1. |
Re: Sztalin (FORUM # 2178) (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
zseni (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
3. |
Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
4. |
OK-nak : (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
72 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: 1941 julius (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
9. |
Fa hajo (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
10. |
Fischer Istvannak (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
11. |
Rakonczay Zoltan (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
12. |
A jelenrol (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
13. |
a bodri-effektus, avagy ragicsaljuk kicsit oldalbordank (mind) |
98 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: Hogyan neveljunk zsenit...(44 sor) (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
15. |
subs.forum@hix.com (mind) |
1 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Sztalin (FORUM # 2178) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
At 00:48 11/19/1996 EST, [United States] wrote:
>Ha
>Nemetorszag nem ugy viselkedik, ahogy viselkedett akkor valoszinuleg nem
>lett volna vilaghaboru. Haboru nelkul pedig nagyon valoszinuletlen, hogy a
>Szovjetunionak sikerult volna fegyveres erovel elfoglalni fel Europat.
>Fegyverek nelkul pedig a szovjet szisztema nehezen jutott volna hatalomra,
>Comintern ide, Comintern oda.
Akkor a Szovjetununio kiprovokalta volna a haborut. Hiszen azutan, hogy a
Szovjetunio 1939. szeptemberben bekapcsolodott a vilaghaboruba, 3 orszagot
megszallt es anexalt (Esztorszagot, Litvaniat, Lettorszagot), s meg harom
orszagtol fegyveres erovel jelentos teruleteket szakitott el (Romaniatol,
Finnorszagtol, Lengyelorszagtol). Mi oka lett volna Sztalinnak itt
megallnia? Mi oka lett volna nem folytatni a teruletszerzest? Hiszen kesobb
is mindig ez volt a Szovjetunio magatartasa.
|
+ - | zseni (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zsolt,
eloszor jot mergelodtem irasodon. Aztan megis csak azt mondom,
hogy koszonom a velemenyed. De az enyem egeszen mas. Polgare is. Irod:
> Polgar urat egyebkent en is tisztelem az elvegzett munkajaert. De megneznem
> azt, amikor Mozartot, Bartokot, Rembrandtot, Csontvaryt, Dosztojevszkijt,
>Adyt; esetleg Newtont, Neumann Janost, Darwint, Szentgyorgyit hoz ki pusztan
> nevelessel barkibol. Vagy akar csak "kozepes zseniket is". Ez nyilvanvalo
> keptelenseg, en biztos vagyok benne, hogy ilyet o soha nem allitana.
Pedig ezt allitja. Talan olvasd el a konyvet. Az o leirasa
alapjan a sakk csak veletlenul sikeredett Zsuzsanal. Barmi lehetett
volna. A masik ket lany persze mar kenyszer palyan volt.
A nehany szammal ezelotti sakk elemzessel en is egyetertek. De ez
csak altalaban igaz. Igenis vannak kivetelek. Sakkzsenik! Eleg legyen
peldanak Fischer es Kaszparov (es Juditot is ide lehet szamitani).
No meg a bridzsrol (en mar lassan elfelejtem a szabalyokat is):
> Azon is erdemes
>elgondolkodni, hogy mig kifejezetten profi sakkprogram rengeteg van, en
>meg olyan bridzsprogrammal, amelyik egy kethonapos kezdo szintjet eleri,
> nem talalkoztam. Ha tudsz ilyet, elkuldheted :-)
Sorry, de ez csak annyit mutat, hogy az egyikbe tobb energiat es
penzt oltek bele. Adjal nekem legy szives egy 18 honapos osztondijat es
megkapod a profi bridzs programod.
Pontositsunk: Irok olyan programot mely kepes normalisan
jatszani, es ennek nyoman (ha meg beleolsz egy kis penzt) 5-6 even belul
meg lesz az a progi, amely a legjobbakkal is kepes jatszani.
Felhivnam a figyelmedet, hogy a sakk programokba oriasi penzeket
oltek, es vagy 30 eve nyomulnak. 1986-ban jelent meg a Scientific
American-ban egy cikk. Ebben a progik elopont fejlodese alapjan 90-91-re
josoltak, hogy 2900 koruli jatekerot fognak a szamitogepek kepviselni,
azaz verik az embereket. Na ez nem jott be. Ha valakit erdekel leirhatom,
hogyan verik az igazan nagyok a szamitogepeket (Kaszparov, Polgar Judit).
Nagy a gyanum, hogy Karpov mar kikapna a gepektol.
Bocs, de jo hosszu lett ez a kis kitero. Most jonne a lenyeg.
Polgar Ur azert irt le 20%-ot, mert a hibas dolgokat ki kell valahogy
szurni. Vagyis az o allitasa valami hasonlo.
