Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1763
Copyright (C) HIX
1995-09-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 subs.forum@hix.com (mind)  2 sor     (cikkei)
2 Toni levelehez (mind)  39 sor     (cikkei)
3 A Pilgrimektol az utokepes demokraciaig (mind)  59 sor     (cikkei)
4 Amerikai kutatok es bevandorlas (mind)  38 sor     (cikkei)
5 RE>magyar paraszt es ertelmiseg (mind)  48 sor     (cikkei)
6 re: toemboek neelkueli vilaageert (mind)  17 sor     (cikkei)
7 Kacsingatas (mind)  46 sor     (cikkei)
8 Megbokrosodik (mind)  88 sor     (cikkei)
9 A bolcs smasszer: Tortenet M.-rol (mind)  62 sor     (cikkei)
10 Koos Kolosnak, meg ugy altalaban (mind)  65 sor     (cikkei)
11 Pellionisz, a fa, meg az erdo... (mind)  73 sor     (cikkei)
12 Bathori Gyorgynek (mind)  42 sor     (cikkei)
13 Pellionisz Andrasnak (mind)  39 sor     (cikkei)

+ - subs.forum@hix.com (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

please put me on the distributions list
lapagony
+ - Toni levelehez (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lett volna-e szocdem ut?

Kedves Toni!

A szocdem part 89-90-es szereplesenek okairol mindannyiunknak, akik
ott voltunk a kozelben, azt hiszem, eleg vilagos kepunk van. Vala-
hogy a fejunk folott mentek tonkre a szocdemek parlamentbe jutasa-
nak eselyei, anelkul, hogy erdemben ezt befolyasolni tudtuk volna.

> Az alapveto gond, hogy a
> partszakadas tuleloi meg eletben voltak 89-90-ben. Tisztelet a kivetelnek. 
A parton beluli "nagy oregek" valoban a regi utat kerestek, nem ve-
ve egeszen tudomasul 40 ev elteltet. Ez igaz. Azonban a moderneknek
nem volt kello tomegbazisuk, ami ellensulyozhatta volna a multbol
hozott reflexeket. Es itt bizony egy nagy parton beluli kiegyezesre
lett volna szukseg. (Talan megis el kellett volna fogadni Bihari
Mihaly partelnokseget 89 elejen?) 

> Az idosebb generacio nem tudta feldolgozni a Marosan fele puccsot es ott 
> akartak folytatni a dolgot, ahol szuksegszeruen felbehagytak holmi bagatel 
> bebortonzes miatt. 
Igen, Marosan emleke meg ma is nagy tehertetel. Itt a FORUM-on is
vannak, akik azt hiszik, a regi MSzDP-t Marosan jelentette. (Pedig 
ez micsoda hatalmas tevedes!) Kethly Anna nevet meg sokan nem is 
ismerik...

> A masik fontos problema, hogy a kozepgeneracio hianyzott a partbol es
> azt hiszem, hogy ma sincs ez maskent. 
A kozepgeneracio a valasztasok utan csatlakozott volna a szocial-
demokraciahoz. De ehhez be kellett volna jutni a parlamentbe.

> Itt a konkret problema nem a part sorsa,
> hanem elveszett az a tortenelmi esely, hogy egy munkanelkuliseggel es
> teljeskoru tarsadalmi atalakulassal konnyebben tudjon megkuzdeni ez az orszag
Szerintem is lett volna egy szocdem ut. Talan meg most sem keso ezen
elgondolkodni. Az MSzP-tol es az SzDSz-tol ennek a folmutatasa ma
mar nem varhato!

Udvozlettel:                                               Sz. Zoli
+ - A Pilgrimektol az utokepes demokraciaig (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vegyes

Kedves FORUM-Olvasok!

