HANGoljunk!


 Jonak tartom a nyolclabu OP-IC-krol esetleg kitoro rogeszmecseret.

 Ki mire eskuszik es mire okvetlenul nem. En pedaul (eddig) nagyot
csalodtam a sokra tartott AD826-al kapcsolatban.

Mas.

>Eloljaroban azok szamara akiket erdekel, egy par CD-lejatszo jittere
>(Stereophile-bol):
>tipus              abs timebase error       peak-to-peak jitter
>
>ML No 39                  ?                      140.2 ps 
>Meridian 508.24           9 ppm                  144.2 ps
>Wadia 850                 5 ppm                  167.6 ps 
>Audio Research CD-2       ?                      168.6 ps
>Naim CDX                  ?                      166.2 ps


   Kerdesem: van e vizsgalodas ezen keszulekek eseteben, hogy hogy is
nez ki a vezer oragenerator? Szerintem Viletel Istvan szemei most
csillognak;-)

  A hibernalt CD-ket illetoen tovabbra is az a kerdesem: Megmerte valaki,
hogy egy adott gepen ez mekkora +/- jittert, javithato es nem javithato
hibat indukalt? Nem? Akkor mirol vitatkozzunk?

SaZ
---
Sent through Global Message Exchange - http://www.gmx.net

> Felado :  [Hungary]
> 
> Nem igazan izgalmas. A moderator is lehet esendo. Es bizony

Peldaul ha moderalja a JLM cikkeit :-)

> >Egyebkent is, jol elkulonitheto, hogy egy hangzasban mi a kapcsolas, es mi
> >az alkatreszkeszlet eredmenye.
> >[Szinte hallom egyes listatagok felhorduleset... :-) ]
> 
> Hat igen. Csodas dolgokra kepes a Preludium veled.

Lejjebb, a Bese Attilanak irt valaszbol vedd ki a sajat reszed.
Amugy a Preludiumban van par aspektus ami jo dobozza teszi, ha nem is
gyari allapotban. Az viszont biztos, hogy a felbontasa es a dinamikaja
barmely eddig altalam hallott B&W-nel jobb.

> >Ha tovabbra is magas tonusu marad, akkor kerlek kuldd el a kapcsolast, en
> >meg atmegyek Gyurcsok Jozsefbe, es megtavgyogyitom.
> 
> Hasonlo eredmennyel? ;-)

Ne abbol indulj ki, hogy nincs aki ert a csoves erositokhoz.

> >A poliprop nem szukseges, esetenkent meg rontani is tud, valamint igen draga
.
> 
> Jobb elkot sem kapsz lenyegesen olcsobban. Rontani meg minden tud, ha
> rossz. Jot kell alkalmazni.

Mindenesetre egy poliprop kondi a tapban kifejezetten sz**, csak utalok
ilyen sarkitva fogalmazni. Remelem ebbe nem tudsz belekotni.

> >En epp egy Townshend kopalason torom a fejem. A HES-en volt szerencsem
> >egyutt elni vele 2 napig. Engem meggyozott.
> 
> Es volt alkalmad atrakni egy Manara? Ide-oda? Ezt kellene valahogy
> osszehozni.

Tegyuk fel, hogy eletedben nem vezettel sem BMW-t, sem Jaguart. Viszont
latni(hallani) mar lattal mindkettot. Szerintem el tudod donteni, hogy
neked melyik kell. Vilagos?

> Felado :  [Hungary]

> > Ebben soha nem volt vita kozottunk. Kiveve, hogy a valasztas jogossagat en
> > elsosorban valodi hangzasi elmennyel bizonyitom.
> 
> Most itt egy sarkalatos kerdeshez jutottunk vissza. Mivel tudod hitelesiteni
> a hangzasi elmenyed abszolut erteket? Ez a legfogosabb kerdes amit egy
> konstruktornek, gyartonak vagy eppen csak "hallgatonak" foltehetnek. Az
> esetek donto tobbsegeben ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy helyesen
> itelkezzenek. Ha nem lenne igazam akkor a hifi vagy a High-End egyszeruen
> penzkerdes lenne. (eltekintve a meglevo muszaki korlataitol)
> A cegunknel a hallgatasi minta 1000 -10000 ! nagysagrendu egy - egy
> reszletkerdesre vonatkozoan. A Gruiz Marci altal kigunyolt spiralis elv
> miatt
> statisztikusan ennel joval tobb szam jonne ki a meghallgatasra.
> Alapvetoen fontos, hogy a letezo legjobb elrendezeseket, megoldasokat tudjuk
> modellezni, vizsgalni. Ehhez viszont mar eleg sok anyagi befektetesre van
> szukseg. Nem beszelve arrol, hogy felvetelek keszitese nelkul eleg, a
> studioberendezesek ismerete nelkul illuzorikusak a meghallgatasi tesztek.
> Nem elbizonytalanitani akartalak a sajat hangzasi meggyozodesed biztossaga
> felol, csak a problema nagysagrendjere tettem utalast.

