Kedves Kota Joco!

Hogy mi a bajom Borossal? Ezt irod:

>mintha azt bizonygatnad, hogy ha nem is fontos, azert megiscsak fontos.
>Vagy legalabb iranymutato. Feri, ha jol ertem, az az allitas, hogy a
>kadar-rendszer megbizhatott (oka volt megbizni) abban, hogy Boross
>Peter igazgato (elvtars) sem 1.) megmergezni nem fogja a munkasoroket,
>sem pedig 2.) a hust nem fogja kilopni a tanyerjukbol, es ezert most
>B.P.  szegyellheti magat, es jobban tenne, ha csondben maradna.

Nem errol van szo. Boross Peter ne azert szegyellje magat, ha egyalta-
lan szegyellenie kellene magat, hogy hajdan megbizhato vezeto volt.
Errol szo sincs. Nekem nem EZ a bajom Borossal. Hogy AZ megis szerepel
a bajlistan, az igaz, de nem ebben a vonatkozasban.

Csapo Endre az eheti Magyar Eletben azt fejtegeti, hogy a magyar (csak
igy, altalanossagban) ember konzervativ, tekintelyelvu es kormanyparti.
Boross az. Kormanyparti most - ez nem lehet ketseges. Foltehetoen az
volt korabban is, mert szolgalta. Hogy miert kerult megis konfliktus-
ba a korabbival? Hat azert, mert azelott is az volt (Nagy Imre kormanya)
es ennyi eleg volt egy kis internalasra. Ez mind egy kovetkezetes ma-
gatartasra utal, amit szoban meg is erosit: o a rend hive! (Ezert csakis
kormanyparti lehet. Ez az en kovetkeztetesem.)

Csakhogy akkor ne iteljen el masokat ugyanazert. Ezt utalom Borossban.
Meg azt, hogy hazudik. De ez minden politikusra igaz, miert lenne o
kivetel. Ha nem o lenne a miniszterelnok, futyulnek ra. Ha nem o lesz,
el is fogom felejteni, a tarsadalom is, mert ellenzeki vezernek halal-
biztosan nem alkalmas. O a rend hive, az ellenzek feladata is a rend ve-
delme, de nem egeszen olyane es nem egeszen ugy es nem egeszen azonos le-
hetoseggel, de szinte osszemerheto felelosseggel. O meg kormanyparti, ergo
ellenzekinek nem igazan lenne kivalo. Nem is volt az, ugy tudom.

>Es ha igy van, valoban
>lehet, hogy szerencsesebb lett volna, ha visszatartja magat.
>DE akkor sem azert, mert munkasorberenc volt.

Ezt ki mondja rola? En biztosan nem. Hogy elelmezte oket Neked az azt
jelenti hogy a berencuk volt? Miert? Nekem csakis azt jelentette, hogy
megbizhatonak minosult a vezetes szempontjai szerint. Ennyit es nem
tobbet. Es ugy emlekszem, ezt igy is irtam le.

Horvath Pistanak:

Szeretnem egy dologra felhivni a figyelmed: ha a nemzetgyalazo es az anti-
szemita fogalmak kozott kapcsolatot keresel, akkor talalsz egy MIEP karak-
teru tomorulest a metszespontban.

Ok azok, akik allandoan a nemzetgyalazasrol szonokolnak (okkal, ok nelkul)
es ugyanakkor az o megnyilvanulasaikat nevezik a lenemzetgyalazottak antisze-
mitanak (esetleg azert, mert azok a megnyilvanulasok valoban azok). Ha te-
heted, ezt a ket fogalmat ne polarizald jobban es ne vidd at a MIEP stilusu
szemelyektol nagyon tavol esokre, mert nem az o sajatjuk. Eppen ezert probal-
tam pl. Nemenyi Peter Andrastol (nem azert, mintha MIEP tipusunak tekintenem,
hanem azert, mert o is hasznalta a fogalmat) megtudni, hogy speciel o mit
tekint annak. Amint irtam, megha azonos szamban is irt Andras, merthogy azt
a valaszat is ismerem: nem kaptam egyertelmu valaszt. Ugyanis altalaban,
amire rakialtjak a nemzetgyalazast, az messze all attol, hogy gyalazzon,
meginkabb attol, hogy esetleg egy orszagnyi embertomeget ugy ahogy van. Me-
gis elhangzik a vad most mar nap-mint nap. Ha Andras is hasznalja a kifeje-
zest, akkor nem artana, ha felvilagositana buta kis agyamat, hogy az a valo-
jaban az o szohasznalataban mit is jelent. Amit irt, arrol csakis azt tudtam
megallapitani, hogy valamit jelent, de tulajdonkeppen o sem tudja. Mar a
nemzet-fogalomnal elakadtunk.

