Ha a server diszkriminalta volna a muveleti jeleket a cim

				MTA=MA+TA

Kedves (Korosi) Gabor !

	Az Akademia cimu irasodban azt irod:

> A dologban egye'bke'nt az a lege'rdekesebb, hogy az OTKA pe'nz felett az
> Akade'mia (esetleg, mint a ko~zgazdasa'gtudoma'nyina'l, nem akade'mikus a'ltal
> vezetett) szakbizottsa'ga do~nto~tt. Ke'rtek ugyan opponensi ve'leme'nyeket a
> tervezetekro"l, de semmi nem ko~telezte o"ket arra, hogy azokat figyelembe
> is vegye'k. Teha't ha sza'modra az OTKA a vonzo' pe'lda, akkor valo'szi'nu"leg
> nem azzal van bajod, hogy az akade'mikusok osztja'k a pe'nzt. Egye'bke'nt nem
> tudom, ma Magyarorsza'gon ki oszthatna' megalapozottabban a tudoma'nyos
> pe'nzeket, mint az Akade'mia. A pe'nzu~gyminiszte'rium ugyan szi'vesen maga'ra

	Az OTKA-t, mint igeretes strukturat emlitettem. Sok valtoztatasra lenne
szukseg ahhoz, hogy valoban hatekonyan mukodhessen. Csak nehany pelda, amit mar
korabban is leirtam:

	Tulajdonkeppen az OTKA lenne Magyarorszagon az a finanszirozasi forma,
amely tobbe-kevesbe hasonlit erre a modellre. Az OTKA viszont csak a tudomanyos
kutatasi alap egy resze felett diszponal ( a masik resze az MTA-e). A masik
hianyossag, hogy nem szabalyozzak vilagos torvenyek a bizottsag es palyazo
viszonyat. Peladaul azt, hogy melyek az elutasitas vagy elfogadas TORVENYI
feltetelei. Egy tovabbi hianyossag, hogy fokeppen magyarorszagi biralokat
kernek fel. Kerelmezni lehet ugyan kulfoldi elbiralast, de ezzel azok nem
elnek, akik esetleg kapcsolataik segitsegevel probalnak meg forrasokhoz jutni.
Vegul pedig mindenkeppen helyesebb lenne, ha a bizottsag tagjait rovid idore
valasztanak, ujravalasztasi lehetoseg nelkul. Egy ilyen nyugati tipusu OTKA
eseten masodlagos kerdes lenne, hogy mondjuk ki is  a bizottsag elnoke es ki
nevezi ki.

	Az akademikusok helyett, tehat rovid idore valasztott bizottsagi tagok
osztanak el a kutatasi penzeket.

Kesobb azt irod, hogy:

> Nem tudok olyan orsza'gro'l, ahol az OTKA szeru" pe'nzeket pl. egy parlamenti
> ke'pviselo"kbo"l a'llo' bizottsa'g osztogatna' a saja't hata'sko~re'ben.

Ilyesmi meg sem fordult a fejemben. A nyugaton elterjedt rendszer (amint azt le
is iratam):

akademiak is). A kutatasfinaszirozas a szakteruleti tudomanyos tarsasagok
feladata. A penzeket eloszto tisztviseloket maximum 3-5 evre valasztjak, eppen
azert, hogy az osszefonodasokat elkeruljek.A palyazatokat minden esetben kiadjak
elbiralasra es dontest is a biralatok alapjan hoznak. Ez utobbira egyebkent


	Vagyis a penzeket tudosok osztanak el, de nem feltetlenul akademikusok.

        A kulfoldi referenseknek csak javaslatteteli joga lenne a palyazatok
elbiralasaban egy nyugati
tipusu OTKA-ban, azonban ezeket a javaslatokat komolyan kellene venni. A
rendszert kisse hasonloan kepzelem el, mint a folyoiratok referalasi
proceduraja. Ott is a szerkeszto dont a cikkek elfogadasarol, azonban
figyelembe veszi a referensek (altalaban 3) velemenyet. En meg nem nagyon
hallottam olyasmirol, hogy mindharom referens pozitiv velemenye ellenere
visszautasitottak vagy negativ velemenye ellenere elfogadtak volna egy
publikaciot. Ha ilyen megis eloallna a donteshozonak reszletes es hiteles
magyarazattal kell szolgalnia. A palyazatok kulfoldi elbiralasanak az is
elonye, hogy nem kell 3-5 evet varni, amig egy uj kutatasi tema gyokeret tud
verni Magyarorszagon, es a magyar kutatasi temak is hasonloak (kompatibilisek)
lesznek a kulfoldiekkel.
	Egyebkent elkepzelheto az, hogy nem ugyanaz a forma a
legalakalmasabb a tarsadalom es termeszettudomanyok finanszirozasara. Egy
lehetseges megoldas lehetne az, amire a cim is utal vagyis az MTA
szetvalasztasa egy Magyar Akademiara (MA) a human tudosok szamara es egy
Tudomanyos Akademiara (TA) a termeszettudosok szamara. Ez szamos orszagban igy
is van.


