A Nepszabadsag majus 25-i szamaban (a Suranyi-hirdeteshez hasonlo) egesz
oldalas politikai hirdetes jelent meg a 10. oldalon.

Cime: ELNOK=DEMOKRACIA
Goncz Arpad feltartott kezzel, V-betut formalva lathato, alatta:

"Elitelem a koztarsasagi elnok ellen inditott hajszat.
Goncz Arpad es a demokracia ma egy ugy Magyarorszagon."

Alairok:
Ascher Tamas szinhazrendezo, Balassa Peter egyetemi tanar, Brody Andras egye-
temi tanar, Csengery Adrienne operaenekes, Des Laszlo zenesz, Donath Laszlo
lelkesz, Esterhazy Peter iro, Ferenczy Benine nyugdijas, Forgacs Pal szakszer-
vezeti vezeto, Gabor Miklos szinesz, Garas Dezso szinesz, Horvath Pal, a Fuva-
rozok Szovetsegenek elnoke, Jovanovics Gyorgy szobraszmuvesz, Karatson Gabor
festomuvesz, Kenedi Janos kritikus, Kocsis Zoltan zongoramuvesz, Komoroczy
Geza egyetemi tanar, Kurtag GYorgy zeneszerzo, Lengyel Peter iro, Lukats
Andor szinesz, Mandy Ivan iro, Meszoly Miklos iro, Nadas Peter iro, Rakovszky
Zsuzsa kolto, Tolnay Klari szinesz, Vee'r Andras foigazgato foorvos.

----------
Ugyancsak ebben az ujsagban kozoltek a legfrissebb kozvelemenykutatasi adatokat
a politikusok nepszerusegerol. (Szonda Ipsos). Ez meg aprilis masodik feleben
zajlott, s most mar nem ezres, hanem ketezres mintan. Valtozatlanul Goncz Arpad
all messze legelol, habar egy kicsit csokkent a nepszerusegi indexe.
Itt a lista: (nev, nepszerusegi pontszam, valtozas az elozohoz kepest - ahol
* van, az azt jelenti, hogy most kerdeztek ra eloszor)
 1. Goncz Arpad          77, -3
 2. Palotas Janos        73, -1
 3. Orban Viktor         70,  0
 4. Fodor Gabor          69, -1
 5. Horn GYula           60,  0
 6. Demszky Gabor        59,  0
 7. Szuros Matyas        58, -2
 8. Fur Lajos            54, +1
 9. Kadar Bela           54, +1
10. Tolgyessy Peter      54, -2
11. Ader Janos           53,  *
12. Surjan Laszlo        52,  0
13. Kosane Kovacs Magda  52,  *
14. Pozsgay Imre         48, +1
15. Tardos Marton        47, +2
16. Olah Sandor          45,  *
17. Antall Jozsef        44, -1
18. Kupa Mihaly          44, -2
19. Csurka Istvan        38, -4
20. Zetenyi Zsolt        38,  *
21. Konya Imre           36, -3
22. Jeszenszky Geza      33, -1
23. Petrasovits Anna     32, +2
24. Tirgyan Jozsef       31, +8
25. Thurmer Gyula        25, +3

Kozreadta:
Radnai Tamas

Kedves Bela,
ne haragudj, hogy most nem erdemben valaszolok a velemenyedre, csak egy aprosa-
got emlitek. Engem nagyon zavar az a mostanaban elharapozo szokas, hogy a
koztarsasagi elnok nevet tobben hibasan irjak. Feltetelezem, hogy csak figyel-
metlenseg, de kerlek, irjad Goncz-ot cz-vel, mint ahogy Antall nevenek egy
l-lel irasa sem tetszene.
En azt hiszem, hogy mindenki megerdemli, hogy rendesen irjak le a nevet, meg
ha a politikai nezetei a leiroetol igencsak tavol allnak is.
Kosz
Radnai Tamas

