Kedves Isvara!

irod:
>Egy elmeletet akkor tekinthetunk igazoltnak, ha a megfigyelesek es a
>kiserletek egybevagnak az elmelet elvarasaival. Mi a helyzet ebben a
>tekintetben az evolucioval?
>
>a, Megfigyelesek. A megfigyelt osi geologiai retegekben feltunoen
hianyoznak
>az atmenetek a kulonfele formak kozott, amelyeknek az elmelet logikaja
>szerint ott kellene lenniuk.

Az elmelet logikaja szerint valoban ott kene lenniuk, de nem azert
nincsenek ott, mert soha nem is voltak, hanem azert, mert a
fosszilizaciohoz szerencses korulmenyek kellenek.

tovabba:
>Egy idezet ezzel kapcsolatban egy evolucionista
>tudostol: "A tankonyveinket diszito evolucios fakon csak az agak vegen
es a
>csomopontokon van adat, a tobbi pedig csak kovetkeztetes es nem a
kovuletek
>tanusaga..." (Stephen Jay Gould: Evolution's Erratic Pace. In.: Natural

>History) Nem talalunk peldat a kovuletekben felig kialakult szervekre
sem.
>Persze a kutatok igyekeznek olyan mento-elmeleteket, segedhipoteziseket

>megfogalmazni, amelyek fenntarthatova teszik az evolucioelmeletet (pl.
>megszakitott egyensuly). Azt azonban nem allithatjuk, hogy a geologia
>alatamasztana az evolucioelmeletet.

A geologia nagyon is alatamasztja az evolucios elmeletet olyannyira,
hogy minden allattorzs kozott megtalalta az ahitott "atmeneti" formakat.
Sok szaz fosszilia alapjan reszletesen dokumentalt a hullok keteltuekbol
valo kialakulasa, az emlosok hullokbol valo kialakulasa, nem annyira sok
fosszilia alapjan, de biztosan allithato a madarak dinoszauruszokbol
valo kialakulasa, ill. a keteltuek bojtosuszos halakbol valo kifejlodese
is. Ezeket a tenyeket azt hiszem egyetlen geologus sem vitatja.
Legfeljebb azon szoktak vitatkozni, hogy ez a fosszilia most a hullokhoz
vagy a keteltuekhez tartozik-e. Ez a vita meg azert van, mert ezek mind
regen felallitott kategoriak meg az evolucios elmelet elotti idokbol.
A masik elgondolkodtato dolog meg az, hogy az egyre masra keszulo
molekularis torzsfak tobbe kevesbe jol egyznek a fossziliak alapjan
felallitott torzsfakkal. A tobbe kevesbe azert van, mert pusztan
anatomiai belyegek alapjan nehez felallitani egy leszarmazasi vonalat,
tehat elkepzelheto, hgy vannak tevedesek.
Az az elmelet, ami ezt a rengetek tenyanyagot ertelmezhetoen egyszeges
rendszerbe tudja foglalni, az az evolucioelmelet.
Most idohiany miatt abba kell hagynom, reszletekrol kesobb irhatok,

Sziasztok,
Andras

Kedves Gabor!

>Nemreg volt az egyik TV csatornan egy musor amiben a 2000 majus 15-en
>bekovetkezo bolygoegyuttallasrol volt szo amikor is a kilenc bolygo a
>Naprendszerben egy vonalban fog allani.