Csurkat es Landeszmannt egy tipusu kategoriakent emliteni azert a szezon es
a fazon oszekeverese. Csurka orszagos szintu politikus, nemregen meg a kor-
manyzo part masodik embere volt. Landeszmann pedig politikai sikon senki.
Hibazott, bocsanatot kert es tavozott. Csurka viszont van es arrol almo-
dik, hogy nemzetvezer lesz a valasztasok utan. Hibajat el nem ismerte,
bocsanatot nem kert es ismet folfele acsingozik. Ha majd o is ott lesz, ahol
Landeszmann most van, akkor a nevet a politikaban meg sem fogjak emliteni,
legfeljebb egy-egy dramajat nagy lelkesen megtapsoljuk egy, az orszag kozve-
lemenyenel valamivel kisebb dimenzioju szinhazban. De erre meg varni kell.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Kedves Peto3 Hunor!

A tartalmi vita1ba nem akarok beleszo1lni, de nagyon nem e1rtek egyet
Sze1kely Zolival, aki u1gy la1tszik sikerrel lebesze1lt az e1kezetek
haszna1lata1ro1l. Leguto1bbi pa1r soros u2zenetedben az ala1bb zavaro1
re1szek jelentek meg i1gy:

neveert -- ne vert?
gyalaznak -- halaznak?
dicsosegnek -- ha1t ezt le se merem i1rni
karomolnak -- karmolnak?

Nyelv- e1s kultu1rto2rte1neti e1rdekesse1g, hogy a nyelvtudoma1ny
kiindulo1pontja majdnem mindenu2tt a szent szo2vegek pontos
ko2zveti1te1se1re valo1 to2rekve1s volt. Ez az alapja a hindu
nyelvtannak (o3k a Ve1da1k szo2vege1t akarta1k tiszta1n mego3rizni)
e1s a he1ber grammatika1nak is (Mark Aronoff kimutatta hogy a
manapsa1g programnyelvekben haszna1latos ko2rnyezetfu2ggetlen
nyelvtanok elo3deit is erre a ce1lra dolgozta1k ki a mazore1ta1k).
Tudtommal a melle1kjelek kiteve1se az arabon belu2l is egyedu2l a
Kora1n e1s hasonlo1 szent szo2vegek esete1n ko2telezo3.

Egy szo1 mint sza1z, az e1kezetek jo1k voltak, le1gyszi1ves ne hagyd
abba. Ko2szo2no2m,

Kornai Andra1s

Dears,

 A kormany kommuniket adott ki melyben kozoltek :nagyon dinamikus
 es hatarozott Szekely Zoltanunk van.EG

EG csupa meltanyossagbol es judiciumbol hajlando feltetelezni, hogy a
XX. szazad vegen a nepi-urbanus toresvonalnak van valami mas tartalma
is, a zsido-nemzsido disztinkcion kivul.  Tegyuk fel, ez igaz --
"felteve, de meg nem engedve", mondhatnank Lukaccsal.  Ennek kapcsan
Gabor a kovetkezoket irja a SZALON 611. szamaban:

> Az urbanus-nepi ellentet a kapitalizmus gyozelmevel fog befejezodni,
> amikor a liberalizmus, konzervativizmus, baloldali jelzoknek vegre
> ertelme lesz es vateszsegbol nem lehet tobbe megelni. Ennek a
> tradicionalis, delibabos nagymatyar :-) szomorujateknak olyan
> mellektermekei is vannak, mint a valodi kultura prioritasa a
> tomegkultura felett, az, hogy magyar polgarok olyan felesleges
> dolgokat:-) mint verssorokat, sot egesz koltemenyeket tudnak idezni
> hogy kinos nem tudni bizonyos tortenelmi datumokat, idegen szavak
> jelenteset stb. viszont fogalmuk nincs arrol mit jelent a stock-option,
> mi a kulonbseg a kotveny es a reszveny kozott, mi a monetarizmus, es
> meg kell mondani yours truly ezt mar nagyon megszokta es beletorodne ha
> igy is maradna :-))).  A kerdes az,hogy tudunk-e ugy modernizalodni, 
> hogy me'g magunkra ismerjunk.

