irta #209-ben:

>A jelenlegi fizika mar sokkal kevesbe extrem korulmenyek kozott is csodot
>mond. Pl. tudomasom szerint nincs korrekt magyarazat ra miert van a
>Foldnek magneses tere. Pedig eleg kozel vagyunk hozza, megis
>elerhetetlen szamunkra kiserletesen. Az a nehany ezer fok es a szelsoseges
>nyomas eleg hozza, hogy senki se tudja megmondani, mi megy vegbe a talpunk
>alatt. Pedig ez meg semmi ahhoz kepest, hogy mekkora nyomas es homerseklet
>van a Napban. Stb......

Van korrektnek tuno magyarazat a Fold magneses terere, igaz csak az
elmult 10-15 evben fejlodtek oda a szamitogepek, hogy lehessen futtani
MHD (magnetohidrodinamika) modelleket a Fold magjaban levo cseppfolyos
fem viselkedesere.
A megfigyelheto jelensegek (idoben lassan valtozo multipol magneses ter)
jelen fizikai ismereteink szerint csak a Fold magjaban mukodo magneses
dinamo mechanizmussal magyarazhatok meg. Az energiaforrast a mag belso
hoje adja, a mag/kopeny hataron lezajlo hocsere utjan. 
Valamit azert tudunk arrol, mi van a talpunk alatt, pontasabban a
foldmagban:
1/ Tudjuk, hogy folyekony (szeizmologia) 2/ egesz pontosan a
nyomast(kl.fizika) 3/ egy nagysagrenden belul tudjuk a homersekletet
(hogy pontosan honnan, az nem jut eszembe, regen vizsgaztam belole..) 4/
mas naprendszer objektumokbol 
extrapolalva sejtjuk, hogy mibol lehet (vas, nikkel, egyeb femek) 5/
szinten csak sejtjuk, pontosan mekkora lehet a viszkozitasa, és mennyire
vezeti az aramot. 
Azt is le lehet modellezni - eleg bonya - hogy ez a kozeg (adott
geometria mellett) termikusan konvektalni fog, forgastengellyel parallel
spiralis oszlopokban. A termikus konvekcio biztos, meg a szilard kopeny
is konvektal, csak nagyon lassan es maskepp. (10cm/ev nagysagrend) Ha a
felszini es afolotti magneses teret eleg pontosan ismerjuk (muholdas
meresek) akkor vissza lehet extrapolalni a foldmag felszinere, hogy ott
milyen a ter. Tudomasom szerint az eredmenyek valoszinusitik a modell
helyesseget.

Igaz, ez semmi a Nap magjaban uralkodo parameterekhez kepest. Errol
kerdezd meg a csillagaszokat, egesz pontos modelleket tudnak neked
mutatni arrol hogy ott mi zajlik.Persze vannak megoldatlan kerdesek
(miert jon csak 1/3-a a josolt neutrinoszamnak..) de a helyzet nem olyan
sotet, mint ahogy Te lefested.

Ha erdekel a foldmagneses ter eredete, Cserepes Laszlo tanar urat tudom
ajanlani az ELTE TTK geofizika tanszeken.

 [France] irta #213-ban:
>E telen tengeri vitorlas tanfolyamra jartam, ahol a foldmagnesesseg
>okara az alabbi magyarazatot kaptam: a Fold belsejeben a magma is reagal
>a Hold es a Nap tomegvonzasara, igy ott is lejatszodik egyfajta
>arapaly-jelenseg. A magas hofok miatti sok ionizalt reszecske kormozgasa
>gerjeszti ezt az ezennel elektromagnesesnek titulalt teret.
Az arapalyos magyarazatot nem igazan latom megalapozva.

vati

>Felado : Nemes Marcus

     1/..............................

>!!!!NE TEGYEL KONDENZATORT PARHUZAMOSAN SEMMIVEL 230V-os HALOZATBAN!!!!
>Lehet, hogy NEM ELED TUL az elso bekapcsolast!!
>A PARHUZAMOS KAPCSOLAS NEM MUKODIK 230V-os halozaton, mert a halozat merev
>(a terheles nem hat vissza a generatorra), tehat a parhuzamosan kapcsolt
>kondenzator NEM fogja befolyasolni az izzon atfolyo aramot!!! (Kiveve
>akkor, ha kiveri a biztositekot.) Viszont 460V-os ARAMUTEST
>szenvedhetunk!!!
>Altalaban KERULJUK az ilyen "ZSENIALIS" OTLETEKET, ha nem lennenek
>eletveszelyesek (vagy mas hatulutojuk), mar reg alkalmaznak oket az
>iparban!

