Hollosi Information eXchange /HIX/
Copyright (C) HIX
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Danube Support (Mirror our web-page) (mind)  45 sor     (cikkei)
2 zoldseg (mind)  27 sor     (cikkei)
3 CEU Nyari Egyetem 2. (mind)  166 sor     (cikkei)
4 Re: *erdohelyzet & zold emberkek* #312 (mind)  79 sor     (cikkei)
5 dana13 (mind)  83 sor     (cikkei)
6 dana14 (mind)  72 sor     (cikkei)
7 gazszamla csokkento herkentyu (mind)  16 sor     (cikkei)

+ - Danube Support (Mirror our web-page) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Dear Colleagues,

Thanks to Yves Le Quellec (attachment) for 

1) mirroring our web-page http://www.goodpoint.com/duna.htm  and
2) for allowing us to list his NGO as a supporter of our world-wide effort to
Save The Blue Danube.

If you too would be willing to mirror our web-page or if your NGO would also
wish to be listed on our web-page as a supporter of the environmentalists in
the Hague lawsuit, please let our web-page editor:  Kriszti Mendonca (2409
Alvin St., Mt. View, CA 94043, tel: 415-691-9821, e-mail:
) know about it.

The ecosystem of Europe's oldest wetland region is not the property of any
government, it is the treasure of all mankind and we will defend it, if you

Best regards: Bela Liptak

From:	 (Le Quellec)

I got your information through the ELI-wetlands listserv.

As a contribution to your action, I added a link towards the
<www.goodpoint.com/duna.htm> page, from our own web site dedicated to
one of the most important wetlands in France, that is the Marais

However, our site, recently opened, is working in french language only.

URL is : <http://wwwperso.hol.fr/~leque000>;

May I suggest that you list - as a fuller information - the NGOs which
are supporting the action ?

With best wishes,

Yves Le Quellec,
Coordination pour la défense du Marais Poitevin.
+ - zoldseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Szerintem az, hogy idezett valamit, teljesen egyenerteku azzal, mintha
>sajat maga fogalmazta volna meg es gepelte volna be. Kulonben egyelore
>nem vettem eszre, hogy barki is el akarna (illetve: hosszu tavon,
>hatekonyan, es szamottevo mertekben el tudta volna) tenni a zoldeket az
>utbol, inkabb azt veszem eszre, hogy ott vannak mindenhol es beleszolnak
>mindenbe. Es ez nekem nagyon nem tetszik.


Egy rovid kerdesem (veheted koltoinek is) es egy nyulfarknyi tortenetem
van a fentiekhez.  Az elso, mikent is definialhato a "zoldek" fogalma?
Nekem eddig nem sikerult elfogadhato definiciot talalnom.  A masik
megjegyzes, 2-3 eve a National Agri-Environmental Indicators Committee
egyik megbeszelesen az orszagos sertestenyeszto egylet szoszoloja
ellenezte hogy az allam, NGO-k, onkormanyzatok kulonbozo talajtani,
hidrologiai, atmoszferikus stb. valtozokat szeretnenek merni orszagos
szinten amibol (talan) kiderul hogyan teljesitunk vagy hogyan nem
orszagos, regionalis, szektoralis, helyi stb. szinteken.  Az illeto
szerint a sertestenyesztok magukra hagyva hamarabb es jobb megoldasokat
talalnanak mint barki mas, tehat beken kell oket is, mast is ilyen
ugyekkel hagyni.  A megjegyzesre adott - nagyon rovid - valaszaban egy
sokat latott bizottsagi tag tamogatta az elkepzelest, amennyiben a
gazdak biztositjak a sertesek szervesanyaganak es mellektermekeinek a
farm hatarain belul valo elhelyezeset (beleertve az illekony fazist).
Nem volt hosszabb vita.

Pinter Laci
+ - CEU Nyari Egyetem 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Akkor a Nyari Egyetem tovabbi kurzusai.