Miert kerdes ez?  A francia kislany, aki cseregyerekkent nalunk toltotte
a nyarat, ugyanolyan folyekonyan tudta beteve Du Bellay koltemenyeit,
mint mi egykor a Toldi otodik eneket.  Annak ellenere, hogy a kapita-
lizmus meglehetosen el van harapodzva Franciaorszagban.  Altalaban
letezik valamifele ellentet a "magas" kultura es a kapitalizmus kozott
(en inkabb modern gazdasagot mondanek, kapitalizmus helyett)?  Vagy
csak a magyar kulturaban leteznek olyan specifikus jegyek, amelyek
osszeferhetetlenek a kapitalizmussal?  Nagy altalanossagban azt latni,
hogy Scorsese, Jane Campion, Yo-Yo Ma, Amy Tan, Toni Morrison, Cecilia
Bartoli, a Kronos Quartet es Jaspers Johns kivaloan megelnek a 
piacrol.  A kevesbe elhiresult muveszeknek ott vannak az egyetemek es
alapitvanyok, akikrol mindig le lehet akasztani valamit.  A helyi
szintarsulatok es zenekarok pedig a dere'k adofizetok szubvencioibol
tengodnek honaprol-honapra.  Egy gyoztes kapitalizmus eseten miert
lenne ez maskeppen Magyarorszagon?  Kultursivatagga valt Hollandia a
XVII. szazadban, amikor naluk vegbement ugyanez a tarsadalmi folyamat?
Ha valaki tudja, mi fan terem a kotveny es a stock-option, kovetkezik-e
ebbol, hogy a kolteszet es a tortenelem dolgaiban analfabeta?   

A kapitalizmus es a kultura kozotti kapcsolat persze nem felhotlen:
mire ezt a SZALON-t vegigolvassuk, Bill Gates egy ujabb muzeum teljes
anyaganak a digitizalasi jogat vette meg, oroka'ron.  Ez elegge
aggaszto, bar a digitizalt Vermeer eredetije tovabbra is ott marad a
muzeum falan.  Szemben a mostar-i urbanusok hidjaval, ami egyszer es
mindenkorra elpusztult.  Az elmaradottsag nem kevesbe fenyegeto a
kulturara nezvest, mint a modernizacio.  Ha a nepi-urbanus ellentet
valoban akorul forog, lehet-e ugy modernizalodni, hogy me'g magunkra
ismerjunk, akkor eleg korulpillantani a vilagban:  lathatolag lehet.
Ha valoban ez lenne a fokerdes, egyszeru felreertesrol lenne szo.
Szukseges-e megvedeni a kulturat a kapitalizmustol?  A kultura es a
kapitalizmus egymasra ortogonalis tengelyen helyezkednek el.  Lehet
valaki nepi, lehet kapitalizmus-ellenes, es lehet kultura-pa'rti -- 
ezek kulon-kulon mind nagyszeru dolgok, esetleg erzelmileg is ossze 
is vannak gubancolodva, de en a magam reszerol nem latok logikai
osszefuggest kozottuk.

-----
Fencsik Gabor

Kedves R-T Akos es R Bandi,

	Sajnos Csucs Laszlo fuggetlen jelolt. Kerlek benneteket es 
masokat is, hogy csak hiteles infot kozoljetek. Ha most rossz indulatu
lennek, akkor azt mondanam, hogy szandekosan akartok a Csucsra ragadt
sarbol masra is kenni. Keruljuk az ilyesmit, ha lehet.
	Tehat a KDNP nem igaz. A MIEP-bol is csak annyi, hogy a MIEP
Csucs ellen nem indit jeloltet. E korrekcio megteteleben nem gatolt meg
az, hogy a 129 fo elbocsajtasa es nyugdijazasa (ezzel teljes a hir) 
szerintem is politikai inditatasu.

					Horvath Pista

Kedves H Istvan,

Csucs Laszlot indulasa eseten a MIEP tamogatasarol biztositotta. Egyebkent
is tele vagyunk fuggetlen, de parttamogatassal indulo jeloltekkel. A tamogatas
nagyon sokfelet jelenthet, a kampany teljes lebonyolitasatol es finan-
szirozasatol, valamint a kesobbi frakciomunkara vonatkozo garanciakrol valo 
megallapodastol a jelolt valoban csupan hallgatolagos tamogatasaig. Nem tudom, 
Csucs eseteben pontosan mi (lett volna) a helyzet.
Kulonben nem tudom, ez a hir miert kenne a Csucsra ragadt sarbol masra, hiszen
kozismert, hogy Csurkaek teljes egeszeben egyetertenek Csucs mukodesevel: a 
Parlamentben is egyedul Csurka allt ki teljes mellszelesseggel mellette. Andras

