1. |
Az SZDSZ-rol (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
2. |
Trianon kontra Auschwitz - a toresvonal (mind) |
233 sor |
(cikkei) |
3. |
Az alapszerzodesrol (mind) |
188 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Az SZDSZ-rol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Montagh Balazs, Tisztelt SZALON !
Sajnos csak roviden irohatok, bar a rovidseg sokszor hasznos
azert, hogy a lenyeg el ne sikkadjon. Engem a masik oldalrol szemlelve az
ugyeket erossen nyugtalanitanak azok a hangok, amelyek az MSZP es a
konzervativok lehetseges koaliciojat emlegetik. Ez a konzervativ eroket
nagyjabol olyan sorsra karhozhatatna, mint az SZDSZ-t. Az elmult ket ev
tanulsaga szamomra az volt, hogy visszajottek azok az egykori
nomenklaturabol szarmazo erok, amelyek a rendszervaltas elott elveztek a
hatalom aldasait. Szamomra akkor lenne megnyugtato a kovetkezo valasztas
eredmenye, ha az MSZP vegleg kikerulne a parlamentbol. Ha ehhez az
SZDSZ-szel kellene koalicio, am legyen. A 90-es valasztasok utan meg
meltanyosnak tartottam, tekintettel a reform kommunistakra, hogy az MSZP
parlamenti part legyen, de az elmult ket ev utan ugy latom, hogy ezek az
emberek "kapitalistakent" is tudnak annyit artani, mint MSZMP-es korukban.
Mas: Az SZDSZ sem felkent tisztakezu part, csak az MSZP nagyobb
helyzeti elonybol indul. Az engem kozelebrol erinto egeszsegugy idaig
SZDSZ-es politikusok vadaszterulete volt. Az OEP koruli huzavona eppen
arrol szolt, hogy az MSZP garnitura is reszesulni akar a koncbol.
Bathori Gyporgy
U.I.:
Elnezest, hogy maganlevelkent nem kuldom meg irasom. Itt
Padovaban techniaki akadalyai vannak a forwardolasnak.
|
+ - | Trianon kontra Auschwitz - a toresvonal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Amikor ezt irom, me'g nem kaptam meg az 1204-es szamot. Ennek az irasnak (a
cim "Trianon" szava ellenere) semmi koze a magyar-roman alapszerzodeshez.
Viszont kaptam egy SZALON-olvasotol egy maganlevelet, valaszul az SZDSZ-rol
szolo reakcioimra. Ez a level elohozta belolem egy, tavaly novemberben
fogalmazott, el nem kuldott irasom emleket, aminek egy reszet az alabbiakban
most elkuldok.
Eloszor - mivel a level iroja nem hatalmazott fel neve kozlesere, ezert nev
nelkul, sot, miutan nem tudom, kikkel es milyen gyakran levelez, mail-irasmodja
minden jellegzetesseget az enyemre cserelve - idezem a level e szempontbol
erdekes sorait.
"Azt mondani, hogy csak zsido nem szolgalja a nemzeti erdekeket, nem
igazsagos. Vannak nem zsidok is, akik nem nemzeti erzesuek, es vannak, akik
igen."
Ha szo szerint ertem ezt a mondatot, akkor az "igen" csak a nem zsidokra
vonatkozik. Konnyen lehet viszont, hogy a masodik "vannak" utan veletlenul
kimaradt itt egy "zsidok" szo, es ez esetben a mondat teljesen korrekt,
legfeljebb az a kerdes, ki allitotta az ellenkezojet: en azt irtam, Giczy es
Boross az, aki szerintem nem igy gondolja. Mindezt viszont megbeszelhetem a
level irojaval magunk kozott. A SZALON-ra most az tartozik, hogy - a mondatot
eloszor szo szerint ertve - eszembe jutott az a regi iras. Riesz Ferenc
intezett akkor egy kerest minden SZDSZ-ugyekben informalt olvasohoz. A pontos
szovegre nem emlekszem, de a kerdese lenyegeben az volt: mit szolunk ahhoz
hogy a Demokratikus Charta szovivoi nem emelik fel szavukat a penzugyminiszter
alkotmanyserto szandekai, a tandij, a novekvo szocialis kulonbsegek es a
vegkielegitesek ellen. Szerinte ugyanis ez azt bizonyitja, hogy a Demokratikus
Charta valojaban az SZDSZ egyik szarnya volt.