Mivel eppen arrol (is) vitatkozunk, hogyan es mibol kellene a kutatast
finanszirozni, a helyzet jobb ismerete erdekeben kozreadok egy kis hiranyagot
a hazulrol jovo ujsaghirek alapjan arrol, hogy az OMFB (es az MTA stb.)
koltsegvetesi tamogatasa akadozik. Ennek kovetkezmenyei lehetnek az OTKA
alapokra is.
-----
Az elso hir, amely a Nepszabadsag apr. 28-i szamaban jelent meg, az elso
oldalon, P. I. alairassal:
-----
             KENYSZERU STOP AZ OMFB-NEL
             A palyazoknak varniuk kell
    Kenyszerusegbol felfuggeszti palyazati rendszeret az Orszagos Muszaki Fel-
  ugyelo Bizottsag, ugyanis az APEH adougyi problemai miatt nem fogja folyosi-
  tani az e celra korabban eltervezett es eddig rendben erkezo osszegeket -
  kapta az informaciot lapunk hitelt erdemlo forrasbol.

  Bar Pungor Erno, az OMFB elnoke nem kivant erdemben nyilatkozni, annyi min-
denesetre biztosnak latszik, hogy a muszaki fejlesztest szolgalo palyazatokra
eredetileg tervezett 4-4,2 milliard forint atutalasa egyszeriben bizonytalanna
valt. (A koltsegvetesben ugyan 13,5 milliard szerepel muszaki fejlesztesre, de
ebbol tobb, egyeb celra szant osszeget, igy az Orszagos Tudomanyos Kutatasi es
a Felsooktatasi Alap penzeit is levontak.) A mar elfogadott palyazatokra a
likviditasi gondoktol mentes OMFB allitolag mindenkeppen kifizeti az elnyert
tamogatast, am azoknak, akiknek palyazatat meg nem biraltak el, minden bizony-
nyal varniuk kell. Hogy ez a lepes hogyan egyeztetheto ossze a kormany es sze-
melyesen a miniszterelnok deklaralt elkepzelesevel, amely a gazdasag motorjanak
tekinti a muszaki fejlesztest, az innovaciot, mindenesetre nehez ertelmezni.
-----
A kovetkezo, terjedelmesebb cikk ugyancsak a Nepszabadsagban, majus 4-en
jelent meg, Szluka Emil alairasaval (ezt kulon adom kozre, mert hosszu)
-----
Majus 5-en megnyilt az MTA kozgyulese, a Nepszabadsag errol szolo cikke az
elso oldalon, "A kormany nem vesz el intezeteket" cimmel jelent meg. Konkret
koltsegvetesi utalasok ebben nem voltak.
-----
A kovetkezo nehany napban hirek jelentek meg arrol, hogy a Penzugyminiszterium
atmenetileg visszatartotta a koltsegvetesi szervek nagy reszenel az esedekes
koltsegvetesi tamogatas 35-40%-anak folyositasat. Ez tobb miniszteriumot
erintett, egyesek komoly bajba is jutottak ezaltal. A csokkentett tamogatasu
intezmenyek kozott volt az MTA is.
-----
Majus 9-en a Nepszabadsag elso oldalan jelent meg az interju Kosary Domokossal,
Palugyai Istvan tollabol, amit szinten kulon kozlok.
-----
Vegul, sajnos, nem talaltam meg, de emlekezetbol felidezek meg egy cikket, ami
egy masik lapban (?) pl. a HVG-ben (?) jelent meg, valami olyasmi cimmel,
hogy "Pungor kontra Kupa". Ebben erdekes szamokat irtak le ismet, megerositve
a visszatartas merteket, de kiegeszitve ket tovabbi adattal:
- Az OMFB-nek jelenleg rendelkezesre allo keretebol, a 4-4,2 md forintbol
kb. 2,5-2,7 mar le van kotve az eddigi palyazatokra, tehat ami maradt neki,
mindossze kb. 1,5 md forint.
- Ha Magyarorszag aranyosan annyit forditana muszaki fejlesztesre, amennyit a
fejlett orszagok, akkor ez azt jelentene, hogy az OMFB-nek most kb. 35-40md
forint felett kellene rendelkeznie.
(Remelem, pontosan emlekeztem).
Radnai Tamas

