> E-mail :  [Hungary]
>> reszecskefizikusokat. Egyebkent  miert nem akarsz szemelyesen
meggyozodni a
>> termekeink kepessegeirol?
>Mar beszeltem magammal :) Termekek kepessegeirol pedig azert nem akarok

>meggyozodni, mert botfulu vagyok.

Botful nem letezik. imho persze :) Probald ki ! / ... hulye jatek,
erdemes belevagni/

Zozo irta:
>1. Kedves Kovary Peti és Bese Attila: vitatok kezd tullepni a HANG
igazi keretein, mi tobb,  egyre indulatosabba valik. Hadd ne kelljen a
PgDwn-t, vagy kemenyebb eszkozt hasznalni; (ugyebar teccetek erteni,
mire gondolok) -

*hozzaszolok, ha mar itt is megjelent : *
Teccuk erteni, arra gondoltal, hogy mint moderator jol kimoderalod
Kovary mestert, aki szinten moderator ugyebar. Jujj de izgalmas.

ui: engem erdekel a tema.  -. Elkopott a PgDwn gombod ? :)

>2. Egy tarsunk  jelentkezett nalam maganban, hogy a melyhutott
>CD-t parszaz forintert helyrehozza.... Hm... Valamit tudhat az
>illeto, amit persze nem arult el, ugyhogy csak ovatosan azzal a
>hutessel..........

Most hutsunk vagy sem ? Ez itt a kerdes.

Durbints irta :
>>Neville Theile es Richard Small, 1972-73-ban az AES Journal-ban
megjelent
>>cikkeirol van szo. Csak azert irom mert Theile nem ugyanaz
>>Jim Thiel-lel aki a Thiel hangfalakat tervezi (a weben csomo helyen
>>rosszul van).
> Rendben, akkor most edukaltal, latom jaratos vagy a szagirodalomban.
:)

>Viszont lecsereltem korabbi tranyos Sony erolkodomet egy PP 300B-re,
>es a hanglada meg csak most kezdi megmutatni magat igazan.
Eeees  milyen volt  a csere ? Engem nagyon erdekel mit tapasztaltal.

> Felado :  [Hungary
>Mostanaban szaraz tenyeket kozlok, es meg abba is bele
>tudnak kotni. Vennek inkabb a faradsagot, hogy utanajarjanak.

Vettem a faradsagot es utanajartam. Egyebkent nagyon sokat valtoztal es
mindezt elonyodre. Ezt en nagyon tudom ertekelni.

> Felado :  [United States]
> Az eddigiekben sok szo esett a lemezjatszok megfelelo
> rezgescsillapitasarol, megfelelo alavalo dolgokrol.
> Valakinek van tapasztalata a CD-lejatszok ala
> valokrol? Meg erositok, eloerositok ala valokrol?

A minap rahajtottam a fejemet a CD lejatszo tetejere. A halozati trafo
miatt zummog elegge. Ez nem lehet gond ?  Regebben kulon dobozba tettek
a tapegyseget. Most meg a csucs gepekben sem teszik, annyira jok netan a
jelenlegi mechanikak ? Hallotta valaki a Dunaudio akkumlatoros CD
lejatszoit ? Viletel Pista azt mondta ontsem ki ragasztos homokkal a
fedolapot, csak a ragaszto tul draga egy fo reszere.... Zozo egyebkent
csinalt mar ilyet, csak nagyon nem emlekszem mit irt rola....

Viletel Istvan Irta:
>     kentesevel erheto el. De jol ismert (olvassatok el az arc-
>     hivumban!), hogy 0,8 mm atmero ala menve, a skinhatas belep,
>     es magashang vesztes lep fel. Mi a megoldas?
>     Litzeszerkezet alkalmazasa.

Es a nyomtatott aramkori lapoknal nem szamit a skinhatas ? Ott sokkal
kissebb a rezfolia vastagsaga, raadasul nagyobb aramok- tehat nagyobb
aramsurusegek -  is elofordulhatnak, mint egy osszekoto kabelnel. Bar
igaz, hosszra rovidebbek a nyakos vezetekek. Valoszinuleg, ott nem
szamithat, hiszen akkor egy Highend akarmit nem lehetne nyakon
elkesziteni.