Xux irja:
> Egyebkent ez lehet
> a valasz arra is, hogy Mo-n miert olyan gyenge az adozasi moral: senki
> nem hiszi el, hogy az altala befizetett penzt az o erdekeben hasznaljak
> fel (sajna a legtobb esetben ez igaz is). 
Ez egy ordogi kor valoban. Hogyan lehetne ebbol kitorni? Szerintem
csakis egy szavahiheto kormany tuydna ezen valtoztatni. De hol van
mar a koalicio szavahihetosege?? 

Kocsis Tamas a cseh atmenet egyik jellegzetessegere mutat ra:
> Klaus azzal, hogy az egesz lakossagot kis-
> tulajdonossa tette, rendesen kihuzta a talajt a baloldal alol.
A kuponos privatizacio valoban egy baloldali idea volt. Es meg lehe-
tett megis csinalni! Klaus bebizonyitotta. Nalunk meg telesirtak a
libik a kozvelemenyt, hogy ez osztogatas lenne...

Zsargo Janos elemzo gondolataihoz az USA tarsadalmarol:
> i, Az egymast koveto bevandorlasi hullamok (szorosan kapcsolodik a fenti
> ervekhez), mely soran gyakran a legugyesebb, legszorgalmasabb reszei egy
> masik nemzetnek, kerult az USA-ba, ahol ez a megtalalhato termeszeti
> kincsekkel egyutt figyelemre melto ipari, gazdasagi kapacitast hozott letre.
Az elso bevandorlok az un. Pilgrimek voltak. Errol szol Amerika leg-
nagyobb nemzeti unnepe, a Halaadas Napja! A Pilgrimek (zarandokok)
Europabol attelepult protestansok voltak. Tortenelmileg ok azok, akik
kereszteny alapokra helyeztek a (leendo) Egyesult Allamok szellemise-
get. Ez a szellemiseg meg ma is alapveto (barmit hazudozik errol Holly-
wood).

> Apropo a ketszaz eves kereszteny alapo-
> kon nyugvo alkotmannyal, hogy egyeztetheto ossze a modernkori rabszolga-
> sag? Ezenkivul az a nagyon becsuletes South Carolina vajon melyik olda-
> lon allt a polgarhaboruban?
Ez egy nagyon jo tema. Az Eszak meg ma is minden lehetoseget kihasz-
nal, hogy alapvetoen imperialista jellegu haborujat a Del ellen ideo-
logiai alapokon magyarazza. Ez egy nagy tortenelmi hazugsag! A Del is 
fol akarta szamolni a rabszolgasagot, de lassabban. SZERVES fejlodes-
sel! A legtobb deli allamban a rabszolga szinte csaladtagnak szamitott, 
pl. ingyenes orvosi ellatast kapott. Az un. "rabszolga-folszabaditas" 
utan az utcan dogolhetett meg. A fekete-feher kapcsolatok a Delen meg 
ma is sokkal jobbak es baratsagosabbak (friendly), mint Eszakon vagy 
Nyugaton. (Los Angeles itt delen sose tortenhetett volna meg.)
 
Zsoter Andras irja:
> Nem igazan ertem, hogy mirol is beszelsz. A keresztenyseget a magyarok kb.
> 1100 evvel ezelott felvettek miert kellene ezt Amerikatol megtanulni vagy
> atvenni?
Hat nem is toluk kell! Vannak Magyarorszagnak nagyon szep kereszteny
hagyomanyai.
> Kulonben mint azt mar valaki kifejtette a keresztenyseg onmagaban meg nem
> megoldas a bajok ellen
Ez igy is van. Csupan eggyel tobb eselyt ad, hogy a tobbi dolog is 
rendbejojjon. (Pl. megteremti az onmagunkra-talalashoz szukseges mora-
lis alapokat,amire gazdasagi program, nemzetepites, miegymas epulhet.)

