Kedves Erdosy Miklos,

A magam reszerol nem valasztok a lehetosegeid kozul, mert nem teljesek.
Peldaul az olyan megkozelites hianyzik belole, hogy ha valamire van
X penzunk, de 5 ev alatt 3X-et kell rakolteni, s masik 2X osszeszedese
bizonytalan, akkor meg kell gondolni, belevagjunk-e, megha jo esely
van is arra, hogy a rakovetkezo 5 evben 6X-et hoz is vissza.

Egy viccet mondanek arra, hogy megvilagitsam, mire gondolok :

A cigany elhatarozza, hogy leszoktatja a lovat az evesrol. Egy hetig
turi a szegeny para, azutan felfordul. Sopankodik is a cigany, pedig
mar milyen jo uton volt.

De alljon itt egy masik vicc is :

Megy a berber a sivatagban a tevejen, amikor megelozi egy auto. Odakialt
a vezetonek : "Mondja, maganak nincs melege ? - Nincs, mert gyorsan
megyek, es a szel lehut.". Elkezdi istentelenul verni a tevejet a berber,
ami par szaz meter utan felfordul. Leszall a berber es kerdi a tevet :
"Mi  van, teve, megfagytal ?"

Felre azonban a trefat, a vilagkiallitas sorsa eldolt, s nem dolhetett
volna el a Varoshaza beleegyezese nelkul. Nem szabad ugy gondolkodni,
hogy az a helyes, ha az ember kobevesi az allaspontjat, s utana ahhoz
mereven ragaszkodik. A Varoshaza fo baja az volt, hogy a kormany akart
donteni es a Varoshazaval finansziroztatni. Vannak most is vitak, hogy
a Lagymanyosi hid, vagy a Gubacsi hid epuljon-e elobb. Mindketto ellen
es mellett is szolnak ervek. A Varoshaza most a Lagymanyosi-hidat par-
tolja kizarolag azert mert arra kapott penzt. Ha majd a koltsegvetes
nem lesz ennyire centralizalt es a Lagymanyosi-hidhoz hasonlo beruhaza-
sokhoz meglesz a varos sajat forrasa, akkor mas lesz a helyzet.

Valasztasi lehetosegeid egy az egyben megegyezenek azzal, amit Konya
Imre mondott tavaly a Kupa program benyujtasakor. Ezek mar kanonizalt
ervek, ugy tunik. Neked is figyelmedbe ajanlom azonban Palotas veleme-
nyet (a mai SZALON#27-be kuldtem), aki egyebkent a Vilagkiallitas egyik
legelkotelezettebb hive volt Kadar Belaval egyutt. Nem tagadom a veleme-
nye engem is befolyasol (ez Kadar Belat emeli a szememben). A Kupa-
programrol azt irja, hogy olyan populista program, amirol szerzoje eleve
tudta, hogy senki nem akarja megvalositani. Kupa is ellenezte pl. a
Vilagkiallitast. Ahogy Palotas is irja, mert maradektalanul kepviseli
a penzugyi apparatus erdekeit, magyarul mindent beszedni, semmit sem
kiadni. Ez nem uj, Bekesi es Meggyesy is ezt csinalta mar. Kupanak a
kiallasat, humorat, stilusat egyebkent kedvelem, de mostanra kezd megint
elegem lenni ebbol a financialis szemleletbol. A Hocipo meg tavaly kozolt
egy Bekesi-Kupa fenykepet a parlamentbol, ahol mindketten vigyorogva
emelik az ujjukat : "Es arra emlekszel, hogy : az orszagnak harmada ehen
gebed..."

Demszkyrol olvastam egy talalo es humoros biralatot a Heti Magyarorszag-
ban. Amikor megvalasztottak, elment a palyaudvarra megkerdezni a hajlek-
talanokat, miben segithetne. Napok alatt meg is szalltak a csarnokokat,
lepni sem lehetett. Hat igen...

-----------------------------------------------------------------------

Eddig a pontig mar tegnap elkuldtem a hozzaszolast, de nem jott vissza-
jelzes sem, es meg sem jelent.

