Kedves Fischer Gyorgy,
En nem tudom, hogy milyen vilagban eltel de az altalad eloadott verzio
az eutanaziarol enyhen szolva is uldozesi maniara vall.
En semmi olyan nem allitottam amit Te ott leirsz.
A valakinek a helyzete remelnytelen meg tobbe-kevesbe lathato dolog.
Egy 70+ eves ember minden belso szerveben attettel egy raktol tenyleg
nagyon sokat szenved. Nem tudod elkepzelni, hogy sajat maga is szeretne
meghalni amikor meg embernek erzi magat es nem kivanja megvarni azt a
stadiumot amikor nyuszito es verzo huscafatta valik? (Meg ha nem szo
szerint rossz ennyire a helyzet az O" velemenye nem szamit?)
Nem kell ide semmilyen bizottsag de mi van ha O" maga akarja?

Kulonben erdekelne, hogy a Mihaly altal fejemre olvasott, a beteg altal
adagolt morfium hogyan NEM valik eutanazias eszkozze. Vegulis a marfin
tuladagolasba is bele lehet halni es ha tenyleg annyit ad maganak a
beteg amennyit akar .......

A peldadban szereplo eset (joindulatu daganatot eltavolitanak de a beteg
fel, hogy hazudtak neki) sajnos VALO IGAZSAG mert peldaul Magyarorszagon
az orvosok ott hazudnak a betegnek ahol jolesik nekik (ismetelten a masik
ember semmibevetele).
Itt ahol angol tpusu orvoslas van (ami szinten nem arrol hires, hogy nagyon
emberseges) mar az is oriasi elmeny volt, hogy az orvosok nem probaltak
velem ugy beszelni mint egy ertelmi fogyatekos ovodassal (mert otthon sajnos
az a szokasos). Ha pedig valakit (vagy valamilyen csoportot) egyszer
hazugsagon kapnak akkor termeszetes, hogy utanna az ember mar nem bizik
benne (-u~k) annyira.
"Kit a kigyo megmart az a gyiktol is fel."

Zsoter Andras

Kedves Zoli (Balazs):

Fejen talaltad a szeget, miutan az elmult napokban ez volt az
egyetlen kielezett cikk a Wall Street Journalban. Mint a cikk
kiemelte a kereszteny vallason kivul a libiizmus mas vallasokat
is erint. Az egesz cikkben a legcinikusabbnak azt talaltam, hogy 
a leghangosabban a Bush nevevel femjelzett csapat allt a libiiz-
mus es New World Order vedelmeben. Koszonom a begepelt anyagot 
es orulok, hogy egy elozo forumtarsunk unszolasara beirtad fog-
lalkozasod is, igy tutti, hogy irasodnak rogton mas foganatja
lesz.

NPA

A FORUM  olvasokozonsege ugy dontott, hogy az  alapszerzodesek miatt
levelben fordulunk a Kormanyhoz. Minden hozzank csatlakozot  orommel
varunk. Aki nem egyenileg kivan irni, es egyetert az alabbi levelben
foglaltakkal, az legyen szives kuldje el nekem a teljes nevet, es E-
mail cimet. Ez lesz az "alairasa" a level aljan. A levelet az ossze-
gyult alairasokkal egyutt, *egy peldanyban* fogjuk postazni.
/*----------------------------------------------------------------*/
Cimzett: Magyar Koztarsasag Kormanya
Targy:   Magyar-Szlovak, Magyar-Roman alapszerzodes
                                                                 
Tisztelt Miniszter Urak, Miniszerelnok Ur !

