------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Sun, 3 Feb 91 23:03:10 EST Subject: *** FORUM *** #133 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : 72600.3046@compuserve.com Temakor : ??? Felado : pbreznay@diana.cair.du.edu Temakor : Diadal =============================================== Felado : 72600.3046@compuserve.com Beerkezett: Sun Feb 3 18:34:38 EST 1991 Temakor : ??? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Temakor: ujbalos elvtarsi udvozlet Uj hozzaszolo vagyok, nevem Leirer Laszlo, adataim a RaDirban talalhatok. (#124 ota kovetem a fejlemenyeket, elore is elnezest, ha korabbiakban el- hangzottakat ismetelnek.) Kedves being-impaired ertelmisegi barataim, engedjetek meg, hogy mint ujonnam jott csatlakozzak a forum vitatkozo gitt egyletehez. Nekem nincs kozvetlen hozzaferesem Internet gephez, de Zeke Laci baratomtol (Washington D.C.) tudtam meg, hogy CompuServe-en keresztul van osszekottetes az Internethez, igy akinek van PC-je es egy modemje, az is eleg a bekapcsolodashoz, amivel lehet, hogy nem mondtam semmi ujat. Egyetlen hatranya, hogy a Forum szamait atlagosan egy nap kesessel kapom meg, feltehetoleg a Compuserve-Internet gateway nem folyamatos uzemeltetese miatt. Ha barkit erdekel a CompuServe es informaciora van szuksege, Zeke Laci vagy jomagam szivesen allunk rendelkezesre a Tippben. (Eleve ez a tema oda valo, mea c.) Anyway, kicsi a rakas, nagyot kivan, en is szeretnek egy kicsit csamcsogni a haborus gitten. En az Irak elleni haborut, de azon belul is elsosorban az ame- rikai megkozelitessel es iranyitassal folytatott haborut moralis alapon ellen- zem. Noam Chomsky neve mar felmerult parszor a forumon, miota kovetem, de csak utalaskent. En itt most az o nehany kategoriajat es gondolatmenetet kolcsonozve es sajat gondolataimmal es adataimmal szintetizalva a kovetkezokeppen ervelnek a haboru valos okait illetoen. 1. Barmilyen hangzatos retorikaval deklaralja nemes szandekait Amerika, erre a haborura gazdasagi problemai miatt van szuksege. (Szeretnem hangsulyozni, hogy nem egy ujabb konspiracios elmelettel akarok eloallni, hanem a felszin alatt rejlo strukturalis okokra ramutatni.) A "New World Order" azt is je- lenti, hogy a vilag toke forrasai harom helyre redukalodtak: Japan, Nemet- orszag es az olajjal rendelkezo kozel-keleti orszagok. Ezzel szemben Amerika a masodik vilaghaboru utani gazdasagi egyeduralmat elvesztette. (Mig az ot- venes evekben a vilag GNP-jebol 40%-kal reszesedett, a 90-es evekre 25%-ot josolnak.) A vilag harom polusuva valt, csak eppen Japan es Nemetorszag erosodik, Amerika pedig gazdasagilag hanyatlik es nincs tokeje. Innen a Wall Street joke: Kuwait is a banking system without a country; the U.S. is a country without a banking system. Csak nehany tenyt ennek alatamasztasara. Az S&L-ek kifizeteset az elkovetkezo 30 evben 500 milliard dollarra saccoljak; az FDIC (Federal Deposit Insurance Corporation) alap minden 100 dollar biztositott betetet csak 60 centtel kepes fedezni. Az ordogi kor itt az, hogy a New Deal soran letrehozott FDIC alapja azert csappant igy meg, mert mig 1980-ig evente atlagosan 10 bank ment csodbe, addig Reagan deregulacios intezkedesei nyoman (szabad piac szimpatizansok figyelem!) ez a szam a nyolcvanas evek vegere 200 fole emelkedett. (az FDIC reserve-t a tagbankok bizonyos szazaleku tejelesebol tartjak fenn.) Amitol a bankarok felnek, hogy ez a labilis helyzet meg jobban megnovelheti a csodbe ment bankok szamat, ami...stb. A koltsegvetesi deficit 250 milliard korul jar, aminek finanszirozasa jelentosen hozzajarult