Nem lattam ezt a musort, de ez nem baj, mert az altalad leirtak
alapjan mindaz, ami a musorban elhangzott, arcatlan lator hazugsag
volt. Kezdem azzal, hogy a harom kulso bolygo, az Uranusz, a Neptunusz
s a Pluto meg kozel sem lesz egy egyenesben a tobbivel. Ami a tobbit
illeti, a Nap, Merkur, Venusz, Fold, Mars, Jupiter, Szaturnusz
is inkabb okorhugyozas menten helyezkednek majd el, de ugy, hogy
a Nap egyik oldalan a Fold, a masik oldalan a tobbi, tehat majus
elejen-kozepen egyetlenegy szabadszemes bolygo sem lesz lathato
az ejszakai egbolton. Az ugyesebbek a honap elejen a Marsot, 
a honap vegen meg a Merkurt megpillanthatjak az alkonyi
szurkuletben. Az esemenyek forgatokonyvebol kiderul,
mennyire pontos az "egy vonalban" kifejezes (rejtely
szamomra, hogy a majus 15-ot honnan vettek):
2000. majus 8:  Jupiter egyuttallasban a Nappal
2000. majus 9:  Merkur felso egyuttallasban a Nappal
2000. majus 10: Szaturnusz egyuttallasban a Nappal
2000. junius 11:Venusz felso egyuttallasban a Nappal
2000. julius 1: Mars egyuttallasban a Nappal
Ezen esemenyek egyike sem lesz eszlelheto.
Latvanyos jelenseget szemlelhetunk meg viszont
2000. aprilis 6-an. Azon a napon a Hold (ketnapos sarlo!),
Mars, Jupiter, Szaturnusz egyuttallasa figyelheto majd meg
40 perccel napnyugta utan. Szinte erzekelheto lesz az egitestek
latszolagos mozgasa, foleg a Holdhoz kepest. Ezt remelhetoleg
latni fogjuk. Ha csak a Marsot, Jupitert, Szaturnuszt tekintjuk,
ezek legszorosabb kozelsege aprilis 12-en lesz. Errol is szo volt
a TV-musorban? (A kerdes koltoi.)

>   A musorban igen megelepo dolgokat is
>mondtak(pl a dinoszauruszok kihalasat vagy a szazadeleji san fransisco-i
>foldrengest is a bolygok egyuttallasaval hoztak osszefuggesbe).

A 65 millio evvel ezelotti kihalasra sokkal jobb magyarazat is letezik.
Csak kotozkodeskeppen jegyzem meg, hogy a dinoszauruszok nem pusztultak ki
teljesen. Nehany kis testu faj tulelte a katasztrofat. Ezek tobbnyire
a fakon csicseregnek, testuket toll boritja. :-)  
A foldrengeseket szeretik egyuttalasokkal osszefuggesbe hozni,
mint pl. az idei torokorszagi foldrengest a napfogyatkozassal,
ami elegge megalapozatlan, mert tobb nap telt el a ket esemeny
kozott, s a Hold mar kozel sem a Nap iranyaba helyezkedett el,
amikor a foldrenges bekovetkezett. A megfigyelesek nem tamasztjak
ala, hogy teleholdkor (ekkor fordulhat elo holdfogyatkozas),
ujholdkor (napfogyatkozas pedig ekkor lehetseges), vagy egyeb
egyuttallaskor surusodesek volnanak a foldrengesek idobeli
eloszlasaban. Tudomanyosan nem volna megalapozatlan egy ilyen
elkepzeles, de sokkal erosebb hatasu tenyezok is befolyasoljak
egy foldrenges kipattanasat. Lehet, hogy a Nap es a Hold kolcsonos
helyzete is beleszol abba, hol es mikor legyen foldrenges, 
de ez a hatas olyan gyenge, hogy a kimutathatosag hatara alatt
marad.

>Az is elhangzott ,hogy a Fold kimozdul a palyajarol a Nap fele vagy
>ellenkezoleg.

Mindegy, csak tortenjen valami rettenetes. :-) Nehany honappal ezelott
ezen a listan mar irtam a Naprendszer stabilitasarol, mert foltettek
ugyanezt a kerdest. Most hadd irjak csak annyit, hogy az egitestek
palyaja a kolcsonos gravitacios zavarok miatt csak igen lassan,
eonok alatt valtozik meg lenyegesen. A pillanatig tarto egyuttallasok
az egimechanika szerint nem szamitanak. Kesobb biztos lesz me'g errol
szo, ahogy kozeledik a "baljos" datum.

Az ilyen szenzaciohajhasz musorok egyik kovetkezmenye az, hogy
a mai gyerekek mar az UFO-ktol felnek ("elpusztitjak a vilagot"),
s arra riadnak fel ejszaka, hogy almukban egy foldonkivuli
boszorkany uldozi oket.:-(

Udvozlettel:
Kalman

Kedves Math!

>1) Ez az allitas egy botor tudomany-, filozofiatorteneti es tortenelmi
>tevedes, vagy ferdites.
>2) Ez az allitas egy (gyarlo) retorikai fogas, nem lehet erv az evolucio
>igazsaga ellen.
>3) A tudomany erkolcsileg semleges, csakis a realitast vizsgalja, az
>erkolcsi megfontoklasok a tudomanyban, es altalaban a valosag racionalis
>megismereseben nem szerepelhet ervkent, kovetkezeskeppen kovetkezmenykent
>sem. Azaz, erkolcsileg kifejezetten negativ kovetkezteteseket tudomanyos
>alapon csakis inkorrekt modon lehet levonni.
>4) Hany Nietzsche muvet olvastal? Tudod-e mirol szol Nietzsche filozofiaja?