Rendkivul nagy aggodalommal kovetjuk  a Magyar Koztarsasag  kormanya,
Romania valamint Szlovakia kozott,  a megkotendo  alapszerzodesek er-
dekeben folyo targyalasokat.
Megitelesunk szerint sem Romania, sem Szlovakia nem  olyan szellemben
all a szerzodesek kerdeskorehez,  amely Magyarorszag reszerol egy va-
lodi  baratsagi  szerzodes alapjaul elfogadhato  lenne. Hianyoljuk az
erintett magyar kisebbsegek legalabb kulturalis  onrendelkezesere vo-
natkozo es  szamonkerheto  garanciakat. Kritikusnak  tartjuk, hogy az
emlitett kisebbsegek helyzetenek tenyleges javitasa helyett,  altala-
nos igeretekert csereben Magyarorszag hatargaranciakra vonatkozo pon-
tok alairasat latolgatja.
Hatarozott  velemenyunk  szerint a szerzodesek megkotese nem javitja,
illetve  a szerzodesek megkotesenek ideiglenes elhalasztasa nem fogja
rontani Magyarorszag eselyeit az Europai Kozosseg tagallamava valasa-
hoz.
Hiszunk abban, hogy a hagyomanyosan jol  funkcionalo  magyar kulpoli-
tika kepes lesz a  szerzodes meghiusulasaban rejlo nyilvanvalo takti-
kai lehetosegeket  kihasznalni, Magyarorszag politikai sulyat  a ter-
segben tovabb novelni.

En irom korabban:
>Mi a bajod a bosszuallassal? Akarhogy is ragozzuk, az egyen szempontjabol
>minden torvenyes buntetes a tarsadalom intezmenyesitett bosszuallasa. Akkor
>meg nem ertem mi ez a fanyalgas a szoval szemben. Egyaltalan miert szegyel-
>led, hogy bosszut akarsz allni a gyilkosokon ? Talan nem erdemlik meg ?
      Kolos valasza:
>Tamas batya, most idefigyeljel: cikkem tobb reszet sem ertetted. A fentiek
>alapjan ez nem kulonos dolog. Azt sem ertetted, hogy en NEM AKAROK BOSSZUT
>ALLNI. Veled ellentetben.
      En sem AKAROK, de nem lenne ellentetes az erkolcsi elveimmel. A rend-
szervaltas kornyeken egyenesen elfogadhatonak tartottam volna...
Engem felettebb szorakoztat a te "NEM AKAROK BOSSZUT ALLNI" kijelentesed.
Te csak meg akarod oket buntetni, barmiaron.....de semmikeppen ne tunjon
bosszunak, mert azt a biblia tiltja, nemde ? Ez a szorakoztato az egeszben:
amikor valaki olyat akar csinalni, ami ellentetben all fennenhirdetett el-
veivel. Megoldas: hivjuk a cselekedetet maskeppen...modjuk szamonkeresnek.
Mindjart mas lesz a leanyzo fekvese..
A baj csupan azokkal -peldaul velem - van, akik felszavakbol nem akarnak,
nem hajlandoak megerteni teged...

>Amugy ujra folidezhetem: embertelensegre nem lehet embertelenseg a valasz,
>kulonben a helyzet nem javul, hanem rosszabbodik.
     Hagyjuk az "embertelenseg" szot, eppen eleg erzelmi, es erkolcsi mel-
lekjelentese van ahhoz, hogy  megint zsakutcaba vitatkozzuk magunkat vele.
Ujrafogalmaznam a problemat ehelyett. Elfogadhato-e olyan egyenek likvida-
lasa, akik egy tetszoleges kozosseg torvenyeit felrerugva, a kozosseg tag-
jait likvidalgattak korabban ? Ad-e ilyen dontesnek legitimitast az "inte-
resting times", mikor a ket derekszognyi tarsadalmi fordulat meg egyertel-
mu, es a delikvensek meg nem biztos, hogy veszelytelenne valtak?
Az utobbi kerdes reszemrol koltoi, hiszen Ceausecu targyalasa es kivegzese
pozitiv valasz erre, hiszen a torvenyessegtol olyan messze voltak,mint Ma-
ko Jeruzsalemtol.Vajon bosszunak -moralis lepesnek-tekintheto Nyikolaj ki-
vonasa felesegestol a forgalombol, vagy amoralis, de kezenfekvo,termesze-
tes, hogynemondjam determinisztikus lepesnek ?
/*---*/
Egy kis alkalmazott olorinologia kovetkezik, a gyengebb idegzetuek nyugod-
tan nyomkodjak a PgDn gombokat. Naszoval:
       Hajdanan Kolos irta(#kiemeles# tolem): 
>a hazugsag pedig ott jelentkezik, hogy Goncz #nem beszel# arrol, hogy a
>felelossegrevonas miert nem tortent..
       Erre jott a valaszom:
>Ezzel nem vitatkozom. Nezd meg a _hazugsag_ cimszot egy magyar ertelmezo
>keziszotarban.
       Kolos megint:
>Mintha Balogh Evat hallanam... Mi a #valotlan allitas# ha nem hazugsag ?