ahhoz, hogy az USA ma a vilag legnagyobb ados orszaga, adossaga 3 billio dollar felett van (haromszorosa a tiz evvel ezelottinek. Hja, azok a csodalatos Reagan evek.. Az adokbol befolyt penz 22%-a a kolcson visszafizetesekre megy el (50 % -a katonai kiadasokra, errol mindjart tobbet)). Roviden, Amerikanak penzre van szuksege, es ehhez logikusan kinalkozik (csaknem egyetlen lehetosegkent) a petrodollar: a Fold lakossaganak 5%-at kitevo Amerika a gepkocsipark 35% -at birtokolja, ennek futtatasahoz szukseges olajra kiadott dollart celszeru visszacsalogatni az orszagba olyan formaban, hogy az elado orszagok innen rendelnek arukat, itt fek- tetnek be kormany reszvenyekbe (amivel a deficitet finanszirozzak). Ehhez azonban az USA-nak kell uralni a kozel-keleti terseget. Es innen latszik, hogy az Irak elleni haboru pompas synergy strategia: lehetoseg permanens szaudi tamaszpontok kiepitesere es szuksegesseguk megideologizalasara; hatalmas politikai befolyassal lehet ket legnagyobb vetelytarsara, de kulo- nosen az olaj altal teljesen kiszolgaltatott Japanra azzal, hogy a terseg eroforrasai az o kontrollja alatt fognak allni. (A fent ecseteltekhez ha- sonlo, valamint tortenelmi okok miatt nem veletlen, hogy az USA leghusegesebb partnere Anglia.) A vilag vezeto gazdasagi nagyhatalma tehat a vilag csen- dori szerepevel probalja gyengulo hatalmat fenntartani. Kerdes, hogy ezzel sikerul-e kijatszania Paul Kennedy bestseller konyvenek (The Rise and Fall of The Great Powers) teziset, mely szerint a tortenelem minden nagy hatalma abba bukott bele, hogy valos vagy velt gyengulo hatalmat katonasaganak fel- puffasztasaval probalta megvedeni, ami vegulis gazdasagilag teljesen meg- reccsentette. Es ez elvezet 2. pontomhoz, a "military keynesianism" -hoz. Ha megfigyeltetek, Amerika volt az az orszag, amelyik legkevesbe hallelujazott a heideghaboru elmulasanak. Es amikor tavasszal es nyaron a Kongresszus elkezdte pedzegetni a military budget csokkentesenek a szuksegesseget, sejteni lehetett, hogy Amerikanak nagyon gyorsan ellenseget kell talalnia (a "war against drug" kezdett befucs- csolni, es kulonben is, a benne rejlo katonai lehetosegek korlatozottak. (Harlemet azert megsem lovethetjuk Tomahawkokkal)). Az evi 300 milliardos katonai kiadas igaz a GNP-nek csak kb. 6%-at teszi ki, itt joval tobbrol van szo. A tortenet a II. vilaghaboruig nyulik vissza, aminek sikeren felbuzdulva tobb korporacios elnok, koztuk a General Electric executivja is felig sem viccesen azt javasolta, hogy erdemes lenne egy permanens hadi- gazdasagot kialakitani az orszagban. Mig ez szo szerint azert nem valosult meg, nem maradt hatas nelkul (ebben kulcsjelentosegu a Natioanal Security Council NSC68 neven ismeretes tortenelmi fontossagu dokumentuma, amelyben az elmult negyven ev hideghaborus vilagat vazoltak fel). Vegulis, ami a dolognak lenduletet adott, az az volt, hogy a New Deal es Keynes megtanitotta a vezetest arra, hogy egy lanyhulo gazdasagnak csak allami be- avatkozassal lehet lenduletet adni, ennek az egyeduli eszkoze azonban, amely nem serti a korporacios uralkodo elit erdekeit (ezert a kijelentesert gondo- lom tobben a torkomnak fogtok ugrani; orommel allok elebe.), a katonai meg- rendelesek. Sot, nemcsak, hogy nem serti, hanem nehezen lehetne elkepzelni jobb uzletet, mint a magan profit kozpenzen valo szubvencionalasat. Az ado- fizetok adojanak 50%-a, ami a Pentagon kiadasait fedezi, a high tech cor- poraciok zsebeben landol, akik a Pentagon "cost plus" megrendeleseiert korbe rajzzak a zsiros bodont. Az evek soran egy szofisztikalt primer es