2/......................................

>Alapegyenletek: u=L*di/dt, valamint u=U_max*sin(w*t + alfa).
>Ebbol kijon, hogy alfatol fuggoen max. 2x-es nevleges aram folyik.
>Kondenzatornal: i=C*du/dt, itt max. 2x-es feszultseg lep fel.
>(Ezert szenvedhetunk 460V-os aramutest.)

>Az izzo azert bekapcskor eg ki, mert hidegen 10...20 Ohm koruli az
>ellenallasa, munkaponton meg U*U/P, vagyis 500...1500 Ohm (100..40W), es
>10 Ohmmal nehezebb elviselni a 230V-os feszultsegugrast, mint 1500
>Ohmmal...

Udv! 
Pontositsunk:    1/.. -hez: -Ki javasolta, hogy bekapcsolas utan fog-
                                 dossuk a kondenzatort?  8:-0
                         -Azzzonnal szereljuk ki a fenycsoarmaturakbol
                          a fazisjavito kondenzatorokat (Ahanyszor 40W,
                          annyiszor 4.2 mikroFarad van PARHUZAMOSAN ! a
                          halozattal!) 8:-)))
(ezert serceg olyan fajdalmasan a kapcsolo, mikor bekapcsoljuk a
fenycsovet.!)

                         -A 230V az a kb.-szinuszos feszultseg EFFEKTIV
                          erteke, ennel a csucsertek gyokkettoszor
nagyobb,
                          azaz >320V. Avatatlan piszkalasnal ennek
ketsze-
                          rese utHETi kupan Okoska't.(Ha ma'r sza'mok,
>640V)

    A 2/... eleje nem_ide_tartozik, a vege: a hidegellenallas-okozta
nagy
        aram (10 ohmnal fazisfuggoen >30A) es az inhomogenne valt
wolfram-
        szal a kieges valoszinu oka - bekapcsnal. A keletkezo iv viszont
nem
        ragaszkodik a wolframszalhoz, olykor szepen (gyorsan!) kikeruli,
(a
        wolframszal MAR nem korlatozza az aramot, csak a hozzavezeto
drotok.
        A legvekonyabb a kortek 'nyakaba' sorbakotott 'biztositek'. Ez
kieg,
        de az iv itt is szepen vezet tovabb. Vegul aztan az ilyen
esetekre 
        kondicionalt 'kismegszakito' vet veget a tuzijateknak! Ehhez
azonban
        veges ido szuksegeltetik, mialatt az aramot csak a vezetek
impedanci-
        aja korlatozza(csucsaram>100A!). Ne csodalkozzunk tehat, ha a
wolfram-
        cseppecske kap olyan energiat + van olyan meleg, hogy atmegy a
nem tul
        vastag uvegburan!
   ( A nagy aramok megszakitasa, kapcsolasa nem gyerekjatek! Kerdezzetek
meg
     'MU"VES' erosaramu mernokoket, v. technikusokat!)  Udv:HFeri

Hello!
 
 Szeretnek kerdezni valamit. Elore kell bocsatanom hogy nem vagyok fizikus, 
nem nagyon ertek a rel.elmelethez, de azert egy dolog szoget utott a fejembe.
 Szoval vegyuk a kovetkezo kiserletet: fogunk egy urhajot, elutazunk vele jo 
messzire, mondjuk 100 fenyevre es vissza, a fenysebesseghez kozeli 
sebesseggel. Ekkor ugye az idodilattacio miatt ezt 200 evnel rovidebb ido 
alatt megjarjuk (persze a Foldon ekozben eltelik min. 200 ev). Ha most 
kiszamoljuk az atlagsebesseget az jon ki hogy a fenysebesseg felett utaztunk. 
Biztosan van valami magyarazat erre az elmeletben, mert ez elegge altalanos 
iskolas szintu szamitas. Mit nem vettem figyelembe? Vagy az en sajat 
vonatkoztatasi rendszeremre ekkor mas fenysebesseg ervenyes?
 Viszlat!
 