Itt mintha mar kapisgalna a fiu, hogy (hazugsag == valotlan allitas), de
alabb kiderul, hogy koran voltunk optimistak:

>Goncz "bosszuallast" emleget, de ezt csak ugy teheti meg, hogy nem beszel
>egy apro de lenyeges dologrol: a hazai helyzetrol, ami miatt kiderulhetne,
>hogy SZO NINCS BOSSZUALLASROL. Igy maris hazugsagga valik (a hazugsag re-
>szeve), ez az aprocska "elhalgatas"....

Mondom, Kolos, hogy surubben kene lapozgatnod a Magyar Ertelmezo Keziszo-
tart..igy, hogy korulirtad, mar ertunk teged. Te a *csusztatasra* gondolsz.
/*---*/
>Ha nem ertetted a magyarazatot, akkor azert van ez, mert Goncz kijelen-
>tesenek sulyat es hazai kozegben vetett hullamait nem tudod folfogni.
Hogy Gonzcpapanak mekkora sulya van, annak becslesere kivaloan alkalmas a
kozfunkciojanak leirasa, miszerint lebeg a partok felett....mint egy lufi.
Folosleges ennyiszer 99 sort szanni egy lufi lebegtetesere.
Mellesleg ha Zurichben jarsz, eppen ezert enekelhetned, felolem az Inter-
nacionale dallamara is -- nyugodtan, ra se rants a prozodiai helyessegre--,
hogy "Sajtbol van a ho-old, sajtbol van a ho-old"//Tamas

Tapolyai Misi kerdezte a kormany telefax-szamat. Megtalaltam a 
Kulugyminiszterium Sajtoosztalyanak fax-szamat az egyik gopheren:

(36) 1 1563801

Udvozlettel,

Andras

In fact, the major watchdogs of anti-Semitism - the Anti-Defimation League
and the American Jewish Committee - have been reluctant to do that, for
fear of antagonizing a politically powerful movement. Their situation is
especially tricky because some of their members sympathize with the
conservative movement. "It's wrong-headed to label a very large segment of
the American people as the enemy," says David Harris, head of the American
Jewish Committee, though he adds that the group remains firmly opposed to
school prayer.
Mr. Reed, the Christian Coalition leader, says Mr. Robertson didn't
realize the terms he used could be construed as anti-Semitic, and adds,
"When our Jewish collegues explained that these terms were ones that they
felt had anti-Semitic overtones, he immediately and swiftly repudiated
them."
"THEY DON'T SEE THE AGENDA"
Jewish fear is especially palpable in cities and towns in the South,
Southwest and Midwest where groups like the Christian Coalition have been
electing candidates to local government. It is in places such as
Birmingham, Mich., Phoenix, and Plano, Texas, far removed from New York
and other East Cost centers of Jewish culture and political clout, that
Jews feel most vulnarable and frustrated.
"I don't think the Jewish community has woken up to what's going on," says
Mrs. Wagenheim, the Birmingham mother. "I think they are being so cautious
to be quiet and not make waves that they don't see what the total agenda
is. There really is a push to impose religion - and not my religion - on
me."
In Phoenix, Jewish leaders are strugling with growing fears after some
Jews woke up one Sunday morning last month to find glossy purple flyers
hanging on their front doorknobs advertising a free video on the life of
Jesus. The video was part of an evangelical crusade that targeted Jews and
nonfundamentalist Christians.
While the flyers weren't intended to offend, they struck an especially
nervous chord. Last year, crosses were burned at two Phoenix-area bagel
stores and a synagogue. At an emergency meeting last week, area Jewish
leaders decided to object to the increase in proselytizing.
Rabbi Robert Kravitz, a Phoenix representative of the American Jewish
Committee, recalls the woman who called him recently to complain that her
son was handed a book by a fifth-grade classmate and told: "Read this."
The book was about Jesus. "People are starting to talk in terms of, 'We
are being persecuted,'" he says.
HECKLING IN TEXAS
In Texas, Howard Shapiro, a Jewish lawyer, says he was jolted by the
anti-Jewish sentiment that erupted during a local school-board campaign.
Mr. Shapiro, who has been president of the board, is no liberal; a
self-described "Republican moderate," he is married to a Republican state
senator and is a friend of Sen. Gramm. But in 1992, after announcing a
controversial decision to introduce condom demonstrations in the schools,
Mr. Shapiro says he was hecled with shouts of "dirty Jew" at a public
meeting and had to be escorted out by police.
Throughout last year's school-board campaign, Mr. Shapiro says, his
opponents referred to themselves as "Christians" - emphasizing, Mr.
Shapiro says, that he wasn't a Christian. In their campaign apperances,
three Christian candidates all indicated they wanted to bring prayer back
to the schools. Mr. Shapiro and two liberal allies were defeated.
"They want Christian prayer. It's a violation of the Constitution," says
Mr. Shapiro. "People ought to be able to worship the way they want,
without having it shoved down their throats." The board's new president
says there hasn't been any discussion yet about prayer, and that the board
will be "bound to uphold the law."
The current climate is, in a bizarre turn of events, pushing mainstream
Jews and Orthodox Jews into a bit of role reversal. The mainstream Jews,
many of whom never felt anti-Semitism was a part of their lives, are
finding themselves preoccupied by the issue - and are speaking out about
it. On the other hand, Orthodox Jews, who traditionally complained about
anti-Semitism, are instead welcoming the religious right and scoffing at
suggestion of bigotry.
"Moving to the right is a blessing for the country." says Rabbi Joseph
Gopin, a West Hartford, Conn., rabbi with the increasingly popular Chabad
movement, a branch of Hassidic Judaism. "The government should support
religion."
Indeed, so far the primary issue that has divided mainstream Jews from the
religious right, conservatives and Orthodox Jews is school prayer. In
Michigan ,for example, the board of education's "mission statement," which
declares "religion and morality and knowledge are necessary to good
government" and contains several references to God and prayer, passed 8-1.
Only Kathleen Strauss, the board's one Jewish member, voted agains it.
"I am perfectly supportive of teaching values in schools, of right and
wrong, says Ms. Strauss. But as a member of a religious minority, I'm very
leery of having a Christian or any other religion imposed in schools."
For nearly half a century, Jews have been at the forefront of the drive to
keep prayer out of public schools - not because they oppose prayer but
because they fear that in most communities with large Christian majorities,
prayer would become Christian in nature. To many Jews, that becomes a
slippery slope in which Jews are singled out and even targeted. Most
mainstream Protestant groups, along with most religious minorities such as
Buddhists and Muslims, also oppose school prayer.
"We can't be watchdogs over every classromm," says Harriet Abrahm, a
representative of the American Jewish Committee in Tampa, Fla. "I grew up
in a small town in Alabama in the 1950s and the teacher would begin each
morning, 'Let's pray for the one among us who is not a believer.' That was
me."
Recently, Tampa's local board of commissioners passed a resolution calling
for the return of prayer in the schools. That rekindled Mrs. Abrahm's
fears. "If this is a 'Christian nation,'" she worries, "maybe you,re not
American."
Folytatast mint WSJ art. III. keresd   Udvozlettel  Balazs Zoltan  :-{

--- Ha unod a hosszu, unalmas fejtegeteseket a liberalizmusrol, ugord at ! ---

Tisztelt Forum !