szekunder szerzodo halozat alakult ki, nagyjabol a huberi lanc mintajara, amely behalozza az egesz orszagot. Kb. 150000 alvallalkozo latja el a Pen- tagon mintegy 20000 primer szerzodo vallalatat. A Lockheed Trident missile projectjeben peldaul tobb mint 2000 alvallalkozo ceg vett reszt az orszag csaknem minden allamabol. (Silicon Valleyben, ahol lakom, tobb mint 500 ceg- nek van a Pentagontol tizezer dollart meghalado erteku primer szerzodese.) (Nem vitas, hogy Raytheon Corporation, a Patriot missile gyartoja fenyes jovo ele nez.) (Ennek a tobblepcsos subcontracting letranak megvan az az e- lonye is, hogy a masodik foktol kezdve pl. egy specialis computer kartyat gyarto dolgozonak fogalma sincs rola, hogy termeke egy smart bomb-ban fog helyet talalni.) A Reagan evek recesszio utani fellendulese nagy reszben a military-keynes-i mechanizmusnak koszonheto, pl. az ismert bankar, Felix Rohatyn szerint: "the recovery from the deep recession induced by the Reagan administration was a classical Keynesian recovery stimulated by tax cuts and huge amounts of government spending - especially in the military area..." (World Policy Journal). A problema mindezzel persze az, hogy az USA egy hatalmas strukturalis problemaval all szemben: mit fog csinalni az a sok hi tech korporacio, ha beut a "peace dividend"? Nem sok szukseg van egy n + 1. VCR gyarto cegre, az elektronikai piac mar igy is tultelitett, arrol nem beszelve, hogy a japanokkal nem lenne versenykepes. Igy hat az USA prob- lemaja kicsiben emlekeztet a Szovjetunioera, azzal a kulonbseggel, hogy ez az orszag meg mindig a -pszichologiaban manapsag divatos szoval elve- "denial" allapotaban van. Nem veletlen, hogy a kongresszus tagjai ockodnak az egyes fegyver fejlesztesi programok leallitasatol: nagy valoszinuseggel az o allamuk is reszesedik a programbol, igy hat maga alatt vagna a fat, hi- szen munkanelkulive tenne egy csomo valasztojat. Igy szamomra racionalisnak tunik az a kovetkeztetes, hogy ez a haboru kapora jott Amerikanak, nemcsak azert, mert kiprobalhatja hi tech jatekszereit, hanem azert is mert ezzel sikerul haladekot nyernie, hogy szembenezzen ezzel a strukturalis problema- val es fenntarthassa a status quo-t. (A Pentagon rendszer, mint bizonyara tudjatok, az egyetemeket is behalozza. Csak adalekul: 86-os adatok szerint a Pentagon evi 1.1 milliard dollart ad az egyetemeknek R&D-re; a Pentagonnak alapkutatasokra forditott kiadasabol az egyetemek 54%-ban reszesednek.) 3. Hollosi Jozsival ertek egyet: szerintem a fenti okok azok, amiert Amerika haboruba ment es nagyon nem tetszik, amilyen kozfogyasztasra szant ideolo- giakat gyart hozza. Es hogy ideologiakat kell gyartania (amelyek mellesleg egymas utan fulladtak kudarcba), nem azt mutatja-e, hogy nemi problema van ebben az orszagban (is) a demokracia funkcionalasaval ? Az ideologia terjesztesehez mellesleg a media kivalo eszkoznek tunik: egyet- len kritikus kerdest, vagy haboru ellen valo allasfoglalast nem hallottam az elmult ket hetben, igaz elotte se sokat. Ugy tunik, hogy a kormany es a Pentagon egy-egy odavetett hircsontjara lelkes pincsi kutyakent ugranak, mig a hirhedt fuggetlen, "investigative journalism" uj magaslatokra hagott egy bagdadi szallodai szobabol kilogatott mikrofon formajaban. A hirmagyaraza- razatokban felvonultatott "szakertok", elukon fohoher Henry Kissingerrel csaknem kivetel nelkul establishment figurak; a haborut ellenzo ertelmisegiek egyetemi tanarok nezeteit nem kerik ki, legfeljebb egy 8 masodperces villanas erejeig; a januar 26-i San Francisco-i 120 ezres haboru ellenes tuntetes ugyanugy fel perces figyelmet kapott a T.V.