 
        Barna Janos

Kovary Peter irta (#213):
>>a helyzet messze nem olyan magatol ertetodo es kristalytiszta,
>De! Elegge egyertelmu. Az osrobbanas tenyet nem vitatjak.

De igen, olvass el nehany friss cikket Fred Hoyle es tarsaitol.
Vagy Fred Hoyle oneletrajzi konyvet, Home Is Where The Wind
Blows. Abban egyenesen vallasi fanatikusoknak nevezi az
osrobbanas elszant hivoit.

Jo olvasast!

Udv
Attila

PS: Kit definialsz tudoskent?

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: kozmologia ( 196 sor )
>  [Hungary] irta:

> >de a kerdesek kozott volt jopofa is,
> Akkor kuldjetek be a Hix.Moka-ba, es ne ide!

Ez a "kuldjetek" arra utal, hogy bekerultem nalad a altudomanyok muveloi koze? 
:)
Nem en kuldtem a kerdeseket, sot nem is reagaltam rajuk, a te egyes szerintem t
ul eros kritikaidra, illetve nehany szerintem nem pontos allitasodra hivatkozva
 irtam meg a sajat velemenyemet.

> >a helyzet messze nem olyan magatol ertetodo es kristalytiszta,
> De! Elegge egyertelmu. Az osrobbanas tenyet nem vitatjak.

Ettol meg nem egyertelmu a helyzet. A vilagegyetem lathato reszenek homogenitas
a, a helyi egyenetlensegek kerdese, a hianyzo tomeg stb szamtalan nyitott kerde
s, melyet egyre finomabb modellekkel probalnak kezelni. Itt a finom sajnos nem 
azt jelenti, hogy egy alapvetoen jol leiro modellt kell kisse pontositani, hane
m azt, hogy egy  jonak tuno korabbi modell alapveto hibaira derul feny, es ezer
t kell(ene)  talalni jobb megkozelitest. Utalnek pl. az inflacios modellek valt
ozataira.  

> >antropikus elv.
> Mi bajod van? Ugy csinalsz, hogy aki nem tudja mirol van szo
> azt hiheti, hogy az antropikus elv ellentmondasban van az
> osrobbanassal. Ez egy nagyon jo elv. Miert kell itt hummogni?

Az antropikus elv, kulonosen annak eros valtozata, igen kozel van ahhoz, amit o
nmagaval magyarazasnak, vagy ha jobban tetszik a "vegzet hatalmanak"  lehetne n
evezni. :-) Jobb hijan elnezi az ember, de vegul is nem sokan tartjak _ervnek_,
 meggyozonek meg talan senki... Ilyen ervet tulajdonkeppen szegyen elovenni, cs
ak vegszukseg esetere valo... Nehany cikket, vitat elolvasva az (eros) antropik
us elvrol lathato, milyen hitvitava fajul az egesz. Nem igazan a fizika terulet
e.   

> >>A voroseltolodas nem bizonyitja a Hubble-teoria tagulo vilag-
> >>egyetemet, csupan megengedi.
> >Nevezz egelysta ufologusnak, de szerintem ez igy igaz...
> Errol mar tisztaztam, hogy nem rulez. Minden bizonyitek eseten
> lehet azt csak megengedonek tekinteni, es rejtelyes, ismeretlen
> mas agenst valoszinusiteni. Ez nem tudomanyos modszer. Fikcio.

En nem valoszinusitettem semmifele rejtelmes agenst. En is szimpatizalok a tagu
lo modellel. Ezzel egyutt tovabbra sem latom abszolut bizonyitottnak, bar nem i
smerek mas, akar megkozelitoleg is ennyire alatamasztott teoriat.

> >Vannak azonban ovatossagra into jelek, igy peldaul a pont
> >kritikus vagy ahhoz nagyon kozeli szamitott tagulas, ami eleg
> >kemenyen mutatja, hogy van itt olyan _nagyon fontos_ dolog,
> >amire nincs meg kielegito magyarazat.
> Ragyogoan magyarazza az antropikus elv. Mas tagulasi erteknel
> nem johettek volna letre csillagok, bolygok, es elet, ertelem.
> A letunk a bizonyitek arra, hogy a tagulas csak ekkora lehet.
> Ez nemhogy "ovatossagra int", hanem benne van az elmeletben.