Udv.:Novak Laco

Mint tudjatok nehany hete tanacsot kertem milyen csore csereljem az
orosz 6P3SZ-E csoveimet. Egyedul Jurecz Laci valaszolt /tudom, mint
minden ez is rendszerfuggo, igy nem is vartam mindenkitol egyertelmu
valaszt.../, ki is probaltam az altala javasolt 7581A csoveket. A
kereskedo, akit javasolt ismeros volt - korabban mas valaki is ot
ajanlotta -ugyhogy mindjart vettem is ketto darabot.

Kettot mert nekem is SE van -jajj de szerencsetlen alak vagyok
-mondhatjatok - itt a PP divik  gurueknal. Mitobb ez mar  a
kozhangulatra is atterjedt. Gondolom  mindenkinek szenzacios PP
berendezes szol otthonaban - vagy elsoproen jobbnak talalta a PP-t,
ugyhogy rendben is van ez igy.

Visszaterve a csovekre ezek Philips/Sylvania/ - amerikaner, huhh -
gyartmanyuak, szemugyre veve kisse meghizott egyedek, a cso teteje
gombolyu - az orosz inkabb szogletes -, van benne ket napernyore vagy
svajci sapkara emlekezteto valami, ezek sokkal nagyobbak es maskepp is
allnak, mint  orosz kollegajanal. Miutan eleget szemleltem betettem
midfi lancomba - JMlab Symbol 6 - harom labu olcso maglodi allvanyka-
VdH Cs122H- barkacs erosito AN olajpapir kondenzatorral, Lundhal
kimenotrafoval - RG 186 -os valoszinuleg komolytalan osszekoto
-Cambridge CD6.

Hatarozott valtozas kovetkezett. A terhatas, meg minden / :) / sokkal
jobb lett, bar az igazat megvallva kisse magasabb hangu lett a rendszer.
Hallgatgatom majd egy darabig, kesobb majd elhivom a nepzenesz
haveromat, kivancsi vagyok neki melyik tetszik jobban. Ennyi volna
sracok. Nagyon orulok, hogy Jurecz Laci vette a faradsagot es segitett
szegeny midfis fejemnek.

A kovetkezo "babralas az erositoben" a tapegyseget fogja erinteni,  +
meg egy fojtotekercs, + polipropilen puffer kondenzator, + drot jatek
szerepel a terveimben.

Udv.: Novak Laca

> Felado :  [Hungary] irta:

>Mar a vita elejen
>hivatkozhattam volna arra is, hogy az altala megkerdojelezett
>( szelessavu rezgeselnyelo) tobb szabadalmamban alapelvkent
>elfogadott modszer. Azonkivul evekig jartam akusztikai
>kutatolaborba ahol az altalam kifejlesztett rezgeselnyelo
>anyagokat vizsgaltak, mertek. A cegunkon belul pedig a
>hangdobozok fejleszteseben ertunk el olyan akusztikai megolda
>sokat amelyeket a kozeljovoben fogunk szabadalmaztatni.