VEGET ERT AZ AKADEMIA KOZGYULESE
                      A MUKODOKEPESSEG HATARAN
      (Munkatarsunktol)
      A beszamolok feletti meglehetosen langyos vitaval, majd a hatarozat elfo-
gadasaval ert veget tegnap delutan a Magyar Tudomanyos Akademia kozgyulese.
  A kozgyules utan kertuk rovid ertekelo beszelgetesre Kosary Domokost, az MTA
elnoket.
  - A kozgyulesen sok problema merult fel, ennek ellenere a kozos celokat min-
denki egyforman iteli meg, igy belso feszultsegektol mentes volt a tanacskozas.
  - A felszolalo kormanytagok nyilatkozataibol milyen kovetkeztetest vont le
elnok ur a kozponti hatalom szandekairol?
  - Ugy latom, hogy a kormany tamogatja az Akademia torekveseit, nem akar a
fejunk fole tudomanyos miniszteriumot letesiteni es az intezetek is megmarad-
nak, osszhangban a kabinet altal mar elfogadott akademiai torvenytervezet szel-
lemevel.
  - A kozgyulesen kiderult, hogy az Orszagos Muszaki Fejlesztesi Bizottsag es
az MTA utan majusban az egyetemeknek is csak szukos koltsegvetesuk 60 %-at
folyositottak. Nyilvanvalova valt tehat, hogy a kormany az altala eloidezett
koltsegvetesi fiaskobol ugy probal kimaszni, ahogy az elmult rendszerbeli elo-
dei, vagyis az orszag szellemi eroit gyengitve a kultura, a tudomany es a mu-
szaki fejlesztes teruleterol vonja el a penzeket...
  - Ez minden orszagban mindig igy van. Ha valhol szorit a cipo, a legkonnyeb-
ben attorheto, leggyengebb tamadasi pont a kultura es a tudomamy. Mi ezt sze-
rencsetlen dolognak tartjuk. Ugyanis elerkeztunk mukodokepessegunk hatarahoz.
A tudomanyt pedig, a kalyhaban levo parazshoz hasonloan, ebren kell tartani,
mert ha hagyjuk kialudni, akkor a felnovo gazdasag nem talal majd maganak szel-
lemi taplalekot es maga is leall. Ugyanerre figyelmeztet egyebkent az Europai
Kozossegnek a visegradi harmak szamara keszitett forgatokonyve, valamint az eu-
ropai akademiak februari stockholmi talalkozoja is. Egy parbeszed szerencsere
elkezdodik, hiszen a penzugyminiszter ur elfogadta a rektori konferenciaval
kozos meghivasunkat.
  - Korabban forro pontnak tunt az akademiai torvennyel egybekapcsolodo tobbi,
igy a felsooktatasi es a minositesi torveny kerdese. Most az onok velemenye
meglehetosen egybecseng az egyetemekevel.
  - A ket terulet kozott nincs nezetelteres. Az egyetemek vegre megertettek,
hogy az Akademia nem ellenfel, hanem szovetseges. Ketsegtelenul vannak olyan
miniszterialis - nem miniszteri, hanem masodvonalbeli, burokratikus - torekve-
sek, amelyek utolag modositani akarnak a kormany vagy a tudomanypolitikai bi-
zottsag altal mar elfogadott javaslatokon. A kozgyules mindenesetre olyan ja-
vaslatot hozott, miszerint az Akademia es a rektori konferencia kozosen tar-
gyalja meg a kerdest es kozos erot kepviselve lepjen fel az ilyen tamadasok
ellen.
  - Az Akademia felsooktatasi torvennyel kapcsolatos allaspontjaban nehany,
ugyancsak kemeny kozpontositasellenes megallapitas talalhato.
  - Ezek tolem szarmaznak. Nem riadok vissza a kemenysegtol, ha a szakmai
szinvonalat latom veszelyben. Ebbol nem engedunk egy jottanyit sem!
  - Ebbol akar ugy is tunhet, hogy az Akademia szembekerul a kormannyal.
  - A kormannyal egy oldalon allunk es teljes a bizalmam, hogy a miniszter-
elnok ur tamogatja az akademiai reformok ugyet.
  - Elnok ur most megbizatasanak utolso evebe lep. Mivel szeretne jovore a
kozgyules ele allni?
  - Azzal, hogy a parlament elfogadta mindharom emlitett torvenyt, s a szer-
vezeti kerdeseken tuljutva raterhetunk a tartalmi megujulasra. Ha ezt elerjuk,
boldogan zarom le a harom evet es kivanok az utodomnak minden jot.