A mai FORUM-hoz csak annyit fuznek hozza, hogy altalaban azt a felfogast
vallom, hogy mindenki azt csinal, amit akar, addig a pontig, amig masok-
nak ezzel kart nem okoz. Persze erre a masik johet azzal is, hogy minden,
amit az egyik csinal, az neki kart okoz. Tehat ez a megkozelites is szub-
jektiv. Objektiv csak akkor lesz, ha kinevezunk valakit minden dolgok
tudoranak, de ezt viszont nem szeretnem. Es mindezt mindenfele cimkezes
nelkul (liberalis-antiliberalis, stb.) a magam reszerol kovetendonek
tartom, s masokat szeretnek meggyozni ennek helyessegerol. De nem erovel.

Udvozlettel / Hidas Pal

Gyorgyi: nekunk mondod ;-) ?! / Fekete Zoli

  Wenn wir einen Menschen hassen, so hassen wir in seinem Bild etwas, was in
uns selber sisst. Was nicht in uns selber ist, das regt uns nicht auf.
  If you hate a person, you hate something in him that is part of yourself.
What isn't part of ourselves doesn't disturb us.        --     Hermann Hesse

Kedves Fekete Zoli!

Sajnalom, ha felreertettel, termeszetesen nem gondoltam arra, hogy
megkerdojelezned a szavazas hitelesseget. A megjegyzesem arra vonatkozott,
hogy a kormanypartok a valasztasi rendszerbol es a valasztok akaratabol
kifolyolag kerultek tobbsegbe es nem "kekcedulak" altal.

A kormanypartok jelentosebb eloretorese a masodik forduloban kovetkezett
be, amikor az egyeni helyekre mar csak harom-harom indulo kozul lehetett
valasztani. A kormanypartok (azert irom igy mert lusta vagyok nevszerint
leirni oket) bennmarado kepviseloi egymas javara visszaleptek es nekik ezt
jobban sikerult a valasztoikkal is megertetni, mint az ellenzekieknek.
Ezert a masodik forduloban sok kormanyparti kepviselo jutott be, valamint a
toredekszavazatok alapjan is tobb hely jutott ezen partoknak.(Volt, ahol
szoros volt a kuzdelem. )

Lehet vitatkozni ezen "vegyes" szisztema elonyeirol es hatranyairol, de
mikor az EK (Ellenzeki Kerekasztal) targyalasok voltak, akkor az akkori
ellenzeknek  azt kellett kiharcolnia, hogy a kommunistak ne maradhassanak
hatalmon legitimaciot nyerve, ugyanakkor informaciok nem alltak a
rendelkezesukre, mert eleg hosszu ideig hire-pora sem volt szabad
valasztasoknak e hazaban. (Ezert volt nehez kerdes a limit mgallapitasa is)

Termeszetesen igazad van abban, hogy elsopro tobbsegrol nem lehet beszelni,
de azert azt sem lehet mondani, hogy teljesen aranytalan a mandatumok
elosztasa. Ma kb. 60% /  40% az arany (durvan) a parlamentben, mas
szisztemaval ez lehet, hogy csak mintegy 55% / 45 % lenne. (igaz az
is lehet, hogy tobb lenne). A tiszta listas is rejt magaban torzito
tenyezoket, hisz ott csak a part vezetoinek nepszerusege es a part program
alapjan lehet voksolni.Tiszta egyeni valasztokorzetek eseten pedig kevesebb
szavazattal is lehet tobbseget szerezni.

Azt hiszem egyeterthetunk tehat abban, hogy minden szisztemanak megvan a
hatranya. Igaz az, hogy nem volt 2/3-os elsopro tobbsege a
kormanypartoknak, de azt sem lehet egyertelmuen megallapitani (itthoni
tapasztalat sincs ra) , hogy a kormanypartok irrealis tobbseghez jutottak
volna.   Ket ev mulva sok minden eldol.

Udv,  E. Miklos

Csonka Gabor irta:

>Varkonyi Peter Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) idezetehez lenne meg-
>jegyzesem. A FAZ mar regota,eszkozokben nem igen valogatva igyekszik lejaratni
>a magyar kormanyt. Oszinten szolva nem tudom miert. Az az idezet amit Varkonyi
>Peter kozolt buzlik a rosszindulattol (a partallami stilusu versengve dicsoito
>lapok - ertsd pl. Uj Magyarorszag). Aki ismeri ezt a lapot tudja, hogy ez hazug
>sag. Nagyon kivancsi lennek ki volt a cikk szerzoje, talan csak nem Go:mo:ri
>Endre a kadar korszak jeles publicistaja? Ugyanis az mar bevett szokas, hogy
>magyar ujsagirok a magyar viszonyokat becsmerlo cikkeket jelentetnek meg ne'met
>lapokban (Weyer Be'la a Suddeutsche Zeitungban masok (pl. Go:mo:ri) a FAZ-ban).
>Ennek az az oriasi elonye is megvan, hogy utana Magyarorszagon mar ugy lehet
>ra hivatkozni, hogy lam ,lam ez meg az a tekintelyes ne'met ujsa'g is megirta.
>Nagyon fontos, hogy NE kozoljek, hogy azt a cikket tulajdonkeppen o:k irtak.
>Erdeklodessel varom a cikk szerzojenek nevet.