Sok sikert,

UI .Meg egyszer: nem utolso szempont:  Kelet-Europaiak teljes osztondijat kapna
------- Forwarded Message Follows -------
     30 June - 11 July
     Place of the course: Warsaw
     Course Directors: Edward Bellinger (CEU), Norman Lee (Manchester 
     Resource Persons: Edward Bellinger (CEU), Dr. Clive George (Manchester 
     University),  Norman Lee (Manchester Universtity),  Reuben 
     Mnatsakanian (CEU), Ursula Rzeszot (Inst. of Environmental Protection, 
     Warsaw), Vesela Veleva (Regional Environmental Inspectorate, Varna)
     Purpose of the Course
     Many countries in the region are now in the process of introducing
     Environmental Impact Assessment legislation. Whilst this is an 
     established procedure in
     the West, it is a relatively new here in the region. Hence there are 
     comparatively few
     people with an adequate background in its implementation and 
     operation, there is a
     need to provide essential information on what EIA consists of and how 
     it operates.
     This need can only be met by training future teachers and 
     practitioners. This course is
     aimed at such people and is designed to provide them with the 
     information required to
     introduce their own programme for students who will be the future 
     practitioners of     EIA in their countries

     Course Description
     This will be a 10 day course run in Poland with the help of the Social 
     Sciences     Department of the CEU Warsaw for 30 students.
     The course will be divided into two sections. The first six days will 
     discuss in
     detail the structure and requirements of an Environmental Impact 
     Assessment. This
     will be organised on the basis of lectures, workshops and discussions. 
     Towards the end
     of this section the students will be given case studies on major 
     projects which they
     themselves will assess and report back on.
     The second section will discuss in depth the problems of EIA and how 
     it is
     implemented in the various countries. This will be reported by the 
     students own
     experiences and their work on the case studies.
     14 - 25 July
     Course Directors: Edward Bellinger (CEU), Norman Lee (Manchester 
     Resource Persons: Clive George (Manchaster University), Dariusz Kopus 
     (WS Atkins Environment), Norman Lee (Manchester University), Kaja 
     Petersen (Stockholm Environmental Institute, Tallinn), Riki Therivel 
     (Oxford Brookes University)
     Purpose of the Course:
     This course has been designed for persons in universities and 
     government who
     have some knowledge of EIA and SEA and are engaged in their 
     implementation and
     teaching. Most countries in the region are in the process of drafting, 
     or have already
     drafted regulations concerning the use of EIA. Few have experience in 
     the operation
     of EIA, the way in which it should be carried out and the educational 
     and training
     needs associated with it.
     The SUN course will deal in detail with implementation and training. 
     It will
     examine the problems of making EIA effective in countries in 
     transition and how they
     can best integrate this into their current planning regulations. 
     Special attention will be
     given to needs for training, public participation, institutional and 
     strengthening and capacity building. Participants will also be taken 
     on to the next
     stage, i.e. SEA, and look at its relevance to their own countries and 
     how it can be
     Course Description
     This will be a ten-day course offered to 30 participants. The first 
     section will
     look at best practice in EIA in countries in transition with special 
     reference to local
     regulations, stage by stage operation and public participation.
     The second section will be concerned with capacity building including
     institutional strengthening, technical expertise and data gathering.
     The final section will look at the overall operation of EIA and its 
     relation to
     SEA. Also the value of SEA in countries in transition will be 
     Form and Style of Training
     The form of the Summer School will largely consist of short lectures 
     presentations, small group discussion and case study exercises and 
     plenary reporting
     back sessions. For these purposes, one lecture room (which may be 
     divided for group
     work) plus two smaller rooms for group work should be sufficient. 
     Participants will be
     provided with some demonstrations and individual ' hands-on' 
     experience in the use of
     selected EIA software packages.