Nos, ha az ember egyutt el egy rendszerrel, tehat napi 4-10 orat
(minta >> 10000) hallgat zenet, akkor eleg jol kiismeri a hangjat,
felteve, hogy van mihez viszonyitania. Egy elo komolyzenei eloadas bennem
_egy bizonyos_ erzest kelt, es minel jobb egy rendszer, azt hallgatva
annal jobban megkozelitem az eredeti erzest. Az en otthoni rendszerem
ebben eleg jo, es szamomra ez a zene. Eleg nehez felfogni, de a zene nem
bonthato darabokra, egy komplex elmenyt jelent, es nincs ertelme csak
egyes reszeit reprodukalni.
Ezzel a kijelentessel nincs ertelme senkinek vitatkozni, mert ez az en kis
sajat maganugyem es kesz.

> > En epp egy Townshend kopalason torom a fejem. A HES-en volt >szerencsem
> egyutt elni vele 2 napig. Engem meggyozott.
> 
> Ne tord a fejed rajta. Az is rossz akusztikai megoldas.

Viszont a fent emlitett erzest a helyes iranyba tolja, es nekem ennyi
eleg.

Udv:
    JLM
(ujabban radikalis, mert unja a rizsat)

U.i.: Szivesen vennem, ha a kettovel ezelotti felvezetos otletemre
reagalast kapnek.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Engem is erdekel ez a Shakti dolog. A leiras szerint, ha jol ertettem,
>ugyanazt csinalja az elektromagneses hullamokkal, mint egy (Kovary fele
>ertelemben vett :-) jo asztalka a mechanikusakkal: felveszi es hove alakitja
>a rezgeseket. A cikkben a Manahoz hasonlitjak: ugyanolyan lepcsozetesen
>erezheto a hatasa; minel tobb van belole, annal jobb. A Penna arulja, ennek
>okan Kovari Petit kerdezem (o szokott ott hallgatozni), ismeri-e ezeket,
>hallotta-e oket, milyenek. Masik: hol lehet Szegeden a Penna cuccait meghallga
tni?

A pilota hallgatta a Shaktit. A Pennanal szerinte hasznalt. Itt
kozvetlenul a meztelen halozati trafora tettek, mert leszedtek a
burkolatot az erolkodorol. Nala az erosito dobozara teve nem volt semmi
eszlelheto hatas. Szegeden nem vagyok ismeros.

Udv, Peter.

Az lenne a kerdesem, hogy ezek az orajelgenerator modifikaciok megcsinalhatok-e
 discmaneken, avagy sem.
Van-e mas modja a discmanek hangjanak javitasara. Foleg a Viletel Istvan fele m
od erdekelne. Ki foglalkozik 
Szeged kornyeken CD tuninggal?

Dome Robert

> savvaltas nagyon gyors. Mikor betesszuk a lemezt, elobb elemzi a
> fenyvisszavero es egyeb tulajdonsagait, majd 57 parametert beallitva
> raoptimalizalja magat arra az egy CD-re. Safe... Ez egy izgalmas projekt

Azert kivancsi lennek arra az 57 parameterre :) Ezek kozott mar a korabban
jatszott CD-k befolyasanak is szerepelnie kene :)

Szoval hogy miert nem RAM???
Na mindegy, ne dumaljak, csinaljam meg, ha olyan okos vagyok :)

Ha egyszer nagyon beduhodom, meg neki is allok :)))

Kedves HANGosok!