-ben mint az egyidejuleg kb. 100 "patriota" motoros alltal tartott haboru melletti tuntetes, amellyel implicit azt is sugalltak, hogy ha a haboru ellen vagy, akkor rossz hazafi, netan ha- zaarulo vagy (a haboru ellenes tuntetes leggyakrabban olvashato plakat feli- rata a "We care about the troops! Bring them home right now!" volt, de ez termszetesen nem lett kidomboritva). Hol van a tarsadalomban letezo veleme- nyek sokarcusaganak a bemutatasa ? Hol vannak a szubsztantiv kerdeseket megvitato musorok, peldaul olyanok, amik emlekeztetnenek ra, hogy Vietnam- tol kezdve Grenadan at Panamaig a Pentagon es a kormany a mediat es a lakos- sagot az orranal fogva vezette, az igazsag es a piszkos ugyek joval utana lattak napvilagot, es netan ez a veszely nem all-e fenn most is ? Tortenelmi amnezia ? Vagy olyan musorok, amik ecsetelnek az USA energia politikajanak a teljes kudarcat ? (Az atlagos amerikai kocsi fogyasztas 19 MPG. Ha ezt csak 2.8 MPG-vel novelnek, megsporolnak vele az importalt olajnak azt az 5%-at, amit az embargo elott Kuvaitbol es Irakbol importaltak. Egyelore azonban mig az atlagos olasz kocsi evi 11 hordo olajat fogyaszt el, az atla- gos amerikai 26-ot.) Persze, kis csoda, hogy a mainstream mediabol elenk tarulo kep tularadoan establishment parti, ha figyelembe vesszuk, hogy pl. az NBC-t az orszag egyik legnagyobb fegyvergyartoja, a General Electric birtokolja. Miert is ne lenne establishment parti ? 4. Azert mert a haboru ellen vagyok, nem jelenti azt, hogy nem itelem el a "Butcher of Baghdad"-ot. Annal, hogy Kuvait mestersegesen alacsonyan tartot- ta az olaj arat, hogy olajfold disputaik voltak, joval sulyosabb okokat se fogadnek el arra, hogy egy orszag lerohanja a szomszedjat. De meg mindig nem hallottam racionalis ervet arra, hogy miert nem lehetett megvarni, hogy a szankciok mukodjenek ? Miert lehetett megvarni Del-Afrika eseteben (a ve- gen meg Namibiabol is kivonultak) ? Ha Bushnak Kuvaitert verzett a szive, miert nem verzett -hogy csak egy peldat hozzak a tobb tucat kozul- East Timorert, ahol 100-200 ezer embert irtott ki az indonez katonasag a 70-es evekben (a pontos szamot mai napig nem lehet tudni, es ez is a mainstream mediara jellemzo, hogy ez a sztori ebben az evben latott eloszor napvilagot az USA-ban, es a valasz termeszetesen az, hogy Bushnak azert nem verzik a szive (azon kivul, hogy verszegeny es Kuvaitert mar kiverezte magat), mert ez a nepirtas amerikai katonai segedlettel zajlott)? Az effajta realpolitik- ra csak egyetlen szot ismerek: alszent. Elnezest, hogy ilyen hosszura nyultam, igerem tobbet nem teszem. Nem tudom meg- allni azonban, hogy meg egy kerdeshez hozza ne szoljak: KGB vs. CIA (naturally). Azert, mert Lem regenyeben a CIA egy tized fokkal jobb indulatu, mint a KGB, szerintem meresz logikai ugras, hogy ez igy van a valosagban is. Nyilvanvalo, hogy szet kell valasztanunk a ket "testver szervezet" bel es kulfoldi tevekeny- seget. Belfoldi teren termeszetesen a KGB utolerhetetlen, a CIA csak illegalisan kemkedik gyanus (ertsd:disszidens) allampolgarai utan. (Apropo, tudtatok, hogy a 80-as evekben ket millio embertol tagadtak meg a beutazasi vizumot politikai nezeteik miatt ? Koztuk olyan veszelyes alakoktol mint Gabriel Garcia Marquez ?) Tudom, hogy paran le fogjatok szedni a keresztvizet rolam, de tegyuk fel, hogy ket percig elfogadjatok azt az allitasomat, hogy a kozep-amerikai orszagok gazdasagi, politikai teren olyan csatlos orszagai az USA-nak mint a kelet-euro- pai orszagok voltak a Szovjetunionak. Ezekutan nezzuk meg