Napokon at fogalmaztam a valaszt, ami nem sokkal az elkeszult resz kozepe
elott atment egy altalanos elemzesfelebe a magyar politikaformalo ertelmiseg
ketteosztottsagarol es ennek altalam feltetelezett okairol. Aztan hirtelen,
me'g a befejezese elott, ugy ereztem: keptelen vagyok irasomat olyan
terjedelemre leszoritani, hogy sokaknak erdekes legyen. Feladtam, es ez a
kudarc me'g a SZALON olvasasatol is hosszu idore elvette a kedvem. Az irast
viszont megoriztem.
Az elkeszult resz elso fele, a Chartarol szolo, ma viszont mar talan nem
erdekes, a masodik reszenek a terjedelme pedig talan me'g eppen elviselheto.
[A most kihagyott resz azzal zarult, reszletesen indokolva, hogy Riesz negy
"temajavaslata" kozul, bar mindegyik jelenseget bajnak tartom, csak a
masodikat erzem igazan a Demokratikus Charta kompetenciajaba vagonak. Mivel
irasom igy is nagyon hosszu lesz, es a tobbi Riesz-kerdesrol valo velemenyem
nem tartozik targyahoz, ezt most elhagyom, de barkinek szivesen megirom, akit
erdekel.]
> Miert nem virrasztottak tehat a Charta szovivoi az egyetemistakkal? (Mi
>mas okuk lehetett erre, minthogy az "SZDSZ egyik szarnya" volnanak?)
>
> A valasz szerintem ket reszre bonthato. Egyreszt a teve es a radio
>politikai fuggetlensege, illetve az ingyenes felsooktatas kozott azert van
>kulonbseg. Masreszt viszont szerintem az is teny, hogy az a bizonyos
>toresvonal, amirol az irasom elejen azt irtam, hogy elsosorban meghatarozza az
>ertelmisegiek politikai hovatartozaserzeset, erosen befolyasolja azt, hogy
>ki mi ellen mekkora energiakat mozgositva, milyen hangosan lep fel. A
>hozzam kepest masik oldalon allo, de altalam sokra tartott Czako Gabor iro
>nyilatkozta egyszer, hogy ez teljesen olyan, mint egy futballmeccs
>kozonsegenel. Egesz mas a reakcio, ha a sajat csapatombol rug fel valaki
>egy ellenfelet, mintha forditva tortenik. Azt mar en teszem hozza, hogy a
>targyilagosabb szurkolo eszreveszi a "sajat" szabalytalansagokat is, nem is
>orul nekik, de me'g o is: ilyenkor csendben marad, az ellenfe'le'inel meg
>hangosan pfujol. A szurkolotaborok nagyobb resze viszont a sajat szemetol se
>hagyja magat befolyasolni, es nem is ismerne el, hogy tortent barmilyen
>"sajat" szabalytalansag.
>
> Riesz irasanak urugyen most hadd foglalkozzak ezzel a
>toresvonallal, mert nehany honapja eszembe jutott egy lehetseges
>megfogalmazasa. Az otletet az adta, hogy egy cikkben arrol olvastam, milyen
>erdekes, hogy majdnem minden roman meg van rola gyozodve, hogy a magyarok
>tobbsegenek egyfolytaban Erdely visszacsatolasan jar az esze. Hogy milyen
>kar ez, hiszen voltakeppen ez all a magyarsag beolvasztasara iranyulo
>torekveseik mogott is: azt tartanak a legjobb vedekezesnek a visszacsatolas
>ellen, ha teljesen elromanosodna Erdely. En is sokszor gondoltam mar
>sajnalkozva ugyanerre, de a roman kozvelemeny reszletes abrazolasat
>olvasva egyszercsak beugrott, hogy kivulallokent nezve erre a jelensegre, mi a
>magyarazat. A becsi dontes. Hogy tudniillik EGYSZER MAR MEGTORTENT.
>Magyarazhatja akarki, akarhanyszor, milyen mas, nagy valoszinuseggel
>megismetlodhetetlen korulmenyek voltak azok, az erzelmek csak arra
>hallgatnak, hogy volt mar ra pelda.
>
> A toresvonal letezeset es erejet, amit peldaul egy amerikai bizonyara
>elegge furcsallna, szerintem meg lehet erteni ket, ugyanilyen "egyszer mar
>megtortent" esemenyre gondolva. Az egyik Trianon, a masik Auschwitz.
>
> A magyar politikai partstrukturat, pontosabban eloszor is az ertelmiseg
>hovatartozaserzeset es ennek kovetkezteben a partstrukturat is, elsosorban az
>hatarozza meg, hogy (egy mondatban megfogalmazva) valaki Trianon, vagy
>Auschwitz egyszer megtortentenek tudatat eli-e meg erosebben lelki
>traumakent. Melyik az a ketto kozul, amit (szeles skalajan a tudatossagnak,
>a tobbsegben lenyegeben tudat alatt) nemcsak tortenelemnek tekint, hanem
>bizonyos hatarozott fenyegetesnek is, lehetseges jovonek.