Na itt _teljesen fuggetlenul_ a jelenlegi vitanktol, es Teged egyaltalan
nem tamadva egy-ket dolgot le kell irnom. A szabadalom a laikusok
szamara egy misztikus ismeretlen terulet. Sokan azt hiszik, hogy amit
szabadalmaztattak az jo. Es ez teljesen teves hit. Es Te is ezt a
tevedest kihasznalva hivatkozol szabadalmakra. Szinte barmit lehet
szabadalmaztatni, csak penz kerdese, egyetlen feltetel, hogy ujdonsag
legyen, de gyakran "regiseg" is atcsuszik a hivatalon. Tehat lehet
teljesen haszontalan, muszakilag rossz, sot mukodeskeptelen dolgokat is
szabadalmaztatni. A szabadalmaztatas
leggyakrabban egy penzszerzesi forma, mert kedvezo adozasi feltetelekkel
lehet nagy penzt akasztani. Egyetlen peldat mondok el, hogy lassatok. A
videotechnikaban altalanosan alkalmazott reszegyseg a
szinkronjelgenerator. Letezik ra rengeteg bevalt kapcsolas, es tucatnyi
jol mukodo integralt aramkort fejlesztettek ki e celra, ezeket szerte a
vilagon alkalmazzak. De volt cegem fomernokei kifejlesztettek az
n+1-edik integralt aramkort erre a celra es szabadalmaztattak. Semmivel
sem volt jobb, mint a tobbi. Ennek eredmenyekent felmarkoltak [tizenot
evvel ezelott] nagyon sok millio
forint adokedvezmenyes jovedelmet a szovetkezet kozos kasszajabol.
Haszon volt meg, hogy be lehetett jarni a vilagot Amerikatol Tajvanig,
hogy gyartot talaljanak ra. A ceg meg rafizetett. Mert a kis darabszam
miatt kb. a husszorosaba kerult a semmivel sem rosszabb kereskedelmi
ICknek. Es raadasul egyszerre meg kellett rendelni, es kifizetni tizezer
darabot, ami tiz-husz evre elegendo mennyiseg volt. Es ilyen szabadalmak
tucatjaval szulettek ott. De utalok meg az elmult levelemben irt, Egely
konyvben levo teljesen mukodeskeptelen [elvileg is mukodeskeptelen]
mechanikai szerkezetekre. Azok
melle is jelentosegteljesen odairta Egely az amerikai szabadalmi
lajstromszamokat. Mintha ettol mukodnenek. Legalabb is a laikusokat ez
megteveszti, akik azt hiszik, hogy a megadott szabadalom jelent valami
ertekmerot. Abszolut nem jelent ilyesmit...

Attila, egyik korabbi hangban Pistanak valaszolva irtad, hogy a
habositott
szigeteloanyagokat, ha jol emlekszem 92-ben szabadalmaztattad. Hat
ilyent az egesz vilagon gyartanak. Nem tudom, hogy miota, de eleg regen
talalkoztam mar sok habositott szigeteloju kabellal. Sot bambusz
szigetelesuvel is. Itt a szigetelo bambusz szerkezetu, es teljesen ures
[levegos] a kozepe, ahol a vezeto megy. Csak a bambuszhoz hasonloan,
ahol a csomok vannak, a szigeteloben is vannak vekony koralaku lemezek
egymastol sok centire, hogy a vezetot az ureges szigetelo kozepen
tartsak. A nagyfrekis technikaban nagyon regota alkalmazzak ezeket.
Erdekes, hogy atment a szabadalom.

>Az egyik hogy akusztikailag valoban helyes a megoldas elvben is bizonyithato.

Elvileg. Most sem fogadom el, hogy egy vonalas szinkepu zavaro jel
kiszuresere a frekvenciaspektrumban egyenletes csillapitas lenne a
legjobb modszer. Es a lemezjatszo zavaro rezgesei bizonyitottan vonalas
szinkepuek. Mellesleg a halozati trafo miatt, es a rezonans mechanikai
elemek kovetkezteben az akusztikus visszahatas miatt nagyreszt a tobbi
eszkoze is.

>A masik a hangzasi szempont mar sem kvantitativ sem kvalitativ modon nem
>bizonyithato.

Azert szelso esetben tudnek arra is modszert. Mondjuk egy zenemuben
adott resznel rakerdeznek, hogy milyen hangszereket lehet az adott
rendszeren hallani. Es az adott rendszeren nem hallatszik az a hangszer,
ami mas rendszeren igen. Eleg gyakran van ilyen, csak jol kell ismerni a
zenemuveket hozza. [eloben, vagy kituno felbontasu rendszeren hallgatva]

>Az sem erdekel hogy felajanlottam mi a gyakorlatban is bebizonyitjuk a 
>szamodra megis jo az asztal.

Szamomra? Na ehhez eleg tekintelyes fizikai eroszakra lenne szukseg. Ez
valoban elegge "gyakorlati" modszer. :-)

>Az asztal gyakorlati kivitelezeserol szinte semmit nem mondtam a szendvicsen
>kivul. De elmondtam a legfontosabbat, teljesen mindegy milyen keszuleket
>tesznek ra mindenhez kompatibilis. Mar ez el kellett volna, hogy
>gondolkodtasson.