a ket orszagnak a sajat fennhatosaga alatt allo orszagokbeli tevekenyseget, csak nehany peldaval: (Amnesty International es Americas Watch adatok.) USA altal szervezett 1954-es puccs Guatemalaban: minimum szazezer halott; USA katonai felugyelettel, CIA altal kikepzett death squad-dal, USA penzzel sponsoralt El Salvador az elmult tiz evben: hetvenezer halott; Nicaragua:negy- venezer, CIA altal kikepzett, iranyitott contra aldozat. Stb. Mo. 1956: kulonbo- zo forrasok a halalos aldozatok szamat 2200 es 7000 kozottre teszik. Az otven- harmas keletnemet felkeles soran (Junius 17) az orosz csapatok 21 nemetet oltek meg. A cseh nagykovet szerint a 68-as felkelesnel 92-n haltak meg. Vagy nezzunk kevesbe zord tenyezoket: 89-es UNICEF adatok. 5 ev alatti gyerek halandosag per ezer gyerek: Guatemala 103, Honduras 111, Nicaragua 99, El Salvador 87, Csehszlovakia 32, Mo 57, Lengyel 19, Romania 28, Bulgaria 20. Varhato eletkor: Guatemala 63, Honduras 65, Nicaragua 64, El Salvador 64, Csehszlovakia 72, Mo 71, Lengyel 72, Romania 71, Bulgaria 71. En a magam reszerol belfoldi tevekenysege reven a CIA-t valasztanam, kulhoni tevekenysege reven viszont hatarozottan nem. Talan mondjuk nehany guatemalai es El Salvador-i egyetemistat is meg kene kerdezni, melyik szervezetnek ill. fennhatosagnak lenne szivesebben az aldozata. (Nem az itt tanuloktol, mert azok koztudottan zomeben az ottani uralkodo elit csemetei kozul kerulnek ki.) sztrovacseki udvozlettel: Leirer Laszlo, San Jose, CA 2/1/90 2:20 P.M. PST This is a world destruction More than any other time in history, your life ain't nothing mankind faces a crossroads. One path the human race is becoming leads to despair and utter hopeless- a disgrace; nationalities are ness. The other, to total extinction. fighting with each other Let us pray we have the wisdom to why is this? because the system choose correctly. tells you. -Woody Allen -Africa Bambaataa, Johny Rotten rap song =============================================== Felado : pbreznay@diana.cair.du.edu Beerkezett: Sun Feb 3 21:53:04 EST 1991 Temakor : Diadal - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A marxizmus diadala (Na jo, jo, gyerekek, elismerem ezt a blickfangos cimet csak azert biggyesztettem kis szosszenetem elejere, hogy a keprenyore tapasszam azt a nagy gulu szemeteket, ezt ugyse birjatok kihagyni, ha akarjatok se, akkor se.) Naszoval. Mar jo ideje, mint megatalkodott ellenzeki (a szo tavaly- elotti ertelmeben) sikeresen szoktatom magam az alapaxiomahoz, miszerint barmi ami a marxizmusban (es leanyvallalataiban, ugymint leninizmus, sztalinizmus, maoizmus miegymas) valaha is foglaltatott, az ugy baromsag ahogy van. Ehhez kepest idonkent meglepodve veszem eszre mint lep mukodesbe az elmelet egyik-masik tetele, amelyet olyan lelkes eredmenytelenseggel sulykolgattak belenk ama bizonyos tudomanyosdialektikustortenelmimarxoleninomunkmozgtort orakon. Gyanitom persze, hogy ezeknek nem sok koze van Marxhoz, hanem az emberi termeszet, mint olyan, bizonyos altalanos tulajdonsagairol van szo. Mert itt van pl az Obol haboru. Van itt egyebek kozott ket haverom a tanszeken, az egyik eritreai, a masik indiai (na, ki tudja, hol van Eritrea? - es hogy mi is a kulonbseg kozte es Etiopia ko- zott? - az elso helyes megfejto csokit kap!). Szoval mind a ketto derek "harmadik vilag", es ugye az ember azt varna, hogy mint effele tisztesseges "harmadikok", mindketten ugyanazt gondoljak a Gulfrol, pl. izzo antiimperializmussal itelik el a yenki agressziot (vagy az irakit - de mindenesetre egyetertenek). A csodat. Az eritereai