 irta:

> > Lehet, hogy gyengeelmeju vagyok, de hogy is volt ez?
> > Ki ragaszkodott az "elmeleteihez" es ki szamolt be a _tapasztalatairol_,
> > amit a masik fel a _sajat_ elmeletei alapjan nem volt kepes elfogadni?
> > Ha mar annyi zagyvasag elhangzik a listan, akkor legalabb az itt leirtakrol
> > ne allitsuk pont az ellenkezojet nehany nap elteltevel!
> > (Meg akkor sem, ha folyton a Teged gyotro specialis urologiai problemaval
> >  probalod nyomatekositani a mondandodat.:-))
> 
> :-) Majd egyszer osszefoglalom az emlekirataimat, es akkor talan egyenesen
> kovetheto lesz minden. :-)
> 
> A mai napig nem kerultem ellentetbe sajat magammal, nem is ertem, miert
> divat mostanaban erre hivatkozni. Az egyetlen cikk amit utolag
> viosszavontam az aramgeneratoros marhasag volt, es ott sem a
> mukodesmechanizmus volt hibas, hanem oriasi fogalomzavaraim voltak.

Bocs, de itt totalis felreertesrol van szo! En nem a Te irasaidra ertettem,
hanem a Bese-Kovary parbajra tett megjegyzesedre reagaltam. 
Ezert ertelemszeruen a Kovary Peter es Bese Attila cikkeire vonatkozik
az irasom. A Te vitaidat nem is ismerem, mert amikor fellangoltak en 
eppen atmenetileg szuneteltettem a Hangot. Remelem most mar ertheto,
kicsit talan tul is van mar ez targyalva.

 irta:

> > Nem szabad osszekeverni a zenei hallast a "hifis" jo fullel!
> > Ha nem vagy a szo valodi ertelmeben hallaskarosult, akkor Te ugyanolyan
> > alkalmas vagy egy berendezes megitelesere, mint barki mas.
> 
> Lehet... Sot valoszinuleg egy Mercedes-t is tudnek sikeresen tesztelni, de
> minek ebresszen magaban az ember a penztarcajan tulnyulo irrealis
> vagyakat? :)

Ez csak olcso kifogas. Viszonylag kedvezo aru lanccal is erdemes elkezdeni.
(Sot meg a tehetosebbeknek is, hogy tapasztalatot szerezzenek a kesobbi
 dontesekhez.) Ha valaki egy lerobban kocsit vesz parszazezer forintert 
azon senki nem csodalkozik, de ha hifire kolti, akkor hulyenek nezik.  
Pedig az utobbi evekig hu "tarsa" marad. Nem is osszemerheto a ketto. 

> >  A CD kenyelmes, sokat ki lehet hozni belole, de barmilyen trukkot is
> > alkalmazol, maradnak fizikai akadalyok, amiket nem tudsz athidalni. En csak
> > a jittert meg a digitalis szurot latom gondnak az DAC chipig, utana viszont
> > jon az analog rendszernek minden hibaja, ami szerintem nagyobb mint a jitte
r
> > okozta hiba.
> 
> Valoszinuleg, de az alapeset ugye az, hogy adott az ilyen vagy olyan
> analog resz, es akkor a dolgozo "ehhez kepest" probalja meg babralni a
> CD-t.

Regebben mar tobbszor leirtam, hogy a tapasztalatom szerint a futomu az
abszulut donto. Errol tobb cd-jatszo es dac csereberelesevel gyozodtem
meg. 

 irta:

> > Hatarozott velemenyem van a hallott hangrol, nekem mar nem lehet lyukat
> >beszelni a hasamba, hogy miert jo valami, ami nekem nem tetszik.
> 
> Nagyon sokat fogsz akkor meg csalodni, nem ilyen egyszeru dolog ez.
> Egy testkozeli pelda: Neked ugye van A.O. halozati elosztos kabeled.
> Azt mondod jo is. Van aki ugyanerrol azt allitja teljesen rossz. Van aki
> ezust kabeleket cserelt erre az olcso tipusra. Akkor most kinek van igaza?

Tokeletesen igazad van. Indokoltabb azt mondani, hogy kicsereltem a 
kabelt es a hallott hang egyszeruen jobban tetszett, mint a korabbi. 