>
> Sokaig keptelen voltam barmi magyarazatot talalni arra az idonkent
>elkepeszto merteku gyuloletre, amit a masik oldalrol erezhetunk. Amiota igy
>belegondoltam a roman kozvelemeny gondolkodasaba, valamennyire megertettem.
>Amit a tovabbiakban irni fogok errol, szo szerint csak a masik oldal (az o
>egyik kedvenc kifejezesuket rajuk visszaforgatva) "kemeny magjara"
>vonatkozik. Ha viszont az alabb irtakat nem gondolatoknak, hanem kozvetett,
>hangulati, erzelmi befolyasolo tenyezoknak vesszuk, akkor lenyegeben az
>ugynevezett "jobboldal" teljes szavazotaborara vonatkozik.
>
> Herder mar vagy szaz evvel Trianon elott azt josolta, hogy a magyarsag
>nehany evszazad alatt fel fog oldodni az indoeuropai tengerben. Aztan
>valoban elveszett az orszag teruletenek ketharmada. Rajottem, hogy a masik
>oldal nem propagandabol, hanem komolyan gondolja, hogy a "magyarsag
>megmaradasa" nyitott, vitas kerdes. Hogy valoban ezt a celt akarja elerni
>elkepesztoen rossz eszkozokkel, amik a megmaradast ugyan nem
>veszelyeztetik, de a magyarsag erdekeit annal inkabb. Ez a tabor ugy
>gondolja, hogy Magyarorszag akkor nem fogja elveszteni teruletenek maradek
>reszet is, ha mindenki allandoan azt tartja a tudataban, hogy o MAGYAR, es
>ellenall mindannak, ami IDEGEN. A jelenlegi tortenelmi helyzetben lehetosegunk
>van arra, hogy valamennyire felzarkozzunk Europa osidok ota (de koronkent
>valtozo mertekben tobbe vagy kevesbe) fejlettebb tajaihoz, ez a tabor viszont
>gyanakodva figyeli a nyugati mintakat, hiszen ott eppen az orszagok kozti
>egyuttmukodes erosodik. Az emberek ott is rendelkeznek nemzeti
>identitastudattal, de ez mar alig jelenti a masik nemzettel valo
>szembenallast. Szimptomatikus, ahogy ez a tabor reagalt a Soros-jelensegre,
>amibol szamukra annyi volt fontos, hogy idejon egy vilagpolgar, es
>befolyasolni akarja a Magyarorszagon tortenteket. Penzt ad es
>szervezettseget hoz letre egy csomo kulturalis es tudomanyos ugynek, de
>ezek nagy tobbsege nem azt a celt szolgalja, hogy a magyarok allandoan
>azzal foglalkozzanak, hogy ok MAGYAROK. Ha nem ezt szolgalja, akkor karos.
>Raadasul Soros zsido. A zsidosagot ez a tabor a felolvadas veszelye
>szimbolumakent eli meg, hiszen egy az egesz europai-eszakamerikai vilagban
>letezo jelenseg, es Kelet-Europaban termeszetes modon a nyugati ertekekre
>az atlagnal fogekonyabban reagalo csoport. Emellett ebben a magyarsag
>megmaradasat komolyan veszelyben lato taborban kialakult az a teljesen
>hamis meggyozodes, hogy aki (hitleri ertelemben) zsido, az hiaba magyar, nem
>rendelkezik magyar identitastudattal, tehat kozombos szamara a magyarsag
>megmaradasanak kerdese. Egyszeruen hazugsagnak tartja azt a minden normalis
>orszagban evidencianak szamito allitast, hogy a vele szemben allo politikai
>akarat szinten az orszag javat akarja szolgalni, csak mas utat tart erre
>megfelelonek. Azt, hogy a mi oldalunk nem tartja a magyarsagunk allando
>emlegeteset es tudatanak erositeset szukseges onvedelmi eszkoznek, a masik
>oldal -- jobb esetben a feltetelezett kozombossegbol fakado, tudattalan, de
>gyakran tudatos, szandekos -- magyarellenes tevekenysegnek tartja. Mindennek
>kovetkezteben valt termeszetesse ezen az oldalon a "kereszteny" szonak friss
>szemmel nezve elkepeszto, de itthon mar tokeletesen megszokott hasznalata,
>aminek semmi koze a vallashoz, es annyit jelent, hogy az illeto nem zsido,
>TEHAT a magyarsag megmaradasaert kuzd.