Miert is? A Manan is jobban szol mindenfele eszkoz. Nehezen hiheto, de
sokan azt allitjak, hogy egy ketszaz fontos belepo CDjatszo jobban szol
rajta, mint egy sokezer fontos, ha azt masra teszik. Amit a
lemezjatszoval muvel, annak alapjan nem is lehetetlen. Es nalam  minden
kulonallo SoundOrgon van, mert meg a vegfok is "megerzi".

> Hol van ez az infantilis informacio? Hol irtam ezt? En ilyent nem irtam.
> Ez csak a Te kovetkeztetesed. Ami gyakran teves lehet. Most is az.
>Egyertelmuen az orokmozgo kifejezesedre utaltam, mint infantilis kerdes.

Idezlek: "Hogyan kerulhettel egy platformra azokkal akik azt allitjak
orokmozgot akar csinalni? Honnan vetted ezt az infantilis informaciot?"
En _nem_ irtam, hogy orokmozgot akar csinalni, csak azt, hogy egy sereg
orokmozgot ismertet _es valoszinusit_ kritikatlanul a konyveben.

>Az emlegett konyvei szerintem is sok feltetelezest, tevedest sot folosleges
>dolgot tartalmaznak.
>A te hozzaallasod tipikus peldaja annak hogyan ontsuk ki a gyereket a
>furdovizzel. Barmilyen ismeretanyaggal talalkozom, szamomra csak az a 
>fontos mi benne az ertek.

En valoban feluletesebb vagyok. Ha valakirol egyertelmuen kiderul, hogy
minden misztikus dolgot elhisz es nepszerusit, ha tucatjaval ismertet
valoszinusitoen es kritika nelkul eleve hibas, mukodeskeptelen
szerkezeteket, akkor feltetelezem, hogy ugyanez a kritikatlansag,
szarnyalo fantazia, bizonyitatlansag, tudomanytalan modszerek jellemzoek
az elmeleti fizikai dolgaira is. Plane, ha allandoan hadakozik a vilag
tudostarsadalmaval, a megertetlensege miatt. Az elmeleti fizikat nem
magyar
ismeretterjeszto, helyesebben teveszmeterjeszto konyvekben muvelik.
Innet joggal nem varhatok forradalmi "paradigmavaltast". Tudomanyos
folyoiratokban meg nem nagyon publikal. Ott hamar belevernek az orrat a
termekeibe azok, akik jol ertenek hozza. En nem vagyok a _temaban
jartas_ elmeleti fizikus, es imho Te sem. Csak Te elhiszed az
allitasait, en meg nem. Mindketten meglehetosen "feluletesen". De amit
pl. a magneses monopolusokrol ir, azon is nagyon latszik az alkalmazott
modszere. Fokent az Ehrenhaft kiserletek kritikatlan ertelmezesen. O
paranyi lebego anyagcseppeket sugarzott be
napfennyel, es ezek a magneses terben elmozdultak. Erre tucatnyi mas
osszehasonlithatatlanul valoszinubb magyarazat lehet, mint az, hogy
ilyen egyszeruen magneses monopolusokat "csinalt". Egely megis
keszpenznek veszi, hogy itt monopolusok keletkeztek. Es eszmeletlenul
pongyolan fogalmaz. "Mivel ilyen kulonallo monopolust eddig nem tudtak
nagy tomegben eloallitani, elterjedt az a nezet, hogy nincs is." Na most
minek ide a "nagy tomegben" kitetel? Hiszen, ha ritkan es egyenkent
lehetne eloallitani, akkor is bizonyitek lenne ez a letezesere.
Pozitront sem tudnak "nagy tomegben" eloallitani, megis tudomanyos teny
a letezese. Imho ez egy jellemzoen
erzelmekre hato ostobasag. Hogy a laikus olvasot felrevezesse. Masutt:
"A fizikaban evszazadokon keresztul nem talaltak olyan termeszetes,
eloallitasi, vagy elofordulasi modot, ahol magneses monopolusok nagy
tomegben vizsgalhatok lettek volna, vagy akar csak egyedileg is." Na
most ha egyet sem talaltak, csinaltak, akkor minek a "nagy tomegben-re"
hivatkozni? Raadasul milyen a "termeszetes eloallitasi mod"? Ossze
vissza hablatyol. Nem akarja konkretan leirni, hogy egyetlen darabot meg
soha nem latott, nem
csinalt senki, es ezert allandoan a tomeges elofordulas hianyarol
kodosit. Ezek nem tudomanyos modszerek, ez nem tudomany. Meg akkor sem,
ha Te is irtad regebben, hogy monopolusok a termeszetben nincsenek, de
azert lehet csinalni. Fizikusok! Csinalt mar valaki monopolusokat?
Szoval az a velemenyem, hogy a furdovizben nem is volt gyerek,
legfeljebb egy jatek muanyag kacsa.