Udvozlettel:                                                 Sz. Zoli
+ - Amerikai kutatok es bevandorlas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zsargo Janos szerint

>Egyre nehezebb bizonyos munkakorokbe (pl: termeszettudomanyok, vagy
>barmi mas, ami anyagilag nem eppen megbecsult) amerikai szakembert talalni,
>igy egyre inkabb kulfoldiekre vannak utalva [az Egyesult Allamokban]. Persze
ez igy volt mindig, amiota
>letezik az Egyesult Allamok. Erre viszont azt szoktak mondani, hogy ez
mukodik
>, amig van honnan elszivni a szakembereket, de mi van ha mashol is jol megy,
>vagy teszem azt jobban.

Azt hiszem, hogy az egy tulsagosan sarkos fogalmazas es mint ilyen eltulozza
az igazsagot. Termeszetesen az Egyesult Allamok bevandorlok orszaga es igy
mindig lesznek kulfoldon szuletett szakemberek itt, akiknek eselylehetoseguk
eppen olyan magas vagy alacsony mint itt szuletett honfitarsuke. De
ugyanakkor peldaul a Nobel dijasok legtobbje amerikai: itt szulettek, itt
jartak iskolaba, itt jartak egyetemre es itt tanitanak. Itt van egy-ket nev
orvostudomanybol es fiziologiabol:  Edward C. Kendall, Mayo Clinic; Philip S.
Hench, Mayo Clinic; John F. Enders, Harvard, Thomas H. Weller (U.S.) Research
Division of Infectious Diseases; Frederick C. Robbins; George W. Beadle,
California Institute of Technolody; Joshua Lederberg, Wisconsin University;
Peyton Rouse, Rockefeller University; Cahrles B. Huggins, Ben May Laboratory
for Cancer Research; Haldan K. Hartline, Rockefeller University; George Wald,
Harvard University; Robert W. Holley, Cornell University; Marshall W.
Nirenberg, National Institutes of Health; Alfred D. Hershey, Carnegie
Institute of Washington; Earl W. Sutherland, Jr, Vanderbilt University;
Gerald M. Edelman, Rockefeller University; David Baltimore, M.I.T.; Howard M.
Temin, University of Wisconsin; Roger W. Sperry, California Institute of
Technology; Michael S. Brown, University of Texas; Joseph E. Murray, Brigham
and Women's Hospital.

Es ezt a listat csak egy szakmabol szedtem ossze 1950 es 1991 kozott. Volt
kozottuk talan 4-5 nem amerikai szarmazasu ember is: von Bekesy kozottuk, egy
japan es ket-harom nemet. Szoval nem alltassuk magunkat: nemcsak kulfoldiek
tudnak tudnak igen magas szinvonalon kutatomunkat folytatni az Egyesult
Allamokban.

Balogh Eva
+ - RE>magyar paraszt es ertelmiseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tapolyai Mihaly irja:
>Nem hittem a szememnek amikor ezt olvastam Toled! Elsosorban tiltakozom
>a (magyar) paraszt(sag) ilyen melyseges lenezese ellen

Azt hiszem tokeletesen felreertetted, amit irtam. (Vagy en nem tudom pre-
cizen megfogalmazni azt, amit mondani szeretnek.)

>szeretnem figyelmedbe ajanlani, hogy a magyar ertelmiseg, a magyar nep
>"magyar" minositeset nem a kulhontol, a to"ketol avagy a penzetol hanem
>a belfoldi magyar parasztsagtol kapta! A magyar kozerkolcs, magyar ertek-
>rend, szellem es muvelodes, valamint a magyar nyelv szinte kizarolag
>paraszti eredetu;

Szerintem hibas a gondolatmeneted.A magyar nem egy parasztkultura/paraszt-
tarsadalom, (mint a roman peldaul),ami addig nem is baj, amig van olyan
tarsadalmi csoport, amely kepviseli azt a fajta nemzettudatot,amirol irtam.
Amig a fold (a legelmozdithatatlanabb tulajdon/termeloeszkoz) a nemesseg
kezen volt, ertelemszeruen ok voltak a (hatarokhoz kotott) nemzettudat hor-
dozoi. A parasztsag a foldtulajdon szerzesevel valt/valik efajta nemzettu-
dat hordozojava. Kitunoen jelzi ezt a szazadeleji nagy kivandorlas, amely
dontoen a parasztsag kivandorlasa volt me'g, viszont '56 ban mar az ertel-
miseg ment el.