Szabo Kalman

A cikk kozlese tipikus modern magyar zsurnalisztika. Eltekintve nehany
aprobb targyi tevedestol, mint Csorna Istvan Janosnak keresztelese, amerikai
magyarok FORUM-janak emlegetese stb., tendenciozus modon kiemel nehany irast az
egyik FORUM szambol. Szinte kotelessegszeruen elfelejti kozolni azt a nehany
sort, amely ott all minden szam vegen, miszerint:

=* Az ujsagok nem moderaltak, kiveve a SZALON kozeleti vitaforumot, melynek  *=
=* moderatora Weisz Ivan (leveled a HIX-re, ne pedig az o cimere kuldd!).    *=
=*                                                                           *=

vagyis mindenki azt ir, amit akar. Az ott megjeleno velemenyek egye'nek, nem
pedig  a szorvany magyarsag egyseges, allasfoglalasa. Szerintem ez az amirol
fel kellene vilagositani a Magyar Hirlapot. Nem hiszem, hogy erdemes lenne
elhatarolodnunk az idezett cikkektol, hiszen nyilvanvaloan semmi kozunk hozza.
(Ha legkozelebb Csorna vandornepes cikket hozza le a Magyar Hirlap azert is
nekunk kellene "mea-culpa"-znunk ?). En azt javaslom, hogy hozzuk
nyilvanossagra azt, hogy mi is a FORUM es a HIX es ezzel reszunkrol zarjuk le
az ugyet. Nem lenne szerencses az, ha a HIX ujsagjai a politikai csatarozasok
eszkozeive valnanak egyik vagy masik part kezeben. Mi egymasnak politizalunk
nem pedig a Magyar Hirlapnak.
	Jo lenne, ha Hollosi Jozsi az ujsagok vegere odairna valami hasonlot,
mint peldaul ami a Radios Hirek vegen van, de legalabb annyit, hogy
"Copyright Hollosi" . Ezzel talan elejet lehetne venni annak, hogy ilyen
etikatlanul idezgessenek a HIX lapjaibol (vagy legalabb is be lehetne perelni
egy ilyen idezet nyoman az ujsagot).


Szabo Kalman

A kereszteny szellem es a tekintelytisztelet

Kedves Hetyei Gabor!

En a magam reszerol eleve elgondolkodtatonak
erzem, hogy a kerdes folmerulhet: demokracia
vagy sem?

A helyzet hasonlo a matematikus kerdesfolteve-
sehez: milyen axiomakat vegyek fol, hogy leir-
hassam vizsgalodasom targyat? Jol tudod azonban,
hogy mas a matematika vilaga es mas a tarsadalom.
A tarsadalom vilagaban benne vagy magad is, ott
nem elhetsz kedved szerinti axiomakkal. (A hata-
rok atlepesere valo hajlandosagodbol mar fakadt
koztunk vita korabban is.)

A legegyszerubb, ha a demokraciat olyan univer-
zumnak tekinted, amin mindig belul kell maradnod,
ha esik, ha fuj. Kulonben kilepsz a palyarol es
palyan kivul mar nincs jogod a jatekteren belul
folyo jatszmaba beleszolnod.

Mindenesetre erdekesnek talalom, hogy Csoori
Sandor is a napokban vetette fol (szerintem
helytelenul) a demokracia es a politikai celok
kozotti sorrendiseg kerdeset. Ez mintha arra
utalna, hogy a kereszteny tekintelyelvuseg poli-
tikai visszatukrozesenek eroltetett szandeka a
"levegoben van". En ugy gondolom, hogy anelkul
is lehet jo keresztenynek lenni, hogy a vallas-
ban (ketsegtelenul) meglevo tekintelykozpontnak
intezmenyes politikai megfelelot krealnank.
(Ezt peldaul a nemet keresztenydemokracia vi-
szonylag sikeres tenykedese is bizonyitja.)

Udvozlettel:                  Szekely Zoltan

********************************
Rovid megjegyzesek:

H. Gabornak:
Te is jol tudod, hogy a gyereknyelv-vitanak a
FORUM-ra iranyitasat nem en kezdemenyeztem.
Ha kivanod, TIPP #-t mellekelek.

Sz. Zoltannak:
Az implikacio matematikailag vagy igaz, vagy
sem. A valtozok 0-1 erteke mindent meghataroz.
Ettol marad az egesz egy pore nyil-muvelet.
Nyilvan Te sem gondolod, hogy tarsadalomrol
beszelve ez elegendo?
(Kulonben amit irtam, nem parabola, inkabb
ellipszis. :-)

R. Tamasnak:
Bocsanat! Valoban elnezest kell kernem, Fich-
tinger Gabor vette elo a TIPP-en a "voros nad-
ragos seregeket", igy korabbi megjegyzesem ot
illeti.
                                   (Sz.Z)

Kedves Mindenki,

Ugyan latinos muveltsegem csekely, hadd hivjam fol
figyelkmeteket egy (masik) erdekes peldara, ami a latin
es a magyar nyelv osszefonodasat szemlelteti.

himnemu alak:    BAMBUSZ
nonemu alak:     BAMBA
tobbes szam:     BAMBI

Minden jot,

Greschik Gyula

Tisztelt Urak!