Kedves Horvath Pista!
A 610. szamban kozolt hozzaszolasod lenyegevel egyetertek.
A reszletekben nem vagyok eleg jaratos, Gadorol nem sokat tudok,
de teljesen igaz, hogy 'N o r m a l i s esetben errol nem is kellene 
gondolkodni.' Bar minel elobb nrmalis eset lenne!
Azert tartom fontosnak most az egyetertes deklaralasat, mert korabban
maskent iteltunk meg dolgokat. Lehet, hogy mas kerdeseket most is.
Kedves Szekely Zoli!
Regota tartozom neked egy kiadosabb valasszal, de sajnos nincs annyi 
idom, hogy egy ilyet megirjak. Most is csak a kevesbe lenyeges 
pontokra valaszolok, roviden.
1. Kormanyunk megiteleseben nem kozeledett az allaspontunk. Sajnos.
Pedig hidd el, sokkal szivesebben alkotnek hozzad hasonloan pozitiv
iteletet, hogy 'dinamikus, hatarozott kormanyunk van'. De ehhez mas-
keppen kellett volna kormanyozni!
2. Vegre valami, amiben egyetertunk. Csurka nem kovetett el politikai
buncselekmenyt (a penzugyeket most hagyjuk). Kifejtett bizonyos poli-
tikai nezeteket, amivel en messzemenoen nem ertek egyet. Ha ezert egy
kovetkezo kormany letartoztatna, akkor az a kormany ugyanugy nem lenne
demokratikus, mint sok mas kormany itthon es a vilagban. Dehat azert 
fiktiv veszelyeket meg ne tekintsunk megtortent esetnek.
3. 'Ervenyes jogrend' hozhat jogi iteletet. En erkolcsi iteletrol be-
szeltem, arra vonatkozolag fenntartom, amit mondtam.
4. Bekeidoben elkovetett haborus buntett : meg zarojelezve is fabol
vaskarika.
5. 'Hova tunt az a moralis bazis..' kerdezed. Soha nem is volt. Ha 
technikailag lehetseges volt, folyt a nepirtas. Pl: tatarjaras.
Ezenkivul meg kell feledkezni az amerikai indianok kiirtasarol is.
Meg a gyarmatokon tortentekrol.

Marxrol tenyleg akkor, ha tobb idom lesz. Roviden csak annyit, hogy
a folyamatokat forditott logikaval nezem. Elsodleges a hatalom visel-
kedese. Ha rosszul vezet, tonkretesz egy orszagot, akkor minden meg-
tortenhet, es meg is fog. Jol vezetett vilagban  Marx kozgazdasagi
(talan filozofiai) egyetemi szeminariumi anyagga valt volna egy
19. szazadrol szolo kurzuson. 

6. Megint egyetertunk. A halottakat feltamasztani nem lehet. A vilag
menetenek realis megismerese csak arra ad remenyt, hogy el lehes-
sen kerulni ujabbakat. Peldaul milyen jo lett volna a delszlav polgar-
haboru helyett tudni, hogy hogyan lehet es kell egy cseh/szlovak 
tipusu szetvalast levezenyelni. Ha mar szet kell valni.


dr Pal Jedlovszky
Techn. Univ. Budapest
Hungary
Tel    :  (361)-181-33-79
Fax    :  (361)-166-68-08
> E-mail :  
          

Az alabb kozolt osszefoglalo nem a nyilatkozatok szoszerinti leirasa, akit
az erdekel, nezzen utana a sajtoban, aki pedig szememre akarna vetni pontat-
lansagomat, ne faradjon vele: elofordulhat, hogy egy-egy szo nem stimmel.

A radios elbocsatasok egy radios tanuja kozvetlen elmenyeit
meselte el a HIX FORUM 1192-es szamaban. A nyomtatott sajto nagy tobbsegenek
valamint a Radio es TV hireinek alapjan ugy tunik, hogy teljesen hitelesen.