     To apply, please sumbit the following materials to the SUN office: 
1.      Your curriculum vitae,
     2. A list of your publications and/or conference papers,
     3. Short summaries of three of your most important works (not more 
     than one page each)
     4. At least one letter of recommendation from someone in your field 
     which assesses your academic abilities,
     5. A brief statement of purpose describing your interest in the Summer 
     university (no more than one page)
     All courses and materials are in English. Applications are expected to 
     be proficient in English. During the selection process English 
     knowledge will be checked.
     SUN participants will be chosen through an open and competitive 
     application process.
     AND fSU.
     For more detailed information about particular courses please contact 
     [THE ADDRESS OF YOUR FOUNDATION] or SUN office in Budapest:
     - e-mail: >, >
     - fax: +361 327 3124, phone: +361 327 3811, 361 327 3069 - mailing 
     address: Nador u. 9, 1051 Budapest, Hungary

Dr. Vorsatz Diana
Professor of Energy Policy
Dept. of Environmental Sciences and Policy
H-1051 Budapest
Nador u. 9
Ph:  (36-1) 327-3095
     or     327-3021
Fax: (36-1) 327-3031
+ - Re: *erdohelyzet & zold emberkek* #312 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 1. Erdohelyzet
> --------------
> Erdo-fedettseg a vilagon (SciAm 96/11)
> 1990-ben a vilag szarazfoldjeinek negyedet erdo boritotta. Az osszes
> erdoknek Oroszorszag birtokolja kb. az otodet, Brazilia a hetedet,
> Kanada es az USA egyarant kb. 6-7 szazalekot. A vilagon szinte minden
> orszagban irtottak az erdoket (tuzi- epuletfaert, vagy egyszeruen csak
> a teruletre volt szukseg).
A tuzifa mondjuk helyettesitheto lenne (pl. biobrikett). Epuletekhez azonban
azert nem kis mennyisegu hulladekanyagbol keszult (preselt) faanyagokat is
felhasznalnak, ami helyebe (elhagyasuk eseten) valoszinuleg ujabb es ujabb
muanyagokat hasznalnanak fel. A legsulyosabb problemak kozott az epitkezesi
fafelhasznalast talan megelozi nehany kevesbe szembetuno fapazarlas, mint pl.
az allvanyozasokra hasznalt temerdek faanyag (modularis femallvanyokkal
sokkal jobban, gyorsabban kivalthato), a manapsag csaknem minden teruleten
jelentkezo szembetuno papirpazarlas (meg mindig csak elvetve latni ujrafel-
hasznalt papirt a kornyezetemben).
Szamomra erthetetlen az is, vajon a nyomtatok miert nem rendelkeznek azzal 
a "feature"-rel, hogy ketoldalasan tudjanak nyomtatni... Pedig ezt a
mennyiseget is meg lehetne sporolni, foleg, ha nem 500 kg-os vadonatuj
"sirallyal" kellene zabaltatni minden lezernyomtatot...

Es vegul, de nem utolsosorban, es ami a legerthetetlenebb, legertelmetlenebb:
a felegetes altali erdoirtasok, amely a legkevesbe megbocsathato es amelynek
felszamolasa a legelso szempontnak kellene lennie.

> - A kozelmult legnagyobb csokkenese a tropusokon kovetkezett be, ahol
>   1960 es 1990 kozott az erdoterulet otodet irtottak ki. Ezen belul is
>   a tropusi Azsia szenvedte el a legnagyobb veszteseget, erdoinek kb.
>   harmadat. A 80-as evekben szinte minden tropusi orszagban csokkent az
>   erdoterulet; kivetel csupan India, ahol mintegy 5%-kal nott. Brazili-
>   aban, ahol a vilag tropusi erdoinek harmada talalhato, 1980 ota 5%-kal
>   csokkent az erdoterulet. A vilagon 137 millio hektar tropusi erdot ir-
>   tottak ki [ebben az idoszakban] - ez akkora terulet, mint Spanyolor-
>   szag, Franciaorszag es Nemetorszag egyuttveve. Az erdoirtasok fele
>   a mezogazdasagi teruletek novelese erdekeben tortent.

De ha mar Braziliarol szo esett, a mezogazdasagi teruletek fogalomkorebe
azok az "egynyari" legelok is beletartoznak, amelyeket a jol ismert amerikai
McDonalds-fele marhahus import general, igaz?...
Es mivel Brazilia reszesedese az erdoirtasbol nem elhanyagolhato, mindjart
nem a gabonatermesztes szamlajara kell minden elvesztett fat irnunk.
(Az erdok taregetese foleg itt jellemzo, azt hiszem).