Nagyon sajna1lom, hogy haza kellett rohannom Pestro3l, mert ott most
nagyon mulatsa1gos dolgok to2rte1nnek. Hogy ma1st ne mondjak,
vasa1rnap Antall u1r hosszu1 nyilatkozatott adott P. Szabo1nak a
ra1dio1ban (az u2gy pikante1ria1ja, hogy azon a napon ido3ko2zi
va1laszta1sok voltak az orsza1gban, hu2m-hu2m, nem tudom, hogy
illik-e ilyen napon pa1rtelno2kkel interju1zgatni), amelyben
messzemeno3en ta1mogatta az MDF-ke1pviselo3csoport terve1t, hogy
ma1snap hata1rozati javaslatot nyu1jtanak be a parlamentnek az elno2k
alkotma1nyse1rte1se1t kimondando1 (persze ilyet a parlament nem
mondhat ki, deha1t istenke1m, pontosabban istenke1ju2k), de he1tfo3
de1luta1n, ma1r majdnem Hegyeshalomna1l ca1folta1k, hogy ilyen
javaslatot nyu1jtana1nak be (e1s a parlament is ca1folta, hogy ilyen
javaslat lenne napirenden).

Ahogy a re1gi bantu vicc mondja, ke1t eset van. Az egyik, hogy tudnak
valamit, amit mi nem, e1s ami miatt azt hiszik, hogy Go2nczo2t meg
lehet buktatni. Ebben az esetben iszonyatosan vesze1lyes politikai
ja1tszma1ba kezdtek, mindenfe1le e1rtelemben, magukra ne1zve is
(hasonli1tsuk csak o2ssze Go2ncz ne1pszeru3se1gi indexe1t az
Antalle1val), meg ra1nk ne1zve is (szerintem a legese1lyesebb
elno2kjelo2lt Csoo1ri vagy valaki vele modulo antiszemitizmus e1s
irredentizmus ekvivalens szeme1ly lehet). A ma1sik eset, hogy nem
tudja1k, ebben az esetben irto1zatosan hu2lye1nek kell lenniu2k, vagy
pedig annyira bolsevikoknak, hogy a Pa1rt, pontosabban a szeretett
veze1r elso3 paranoid reakcio1ja1ra ke1pesek egy vesztett u2gyben
expona1lni magukat. Melyik jobb?

Kedves A1kos (Ro1na-Tas), az Alkotma1nybi1ro1sa1g csak akkor
me1rlegelheti, hogy az elno2k megse1rtette-e az Alkotma1nyt, ha a
parlament ke1tharmados to2bbse1ggel megszavazza az elja1ra1s
megindi1ta1sa1t. Azt pedig az Alkotma1nybi1ro1sa1g ke1pviselo3i az
elmu1lt he1ten to2bbszo2r is megero3si1tette1k, hogy nem ki1va1nja1k
tova1bb pontosi1tani kora1bbi do2nte1su2ket arro1l, hogy az elno2k
hozhat o2na1llo1 politikai do2nte1st.

Azta1n ott volt Andra1sschphalvvy a kereszte1ny a1llam-eszme1nye1vel.
Nagyon mulatsa1gos, ke1rem, hogy olyan emberek, akik nagy
nyilva1nossa1g elo3tt hajlando1k a saja1t dili-flepniju2ket
ala1i1rni, ott csu2csu2lnek a mi korma1nyka1nkban. De a Hi1rmondo1
megint elferdi1tette a hi1reket, mert az igazsa1g az, hogy a sok atya
e1s atya1mfia, aki A-phalvvyt hallgatta, egy bu2do2s szo1 kommenta1rt
vagy ke1rde1st se inte1zett a miniszterhez, majd a maguk a1jtatos
mo1dja1n elmondta1k az ellenkezo3je1t, mint ami a Keynote Lecture-ben
elhangzott. Me1g az o3si magyar egyistenhit (?) felemlegete1se se
hatotta meg o3ket. Ku2lo2no2sen protesta1ns atya1mfiai hathattak
mulatsa1gosan, hiszen o3k ugyanu1gy ellenze1ke a pa1pista
Khomeiniknek (e1s ha Isten is u1gy akarja, a protesta1ns Khomeiniknek
is, tudja1tok, kire gondolok), mint a fe1ktelenu2l libera1lis
komenista1k. (Egye1bke1nt nem e1rtem, mie1rt furcsa1llja1tok, hogy az
a1tkosban fe1ktelen liberalizmus volt: Tilos volt tala1n a
ha1zassa1gon ki1vu2li nemi e1let? Bu2ntette1k tala1n a
homoszexualita1st? Na, tesse1k.)

A SZALON-t nem, vagy hia1nyosan kaptam (ezu1ttal kive1telesen nem
-- vagy nem csak -- Ella volt a hiba1s, hanem a mi Sara1nk is, csak
no3kkel ne kezdjen az ember). Kedves Eiben Gusztinak e1s Findler
Mikinek u2zenem, hogy a magyar szempontja1bo1l to2kmindegy, hogy az
angolban (meg a latinban) a `media' ma1r to2bbessza1mban van. Nekem a
`me1dia1k' ugyanolyan hu2lye1n hangzik, mint az, hogy `a me1dia
fe1ktelenu2l libera1lisak', mert a magyarban nincs precedens a nem
                       ^^
-k-vel jelzett to2bbes sza1mra (`e1nekelnek a cherubim'?). Akkor ma1r
inka1bb `me1diumok', vagy `to2megta1je1koztata1si eszko2zo2k',
esetleg `TTE-k'.