Ad 1) Az allitas nem olyan botor. Az egesz naci ideologia azon az alapon
epult fel, hogy az emberi faj kulonbozo variansai kozott elkeseredett harc
folyik a tulelesert; a "survival of the fittest" nem csak jogos, hanem
kifejezetten helyes, mert ez szolgalja a tovabbi fejlodest, aki pedig nem
harcol, a fejlodes ellensege. Lasd Hitler, Mein Kampf.

Ad 2) Az evolucio igazsaga ellen valoban nem erv; de amellett erv, hogy mire
vezet, ha egy hipotezist *tenynek*, vagyis a praxis megbizhato alapjanak
tekintunk.

Ad 3) Ez valoban nehez kerdes. Mi a bizonyossagnak az a foka, amelynel
valamire mar epithetjuk a praxist? Pelda: A vedooltas a mi erkolcsi
rendszerunkben helyesnek latszik, mert megakadalyozza bizonyos betegsegek
pusztito hatasat. De nem rongalja-e az immunrendszert? Vegso soron nem
nagyobb-e a kara, mint a haszna? Itt csak pontos ismeretekre
tamaszkodhatunk, de mi a pontos ismeret.

Az kulon kerdes, hogy az erkolcsot hogyan alapozzuk meg. "Moral predigen ist
leicht, Moral begruenden schwer" (Schopenhauer). Ez teljesen fuggetlen a
megismerestol?

Ad 4) Negyet vagy otot. Tudom.

Ferenc

> Felado :  [Hungary]


> Kemiai evolucio: Az osi legkor tulajdonsaga, osszetetele.
>                             Tehat redukalo vagy oxidalo volt e a fold 
>                             osi legkore?
> 

Kemiailag nem stabil az a rendszer, amelyben redukalo es oxidalo
komponensek is vannak. Szuksegkeppen reakcioba lepnek egymassal es
elreagalnak. Ez kemiai evidencia. A Foldon most azert van oxidalo
kornyezet, mert a novenyek folyamatosan termelik az oxigent a napfeny
energiajanak felhasznalasaval es annyi oxigen van, amennyit a
novenyek termelnek es nem tobb. Igy a novenyzet nelkuli Fold legkore csak
redukalo lehetett. Ha valaki oxidalo kornyezetet feltetelez, meg kell
neveznie a folyamatot, ami a szabad oxigent termelte.

Tovabba, jelenleg oxidalo kornyezetben elunk, de ez nem jelenti azt, hogy
mindenhol oxidalo korulmenyek uralkodnak. Pl. Romaniaban talatak egy
barlangot, amiben van egy vulkani forras. Igy kenhidrogen legkore van igen
kulonleges elovilaggal. Aztan Olaszorszagban is talaltak egy hasonlo
barlangot hasonlo elovilaggal. A tengerek melyen szinten vannak vulkani
forrasok helyi redukalo kornyezettel es ennek megfelelo
elovilaggal. Teljesen esszeru feltetelezni, hogy az osi Foldon is voltak
hasonlo redukalo kornyezetu helyek, foleg ha elfogadjuk, hogy az osi Fold
vulkanikusan aktivabb volt. Igy meg a szabad oxigen esetleges jelenlete
sem jelent akadalyt a kemiai evolucio szempontjabol.

Valamint, a redukalo kornyezet nem feltetlenul jelenti az oxigen teljes
hianyat. A kemiai reakciok erosen koncentracio fuggoek. Ahhoz, hogy az
oxigen meggatolja a prebiotikus evoliciot nem eleg csak jelen lennie,
kelloen magas koncentracioban kellett volna elofordulnia. Na es ezt nem
lehet elvarni a kemiai ismeretek alapjan.

Necc Elek (az ezermester)

Kedves Gabor !

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: bolygoegyuttallas ( 14 sor )

> Nemreg volt az egyik TV csatornan egy musor amiben a 2000 majus 15-en
> bekovetkezo bolygoegyuttallasrol volt szo amikor is a kilenc bolygo a
> Naprendszerben egy vonalban fog allani.  A musorban igen meglepo dolgokat
> is mondtak(pl a dinoszauruszok kihalasat vagy a szazadeleji san fransisco-i
> foldrengest is a bolygok egyuttallasaval hoztak osszefuggesbe).