(Kozreadta Radnai Tamas)

Kedves SZALONtagok,

	Mint mar sokszor mondtam, nemsokat (~semmit) ertek a kozgazdasagtan-
hoz es kapcsolt agaihoz. Talan emiatt elkepeszt egy kisse a Chilevel kap-
csolatos vita. Ugy tunik nekem, mintha Pinochet-t ki lehetne "ertekelni"
annak alapjan, mennyire csokkentette az inflaciot, javitotta a trade
balance-ot, stb., stb. (A` la Hitler hany km Autobahn-t epitetett es mennyi-
re csokkentette a munkanelkuliseget.)

	Magam reszerol tizszer inkabb elnek egy olyan orszagban, ahol ugyan
eleg alacsony az eletszinvonalam, de megvan szemelyi es csoporti szabad-
sagom; ahol szolas-, gyulekezes-, sajto-, stb. szabadsagomat sem az allam, sem
huligan bandak nem veszelyeztetik. Pinochet alatt sem az eletszinvonal, sem
a szabadsag nem volt meg. Az elobbi lehet, hogy "stabilizalodott", az utobbi
a nemzetkozi nyomas hatasara viszonylag megjavult, bar P. meg mindig, ha jol
tudom, a hadsereg elen van "alkotmanyos" (altala megirt alkotmanyos) okok miatt.

	Apropos, Costa Rica-n kivul me'g Chile is egy peldaja volt szegeny
demokracianak (Frei alatt), tovabba Libanon sem volt tul messze egy parla-
mentaris demokraciatol anno dazumal.

	F. Miki

Findler Miklo's ke'rde'se're most ma'r elo"vettem a szo'ta'rt, a'mba'r szerintem
nagyja'bo'l jo'l e'rtette.
Bannock-Manser: The Penguin International Dictionary of Finance, 1989:

Eguity: The residual value of a companies ASSETS after the LIABILITIES (other
than those to holders of ORDINARY SHARES) have been allowed for. The equity of
a company is the ordinary shareholders, hence these shares are popularly called
equities (U.K.). In a MORTGAGE or HIRE PURCHASE CONTRACT, equity is the amount
left for the borrower if the asset concerned is sold and the lender repaid.

Ha't ez bizony netto' vagyon. E's ma'r megint kideru~lt, hogy e'n angolul
tanultam e's nem amerikaiul. La'ssuk az amerikait:

Samuelson-Nordhaus: Economics, McGraw Hill, 1985, Appendix 20 (Elements of
Accounting) p. 448:
[the fundamental identity of the balance sheet]:

Net worth (or owner's equity) = assets - liabilities

Gondolom, erro"l ennyi is sok volt.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Ka'lma'n) Laci!

Tapasztalatom szerint az akade'mikusok ko~zu~l is sokan ru~hellte'k az
AKADE'MIA't, mert az egy bu~rokratikus szo~rny (volt?). Nem ve'letlen,
hogy az inte'zetek szerettek volna megszabadulni to"le. De azt gyani'tom,
hogy az akade'mia sokkal inka'bb aze'rt ilyen inte'zme'ny, mert az
akade'mikusoknak (meg esetleg egye'b kutato'knak) nincs kedve, energia'ja,
hogy tegyen egy ma'sfajta szervezete'rt, igaza'bo'l nem is e'rdekli
ku~lo~no~sebben. Csak morog. E's i'gy a bu~rokra'cia zavartalanul mu"ko~do~tt.
Persze ez a bu~rokra'cia az a'llamito'l fu~ggo~t, re'szben azonos volt vele
(TMB, OTKA), ez is o"ket ero"si'tette.