Ko3ro2si Ga1bornak Akade1mia-u2gyben ku2lo2n va1laszolne1k, mert
reme1lem, hogy abbo1l egy ku2lo2n vita-fonal lesz.

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1

Kedves Ga1bor (Ko3ro2si)!

Biztos sza1mi1totta1l ra1, hogy Ka1lma1nnak (Szabo1) i1rt
va1laszodon pa1r ember fenn fog akadni. Ha1t i1me, az egyik. Ba1r sok
mindenben egyete1rtek veled, egy bizonyos ke1rde1sben ero3s
agga1lyaim vannak, ba1r lehet, hogy csak kimondatlanul hagyta1l
valamit, annyira maga1to1l e1rteto3do3nek gondoltad.

>Egye'bke'nt nem
>tudom, ma Magyarorsza'gon ki oszthatna' megalapozottabban a tudoma'nyos
>pe'nzeket, mint az Akade'mia.
>Amennyire tudom[,] ma's orsza'gokban is do~nto" szava van a kutata'si pa'lya'za
   tok
>elbi'ra'la'sa'ban, a pe'nzoszta'sban a(z esetleg ma'r kio~regedett) tudo'soknak
   .

Ez a ke1rde1s i1gy nagyon fe1lrevezeto3, ezzel kisse1 ala1becsu2lo2d
azt, akinek felteszed. Persze, hogy az maga1ban nem baj, hogy az
Akade1mia osztja, e1s nem az a ke1rde1s, hogy `ma Magyarorsza1gon' ki
ma1s tenne1, hanem az, hogy egy potencia1lis holnapi Magyarorsza1gon
ki tehetne1.

Magyarorsza1gon a legto2bb tudo1s bizonyos indulatokkal viseltetik az
Akade1mia1val, e1s egya1ltala1n, a `felso3bbse1ggel' szemben,
szerintem egya1ltala1n nem alaptalanul. Elmondom, hogy szerintem mi
ennek az oka, azta1n lehet vitatkozni.

Magyarorsza1gon a `felelo3s beoszta1su1ak' leginka1bb abban
ku2lo2nbo2znek a `nem felelo3s beoszta1su1akto1l', hogy semmife1le
felelo3sse1gu2k nincs, illetve ha van, nem va1llalja1k, sohase viszik
el a balhe1t, szemben az uto1bbiakkal, akiket elo3bbiek rendszeresen
felelo3sse1gre vonnak. I1gy van ez az Akade1mia1n is, minden szinten,
a do2nte1shozo1kkal e1s a szake1rto3kkel egyara1nt. Ha valakit
felke1rnek OTKA-bi1ra1latra, e1s melegen javasol valamit, amibo3l nem
lesz (mert nem is lehet) semmi, ennek me1g annyi ko2vetkezme1nye se
lesz, hogy legko2zelebb nem ke1rik fel bi1ra1latra az illeto3t. Ha
valakik odai1te1lnek egy pa1lya1zatot valakinek, akinek igaza1n nem
kellene, annak me1g annyi ko2vetkezme1nye sincs, hogy legko2zelebb
nem vesznek re1szt az odai1te1le1sben. Ilyen ko2ru2lme1nyek ko2zo2tt
az Akade1mia1nak me1g egy rozsda1s szo2g megsemmisi1te1se1t illeto3en
sem szabadna do2ntenie. Most nem folytatom tova1bb, mert csak nagyon
bedu2ho2dne1k, de jelzem, hogy hasonlo1kat lehetne mondani ma1s
vezeto3kro3l is. Kornai Ja1nos javasolta (me1g az a1tkosban), hogy
aki a1llami pe1nzek felett rendelkezik, annak a saja1t vagyona1t (a
ko2zvetlen le1tfenntarta1shoz szu2kse1gesen felu2l) biztosi1te1kke1nt
kell kezelni, e1s adott esetben elkobozni. Nagyon szeretem ezt a
gondolatot, mert sze1lesko2ru3 alkalmaza1sa tala1n biztosi1thatna1,
hogy puszta1n hatalomva1gybo1l e1s nyere1szkede1si ce1llal senki se
to2rjo2n `felelo3s' beoszta1sra, e1s a megvesztegetheto3se1g ellen is
hatna. Hasonlo1ke1ppen gondolkozom a vezeto3 pozi1cio1kro1l a
tudoma1nyban is.

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1

No, elo a plajbaszt, oszt' adjuk ossze a cechet.

      Egyfelol van a tavaly ev vegen csufos korulmenyek kozott, az elemi
tisztesseg normait mellozo modon keresztulvert koltsegvetesi torveny
osszeomlasa, az MDF gazdasagpolitikajanak sulyos valsaga, a kormanypartok
politikusainak beka-alatti (Underfrog:-) szereplese a nepszerusegi listakon, a
magyar-szlovak hatar-, kisebbsegpolitikai es nemzetkozijogi konfliktus,
a deli hataron allandosult haboru, a kormanyfo nyilvanvalo akadalyoztatottsaga
es az utodlas teljes megoldatlansaga, a csufos valasztasi bukas Bekesben, es
minden egyeb informacio, amely _nekunk_ nem all a rendelkezesunkre, de
a kormany(partok)nak igen, ezek kozott esetleg az orszag jovojere nezve
meg a fentieknel sulyosabbak is.

