorijukba, amennyit az olvaso
elfogad. Pl. 0.00000000000000000000000000000001 mp a nuklearis eronek.
Szintugy az inflacio: ha nem volt ter es egyszercsak lett, akko a
terallandok 'hirtelen' lettek, kvazi felfuvodott a vilag nagyra. No
de erre is lehet szep Nobeles teoriakat krealni.
Ennyi eleg mara, megvarom a hazai hatast, esetleg azt is megirom,
hogy a jelenlegi allaspontom szerint (foleg D. Bohm-bol kiindulva)
hogyan kepzelheto el a mi reszlegesen linearizalt vilagunk letre-
jotte a ter-ido-mentes kaotikus termeszetben.
Elnezeset a 'konnyed' stilusert, en csak egy szereny polimerkemikus
voltam, mielott rajottem, hogy szabad gondolkozni is. Jelenleg a
komplexitas fogalma a temam, a vilag organizacioja a holizmusban.
Udvozlom az otthonvalokat
Mikes Janos >


--------------------------------
  S"ule P'eter  
  Dept. of Theoretical Physics
  Kossuth Lajos University
  Poroszlay u. 6/C, P.O.B. 5
  Debrecen-4010
  FAX: +36 52 431 722/1291
  phone (home) +36 52 340 118
        (office) +36 52 417 266/1265,1280
  E-mail: 
--------------------------------

Hello!

Vadlibak ugyben hjozsinak szerintem van igaza. Ha a libak aktivan repulnek,
a szarnyuk mogott keltett orveny lenyegesen nagyobb, mint a testuk mogotti.
A szarnyak mogotti orvenyek - gondolom en - menetirannyal parhuzamos
tengelyuek es az oldal szerinti csavarodasuak. Azaz jobb szarny mogott
jobbmenetes. Igy a szarnykozeptol kicsit a test fele tenyleg felfele aramlik
a levego. 
Szorgalmi feladatkent mindenki nezzen ki az ablakon es ellenorizze a
V-alakban repulo madarakat, hogy milyen oldalso eltolasban repulnek.

Remelem a magyar legiero nem olyan MIG-ekkel van felszerelve, amiknek a
V-alakban repules segit a levegoben maradasnal...

Viktor ) kerdezte, hogy van-e elore hato aramlasi hatas.
Ugy tudom ilyen a delfinek esete a hajo elott, bar a magyarazatra nem emlekszem
 .

Udv: Tamas, aki most elhuz, mint a Trabant elott biciklizo vadliba

 wrote:
> Keszitsunk ket pontosan egyuttjaro, egyforma stopperorat. Az egyiket
> vigyuk fel egy urhajora. Az induljon el, csinaljon barmilyen
> manovereket, de ezen manoverek vegen a sebessege legyen 0.999 c. es
> menjen el a Fold mellett.

Ez a sebesseg csak a Foldhoz viszonyitva 0.999c,
mivel minden relativ.

> A Foldkozeli ponton inditsak el a Foldi es az
> urhajon levo stoppert egyszerre. Ekkor mar nincs tovabbi gyorsulas egyik
> rendszerben sem.
> Megis erosen kulonbozokepp fognak jarni az orak. Na
> most akkor melyik, hogyan, es miert?

Nem fognak kulonbozokeppen jarni, de egymas
rendszereit vizsgalva azt fogjak latni, hogy
az maskepp (lassabban) jar. Egy harmadik
rendszerben ulo megfigyelo, akihez kepest
a masik ket rendszer egyforma sebesseggel
mozog, azt latja, hogy mindket rendszer
oraja egyforman lassult az ovehez kepest.