Azzal kapcsolatban, amit i'rsz, csak egy bajom van. Hogy az OTKA
alapkutata'sokat finanszi'roz. Ott nehe'z mindig tudni elo"re, lehet-e
eredme'ny: ez a ko~vetelme'ny elvinne' a dolgokat az apro' re'szletek
kutata'sa e's az alkalmaza'sok fele', mert azok az elo"re bela'thato',
biztos dolgok. Persze legyenek alkalmazott kutata'sok is, de ne keverju~k
a ketto"t. Ha valo'ban alapkutata'sro'l van szo', valo'szi'nu"leg to~bbnyire
meg lehet mondani elo"re, releva'ns lehet-e az eredme'ny, ha sikeru~l valamit
felta'rni, de nem felte'tlenu~l, hogy sikeru~lhet-e valamit tala'lni.
Persze, hogy az a dolog ce'lja, hogy legyen eredme'ny. E's nyilva'n meg kell
ne'zni, mi az oka annak, ha nincs. De a tudoma'nyos kutata's nem kereskedelmi
va'llalkoza's. Kornai azt a javaslatot a vila'gkia'lli'ta'ssal kapcsolatban
tette, e's ott e'n is egyete'rtek vele. Ha nekem opponenske'nt ba'rmi anyagi
felelo"sse'gem van az elbi'ra'lt kutata'si terv 3 e'vvel ke'so"bbi eredme'nye't
illeto"en, akkor soha semmit nem va'llalok bi'ra'latra, ill. mindent
elutasi'ta'sra javaslok.

Kedves (Szabo') Ka'lma'n!

A kutata's a'llami finanszi'roza'sa't nyilva'n helyes to~rve'nyben
szaba'lyozni. I'gy az alap(ok) mu"ko~de'se't is. (Most is to~bb van, lehetne
me'g to~bb is.) Egy to~rve'ny nyilva'n megfogalmazhat elja'ra'si szaba'lyokat
meg kiza'ro' okokat is, pl. hogy ha a felke'rt opponensek egyike sem ta'mogatja
a pa'lya'zatot, akkor nem adhato' ra' pe'nz. De fordi'tott ira'nyu' to~rve'nyt
nehezen tudok elke'pzelni mindaddig, ami'g a kutata'si pe'nzek korla'tosak.
Amennyiben to~bb pe'nzre van megalapozottnak tala'lt ige'ny, mint amennyi
rendelkeze'sre a'll - e's ez a valo'szi'nu" helyzet az esetek tu'lnyomo'
to~bbse'ge'ben - akkor terme'szetesen me'rlegelni kell, hogy ki kapjon.
Erre van a bizottsa'g, hi'vja'k aka'rhogy. Alig hiszem, hogy tudsz olyan
to~rve'nyt, ami a me'rlegele's szu~kse'gesse'ge't, vagyis az o~nke'ny
leheto"se'ge't kiza'rna'. Ez fu~ggetlen atto'l, ha'nyan, meddig u~lnek a
bizottsa'gban, hogy va'laszto'dnak ki, stb.

Nekem semmi kifoga'som az alapok ellen mindaddig, ami'g nem va'lik az egyetlen
forma'va'. Az az e'rze'sem, hogy Te csak alapokkal akarod finanszi'roztatni a
kutata'st. Nem tudok olyan orsza'gro'l, ahol van sza'mottevo" kutata's e's ne
lenne inte'zme'nyfinanszi'roza's. Minden a'ltalam ismert euro'pai orsza'gban,
USA-ban, Ausztra'lia'ban van. Gondolom, ez nem ve'letlen.

Ko"ro~si Ga'bor

Antony Gyuri i'rja arra reaga'lva, amit kora'bban i'rtam:

> Nem minden "nyugati szakerto" hisz vakon a piac mindenhatosagaban: az M.o.
> pechje ha oda csak az effelek jutottak el.

Persze. De. Egyre'szt Kelet-Euro'pa'ba tana'csado'nak menni nem anyagi/szakmai
e'rdek, oda gyakran azok az apostolok mennek, akiknek ku~ldete'studata van.