      Masreszt itt van a Gombar Csaba, aki elkovette azt az ugyetlenseget,
hogy elemi tartassal rendelkezo ertelmisegikent, becsuletesen viselkedett
szukolo-vonyito niemandok elott, itt van Arpi bacsi, a legnepszerubb magyar
politikus, aki sajna nem kommunistazhato le, pusztan amiatt az egyszeru ok
miatt, hogy forditoi palyafutasat Kadar bortoneben kezdte, s itt van Horn es
Orban Viktor, mindketten miniszterelnokibbek, mint a miniszterelnok, s
itt van bizony Torgyan-fenomen is, a maga nagyszabasu tarsadalomatalakito
akcioprogramjaval es munkatervevel. (Jelszo a torgyani harag napjarol, a nep
korebol: "Le a vasuttal!" Magyarorszag akkor lesz melto regi nagy hirehez.)

      Ebbol bizony a szamomra az sul ki, hogy, ha a konyaimrei nagysagrendu
kormanykoalicio-politikusok faxkozelbe kerulnek, hat mindenfele utszeli
felhivasok szivarognak ki a csornai keptavirobol. A magyar parlamentbol
uzenet erkezik Cs. I.-nak. Ez sajnos nekem egy kicsit eros.

      A csornai jelenseg elkormanyosodasa sajnos nem legures terben jelent-
kezik. Nemreg olvastam valahol: a k-europai demokraciak probaja nem az elso,
hanem a _masodik_ valasztas lesz, no meg a kerdes, atadodik-e a hatalom.

     "I have a dream." Bad.

     Udv velunk: Borocz Jozsef

Meg szep, hogy az MDF frakciovezetoje epp Csorna urral all kapcsolatban.
Egyebkent talan ketsegek merulhetnenek fel Konya ur politikai iranyvonala
ugyeben. Es en (meg egy honapja is) azt hittem, hogy nekem egyszeru
nezetelteresem van a hivatalos kormanypolitikaval... Meg, hogy nem kell
a hiszti, meg a panik. No, megirja valaki az ellenvelemnyt Goncz ugyben?
Azt is jo lenne tudni, hogy az a nehany bostoni magyar emigrans, akinek a
velemenyet ismerem es aki nem olvassa a mi kis elektronikus uzenetvaltasunkat
valyon hogy csatlakozhat a tiltakozashoz.

                                                    Szabo Zoltan

Kedves FORUMozok, AGORAzok, SZALONozok es TIPPelok !

 Az alabbi nyilt levelet szeretnem elkuldeni a Magyar Hirlapnak.
Aki csatlakozni kivan, azt kerem kuldje el nekem a nevet,
foglalkozasat, intezmenyet es az orszagot, ahol most eppen szorvany.
Cimem:
      

A levelet holnap, majus 27-en, fogom elkuldeni, tehat sok ido nincs.
Elore is elnezest kerek mindenkitol, aki keson fogja olvasni ezt a
felhivast.

               Rona-Tas Akos

     Tisztelt Magyar Hirlap !

     A ma1jus 26-i sza1mukban megjelent egy cikk
"Szerintu2nk az elno2k sorozatosan megse1rti az alkotma1nyt,
Go2ncz elleni akcio1ra su2rgetik az amerikai szo1rva1nyt"
ci1mmel. Ebben besza1molnak arro1l, hogy a FO1RUM cimu3
amerikai elektronikus u1jsa1gon ne1ha1nyan a ko2zta1rsasa1gi
elno2k leva1lta1sa1t su2rgetik.
     Tudjuk, hogy nem szoka1s arro1l cikket ko2zo2lni, hogy
a magyar szo1rva1ny NEM szo1li1tja fel Go2ncz Arpa1dot a
lemonda1sra. Me1gis, az Onok olvaso1inak tudniuk kell, hogy
egy ilyen elektronikus ujsa1gban mindenki csak o2nmaga1t
ke1pviseli, i1gy Csorna Istva1n is csak saja1t
ve1leme1nye1nek adott hangot. Ezt most megtesszu2k mi is.
Mint a FORUM, a SZALON, az AGO1RA e1s a TIPP, a ku2lfo2ldo2n
e1lo3 magyarokat o2sszefogo1 ne1gy legnagyobb elektronikus
u1jsa1g re1sztvevo3i szeretne1nk az O1no2k olvaso1ival
tudatni, hogy MI elhata1roljuk magunkat Csorna Istva1n
egye1ni kezdeme1nyeze1se1to3l.
     Mi, aluli1rott, ku2lfo2ldo2n tanulo1, dolgozo1 magyarok
aggodalommal figyelu2nk minden olyan kise1rletet, amely
Magyarorsza1gon a sajto1szabadsa1got igyekszik
megnyirba1lni. A sajto1 ko2ru2li megoldatlan jogi
ke1rde1seket csak egy u1j, konszenzussal kialaki1tott
me1diato2rve1ny rendezheti, e1s semmi esetre sem a korma1ny
durva beavatkoza1sa. Az ilyen beavatkoza1s megi1te1le1su2nk
szerint su1lyosan zavarja az a1llamszervezet demokratikus
mu3ko2de1se1t e1s a ko2zta1rsasa1gi elno2k helyesen ja1rt
el, amikor a Magyar Ra1dio1 elno2ke1nek leva1lta1sa1t
megtagadta.