Ha normalis a gyerek. Nincs genetikai vagy egyeb veleszuletett
hibaja, akkor egyenlok az eselyek. Azaz mionden gyermekbol zseni
nevelheto. Nem irja pontosan (es en sem tudom) melyik evek a
legfontosabbak. De mindenkeppen az elsok. Talan 3-4 ev.
Nezzuk en mit mondok:
Rendben van. Nevezzuk tehetsegnek, csak az a kerdes honnan van. Abban
lenyegeben egyetertek, hogy mar 5-6 eves koraban ott van a gyerekben.
Egyesek koztuk Te is azt mondod, hogy ez vele szuletett. En azt mondon,
hogy ez is lehet. De azt talan soha se lehet eldonteni, hogy
valami vele szuletett-e vagy az elso ket evben lett bele pumpalva a
gyerekbe. Most csak egy ervet mondanek erre. 18-24 honapos koraig nem
tudsz vele (a nekunk szukseges mertekben) komunikalni. Persze, hogy
tudsz, de nem ugy, hogy barmit is kiderits a tehetsegerol. Bolyai
Jancsika is 4 evesen vagdalta a mertani idomokat. Szerintem azert mert az
apja nevelte (es nem azert mert o nemzette). Ezert sajnalom nagyon, hogy
Polgar Laszlo nem nevel fel genetikailag tole es egymastol is kulonbozo
gyermekeket.
Ma csak ennyi. Remelem folyatas mindket feltol lesz.
Horvath Pista
|
+ - | Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Balogh Eva irja:
> En meg hadd fejezzem ki sajat csodalkozasomat azon, hogy Horvath
> Pista ezt hihetetlen dolognak nevezi. Miert olyan hihetetlen ez? Ha
> Nemetorszag nem ugy viselkedik, ahogy viselkedett akkor valoszinuleg nem
>lett volna vilaghaboru. Haboru nelkul pedig nagyon valoszinuletlen, hogy a
Csodalkozasom notton no. Hogy lehet valaki ennyire idealista. Nem rokonod
veletlenul Chamberlain?
> Szovjetunionak sikerult volna fegyveres erovel elfoglalni fel Europat.
>Fegyverek nelkul pedig a szovjet szisztema nehezen jutott volna hatalomra,
> Comintern ide, Comintern oda.
Ha nincs atombomba, a szovjet az egesz vilagot lerohanta volna.
Igy jutott ervenyre 5-6 evtizeddel kesobb a nobeli idea.
De Kedves Eva, hagyjuk a csodalkozast abba, es inkabb arra kerlek
a tegnapi harom kerdesemre valaszolj legy szives.
Koszonettel,
Horvath Pista
|
+ - | OK-nak : (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nemreg a Esti es Kesoesti Kronikat ostoroztad, hogy vmi (sajna
nem emlekszem pontosan) fontos hirt elhallgat. Ugye?
Most meg az egesz mediat, hogy nem szol Fa-rol.
Elarulok vmit: A Kronikakaban szinte minden alkalommal volt
beszelgetes Fa-val! A baleset utan is! Sot meg a szervezokkel
velemenyet is aznap kozoltek!
Mindenben tudsz hibat talalni! Bravo! :)
A masik:
>Ne gyere nekem azzal, hogy akit agyonlonek arra igaz, hogy:
>1.: a maffia lotte agyon
>2.: (pl.: az elozo okbol eredoen) maffiozo volt.
> Ez hulyeseg, remelem eszrevetted Te is.
Erdekes, Fa eseteben eszrevetted a -szerintem nem letezo- osszefuggeseket.
Itt nem.
Szerencsere ott meg nem tarunk, hogy egy "atlagembert" fejbelojjenek.
(Persze autoert mar oltek, de az ove (P-e) ott maradt)
P -t ellen jelenleg is eljaras folyik, mostanaban kerult
volna birosag ele az ugy . ( elozetesben is volt kb ,75 evet)
A gyilkossagnal mar suttogtak arrol , hogy egy bizonyos Lakatos nevu
alak "eltunt" egy rakas penz tarsasagaban. Gondolom tiszta veletlennek tudod
be, hogy a testverebe par napja 5 golyot engedtek. Ja! Es ,hogy mi koze
ehhez P-nek? A penz egy reszere o ingatlanja(i) volt a biztositek.
Ajanlom figyelmedbe a kovetkezo lapokat: Vilaggazdasag (nov.9.)