Udv, Peter.

Na megszuletett a dontes. Mert nem erdemes Mana[szeruseg] nelkul zenet
hallgatni. Ismet osszeszereltem a Mana koppintast, es alaposan
meghallgattam sokfele zenevel. Oriasit javit a hangon. Mint egy
szazezrekkel dragab hangszedo. De ez rossz hasonlat. Mert a szazezrekkel
dragabbhoz is kell, azon is sokat javit. Kell. Tovabbra is erzek egy kis
magashang ercesseget benne, ami az eredeti Manaban nem volt meg, de
ezzel
egyutt is sokkal inkabb hallgatok Manakoppon zenet, mint a magas
SoundOrgon. Arra mar nem teszem vissza a lemezjatszot. Megprobaltam az
uveglapot helyettesiteni a SoundOrg fene tudja milyen anyagu
fedolapjaval.
Melyitette a hangkepet, nem tetszett. Oda az ezer reszlet.
A magashangerdesseg maradt, de melyebb tonusu lett. Jobb az uveg.
Megprobaltam a tuskek es az forgacslemez koze forintosokat tenni, hogy
ne nyomodjanak bele a tuskek a lemezbe, mint az eredeti Manaknal. Ez sem
valt be. Gorombitotta a hangot.
Pici habaja ellenere mar ez a gyenge koppintas is nagyon-nagyon megeri
az arat.

De, ami meg fontosabb. Mar leleveleztem az angol gyartoval, hogy
kiserleti
celra kuldene nekem kivetelesen kis mennyisegu, 100kg [igen, ez
kivetelesen kis mennyiseg nekik] olyan acelidomot, amibol a Mana is
epitekzik nagyon-nagyon nagy valoszinuseggel. De nem eltem a
lehetoseggel, mert egyszeruen nincsen eleg penzem hozza. De mar harman
is
jelentkeztek itt a listan es privatban, erdeklodni hol lehet kapni a
Mana utanzatot. Nekem is kell egy komplett allvany, imho lesz meg ra
jelentkezo. Tehat mi lenne, ha osszedobnank ra a penzt, es az eredeti
acelanyagbol, es persze nem forgacslemezbol, hanem az eredetihez hasonlo
laminalt MDFbol keszitenenk minel pontosabb Mana koppintast magunknak
onkoltsegi alapon. Nem lenne lenyegesen dragabb, mint a gyenge
koppintas, talan egyaltalan nem. Hiszen azon gondolom jol keres a
keszitoje.
Tehat tovabbi ket harom jelentkezot varok, akik beszallnanak ebbe a
projectbe. Munkamert [ami csak szervezes, tesztelesek, szallitasok] nem
kerek penzt, az en hasznom az egyik allvany, aminek araba hozzatok
hasonloan en is beszallok. Tehat az enyem sem lenne ingyen. Pontosabban
fogalmazva, az lenne a hasznom, hogy egyaltalan lenne hu Mana
koppintasom, mert egyedul nem tudom a 100 kilo vasat megvenni. Persze
nem en fogok hegeszteni, es fureszelni, meg festeni, a szakmunkasokat
meg kell fizetni. De az lenyegesen olcsobb, mint a penzt befekteto,
vevoket felhajto, es vallalkozoi nyereseget is felszamito gyarto
megfizetese. Penzt nem kell elore adni, csak akkor, ha eppen ki kell
fizetni valamilyen anyagot, vagy melost. [kb. szazezerbe kerulne a vas,
es legalabb hat komplett allvanyra eleg] Kerem ne terheljuk ezzel a
listat, akit erdekel a
magancimemre irjon. Mit szoltok hozza eddigi erdeklodok? Udv, Peter.