Ami a nyilatkozatokat illeti, vannak boven, bar igaz, hogy tobbseguk vissza-
fogott, kulonosen, ami a koaliciot illeti. Masfel oras csetepate volt tegnap
a parlamentben napirend elott. Ami a sajtobeli megnyilvanulasokat illeti,
Horn Gyula elsok kozott tette meg azt a szerencsetlen nyilatkozatat, hogy ha
ok kerulnek hatalomra, visszahelyeztetik az elbocsatottakat. Boross
tuldimenzionalt reagalasnak minositette az ellenzek fellepeset, es szemukre
hanyta, hogy bezzeg a Palfy G TV-s elbocsatasakor annak idejen nem ugraltak.
Katona Tamas szerint szerencsetlenul volt megvalasztva az idopont (a
valasztasok utan kellett volna), s orul, hogy ehhez nem volt semmi koze.
Dornbach Alajos szerint ugyan ennek a kormanynak mar nem sok van hatra, az
ilyen dolgokert azonban az ellenzeknek mindenkeppen tiltakoznia kell.
A radioban P. Szabo J azzal kerkedik, hogy o a nagy eletmento, mert legalabb
3 nevet sikerult levetetnie a listarol. (Varadi Julianak mondta, hogy ne
ugraljon, hiszen mar ot is levetette). Rapcsanyi Laszlot megkerdeztek, hogy
miert vallalta el az ellen-168 ora szerkeszteset, mire ugy valaszolt, hogy
"a musornak mennie kell". Arra a kerdesre, hogy mit szolt volna, ha az o
altala szerkesztett vallasi musorokat most hirtelen a Mester Akosnak adtak
volna, nem tudott semmit sem mondani. A Nemzeti tajekoztatasi hivatal (V.
Domokos Gyorgy) kozlemenye elismeri, hogy a kormanynak valoszinuleg art az
akcio, eppen a valasztasok elott, de megvedi. A HET musorat Stefka azzal
inditotta vasarnap, hogy a nezok bizonyara elvarjak, hogy most ok
hozzaszoljanak a "testvermusoruk", a 168 ora koruli elbocsatasok kerdesehez,
de mivel az utobbi idoben a 168 oraban annyi mocskos es aljas tamadas erte
oket, ezutan, nehogy elfogultsaggal vadolhassak oket, a tisztesseg ugy
kivanja, hogy ne mondjanak semmit. Csucs Laszlo eloszor gazdasagi okokra
hivatkozott es a szamvevoszek 2 evvel ezelotti megallapitasara, hogy
tulmeretezett a radio stabja. Hagelmayer Istvan, a Szamvevoszek elnoke
tiltakozott, es azt mondta, hogy egy regi vizsgalat szakmai es gazdasagi
jellegu megallapitasait nem helyes felhasznalni politikai tisztogatasokra.
Csucs ekkor igazitott a szovegen, es kozolte, hogy az elbocsatottak
kivalasztasa szakmai es etikai alapon tortent. Kesobb pedig hozzatette,
hogy nyilvanvaloan politikai jellege is van a dolognak, mert ezektol az
emberektol meg kellett szabadulni a tisztesseges tajekoztatas erdekeben.
Csurka azt nyilatkozta, hogy nyilvanvalo, hogy politikai tisztogatas volt, de
ez nem szegyen, sot jo, mert a magyar nemzet erdeket szolgalja. A Magyar
Hirlap egyik cikkeben azt fejtegettek, hogy most allt be az a pillanat,
amikor a Csucs fele vezetes tevekenysege bebizonyitotta, hogy politikai
csatarozason tulmenuen, egyertelmuen alkalmatlanok, hiszen szombaton sem
ilyen, sem olyan musor nem ment, ami a hallgatok szempontjabol nezve vegkepp
megengedhetetlen egy radio szamara.
Megkerdeztek a Munkaugyi miniszterium egyik helyettes allamtitkarat, hogy
milyen jogi szituacio az, ha valakit a felmondas elott felmentenek a
munkavegzes alol. Azt valaszolta, hogy meglepo, es ezt nem igy szoktak
csinalni, a kozalkalmazotti torveny alapjan eloszor fel kell mondani, es csak
utana, a felmondasi ido tartamara lehet felmenteni a munka alol a dolgozot.
Arra a kerdesre, hogy szerinte akkor vegul is jogszeru volt-e az eljaras,
egyertelmu nemmel felelt.

Az elbocsatott radiosokkal szimpatizalok egy resze kekszinu kokardat visel
ket napja. Meg kell mondanom, hogy azert nem uszik egszinkekben az utca.
Radnai Tamas