     Tisztelettel,


          Nev, foglalkozas, intezmeny, orszag

Hetyei Ga'bor irja:
>Nagyon felek kimondani, de nem lehet, hogy a demokratikus
>jatekszabalyokban van a hiba?
>Nem lehet, hogy -szigoruan csak gazdasagi szempontbol- minden
>Chilenek elobb egy Pinochetre "van szuksege", aki megteremti a modern
>demokraciahoz elengedhetetlen gazdagsagi szintet?

Pataki Istvan irja:
>Becsullek azert, hogy ilyet (demokrata letedre) le mertel irni, de ahogy
>mondani szoktak "a valasz a kerdesben benne van", espedig NEM LEHET. En
>nem is tetelezem fel Rolad, hogy Te ezt maskent gondolod, inkabb csak
>arrol lehet szo, hogy a kerdesek vegere valahogy NEM LEHET odatenni a :-)
>jelet. Ilyen, vagy hasonlo gondolatok (kerdesek) minden gondolkodo
>emberben felmerulnek, es ez azert fontos, mert igy a valaszt is meg tudju
>ra adni, magunknak es masoknak egyarant.

Ko"ro~si Ga'bor irja M.o.-ra utalva:
>A borula'ta's egyik alapja persze az, hogy a piac mindenhato'sa'ga'ban
>vakon hi'vo" nyugati gazdasa'gi szake'rto"k azt gondolta'k, hogy a
>tervezgazdasa'g megszu"nte'vel, a korla'tok felsza'mola'sa'val, a piac
>felszabadi'ta'sa'val a proble'ma'k automatikusan megoldo'dnak.
>Megfeledkeztek arro'l, hogy egy modern piacgazdasa'g e'vsza'zadok alatt
>kiki'se'rletezett, beja'ratott inte'zme'nyeket, keme'ny munka'val
>megtanult szoka'sokat jelent, amik nem alakulnak ki egyik pillanatro'l a
>ma'sikra magukto'l: ezeket az inte'zme'nyeket fel kell e'pi'teni
>(gyakran fizikailag is, de jogilag, szaktuda'sban, szoka'sban mindenke'pp),
....
>[igazgatok kinevezgetese es kirugdosasa helyett] A korma'nynak azzal
>kellene foglalkoznia, hogy kialakuljanak azok a mechanizmusok, amik
>to~bbe'-keve'sbe' automatikusan kiszelekta'lja'k a
>tehetse'gtelen igazgato't, illetve to~bbnyire ma'r azt is
>megakada'lyozza'k, hogy szo'ba keru~lhessen a kineveze'se.)
>
>Erre pedig egy diktatu'ra aligha alkalmas.
>
>Persze. Diktatu'ra ro~vid ta'von lehet gazdasa'gilag is nagyon hate'kony.
>Ezt ma'r sokan bizonyi'totta'k: Hitler, Szta'lin, stb. Viszont olyan
>mechanizmusokat alaki't ki, amik hosszu' ta'von akada'lyozza'k, hogy a
>tehetse'gek kiva'laszto'djanak. To~bbek ko~zt eze'rt bukott meg a
>szocializmus.


Bar nem ez a fo kutatasi teruletem, engem is mar regota foglalkoztat,
hogy mik is a gazdasagi-tarsadalmi fejlodes elofeltetelei ?

Ennek soran en is sokszor talalkoztam a fontihez hasonlo kerdes-
foltevessel, es valaszokkal.  Most azt irom le roviden, amire en jutottam
ez ugyben.

Nem minden "nyugati szakerto" hisz vakon a piac mindenhatosagaban: az M.o.
pechje ha oda csak az effelek jutottak el.
Az irodalomnak a fejlodes gazdasagtanaval foglalkozo resze (a fejlett
nyugati gazdasagokat vizsgalo okonometrikusok nagyjatol elteroen) igenis
figyel a tarsadalmi intezmenyrendszerre is.  Ebben mindenekelott a
tarsadalmi-gazdasagi berendezkedes es kormanyforma van benne, de a pl. a
vallasos legenyegyletek is.
A legvadabb marxistakat kiveve ma mar kevesen allitjak, hogy a szocialista
ut jarhato, de az osztalytagolodas vizsgalata azert gyakori.

Az allami beavatkozas tenyet, meretet es iranyat is tanulmanyoztak mar sokan,
fokent azota, hogy elfogadotta valt a teny, hogy a legsikeresebb fejlodo
orszagok (a del-kelet-azsiai "kis sarkanyok") nem eppen szabadversenyes
kapitalizmus utjan jutottak el addig ameddig, de pl. Japan se.

A del-koreai, tajvani, szingapuri modell elemei kozott feluletes elemzesek
inkabb csak az arak es valuatarfolyamok realis szinten tartasat emlegetik
es az exportorientaciot (Economist 1989).