A tegnapi HIRMONDObol megtudtuk: a cikk szerzoje Georg Hefty. (Biztos lattad
mar a magyar TV-ben. Folyekonyan beszel magyarul. O tole szarmazott a
valasztasok idejen az a mondas, hogy az SZDSZbol remek szerkesztobizottsagot
lehetne osszeallitani, de kormanyt nem. Megjegyzem ebben akkor is volt, most is
van nemi igazsag.) Ime, a FAZ es Georg Hefty imigyen igyekszik, eszkozokben
nem valogatva lejaratni hazankat:

>Ket cikk Magyarorszagrol a FAZ-ban (NSZ)
>
>Nemcsak almodta az elkepzelhetetlent - ezzel a cimmel kozolt fenykepes
>meltatast hatvanadik szuletesnapja alkalmabol Antall Jozef kormanyforol
>a Frakfurter Allgemeine Zeitung Paul Georg Hefty tollabol.
>
>Antall Jozsef a keteves kormanyfoi mukodesevel egybeeso szuletesnapi
>merlegkesziteskor elegedett lesz a nem keves osszehasonlitast kiallo
>politikai stabilitassal, meg ha az inflacio 30% korul mozog is, a
>privatizacio az elso negyednel leragadni latszik, s a munkanelkuliseg
>no, a szegenyseg gyorsabban terjed az orszagban, mint a nem
>elhanyagolhato gazdagsag.
>
>Antall ma kozel s tavol az egyetlen politikus Magyarorszagon, aki
>elkepzelheto kormanyfoi szerepben.  Am a belpolitikaban a koalicio
>osszetartasaert jo parszor nagy perszonalpolitikai arat fizet, az MDF
>egynemely tul hangos tarsalapitojanak tulkapasai kapcsan hallgat.
>Antall rugalmas allhatatossaganak koszonhetoen a koalicios kormany azon
>az uton van, hogy kiallja valasztasi periodusanak masodik felidejet.  Ha
>sikerul neki az attores, a kovetkezo ket ev alatt a valasztok kegyeit is
>visszahodithatja - irja a FAZ.
>
>
>A magyar kormanykoalicio jocskan elomozditotta a rendszervaltast, itt az
>ideje annak, hogy a regi modszereket is a tortenelem szemetdombjara
>vessek - irta hetfon glosszaszeru kommentarjaban a FAZ.
>
>A G.H. szignoju szerzo megallapitja: "Magyarorszagon un. ujsagirok olyan
>jelszoval gyulnek egybe, hogy nem sajtoszabadsagra, hanem
>sajtotisztessegre van szukseg.  Amiota a Demokratikus Forum a kormany
>kezdeti nehezsegeinek lekuzdesere a parthoz (a Forumhoz) kozelallo
>hangulatkeltoket vesz igenybe, ket ujsag verseng egymast felulmulva
>egyfajta eloretolt vedelem gyakorlasaban, ami a kommunista partsajto
>viragzasa idejen honos stilusra emlekeztet.  Belovik magukat egyes
>kellemetlen tudositokra (kulfoldi ujsagokera is), vagy a nemzetkozi
>sajtoban megjelent beszamolokat "A ragalmazas szabadsaga" cim alatt
>kommentaljak.  Amennyiben a szerzok abban a tevhitben lennenek, hogy
>ilyen modon hangulatot lehet kelteni belfoldon, de mindez kulfoldon
>eszrevetlen marad, tulbecsulik a magyarok nyelvi elszigeteltseget" -
>irta a szerzo, megallapitva egyuttal, hogy a sajtoszabadsag nem csupan
>az Alkotmany egyik fejezetenek cimszava, hanem "egy (bizonyos)
>meggyozodes es mentalitas kulcsszava".