Ma'sre'szt az, amiro"l besze'lek, egy kicsit me'lyebb, e's ez a fejlo"do"
orsza'gok gazdasa'gi elemze'se'ne'l is gyakran okoz bajt: egy Amerika'ban vagy
Nyugat-Euro'pa'ban szu~letett, nevelkedett, tanult, dolgozo', e'lo" kutato'
sza'ma'ra a modern piac inte'zme'nyeinek le'te evidencia. Me'g a ta'rsadalom-
kutato'k jelento"s re'sze sem gondol abba bele, hogy ez mekkora felhalmozott
tuda'st, beidegzo"do~tt, reflex-sze' va'lt szoka'st, e's mennyi pe'nzt jelent.
Amikor bankro'l besze'lnek, automatikusan egy jo'l mu"ko~do" kereskedelmi
bankra gondolnak a maga informa'cio's-, technikai e's szakemberba'zisa'val.
Eszu~kbe sem jut, hogy a ko~zel 60 millio's Ukrajna'ban jo' ese'llyel egyetlen
nyugati e'rtelemben vett banka'r sincsen, aki mondjuk si'ma'n le tudna
bonyoli'tani egy hitelu~gyletet, mert azok, akik a Szovjetu'nio'ban kapcsolatban
a'lltak a nemzetko~zi bankokkal, e's i'gy mo'djuk volt az ilyesmit a
gyakorlatban is megtanulni, mind Moszkva'ban e'ltek. Hogy nincs egy va'llalati
szakember sem, aki tudja, hogyan kell megi'rni egy hitelke'relmet, nincs egy
ko~nyvvizsga'lo', aki ki tudna' sza'molni a va'llalat nyerese'ge't az
infla'cio' hata'sa't kiszu"rve. E's ez csak egy pe'lda.

I'gy azta'n a tana'csado'k sorozatban i'rnak olyan tanulma'nyokat, e's a
gazdasa'gi sajto'ban is sorozatban ilyesmik jelennek meg (l. Economist
kelet-euro'pai a'tmenetro"l i'rt cikkeit), amik azt mondja'k, most ezzel
nem kell to~ro~dni, la'tva'nyos a'rfelszabadi'ta's, liberaliza'la's kell,
e's az majd felra'zza a lakossa'got, a ke'nyszerbo"l e's az o~ne'rdekbo"l majd
megtanulja'k, hogy kell csina'lni. Persze, csak a fejlett orsza'gokban szinte
kive'tel ne'lku~l legala'bb egy e'vsza'zad volt erre a tanula'sra.

Persze, hogy nagyobb, konzisztens reformcsomagok kellenek, ezek ne'lku~l nem
lehet semmit sem ele'rni, mert a dolgok inercia'ja mego~li az apro' le'pe'seket.
De a la'tva'nyos tu~zija'te'k mellett szorgalmas tanula'sra e's e'pi'te'sre
is szu~kse'g van, ha nem akarunk visszamenni a mu'lt sza'zadba. Az u'jsa'gi'ro'k
persze jobban e'lvezik a tu~zija'te'kot, mert nekik minden he'ten e'rdekes
cikket kell i'rni. De legala'bb mi ne hagyjuk magunkat becsapni, egy la'tva'nyos
tu~zija'te'k, amikor mindent egy lapra tesznek fel, ko~nnyen vezethet a mostani
lengyel letargia'hoz.