Kedves Pe1ter !
Igazad van te azt irtad, hogy  "A Zene egyik u't Istenhez".(SZ600) Sza1momra az
Istenhez tala1la1s egyben azt is jelenti,hogy megszabadulok a bu3n rabsa1ga1-
bo1l,hiszen Isten a bu3nnel nem va1llal semmilyen ko2zo2sse1get.("Eloi, Eloi!
Lamma, Sabaktani?"/MK 15,34/).Szerintem azonban erre semmife1le emberi alkota1s
sem alkalmas,mert Isten ezt mondja:"Ki adhat tiszta1t a tiszta1talanbo1l? Sen-
ki."/Jo1b 14,4/.Eze1rt i1rtam,hogy ez a Hiteto3 csapda1ja.Bach zene1je1t e1n
csoda1latos emberi alkota1snak tartom,de nem to2bbnek, amihez o3 Istento3l kap-
ta a tehetse1get.Irtam arro1l,hogy o2nmagam isteni1tettem,iri1gykedtem.Ezenki-
vu3l gyakran hittem el,hogy ha egy-egy helyzetben hazudok az nekem jo1 lesz.
Gondolatban - e1s Istenne1l ma1r ez is bu3n (10.parancsolat) - pedig - azt gon-
dolva, hogy ez semmi bajt ne okozhat - nagyon sok olyan aljassa1got ve1giggon-
doltam, amit me1g kimondani se merne1k. De Isten megmutatta, hogy a gonosz gon-
dolatokbo1l lesznek a gonosz tettek.Sohasem i1rtam volna le,hogy e1n mint
Krisztusban u1jja1szu2letett,ha nem tartana1m magam bu3no2snek,hiszen,akkor mi-
e1rt va1llalna1m a csu1foloda1st? E1ppen azt akartam lei1rni,hogy Krisztus e1r-
dem ne1lku2l teszi az embert igazza1.E1s ide1ztem azt az ige1t is,hogy "Ha meg-
valljuk bu3neinket,hu3 e1s igaz,hogy megbocsa1ssa bu3neinket,e1s megtiszti1tson
bennu2nket minden hamissa1gto1l" (1Jn1,9) Azaz az u1jja1szu2lete1s nem megy
bu3nvalla1s ne1lku2l. Bocsa1natod ke1rem,hogy ez a kijelente1sem dicsekve1snek
hatott.Nekem azta1n nincs igazam,eze1rt proba1lok az egyetlen igazra Je1zus
Krisztusra mutatni. MINDIG ELLENO3RIZNI KELL A BIBLIAI HELYET AMIT MEGADOK,HOGY
NEM-E VALAMI KIRAGADA1S, AMIT LEI1RTAM!
Felelo3sse1g ke1rde1se1ben egyete1rtu2nk, e1s e1ppen ez az egyik legvitatottabb
re1sze a Biblia1nak. Ha azt mondjuk, az ember felelo3s tetteie1rt, akkor ezzel
Isten szuverenita1sa1t e1s ezzel mindenhato1sa1ga1t romboljuk, ha pedig nem
felelo3s akkor, pedig az eleve elrendele1s le1pne hata1lyba. Ezt Ka1lvin i1gy
foglalta egy mondatba: Ha valaki eljut az Isten orszaga1ba az Isten kegyelme,
de ha nem az a saja1t bu3nei miatt ka1rhozik el. Az, hogy valakinek nincs sza-
bad akarata azt jelenti, hogy o3nmaga1to1l esze1be sem jut Istent keresni,azaz
elo3szo2r Isten szo1li1tja meg Ige1je a1ltal az embert,ezzel teremtve neki le-
heto3se1get,hogy o3t elfogadja,amire ma1r valo1ban van szabad do2nte1si joga.
Ilyen paradox pe1lda1ul a ko2vetkezo3 is:
A1ll a To2megko2ze1ppont az Origo1ban. E1s szeretne eljutni az X tengelyen
1-be. I1gy gondolkodik, mivel ahhoz, hogy 1-be eljussak elo3bb el kell e1rnem
1/2-be ,de ehhez ele1bb 1/4-be ... nem tudok elindulni,mert minden pontna1l
van ko2zelebbi,ami me1g mindig nem az ahol a1llok.Ha viszont az ege1szet ab-
bo1l a szempontbo1l ne1zzu2k,hogy ma1r megto2rte1nt az 1-be juta1s,akkor ma1r
azt tapasztaljuk,hogy az a1tugrott he1zagok minden lehetse1ges he1zagna1l kis-
sebbek,azaz nincsennek.U1gyani1gy vagyok e1n is sok mindent nem e1rtek,de hit-
tel elfogadom, e1s ha majd Krisztust szemto3l szembe megla1tom (1-be ele1rek,
ami az Isten a teljesse1g az egyse1g sza1ma /1JN3,2/),akkor majd mege1rtek.Ha
mindent e1rtene1nk a Biblia1bo1l akkor nem e1rne semmit,hiszen akkor aka1r em-
beri alkota1s is lehetne."A titkok az U1re1i,a mi Istenu2nke1i;a kinyilatkozta-
tott dolgok pedig mie1nk e1s a mi fiainke1"/5Mo1z 29,29/.
Jo1 pe1lda a baracklekva1ros. Ugyanis Lacika me1g nem ke1pes baracklekva1rt
ke1szi1teni,i1gy az apja megbocsa1t neki,de baracklekva1rt neki kell venni
vagy u1jat ke1szi1teni,azaz a megbocsa1ta1s mellett a a1llnia kell annak a1-
ra1t is.Isten ugyani1gy van velu2nk,aze1rt ku2ldte el Je1zus Krisztust,hogy