Udv:
Ivan

 wrote:
> 
> Kovari Peter irta:
> 
> >A Jerevani radio jelenti:....
> >A vonatszemleltetes igaz, de epp, hogy a vonat kozepen utazo ember
> >_is_ egyidejunek latja a felvillanast. (A Newtoni magyarazattal
> >(elebe megy) ellentetben. [mas kerdes, hogy a szinuket latja masnak]
> 
> Majdnem stimmel a dolog. Vagyis tényleg egyidejűnek látják a
> felvillanásokat mindketten, de nem a vonaton utazónál jelenik meg a
> színeltolódás, hanem a vonat mellett állónál. Ez ugyanaz, mint a távolodó
> égitestek vöröseltolódási jelensége.

Nem latjak egyidejunek! Egymashoz kepest mozgo rendszerekben
az egyidejuseg fogalmaval nagyon ovatosan kell banni.
Maradjunk a vonatos kiserletnel. Haladjon a vonat az allo
megfigyelohoz kepest olyan gyorsan, hogy latszolagos
hosszusaga (_Lm_) a felere csokkenjen a nyugalmi
hosszahoz (_Ln_) kepest. Rakjunk le ket jelzobolyat
(vagy akarmit) a sinek melle _Lm_ tavolsagra. Legyen az
A jelu az a bolya, amely mellett eloszor halad el a vonat,
a B jelu a masik. A vonat elejen es vegen uljon egy-egy
ember, akiket betanitunk a kovetkezo modon:
"Vonat elejen ulo akkor villantson egyet a lampajaval,
ha a masodik mellette elhalado bolya (B) mellett van
eppen. Vonat vegen ulo akkor villantson egyet, ha az
elso mellette elhalado bolya (A) mellett van."
(Tekintsunk el attol, hogy a bolyak erzekelese es a lampak
villantasa mind idobe telik.)
Mit lat a vonat elhaladasakor a vasutallomason uldogelo
megfigyelo? A vonat eleje es vege pontosan egyidoben erkezik
az elso (B) es hatso (A) bolyakhoz (hisz igy helyeztuk el
azokat _Lm_ tavolsagra egymastol), es a ket villanast
egyidoben fogja latni, felteve, hogy egyforma tavolsagra
vannak tole. A vonat kozepen utazzon egy masik megfigyelo.
Mit lat? Mivel hozza kepest a vasutallomas es a bolyak mind
nagy sebesseggel vagtatnak, latja ezeket megrovidulni, eppen
felhosszusagukra. O a vonatot _Ln_ hosszunak latja, de a bolyak
tavolsagat _Lm_/2=_Ln_/4-nek meri. A vonat elejen ulo
felvillantja a lampacskajat, amikor a vonat eleje elhalad
a masodik bolya (B) mellett. De szamukra a vonat vege meg
_Ln_*3/4 tavolsagra van az elso bolyatol (A), vagyis a
vonat vegen bekovetkezo villanas szamukra kesobb tortenik meg.

Legyen a masik eset az, amikor a vonaton utazo megfigyelo
villantja fel mindket lampat szamara egyidoben. Utazzon
a vonat kozepen, igy mind a vezerles, mind az erzekeles
egyideju lesz szamara. Haladjon a vonat a fentebbi sebesseggel
most is. Villantsa fel a lampacskait, es az allo megfigyelok
rakjanak le egy B jelu bolyat a vonat elejenel a villanas
pillanataban, es egy A jelu bolyat a  vonat vegenel (hasonloan
az elobbi peldahoz). Ismeteljuk meg a kiserletet es nezzuk,
ki mit lat. A vonaton utazo ugyanott felvillantja a lampakat,
a bolyak tavolsagat _Ln_-nek meri, szamara a ket villanas
egyideju. A vasutallomason csucsulo megfigyelo meg az indulas
elott megmeri a bolyak tavolsagat, _Ln_*2=_Lm_*4 . Latja, hogy
az _Lm_ hosszusagu szerelveny elhalad az elso bolya (A) mellett,
es egy villanast lat, amikor a vonat vege egyvonalban van a
bolyaval. Majd var egy kicsit, mig a vonat eleje megteszi az
_Lm_*3 tavolsagot, hogy az elejen felvillanjon a lampa, amikor
a vonat eleje egyvonalban van vele. Tehat o nem latja egyidejunek
a felvillanasokat.