>
> Megegyszer mondom, nehogy barki is azt higgye, hogy ezeket szo szerint neki
>cimeztem, amennyiben a jelenlegi ellenzekre szavazott!! Aranyaiban egy kis
>reszre vonatkozik mindez, de ez az a tipikus gondolkodas, ami a magyar
>politika egyik polusat kepezi, es ami a masik polussal egyutt a fo
>alternativat kinalja mindenkinek, tehat foleg az alapjan dolnek el a politikai
>szimpatiavalasztasok (egy szavazoe eppugy, mint egy koalicios szovetsegi
>kerdesben velemenyalakitasra kenyszerulo partvezetoe) hogy melyik
>gondolkodasmodot erzi kozelebb magahoz. (Vagyis nem kimondottan egy olyan
>alternativa alapjan, amire a parlamentaris demokracia rendszere "ki van
>talalva".)
>
> A mi oldalunkrol tudom, hogy keptelen leszek ugy irni, mint a masikrol.
>Megprobalok kozel olyan kritikus lenni, mar csak azert is, hogy segitsem
>valamennyire, hogy minket megertsenek. A mi oldalunk szelso polusanak
>gondolkodasmodja egy lenyegeben hasonlan irrealis fantom ellen kuzd, es emiatt
>hajlamos -- foleg erzelmileg -- tulreagalasokra. Itt is joval erosebb az
>irtozas a masik polustol, mint ami realis helyzetmegitelesbol kovetkezne,
>ezert ezt az irtozast se tudjak megerteni "odaat", es ez is erositi az
>ellenreakciokat, igy egy remekul mukodo lancreakcio zajlik, lenyegeben a mai
>napig, bar '94 ota kicsit csokkenoen. Az Antall-kormany kutya rossz kormany
>volt, es kisse tullepte a demokratikus korlatokat is. Az itteni reakciok
>azonban nem ezzel voltak aranyosak, hanem azzal a remkeppel, hogy a masik
>oldal formalissa fogja akarni es tudni tenni a demokraciat, bebetonozza magat
>a hatalomba, majd altalanos gyakorlatta teszi azt, hogy az emberek
>elorejutasat ez a ketpolusu felosztas fogja meghatarozni. Hogy burkoltan vagy
>nyiltan numerus clausus jon, kulonfele helyeken. Amely egyebkent nemcsak a
>hitleri ertelemben zsidokat fogja erinteni, hanem mindenkit, aki nem fog
>"egyutt uvolteni a farkasokkal". Az Auschwitz-felelem ugyanis korantsem csak
>zsidoban lehet erosebb a Trianon-felelemnel, az ember nemcsak akkor felhet
>attol, hogy valakiket ismet a Dunaba fognak loni, ha sajat magat kepzeli a
>partra. Egy "keresztenyre" a ket remalom (az orszag megszunese illetve egyes
>polgarainak kiirtasa) barmelyike hathatott erosebben a masiknal, majd a
>toresvonal dramai gyorsasagu melyulese a mi oldalunkat szarmazastol
>fuggetlenul osszeforrasztotta ebben a kozos felelemben. Az
>Antall/Boross-kormany tavozasat nem ugy akartuk, majd nem ugy orultunk neki,
>mint egy rossznak tartott kormanyet, hanem mint letbiztonsagunk
>megerosodeset. Ezt a masik oldalon erthetoen nem lattak at, es oktalan
>gyulolet jelekent fogtak fel.
>
> (Zarojeles kozbeszuras: bizonyara sok olvaso kivancsi arra, hogy en vajon
>milyen modon vagyok erintett Auschwitz-ugyben; mivel szeretem a nyilt lapokkal
>valo jatekot, bar szokatlan, de kiterek erre is. Nem lesz tul egyertelmu,
>ugyanis lenyegeben "belga" vagyok, egyreszt mert edesapam csaladjat erintettek
>a hitleri torvenyek, edesanyamet nem, de ennel is fontosabb, hogy
>edesapamek, akik Oroshazara kerultek gettoba, igy ahhoz a kivetelesen
>szerencses toredekhez tartoztak, akiket nem Auschwitzba, hanem Becs melle
>deportaltak, es az egesz csalad egy kivetellel (nagymamam egyik,
>munkaszolgalatos testvere) tulelte a haborut. Ennek nyoman Auschwitz bennem
>elo hatasa - tapasztalataim szerint - eleg tavol van mind attol, ami az
>igazan erintett csaladok tagjaiban, mind attol, ami az egyaltalan nem
>erintettekben el.)