Melyebbre asva (Lin 1987) mar elojonnek olyan kulonbsegek mint az oktatasi
szint fontossaga, es a mezogazdasag szerepe.  A "kis sarkanyok" fold-
reformmal kezdtek, ami eleinte munkat adott a lakossag legkevesbe kepzett es
leghatranyosabb helyzetu reszenek (ennek reven fizetokepes hazai keresletet is
megnyitva), es fokozatosan, folyamatosan biztositotta az
iparositashoz a munkaerotartalekot.  Kezdetben a hazai ipart bizony vedo-
vamokkal ovtak is (de ezeket lebontottak mielott kerekkotove valtak volna)
es sok olyan osztonzot hasznaltak amit a laissez-faire kapitalizmus hivei
valoszinuleg szocialista szinezetunek minositenenek.
A latin-amerikai orszagok majdhogy mindennek az ellenkezojet csinaltak.  Nem
volt foldreform (es erre a lehetoseg a hatekonyan dolgozo de intenziv,
gepesitett es piacra termelo farmok kialakulasa miatt ma mar nincs is
meg), igy sok a nyomorszinten tengodo ember aki a
gazdasagi elet peremen el.  Az allam mindenbe kemenyen beleavatkozott,
akar jobb akar baloldali politikat folytatott (arfolyamok, arak, vamok,
allami szektor, stb.).  A fo irany az importhelyettesites volt, es az
inflacio a gazdasagelenkites kihasznalhato lehetosegekent volt kezelve.
(A fejlodo orszagok tulnyomo tobbsege hasonlo iranyt folytat(ott), es a
szocialista orszagokkal is sok a hasonlosag.)

A kerdes az: miert kovetett ez a ket foldresz ennyire kulonbozo utat ?

Koo (1987) es Scitovsky (1986) ramutat a del-kelet-azsiai kulturalis
tenyezok szerepere.  A konfucianizmus kulturalis hagyomanya, ami a "kis
sarkanyokban" kozos, nagy hangsulyt helyez a tekintelyelvre.  Az idosebb
vagy tarsadalmilag magasabb pozicioju szava nagy, es azt a tobbiek meg-
fogadjak (a vita korlatozott, es tarsadalmilag meghatarozott modon folyhat
csak).  Az is fontos elem, hogy a mai generacio elfogadja a jovo nemzede-
kek erdekeben valo aldozatvallalas szuksegesseget.  Bar tortenelmukben
volt eleg eroszak, de a megegyezes keresesenek kotelezettsege kulturalis
hagyomany.  Ehhez a kemeny munka elfogadasa es az oktatas hagyomanyosan
nagy presztizse jarul: a kapitalizmus osztonzorendszerevel vegyitve
keszen volt a fejlodes nagy lehetosege amit kis is hasznaltak.

Kormanyzatukat illetoen ezek az orszagok mind diktaturak voltak, de a
diktatorok nem a sajat meggazdagodasukat tekintettek celnak, hanem az
orszag eloremenetelet, es az eroszak szintje messze elmaradt a latin-
amerikaitol.
Az eletszinvonal emelkedesevel egyre jobban alakulnak ki a demokratikus
intezmenyek, de a nyugati tipusu parlamenti demokracia sokaig ismeretlen
volt, ma sem igen elfogadott (es sokak szerint meg pl. a mai Japantol is
idegen).

Mindez igy volt ez elottuk Japanban is.  Eszak Koreaban, Kinaban es
Vietnamban ugyanez a kulturalis hagyomany a szocialista berendezkedes
miatt nem tudta ugyanezt a hatast elerni: az egyenlosdi elve hamar
biztositott egy az addiginal jobb altalanos eletszinvonalat (a "vas
rizsesbogre" ami persze Kinaban oriasi haladas volt), de tovabb-
fejlodesre ez a modell nem volt kepes, ugyanugy mint masutt sem.

A masodik vonalbeli, hasonlo kulturaju del-kelet-azsiai kapitalista
orszagok (Malaysia, Indonezia, Thaifold) fejlodeset politikai problemak es
az elso vonalenal kevesbe ugyesen beavatkozo kormanyok kesleltettek, de
az utobbi evekben ezek is nagyon megugrottak.

A "harmadik vilag" orszagai kozul Latin Amerika orokolt meg a legtobbet
az europai politikai-tarsadalmi hagyomanyokbol (Rangel 1985).
Ezek sajnos az iberiai tipusuak voltak, ezert a terseg intezmenyi
hagyomanyai kulturalisan es politikailag is sokkal kedvezotlenebbek voltak
Del-Kelet Azsianal (Wynia 1990).  Nagybirtokosok es nincstelen
szerencsetlenek oldostek egymast evszazadok ota, es a kormany az
elobbieket tamogatva hitelet veszitette az utobbiak szemeben.  Del-kelet
Azsiatol elteroen ez a konfliktus nem lett megoldva, es a fejlodest eleve
megbeklyozta.  A diktatorok altalaban a maguk hasznat kerestek, es tonkre-
tettek az orszagukat.  Az eroszak az ellentmondasok megoldasanak
altalanosan elfogadott modszereve valt.