Hallo hallo !
Melyhutott CDkrol juta eszembe:
Amire eltunik a CDrol a para, gyakorlatilag a hutes elotti 
homersekletere
melegszik. Nemdebar? Akkor pedig mi tortent odabenn ? Kulonben egy
lehutott CD mennyi ideig szol mashogy a kivetelt kovetoen ? 
Nem lenne jobb a CDjatszot es a tranyos vegfokokat is egybol a hutobe
telepiteni? Nem kene annyi borda, odakint egy csomo helyet nyernel, stb.

A vasarnapi szeanszrol Peternel:
>Agoston! A CDirodban volt Anamaster?
Mi az az anamaster ?
Szoval azert nem irtam eddig rola, mert ma jottem meg erdelyi hangfel-
vetelkeszitesrol. Felvettunk kb 5 oranyi zenet, amibol el fogjuk keszi-
teni a SZASZCSAVASI zenekar negyedik CDjet. Rogzitettem meg MDre
kb egy oranyi falusi zajokat. A disznorofoges, fehenfejes, kukorekolas,
traktorhang, harang, sarban tapicskolas, libagagogas lettek a legjobbak.
A szamok kozti szunetek helyere tervezzuk oket.
Node vissza Peter cuccara: Sajnaltam szegenyt a malorok miatt, viszont
meg kell mondjam, hogy sajat felveteleimet nem hallottam meg ennyire
finoman szolni. Viktor hegedujenek a hangja volt kulonosen olyan, mintha
valoban ott lett volna, de a tobbi hangszer is gyonyoruen szolt. A 
masnap
hallgatott enekhang Peternek nem nagyon tetszett. Ha jol emlekszem
tan azert, mert tul kozelinek erezte a mikrofonhoz. Kozel is volt, de 
nekem
semmi bajom nem volt vele. Lemezrol Beethoven V. szimfoniaja tette
ram a legnagyobb hatast. Nem is tudom mit irjak rola. Egyszeruen 
gyonyoru volt. Az asztaltancoltatas vagyis asztalcserelgeteskor fellepo 
kulonbsegek
nem annyira voltak fulbetunoek, mert magaval a lemezjatszoval volt gond,
amirol mar olvashattunk. Viszont a kulonbozo interconnect kabelek kozti
kulonbsegek jobban hallhatoak voltak, mint azt vartam volna. Igy muszaj
leszek Pista felet venni majd.
Talan a nagy elektrosztatikus feluletek miatt nem hallottam a ket hang-
falon kivolrol semmit, tovabba gyakran hallottam lyukat a hangkep
kozepeben. Sokminden a ket hangfalbol szolt, bar ez leginkabb kezdetben
volt hallhato. A szinpad melysege viszont lenyugozo volt szamomra.

Mondta Peter, hogy kb 100 rongyert lehetne szerezni sokkilo MANAvasat.
Nem kene nehanyan osszedobjuk ezt a penzt, hogy a beszallok hozzajuthas-
sanak ilyen jobb koppintasokhoz ? Ez most jutott eszembe, lehet hogy
Peternek nincs is kedve ezzel szoszolni. Vagy megis ?
Udv, Agoston

Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: amnezia ( 79 sor )
> Idopont: Sat Mar  6 06:38:01 EST 1999 HANG #363

Kedves Marton!

> Az olyan gyartoknak, mint Te, nem feladatuk mindenfele "kulonleges"
> elmeletek propagalasa. Ha Te birtokaban vagy ilyeneknek akkor orulj
neki..,

Az anyagtudomanyok alkalmazasa nem "kulonleges" elmelet, hanem egy a
szukseges feltelek kozul amelyet ennyire konzekvensen csak mi alkalmazunk.

> Multkor rakerdeztem az alvanyod fejlesztesi fazisaira. Azt mondtad, hogy
> nehany ev elmeleti kutakodas utan egyszeruen megepitetted.