>
> "Lenyegeben hasonloan irrealis fantom", irtam. Kicsit talan tulzasba vittem
>a szimmetriara torekvest. Ugyanis arrol melyen meg vagyok gyozodve, hogy a mi
>oldalunk ugyanugy Magyarorszag javat akarja, mint a masik; "odaat" pedig ugyan
>emlitesre nem melto szamban (orszagosan kb. ezres nagysagrendre tippelek)
>gondolnak uj zsidouldozesre, es peldaul a demokracia felszamolasara se volt
>komoly szandek, de a mi oldalunk kulonfele merteku elnyomasara vannak
>szandekok. Ezzel egyutt az Antall-kormany alatt ezek a szandekok nem voltak
>erosebbek, minthogy mukodtessenek egy, a mi felelmeinket allandoan gerjeszto
>kommunikaciot, es veghezvigyenek nehany demonstrativ, az orszag szeme elott
>allo embert erinto akciot. Csak nagyon keveseket erintett egzisztencialisan ez
>a visszaszorito szandek, es talan nem is volt mas cel, ezert nem tudjak a mi
>erzeseinket megerteni.
>
> Az onkormanyzati valasztasok utan irtam egy remenykedo elemzest, amiben a
>remenyeim foleg a Polgari Szovetseghez kotodtek, marmint hogy egy europai
>jobboldalt fognak kialakitani, amitol nem kell majd felnunk akkor se, ha
>kormanyon lesz. Ma mar nem vagyok ilyen optimista. A fent leirt helyzet eleg
>termeszetes velejaroja (elorelathattam volna) hogy a fenyegetettsegerzest, az
>irtozast egy oldalon csokkenti a kormanyra kerules, de noveli az ellenzekbe
>kerules. Nalunk '94-ben azonnal ereztem a csokkenest, ezt "vetitettem ki" az
>egesz politikai eletre. (Erdekes egyebkent, hogy 1990-94 kozott a kormanyra
>kerules nem segitett ugy a masik oldalon pszichesen, mint aztan a
>mienken. Ennek tobb oka lehet: egyreszt az elso szabad valasztas utan eros
>erzesuk volt, hogy a regi hatalom megtartott bizonyos befolyast, masreszt
>eleve letezhetett egy kisebbrendusegi erzesuk, vegul, de talan elsosorban: az
>a szociologiai jelenseg, hogy a sajto munkatarsai foleg a mi oldalunkrol
>szarmaznak, nagyreszt semlegesitette a kormanyzati pozicio csillapito
>hatasat.)
Koszonom mindenki turelmet, aki elolvasta. Ha novemberben befejeztem volna,
akkor a parlamenti partok mozgasarol irtam volna me'g: melyik (pl. az MSZP)
miert kerult szerintem arra az oldalra, ahova. Ez itt a 227. sornal nem tunik
eleg fontosnak, talan majd maskor. Annyit leirok belole, hogy mai eszemmel
nezve a '94 eleji haromreszes Tolgyessy-cikkem konnyen lehet, hogy a felszinen
mozgott, es annak a konfliktusnak (Tolgyessy es az SZDSZ tobbi vezetoje
kozott) a melyen is dolgozhatott mindez is.
Monta'gh Bala'zs
|
+ - | Az alapszerzodesrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Montagh Balazs valaszol a 1203-as szamban 1201-es irasomra.
>Nem allitom, hogy mindez szerintem pontos. Abban szerintem is Gabornak van
>igaza, hogy a labjegyzet nem az elszakadasrol, hanem a teruleti autonomiarol
>valo lemondast jelenti.
Helyes, tenyleg ezt mondom. Szo szerint a kollektiv jogokrol valo
lemondas all benne. Megpedig oly modon, hogy a labjegyzet azt allitja, ez
nincs benne az 1201-es ajanlasban, hat szerintem igencsak benne van.
Az RMDSZ es a kormany egyarant azt probalja megmagyarazni, hogy semmifele
lemondas nem tortent, az RMDSZ azert, hogy a harcat a kollektiv jogokert
folytathassa, a kormany azert, hogy megmagyarazhassa, miert kellett ilyen
alapszerzodest alairnia. A romanok jobban ertik a helyzetet, gratulaltak
is, hogy ilyen jol egyetertenek a magyarokkal az egyseges nemzetallam
fontossagaban. EZ a helyzet, ezen magyarazkodas nem segit.
>De a lenyeg az, hogy Frunda szerint nem baj ez a lemondas.