Itt mar kulonbozik a felfogasunk. Az antropikus elvet semmikeppen nem tekintem 
bizonyiteknek, az ilyen elv inkabb filozofusoknak valo (ha vannak meg termeszet
tudomannyal foglalkozo filozofusok egyaltalan). Annal sokkal optimistabb vagyok
 a modellek fejlodeset illetoen, mint hogy belenyugodjak, hogy egy ilyen elv le
gyen a "kielegito magyarazat".

> >Az alap az, hogy a felfuvodas centruma nem a mi terunkben van.
> Ragyogo inditas! Ha sehova sem akarsz eljutni. Ha Neked a
> voroseltolodas nem bizonyitek a tagulasra, akkor erre mi a
> bizonyitek? Vagy Neked nem kell?

A "felfuvodas centruma nem a mi terunkben van" kitetel szaraz tenykozles volt, 
nem valami semmibe vezeto okoskodas elso lepese...   :-) Ez minden tagulasos mo
dell nyilvanvalo alapeleme, inkabb csak azert emlitettem, hogy aki sose foglalk
ozott vele, nehogy veletlenul egy normal, a mi terunkben levo centrumu tagulasr
a gondoljon... Amikor is meglephetne, hogy miert minden iranyban egyenletes tag
ulast latunk, mintha mi lennenk pont kozepen :-)
A voroseltolodas eros erv a tagulas mellett, a nagy lepteku homogenitas es izot
ropia pedig eros erv amellett, hogy a tagulas centruma nem a mi terunkben van, 
vagyis maga a ter fuvodik fel. Mivel ez nehezen elkepzelheto,hoztam fel az ilye
n esetekben gyakorta elorangatott leggombos hasonlatot. A leggomb _felszine_ ta
gul felfujas kozben, de a felfuvodas centrumat nem tartalmazza a felszin, igy l
ehet egyenletes, igy lehetseges, hogy minden petty egyenletesen tavolodik szoms
zedaitol. Ez egy elkepzelt ketdimenzios felszinlakonak nagyon meglepo lehet... 
:) 

> >az a helyzet, hogy az "elvi latotavolsag" magatol ertetodoen
> >maga az osrobbanas, barmerre is nezunk...   :-) Ha tetszik, el
> >is latunk odaig, a hattersugarzas kepeben.
> Nem!!! Nem erted a dolgot. Az osrobbanas kb. 13 milliard evvel
> ezelott volt. Ennek a kepet mar soha nem lathatjuk. A mikro-
> hullamu hattersugarzas nem az osrobbanas kepe, hanem annak
> kovetkezmenye. Ennyire (2.7K) hult le 13 milliard ev alatt az

 A hattersugarzas elektromagneses jelenseg, fotonsugarzas. Gondold at, mi bocsa
totta ki ezeket a fotonokat, mikor, honnan indultak utnak, mit latsz, ha egy ir
anyban az elvileg lehetseges legmesszebbre nezel. Miert nem lathatjuk mar soha 
szerinted az osrobbanas kepet? Ha a mikrohullamu hattersugarzas nem az osrobban
as kepe (feketetest sugarzasa) hanem szerinted kovetkezmenye, akkor kerlek, fog
almazd meg pontosabban, mikeppen kovetkezmenye. Mikor keletkeztek ezek a fotono
k, mi bocsatotta ki oket, es milyen mechanizmuson keresztul "kovetkezmenyei" az
 osrobbanasnak? 

En egyszeruen Dicke es Peebles kezenfekvo erveleset ismeteltem meg, miszerint a
 korai forro univerzum feher izzasat, na jo, _nagyon_ feher, legyen inkabb feke
tetest :-) sugarzas, meg ma is latnunk kell, mivel a tavolabbi reszek sugarzasa
 most er el hozzank. A tagulas miatt jokora voroseltolodast szenved, igy mar mi
krohullamu tartomanyba esik. Mivel a tagulas kozeppontja nem a terben van, es a
 lathato Univerzum nagy leptekben homogen es izotrop, ez a sugarzas minden iran
ybol ezred fokon belul egyforma. 