A fejlesztesi koncepcioban benne van minden termekre vonatkozan a lenyeg,
az elmeleti kutakodast itt csak az anyagvalasztast jelentette.

> Meggyozodesem, hogy azert keveredtel ellentmondasba az allvanyvitaban,
> mert nem voltal kepes elfogadni, hogy lehet a Tiednel jobb termek is.

Elhamarkodott velemeny- meglehetosen kuszan alakult ez a vita nem csoda,
hogy te is eltevedtel benne... Az allvanyunk valoban a vilagon egyedulallo
akusztikai megoldasokat tartalmaz amit bizonyitani is tudok, de ezt
nyilvanosan nem tehetem meg.

> Ezek mar dogmak, itt mar reg nem tudomanyrol van szo, hanem hit
>  kerdeserol. Ezert nem ertek el semmit az utobbi idok vitai, mert
>  hitvitanak nincs ertelme.

Az akusztika talan megsem dogma. A hangzasrol alkotott velemenyek pedig
annyira bizonytalan talajon vannak mindenkinel es ami meg szornyubb a hifit
gyarto cegeknel, pedig ennek a felterkepezese nelkul szinte semmilyen
eredmenyre nem lehet jutni. Hol lattal, hallottal erre vonatkozoan komoly
torekvest?
Udvozlettel Bese Attila

ROVID ELEMZES AZ ELEKTROMOS HANGJELEROSITES ES ROGZITES TORTENETEROL I.

Kutatoi-fejlesztoi programunk elso szakaszaban tobbek kozott az akusztika
tortenetevel foglalkoztunk. Egeszen napjainkig feldolgoztuk annak muszaki
eredmenyeit. A fejlodes folyamatossaganak jelentoseget felismerve,
visszanyultunk a hangreprodukcio kezdeteig. Azt a celt tuztuk ki, hogy az
analog hangkulturat a muszaki lehetosegek maximumaig fejlesszuk.