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Tegnap volt szerencsem nekem is latogatast tennem Viletel Istvannal.
Elvittem A Teac VRDS T-1 futomuvemet modifikalas celjabol. 
(Termeszetesen az Audio Alchemy 3.0-as dacommal egyutt.)
Regebben nem volt szandekomban valtoztatni a futomuvemen, mert nagyon 
elegedett voltam vele, de egyszer egy ismerosom elhozott hozzam egy PS
Audio futomuvet meghallgatasra, ami mely benyomast tett ram. 
Nem azert, mert olyan jo volt, mivel gyakorlatilag minden szempontbol 
verte ot a sokkal olcsobb Teac. Viszont az enekhang olyan sima volt, amit 
addig nalam meg nem hallottam.  Ezzel legy kerult a levesembe, mert ahanyszor h
allottam ezutan emberi enekhangot, mindig zavart egy kis
 megmagyarazhatatlan "csorges". 
Ez egyebkent minden cd-jatszonal hasonlo volt nalam, eppen ezert nem tunt eddig
 fel. Szoval gondoltam ez esetleg eltunik az AnaMaster jovoltabol.
Tehat megesett a modifikacio, a halozati kabelt is kicsereltem mivel egyertelmu
kulonbseget veltem felfedezni mar a helyszinen is. Alig vartam, hogy otthon is
 meghallgassam a keszuleket, mert tudtam, hogy itthon tudom majd igazan 
felmerni a valtozast. Egeszen mas hang!
Ami rogton feltunik az a metszo tisztasag!
Sok reszlet. A muzsikas egyuttesnel a gitarok pengetese hihetetlenul 
reszletezo lett. Minden uj hangszer belepese odavonzza a figyelmet.
A mikrodinamika sokat javul, a furulyanal eszreveszem, hogy mennyire 
"luktet" a hang, nemkulonben az eneknel, erzem ahogyan az arcomba 
"domborodik" a hang, amint meg-meg nyomja az enekes. 
(Persze ez a kozelmikrofonozott felveteleknel van.)
Nalam nagyon analitikus a hangzas, es a kis Mission-ok miatt talan most 
egy kicsit farasztobba valt, de a valtozas igy is abszulut pozitiv.
(Leginkabb a VRDS-25 cd jatszo iranyaba mozdult el, sot, ha emlekezetem 
nem csal, most sokkal jobb. Ennek az ara kb. duplaja, mint a T-1 futomunek.)
  
Az Istvan rendszere nagyon szep, de egeszen mas hang mint az enyem.
Valoszinuleg neki nem tetszene az en hangom, mert tul "nyomulosnak"
 talalna.
Viszont nala nekem ugy tunt mintha lenne egy kis magas vagas, mintha 
a tisztasag nem lenne annyira metszo, nem lenne elegge csillogo a hang, 
de persze ez szubjektiv velemeny es lehet, hogy a nagy hangfalak 
hangzasa eleve ilyen az en kis dobozaimmal szemben. 
De O ugyis most dolgozik egy uj erositon, lehet, hogy azzal mar "tokeletes"
 lesz. Mindenesetre ott toltottem majdnem harom orat, es nagyon
 keszsegesen valaszolt mindenre, a felkeszultsege megkerdojelezhetetlen.
(Bocs, hogy annyi idodet elraboltam.)
A modifikalt DVD-je ott jobbnak tunt, de valoszinuleg nalam elviselhetetlenul
faraszto lenne. Mindenkinek javaslom, hogy senki ne habozzon kiprobalni a 
modifikaciot, mert mas kategoriaba repiti a keszuleket!
En pedig alig varom, hogy kiprobaljam a kabeleit. Az a gyanum, hogy 
vasarlo leszek rajuk. Majd meglatjuk hogyan illeszkedik a rendszerembe.

Udv, Gruiz Marton.

Majd a legvegen jon a "Latogatas az Alisca Orange haza tajan" resz.
> Felado :  [Hungary]
>>Viletel Pista azt mondta ontsem ki ragasztos homokkal a fedolapot, csak a
ragaszto tul draga egy fo reszere...