helyettu2nk elszenvedje a hala1lt, mert mi arra nem vagyunk ke1pesek,hogy ez-
a1ltal neku2nk megbocsa1thasson. "A bu3n zsoldja a hala1l; az Isten kegyelmi
aja1nde1ka pedig o2ro2k e1let a mi Urunk Krisztus Je1zusban."/Ro1m 6,23/.
Azt i1rod tiszta1ban vagy bu3neid egy re1sze1vel. Lehet,hogy ez is kideru2l,
valamely re1gebbi ira1sodbo1l, de aze1rt megke1rdezem: Ezeket te milyen ne-
he1znek e1rzed? E1n elfogadtam,azt,hogy Isten nem tu3r meg semmilyen bu3nt,
eze1rt az e1n bu3neim o2ro2kre elva1lasztana1nak to3le, e1s mivel ez ellen
e1n semmit sem tehetek, i1gy elfogadtam az egyetlen kina1lkozo1 megolda1st
Je1zus Krisztust. E1s ha szerinted ez olyan ko2nnyu3, akkor tala1n a re1gi
ma1rtirokra mutatok ra1 fo2leg az elso3re Istva1n ve1rtanu1ra. Ha valaki elfo-
gadja Krisztust megva1lto1ja1nak a1ltala1nos gu1ny ta1rgya lesz, de mutattak-e
helyette valami meggyo3zo3bbet? A gu1ny, amit kapok elenye1szik azonban a
va1rhato1 jutalom mellett, ha sikerul2 kitartanom, amihez csak Isten adhat
ero3t. "Minden gondotokat o3rea1 vesse1tek, mert neki gondja van rea1tok."
(1Pt5,7). "Bizonya1ra,ha me1g embereknek igyekezne1m tetszeni, Krisztus szol-
ga1ja nem volne1k."(Gal 1,10)
Az, hogy valo1ban Krisztus a megva1lto1 azt pe1lda1ul az O1szovetse1g bizo-
nyi1tja a legjobban, melynek ko2nyveit a Holt-tengerne1l megtala1lta1k. Kive1-
ve Eszter ko2nyve1t. Ezek keletkeze1se Kr.e 3.sza1zad ve1gen kezdo3do2tt e1s
Kr. u. 70-ig tartott. Le1nyegileg megegyezik a ma haszna1lt szo2veggel.E1s ez
tele van Je1zus Krisztusra valo1 elo3re mutata1ssal:
"E1s mondta az U1r Mo1zesnek: Csina1lj magadnak tu2zes kigyo1t,e1s tu3zd fel
azt po1zna1ra: e1s ha valaki megmarattatik, e1s feltekint arra, e1letben marad.
Csina1lt aze1rt Mo1zes re1zkigyo1t, e1s feltu3zte azt po1zna1ra. E1s lett,hogy
ha a kigyo1 valakit megmart e1s az feltekintett a re1zkigyo1ra, e1letben ma-
radt." (4Mo1z 21,8-9)
Itt elo3re megmutatta Isten, hogy a Megva1lto1 fa1n fog fu2ggeni, aki bu3nne1
lesz, hiszen a kigyo1 a Sa1ta1n azaz a gonosz jelke1pe. Azonkivu3l, azt is meg-
mutatja,hogy az embernek semmi ma1st nem kell tennie csak hittel ra1tekinteni.
E1ppen eze1rt fogadom el a teljes O1szo2vetse1get, mert minden re1sze Je1zusra
mutat elo3re. To2bbsza1z olyan jo2vendo2le1s, mely elo3re megmonta pl. Je1zus
szu2lte1si helye1t, ideje1t, a gyerekgyilkossa1gokat, egyiptomi e1s na1zareti
tarto1zkoda1sa1t, hu1sve1ti megfeszi1te1se1t a bu3no2so2k ko2zo2tt,Juda1s
a1rula1sa1t, ... Nincs me1g egy olyan ko2nyv mely ilyen sza1mban tartalmazna
jo2vendo2le1seket, melyek azuta1n hiba ne1lkul2 pontosan be is ko2vetkeztek.
Ezek beteljesi1te1se1re pedig egyedu2l Isten ke1pes, hiszen ezek ve1grehajta1-
sa1hoz hatalom kell. E1s a Biblia Krisztus visszajo2vetele1ro3l me1g to2bb jo2-
vendo2le1st tartalmaz. Ez az egyik oka, hogy elhittem, hogy Je1zus az egyetlen
u1t e1s eze1rt i1rtam, olyan magabiztosnak tu2no3en. Itt nem az e1n magabiztos-
sa1gomro1l van szo1, csak arro1l, hogy bemutassam, hogy Je1zus teljesen biztos
volt o3nmaga1ban, e1s reme1lem, hogy sikeru2lt ra1mutatnom valamennyire, hogy
nem ok ne1lku2l. Amikor felismertem, hogy Istennek ekkora a hatalma e1s, hogy
me1gis annyira szereti a para1nyi bu3no2s embert, hogy egyszu2lo2tt Fia1t adta
e1rte megto2rtem e1s bu2neimmet megvallva ke1rtem, hogy Je1zus jo2jjo2n a szi1-
vembe e1s, hogy ezuta1n o3 mutassa meg napro1l napra a teendo3imet.
Azt szerettem volna megmutatni,hogy alaposan megvizsga1ltam, hogy te1nyleg meg-
szabadulhato1k-e i1gy vagy ez csak o2na1mi1ta1s. Arra a ko2vetkeztete1sre ju-
tottam, hogy ennek fe1nye1ben minden ma1s o2na1mi1ta1s volna.Ez a legbiztosabb.
Je1zus Krisztus szeretete legyen veled mindenkor!        Peto3 Hunor