Remelem, kovetheto volt a ket eset leirasa, egy darab papir
es ceruza sokat konnyithet az olvason.

Udv:
Ivan

Tisztelt Tudosok!

  Az ikerparadoxonnal kapcsolatban mar tobben irtak, hogy fizika 
konyvekben egyszeru levezetes van arra, hogy melyik iker (az urhajos vagy 
a Foldon csucsulo) lesz a fiatalabb , miutan visszaerkezett. Jo lenne, ha 
valaki vegre elarulna ezt a levezetest.
  Valojaban nem nagyon hiszem, hogy a spec rel alapjan ilyen levezetes 
lenne, hiszen a spec rel inerciarendszerekrol beszel es az 
ikerparadoxonban az egyik rendszer gyorsul (igy a Lorentz fele 
transzformacios formula ervenyessegeben nem bizhatunk).
  Elhangzott, hogy inditsunk egy urhajot, ami csinaljon barmit, majd 
haladjon el a Fold mellett majdnem c sebesseggel. Ez a problema a spec 
rel kereteben nem targyalhato, hiszen nem tudjuk megmondani, hogy a 
gyorsulas alatt mi tortenik az oraval. (Pontosabban az altalanos 
relativitas elmelet beszel errol -allitolag, de azt en nem tanultam.-)
  Meg egy megjegyzes. Sokan nehezen fogadjak el a spec rel 
kovetkezmenyeit, paradoxnak tartjak oket, stb. Felhivnam a figyelmuket 
arra, hogy a kiindulopont, a M.M. kiserlet eredmenye, azaz a c invarians 
volta, maga paradox. Gondoljuk el hogy ket koordinatarendszer elsuhan 
egymas mellett, es amikor az origojuk talakozik, ott egy fenyvillanas 
tortenik. A tovabiakban mi tortenik? t ido mulva mindket 
koordinatarendszerben az origo koruli ct sugaru gombon eszlelik a fenyt.
Ha nem a Lorentz trfo szerint szamolunk, hanem a mindenki altal ismert 
Galilei trfoval,(ha valaki nem tudja mi az, akkor gondolja vegig, hogy 
mit varna, na az a Galilei trfo szerint kapott eredmeny) akkor ket kulon 
gombot kapnank. Ellentmondasra jutnanak. (Remelem nem volt tul zavaros)

      Serenyi Tamas

>valamilyen kozegben (aminek van ellenallasa), akkor van-e hatasa a
>_hatulso_ valaminek az _elsore_.
>Pl. egy Forma-1 auto kovet egy masikat igen kis tavolsagban, vagy egy
>hajo egy masiknak a nyomvonalaban halad, stb.
>
>A lenyeg, hogy az _elol_ haladot visszafogja-e, esetleg segiti-e a
>mogotte jovo.

 Hi!

  A valasz igen, legalabbis ami a nagyobb sebessegu dolgokat illeti.
 Az F1-es autozasban pont ezt hasznaljak ki a hoszabb egyenes szakaszokban
 ha megfigyeltel egy versenykozvetitest.
 Az elol halado auto nagy sebessege miatt, (azt nem tudom hogy ebbe az 
alakja.
 tehat a szarnyforma stb. mennyire jatszik bele,  de szerintem ekkora
 sebessegnel egy normal utcai autonal is fennalna ez.=>) onmaga mogott
 szivohatast kelt, ami a mogotte levo autot gyorsithatja, es az o v 
sebessegehez
 a szivohatas ereje is hozzadodik, ezert tortenhet meg hogy az elvileg 
ugyanolyan
 gyors ket autobol a hatulso meg tudja elozni az elozot.
 Persze ehhez moge is kell kerulnie, es az a legnehezebb az F1-es 
versenyzesben.