Megleponek valoban igen meglepo dolgokat mondtak. Azert is meglepo mert
semmi alapja sincsen. A dinoszauruszok -- a ma leginkabb favorizalt elmelet
szerint -- megsultek, amikor egy nagy aszteroida becsapodott a mexikoi obol
tajekan. Ezt sok kozvetett bizonyitek tamasztja ala, igy ha nem is szazegy
szazalek, azert eleg valoszinu. 

> Az is elhangzott ,hogy a Fold kimozdul a palyajarol a Nap fele vagy
> ellenkezoleg.

Meglehet, sot biztos kimozdul. Kerdes, hogy mennyit. Ez kiszamolhato. Ha 1-2
centit akkor nagy ijedtsegre ok nincs. 

udv
kota jozsef

Az esemenyeket ill. jelensegeket ket kategoriaba sorolnam:

- ismert valoszinuseguek
- ismeretlen valoszinusegu - nem kizarhatoak.

Az elso kategoria hattereben mindenkeppen tapasztalati uton nyert
informacioknak kell lenniuk, s a termeszettudomany ezt a kategoriat
vizsgalja.  Csak az e kategoriaba tartozo ismeretekert
vallalhat a tudos felelosseget.
( A felelosseg termeszetesen megoszlik az adatokat gyujtok,
es az azok alapjan elmeleteket allitok kozott.)

A masodik kategoria mindenkie, es nincs veluk
kapcsolatos felelossegvallalas, ezert ez 
a szubjektiv velemenyek, hitek, sejtesek - s ezaltal a 
vallasi ideologiak szabad terulete is.

A tudos is hihet sokmindenben es lehet maga is vallasos,
de o epp amiatt tudos, mert kepes megkulonboztetni a 
valoszinut a lehetsegestol, azaz tudja mi a 
meggyozodes, mi a gyanu, mi a hit, mi a remeny. 

Igy szo sem lehet arrol, hogy a vallasos ember 
okvetlenul buta lenne.
Esetleg nevezheto a hitet illetoen oktalannak, 
ha nagyon ragaszkodnank a cimkezeshez, de meg ez
a jelzo sem a legtalobb.

Udv: zoli

Kedves Isvara! Tisztelt tudomany!

> 1. Thaxton-Bradley-Olsen konyve (Az elet eredetenek rejtelye) attekinti az
> elet keletkezeserol szolo elmeleteket, es a kemia torvenyszerusegeit
> figyelembe veve ramutat, hogy eleddig egyetlen elmelet sem tudott
> megbirkozni az elet keletkezesenek problemajaval.
nemregiben atfutottam ezt a konyvet. fontosnak tartanam az itt leirt
konkluzio pontos ertelmezeset, ugyanis konnyen felreertheto. A konyvben
valoban ramutattak arra, hogy sok kerdes vetheto meg fel a prebiotikus
evolucio kapcsan, amire nem tudjuk pontosan, mi a magyarazat. A konyv tehat
nem tudja bizonyitani, hogy azok az elmeletek nem adhatnak magyarazatot
ezekre a kerdesekre (ez az elmeletek cafolasat is jelentene), hanem azt,
hogy itt meg nagyon sok kutatnivalo van. A konyv konkluziojabol nem
kovetkezik, hogy az elmeleteket el kellene vetni, vagy, hogy mas elmeleteket
kellene elfogadni.
Javasolom, hogy az evolucio es a prebiotikus evoluciot ket kulon
problemakent es ket kulon elmeletkent kezeljuk. A prebiotikus evolucional
valoban sokkal kevesbe fenyes a tudomany helyzete.

> 2. Behe (biokemikus, a molekularis biologia professzora) konyve arra mutat
> ra, hogy az elo szervezetekben a sejtszintu elolenyektol kezdve olyan
> osszetett molekularis rendszerek leteznek, amelyek evolucios modon valo
> kifejlodesere nem szuletett gyakorlati peldakra is alkalmazhato, reszletes
> magyarazat.