                         Ko"ro~si Ga'bor

A MERNOKOKON LESZ A SOR?
        Beszelgetes Pungor Ernovel, az OMFB elnokevel

  A politikai renszervaltast a human ertelmiseg vitte vegbe, most a realertel-
misegen a sor, hogy a gazdasagi atalakulast vegrehajtsa - hangzott el nemregen
az MDF muegyetemi mernok-technikus foruman. A jelenlevok tobbsegenek velemenyet
egyetlen szoban lehet osszefoglalni: vegre! Persze akadt azert szkeptikus is,
akinek velemenye: most kerulunk sorra mi, de csak azert, hogy elvigyuk a
balhet.
  - Miniszter ur, az on altal vezetett OMFB all legkozelebb a mernoktarsadalom-
hoz. Mondjon valami vigasztalot.
  - Mert?
  - Mert kis orszagunkban a mernokok rendre csak veszhelyzetekben valnak fon-
tossa, mint peldaul most, amikor az ipar teljesitmenye folyamatosan csokken.
Rajuk varna hat a feladat az allami vallalatok teljesitokepessegenek novelese
dolgaban, es abban is, hogy azok mukodesuket tarsasagi formakra valtsak at?
  - Ugy mondanam, hogy jobban, mint eddig, rajuk var a feladat, egyuttmukodve
persze a kozgazdaszokkal es a jogaszokkal, hogy rend legyen az iparban.
            Ertelmes ellenorzes
  - Egy jogasztol hallom a trefas szolasmondast, miszerint a mernokok mar a
teremtesben is reszt vettek, amelyben a kozgazdaszok alkottak meg a gazdasagot,
a mernokok a technikat, es a jogaszok az anarchiat.
  - Beszeljunk komolyan, ez jobban illik a helyzetunkhoz. Nem terhetunk ki az
elol, hogy a mernoki es a muszaki tudomanyos tevekenyseg is atfogo reformra
szorul, amelyben a muszaki teljesitmeny es annak penzugyi tamogatasa a donto.
  - On sokszor hangot ad annak is, hogy az OMFB nyomon koveti az innovaciokra
adott tamogatas eredmenyeit. Azert, mert evrol evre csokken a tamogatas ossze-
ge?
  - Az ertelmes ellenorzessel a tamogatasok hatekonysagat kivanjuk elomozdita-
ni, erre akkor is szukseg volna, ha a tamogatas osszege evrol evre novekednek.
Csokkenese viszont teny, 1990-ben 33,7 milliardot tett ki, ami korulbelul a
nemzeti ossztermek harom szazaleka volt, tavaly a penz realerteket es aranyat
szamitva mar csak 1,5 szazalek.
  - De mar a rendszervaltas elotti evekben is sokkal tobb volt, mint kilencven-
ben.
  - Volt penz, ez igaz. Csakhogy foleg intezmenyekre koltottek, konkret elsza-
molas es fokent az elvarhato muszaki eredmenyek nelkul.
  - Onok az OMFB-ben hatmilliarddal gazdalkodnak, s tudtommal az osszeg na-
gyobbik reszet muszaki innovaciok tamogatasara forditjak. Most jobb a helyzet?
  - Nemcsak jobb, hanem mas. A meg csak kialakulofelben levo versenygazdasag
korulmenyei kozott is erezheto innovacioehseg tapasztalhato a kutatasi-fejlesz-
tesi szferaban alkotott javakra. Jelezven, hogy minden nehezseg ellenere let-
rejohet a szellemi termekek keresleti piaca es a vallalkozoi toke odaaramlasa.
  - A szellemi tokee is?
  - Aze is, amit lemerhetunk az OMFB sikeresen alakulo palyazati rendszerenek
eredmenyein. Tobb ezren adtak be palyazatukat, ami mutatja, hogy van mivel es
kikkel gazdalkodnunk a muszaki fejlesztes teruletein.
  - Csakhogy sokan nem feleltek meg a palyazati kovetelmenyeknek.
  - Mar akik a piacgazdasagi kovetelmenyekhez igazitott feltetelekenek nem fe-
leltek meg, am ha temaikat jobban atgondoljak, folyamatosan ujra palyazhatnak.
  - Honnan erkezett tobb palyazat, az egyetemrol vagy az iparbol?
  - Az iparbol es a kutatointezetekbol.
  - Kulonos. Nincsen ellentetben azzal, hogy az OECD kulfoldi szakertoi altal
elvegzett K+F orszagos atvilagitas szerint, a magyar muszaki-tudomanyos szin-
vonal megfelel a fejlett orszagokenak, vagyis "papiron" jok vagyunk?
  - A valosag ennel joval arnyaltabb. Ha peldaul egybevetjuk egyetemi tanara-
ink, docenseink letszamat mindazokeval, akik koztuk valoban ujat alkottak ed-