168 ora,..
mas
> kifizettuk. Bar jobban orultunk volna, ha a korut koltseges felujitasa
> helyett, vegre rendbehozzak a lakasainkat. ....csunya proletaronzes.... Vagy
> annak is orultunk volna, ha mondjuk a felujitott villamos kicsit tobb utast
> is kepes lenne elszallitani, az uj buszok csondesebbek es kevesbe budosek
>meglettunk volna
> meg par evig az ut menti kromozott oszlopcsodak nelkul is, foleg ha tudjuk,
> hogy az a "kin", amit ezek nelkulozese miatt el kell szenvednunk, megtermi
> gyumolcset a megjavult gazvezetekek, renbehozott lakohazak es sok-sok mas,
> egeto fontossagu dolog megvalosulasaban.
Nem tudom mennyire vagy tisztaba azzal, hogy miert ujjitottak fel
a korutat. Elarulom. OK?
A vezetekeket kellett cserelni ! Ha mar felbontottak az utakat,
akkor az igen hangos es rosszminosegu sineket is kicsereltek.
Igaz vmivel olcsobb lett volna, ha kromoszlopok helyett rozsdas
csoveket raknak ...
Hogy gondoltad, hogy 1 villamos tobb utast vigyen? Talan az ulohelyek
helyett kene allo?
Udv: RE_Play
ui: Annak a kritikaja sokkal tobbet er ,aki neha dicser is!
|
+ - | Re: Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
At 08:30 AM 11/19/96 -0500, Horvath Pista wrote:
>Balogh Eva irja:
>> En meg hadd fejezzem ki sajat csodalkozasomat azon, hogy Horvath
>> Pista ezt hihetetlen dolognak nevezi. Miert olyan hihetetlen ez? Ha
>> Nemetorszag nem ugy viselkedik, ahogy viselkedett akkor valoszinuleg nem
>>lett volna vilaghaboru. Haboru nelkul pedig nagyon valoszinuletlen, hogy a
>
>Csodalkozasom notton no. Hogy lehet valaki ennyire idealista. Nem rokonod
>veletlenul Chamberlain?
Tortenelem tenyekre kell hogy tamaszkodjon. Idealista nem vagyok,
ellenben azt sem mondhatom--hasamra utve--, hogy a Szovjetunio aggressziv
tamadasba lendult volna a nyugati hatalmak ellen provokacio nelkul. Ezt mi
nem tudjuk, mivel nem igy tortent.
Es itt van egy-ket adat--angolul, mivel nincs idom leforditani, de
ebbol kitunik, hogy a hitleri Nemetorszag minden provokacio nelkul
hengerelte le egyik orszagot a masik utan. Tehat a nemetek voltak az
agresszorok.
1934, Oct. 14. Germany announced her withdrawal from the Disarmament
Conference and from the League of Nations (Oct. 23.)
1935, March 16. Germany formally denounced the clauses of the Treaty
of Versailles concerning her disarmement, reintroduced conscription, and
announced that her army would be increased to 36 divisions.
1936, Mar. 7. German reoccupation of the Rhineland, violating the
Treaty of Versailles and the Locarno Treaties
1936, Nov. 14. Germany denounced international control of her waterways
.
1938, March. The Austro-German crisis and the annexation of Austria
1938, Sept. The German-Czech crisis
1939, Mar. The Slovak crisis and the annihilation of the
Czechoslovak state
1939, Mar. 23. German annexation of Memel
1939, Aug. 20-Sept 1. The Danzig-Polish crisis
1939, Aug. 23. German-Russian Non-aggression Pact
1939, Sept. 1. German attack on Poland
1939, Sept. 3. England and Franc declared war on Germany
A szovjetek mindossze harom het mulva, szeptember 17-en, miutan a
lengyel kormany menekulesre kenyszerult, inditottak csapataikat
Lengyelorszag ellen. Az 1939. aprilis 6-i szerzodes ertelmeben, "France and
England pledged aid to the Poles in case of action threatening Polish
independence." Szeptember 17-en mar nem volt fuggetlen Lengyelorszag. Tehat
ez volt az egyik oka annak, hogy Franciaorszag es Anglia nem uzent haborut a
Szovjetunionak. A masik ok--kisebb ok termeszetesen--, hogy meglehetosen
nehez egy olyan allamnak hadat uzenni, ami elerhetetlen szamunkra. Nem tudom
elkepzelni, hogy mikeppen tudott volna Franciaorszag es Anglia a Szovjetunio
ellen harcolni, mivel, hogy is mondjam, volt meg kozottuk egy-ket orszag,
amin nem lehetett csak ugy atugrani.
Ami pedig a nyugat velemenyet illeti a Szovjetuniorol--hat az attol
fuggott, hogy kirol volt szo. Termeszetesen a baloldali intelligencia
meglehetosen naivan es botoran dicsoitette a Szovjetuniot. A nyugati
kormanyok ellenben anti-szovjetek voltak. Ami a szovjet-finn haborut
illeti--mindossze harom honapig tartott es majdnem biztos vagyok benne, hogy
a nyugati hatalmak szimpatiaval kisertek a finnek harcat, de megint, meg ha
akartak is volna segiteni (de nem akartak, mivel volt nekik eleg bajuk a
finnek nelkul is), milyen format olthetett volna ez a segely akcio, hiszen
itt is volt egy kis foldrajzi problema.