> 3. Michael A. Cremo-Richard L. Thompson konyve olyan jol dokumentalt
> regeszeti leletekre iranyitja ra a figyelmet, amelyek nagysagrendekkel
> korabbi idokbol szarmaznak, mint amit a tudomany pillanatnyilag a Homo
> sapiensnek tulajdonit.
>
> Ezek az eszrevetelek tudomanyosak, es tudomanyos valaszt igenyelnek.
Helyes megallapitas. Megint nem tartom helyes konkluzionak itt azt, hogy
ezek miatt el kellene vetni az evolucios elmeletet, vagy, hogy masik
elmeletet kellene elfogadni.

> Nem a vallas keri szamon a tudomanyt, hanem a vilagnezeti szabadsag
igenye.
> Az, hogy a vallasok nem adnak empirikus tapasztalatot a tanitasaikrol, az
> igaz, de ez nem azt jelenti, hogy egy masik empirikusan igazolatlan
> tudasrendszert kotelezoen el kellene fogadnunk.
Csakhogy az evolucios elmelet empirikusan igazolt. Eddig egyetlen olyan
ervet nem mutattal, ami az empirikus igazoltsagra vonatkozott.
Magyarazatokat hianyoltal, nem igazolasokat vontal ketsegbe. mas dolog az
empirikus igazoltsag es mas dolog az, hogy van-e mindenre magyarazat.
Empirikus igazoltsag: azt jelenti, hogy az elmeletbol levezethetoek
tapasztaalti allitasok, amelyeke llenorizhetoek, es azt, hogy e tekintetben
nincs ellentmondas. Egyetlen olyan tapasztalati tenyt nem mondtal,amely
ellentmondana az evolucioval, csupan olyanokat, amelyeknel nem tudjuk, hogy
mi kovetkeztetheto az evoluciobol, azaz, hogy mi a magyarazat, vagy, hogy
ellentmondas van.
A kreacionista elmeletek tulajdonsaga, hogy empirikus igazoltsaguk kimerul
annyiban, hogy az elovilag letezik, mas levezeteseket nem tudnak produkalni.
Ennel az evolucionista elmelet nyilvanvaloan messze igazoltabb.

> Egy elmeletet akkor tekinthetunk igazoltnak, ha a megfigyelesek es a
> kiserletek egybevagnak az elmelet elvarasaival. Mi a helyzet ebben a
> tekintetben az evolucioval?
Mint irtam, az elmelet levezetheto elvarasaival a meglevo kiserletek es
megfigyeelsek mindig egybevagtak. A te erveid nem errol szolnak, hanem
azokrol a tapasztalatokrol, ahol nincs meg a levezetes.

> a, Megfigyelesek. A megfigyelt osi geologiai retegekben feltunoen
hianyoznak
> az atmenetek a kulonfele formak kozott, amelyeknek az elmelet logikaja
> szerint ott kellene lenniuk.
Itt hianyzik annak a levezetese, hogy az evolucio es a geologia elmeletebol
egyuttesen milyen leleteket varhatunk, es mi az, amit hianyolsz.

> tudostol: "A tankonyveinket diszito evolucios fakon csak az agak vegen es
a
> csomopontokon van adat, a tobbi pedig csak kovetkeztetes es nem a
kovuletek
> tanusaga..."
Hianyzik annak a levezetese, hogy az evolucio es a geologia egyuttes
elmeletebol kovetkezik az, hogy tobb, vagy masfajta leletnek kellene lennie.

> Persze a kutatok igyekeznek olyan mento-elmeleteket, segedhipoteziseket
> megfogalmazni, amelyek fenntarthatova teszik az evolucioelmeletet (pl.
> megszakitott egyensuly). Azt azonban nem allithatjuk, hogy a geologia
> alatamasztana az evolucioelmeletet.
Ezek nem segedhipotezisek, hanem az elmeletbol kovetkezo mukodesi
mechanizmusok. Az, hogy az evolucio sebessege nem egyenletes nyilvanvaloan
levezetheto az evoluciobol.

> A megfigyelheto valosag reszet kepezik az elolenyekben megtalalhato
> osszetett szervek (kezdve az egysejtuek molekularis gepeivel), amelyek
> leredukalt formajukban semmifele funnkcio ellatasara nem alkalmasak. Ez is
> nehezseget jelent az evolucios gondolkodasmod szamara, nem pedig tamogatja
> azt.
Hianyzik annak bizonyitasa, hogy redukalt formaban a szervek nem jelentenek
szelekcios elonyt.
Hianyzik annak bizonyitasa, hogy az adott szervek nem lehetnek bonyolultabb
szervek redukalt tipusai, amelyek szelekcios elonyt jelentenenek.