Ha vegignezzuk a Forum multjat, elkeseredett liberalis-konzervativ
osszecsapasok csatatereiben gyonyorkodhetunk. Ugyanakkor nekem ugy tunik,
hogy az emberek tobbseget ezek a vitak abszolut nem erdeklik. Mint Egey Attila
is irta, sokunk egy cseppet sem ideologiai megfontolasok alapjan all
egyik vagy masik oldalra. Ugyanakkor a Forum strategiak legosibbje, a
loveszarokhaboru megkoveteli, hogy az erkezes utan mindenki gyorsan arkot
valasszon aztan hajra. Ebben az irasban arrol szeretnek elmelkedni, miert
tartom rossznak ezt a megkozelitest. De elobb jojjon egy dilettans
eszmefuttatas a liberalizmus es konzervativizmus szeleirol es kozeperol.

Mint irtam, szamomra a liberalizmus olyan eszme, amely a magam es masok
szabadsagara helyezi a hangsulyt. Szelsoseges esetben az ezen elv szerint
szervezodott tarsadalomnak nincs szuksege ellenorzesre, hiszen minden tagja
mindig figyelembe veszi a tobbiek szabadsagigenyet. Ez az anarchia. Mielott a
T. konzervativ Forumtarsak megvetessel tovabbolvasnanak, azert gondoljunk bele
egy pillanatra : nem lenne ez szep ? Egy tarsadalom, melyben mindenki felnott,
onalloan es optimalisan gondolkodo es cselekvo ember ? Szepnek szep lenne, de
utopia. Ha liberalis alapon mukodokepes tarsadalmat akarunk letrehozni, fe'ket
kell beepitenunk az ellen, hogy mindenki a sajat erdeket (szabadsagat) tartja a
legfontosabbnak es igy osszerontja a tarsadalmi felepitmenyt. Ez a fe'k egy
aldozat mindenki szabadsagdarabjabol a tarsadalom mukodokepessegenek
garantalasara. Ez az aldozat lehet egy szabalygyujtemeny, ami korlatoz ugyan,
de csak a szukseges mertekben. Kimondhatja peldaul, hogy emberoles
bun.

Kozelitsunk most a masik oldalrol. A konzervativizmus nekem azt jelenti, hogy
az emberek eletet szabalyokkal (ideologiaval, hittel, stb.) iranyitani
kell. Szelsoseges esetben ez a szabalyzat teljes es minden helyzetben megadja a
tennivalokat. Mielott megvetessel tovabbirnek, azert elgondolkodom : nem lenne
ez szep ? Egy tarsadalom, amelyben mindig mindenre van valasz, nincs tobb
vacillalas, gond, csak hatekony iranyitas ? Szepnek szep lenne, de utopia. Ha
konzervativ alapon mukodokepes tarsadalmat akarunk letrehozni, a szabadsagnak
helyet kell engednunk annak tudataban, hogy nem tudunk teljes
szabalygyujtemenyt alkotni. A nyugati tarsadalmakban kezenfekvo (mert sok ezer
even at csiszolodott) iranyito a kereszteny hit. Ennek egyik alapveto tezise
kimondja peldaul, hogy az emberoles bun.

En ezek utan ugy latom, hogy teljesen mindegy melyik iranybol kozelitunk a
"hatar" fele, ugyanoda jutunk. Mar csak az a kerdes, hova tegyuk a hatart ? Es
ez bizony egy nehez kerdes es minden konkret helyzetben nem art ujra
megvitatni. Mindenki mashova fogja tenni a hatart szabalyok es szabadsag kozott
egyenisegetol fuggoen. Lesz, aki azt gondolja, legjobb a minimalis szabadsagot
hagyni, nehogy elszabaduljon a rendszer. Masok ugy hiszik majd, tudjak hol a
megengedheto legnagyobb szabadsag es annak kozelebe fognak torekedni. Mindket
oldalon lesznek szelsosegesek. De minthogy a feladat az, hogy megeljunk egymas
mellett (s ha lehet, meg is ertsuk egymast, sot egyutt is tudjunk cselekedni),
a hatart egymas fele kell tologatni, amig a tobbsegnek megfelel.