> Ha nincs atombomba, a szovjet az egesz vilagot lerohanta volna.
Ezzel a kijelentessel van egy kis problema a mi temank kapcsan.
Ugyanis a masodik vilaghaboru kitorese nelkul valoszinuleg nem lett volna
atombomba sem. Sot, mint ahogy mondtam, az is meglehetosen hihetetlen, hogy
a szovjetek megtamadtak volna, mindenfele provokacio nelkul az egesz nyugati
vilagot, beleertve Nemetorszagot. Azt hiszem, hogy abba beletorott volna
Sztalin foga.
Balogh Eva
|
+ - | Re: Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Maradt mara 22 sorom. Ezert, csak rovideket idezek Balogh Evatol.
> ebbol kitunik, hogy a hitleri Nemetorszag minden provokacio nelkul
> hengerelte le egyik orszagot a masik utan. Tehat a nemetek voltak az
> agresszorok.
Ezt ki vitatta Kedves Eva? Most nezzuk csak azt amire en
emlekszem. Agreszor volt-e a SU? 1. 1939 szeptember 17 Lengyelorszag
2. A mai Moldavia 3. A 3 balti allam bekebelezese. Az egyik esetben nemi
halott is volt. 4. Finnorszag megtamadasa.
Nos agresszor volt-e a SU?
> Szeptember 17-en mar nem volt fuggetlen Lengyelorszag. Tehat
> ez volt az egyik oka annak, hogy Franciaorszag es Anglia nem uzent
No csak? Es a Keleti felen vajon hany nemet katona volt?
> A masik ok--kisebb ok termeszetesen--, hogy meglehetosen
> nehez egy olyan allamnak hadat uzenni, ami elerhetetlen szamunkra.
No csak? Mintha Mo. Hadat uzent volna az USAnak.
Finnorszag es egyebek, majd holnap.
Horvath Pista
|
+ - | Re: 1941 julius (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Robert!
Irod:
>A vilagforradalom bolsevikek altal felmelegitett gondolata valoban jelen volt
>a kezdetektol.En ugy latom,hogy tulnyomoreszt inkabb jelszoszeruen volt
>jelen.
Ez gondolat mar bennem is nagyon, de nagyon regen felmerult. Valahogy csak meg-
ertettem a kadari kormany elnevezeseben a "munkas" es a "paraszti" szavakat, de
a "forradalmi" valahogy nem passzolt. A proletardiktaturat is a dimitrovi meg-
hatarozassal tanultam de azt is, hogy a proletardiktatura funkcioit a
Nepidemokratikus allam tolti be. Itt nem csak a "torveny altal nem korlatozott,
eroszakra tamaszkodo hatalom" tunt ellentmondasosnak, hanem az allam elhala-
sanak elmeletet sem lattam ervenyesulni. De a kommunistak forradalmisaganak
vagy gyakorlatban a vilaghatalomra valo torekvesenek bizonyitekat meg sehol
sem lattam, ezert nem tudom komolyan venni "ideologiai" bizonyitasat annak
hogy Szovjetunio egy tamado haborura keszult volna fel a masodik vilaghaborut
megelozoen.
A mind a Parizsi Kommun, a Nagy Oktoberi Szocialista Forradalom, a Tanacskoz-
tarasag de az utana kovetkezo kulonfele kommunista hatalomatvetelek mindegyike
'bekes' hatalomatvetel volt, vagy valamilyen mas forradalmat, vesztes haborut
vagy egy gazdasagi, tarsadalmi osszeomlast kovetve (Kina, Kuba, Chile stb).
A hatvanas evek elejen kezembe kerult egy igen erdekes konyv. A cime - ha jol
emlekszem - Az azsiai termelesi mod kerdeseirol. Ebben a szerzo (a sinologus
Tokei) felhivta figyelmunket, hogy a nem-magantulajdonon alapulo termeles
Azsiaban lenyegesen nagyobb hagyomanyu mint a kapitalista.
Talan ebbol a nezetbol, vagyis az azsiai termelesi mod szempontjabol sem
artana vizsgalni szovjet-kommunista allamot nem csupan, hogy a Kommunista
Kialtvany a magantulajodon eroszakkal valo megszuntetese kerdeseben
megkulonbozteti a szocialistakat a kommunistaktol.