     Gabor ! Kovetkezoket kerdem tisztelettel (tenyleg tisztelettel):

1. Te milyen gyakran olvasod a Frankfurter Allgemeine Zeitungot ?

2. Nem kene kicsit jobban vigyaznunk, hogy ne legyunk ennyire prediktibilisek?
Ha valakirol ugy hirlik, hogy szidta a kormanyt, akkor az mar rogton
kommunista berenc ?

3. Praktikus kerdes: Nem gondolod, hogy az ilyesfajta eloiteletes
gondolkodas art a hitelednek. Pontosabb leszek: nem gondolod, hogy
nehezebb valaki olyat meggyoznod, aki eleve nem ert veled
egyet, ha tudja, hogy Csonka Gabor akarmi is tortenjek, mindig a
kormany partjat fogja ?

Udvozlettel,
               Rona-Tas Akos

Kedves Kanyo Gyorgyi ! Nem tudom miota ismered a forumbeli vitat.
A visszavonult csoport egyik katasztrofalis tevedese az volt, hogy
egyes temakat es szerzoket el akart tavolitani (intolerans
liberalizmus levizsgazott a forumon [is]). Orvendetes, hogy H.T.,
Horvath Pali, stb. ELTAVOLITASARA iranyulo'k eleg hamar
eszrevettek most, hogy ez milyen (nem csak a liberalizmus
tolerancia alapeszmejet, de a sajtoszabadsagot es sajtotisztesseget
is megcsufolo) alapveto hiba ismetlese lenne.

Vitaban ERVELES NELKUL tett ALATAMASZTATLAN dehonesztalo
allitas (melyet tegnap elkovettel) szinten egy olyan kardinalis hiba,
mely unfair modszerek (oriasi karok okozasa utan) vegul is a
vitakeptelen csoport megfutamodasara vezettek.

Nem hinnem, hogy unfair modszerekkel kivannal operalni ha
vitakepesnek tartod magad, hiszen azok alkalmazasa csupan
onmagadra vetne ketszeresen is rossz fenyt. Egyreszt, hogy egy fair-
nek feltetelezett szemely miert fordul unfair modszerekhez,
masreszt hogy miert nem veszi eszre, hogy EPPEN MOST konkludalt
veresegben azok "vitaja" akik ilyeneket alkalmaztak.

Elejetol fogva teljesen vilagos volt, hogy intolerans liberalizmusba
es unfair modszerekkel valo "vitaba" csak belebukni lehet.  Most mar
a visszavonultak is bizonyara tudjak, mikor-mit kellett volna
maskepp csinalni. Hallgass rank, vagy hallgass rajuk, de ne
kenyszerits ki egy ismetlest.

Udvozlettel: Pellionisz Andras, NASA, San Francisco Bay

Tisztelt Forum !  Prehisztorikus (pl. jobboldali-baloldali) jelzo-
parosok a modern M.o.-ra ertelmuket vesztettek, vagy soha sem volt
igazi ertelmuk.  A legsotetebb atkosbol valo "kommunista" es
"reakcios" jelzoparos ugyan igen vilagosan ertelmezte A MULTAT, de
jelenleg ezek a kifejezesek ("[kripto]bolsi" es "igazsagszoltaltato"
modern valtozatban) a mai letnek csupan EGYIK vetuletet jellemzik.
NEM "elegendo az, hogy a multat be kell vallani" (minel hamarabb es
minel igazsagosabban, mert ez a tovabblepes gatja), de a TOVABB-
LEPES alternativ koncepcioinak tisztazasa es kimunkalasa tavlatilag
meg fontosabb. Kulonben ugy jarunk mint Algeria, amely "leszamola-
si" harcba merevedett a franciakkal, s mikor megvalositotta
szabadsagat, kiderult hogy nem tud avval mit kezdeni mert a
kuzdelemben ezen senkinek nem volt alkalma elgondolkodni.

NEM alkalmas pl. a Baloldali-Jobboldali jelzoparos. Szekely Zoli
kimutatta, hogy hatarertekeiket NEM LEHET a [kripto]-kommunista es
[neo]-naci spektrumvonalakkal jellemezni, mert MINDKET
totalitarius iranyvonal kivul esik a demokratikus jogallam keretein
(es igy me'g definiciokent is diszkvalifikalt).  A ket szingularitas
kozott olyannyira definialatlan es konfuz a "baloldalisag" es
"jobboldalisag" ertelmezese, hogy pl. egyesek az SzDSz-t radikalis
baloldali, masok radikalis jobboldali partnak velelmezik.