>Jobb helyeken torodnek a doboz mechanikai rezgescsokkentesevel is.
Specialis, erre a celra gyartott panelekkel ragasztjak teli. Az is jo, ha
olomlemezt ragasztasz ra. De a ragasztos homok is kituno otlet. En is
alkalmaztam regebben ilyet. Nem ertem, hogy miert dragallod a ragasztot.

Egy ilyen ragaszto kb. 3-4 lemezjatszora elegendo. Lenyegesen olcsobb lenne,
ha osszeallnank harman - negyen vagy Harman-Kardon. Ez vicc volt...
Beszeltem Pistaval, osszejott ennyi jelentkezo. Igy mar kevesbe dragallom,
de meg mindig  ugy gondolom, hogy a rezgesek nagy resze a trafotol ered.
Valoszinuleg ezt is csillapitana a ragasztos homok, de jo lenne a trafo ala
is tenni valami elnyelo anyagot es valamilyen otletes csavarral - ami nem
csatolja at a rezgeseket,... felek, hogy ilyen nem letezik...- odaerositeni
a trafot a hazhoz. Valoszinuleg kiprobalom a ragasztos homokot, bar
szerintem nem ez a leggyengebb lancszem nalam. :)

> Felado :  [United States]
>Eloljaroban azok szamara akiket erdekel, egy par CD-lejatszo jittere
(Stereophile-bol):
tipus              abs timebase error       peak-to-peak jitter

ML No 39                  ?                      140.2 ps
Meridian 508.24           9 ppm                  144.2 ps
Wadia 850                 5 ppm                  167.6 ps
Audio Research CD-2       ?                      168.6 ps
Naim CDX                  ?                      166.2 ps

>Azok a jitter-killer technikai fogasok amikrol vita folyt a HANG-on,
>tobbnyire megtalalhatok a lejatszokban. Erdemes megnezni mit ir pl a
>Wadia es a Mark Levinson ezekrol (www.wadia.com, www.madrigal.com).

Nem ertem.  Az AnaMaster vagy Clock2 jitter csokkentok mind 30ps alatti
jittert tudnak. Igaz, hogy ez a rendszerorajelre vonatkozik a szinkronizalas
elott. Ha a visszaallitott orajel tenyleg ennyivel nagyobb jittert
tartalmaz, akkor nagyon is szamitanak azok a bizonyos rezgesek, fordulatszam
szabalyozasok, zavarok stb. Dehat ezeket a rezgeseket, zavarokat is
kikuszobolik. Akkor meg miert ilyen gyatra eredmenyek szulettek ? A kozolt
adatok egyebkent is gyanusak, mert nem tudom hogyan lehetseges 1 tizedes
pontossaggal jittert merni. 1ps orulten kicsi es ugy tudom, hogy a profi
muszerek epphogy tudnak ekkora felbontassal merni. Itt meg 0,1 ps -os
felbontas van. Erdekes, tenyleg jol mertek a Stereophile-nel ? Eros a
gyanum, hogy nem. Egyebkent meg lathato, hogy alig van kulonbseg. Ha jok az
adatok akkor a jitter alapjan a keszulekek kozott nincs kulonbseg.

Es a vegere a lenyeg :
Elmentem Bese Attilahoz megfulelni azokat a bizonyos PP-ket. Nagyon szepen
szolnak, oszinten szolva meg is lepodtem volna ha nem igy lett volna.
Eloszor meghallgattuk a sajat lemezeimet, majd kertem mutassa meg a kedvenc
felvetelet. Valami regi felvetelt rakott be, megdobbentoen jobban szolt /
hatra is hokoltem vagy mi... / - pedig Cheskyt meg Propriust vittem. Ezutan
Airto Moreira Other Side Of This c. amerikaner /huhh../  kiadasu lemeze
kovetkezett, - ismet nagyon jo felvetel - es bezony volt ott tererzet
rendesen. A CD lejatszo egyebkent azon a bizonyos vitatott asztalkan volt.
Ki erti ezt ? Ezutan meghallgattuk  CD ratettel is, nagyon is hasznal ez a
bizonyos ratet. Nekem nem a lenduletesseg ment ossze, hanem a CD-re jellemzo
hideg, idegen hangzas illant el hirtelen. Szomorkodtam is egy kicsit, mert a
sajat lemezemnel nem volt akkora orulten nagy javulas, de meg igy is
jelentos volt, megeri a penzet. Attila  egyeb trukkot is mutatott,
pl.olmozott kupot a lejatszo ala. Ma megvettem ezt a lemezt, hat nem egy
konnyuzene, ugyis mondhatnam, hogy nehezen befogadhato.... A felvetelek
kesziteserol is irnak a boritom, az is kiderult, hogy a terhatast
manipulaltak. Mindent osszevetve Attila jo munkat vegzett, akar Egelysta
akar nem.