Ketsegtelen, hogy a szovjet allam az orosz imperializmustol orokolt sokat,
de az olyan kijelentes mint (Afonyatol):
>Az viszont bizonyos, hogy a SZU megalakulasatol kezdve
>keszult Europa lerohanasara, illetve pardon, a vilagforradalom
>kiterjesztesere. Ezt olyan kulsosegek is kifejeztek mint a
>szovjet cimerben lathato foldgomb vagy az, hogy az orszag
>himnusza 1943-ig az Internacionale volt.
kicsit nevetseges, ha csak latjuk, hogy a Microsoft Explorer jeleben is
ott a foldgomb, a francia himnuszrol ne is beszeljunk.
Hogy hogyan lattak ket evvel a haboru kitorese elott, idezek a Pesti
Naplo egyik kiadvanyabol (Racz Kalmantol)
" Az altalanos es szinte panikszeru fegyverkezes ellenere, nagyobb meretu
haboru meg nem varhato, mert ez akkor torhet ki csupan, hogy ha mar ki-
alakult az a ket hatalmi csoportosulas, mely egymassal szervesen szemben
all s a gyozelem remenyeben megverekedni kepes es akar.
Ma azonban ez az eset meg nem all fenn, mert a helyzet meg nem tiszta-
zodott s az erdekkeresztezodesek meg ingadozok.
Az agyuk azonban lassankent ugy megtoltodnek, ahogy - mint mondani szokas
- egy napon maguktol fognak elsulni."
Bruno
|
+ - | Re: Tovabbra is csodalkozom. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kat masik lehetoseguk is lett volna az angoloknak es a franciaknak.
Visszavonjak a haduzenetet No.-tol es, a, hadatuzennek a SU-nak
b, nem uzennek hadat senkinek. (bekeben eldegelnek)
Ezek csak a formalis logikai lehetosegek a kettos haborun es
amegvalosulton (csak No.-val haboruzni) kivul. Horvath Pista
|
+ - | Fa hajo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Rkonczay Zoli kerdezi Kolost:
> Arra vonatkozoan nincs veletlenul otleted,
>hogy a CIA es a Moszad milyen szerepet jatszott az akcioban?
>(Ideje lenne mar allampolgarsagot valtoztatnom, mert a magyarokat
>folyton csk uldozik es bantjak.)
Ha mar a MOSZAD-nal tartunk :-) Valoban, a magyar valahogy nem a
kivalasztott nep.
Megegyzser :-)
Sarlos
|
+ - | Fischer Istvannak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Istvan!
Irod:
> az Ossi-Wessi ellentetet foleg az 1990 ota
>Nyugatrol Keletre transzferalt 1000 (egyezer) milliard (nem millio!)
>marka szitja, amit a nyugatiak kell megtermeljenek, a parmillio uj
>ossi-nyugdijas, aki soha egy pfenniget sem fizetett a nyugdijalapba, meg
>meg nehany tucat hasonlo, kimondottan zsebremeno dolog.
Engedtessek meg, hogy igy, arkon kivuli gyepmester modjara en is
hozzafuzzek valamit. Nem szabad azert elfelejteni azt, hogy a bankok
a "Waehrungsunioval" azaz a fizetoeszkozunioval mekkora summakat sza-
kitottak le mindenfele kamu szamlakkal es egyebekkel. Eleg csak az
akkori magyar "sikersztorikra" utalnom amikor az elelmes sibolok
NDK markat szallitottak tonnaszam Ny.-Berlinbe es ott a bankok
elozetes megbeszeles alapjan meg ejjel is kinyitottak. Bar ezek
a privat partizanakciok csak csepp voltak a tengerben. Azonkivul
az Szu-ba iranyulo volt NDK-s export allami kemenyvalutasitasaval
pl. a Quelle is komoly penzeket zsebelt be olyan exportal ami csak
geprongynak lett volna mar csak jo stb. stb. Nem is beszelek azokrol
a szotrikrol amikor a privatizalt Ossi cegeknel az uj nyugati tulaj
eladta a gepeket, a telket majd felszamolta a ceget es szelnek eresztette
a melosokat. Mindezzel csak azt akartam mndani, hogy annak az 1000 mrd.
makinak egy jo resze szepen visszafolyt a regi tartomanyokba mint privat-
toke. Baj csak az, hogy a penz allami, adopenz volt. A Te meg az en adom.
Ezenkivul a hatalmas infrastrukturalis beruhazasok reszben az allami meg-
rendelesek miatt (autopalya ;-) ) konjukturaelinkitoek. Ezen kivul 3-4
ev mulva ez az infrastruktura jobb lesz mint nyugaton es termeloerove
valik. Ezt sem kene elfeledni. Vegezetul annyit, hogy most valoban
tartjak a markukat az NDK-s nyugdijasok. De ok ledolgoztak az eletuket
es vegulis az NSZK-nak kellett (?) az NDK. Letzik meg a szocialis szoli-
daritas intezmenye is.