elesen eliteli Szaddam Husszeint, mert Etiopia is ugyanigy szallta meg egy leroha- nassal Eritreat, es ok is ugy harcolnak a szabadsagukert az elnyomo ellen, mint a hosi kuvaitiak. Az egesz vilagnak kutya kotelessege lenne az ilyen hos nepek tamogatasa, hol a feneben keslekednek a B-52-esek Addisz Abeba folul?!!! Mire azt mondja az indiai: na ne olyan hevesen am, merthogy Kuvait TENYLEG Irak resze volt valamikor, csak a britek, anelkul, hogy erre barmi joguk lett volna, egyszeruen huztak egy vonalat a terkepen a tavozasukkor, kiszakitva egy darabot az osi iraki teruletbol, orokre elhintve ezzel az ellensegeskedes mag- jat, a regi kolonialista trukk. Pont ugyanezt csinaltak Indiaval is, amikor levalasztottak rola Pakisztant, amely mindig is Indiahoz tartozott, szembeal- litva a ket orszagot, amelyek azota is allandoan a haboru szelen tantorognak (gyakran benne), lelkesen gyartva az atombombat mindket oldalon, just in case. Hol kesnek a MIG-ek London folul?!!! Hogy mi a koze ennek a marxizmushoz, ami ugy meglepett? - hat ez: ugy tunik, az ember "tudatat" valahol, vegsosoron, tenyleg a "lete", ertsd helyzete hatarozza meg. Persze nyilvan Marxnal sokkal regebbi bolcsessegrol van szo; a magyar nyelv osi kozmondasainak egyike, hogy "ki mint el, ugy itel". A dolog masik tanulsaga a szamomra azonban meg ennel is fontosabb, nevezetesen mint ahogy nincs egyseges "harmadik vilag" velemeny, az az erzesem, hogy az egesz ugymond harmadik vilag EGYSZERUEN NEM LETEZIK. (Bar ha a dolgok igy men- nek tovabb, hamarosan a "masodikbol" sem sok marad, csak az "elso" lesz, meg az osszes "tobbiek"?) Es itt hadd kapcsolodjak csak egy pillanatra, nagyon roviden (mert mar igy is hosszura nyulok) az eppen folyo "harmadik vilag" vs. "nyugati demokracia" vitahoz. Hadd kezdjem azzal, hogy nagyon szeretem Hetyei Gabor irasait es mindig el- olvasom oket, nemcsak azokat amelyekben baltikumi hireket ad (de azert bele- csaphatna a menko az MIT-ba amiert elkezdte a felevet). Mivel (mint koz- ismert) olyan nagy, meleg, erzo szivem van, merhetetlen es lekuzdhetetlen szimpatiat erzek az ifjonti es idealista igazsagpartolasa es lazongasa irant. De (sajnos) eleg oreg vagyok ahhoz, hogy a nagy, meleg stb. stb. szivem he- lyett a hideg, cinikus, kegyetlen es ordastermeszetu eszemre hallgassak, es ez azt susogja, hogy - fajdalom - vegul, mindent osszeveve, megiscsak a "nyuga- tosoknak" van igazuk (Kornai Andris, Rona Tas A.). Oly' nagyon, sajna, hogy a dolog egyre inkabb ugy fest, hogy Del es Eszak nem igazan foldrajzi szeles- segben kulonboznek, meg me'g csak nem is az egyes orszagokban lako emberek borszineben, fajaban, szemvagasaban, nyelveben, vallasaban, megcsak kultu- rajaban sem, hanem (kovetkezik nagy, valoszinuleg igen trivialis axiomam): parlamentaris demokracia, szabad piac es stabil jogrend hianya az, ami a Delet Delle teszi es ezek meglete teszi Eszakot Eszakka, nagyjabol fuggetlenul attol, hogy milyen kozel vagy tavol vagyunk a Sarkcsil- lagtol vagy az Equatortol. A "nyugatosok", azt hiszem ezt mar nagyjabol el is mondtak egyebkent. Na jo, jo, Gabor es egyeb idealistak (ha tovabb rendetlenkedtek itt nekem, mindjart ugy leujbalosozlak titeket, hogy belezoldultok), tudom, hogy a tortenelmi hatrany, meg az indulohelyzet, meg a (neo es neoneo)kolonializmus, meg az egyeb ilyen armanyok mennyire hatralatatjak szegeny "harmadikokat". De gondolj(atok) bele OSZINTEN - tenyleg ez a fo baj, a "kulfold" armanya (ormanya?) es onzese tartja a beka feneke alatt szegeny Bangladesht es Burmat? Hat, az en velemenyem (bar a kutya se' kerdezte) az, hogy: nem. Szerintem a "harmadik vilag" legfobb bajai a "their own making" kategoriajaba esnek - elsosorban persze a kormanyaik es hatalmi koreik, de reszben maguk azok a nyomorgo milliok is hozzajarulnak a nehezsegeikhez. Mert azok az ervek, amelyek a "nyugatosok" reszerol olyan felszineseknek tunnek: hogy a "harmadikok" fajlagosan sokkal pazarlobbak mint a gazdagok, hogy felegetik a dzsungeleket, hogy kiszaritjak a talajt, eroziot es sivatagosodast okoz- va, sajnos nem olyan felszinesek, hanem bizony a realitas lenyeges reszet erintik. Hozzajon ehhez, amit a kormanyok tesznek: hogy korruptak (minden korlatozas nelkul, nem leven parlament, szabad sajto stb.), hogy azt a ke- veset, ami van, nepjolet helyett fegyverekre koltik, ill. kicsempeszik az orszagaikbol. Amikor aztan elkerulhetetlenul kovetkezik az ehinseg, a Nyu- gathoz fordulnak segelyekert, amiket persze meg is kell adni, de ezeknek is megvan az a rossz hatasuk, hogy nem osztonzik az erintett orszagokat ar- ra, hogy valtoztassanak a dolgokon, hogy segitsenek magukon, hanem konzer- valjak az allapotukat, es tovabb szoktatjak oket ahhoz, hogy segelybol kell elni. Csak gondolj bele (Gabor), hogy Bob Geldof par eve osszedalolta a segelyt az afrikai ehezoknek es ma mi van? ugyanaz, mint akkor, ha nem rosz- szabb, semmi nem javult, lehet ujra segelyezni. Tudom, hogy ronda cinikusan hangzik, de attol tartok, tobb realitas van ezekben, mint gondolnank. Hadd tegyem hozza, hogy Irak klasszikus pelda, egyebkent. Mert ugyebar van egy elmebeteg diktatoruk, aki a sajat nepet mustargazozza, mar a harmadik haborut robbantja ki egy evtized alatt, es nem tudnak tole megszabadulni. Ez az elmebeteg diktator az elmebeteg diktatorok modjan az olajgazdagsagot nem a nep joletenek emelesere forditotta, hanem egy haborura Iran ellen. A nep maradt szegeny, mikozben a haboru nem igazan jott be. Ezt ellensu- lyozando, mit tesz? Belekezd egy meg orultebb es remenytelenebb haboruba, hogy valahogy megiscsak hosnek tunjek, ezzel aztan vegkepp betesz a nepnek is, az orszagnak is, hosszutavon (mondtam, hogy elmebeteg). Hogy ismetel- gessem a mantrat: parlamenti demokracia, egy szabad piacon alapulo befo- lyasos magangazdasag es stabil jogrend eleve kizarta volna a hatalomrake- ruleset, de hat ezek sajna hianycikkek az iszlam vilagban (nem vagyok rasszista, most ne gondolj arra). Remenytelen? Na nem egeszen. Mert ugye ott vannak a "pozitiv peldak". Ha belegondolsz, ugy szaz eve Japan meg egy erosen "harmadik vilagbeli" or- szag volt. Tajvan, vagy (Del-)Korea pedig meg harminc eve is. Es most mit csinalnak? Kb pont olyan sebesen kusznak "eszak" fele, amilyen utemben csusznak masok az "Egyenlito iranyaba" - mondjuk a Szovjetunio (ill. ami utana jon), amely pedig, bizonyos ipari-termelesi adatok szerint nem is olyan regen egy "alapvetoen" eszaki ipari nagyhatalomnak volt mondva (vagy legalabbis mumusnak a falra festve, mindenestre urkutatassal meg i- lyesmivel szorakoztak). Csakhat az altalam fent emlitett harom elem hianyzik, ugyebar, es most csusznak, csusznak, le, Delnek. Pedig, ha mar faji kerdeseknel tartunk, es a "feher ember" meg lett volt emlitve, a SZU nepeinek nagyobb resze azert megiscsak feher, a japanok meg kis sargak, es ferde a szemuk. Megis, ma mar annyira "eszakiak", hogy szerintem ma mar eszakra vannak az USA-tol, egyenesen fenn csucsulnek az Eszaki sarkon, csak meg ne fazzanak. Jo, vannak sajatossagaik, van meg mit fejlodniuk politikailag is, de azert azt hiszem nehezen tagadhato, hogy parlamenti demokraciaban elnek, szabad valasztasokkal, szabad a piac (mi az hogy!, legalabbis