> Szerintem az, hogy idezett valamit, teljesen egyenerteku azzal, mintha
> sajat maga fogalmazta volna meg es gepelte volna be. Kulonben egyelore
> nem vettem eszre, hogy barki is el akarna (illetve: hosszu tavon,
> hatekonyan, es szamottevo mertekben el tudta volna) tenni a zoldeket az
> utbol, inkabb azt veszem eszre, hogy ott vannak mindenhol es beleszolnak
> mindenbe. Es ez nekem nagyon nem tetszik.
Izlesek es pofonok...
Van, akit viszont annak orul, hogy nem csupan a penznek van szava, hangja,
hanem az ember felelossegerzetenek, lelkiismeretenek is.
A gazdasag es a penz az ember mesterseges, lokalis vilagaban funkcional,
pompasan mukodik, a Termeszet (az egesz kocerajt befogado globalis vilag)
torvenyeire, igenyeire viszont fittyet hany.
Talan az a legkevesebb, hogy a "zold" oldal is hallathatja a hangjat, meg ha
megoly ritkan befolyasolo tenyezo is a "hatalom" asztala korul.

De hogy itt mindig politikarol van szo...
Arrol meg itt sem hallottam, hogy a Pilisi falvak korul az erdok milyen
gusztustalanok lettek (koszonhetoen a kitelepulo "ujgazdagoknak") az odahanyt
- raadasul nyitott - szemettelepeknek koszonhetoen... az erdoben motoron
randalirozo kolykokrol nem is beszelve. Gondolom, serkentoleg hat egy-egy
ehhez hasonlo stressz az ottani elovilagnak.
Nesze neked, ujszulott, Pilisi Nemzeti Park... :(

A Harmashatar-hegyrol nem is beszelve...
Szilveszterkor cca. felora alatt - valoszinuleg egy kevesbe zold emberke -
az erdo szelen talalhato kontener tartalmat rutinos gyorsasaggal hanyta szejjel
ugy, hogy rogtonzott muvenek maradek, meg fellelheto nyomait kozel 2 orai
csendes foglalkozas kereteben sikerult csak eltuntetni.
Persze, 50 m-re tole erdesz-haz... az avarba "rothadt" muanyag tormelek
azonban eddig is elkerulte eber figyelmet... hmmm...