 Azt hogy a hajoknal ( vagy a vadludaknal:)) mi a helyzet, nem tudom 
pontosan, de szerintem az  alacsony sebesseguk miatt ott nincs ilyen hatas.
 Persze a vizben lehet valami "aramlasos buli" de ezt nem tudom pontosan.


                              Jeami B.

Einstein:
Einstein nem erthetetlen csak van aki [konnyen/nehezen/egyaltalan nem] erti.
Mindez meg semmit nem mond Einsteinrol vagy az elmeleterol.
Einstein modszere utanozhato: probaljunk meg gondolkodni!

Feny iranya:
Egyszeruen belathato, hogy ha egy mozgo X rendszerbol ennek sebessegere
merolegesen, Y targyat megcelozva fenyt bocsatunk ki, nem(!) fogjuk
eltalalni azt. A X rendszerbol nezve Y targy hatrafele megy tehat, mire a
feny odaer nem lesz ott ahova celoztunk. Mindez Y  kordinatarendszerebol
ugy latszik, hogy X Y ele lott, azaz sebessegere nem merolegesen(!) adta ki
a fenyjelet. Konkluzio: a kibocsato rendszer sebessege igenis befolyasolja
a feny iranyat a masik rendszerbol nezve. Termeszetesen az eredmeny nem
egyszeru vektorosszeg.

Egyidejuseg:
Ahogy az abszolut ido kepet fel kell adnunk, fel kell adnunk az abszolut
egyidejuseget is. Nincs abszolut egyidejuseg, minden olyan ket esemenyhez
amely egy koordinatarendszerben egyszerre tortent talalhato olyan masik
rendszer amelyben az egyik vagy a masik esemeny tortent elobb.
Figyeljunk a reszletekre: nem "latszott elobb tortenni" hanem "tortent elobb"!
Az oksag viszont abszolut: Ha egy esemenytol fenyjel juttathato el egy
masik esemenyhez, akkor ez a masik esemeny minden koordinatarendszerben
kesobb tortent.
Azaz a vonaton nem egyszerre tapasztaljuk a ket esemenyt amit a foldon
egyszerre, es azert mert a vonaton ezek az esemenyek nem egyszerre tortentek!
Persze a foldi megfigyelo is latja, hogy a vonati megfigyelo kulonbozo
idoben erzekeli az esemenyt, es magyarazhatja ezt sajat szempontjabol a
"feny ele menessel"

Bolcsesseg:
Tudatunk ragaszkodik a megszokotthoz es nem szivesen dob el olyan
"kezzelfoghato" dolgokat mint az abszolut- ido, hosszusag, jelen. Meg akkor
is igy van ez ha latszolag megtanultuk egy uj elmelet formalizmusat,
minduntalan hibazunk mert tudat alatt ragaszkodunk regi megrogzeseinkhez.
Ezert volt Einstein zsenialis mert tudott elszakadni, es kizarolag nehany
alaptenyre es tiszta logikara tamaszkodni. 
Nekunk mar nem kellene zsenialitas az elszakadashoz hiszen az utat mar
megmutattak.

Jo lenne viszont ha kissebb batorsaggal "valaszolna" kerdesekre az akirol
sorozatosan kiderul, hogy nem akarja elhinni az einsteini elmeletet es
ezert csak rosszat mond. Persze ez az egesz szomoru vita a
relativitaselmeletrol valahol szorakoztato: rossz valaszok, rosszul
kijavitva egy olyan temaban aminek ellenorzesehez "nem kell semmi" csak
logika.
 

--
Szaszvari Peter
http://iap.ethz.ch/users/szp/szp.htm

 wrote:
: a foldrol nezve "orokli a
: vizszintes sebessegkomponenst is" viszont mivel az osszsebesseg csak c
: lehet, voroseltolodast vagy kekeltolodast fog mutatni a foldet eres
: helyerol nezve.