A "Baloldalisag" vilagmeretu megroppantsaganak fo oka ketsegtelen-
ul a "kommunizmus" tortenelmi bukasa. Csupany pici pupot jelent a
rokkanton amit a "szocializmus" eszmei konfuzioja okoz. Ugyanis
amit "mi" szocializmusnak neveztunk azt a vilag "kommunizmus"
szoval jeloli, amit viszont a vilag jobbik resze (pl. sved) "szocializ-
musnak", vagy "szocialdemokratizmusnak" nevez, azt a magyar
politikai kozelet egyszeruen nem tudja hova tenni. Utobbira pelda az
u.n. "Demokratikus Charta"-t, amelynek a demokraciahoz kb. ugyan-
annyi koze van mint a demagogiahoz, es ha egyaltalan valaminek
nevezheto (ellenzeki "bandwagon"-on kivul) akkor leginkabb a nyugati
tipusu "szocializmus" ohajtva-sejtesehez hasonlit, annak demagog
es zavaros abrandjakent.

Ujabb problema lep itt be; a "szocialdemokrata" es "kereszteny-
demokrata" jelzoparos otthoni fogalomzavara. Magyarorszagon
a "szocialista" MAST jelent mint ami a szocdem-ben van, "demok-
rata" pedig ME'G ALIG JELENT VALAMIT.  A "kereszteny" szo magyar
POLITIKAI jelentese pedig talan legrealisztikusabban a katolikus
egyhaz latifundiumainak klasszikus FEUDALIS politikai elveit idezi.

Hasznalhatatlan az amerikai tipusu "demokrata-republikanus"
jelzoparos. Demokracia embrionalis allapotban ugyan mar van.
Republika pedig talan egy ALKOTMANY majdani megszuletesekor
LESZ. A "demokrata" zaszlo igy CELKENT, nem valosagkent,
funkcional, de "republikanus" ellenpontja otthon teljesseggel
ertelmetlen.

A "konzervativ"-"liberalis" jelzoparos (bar divatos), Mo-on tokeletes
oxymoron es pillanatokon belul diszkvalifikalhato. "Konzervalni"
csak azt lehet, ami mar MEGVAN. Vajon a kadarizmus strukturajat
akarna' "konzervalni" a magyar "konzervativ"?  "Liberalis"-rol pedig
majd beszeljunk akkor, miutan az ezt vallo'k EXPLICILTEN DEKLA-
RALJAK az "intolerancia"-rol valo lemondasukat.  Liberalizmust csak
Toleranciaval egyutt lehet felvallalni.  Anelkul nevetseges hazugsag.

KONSTRUKTIV es DEKONSTRUALISTA iranyzatokrol talan beszelhe-
tunk. Konstruktiv iranyzat egy uj ertekrendszer felallitasanak AKTIV
procedurajat allitja programjaul. Dekonstrualista aki ez ellen
kapalodzik. Pl. ha az uj ertekrendszer egyik alapeleme hogy a fugget-
len M.o. politikaja MAGYAR legyen, akkor "internacionalizmust" kialt
hogy abban a magyar identitas feloldodjek. Ha az ertekrendszer
masik alapeleme a magyarsag felvallasa es pozitiv tudati kepenek
helyreallitasa, akkor "nepnemzeti nacionalizmust" kialt (es ezzel az
"urbanus" kirekeszti sajat magat a "nepnemzetbol"). Ha egy uj
ertekrendszer lenyege a regi elutasitasa es felszamolasa, akkor
kozonseges ragalmazokent "nyilas szamonkeroszek"-rol sopankodik.
Ha egy uj ertekrendszernek nem akar resze lenni, akkor egy
ertekrendszer el nem fogadasat "liberalizmusnak" nevezi.

Errol van itt szo, egy kialakulo uj ertekrend elleni kapalozasrol.
Szerencsere ketfele valtozatban, es egyik megoli a masikat. A
jelenlegi dekonstrualistak egy resze MAS (vilagossagu) "ertekrend"-
et akar, ezert kuzd a kialakulo ellen. Meg jo, hogy aki a "bolsi"
tengelyt atmenteni kivanja, az a bolsik nyugatra kerult aldozataival
all szemben, akik a "bolsi" tengely ELTAVOLITASAT fogjak segiteni.
Meg jo, hogy aki a liberalizmust militansan (intoleransan) akarna
megvalositani, az az igazi liberalisokkal all szemben, akiknek
intoleranse'k a legnagyobbkart okozzak. Es igy tovabb; a konstruktiv
tevekenyseg konvergens, a dekonstrualista divergens.