- yoghurt -
+ - dana13 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

KORNYESZ, 1996. januar 21. Donella Meadows (Dartmouth College): An
Age-old Choice Presents Itself Again (Osi valasztasi lehetoseg
jelentkezik ujra) Osi kesztetes, hogy el akarjuk pusztitani azokat,
akik nem  abban hisznek, amiben mi hiszunk. A mas modon gondolkodo
emberek meg veszelyesebbnek latszanak, mint azok, akik csalnak,
lopnak, vagy gyilkolnak.  Az utobbiak a tulajdonodat vagy az
eletetedet fenyegetik. Az elobbiek kerdesesse teszik azonossagodat,
celkituzesedet, Istenedet, egesz vilagodat. Igy a tortenelem tele van
az idegen eszmek elleni kegyetlen tamadasokkal, a korai
keresztenyuldozesektol kezdve a spanyol inkvizicion keresztul a naci
tomeggyilkossagokig, a nuklearis fegyverkezesi versenyig. Azonban a
tortenelemben lathatunk egy lassu elorehaladast a  civilizacio" fele,
amely azt mutatja, hogy az eszmeket eroszakkal sem bizonyitani, sem 
megsemmisiteni nem lehet. A civilizalt emberek nem pusztitjak el az
ellenfeleiket, hanem beszelnek veluk.  Erdekes, hogy ezt On igy latja.
En ugy latom. Nem beszelhetjuk ezt meg? Nem juthatunk el egy olyan
utra,  amelyik magaba foglalja az On nezetet es az enyemet is?" A
tudomany alapja, hogy figyelembe veszunk kulonfele eszmeket es azokat
targyilagosan elemezzuk. Aki hibas utra ter, azt elismeri. Egyik fel
sem  akar gunyolodni vagy megtorolni (idealis esetben - sohasem).
Barmi is a kimenetel, mindket fel tudja, hogy becsuletes folyamatra
koteleztek el magukat.  Elmeletben igy mukodik a demokracia. A
polgarnak tisztelnie kell kulonfele nezeteket, merlegelnie kell
azokat, arra szavaz amit a legjobbnak vel, es elviseli a tobbseg
uralmat, ha az tekintettel van a kisebbseg jogaira. Megkisereljuk,
hogy hathatos ervekkel gyozzuk meg egymast, de nem hazugsagokkal,
megvesztegetessel, fenyegetesekkel (ismet: idealis esetben). Igy
kozosen kozeledunk az igazsag fele. Akkor mi az oka annak, hogy a 2.
szazad vegen Amerika, a tudomany es a demokracia hazaja latszolag a
barbarsag fele halad? A media mikrofont ad az embereknek, akik nem
tesznek mast, mint kigunyoljak az ellenzeket. Tobb mozgalom ragalmaz
es eroszakot hirdet. A vezetoink nem ervelnek, csak arulonak nevezik a
masikat. A demokratikus vita a bizonyitas szintjerol lesullyed a
tulzasok szintjere, erveles helyett mocskolodasnak vagyunk a tanui. 
Egyesek azt mondhatjak, hogy ezek az udvariatlansagok megszaporodtak a
szelso jobb eloretoresevel, de a szelso bal ugyanigy viselkedik. A
fontos szo nem a  jobb" vagy a  bal", hanem a  szelso." Azokat, akik a
civilizalt parbeszedet orditozassa valtoztatjak,  nem a velemenyuk
tartalma iranyitja, hanem a forro duh. Egy Arno Gruen nevu
pszichologus, aki megmenekult a naciktol es azota is oket
tanulmanyozza, azt mondja, hogy a tekintelyelvuek gyulolik azt a