Ezt en nem tudom kiolvasni az interjubol. Szerintem Frunda
azt mondja, hogy lemondas nem tortent. Messze nem ugyanaz. Vagy el-
neztem volna valamit ?
>Gabor szerint az 1947-1968 kozott fennallo szekely autonomia bizonyitja,
>hogy ez realis koveteles. Szerintem nem bizonyitja, ket okbol. Az egyik, hogy
>a Varsoi Szerzodes tagallamakent a romanokban "szunetelt" az a komplexus, hogy
>realis veszely a hatarok megvaltoztatasa.
Nem, a korabban letezo Magyar Autonom Terulet nem bizonyit semmit,
csak azt, hogy a romanokat ra lehetett erre kenyszeriteni, barmennyire is
uta'lta'k. Ugyanis a romanokban a komplexus egy pillanatig sem szunetelt es
amint erre alkalmuk nyilt, meg is szuntettek az autonomiat. Most sem adtak
volna maguktol, csak kenyszerites hatasara. A kenyszeritesre az osszes eszkoz
a kezunkben volt, elszurtuk. Elszu'rta'k.
>A masik ok, hogy Petru Groza
>(akinek nagyon jo magyarorszagi emlekei voltak, kimondottan magyarbarat volt)
>megtehette azt, hogy autonomiat adott a szekelyeknek, mert o NEM VOLT
>VALASZTOTT POLITIKUS. A jovoben szerintem erre nincs esely.
Abban egyetertunk, hogy nem adtak volna konnyen. Egyetertek Balazzsal,
hogy ez egy valasztott politikus eseteben sokkal nehezebb lett volna. Vala-
milyen szintu autonomiara lett volna esely. Szerintem az eselyek latol-
gatasat itt be is fejezhetjuk, hiszen megerzesen felul nincs a kezunkben
erv. A hiba nem itt van.
>Ez nem jelenti azt, hogy nem tartanam
>jogosnak, amit egy elkepzelt szekely autonom terulet gazdasagi megsegiteserol
>irt. En mellette lennek, csakhat ehhez me'g az 1947-es allapotok
>visszaallitasa SE lenne eleg, ehhez az kene, hogy ez a terulet Bukarestet
>megkerulve alakithassa a kulkereskedelme't, amiben senki se bizhat komolyan.
OK, pontositom, mit akartam mondani. A romanok azon kuzdenek, hogy
a magyar es roman teruletek fejlettsege pontosan egyforma legyen. Tekintve,
hogy a roman teruletek tobbsegben vannak, ez csak a magyar teruletek fej-
lodesenek visszafogasan keresztul lehetseges, amire a kozpontositott koz-
igazgatas remek eszkoz. Ezt meg is teszik allandoan. Az ott elok ezt eletuk
tonkretetelekent elik meg es joggal. Minnel tobb eszkozt el akarnanak venni
a kozponttol, hogy ez a "nivellalas" ne folytatodhasson. Az allandoan val-
tozo autonomiaelkepzelesek ezt (is) celozzak, tapogatjak, mit lehetne
lenyomni Bukarest torkan, mit lehetne toluk elvenni. Egy terulet egyeb-
kent nyugodtan alakithatja a kulkereskedelmet a kozpontot megkerulve,
Gyor sem kerdezi meg Budapestet, kereskedhet-e Ausztriaval.
>Ami Bretagne-t illeti, itt Gaborral ket okbol nem ertek egyet. Az egyik (itt
>felreertheto voltam), hogy amikor a centralizalt francia modellrol, mint a
>romanok szerint kovetendo peldarol beszeltem, akkor nem Bretagne mint regio
>jogara gondoltam, hanem arra, hogy KI NEVEZI KI a regio vezeteset.
Kisse mar kimentek a fejembol a regionalis model reszletei,
de arra meg biztosan emlekszem, hogy a regionalis tanacs valasztasok
utjan all fel. Hogy ezek utan formalisan ki nevezi ki ennek a fejet, az
szerintem nem fontos. Lenyeg, hogy a regio lakossaga maga valasztja a regiot
vezeto szervet.
>Bretagne nem breton autonom terulet, hanem egy a francia regiok kozul.
Valoban. Ez a regionalis model trukkje. Vannak regiok, peldaul
a Rhone-Alpes, ami semmifele kulturalis egyseget nem szimbolizal, nem
is veszik tul komolyan. Vannak regiok, mint Bretagne, Provence, Korzika,
ahol a kozponttol valo fuggetlenedes eszkoze, itt komolyan veszik.
>hat az
>a keves ember, akit me'g erdekel a breton nyelv, biztos egeszen oda lenne, ha
>lenne breton nyelvu egyetemi kepzes Franciaorszagban. Tudtommal altalanos
>iskolai sincs.)