Az eszlelt frekvencia tenyleg mas lesz a ket rendszerben, de ennek sajna
nem sok koze van a feny sebessegehez (ami vakuumban c, barmely frekvenciara).
Ha egyik iranyba c, arra merolegesen v lenne a fenysebesseg-komponensek 
erteke, akkor a feny eredo sebessege c-nel nagyobb lenne, frekvencia ide 
vagy oda. A megoldas ott van, hogy a Lorentz-transzformacio szerint a 
jarmu haladasi iranyara merolegesen a feny altal megtett ut erteke uaz a ket 
rendszerben, de az ekozben eltelt ido mas.
Udv,
gereble.

Olvasgattam a vadludak V alaku repuleserol szolo eszmefuttatasokat,
es eszembe jutott meg valami. A hosszu tavu kajakversenyeken (ahol
nincsenek kijelolt palyak) lehet latni olyasmit, hogy a hatrebb
halado nem pont az elso mogott megy, hanem annak az oldalvizen.
Meghozza azert, mert valamivel konnyebben tud ott haladni (?).
De miert? Es nem fordulhat-e elo, hogy a vadludaknal is
valami hasonlo helyzet van? Itt most nem a plusz emeloerore
gondolok, amit tobben is kifejtettek az elozo szamban. A kajakosnal
ennek valoszinuleg nincs szerepe, mert az amugy se sullyedne el :-)
Nekem gyanus, hogy megiscsak lehet valami aerodinamikai tenyezo,
ami azt eredmenyezi, hogy a kisse oldalt es hatrebb halado lud
kisebb erokifejtessel jut elobbre.
-- 
*** Viszontlatasra hamarosan...
Signoff: senkise from mailto:

Az Magyar Tudomanyos Akademia Csillagaszati Kutatointezete
60 cm-es tavcsovet es kupolajat egyarant erosen megrongaltak nehany
nappal ezelott. A tettesek elsosorban a tavcsovon talalhato szinesfemekre
utaztak, de ilyen szempontbol a kupola rezboritasa szamukra nagyobb
fogas volt. Az MTI jelentesben kozolt 8000 Ft-nyi ertek ebben a tekintetben
igaz, a lopott szinesfemert nagyjabol ennyit kaphattak.

Az urak kozul 2 fo gyorsan megkerult, a csutortok delelott epp
a helyszinen tartozkodo nyomozok kaptak el a tett helyere visszatero
urakat. Meglehetosen szakadt kulseju, lerobbant figurak, akik kozul
az egyiknek nagyon megorultek a nyomozok.

A nagy baj az, hogy "mellektermekkent" leszerelte'k a 100/800-as
keresot (sargarez tubus), elvittek ket nagy erteku okularkihuzatot,
melyek a 30 cm-es vezetohoz tartoztak, tonkretettek a sajat fejlesztesu
fotoelektromos fotometert (rezlemez volt a boritasa), elvittek az oragep
teljes elektronikus vezerleset, tonkretettek a kupolaforgatast, lehantottak a
kupola also rezburkolatat kb. 1x30 m-es csikban. A tavcso mechanikajat is
megrongaltak (pl. kiteptek a finommozgatas motorjait).

Szoval a sok helyutt megjelent hir teljesen igaz, az okozott kar
pedig valoban annyi, amennyit az ujsagok kozoltek (5-6 millio Ft).
Szoval ha valami valamenyik budapesti MEH-telepen gyanusan
nagy meretu okularkihuzattal vagy egy tulmeretezett keresovel
talalkozik, szoljon, megyunk, visszavasaroljuk!

Egy kis adalek a 60 cm-es tavcso rendorsegi eloeletehez:
1984-ben is volt egy betores, akkor a vezeto objektivjet es
a ugyancsak a komplett keresot loptak el. A tettes es a lopott
targyak szinte napokon belul megkerultek, ui. az az illeto egy
kisse lokott un. "amatorcsillagasz" volt, akinek az otthoni
"kutatasaihoz" kellett a 4,5 meteres fokuszu, nyilvan rendkivul
egyszeruen megszerelheto objektiv.

                                                                Tepi