Ha jol tudom az NDK lakossaga fiatalabb volt. Ergo ok lesznek majd kesobb
a nyugdijfizeto kassza a Wessi-knek
Mas. Karajan.
>Karajan lehet, o ketszer lepett be biztonsag kedveert a naci partba,
>hogy karrierje kezdeten gyorsan kihasznalja a Bruno Walter, Toscanini,
>meg a tobbiek eluldozese utan keletkezett urt. Tehetseget senki sem
>vitatja. Csak eppen kibirhatatlanul bekepzelt, kapzsi es urhatnam nagy
>szar volt.
Ez igy azert egy kisse eros. Nezz csak meg barkit ma aki csak egy picit
is tudataban van a sajat zsenialitasaval es ert a penzhez, hogy hogy
nyilatkozik! Talan lehetne a Pavarottival kezdeni.
Tudvalevo, hogy a Karajan nagy patronusa volt a digitalis hangrogzites-
nek (CD pl.) es ugyelt ra, hogy a lemezfelvetelei hangtechnikailag is
tokeletesek legyenek. Ezert aztan alandoan felugyelte a hangmernokoket
es a vegso igent a mesterszalagrol is csak o mondhatta ki. Ha igaz minden
ezt a szerzodeseiben mindig ki is kototte minekutana a hangmernokok
bekepzelhetetlennek es urhatnamnak tartottak. Ha igazsagot akarsz tenni
hallgasd meg a lemezeit, CD-rol! Utana meg lehet a temat meg egyszer
vizslatni.
Koszonom turelmed: Sarlos
|
+ - | Rakonczay Zoltan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ugy latszik eppen eleget tudsz az ugyrol, hogy minden allitasomat cafolni
tudd (vagy megsem?). Nos, mint irtam en nem sokat tudok (hala a magyar
ujsagirasnak). Ugyanigy nem sokat tudtam a sevilla-i magyar pavilonrol
sem. Soroljam mi az, amirol a magyar ujsagirok nem serenykednek tudosi-
tani?
Lehet, hogy Te meg azt is tudod, hogy miert tetlenek ha bizonyos dolgokrol
kell beszamolni es miert igyekeznek minel hangosabban es gyrosabban tudo-
sitani mondjuk Demszky Gabor legujabb csodatetterol?
En egeszen szepen elvalasztottam Fa Nandort meg a mgyar ujsagirast. Karba-
veszett munka volt, mert megjelentel es ujra osszekeverted :(
OK
|
+ - | A jelenrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Krisztina! Teljesen igazad van, hogy inkabb jelenunkrol-jovonkrol
kellene vitatkoznunk, mint regvolt dolgokon, magam tobb izben igyekeztem
/az elmult ket hetben is/ ilyen iranyba terelni a gondolatokat, nem sok
sikerrel. Mivel, ugy tunik tobbek szamara sokkal fontosabb annak bizonyitasa,
hogy - peldaul - 1941-ben csak a nemetek voltak "rosszak", vagy hogy valaki
szamara eletbevagoan fontos, hogy egy tomeggyilkos "johiret" megorzendo
allitsa, hogy az illeto nem szifliszben halt meg /hogy ez miert fontos neki,
az mar melylelektan/, szoval ezekre a szovegekre megiscsak reagalni kell, es
ez valoban elviszi diskurzusunkat a matol.
Peldaul attol, hogy miutan egy szuk klikk lerabolta a magyar nepet, meg-
szunteti korhazi ellatasat, nyugdijellatasat, oktatasat, tudomanyos eletet,
van-e, lesz-e remeny valamikor az ujrakezdesre, es ehhez milyen kulso es
belso folteteleknek kellene teljesulniuk. Magam igen pesszimistan latom a
dolgokat /Bill Clinton, Fenyo/Vico Janos es Tom Lantos hatszemkozti talalkozoja
/egy kisvaros epitese Vac tersegeben, a magyar lakossag folyamotosan gyorsulo
fogyasa a Karpat-medenceben stb. stb./ Meg az a szerencse, hogy Demjan Sandor
derulato /hallottam a budapesti radioban! :-)/
Szoval tenyleg inkabb ezeket a dolgokat kellene ragozzuk, mintsem hogy
szifliszes volt-e Lenin.
Udvozlettel: Kiraly Miklos
|
+ - | a bodri-effektus, avagy ragicsaljuk kicsit oldalbordank (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Betartom tegnapi fenyegetesemet, es hozzaszolok a noi intelligenciaval
kapcsolatos kis vitahoz is.