Aztan persze fellelhetok a valodi dekonstrualistak (regebben
nihilistaknak neveztek oket), akik szerint nem csak az eppen
kialakulo ertekrend pokolbeli, de SEMMILYEN struktura nem
kivanatos, sot MINDEN struktura kimondottan ellenseg. A tortenelem
jelen (vilaghaborukat eltorpito) atalakulasa A FORDULOPONTIG
kezukre jatszott: A lebomlo ketpolusu szuperhatalmi vilag es a
kivulrol-belulrol rothasztott kommunizmus kedvere HASZNALTA
ezeket a bomlaszto csirakat - csakhogy a bor kifejlodo uj
spirituszaba ok menetrendszeruen belefulladnak. A vilag mar nem
annyira bont mint inkabb epit. Az elvadult bontokulonitmenyek mar
tobb kart okoznak a vilagnak mint hasznot. Meg jo, hogy aki minden
struktura ellensegeve teszi magat, azon minden struktura egyesult
erovel ut.  Kaoszukat tartsak meg maguknak ha ok szeretnek abban
elni - a Vilag tobbi reszenek joga van arra hogy kaosz(uk)tol
megovja magat. -Pellionisz

A szorvanymagyarsag es anyaorszagbeli magyarsag parbeszede sokaig azert nem
indult meg, mert szinte keresve sem lehetett talalni olyan otthoni kozeleti
kijelentest amellyel a szorvany szivebol egyetertett volna. Ezt a Csurka
beszedet egesz biztos hogy igen nagy helyeslessel fogadja a szorvanymagyarsag
tulnyomo tobbsege. Az is lehet, hogy a Marciusi Forum egyes irasait nem csak
H.T. es Erdosy meg Csonka olvassak nagy helyeslessel, hanem mogottuk jokora
"csendes tobbseg" alakitja ki a parbeszedet a szorvany es az anyaorszagbeli
magyarsag kozott. Milyen boldogok lennenk, ha a beszedet EGESZEBEN lehozna
a Hirmondo, es GYAKRABBAN foglalkozna a nepi-nemzeti iranyu politikusok
megszolalasaival. Sajnos, a Hirmondo sokal tobb helyet pazarol a sokszor
duplikalt balos szempontokra, pl. ugyanazt a mondokat elmondja a
SZDSZ,FIDESZ,MSZP,MSZMP alig alcazot kozos szempontjabol. Persze az MDF oldalt
vagy alig kepviseli, vagy torzultan hozza a kozonseg ele. Arrol meg, hogy a
kisgazda vagy KDNP szempontokat hozzon, arrol akar meg is felejtkezhetunk.

					Tisztelettel, Csorna Istvan

A Hirmondo irja:

Csurka Istvan Trianonrol es a kodos internacionalizmusrol (MH)

Csurka Istvan nem tortenesz, de becsuletes magyar ember - konferaltak
fel Csepelen az MDF alelnoket, aki Raffay Erno allamtitkar helyett
tartott eloadast "Az elso vilaghaboru - az osszeomlas es kovetkezmenyei
- Trianon" cimmel.  Csurka Istvan beszedeben elesen elkulonitette
egymastol a magyar tortenelem 1945 elotti es utani szakaszat.  A ket
vilaghaboru kozti rendszer szuveren es magyar volt - hangoztatta; meg ha
szamos egeto belso problemara (pl. a foldkerdes) nem is szuletett
megnyugtato valasz, a politikai kozgondolkodas egyseges volt abban, hogy
Trianon igazsagtalansaga jovateendo.  Hibai ellenere is becsulnunk kell
ezt a korszakot, hiszen Magyarorszagot Europaban is meltanylando szintre
emelte.

Trianon mai aktualitasarol szolva elmondta, hogy legfontosabb feladatunk
az anyaorszagi magyarsag anyagi es erkolcsi stabilitasanak biztositasa.
Ehhez azonban ki kell szoritani a kozeletbol a kodos internacionalizmus
es kozmopolitizmus eszmejet, mert ez az arto idegenseg a legfobb gatja a
magyarsag belso harmoniajanak.  Nem fer bele a magyarsagba ennyi
bajkeveres, megosztasi szandek, tudatrombolo tv-musor - jelentette ki a
szonok.  Megvedte vegul a kormany kulpolitikajat az ellenzek
tamadasaitol, mert a koalicio szerinte a kulkapcsolatok epitese soran is
a magyarsag eletben maradasanak programja szerint cselekszik.