Udv.:Novak Laszlo

ROVID ELEMZES AZ ELEKTROAKUSZTIKAI KESZULEKEK MAI HELYZETEROL I.

Tapasztalataink szerint keves kiveteltol eltekintve csak a legdragabb
kategoriakban talaljuk meg azokat a keszulekeket, amelyek elfogadhato
minosegben szolnak. A korszerunek mondott uj keszulekek  egy toredeke
kozeliti meg csak a kivant szinvonalat. A keszulekek zomerol elmondhato,
hogy hangzasa nem reprezentalja az elektronika mai fejlettseget. Nagyon
gyakran az esztetikus kulso es a szolgaltatasok sokfelesege elfedi  a
valoban fontos jellemzoket. Meg irrealisabb kepet kapunk, ha az arakat az
eredmeny eleresehez szukseges technikai-technologiai szempontbol vizsgaljuk.
Az elektroncsoves technika jogos visszaterese is teljes mertekben
alatamasztja a fenti allitast.

Az altalanos problema legfobb okat abban kereshetjuk, hogy a vilag nagy
cegei, nehany kis special cegtol eltekintve, altalaban specifikus
fejleszteseket folytatnak. Sajnalatos modon meg a teljes rendszert gyarto
cegek sem koncentraljak a fejlesztest ugyanakkora intenzitassal mindenre
kiterjedoen. Ezert nem talalhatunk egyenlore a mi szempontjaink szerint
kifogastalan rendszert. A vizsgalatok soran arra a megallapitasra jutottunk,
hogy egy-egy  keszulekfajta onallo fejleszteseben megnyilvanulo torekves
csak reszeredmenyeket hozhat. Ezt a felismerest igazolja az a teny is, hogy
altalaban csak tobbfele tipusu keszulek osszevalogatasaval lehet elfogadhato
hangzast elerni. Az audiofil berendezeseknel  gyakran talalkozunk koltseges
technologiai megoldasokkal, rendkivul draga alkatresz alkalmazasokkal, vagy
eppen tulbonyolitott kapcsolasokkal, amelyekkel ugyan javithatnak a
hangzason, de az adott problema megoldasara nem optimalisak.
Feltetelezesunk szerint sok esetben azert valasztjak a legdragabb
megoldasokat, hogy indokoltan minel magasabb eladasi arakat tudjanak szabni.
Az altalunk vizsgalt HI-FI elektronikak alapjan arra a kovetkeztetesre
jutottunk, hogy kulonfele, meg csak ujszerunek sem nevezheto
kapcsolastechnikai fogassal sokkal jobb eredmenyt lehet elerni ugyanazon
alkatreszbazissal egy-egy szerkezeten belul. A forgalomban levo keszulekeket
akar a kapcsolastechnika megvaltoztatasa nelkul is javithatjuk az akusztikai
informacio ateresztokepesseg szempontjabol ugy, hogy alkalmasabb, de nem
feltetlenul dragabb alkatreszeket cserelunk benne.
Mindket modszer alkalmazasa  soran (a kapcsolastechnika megvaltoztatasanal
ill. az alkatreszcserenel is) ugyanaz a problema merul fel: a megfelelo
elozetes tapasztalatokon alapulo egyseges rendszerszemlelet hianya vagy
hianyossagai tunnek ki. Tovabbi szemleleti es fejlesztesi problemat jelent,
hogy a tervezok sok esetben a muszaki egysegeket felepito passziv es aktiv
alkatreszeket az elsodleges - meresi - parameterek alapjan itelik meg es
valasztjak ki. Tapasztalataink szerint a hangzasi tulajdonsagok kizarolag
ezek belso felepitesetol fuggenek. Mivel azonban ezek latens hatasu mukodesi
jelensegeket mutatnak, igy nem merhetoek az alkatresz vegso megjelenesi
formajaban. Gyakran elofordul az is, hogy az alkatresz gyarto cegek hibas
koncepcio alapjan gyartanak audio celra ajanlott alkatreszeket. Mindez meg
bizonytalanabba teszi a helyes ertekiteletet.