Senkit ne tevesszen meg, hogy helyenkent tudomanyos kontosbe burkolom a
mondandomat. Az alabb leirtak a sajat elkepzeleseim, nem tudomanyosan
igazolt allaspontok. Illetve egy-ket dolgot (pl.: milyen teruleten jobb a
ferfi, illetve noi agy mukodese, Homo [nem buzi!] csecsemok
agynovekedese) tudomomanyos muvekbol vettem.
Talan nem tul meglepo allitas, hogy - a tudomanyosan is igazolhato -
kulonbsegek a ferfi-noi gondolkodasban valamilyen evolucios folyamat
"eredmenyei".
Az embernek, mint biologiai fajnak a sikeret, elsosorban a fejlett
agymukodes, es az ezen alapulo komplex tarsadalmi viselkedes alapozta
meg. Ez olyan eros evolucios elony volt, hogy jelentos "aldozatot" is megert.
Az egyik aldozat, hogy a Homo (Erectus, Habilis, Sapiens) csecsemok
magatehetetlensegi korszaka egyre kitolodik. A noi medence ugyanis nem
nohetett a vegtelensegig, igy a csecsemok szuleteskori agyterfogata sem.
Az egyre nagyobb felnottkori agyterfogatot tehat csecsemokorban kell
"letrehozni", ami nagyon energiaigenyes folyamat, ezert a baba csak
alszik es eszik (es kozben sutyiban noveszti az agyat). EZ VISZONT AZ
ANYANAK SULYOS TOBBLETTERHEKET JELENT. Mas emlosoknel a szuletes utan nem
no kozel sem ilyen jelentosen az agyterfogat, meg az emberszabasu
majmoknal sem!
Ugyancsak nagyon kitolodik a Homo fajoknal a gyerekkor, mivel sokkal
bonyolultabb tarsadalmi kozeg jatekszabalyait kell elsajatitaniuk,
bonyolultabb kommunikacios format (beszed) kell megtanulniuk. EZ MEGINT
CSAK A HOMO FAJOK NOSTENYEIRE RO TOVABBI FELADATOKAT, MASRESZT "ROGHOZ
KOTI" OKET, NEM TUDNAK PELDAUL A HIMEK VADASZATAHOZ CSATLAKOZNI. Raadasul
a magas gyerekhalandosag miatt, szinte egesz felnott eletukben gyerekhez
vannak kotve.
A fentiek miatt a Homo fajoknal a tobbi fajhoz (pl.: emberszabasuak)
kepest sokkal nagyobb munkamegosztasbeli kulonbsegek alakultak ki.
(Pusztan a fizikai ero kulonbsege nem akadalyozza meg a
csimpanznostenyeket a vadaszatban valo reszvetelben, legfeljebb kicsit mas
feladatkort kapnak, vagy kicsit gyengebbek a "sikermutatoik"). A Homo
fajoknal a ferfiak elsosorban vadasztak, es harcoltak (mas csoportok
himjeivel), a nok gyujtogettek, az elejtett vadat feldolgoztak,
szetosztottak, kesobb, amikor mar hosszabb idore letelepedtek egy-egy
helyen, a telephelyet is oriztek, fenntartottak.
Termeszetes, hogy az evmilliok soran a ferfiak es nostenyek evolucioja
egy kicsit mas iranyba mutatott. Hiszen az a him tudta jobb esellyel
orokiteni tulajdosagait (utodokat nemzeni), aki a vadaszathoz szukseges
fizikai es SZELLEMI kepessegekkel rendelkezett, illetve az a nosteny, aki
a "noi feladatokat" tudta magas szinvonalon ellatni.
Tudomanyos felmeresek szerint a ferfiaknak atlagban jobb a logikai
kepessege mint a noke. Kreativabbak is, a meglevo informaciokat jobban,
rugalmasabban alkalmazzak uj helyzetekben. Ez egyertelmu elony a
vadaszatnal, hiszen mondjuk egy mammutot nyers erovel nem lehetne
elejteni. Jobban felismernek a ferfiak szabalyos mintakat egy kusza
alakzatban (rejtozkodo vad!), es jobb a terlatasuk (tajekozodas, celzas) is.
Ugyanakkor a nok kommunikacios kepessegei jobbak, kifinomultabbak,
jobb a beszedkeszseguk, konnyebben tanulnak nyelveket. A kifinomultabb
kommunikacio nyilvan elonyos az osszetettebb feldolgozasi, raktarozasi,
szetosztasi feladatokhoz. Ugyancsak jobban eszrevesznek aprobb
kulonbsegeket, kis valtozasokat a kornyezetben. Ez is nyilvanvalo elony,
akarcsak az, hogy kisebb, finomabb mozgasokra (pl.: varras) kepesek, mint
a ferfiak. Ami lehet, hogy nehany embert meglep jobban is szamolnak mint
a ferfiak (nem matematikai keszseg, mert abban a ferfiak az erosebbek,
hanem szamtan!). Nyilvan nekik kellett nyilvantartani a pafranydzsemeket,
es a fustolt mammutsonkakat !