dig, latjuk, hogy a ket szam nem esik tul kozel egymashoz.
  - Abban, hogy kevesen palyaztak az egyetemekrol, talan az is kozrejatszik,
hogy nem elegge informaltak az OMFB palyazati rendszererol?
  - Ebben van igazsag. Az OMFB ugyan rendszeresen kozzeteszi palyazati kovetel-
menyeit a Technika Muszaki Szemleben, de mas uton-modon is igyekszik a nyilva-
nossag ele tarni, mi tortenik, milyen eredmenyek szuletnek, hova mennyi penzt
adtunk, es milyen fejlesztesi celokat tamogatunk - es ismertetjuk az elutasi-
tott palyazatokat, illetve palyazok adatait is. Egyetemiekkel talalkozva sok-
szor tapasztalok tajekozatlansagot, holott a kutatoknak is tudniok kellene,
mit jelent az informacio erteke, kulonosen a piacgazdasagi korulmenyek kozott.
            Tenni kell a dolgunkat
  - Tegyuk fel, hogy valtozik a helyzet, novekszik a palyazok szama, viszont a
koltsegvetesi keret marad, sot netan csokkenhet is.
  - A boseg zavara egyelore nem all fenn. S ha megis ugy alakulna, mikent on
kepzeli, arra azt mondhatom, hogy a muszaki fejlesztes nemcsak az OMFB kassza-
jabol taplalkozik, reszt vallalnak benne a bankok, a kulonfele alapitvanyok es
mas forrasok is.
  - De ugy tunik, hogy a legbiztosabb penzt az OMFB-tol varjak a mernokok es a
kutatok!
  - Mert tudjak, hogy mi az OMFB kompetenciaja. Magyarorszagon a kozponti mu-
szaki fejlesztes fo iranyainak meghatarozasat, az egyes muszaki fejlesztesi
programok es temak finanszirozasanak rendjet, az allami tamogatasi palyazatok
meghirdeteset, odaiteleset a kormany technologia-politikai tanacsado es dontes-
elokeszito szervezete, az OMFB vegzi. Ez a torvenyes ut.
  - Nem tul nagy a falat?
  - Nagy vagy kicsiny, ez a dolgunk. Az innovacio allami osztonzeseben az OMFB,
mint "innovacios rendszergazda" elvi iranyito, osszehangolo es tamogato teve-
kenyseget folytat, ideertve intezmenyrendszeret, az Orszagos Talalmanyi Hiva-
talt, a Szabvanyugyi Hivatalt,az Orszagos Meresugyi Hivatalt, az Atomenergia
Hivatalt es az Orszagos Muszaki Informacios Kozpontot es Konyvtart. Ez az al-
lami promocios, szervezo szerepunk az alkotoerok es az innovacios vallalkozo-
keszseg fejleszteset szolgalo valtozatos eszkoztar felhasznalasat jelenti es
igenyli. Ilyenek tobbek kozott: az iparjogvedelmi palyazatok, a specialis ki-
allitasok, a felsofoku posztgradualis kepzes. Megemlitenem meg azt az orssagos
programot is, amely az OMFB palyazati uton adott tamogatasaval kis- es kozep-
vallakozasok innovacios tevekenysegenek elomozditasat szolgalja.
  - Miert keri, hogy az innovacios rendszergazda kifejezest idezojelbe tegyuk?
  - Mert vegso soron az a celunk, hogy a muszaki fejlesztest allami, tarsadal-
mi, valamint finanszirozasi teren valoban nemzeti uggye tegyuk! A legfontosabb,
hogy a kozeljovo magyar piacgazdasagaban az innovacios lancot a keresleti piac
igenyei tartsak szuntelen mozgasban, s hogy erre a mozgasra allami szerepval-
lalassal serkentoen hassunk. Ez a fejlett orzagokban mindenutt igy tortenik,
vagyis az innovacios teruletekrol az allam nem vonulhat ki, s ez vonatkozik
termeszetesen a termeszettudomanyok tamogatasara is, amelynek a Magyar Tudo-
manyos Akademia a "rendszergazdaja".
          Csak a fele beleavatkozas
  - Egyfajta monopolhelyzetben?
  - Hasonloan az europai megkozeliteshez - mar a kozeljovoben is - az allami
"beavatkozas" mind a mernoki, mind pedig a kutatoi munkara maximum 50 szazale-
kos lehet. Tekintettel a szellemi toke beruhazasanak hosszabb megterulesi ide-
jere, magas kockazatara, az allam adokedvezmenyekke, kockazati tokevel, elo-
nyos hitelfeltetelekkel is osztonoz a muszaki fejlesztesre. Ma azert mar nem-
csak a penz "beszel" a muszaki fejlesztesben, hanem lassacskan hatni kezd az
uj innovacios rendszer sokoldalu tamogatasa is.