Kedves Pellionisz Andras!
>
> Kedves Fekete Zoli, az Agora-n nincs sorszamkorlatozas, Szalonban
> sincs. Elobbiben azt korlatozzak ki olvashatja, utobbiban hogy a
> velemenyek megfelelnek-e a cenzorenak. A Forumban (me'g) fennall,
> hogy sem az olvasokat, sem a velemenyeket nem cenzurazza senki.
>
> Tan ezert akarod a szabad sajto TERJEDELMET korlatozni?-Pellionisz
>
 - A sorszamkorlatozas mellett szolo erveket mar tobb alkalommal reszletesen
kifejtettem, most nem fogom az egeszet megismetelni.

 - A "sajtoszabadsag" es a korlatlan terjedelem osszekapcsolasa nagyon erdekes
gondolat, kivancsi vagyok reformeri lenduleted mikor eri el a nyomtatott
sajtot. Ha gyakorlati akadalyok valoszinu meg is gatolnak, hogy mondjuk az
ujsagok levelezesi rovatat a szokott egy-ket lapnyi terjedelem helyett esetleg
napi tobbkotetes konyvformaban elvezhessuk, legalabb lathatnank hogyan
vedekeznek a kiadasert felelosek a 'demokracia ala1a1sa1sa' es 'sajtoszabadsag
labbal tiprasa' sulyos vadjai ellen. (Az igazi persze az lenne, ha az olvasokat
is ra lehetne kenyszeriteni, hogy megindokoljak miert nem hajlandok barkitol
minden mennyisegu szoveget atragni, de amilyen gerinctelen banda egyszeruen
atlapoznak a meta-kommunikacio ezen kitoreset is.) Mellesleg az, hogy a
Forumnak a Te megfigyelesed szerint sincs sem szerkesztoje, sem alkalmazottai,
szerintem az egyik ok arra hogy az elektronikus informaciocseret ne tekintsuk
sajtonak, de ez egy mas kerdes (persze elismerem, hogy "megjelentem a sajtoban"
sokkal jobban hangzik, mint "irtam a Forumba").

 - Az AGORA megrendeloinek neveben is koszonom, hogy helyettuk magadra vallalod
a szolgaltatas epito kritikajanak faradsagos (es elenk fantaziat igenylo)
feladatat.
 -- Az AGORA alakulasakor folmerult a terjedelem korlatozasanak gondolata, de
erre mindeddig tobb ok miatt sem latszott igazi igeny (leginkabb azert, mert
a fo2lo2s postatol egyszeruen meg lehet szabadulni, leven az uzenetek
egyesevel erkeznek - es a nem kivant temak kuldeset le is lehet allitani).
 -- Nem *korlatozott* hogy ki olvashatja, hanem *lehetseges* hogy
a hozzaszolok megszabjak, kinek kuldjek el irasaikat.

 - A lepten-nyomon cenzurat folfedezni velo fejtegeteseidbol ugy latszik, hogy
vagy nem tudod mirol beszelsz, vagy egyes kulcskifejezeseket sajat - a szokasos
hasznalattol teljesen eltero - jelentestartalommal hasznalsz, ami aztan
meggatolja hogy a dekodolast nem ismero olvasok kitalaljak az ertelmet. A
problema enyhitesere vazolnam az en kis fogalomtaramat, aztan ha a tied elter
ettol akkor majd lerogzitjuk magyar-magyar forditasunk szabalyait.
 Egyszeru kommunikaciomodellemben van Iro (az uzenetek szerzoje), Olvaso (az
uzenetek cimzettje), es Beavatkozo aki az uzenetek tovabbitasaban ilyen vagy
olyan szerepet jatszik. A mukodesi modok:
 -- CENZORALT: I szeretne eljuttatni valamit O-nak (amit az utobbi
feltehetoen szeretne megkapni), de B (a tartalmat kifogasolva) ezt
megakadalyozza. Ide sorolhato az is, ha az uzenet eljuttatasa utan annak
megtorlasaul B buntetessel sujtja I-t. Tagabb ertelemben azt is ide vehetjuk
meg, ha B ugy veli, I ugyan azt mondhat O-nak amit akar, de csak olyan
forumon amit B jovahagy.
 -- MODERALT: O nem foltetlenul szeretne mindent megkapni, amit I el akar
neki kuldeni, ezert megegyeznek B-vel hogy a nem kivant uzeneteket ne
tovabbitsa O-hoz.
 -- VALOGATOTT (avagy elkulonitett csatornas) KULDES: I adott esetben nem
kivan bizonyos O-val kommunikalni, de mas O-kkal igen (es ehhez B technikai
segitseget keri).
 -- NORMAL: I nem kuldozget olyasmit amit O nem kivan olvasni (es O nem e1l
vissza az I-tol kapott anyagokkal), igy B szerepe egyszeru tovabbitasra
korlatozodik.