Az elektroakusztika fejlodesi ellentmondasainak megertesehez celszeru vissza
tekinteni az elektromos hangjel erosites es rogzites  kezdeteire.
Az 50-es evek nagy hanghusegu mono felveteleinek megszuleteset a hosszan
jatszo mikrobarazdas lemez es a hasonlo muszaki szinvonalu magnesszalagos
hangrogzites tette lehetove. Kulonos modon az ezutan gyorsan megjeleno
sztereo technika mar nem volt kepes akkora dinamika es jelenlet erzet
megjelenitesere, mint elodje. Ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy a
tobbcsatornas rendszer elvileg rosszabb lenne, csak eppen ugyanez a problema
jelenik meg ma is az uj sok csatornas rendszerekben. Sajnalatos modon a
felvezetos elektronikus eszkozok fejlodese negativ hatassal volt az
audiotechnikara hangzasi szempontbol.  A diszkret felvezetok majd az
integralt aramkorok kritikatlan es tomeges hasznalata visszaesest okozott az
analog jelfeldolgozas minosegeben. Sajnos ez nemcsak a kommersz
keszulekekre, hanem az igenyes es studiotechnikai celokra gyartott
rendszerekre is igaz. Kesobb ugyan kifejlesztettek a kifejezetten HI-FI
celra gyartott  IC-ket, de ezek auditiv minosege ma sem kepes meghaladni a
kozepes szintet. Bizonyos ertelemben a muszaki haladas csodjet jelenti az
elektroncsoves vegerositok mai "reneszansza".
Komoly fejlesztesi hianyossagokra utal az, hogy a felvezetos erositok nem
tudtak ezt a regi technikat felvaltani, sot sok esetben a lenyegesen
gyengebb parameterekkel biro csoves erositok jobb auditiv kepesseguek a
hasonlo arkategoriaju felvezetos tarsaiknal. A digitalis jelfeldolgozas
megjelenesevel ujabb tores allt be az analog jelfeldolgozas fejlodeseben.  A
fejlesztok altalaban azt vartak, hogy a digitalis rendszerek egy csapasra
megoldjak a hangrogzites problemait. A gyakorlatban azonban bebizonyosodott,
hogy a muszaki parameterek ugrasszeru javulasa nem hozott egyertelmuen jobb
eredmenyt a meghallgatasos tesztek soran.
Tobbek kozott ennek okat abban is kereshetjuk, hogy nem forditottak kello
figyelmet az analog vagy analog jellegu reszegysegekre. Altalanos tevhitkent
el a ketfele jelfeldolgozasi mod szembeallitasa, holott egyelore a
digitalis rendszert is analog jelerositok szolgaljak ki a hangfelvetel es
lejatszas soran. Ebbol  kovetkezik, hogy az analog jelfeldolgozas minosege
itt ugyanolyan fontossagu. A mai digitalis rendszerekben mar latszik a
torekves az eddig csak analog rendszerekben alkalmazott eljarasok
hasznalatara. Igy pl. alkalmaznak testhang csillapito anyagokat, kulonleges
ontvenymechanikat, vagy olyan elektroncsoves kimeneti fokozatot, ami ma az
integralt aramkorok alkalmazasa mellett muszaki keptelensegnek latszik. A
kizarolag digitalis reszegysegekben alkalmazott eljarasok is azt
bizonyitjak, hogy nem feltetlenul a konverzio pontossaga hatarozza meg az
elert eredmenyt, tehat az impulzusokban vagy negyszogjelekben kodolt
hangokra is ugyanugy hatnak a latszolag erthetetlen jelensegek, mint az
analog rendszerekben.  Ezert a kulonfele rendszertechnikaju konverterek
kozott sem alakulhatott ki egyertelmu minosegi sorrend. Gondoljunk csak
arra, hogy a CD jatszo eseteben a digitalis jelprocesszor vagy az analog
jelprocesszor a ful szamara olyan merteku elfedesi jelenseget okozhat, mely
lehetetlenne teszi a megitelest. A mi tapasztalataink azt mutatjak, hogy
teljes bizonytalansag uralkodik ezeknek a processzoroknak a minositeseben.
Gyakran elofordul, hogy a jobb muszaki parameterekkel rendelkezo IC-k
gyengebb hangzasuak fejletlenebb rendszertechnikaju tarsaiknal. Ez a
megallapitas nemcsak azonos, hanem kulonbozo gyartok termekeinek
osszehasonlitasa eseteben is helytallo.
Vizsgalataink sulyos anomaliakat tartak fel a CD jatszok fejleszteseben. Az
elso generacios 16 bites keszulekek megjelenesevel bizonyos keszulekek
elertek a maximumot  a hangzas szempontjabol. A tovabbi torekvesek melyek a
torzitasok csokkentesere iranyultak, (oversampling, 18-22 bites DA
konverterek, egybites vagy ezzel rokon konverterek) lenyegesen bonyolultabb
aramkorok alkalmazasahoz vezettek, mikozben a lemezen a szabvanyositott 16
bites felvetel maradt.
Mindezek eredmenyekeppen  csak a muszaki parameterek javultak, s ez is a
hangzas rovasara tortent. A tized szazalekosnal jobb torzitasi adatok
elerese nem hozhat eredmenyt, mivel a kisebb torzitas nem hallhato, masreszt
pedig a mai fejlesztesi modszerek mellett keves kiveteltol eltekintve
csokken az akusztikai informacio ateresztokepesseg. Ugyanez a  problema
merul fel a most fejlesztes alatt levo magasabb mintaveteli frekvenciaval es
nagyobb felbontasu DA konverzioval mukodo CD lemezeknel ill. keszulekeknel.
Ha nem indulnak kello melysegu kutatasok ennek a problemanak a feltarasara
es ha nem sikerul ezek eredmenyeit a tervezoi munkaba beepiteni, akkor
ezeknek a keszulekeknek rosszabb hangzasa lesz a gyengebb muszaki adatokkal
rendelkezo elodeinel. Tovabbi fejlesztesi problemat jelent, hogy a DSP es
ASP aramkorok tervezesenel kizarolag csak az adatkiolvasas pontossagat
veszik figyelembe, ezert gyakran alkalmaznak olyan megoldasokat, melyek
rontjak a hangzas minoseget. Ehhez kepest az aramkorok orajel
jittermentessege lenyegesen kisebb problema.