Erdekessegkent hozzateszem, hogy ez a hattersugarzas kijelol egy olyan vonatkoz
tatasi rendszert, amihez kepest a Fold sebessege megmerheto, es meg is mertek. 
Ez persze nem serti se Galilei, se Einstein relativitaselvet, megis van ennek a
 hattersugarzas altal kituntetett rendszernek valamifele hangulata, sokkal alta
lanosabb, mint mondjuk a Nap, a Tejut vagy akar egy galaxishalmaz. Arkhimedesz 
orulne neki mint fix pontnak, ha nehezen is tamasztana meg rajta az emelojet...

> osrobbanaskor keletkezett sugarzas. Ez a sugarzas nem "messze
> van", hanem "mindenhol" Itt erzekeljuk a foldon.

Ezt a megfogalmazast zavarosnak erzem. A mindenhol, igy a Foldon is merheto hat
tersugarzas fotonjait valami kibocsatotta, ez a kibocsato valami pedig a modell
 szerint a kezdeti forro vilagegyetem feketetest sugarzasa volt. Ilyen ertelemb
en hasznaltam az "osrobbanas kepe" kifejezest, es tovabbra is helyesnek tartom.
  

Udvozlettel, Jozsef

On Sun, 28 Sep 1997, Szilagyi Andras wrote:

> Csak egy adalek a kiego izzok problemajahoz. En valamikor azt tanultam,
> hogy az izzok azert egnek ki, mert a bekapcsolaskor meg hideg
> wolframspiralban (ami egy tekercsnek is tekinheto) folyo nagy aram eros
> magneses teret kelt, es ez a magneses ter az egesz wolframspiralt nagy
> erovel osszerantja (a spiral meneteit egymashoz kozeliteni igyekszik). A
> wolframspiral tehat minden bekapcsolaskor mechanikai stressznek van
> kiteve. Egyszercsak nem birja tovabb, es eltorik.

De nemcsak ez lehet az ok. Az egyik, hogy az izzoszal parolog.
A masik az, hogy bekapcsolas pillanataban a hideg izzoszal ellenallasa
sokkal kisebb, igy nagyobb erossegu aram folyik at rajta. Kesobb a
helyzet normalizalodik, mert a meleg izzoszal ellenallasa kisebb.
Es lehet hogy a harmadik ok ez a megneses hatas, errol meg nem hallottam,
de logikusnak tunik.

 
> Egyebkent a wolframszal az izzolampaban 2200-2900 Celsius-fokon izzik.
> Nem hinnem, hogy az uveg lagyulasi pontja ennel magasabb lenne (sajnos nem
> talaltam szamszeru adatokat), tehat nincs benne semmi rendkivuli, hogy az
> izzo wolframdarab atuti az uveget.

Szerintem is.

   /|   LGB of Digital Creatures (DC), University of Veszprem, Hungary   |\
 +| |     -<LINUX>-   http://www.hal.vein.hu/~lgb | |+
 +| |   +36-(87)-477-074, Lenart Gabor, Felsoors, Tancsics M 4, H-8227   | |+
   \|            -- In Dolby Surround -- where available --              |/

 type finger " | less" to get my PGP code & other info

Sziasztok !

Nemreg erdekes dolgon gondolkodtam el. Arrol van szo, hogy a
relativitaselmelet megengedi azt is, hogy egy rendszerben egyforma
idoben erzekelt esemenyeket egy masik vonatkoztatasi rendszerbol
kulonbozo idopillantokban lassuk, sot az is megeshet, hogy elobb
latjuk pl az A esemenyt, mint a B-t, es egy masik rendszerben meg
pont forditva. Errol valahol azt olvastam, hogy ez csak akkor
lehetseges, ha A es B esemeny nincs ok-okozati osszefuggesben.
Ez azonban szamomra eleg hulyen hangzik, mivel honnan tudjak a fikzika
torvenyei, hogy valami van-e ok-okozati osszefuggesben, vagy nincs.
Mert az tenyleg roppant erdekes lenne, hogy egy esemenyt forditva
lejatszodva latnal, ha pont egy esemenynek az egyes elemei az A B stb
esemenyek. Arrol nem is beszelve, hogy vilagunkban minden mindennel
osszefugg, tehat elvileg nincsenek szeparalt esemenyek.