Rovid attekintesunkben a kabelektol kezdve a hangdobozokig, a teljes
rendszer felepiteset altalanosan jellemzo technologiai-muszaki jellemzoket
foglaljuk ossze.

Kabel:

Nehany specialis esettol eltekintve tobbnyire polikristalyos femvezetoket
alkalmaznak. Ezek minosege rendkivuli modon fugg az alkalmazott
technologiatol, de mivel ezt sohasem kozlik a gyartok,  igy ezert ebbol a
szempontbol nem lehet megitelni a kabelek minoseget. Elsosorban a vezeto
tisztasagi fokara es a kabel struktura felepitesere erdemes figyelni a
kovetkezo jellemzok alapjan:
A hosszukristalyos femkabelek krisztallit hatarfeluletein szennyezoanyag
szegregacio tortenik, ezert bar nagyobb teruleteken szabalyos a struktura,
mint a klasszikus polikristalyos vezeton, erosebb az  elektronszorodas,
mintha egyenletesen osztodna el a szennyezodes. Mechanikai igenybevetelre is
kenyesebb ez a vezetoszal.
Az elemi szalakra vonatkozoan az az egyik legfontosabb szempont, hogy ne
legyen bevonat  az elemi szalakon, ami csokkenti a borhatast. Femszalak
eseten azok a vezeto szalak elonyosek, amelyeknek terfogat-felulet viszonya
forditottan aranyos. A parhuzamos szalak egymastol valo elszigetelese (litze
struktura) csokkenti az egymasra hatast. A sok vekony eres, sodrott kabelek
alkalmazasa az elektronikaban a flexibilitas szuksegessege miatt alakult ki.
A kulonbozo atmerot tartalmazo sodratok javithatjak a hangzasi balanszot, de
az informacio ateresztokepesseget nem novelik. A legsokoldalubb
felhasznalast a rezvezetobol keszult kabelek nyujtjak. Az ezustvezetoju
huzalok elonytelenek az elektromagneses atalakitokban. A szenszalakbol allo
kabelek altalaban jo eredmenyt adnak osszekoto kabelkent, de magas fajlagos
ellenallasuk korlatozzak szeleskoru alkalmazhatosagukat. Tevutra vezethet,
ha a szigetelo anyagokat csak a villamos jellemzoik alapjan valasztjuk ki,
mert ezek hatasa a hangzasra olyannyira osszetett fizikai folyamat, hogy nem
lehet meghatarozo anyagjellemzoket talalni. Ezert azok a strukturak
kedvezoek, melyeknel a vezeto es szigetelo egymastol valo eltavolitasara
torekednek.

Cd jatszo:

Altalanossagban elmondhato, hogy CD jatszok hangzasa nem javult az elmult
tiz ev alatt, bar a lezer optika meretei latvanyosan csokkentek es nott a
kiolvasas pontossaga. Viszont a nem HIGH-END celra gyartott jatszok
mechanikaja egyre kevesebb fem alkatreszt tartalmaz. Olyan helyeken is
alkalmaznak muanyagokat, ahol azok nem kielegito modon helyettesitik a
femeket. A masodik generacios CD jatszok digitalis IC keszletukben latvanyos
muszaki megoldasokat tartalmaznak, de hangzasuk gyengebb, mint  egyes elso
generacios tipusoke. Az analog szurok megoldasai es a tapegysegek az
erositokhoz hasonlo problemakat vetnek fel. Az elso generacios 16 bites
keszulekek nehany tipusa erte el a hangzas maximumat.

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valaszok ( 143 sor )
> Idopont: Mon Mar  8 20:48:33 EST 1999 HANG #366

> De ismetlem a szabadalmi temaban csak azert szoltam
> hozza, mert errol nagyon teves kepe van a szabadalmaztatasban jaratlan
> embereknek. Mindenki azt hiszi, hogy ami szabadalommal vedett, az
> ertekes, jo, mukodik, nagy jelentosegu stb. Pedig dehogy. Persze azert
> sok esetben igen.