Megegyszer hangszulyozom, hogy a fentiek az atlagra vonatkoznak !
Szulethet olyan no, aki minden ferfit felulmul, mondjuk, terlatasban, de
ennek kicsi a valoszinusege.
A fentiekbol szerintem egyenesen kovetkezik, hogy a muveszeti agak
kozul a noknek a legjobb eselyt az irodalom kinalja a kimagaslo
teljesitmenyre, a tudomanyos kutatoi palyak kozul pedig a human teruletek
(pszichologia, szociologia, tortenelem, ...).
Mivel azonban a ferfiak kreativabbak, es joval nagyobb igenyuk is van
arra, hogy onallo alkotast hozzanak letre (lehet, hogy a feministak erre
azt mondanak, hogy frusztraltak, mivel nem szulhetnek gyereket!), ebbol
kovetkezik, hogy a kiemelkedo tudosok es muveszek nagy resze ferfi !
Az igaz, hogy az elmult idokben (sot meg most is!) a nok a tarsadalom
felepitese, mukodese miatt el voltak zarva bizonyos palyakrol, es ezert a
tudomanyos es muveszeti agakban alulreprezentaltak (de szep szo!).
Varhato, hogy novekszik majd ezeken a teruleteken a jelentoset alkoto
nok ferfiakhoz viszonyitott aranya, de azert a ferfidominancia a legtobb
teruleten (valoszinuleg meg az irodalomban is) megmarad, es nem a
tarsadalmi struktura hibajabol, hanem azert mert az alkotomunkara a
ferfiak ALTALABAN alkalmassabbak, mint a nok. Milyen unalmas is lenne, ha
egyformak lennenk!
Bocs a hosszadalmas fejtgetesert, most mar atengedem masoknak a
gumicsontit.
Bodri
lejegyezte: Beothy Zsolt
|
+ - | Re: Hogyan neveljunk zsenit...(44 sor) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Zsolt!
Az altalad irt temahoz nehany sajat megjegyzes, eszrevetel.
> Pedig a genetika es az agykutatas fejlodesevel egyre tobb dologrol
>derult ki (es szerintem meg joval tobbrol fog kiderulni), hogy
>nagymertekben genetikai hattere van. Pl.: a depressziora valo
>hajlamrol, a skizofreniarol,vagy a homosexualis hajlamrol nem olyan
>regen fedeztek fel, hogy elsosorban veleszuletett "betegseg".
:O
Ezek a kutatasok arra epulnek, hogy 100 emberbol mondjuk x %-nal
megegyeztek az erdmenyek, DE!!! nem 100 %-ban. A tudomanyok, es az
elet kulonbozo teruletein, csak az szamit tenynek, torvenyszerunek, ha
beigazolodik rola, hogy 100 esetbol 100 alkalommal is IGAZ.
Az orvostudomany is elismeri, hogy 1 valamit nem tud. Hogy, hogyan
alakul(t) ki az elet. Amig nem tudjak valaminek az alapjat, addig csak
feltetelezeseket lehet felallitani.
Ha egy haznak nem keszitesz jo alapot, akkor a hazad nem tudod
stabilan felepiteni, es akarmikor osszedolhet(es teged maga ala
temet).
Azt pedig, hogy bizonyos genek jelentik az IQ-t, szeretetet,
lelkiismeretet, hitet, felelosseg vallalast nem tudom elhinni.
Az agynak szerintem nincs mas szerepe: az ember testet
vezerelje,szabalyozza.
De, ha Neked vannak referenciaid erre vonatkozolag, szivesen veszem
oket.
>mindenaron peldat akarsz hozni a "szellemi sport" teruleterol, akkor
>peldaul a bridzs sokkal szerencsesebb valasztas lenne. (No nem csak
>azert, mert spsciel en sokkal jobban szeretem). Ott tenyleg nagyon
>sok kepzett, muvelt,es a maga teruleten jokepessegu emberrol derul
Mikozben ezt leirtad, nem simogattad a homlokod? :)
>
>hogy a magas szinten sakkozok tobbsege nem igazan intelligens ember.
Mekkora az a tobbseg? Az altalanositas nem vezet semmi jora.
Es meg sok-sok reszt lehetett volna kiemelni a leveledbol.
Csaba
***************************************************
* Spiesz Csaba *
* Email: *
* Nuclear Power Plant, Paks, Hungary *
* Tel.:(36)75-317-159 *
*
***************************************************
|
+ - | subs.forum@hix.com (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
|
|