Voltak persze valasztasok is ugyanolyan gyakran mint allamcsinyek.  A baj
ott volt, hogy amikor a valasztokat tenyleg megkerdeztek, azok a sajat
rovidtavu erdekeiket tartottak szem elott (a tobbseg nyomorat tekintve
ezt senki sem csodalhatja).  Ezert valasztottak meg a Peron, Allende es
Alan Garcia tipusu populistakat, akik mar masnapra igertek mindenkinek
joletet, es kivetel nelkul tonkretettek az orszagukat amikor megprobaltak
bevaltani az igereteiket (Economist 1989 julius 29 es szeptember 23, Lin
1987).  (Most eppen Kohl-nak van eleg baja hasonlo igeretek miatt meg a
gazdag Nemetorszagban is.)
Ha valaki hosszabbtavu eredmenyeket igert rovidtavu lemondas aran (pl.
Vargas Llosa) azt egyszeruen nem valasztottak meg.
Igy azutan a Menem es Fujimori felek populistanak hazudtak magukat a
valasztasok elott, es megvalasztasuk utan mutattak ki a foguk feherjet.
Az egyeduli kivetel Paz Estenssoro volt, akit a boliviaiak akkor valasz-
tottak meg a kemeny gazdasagi vonal igeretevel egyutt amikor mar a
gazdasag gyakorlatilag osszeomlott.  Costa Rica az egyeduli latin-amerikai
orszag ahol a parlamentaris demokracia hosszu ido ota mukodik es
tarsadalmi beke honol - eddig meg senki sem tudta nekem megmagyarazni
ez hogyan lehetseges.

A chilei pelda mutatja azt, hogy lehetseges a del-kelet-azsiai pelda sok
elemet mestersegesen rakenyszeriteni egy kulturalisan kulonbozo orszagra,
ez meg sikerrel is jarhat, de az ar nagy.

Csak ket kivetelt tudok folhozni az alacsony fejlettsegi szinten jol
mukodo parlamentaris demokraciara: Cost Rica es Sri Lanka a polgarhaboru
kirobbanasa elott.  Mindkettoben a szocialis kiadasok sokkal magasabbak
voltak mint a tobbi orszagban, es az elet minosege a fejlodo orszagok
atlaganal sokkal jobb.  Egyik sem mutatott viszont olyan gyors fejlodest
mint Tajvan, stb, igy hosszabb tavon az eletszinvonal emelesere nem lehet
olyan lehetoseguk mint az elenjaroknak (Sri Lanka persze a polgarhaboru
miatt kiesett a jatekbol).

Mindez nekem azt sugallja, hogy sajnos, a gazdasagi fejlodes alacsony
fokan a parlamenti demokracia nemcsak nem mukodokepes, de a hosszabbtavu
fejlodes akadalyozoja lehet, es hogy a del-kelet-azsiai pelda masolasa
nem konnyu.

A tobbi fejlodo orszag korulmenyeit nem ismerem ennyire (a Del-Csendes
Ocean kivetelevel), de a benyomasom az, hogy altalaban a politikai
intezmenyek nagyon kezdetlegesek, es torzsi es regionalis erdekek minden
egyeb elott allnak.  Ebbe beleveszem Indiat is amit a "vilag legnagyobb
demokraciajanak" szoktak nevezni.

Hogy ez Magyarorszagra nezve milyen tanulsagokkal szolgal ?
Remelhatoleg M.o. be tudja bizonyitani, hogy kulturalisan Europa resze
maradt a harmadik vilagbelire lekuzdott gazdasagi szint ellenere is, es ha
ez igy van, az "eros kez" nem kell hogy szukseges legyen.  A politikai
intezmenyrendszer fejlettebb mint a legtobb fejlodo orszagban, de a leg-
sikeresebbek egyedulallo tarsadalmi kohezioja es minden tarsadalmi reteg
onfelaldozasra is hajlando celtudatossaga hianyzik.  A del-kelet-azsiai elenjaro
k peldajanak kovetesere ezert nem latok lehetoseget.
Szerencsere ugyancsak hianyzik a legtobb fejlodo orszagot megkoto
tarsadalmi retegek/csoportok kozotti antagonizmus is (bar ugy tunik,
hogy nehanyan szeretnek ezt folszitani).  A legnagyobb veszely szerintem
nem a diktatura (ez remelhetoen mar nem lenne M.o.-n lehetseges), hanem
a populizmus, es a "rossz tipusu" allami beavatkozas ami ezzel egyuttjar -
ahogy ezt mar Ko"ro~si Ga'bor mar kifejtette.


Irodalomjegyzek:

Economist (1989) julius 29, 41-42. old.

Economist (1989) szeptember 23.  The Third World Survey.

Koo, H. (1987).  `The interplay of state, social class, and world
system in East Asian development: the cases of South Korea and
Taiwan.'  In Deyo, F.C. (ed.),  The Political Economy of the New
Asian Industrialism.  Cornell University Press, Ithaca.

Lin, C-y. (1988).  `East Asia and Latin America as contrasting
models.'  Economic Development and Cultural Change 36(3), S153-S197.

Rangel, C. (1982).  El Tercermundismo.  Monte Avila Editores, Caracas.

Scitovsky, T. (1986).  `Economic development in Taiwan and South
Korea, 1965-81.'  In Lau, L.J. (ed.), Models of Development: A
Comparative Study of Economic Growth in South Korea and Taiwan.
Institute for Contemporary Studies Press, San Francisco.

Wynia, G.W. (1990).  The Politics of Latin American Development.
Cambridge University Press.


Anto'ny Gyuri