Ha valaki a liberalizmus es konzervativizmus kozotti csataban gyozni akar,
pirruszi gyozelemre torekszik. Ket alapveto emberi igeny, a kotodes es a
szabadsagvagy kozul akarja az egyiket kivalasztani, gyozelem eseten az emberi
"lenyeg" kerulne veszelybe. Olyan ez, mintha a "ferfi-no orok haborujaban"
torekednenk gyozelemre.

Felesleges-e a harc tehat ? Nem. Ugyanis a "szabadsaghatar" optimalis helyenek
eltalalasa fontos a tarsadalom fejlodokepessegenek szempontjabol. Tul nagy
szabadsag ugyanugy veszelyes, mint tul kicsi. Es senkinek nincsen birtokaban a
csalhatatlan tudas, hol legyen a hatar. Vitassuk meg aztan tologassuk egymas
fele a keritest.

Egyvalamire vigyazzunk azert. "Harc" kozben nehogy eldurvuljunk. Ne tepjuk ki a
kerites leceit es essunk vele a masiknak. Hiszen az egyutteles erdekeben
csinaljuk az egeszet, nem ?

Mindenkinek udvozlettel : Paller Gabor

------------------- Itt kovetkeznek az erdekes cikkek -------------------------

Kedves Mihaly,

eloszor is bocsanatot szeretnek kerni Billy Graham felemlegetese miatt--
utoljara ot lattam kelet-nemetorszagi TV-interjuban errol beszelni, hogy
"Kelet-Nemetorszagban teljesen kiirtottak a keresztenyseget a
kommunistak", es ezert most neki --es az amerikai keresztenyeknek-- kell 
a keresztenyseget ujra megtanitani a kelet-nemeteknek. (Ehhez nekem csak
annyi labjegyzetem van, hogy en szemely szerint ismerek olyan evangelikus
lanyt, aki azert nem mehetettt egyetemre, mert nem akarta letenni a
Jugendweihet-- mikozbe Graham ur milliokat keresett a keresztenyseg
tanitasabol.) Te nyilvan nem igy ertetted a megjegyzesedet--azota irt
leveledbol ez teljesen vilagossa valt-- de szavaid bennem sajnos ezekkel
a Billy Graham-i szavakkal rezonaltak es --abszolut keresztenyeitlen
modon-- elvesztettem az onuralmamat.

Termeszetesen ismerek kivalo keresztenyeket az USA-ban is, es
Magyarorszagon is, es talan kiderult elozo leveleimbol, hogy nem vagyok
minden teren kifejezetten liberalisnak mondhato. Ugyanakkor
leegyszerusitonek tartom a "kereszteny" szot a "konzervativ"
szinonimajakent hasznalni, vagy egyszeruen csak kereszteny-liberalis
ellentetrol irni olyan helyzetben, ahol bizonyos kereszteny es bizonyos
libertarianus korok (a libertarianus is liberalis ugyebar?) utkoznek
olyan erokkel, melyeket Europaban inkabb szocialliberalisnak hivnanak. 
Es itt elsosorban nem is a politikai finomsagok erdekelnek, hanem a
kereszteny lenyeg elsikkasztasa. Mert ki is a kereszteny? A hagyomanyorzo
jobboldali? Az emberi faj egyseget hirdeto liberalis? Az embertarsi
szolidaritasra apellalo baloldali? Mindegyik lehet kereszteny,
es egyik sem szuksegszeruen az. Kereszteny az, aki nap mint nap
Krisztust koveti, es Isten akaratat teszi a maga gyarlo keretei kozt. 
Egy olyan orszagban, ahol a hagyomanyok zome kereszteny, egy jo
kereszteny szuksegszeruen hagyomanyorzo. Ugyanakkor "radikalisan" fellep
a barbar szokasok ellen, barmennyire kedvesek is azok egyes ezer evvel
elmaradott hazafiaknak. (Abraham es Izsak Istenet, es nem a "Hadak Urat"
imadja, feher lovat nem aldoz, szomoru onpusztito hagyomanyokat nem tamogat.)
Minden kereszteny, aki komolyan veszi az apostolkodas jezusi elveit (es
aki a keresztenyseg sajnalatos felekezeti megosztottsagat nem a harminceves
haboru modszereihez visszaterve akarja megoldani), bizonyos mertekig
hive kell legyen a vallasszabadsagnak, a masfajta vallasi meggyozodes
tiszteletenek, azaz valamilyen mertekig liberalisnak kell lennie. Nem
kereszteny persze az, aki a liberalizmus alarca alatt a vallasossagot
tamadja "felvilagosito" fanatizmussal. Vegul a baloldalisagtol valo
teljes elzarkozas nehezen egyeztetheto ossze a krisztusi felebarati
szeretet parancsabol szarmazo szolidaritasi kotelezettseggel. Persze nem
kereszteny az, aki e szolidaritas neveben hatalyon kivul helyezi a
tizedik parancsolatot.