Van altalanos iskolai es kozepiskolai is, egyetemi tenyleg nincs.
(a rennes-i egyetemen azert ketnyelvuek a feliratok) Mindez azert, mert a
bretonok tul keson kaptak az autonomiat. Ok a 20-as evek ota voltak szenvedo
alanyai egy olyan durva beolvaszto politikanak, amit Ceaucescu probalt
meghonositani. Voltak ok is "bunos nemzet", mert a francia csapatok vereseget
a masodik vilaghaboru elejen felszabaditaskent ertekeltek. 60 ev azonban
60 ev es mire az autonomia megjott, ok mar feladtak nyelvuket. Szerintem
a romanok is erre jatszanak. Az ido roppant fontos lenne ...
>Hogy itt valami nem stimmel, azt Gabor is erezheti, mert az irasa vegen
>tobbek kozott az all, hogy etnikai autonomia helyett kulturalis autonomiat
>kene kovetelni. Ezzel meglepett, hiszen eddig mindvegig az 1201-eshez fuzott
>labjegyzetet ostorozta, az 1201/11. pedig a Szekelyfoldon mukodtetheto autonom
>kozigazgatasi szervekrol szol.
Rendben, pontositok. Az *elerheto maximumot* akarnam kepviselve latni
a kormany reszerol. Hogy ez micsoda, ezt ket dolog kell meghatarozza, az egyik
az erdelyiek meghatarozo kepviseloje, az RMDSZ allaspontja, mire van szuk-
seguk, a masik a nyugati orszagok allaspontja, mit tamogatnak. Ez utobbi
nem egyszeru kerdes, tekintve, hogy ezeknek az orszagoknak csak nagy
vonalakban van fogalmuk az itteni helyzetrol. Most peldaul arrol beszelnek,
hogy a szerzodes megelozott egy "uj Jugoszlaviat", ez azert meglehetosen
sulyos mellefogas, amikor a kisebbsegi magyarok meg egy kovet se dobtak soha
allamhatalmi szervekre. Amikor en azt irtam, hogy "etnikai" helyett
"kulturalis" autonomia kell, csupan azt akartam mondani, hogy taktikai
okokbol a dolog nevet meg kell valtoztani. De most leirom
direktben: *maximalis* autonomia kell, a leheto legtobb szabadsaggal.
Ez elso korben a kollektiv jogok elismereset jelenti, aztan az erre
alapulo autonomiaban egyre tobb jogkor elvetelet a centrumtol.
Hogy minek hivjuk, mellekes. Ennek a folyamatnak torte gerincet az
alapszerzodes.
>Az egyik, hogy (mint a Nepszabadsag nemreg megirta) a
>NATO-ba az elso korben folveHETo orszagok koret 1997 elejen ki fogjak jelolni.
>A magyar kormany viselkedesebol konnyu kitalalni, hogy komoly figyelmeztetest
>kaptak: ebbe csak magyar-roman alapszerzodessel kerulhetunk.
Ez valoban igy lehetett. En pedig ugyancsak a Nepszabadsagban olvastam,
hogy az az ember, akibol Christopher utan hadugyminiszter lehet (felteve,
ha Clinton-t megvalasztjak) azt talalta nyilatkozni, hogy nem erti, minek
ez a nagy sietseg a NATO bovitesenel, amikor az EU is kitolta a bovites
idopontjat. Boven lett volna meg ido, de mint azt a legelso cikkemben is
irtam, a magyar kormany az elso ures igeretre otthagyott csapot-papot.
>Ami azt illeti, hogy miert kell nekunk a NATO: nekem azert, hogy a kovetkezo
>kb. 50 evre nyugodt legyek afelol, hogy barmi is tortenik Oroszorszagban, mi
>nem kerulunk ujra orosz befolyas ala; a kormanynak valoszinuleg azert, mert
>fel attol, hogy ha az elso korben nem kerulunk be a NATO-ba, akkor az elso
>korben az EU-ba se fogunk.
Az Oroszorszaggal kapcsolatos felelmeimrol en is irtam hasonlokat,
azota megvaltozott a velemenyem. Oroszorszag Csecsenfolddel sem bir el, nem
hiszem, hogy a belathato jovoben akarmerre is terjeszkedjen. Eppenseggel
en most mar azt szeretnem latni, hogy egy kicsit megerosodjon, hogy az
o befolyasa is ervenyesuljon a tersegben es ne legyenek ezek a kicsi,
gyenge orszagok kiszolgaltatva a nyugatiak minden szeszelyenek.