> b, Kiserletek. Az evolucios kiserletek a fajok korlatozott
modosithatosagara
> mutattak ra. Felhozhatjuk azt az ervet, hogy nem allt eleg ido
> rendelkezesre. De rovid szaporodasi ciklusu fajokkal (gyumiolcslegyekkel)
> vegeztek kiserleteket tobbszaz generacion keresztul, a valtozasok azonban
> mindig csak a faj nem dominans jellegzetessegeit modositottak (azokat is
> csak egy bizonyos hatarig), es soha nem eredmenyeztek uj szervek
> letrejottet, radikalisan uj tulajdonsagok megjeleneset. Es ne felejtsuk
el,
> hogy itt tudatos, mesterseges szelekciorol volt szo, a termeszetben mukodo
> "vak" szelekcioval szemben.
Ne felejtsuk el, hogy meg egy muslinca eseteben is, mekkora az a ter,
amelyben a mesterseges evolucio mukododott, mekkora ebben a terben a
muslinca faj hozzavetoleges terfogata, es ne felejtsuk el, hogy az adott
populacio es a tobbszaz generacio ebbol a terbol milyen jelentektelen reszt
fed le. A korlatozott modosithatosag konkluzioja tehat itt nem bizonyitott,
es megcsak nem is indokolt.

> Tehat a kiserletek sem igazoltak az elmelet felteveseit.
De nem is cafoljak. A tudomanyos modszertan kritikajaban nem tartoznak bele
a szempontokba azok a tapasztalati tenyek, amelyek nem igazoljak, es nem is
cafoljak az elmeletet.

> 1. Azt a meggyozodest vallja, hogy az elovilag evolucio utjan alakult ki,
es
> bizik benne, hogy az iment felsorolt nehezsegekre a tudomany valaszt fog
> talalni egy megfelelo evolucios elmelet formajaban.
A felsorolt nehezsegek a szigoru tudomanyos modszertan szerint nem kepeznek
az evolucioelmelet elvetesere indokot, hanem arra, hogy az evoluciot
tovabbra is kutatni kell.

> 2. A masik lehetoseg, hogy ugy dont, hogy ilyen merteku ellentmondasok egy
> masfele elmeletet, magyarazatot kovetelnek, es elveti az evolucioelmelet
> alapveto feltetelezeseit is.
ez a konkluzio teljesen inkorrekt.

> Ha meg tudunk egyezni abban, hogy ez a ket valasztasi lehetoseg egyarant
> jogos, logikus es racionalis, akkor a magam reszerol a parbeszedet
> befejezettnek tekintem.
A 2. valasztas nem racionalis. Indokoltam, hogy miert.

math

ferenc:
> Esete azonban arra figyelmeztet, hogy esetleg zavaros, laikus
fejtegetesekben is ott

> rejtozhet az igazsag.
Igen, azonban mit kezdhetunk egy zavaros es laikus fejtegetessel, megha
esetleg benne is relytozik az igazsag? Nyilvanvalo, hogy zavarossaga es
laikussaga miatt nem lehet eldonteni, hogy benne rejtozik az igazsag
mashogy, mint ugy, hogy egy olyan korrekt es egzakt fejtegetest produkalunk,
amiben benne van ugyanez az igazsag. Ekkor, es csak ekkor kell igazsagot
elfogadni. Az elfogadasnak tehat kriteriuma az, hogy modszertanilag helyes
modon legyen megfogalmazva az a potencialis igazsag.
A tudomanyos modszertan pont igy mukodik.
tehat az esetbol semmikeppen sem vonhato le az a tanulsag, hogy zavaros es
laikus fejtegeteseekt komolyan kellene venni, vagy el kellene fogadni az
allitasaikat. A zavaros es laikus fejtegetesek legfeljebb ihletkent johetnek
szoba helyes tudomanyos hipotezisek felvetesehez. Tehat
tudomanymodszertanilag ertekelhetetlenek,
tudomanytortenetileg, -szociologiailag es -pszichologiailag persze fontosak
lehetnek.

math

Kedves Isvara!