Errol jut eszembe : mit tudtok arrol, hogy allitolag a szubatomi
reszecskek vilagaban a terido szerkezete "elmosodott", azaz az ido
es a ter nagyon kis intervallumokra akar veletlenszeruen fel is
cserelodhet ! Ez nagyon erdekesen hangzik ... Az meg szintugy, hogy
egyre jobban sejtheto [legalabbis nehany tudos szerint], hogy
a ter alapvetoen digitalis jellegu, azaz csak diszkret pontokban
tartozkodhat reszecske, es kozottuk "atugrik" nulla ido alatt.
De ha a ter "digitalis", akkor az ido is az, nem ? Hiszen a ter es
ido elvalaszthatatlan egyseget alkot.

Mit szoltok ezekhez ? Udvozlettel : Lenart Gabor [LGB]

   /|   LGB of Digital Creatures (DC), University of Veszprem, Hungary   |\
 +| |     -<LINUX>-   http://www.hal.vein.hu/~lgb | |+
 +| |   +36-(87)-477-074, Lenart Gabor, Felsoors, Tancsics M 4, H-8227   | |+
   \|            -- In Dolby Surround -- where available --              |/

 type finger " | less" to get my PGP code & other info

Kedves Marcus !
 (  [Germany])  T#212

Utalok hozzaszolasom cimeben a kerdesre. Milyen az a 460 V-os aramutes? Es hogy
 kovetkezik be, ha csak a kapcsolo szigetelt reszehez nyulok? No persze, el tud
om kepzelni azt, hogy ezt egy elozoleg jol meglocsolt torott kapcsoloval teszem
, mikozben egy vizzel teli furdokadban allok. Elvegre az eletveszelyt nem a fes
zultseg erteke jelenti, hanem az, hogy tested mely reszen milyen erossegu es mi
nosegu aram folyik keresztul, es ami nem mellekes, hogy milyen pszichikai allap
tban talal az aramutes. Az eloleny fajtajatol is fugg, mire erzekeny. Azt tudom
, hogy egy lo (szegeny) mar akkor is egnek dobja a patait, amikor az ember nem 
erzi ugyanannak a tapforrasnak a hatasat. Ha arra gondolsz, hogy a 460 V feszul
tsegu tapforras "kemeny = merev", tehat alaposan leterhelheto dramai kapocsfesz
ultseg eses nelkul, akkor igaz, hogy a legtobb ember szinten jobb letre szender
ulhet a hatasatol. Ugy gondolom, hogy Attilanak abban reszben igaza van, hogy a
 kondenzator valamiben segit. Ugyanis a bekapcsolasnal a kondi mint fokozatosan
 megszuno rovidzar fog mukodni, majd mint meddo fogyaszto bizonyos ellenallast 
fog tanusitani a rajta keresztulfolyo arammal szemben. Termeszetesen a pillanat
nyi rovidzarlat kiverheti a biztositekot (nepiesen mondva), de ha az lassu, akk
or csak "akkor kap eszbe", amikor mar nincs zarlati aram. Ha az izzoszal ellena
llasa R, a kondenzator kapacitasa C es a kondit parhuzamosan kotom az izzohoz, 
akkor az eredo impedanciat a kovetkezo modon szamithatod ki az atmeneti jelense
gek lezajlasa utan (tehat allandosult allapotban):

                Z = R/(1 + j.omega.C.R)

j  = sqrt(-1);     omega = 2.pi.f;        f = 50 Hz az europai halozatban

Az adott feszultsegnel merheto aram viszont ilyennek adodik:

                I = U.sqrt(1 + (omega.C.R)^2)/R

Ami az ELETVESZELYT illeti, jol meretezett kondenzator kibirja, csak a cimkejer
e irt feszultsegerteknek nagyobbnak kell lenni, mint a halozati feszultseg csuc
serteke:  U(csucs)=U(effektiv)*sqrt(2).

Az ipari alkalmazasrol: Sok oka lehet. A haztartasokban leginkabb vilagitasra h
asznaljak az elektromos energiat, egyebek kozt. Ugy, minta az induktiv terheles
 tulsulya a villamos halozatban, a kapacitive is karos (az u.n. cosinus fi roml
asa miatt). A magneses elven mukodo nagyteljesitmenyu gepek hatasat kondenzator
 telepek alkalmazasaval kompenzaljak. Logikusan kovetkezik ebbol, hogy a kapaci
tiv terhelest induktivan kellene kompenzalni ... gondolom. De izzok eseteben a 
kondi hasznalata tul draga mulatsag lenne amugy is. Lattal mar kondenzator tele
pet az iparban ?