Ez igaz, de mintha ugy allitanad be, hogy ertektelenek lennenek a
szabadalmaim. A szabadalmak tulnyomo hanyada igen is ertekes, nagy
jelentosegu. Miert mindig a negativumokbol indulsz ki.  A habositas
egyebkent onmagaban trivialis, ennel a kabelnel nagyon vekony reteg van
eloirva, a hangfrekvencias technikaban valoszinuen ilyen modon eloszor en
alkalmaztam. A bambusz szigetelesu nagyfrekvencias kabelrol honnan tudsz
mert en nem hallottam ilyenrol?

>
> Nos, ha esetleg altalanos ko:dfejlesztes helyett megirtad volna, hogy
> pontosan mire is gondolsz, akkor nyilvan reflektalni is tudnek ra. Igy
> sajnos nem tudok sem vitazni, sem egyeterteni a gondolatoddal, hiszen
> nem ismerem. Pusztan azon, hogy nem mindenben kulonbozik a >velemenyunk en
azert egyaltalan nem lepodok meg. :-)

Nem latom ertelmet a vitanak. De megkernelek arra, hogy ujra olvasd el a
kodfejlesztesemet, hatha megis dereng ott valami. Valoban erthetetlen lenne?

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: kerdesek ( 20 sor )
> Idopont: Tue Mar  9 02:47:07 EST 1999 HANG #366

Kedves Csaba !

Mi ezer eve FOCAL hangszorokbol epitkezunk, bar mostmar szeretnenk sajatra
atterni. Ha eljossz meg tudok adni minden informaciot.

Udvozletettel Bese Attila

http://www.digitel2002.hu/aliscaorange

Hogyan lehet tesztelni egy tranzisztor akusztikai informacio atereszto kepesseg
et?

Tisztelettel

Komaromi

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.178)

Hajdu Csabanak

Kedves Csaba!

>> valaki "beleporget" a szamba. Esetleg ismetlesre rakja, hagy szoljon
>> reggelig ...

>Fel masodperc kesest ki lehet birni,,,

>> A CD nem a minosege, hanem inkabb a kenyelme miatt lett olyan nepszeru,
mint
>> amilyen. A felhasznalok _tobbsege_ nem fog ilyen kompromisszumot kotni.
>> Nekik igy is megfelel, akik meg igenyesek, halgassanak LP-t.

>Altalaban igen, de a tobbmillios futomuvek lete azert ellentmond ennek...

Azt hiszem, egyeterthetunk abban, hogy pillanatnyilag ugyanabban az
arkategoriban az LP jobban szol mint a CD, megis sokan kifizetnek jovan
nagyobb osszeget a CD-ert. Errol most nem szandekozom vitat nyitni, mert
errol mar sokszor volt szo itt.
Ha a fenti allitas igaz, akkor szamomra ez azt jelenti, hogy kenyelmi
szempontbol teszik ezt. Innen mar csak egy lepes, hogy a cegek a
"fejlesztesnel" a kenyelmi szempotokat tarjak szem elott, (itt is vannak
kivetelek, de azok altalaban dragak) es a kompromisszumok, amit az elso
levelemben irtam ide nem fernek bele.

>> A CD jatszomat szetkaptam, es ott ugy neztem hogy a DAC chip elott van a
>> kristaly, tehat ott nincs olyan "nagy" gond jitterrel, megsem szol jol.

>Mi az, hogy elotte van? Hiaba van fizikailag ott, az egesznek a mukodesi
>elve ab ovo jittert visz bele!

Ez messze nem ilyen _ab ovo_ tehetsz bele egy oscillatort, olyan szepet,
amilyet csak akarsz, de az megis csak a kristalyon alapul, ha ezt arakort (a
kristaly kivetelevel) integralod a chipbe, akkor ugyanazt a eredmeny kellene
kapnod, mas kerdes, hogy szerintem  ra.
Ezert hallhato akkora javulas, ha egy normalis oscillatort teszel a kristaly
helyere, bar ezt meg szemlyesen nem probaltam de biztos vagyok benne.

Cioa

Gabor