>Ha meg tudunk egyezni abban, hogy ez a ket valasztasi lehetoseg egyarant
>jogos, logikus es racionalis, akkor a magam reszerol a parbeszedet
>befejezettnek tekintem.
Nagyon fontos kerdesnek tartom, es orvendetes dolognak, hogy a racionalitas,
logikussag kozos alapunk, amelyre az eszmecseret lehet alapozni.
Meggyozodesem, hogy ugyanaz a tapasztalati alapunk van, es ha mindketten a
racionalitas mellett kitartunk, akkor ugyanarra a konkluziora kell jutnunk
egy elmelet elfogadasat-elveteset illetoen ezen adott tapasztalatok mellett.
Szeretnem hangsulyozni, hogy a szabadgondolkodas hive vagyok, ugyanakkor a
szabadgondolkodas nem mehet a racionalitas karara. A racionalitas
megkoveteli, hogy az olyan elmeleteket, amelyekre figyelmet erdemes
forditani (nevezzuk ezeket tudomanyos elmeleteknek) egy demarkacios
kriterium alapjan el kell tudni kulonitani az olyan elgondolasoktol,
amelyekre nem erdemes figyelmet forditani.
Ez a demarkacios kriterium az, hogy az elmeletnek kell tapasztalatilag
ellenorizheto kovetkezmenyenek lennie.
A 20. szazad tudomanyfilozofiaja bizonyitotta, hogy ezen elmeletek kozul
egyik sem bizonyithato a tapasztalati alapok altal, egesz egyszeruen azert,
mert a bizonyitas csak forditott iranyu lehet. A racionalitas azonban megis
megkoveteli, hogy kriteriumrendszert adjunk, amely alapjan egy elmelet
indokoltan elfogadott, es a tobbi elmelet indokoltan elvetett egy adott
tapasztalati alap mellett. (Az elfogadas es elvetes ugyebar ujabb
megfigyelesekkel valtozhat.) Ebben a kriteriumrendszerben termeszetesen a
sajnalatos modon forditva rendelkezesre allo bizonyitasi iranyt
felhasznalhatjuk cafolasra illetve igazolasra.
Kerdes, hogy szerinted mi a demarkacios kriterium, es mi az
elfogadasi-elvetesi kriterium?
Szerintem a demarkacios kriterium az, amit irtam, es az elfogadasi kriterium
a cafolatlansag es a maximalis empirikus tartalom.

A szabadgondolkodas lehetoseget tehat nem abban latom, hogy modunk volna
szabadon elfogadni vagy elvetni elmeleteket. nem, ez hatarozottan meg van
szabva a racionalizmus altal. A szabadgondolkodas abban rejlik, hogy
tudomanyosan megfelelo elmeleteket szabadon felvethetunk, valamint, hogy
kiserleteket, megfigyeleseket szabadon vegezhetunk.

math

Segitseget kernek bovebb felvilagositasrol Borbus Crohn
betegseggel kapcsolatban.
Kollagenom 18 eves lanya kb. 2 eve betegedett meg koolyabban
Morbus Crohn-nal. Folyamatosan jar orvoshoz, de altalaban
javulas nincs, konkret elorejelzest, vigasztalast sem nagyon kap.
Az utolso visszajelzes az volt, hogy Svedorszagban - a skandinav
orszagokban nepbetegsegnek veszik - komoly elorelepesek vannak.
Ha valamelyiktek tudna valamit a legujabb gyogyaszati eredmenyekrol,
nagyon megkoszonnem a vigsztalo szavakat. A lany jol turi a
betegseget, csupa vigyori, de sokaig azt hiszem igy nem birja.

Koszi elore is, Latinovits Laci

(BBC News | SCI/TECH | Scientists call for life creation debate
http://news.bbc.co.uk/hi/english/sci/tech/newsid_556000/556984.stm)

Amerikai tudosok a legkisebb ismert organizmus (Mycoplasma genitalium)
tanulmanyozasa soran arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy mar kb. 300
gen is elegendo egy eloleny "osszerakasahoz". Mindenesetre, mielott
nekiesnenek "szelesebb koru vitat" tartanak szuksegesnek a kerdesrol.

Akinek kedve van a BBC fenti site-jan maris elmondhatja a velemenyet
(angol tudas kivanatos).

(Szemely szerint meglepodnek, ha a vita kimeneteletol fuggetlenul,
mondjuk 10 even belul nem kezdenek el a kiserleteket -- amennyiben a
fenti allitas tenyleg igaz...)

-SzT-