;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-)
:-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-) :-( B-) ;-) :-)
                        -- Fekete "egy mosoly minden mondatra" Zoli
Grant me the serenity to accept the things I cannot change,
courage to change the things I can,
and wisdom to know the difference. "Serenity Prayer"

Miutan az ujonnan jottek okulasara tobben kelyes borzadallyal emlegetik a
"mocskolodo Forum" napjait, anelkul hogy konkretan ideznenek valamit (persze,
vannak balszerencses esetek amikor epp nem talalunk az archivumunkban
olyasmit ami tamogatna amit mondani akarunk ;-) ), vettem a faradtsagot es
eloastam nehany ma mar klasszikusnak tekintheto idezetet a korabbi
idoszakbol. A reszletek ugyan kiragadottak, de eredetileg sem voltak sokkal
osszefuggobbek:

#303
 A nemzetgyalazo, aljas, ellensegeink berencei, a Korosik, a Kornerok, a K-k

 Forumba kisoprodott bolsevista janicsar-aprodok

#326
 Oszinten remelem, hogy a magayrok tobbsege nem ilyen jellemtelen, beszari
alak, mint Korosi ur

#327
 Minimalis nagysagu bolsi agyadban szuletett a gondolat, hogy hozol egy cikket

#351
 EG-et vero primitiv ocsmanysagok eluralkodasa a kiviragzott mocsarra
emlekeztetik ezt a jobbra erdemes (es mellesleg eleg sok penzbe kerulo, akkor
is ha nem Te fizeted) FORUMOT
 [...] Lehetne egy FORUM JUVENILIS-t nyitni, ahol az eretlenseg
kulonbozo allapotaiban leledzo oralis (szajmeneses), analis (ovodas
modon hulyezo, s eg-ezo), es kieleguletlenul serdulo (szamukra
elerhetetlen noket "savanyu a szolo" modjara bamulo de leszolo),
zavarodott, bimboban elhervadt lelkuletuek nyitnanak EGYMAS
SZAMARA TALAN EPULETES lelki patyolatot?   (Hetyei, lirad ugy valo
nekik mint parasztnak a csokolade)

-- Folidezte a nosztalgikus Fekete Zoli

Tisztelt Forumozok !

   Eletenek kilencvenharmadik eveben elhunyt szazadunk egyik legnagyobb elmeje.
Exit Hayek, mondana Marai. Valoban, kortarsak voltak, es Brassai Samuel szava-
val elve ,,egyutt haladtak a szazzal ". Hatalmas munkassaga ( 25 konyv, szaznal
tobb cikk ) feloleli a kozgazdasag, filozofia, szociologia, politika szamos
teruletet. 1974-ben a Nobel dij nyertese.
   Egyik legnepszerubb munkaja a 44-ben irt " The Road to Serfdom ", igen erde-
kes elolvasni az utolag hozzairt 1976-os eloszot. Hadd idezzem egy paragrafusat
:  " At the time I wrote, socialism meant unambiguously the nationalization of
the means of production and the central economic planning which this made pos-
sible and necessary. In this sense Sweden, for instance, is today very much
less socialistically organized than Great Britain or Austria, though Sweden,
is commonly regarded as much more socialistic. This is due to the fact that
socialism has come to mean chiefly the extensive redistribution of incomes
through taxation and the institutions of the welfare state. In the latter kind
of socialism the effects I discuss in this book are brought about more slowly,
indirectly, and imperfectly....It has been frequently alleged that I have con-
tended that any move in the direction of socialism is bound to lead to totali-
tarianism. Even though this danger exists, this is not what the book says. What
it contains is a warning that unless we mend the principles of our policy, some
very unpleasant consequences will follow which most of those who advocate these
policies do not want. "   Folyt. Kov.
  Horvath Pali