Megoszlanak a velemenyek arrol, az EU-csatlakozasnal feltetel-e
a NATO-tagsag. Biztos nem feltetel (Ausztria ... Finnorszag ...), de egy
ilyen szegeny orszagnal, mint a mienk, biztosan elony. Csak ezt elobb le
kell nyomni a magyar tarsadalom torkan. Amellett, hogy most mar en is
szivesen latnam a hadsereg allapotanak valamelyest javitasat (itt nem
feltetlenul uj fegyverekre gondolok, hanem a mukodokepesseg fenntartasara
es a hivatasos allomany eletkorulmenyeinek javitasara), azert a NATO-csat-
lakozas koltsegeit nehez lesz megemeszteni a magyar tarsadalomnak. Meg
ez a szerencsetlen vadaszgep-ugy is hogy huzodik, mennyibe fog kerulni
a tobbi tetel ? Szerintem Magyarorszag NATO-csatlakozasa mellett az egyet-
len erv a nyugatiak reszerol a hadfelszereles-piac.
>Azt hiszem, Gabor lenyegeben elismerte, hogy amit "a kormany ideologusairol"
>a multkor irt, az teves volt, hiszen egyreszt Fuzes Oszkar nem a kormany
>ideologusa, masreszt ha az lenne, akkor se azt irta (a Gabor idezte sorok
>szerint), hogy a szorvanyban elokert nem kell a kormanynak tennie semmit. Csak
>annyit irt, hogy veszelyben vannak.
OK, a "kormanyideologus" kitetelt visszavonom (ki kormanyideologus
egyebkent ?), helyettesitem mondjuk "MSZP-hez kozelallokkal". Tovabbi
forrasaimat sajnos nem nevezhetem meg, de a fenti cikkben nem az all, hogy
veszelyben vannak. O a magyar kisebbseg egy reszenek eltunesevel tenykent
szamol.
>Egyebkent
>defenzivaban van: annyit tesz, hogy cafolja az ellenzeki allitasokat, amelyek
>szerint az alapszerzodes az erdelyi magyarok elarulasa.
Van is miert neki. A defenzivat ugyan en mashogy is el tudom kepzelni,
de amit eddig olvastam, az a kovetkezokeppen foglalhato ossze.
1. Tovabbi engedmenyekre nem volt esely.
2. Kell a szerzodes a NATO-belepeshez.
3. A szerzodesben igazaban nem is mondtunk le semmirol.
4. Igazabol az erdelyiek is az alairast akarjak (maskepp: az RMDSZ nem legitim
kepviselete az erdelyieknek)
5. Az autonomiaban idejetmult szeparatizmus testesul meg (maskepp: az erdelyi
magyarok felemelkedese a romanok felemelkedesen keresztul valosuljon
meg, egyfajta nagy tortenelmi kibekules elojateka a szerzodes)
Az 1., 2. es 3. pontrol sokat beszeltunk. A 4. es 5. pontot
meglehetosen ellenszenves ervelesnek tartom. Hogy jon ahhoz egy kormanypart,
amely buszken hangoztatja, hogy a tobbseg valasztotta meg es ezert joga
van akarhogy eljarni, hogy megkerdojelezze, mit csinal az RMDSZ, ami az
ottani magyarok tobbsegenek bizalmat elvezi ? Az onkormanyzati valasztasok
ebbol a szempontbol erdektelenek, Magyarorszagon is a fuggetlenek arattak
a helyhatosagi valasztasokon, de a parlamentbe mar nagyon keves (semmi ?)
fuggetlen jelolt jutott. (Erdekesek lesznek viszont a mostani valasztasok)
Az 5. pont latszolag rokonszenves, csak az a baj, hogy legfeljebb
onamitasra alkalmas. A romanok ugyanis egy pillanatig nem tettek le arrol,
hogy orszagukbol egyseges nemzetallamot csinaljanak es betu szerint ehhez
mi most beleegyezesunket is adtuk. Nagy tortenelmi kibekulesre valoban
szukseg lenne, de nem olyan aron, ami osszerombolja az erdelyiek elet-
eselyeit. Igy az ilyenfele erveles szamomra ugyanazt jelenti, mint a
kommunizmus alatti "orok baratsagi" szerzodesek a "nepek baratsaganak"
megerositesere, mikozben Ceaucescu minden modon elnyomta az erdelyi magya-
rokat.
Udv, Gabor
UI: Balazs SZDSZ-es cikkere kesobb valaszolok, mivel ez az iras mar
igy is tul hosszura sikeredett.
|
|