folfogast, hogy az igazsag az egymassal valo erveles reven kozelitheto
meg, s elvetik azt a nezetet is, hogy az emberek alapvetoen
tisztessegesek es kepesek arra, hogy egy kozossegben egyutt
dolgozzanak, aldozatot hozzanak a jovo erdekeben, megosszak a
gazdagsagot, s eszervek alapjan eljenek. Hogyan lehet valaki allergias
ilyen kellemes eszmek irant?  Gruen szerint ez nem tarsulhat azzal a
meggyozodessel, hogy az emberek hitvanyak, hogy mindenki maganyos,
hogy harcolnunk kell onmagunk erdekeben. Aki eljutott addig, hogy az
emberi termeszetet gyokereig rohadtnak tartja, (esetleg gyerekkori, 
nem tudatos behatasra, vagy valodi eroszak kovetkezmenyekent), inkabb
gyanakodik, mint bizik, inkabb lesz individualista, mint kozossegi
ember, fontosabb szamara a hatalom, mint a szeretet. Az ilyen szemely
megveti a tobbi embert - es valoszinuleg egy gyermekkori esemeny miatt
- az emberiseg jobbik felet. ...A versenges van a szeretet es a
hatalom  kozott. A vadsag allapotaban Krisztusnak folajanlott
valasztas, a Nibelung folfogasaban. Mindegyik alapveto elhatarozas, 
de akik a szeretet valasztjak,  azoknak legalabb megvan a
becsuletesseguk jutalma (es annak csapdaja). Akik a hatalomra
torekednek, azoknak masok szeretete es a masok iranti szeretet nelkul
kell elniuk. Az En elarulasa cimu konyveben Gruen azt mondja, hogy a
legtobben csak fecsegunk a valasztasrol. A szentseg es a gyulolkodes
kozott ingadozunk. A demokraciak, majdnem mindenkor, tobbe kevesbe,
joban-rosszban igyekeznek egyensulyt teremteni a kozosseg es az egyen,
a nagylelkuseg es kapzsisag, turelem es turelmetlenseg, eroszak es
erveles kozott. Ha azonban a regi utak mar nem jarhatok es  a korabbi
ellensegek bukott oriasokka valnak, ha a regi baratok versenyeznek
veletek, ha kemenyen dolgozol es nem jutsz semmire, ha nem letezik
bizonyossag, eluralkodik a retteges. Egyesek nagy hangon biztonsagot
igernek. Ez a hatalom hangja. Tobben ezt visszhangozzak, midon a vilag
ingadozni latszik es a kozonseges emberek ketsegbeesetten szilard
talajt keresnek. ... Latjuk, mi tortent Jugoszlaviaban, Ruandaban,
olyan helyeken, ahol a hatalom a rettegessel jatszik es bealkonyul a
civilizacionak. Del-Afrika, Eszak-Irorszag, a Kozel- Kelet egyes
reszei megtalaljak a feny fele vezeto visszautjukat. Oroszorszag,
eppen kijutva a sotet korszakabol, egy masik hasonlo szelen van. 
 Talan ilyen helyzetben van Amerika is. A turelmetlenseg.
 kegyetlenseg, kapzsisag 
hangjai egyre gyakoribbak. A kozosseg es egyutterzes hangjai egyre
csendesebbek. Ilyen idoszakban, a civilizacio erdekeben, nem csak
vezetokre van szukseg, hanem sok millio mindennapi emberre, akik
nyilvanosan az esszeruseg, a reszvetel, a szeretet es a bizalom melle
allnak es cselekednek is ezekert. Pi.
+ - dana14 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