Kedves Pista!

Igazad van, e'n is ugy e'rzem most ma'r, hogy kicsit elhamarkodottan mentem
bele a determinizmus protesta'ns hitte'tele'nek boncolgata'sa'ba. Mert ez lett
belo"le, holott nem akartam, mert nem e'rtek hozza', valo'ban teolo'giai
ke'pzettse'gre lenne ehhez szu:kse'g. E'n eredetileg csak Hunor megfogalmaza'-
sa't e's e'rvele'smo'dja't akartam kritiza'lni. Ugyanis ele'g sokszor la'ttam
olyat kora'bban is, hogy bibliai, kereszte'ny te'teleket ele'g saja'tosan
e'rtelmezett. Ve'gu:l is nem tettem szo'va', gondolva'n, hogy ma'sok ehhez
jobban e'rtenek (ti. a to:bbi kereszte'nyek) e's majd valaki ra'csap a dologra.
Ha't nem tette senki, e'n elo"szo:r csoda'lkoztam, azta'n mege'rtettem, hogy
igy bo:lcsebb tala'n, mint teolo'giai e's teozo'fiai eszmefuttata'sokba bele-
bonyolo'dni. Ugyhogy inka'bb e'n sem teszem, ezt a kise'rletet elvete'ltnek
nyilva'nitom.
Sajna'lom, ha az ira'saimbol azt lehetett volna kivenni, hogy Hunort e's
a'lla'spontja't nem tisztelem. Ba'rkivel is vitatkozom, e'n igyekszem az o"
ne'zo"pontja'bo'l is la'tni a dolgokat, mege'rteni, mit mie'rt mond e's mit
gondol. A'llando'an figyelem magamat: nem mentem-e tul a hata'ron? Nem ragadott
-e el a vita heve? A beku:ldo:tt ira'saimon is sokat kotlok, hogy leheto"se'g
szerint ne legyenek benne fe'lree'rtheto" mondatok, se'rto" megnyilva'nula'sok.
Hunorral is igy igyekszem elja'rni. Nem tiszta a lelkiismeretem: mindig marad
bennem ke'tely azira'nt, hogy valo'ban helyes dolgokat e's helyes mo'don
irtam-e, nem ba'ntottam-e meg szu:kse'gtelenu:l a vitapartneremet? Nem tartom
jo'nak, amit irtam; de az adott helzyetben legkeve'sbe' rosszat pro'ba'lom
megkeresni.
A Zen mesterek tanita'suk eszko:zeke'nt felhaszna'lja'k a botu:te'st vagy a
ruga'st is, e'ppugy, mint a pre'dika'cio't. E's ba'rmilyen meglepo", nagyon
sokszor e'ppen egy u:te's hata'sa'ra jut el a tanitva'ny a megvila'gosoda'shoz!
A mester ke'pes felismerni, mikor mi a megfelelo" eszko:z. E'n nem vagyok
mester, nem la'tok tiszta'n. E'ppen eze'rt igyekszem tarto'zkodni olyan
tettekto"l, amik ka'rt okozhatnak ma'snak, mert nem tudom, mikor van az a
pillanat, amikor valakinek e'ppen egy jo' nagy u:lepenru'ga'sra van szu:kse'ge.

Abban pedig, hogy melyiko"to:k hite a nagyobb, megint csak nem e'n vagyok az
illete'kes. So"t, e'n az o:sszehasonlita'st is e'rtelmetlennek la'tom.
Egyre'szt: mi a hit me'rte'kegyse'ge, hogyan hasonlitunk o:ssze ke't hitet
nagysa'g, te'rfogat, alapteru:let, magassa'g szerint :-> ?
Ma'sre'szt: a hit nagysa'ga nem e'rdem e's nem dicso"se'g. Sokkal to:bbet
sza'mit az, hogy MIBEN hiszu:nk. Ba'rmelyik fanatikus ke'pes meghalni a saja't
hite'e'rt, legyen az ba'rmi. Ilyen alapon David Koresh jobb kereszte'ny lenne
ba'rmelyik itt jelenlevo"ne'l (belee'rtve Hunort :-), bocs...)



Kedves Hunor!
Le'gyszives, ne se'rto"dj meg e's ne e'rtsd fe'lre a helyzetet. Mindazok, akik
kikeltek ellened, nem Je'zus ellen e's a hited ellen kelnek ki. Csakis a
stilusod e's ra'meno"sse'ged induka'lta a reakcio'kat. Teljesen fe'lrevisz,
ha a hite'e'rt u:ldo:zo:tt kereszte'ny szerepe't akarod elja'tszani. Inka'bb
gondolkozz el, hogy van az, hogy ele'g sze'p sza'mmal vannak jelen a Szalon-
ban kereszte'nyek, ezt nem is rejtik ve'ka ala', me'gis senki se ta'mad nekik?

                       
                                       Sziasztok, Pe'ter