befele, kifele van persze protekcionizmus), es stabil a jog- rend. Bizonyos ertelemben azt hiszem jobbak a nyugatiaknal annyiban, hogy jobban elnek a demokracia lehetosegeivel - kevesbe elnek VISSZA vele, mint mondjuk az USA-ban, pusztan azert, mert sokkal jobban kepzettebbek, de ez egy masik tema. (Vagy mit szolsz Tajvanhoz? Foldrajzilag, effektive is delre van a "nepi" Kinatol, az osszes eroforrasok is az utobbiban vannak, es raa- dasul tokugyazon kinaiak laknak mindkettoben, azonos nyelv, miegymas. Mel- lesleg ugyanez all a szinten kinai Hong Kong-ra is. Es a kepzeletbeli "fejlettsegi terkepen" mit gondolsz, ki van eszakabbra? Es mi ennek az oka, vajon?) Es pontosan ez az allando fel/le atrendezodes az, ami miatt azt allitom, hogy NINCS "harmadik vilag". Nincs, nem volt, es nem lesz sehol megirva, hogy kinek hogy, milyen szinvonalon kell elnie, es hogy milyen hozzaferese van/lehet a vilag eroforrasaihoz (ismet Japan: gyakorlatilag semmi asvanya, stb.-je nincs otthon, es csak nezd meg, hogy mihez "fer hozza", es mit csi- nal belole! Mindezt hadsereg, agyuk es gyarmatositas nelkul!). De vannak orszagok/nepek, ahol jobban megvan a fenti harom elem es van ahol kevesbe, es persze a valtozas lehetosege mindenhol, mindket iranyban mindig nyitva all. Ahol kevesbe, vagy egyaltalan nincs, ott diktatura, es a nyomaban nyo- mor van, es akkor - a rendszer gyokeres megvaltoztatasa es a vezetok le- cserelese helyett - mennyivel kenyelmesebb kinyilvanitani, hogy mindez per- sze azert van igy, mert bar a mi szeretett bantusztani kormanyunk, elen nagy vezerunkkel mindent megtesz szeretett nepunk felemeleseert, mely szeretett nep maga is naponta megkuzd tuzzel-vassal azzal az atkozott dzsungellal, meg a benne tenyeszo fenevadakkal, de mindez hiaba ... mert az atkos "Eszak" (vagy "Nyugat"?, talan az lenne a legjobb, hogy "Eszaknyugat", de mit csinalsz Japannal?) osszeeskuszik ellenunk, ugyhogy a megoldas egye- dul egy jo kis haboru lehet egy masik nyomorgo szomszed ellen, meg egy kis jo terrorizmus, de addig is ide azokkal a segelyekkel! Na jo, nem akarok nagyon cinikus lenni, de egyet szerintem nagyon meg kell gondolnunk, nekunk magyaroknak, azt, hogy a vilagban hol lesz a helyunk, azt vegulis mi magunk fogjuk meghatarozni, es ha nem figyelunk oda, akkor nagyon hamar keso lehet. Ahelyett hogy allandoan a nyugati segelyekre lesunk, azt kene jobban figyelnunk, hogy megis ki es milyen stilusban kormanyoz bennun- ket. Halottam egy-ket dolgot az MDF kormanyrol, nemregiben otthon jartaktol. Elgondolkodtato. Peter =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* XMAIL TIPP FORUM MAHAL HUNET tajekoztato *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* Hozzaszolasok bekuldese: *= =* *= =* To: contacts@phoenix.princeton.edu *= =* Subject: XMAIL {mast ne irj a Subject mezobe} *= =* *= =* UJSAGNEV temakor {az UJSAGNEV lehet TIPP FORUM MAHAL HUNET,} *= =* ... {de csak egy ezek kozul} *= =* ... {utana kovetkezhet a hozzaszolasod} *= =* ... {egeszen a leveled vegeig} *= =* *= =* A fentitol eltero formaju levelek nem jelennek meg, es nyomuk sem *= =* marad. Kulonosen nagy sebesseggel vesznek el a Reply-lyal kuldott *= =* levelek :-(. Ha ennel reszletesebb informaciora van szukseged, az *= =* UJSAGNEV helyett ird azt hogy HELP, temarkornek pedig azt hogy "all". *= =* A contacts-on a mail-t SENKI sem olvassa!!! Ha nekem akarsz irni, *= =* hasznald a kovetkezo cimek egyiket: *= =* >>> hollosi@helios.ucsc.edu <<<--->>> hollosi@portal.bitnet <<< *= =* *= =* Hollosi Jozsi. *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=