Es meg valami. Ha felsz, ne hasznalj elektrolit-kondit, mert mar nehany (ilyen 
kondi) halalat es ennek a kovetkezmenyeit magam is lattam ! Persze, a kondenzat
ort nem kezben tartva kell az izzohoz csatolni ;-)  . 

                                Udv : Pe'ter


> ------------------------------------------------------------------------
Kapa's  Pe'ter, E-mail: 
KTEEM FEI Technical University of Kosice
> ------------------------------------------------------------------------

Sziasztok !

Egy kerdes, ami talan nem teljesen offtopic:

Latott (erzett) mar valaki kozelebbrol olyan (lakas-) futest, ami a 
plafonra szerelt hosugarzo panelekbol all. Allitolag marha jo, mert 
nem a levegot futi (ill. csak kis mertekben) hanem a testunket, 
igy nem szallitja a port mint a hagyomanyos technikak. Mivel a 
hosugarzas felulrol jon (nagyreszt) ezert hasonlo ahhoz mint amikor a 
Nap sut reank. Azert ketelyeim is vannak, mert pl. ha 
allok, akkor csak kis feluleten er a sugarzas, es nagy feluleten a 
hideg levego. Szoval, tud valaki tobbet a temarol ?  

Udv. Cser Gabor

> Felado :  [France]


> Necc Elek elmelkedesenek egy reszere szeretnek egy valaszt adni, es 
> kivancsi vagyok, hogy mit szoltok hozza.
> 
> E telen tengeri vitorlas tanfolyamra jartam, ahol a foldmagnesesseg 
> okara az alabbi magyarazatot kaptam: a Fold belsejeben a magma is reagal 
> a Hold es a Nap tomegvonzasara, igy ott is lejatszodik egyfajta 
> arapaly-jelenseg. A magas hofok miatti sok ionizalt reszecske kormozgasa 
> gerjeszti ezt az ezennel elektromagnesesnek titulalt teret.

En is ismerem ezt a magyarazatot. Egy baj van vele, ez egy "segedelmelet".
Azaz semmilyen ponton nem utkozik a jelenlegi fizikai ismereteinkkel, csak
eppen nincs ra (sem ellene) kiserleti bizonyitek. (Tudomasom szerint.)

Necc Elek (az ezermester)

Nahat, ez a gonosz tudomanyos lobbi, amely elfojtja az ujszeru kezdemenye-
zeseket, es foggal-korommel ragaszkodik az elavult megmaradasi elvekhez...

P.S: A csehek szerint Nikola Tesla hires cseh tudos volt (ld. Tesla gyar
Pragaban vagy valahol arrafele). A horvatok szerint Nikola Tesla hires cseh
tudos volt (ld. Tesla gyar Zagrabban). A szerbek szerint Nikola Tesla hires
szerb tudos volt (cirill betus emlektabla Pomazon).

(Kovary) Peter!

Magamban (mint remelhetoleg minden joerzesu gondolkodo) tokeletesen
egyetertettem veled (sot a tegnapi cikked is kivalo), ezert is voltam
talan tul szigoru hozzad.

Tovabbmegyek: azt valoban nem irtad, hogy ``te hulye'', csak:
>Apu mit csinal a szel, amikor nem fuj? Ilyen szinvonalasak a
>kerdeseid. De a hulyeseget is lehet meg hulyebben kerdezni.
>Helyesebben, (csak egyszer hulyen) ugy kellett volna kerdezned,

Ezert ezennel unnepelyesen visszavonom a lehulyezest.

Ugyanakkor fenntartom, hogy nem eszszeru onimado dilettansokat
-- akikben mar ugyis tulteng az onbizalom es a harci kedv -- (vagy
barki mast) agressziven, serton kioktatni, mert csak fokozod bennuk az
elszantsagot. A legkeptelenebb hulyesegek utan se szabad -- szerintem --
megprobalni megsemmisiteni az illetot, csak azt mondani, hogy ``biztos
pillanatnyi rovidzarlat volt'', hadd maradjon nemi visszaut neki. (Mindez
nem all arra, aki a finom figyelmeztetes utan meg nagyobb hulyesegeket ir,
netan ellentamad.)

Kulonben ugy jarunk, mint Egelyvel, aki a nep szemeben maris martir.

Titusz