Nos mindennek tudataban tartom vegzetes es veszelyes leegyszerusitesnek
a keresztenyseget a jobboldali erok segedcsapatava lefokozni. Ugy
kellene lennie, hogy a keresztenyek --ha mar politizalnak, amire ugye
Krisztus nem kotelezi oket-- ottlegyenek mind a konzervativ, mind a
liberalis, mind a baloldali elvonalban, es ok legyenek azok, akik
kepesek --eppen a politikumnal sokkal melyebb kozosseguk reven--
mindenki javara szot erteni egymassal. Ha nem ezt latjuk, le kell
hajtsuk fejunket, es szegyenkeznunk azok helyett, akik  hivatalosan
"keresztenyek" a nevunkben... 

				Oszinte tisztelettel, Hetyei Gabor

Nagyon orulok, hogy visszatertunk a tanugyi reformokhoz es hogy Varga Zsuzsa
kulonosen kiemelte a felsooktatas kerdeset es az alapveto kulonbsegeket az
angolszasz es a magyar tanitasi modszerek kozott.

>Ha jol
>emlekszem arra, amit pedagogia(!) oran tanultam az egyetemen, akkor a
>nyugati es a keleti oktatasi rendszer kozott tobbek kozt abban all a
>kulonbseg, hogy a nyugati keszsegfejleszto, a keleti pedig
>tudasmennyiseg-novelo. Vagyis, nehezen merheto ossze, azon viszont el
>lehetne talan gondolkodni, hogy milyen eszkozokkel es mertekig
>kellene a magyart is keszsegfejlesztove tenni.

irja Varga Zsuzsa. Szerintem feltetlenul szukseges megvaltoztatni a tanitasi
modszereket. Beszeljunk eloszor a kozepiskolarol. Nem tudom, hogy mennyire
valtozott az otthoni modszer az 50-es evek ota, de akkoriban a biflazason
volt a hangsuly. Elolvastad negyszer-otszor azt a 3-4 oldalt a tortenelemkonyv
bol es ha jo volt a memoriad, akkor visszafujtad masnap, amikor fel hivtak
felelni. Mondanom sem kell, hogy harom-negy even belul, mindezt a bemagolt
nem alanizalo, hanem egyszeruen leiro tortenelmi reszeleteket szepen
elfelejtetted, ugy hogy az erettsegi elott, megegyszer be kellett biflaznod
ugyanazt az anyagot. Es persze par ev mulva meg a felere sem emlekeztel. Vagy
ott volt peldaul a verstanulas--mar az altalanos iskolaban is a fejunkbe
sulykoltak nem tudom hany tucat verset. Vannak igen intelligens embereknek
akik egyszeruen keptelenek szorol-szora megtanulni valamilyen szoveget.

Varga Zsuzsa szerint:

>. . . mas orszagokban az iskolat nem lehet 8 evi
>oktatodas utan odahagyni, a szo szoros ertelmeben vett kozoktatas
>Nagy-Britanniaban peldaul 5-16 eves korig tart.Varga Zsuzsa meg egy igen
>fontos dolgot emlit meg:

Ez a helyzet az Egyesult Allamokban is. Ot eves korban kindergartenbe jarnak
a gyerekek; hat eves korban kezdik az "elementary school" elso osztalyat. Az
elementary school hateves, majd utana jon ket ev az u.n. "junior high
school"-ban; majd negy ev a "senior high school"-ban. Tizenhateves korban ott
lehet hagyni a high schoolt, es sokan ott is hagyjak, kulonosen a nagyvarosi
iskolak fekete es hispanic hallgatoi. De altalaban a legtobb gyerek befejezi
a kozepiskolat.