KORNYESZ, 1996. januar 9. Donella Meadows (Dartmouth College): Ten
Reasons to Wonder About the Cost of Saving Species  (10 meglepo erv a
vedendo fajok koltsegevel kapcsolatban) Mibe kerul Amerikaban a
veszelyeztetett fajok megmentese? Don Young (R-Alaska), a Parlament
forrasokkal foglalkozo bizottsaganak az elnoke, valaszt kert az
Altalanos Szamviteli Hivataltol (General Accounting Office) a fenti
kerdesre. Nem azert, mert aggodik az allatok miatt, hanem mert el
akarja toroltetni a Veszelyeztetett Fajok Torvenyt (Endangered Species
Act). Arra szamitott, hogy billiokra meno osszegrol van szo es az
tarthatatlan. (Termeszetesen angol, azaz magyar billiorol van szo). A
Hivatal megtette a jelenteset. Az nem teljes, mert a Kormany
veszelyeztetett fajokkal kapcsolatos munkaja sem az. A Hal es
Termeszet Szolgalat es a Tengeri Halaszat Szolgalat (melyek
szarazfoldi illetve oceani fajokkal foglalkoznak) a mintegy 1000 faj
kozul 400-zal kapcsolatban keszitettek terveket, s tovabbi 3000 meg
jegyzekbe sem kerult. A Hivatal a Young szamara keszitett jelenteseben
kivalasztotta az 58 leginkabb veszelyeztetett fajt. Ezen fajok
megmentesenek koltsegei szeles savban valtakoznak. A White River egy
halanak a megmentese 145.000 $, a zold es a civakodo (loggerhead)
tengeri teknosoke 153.8 millio $. A szurke medve 26 millio, a hawaii
gardenia 9 millio $, egy texasi poszata- faj 12 millio. Igy Youngnak
csak 58 peldaja van. (1990-ben a Belugyminiszterium a jegyzekbe vett
fajok megmentesi koltseget 4.6 milliardra becsulte, ami kisebb osszeg,
mint amekkorat az amerikaiak egy evben video-jatekokra koltenek, s
kevesebb annal a 7 milliardnal, amit a Kongresszus ebben az evben
veletlenul, keres nelkul hozzatett a Pentagon koltsegvetesehez.) A
Hivatal azonban arra figyelmeztet, hogy a fenti szamokat ne vegyul tul
komolyan, mert 1. A leginkabb veszelyeztetett fajok megmentese a
legkoltsegesebb, pl. ha az egyedszam lecsokken 1000 allat illetve 100
noveny ala.  Sokkal kisebb koltseggel jar a fenntartas mas fajoknal.
2. A koltsegek csak becsultek. 3. Osszeadnak almakat narancsokkal, -
kutatast, foldterulet  megszerzeseket, megfigyelest, ugyintezest. 4.
Egyetlen faj szamara megvedett foldterulet sok kedvezo hatassal jar,
amelyeket nem szamitanak be sehova - vadaszat, kirandulas, kutatas, a
vizminoseg fenntartasa, mas fajok megvedese. 5. Egy fajjal kapcsolatos
kutatasok segitenek abban, hogy megtanuljuk, mikent mentsunk meg mas
fajokat, mikent allitsuk helyre a lepusztult foldeket, mikent vedjuk
es noveljuk a mezogazdasagi es fa-termelest. 6. A becsles nem allitja
szembe a megorzes koltseget a kipusztulas koltsegevel. Egyes fajok, 
mint pl. a lazac erteke evente dollar milliardokat tesz ki. Masok
kereske delmileg fontos fajok taplalekai, vagy azok kartevokkel
szembeni vedelmezoi. Tovabbiaknak az egesz okoszisztemaban
kulcsfontossagu biologiai szerepuk van, esetleg fontosak a genjeik,
vagy az altaluk eloallitott vegyuletek. Annyira keveset tudunk a
novenyekrol es az allatokrol, hogy nem vagyunk kepesek arukat
megbecsulni. 7. A megorzes koltsegeit ugy kell merlegelni, hogy
azokkal szembeallitjuk a kihalasuk eseten adodo kormanyzati
kiadasokkal. Evtizedeken at azert fizettek az embereknek, hogy
mergezzek meg a farkasokat es lojek le a medveket, a sasokat. Most is
fizetnek a vallalatoknak a tullegeltetes es tarra-vagas erdekeben.
Evente 200 millio $-t fizetunk ki tamogataskent a kozteruleten a magan
fakitermeloknek, amikor a Veszelyeztetett Fajok Torveny eves
koltsegvetese levesebb 100 millio $-nal. A szerzo vegul szeretne meg
nehany sajat megjegyzest hozzatenni Young kepviselo szamara. -- 8.
Valoban penzt tudunk megtakaritani, ha azt tesszuk, amit az okologusok
kernek - szerintuk ugyanis az egesz okoszisztemat kell vedeni es nem
az egyes fajokat.  Ebben az esetben minden  helyreallitasi terv
ezernyi fajra lesz kedvezo, kisebb lesz az ugyintezes, s a vita
kozeppontjaban a valos gondok allanak majd, nem a bagoly, hanem az
erdo, nem a csigafajok, hanem a folyo. 9. Azert van annyi faj
veszelyben, mert hallatlan ertekeket vettunk el a termeszettol
anelkul, hogy berkent barmit visszajuttatunk volna. A termeszetet
nullara ertekeltuk. Ha valamit kifizetunk megmentesere vagy
helyreallitasra, akkor az a kapott gazdagsagnak csak igen csekely
resze lesz. 10. Ha fajok vagy emberi eletek megmenteserol van szo, a
nemzet biztonsaganak a megvedeserol, a demokracia megorzeserol, mindez
tul van a penzugyeken. A termeszet tul van az arakon. Az minden elet
fenntartoja, a bamulatba ejto bonyolultsag es szepseg kincstara, a
jolet, felelem, sugallat es gazdagsag, valamint a gazdagsag forrasa. 
Ha megszuntetjuk a mukodo reszeit, akkor nem ment fol bennunket egy
bizonytalan es nem igazolt szamitas.
+ - gazszamla csokkento herkentyu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kinaltak nekunk egy FUEL-SAVE nevu angol gaz es tuzeloanyag
megtakarito szerkentyut, ami allitolag 20 %-al csokkenti a fogyasztast
es 50-60 %-al a karosanyag kibocsajtast. Ez egy doboz, amit a gazcsore
kell (kivulrol) ratenni, minel kozelebb a gazegohoz.(Valami magnes van
benne,) A leiras szerint "az energiahordoz=F3 egy meghat=E1rozott
erossegu, specialis keramiamagnes eroteren halad keresztul, amely
aktivizalja a tuzeloanyag molekulait. Ezaltal a rendszer felfutesenek
idotartama lecsokken, mert a keszulek hasznalataval a tuzeloanyag
nagyobb energiat ad le." =20
 En laikus vagyok, es ketelkedo. Valoban lehetseges ez?

Riethmuller Janos igazgato
Rozsa Muvelodesi Haz Budapest
1181, Varoshaz u.1-3 Tel:290-94-98,=20

Tel:291-28-96, 290-9498