A felsooktatassal kapcsolatban Zsuzsa ezt irta:

>A hallgatoi oraszamkerdeshez nem tudok hozzaszolni a mas
>egyetemeket illetoleg; a bolcseszkaron, amikor en odajartam,
>reggeltol estig tanitva volt az ember, ahelyett, hogy maga is
>elolvashatott volna nehany  tucat konyvet. A bolcseszet konyvtarozos
>tevekenyseg, rengeteg ido kell hozza, ha az ember 30 tanorat ott ul,
>akkor olyan faradt, mire este hazaer, hogy nem birja elolvasni a
>kotelezo olvasmanyokat.

Ez egy igen nagy problema. Kulonosen a bolcseszkaron. Kivancsisagbol
belekukkantottam regi ELTE-beli indexembe es megszamoltam az oraszamokat. 34
orat toltottem az elso felevben eloadasokon es szeminariumokon. Ilyen modon
nem lehet csodalkozni, hogy sem olvasasra, sem irasra nem marad ido. Az
angolszasz egyetemeken ezzel szemben maximum heti 15 orat tolt az ember a
padban, vagy a szeminariumi szobaban. De ugyanakkor majdnem minden targybol
az irasbeli vizsga mellett me'g kell egy 10-20 oldalas irasbeli dolgozatot is
kell irni. A Yalen peldaul minden tortenelem szakosnak ket u.n. "junior
seminar"-t kell felvennie, ahol pedig eredeti kutatomunka alapjan kell egy
20-30 oldalas tanulmanyt irni, a heti ket oras szeminariumon kivul. Egy
amerikai professzor, aki Magyarorszagon tanitott az angol tanszeken az ELTE-n
par evvel ezelott, kijelentette, hogy a magyar diakok igen szinvonalas munkat
vegeznek, ellenben tul sok idot toltenek az eloado termekben es hogy
alapjabanveve igen keves ido marad--ha marad egyaltalan--olvasasra es irasra.

Ami pedig az u.n. altalanos muveltseget illeti, azt hiszem, hogy meg az sem
olyan remek mint ahogy egyesek gondoljak. Nagyon is jol emlekszem, amikor
elsoeves egyetemista koromban a politikai gazdasagtani oran az is kotelezo
volt, hogy az ember atbongessze a majdnem elolvashatatlan Szabad Nepet. Erre
a szeminarium vezetoje egy kis tesztet adott a szeminarium tagjainak, hogy
megtudja, hogy mennyire tajekozottak diakjai a politikai vilagban. Az egyik
kerdes az volt, hogy mi az Egyesult Allamok fovarosa. Igen jol emlekszem,
hogy 70 szazaleka a megkerdezetteknek azt mondta, hogy New York.

A kovetkezo pedig egyenes elborzaszto es groteszk:

>A kulfoldi forumozokat
>talan elszorakoztatja az a teny, hogy bp-i oktatasi intezmenyemben
>1992 vegen a kaphato legmagasabb hallgatoi osztondij az en
>tanarsegedi nettofizetesem (5 ev gyakorlat) 90%-at tette ki...

Ennek a lehetetlen helyzetnek meg kell valtoznia es nem csak a koltsegvetes
miatt.

Ami pedig a "free lunch"-ot illeti, eppen most olvastam a *168 ora*-ban a
kovetkezot Isepy Tamastol: "Nalunk valahogy elmaradt az ado'mora'l fejlodese.
Egyszer Erhard kancellar mondta azt, hogy vegre meg kellene erteni: az allam
nem fejostehen, amelyet az Egben etetnek es a Foldon fejnek. Nalunk viszont
ezt hiszik, es ez nemcsak magyar jelenseg, fokent a posztkommunista
tarsadalomban szinte kozos jellemzo."

Balogh Eva