>eppenseggel azert mert amagyar paraszti kozerkolcs,
>ertekrend, szellem, muveltseg, nyelv stb. TARTALMAZZA ezen elvont
>fogalmakat es azok valosagat!

Nem elvont formaban tartalmazza, hanem belefonodva mindennapjaikba, min-
den absztrakcio nelkul. Latom nem erted: ha ennekem az egzisztenciam fugg
a magyar allam megletetol, akkor nincs szuksegem absztrakciokra a nemzet-
tudatom megfogalmazasa es kifejezesere, mert pusztan a letemmel kifejez-
tem olyasmit, amelyrol masnak koteteket kellene teleirni.
Ha ertelmisegi vagyok, es az egzisztenciam gyokereit fenyegeti veszely,
meg moralizalhatok azon, hogy odebbaljak-e (mashol is megfizetik a tuda-
som) vagy kuzdjek helyben egy absztrakcioert. A paraszt ilyen helyzetben
nyul a fejszeert. Nincs hova mennie.Ha menne is, foldjet nem viheti maga-
val.

>de az ertelmiseg szerepe pont az mint a nemessege volt: egy "nemes minta-
>kep", az ertekekben valo eloljaras es kivalosag.

Az irasomban ezt is- noha nem explicit formaban-  ketsegbevontam. Nem hi-
szem, hogy szuksege van a parasztsagnak az ertelmiseg ertekeire. Jol meg-
fer a ket ertekrend egymas mellett, ami szamomra azt jelenti, hogy a nem
ertelmisegi ertekrend is eppen olyan ertekes; a mai magyar helyzetben spe-
ciel a videki ertekrendjet fontosabbnak tartom.

Tamas
+ - re: toemboek neelkueli vilaageert (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sebestyeen  Gyoergy!

Maar vagy haarom eeve olvasom a HIX kueloemboezoe ujsaagait, egyre nagyobb
elkeseredeessel.  Ezeert joo volt laatni, hogy azeert vannak meeg joozan
hangok koezeep Europaaban is.

Uedvoezlettel Kanadaabool, 
(pontossabban a Szalisok foeldjeeroeoel)

Laborfalvi Benke Tibor                         Tibor Benke
6198 Kathleen Avenue, apt. 117              Graduate Student (MA program)
Burnaby, B.C., Canada                            Department of Sociology
(604) 434-0822                                      and Anthropology
                                        Simon Fraser University

Democritus was right: change is constant!
Democritus was wrong: change is variable!
+ - Kacsingatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Steve irja az adocsalasokkal kapcsolatban:

>XUX irja:
><hogy M-on miert olyan gyenge az adozasi moral:senki nem hiszi el,hogy az
>altala befizetett penzt,az o erdekeben hasznaljak fel
>Ez meg a" jobbik" eset,hogy az AFA el is jut az adohivatalba de mi a
>garancia,hogy az
>AFA neven felszamolt osszeg nem a kereskedo zsebeben kot ki.Amig minden
>gatlas nelkul,nem felve attol,hogy egy ellenorrel van dolguk,megkerdezi az
>elado,hogy AFA-val vagy AFA nelkul, az adozasi moral csak egy utopia
>lehet,hogy eljek egy sokak alltal utalt kiszolassal,"hogy nalunk nem igy
van"
>itt nem kerdezik meg csak felszamoljak es mi egy percig sem gondolunk
>arra,hogy mi lesz a sorsa a SALES TAX-nek,mert az adozas hozzatartozik a
>mindennapi eletunkhoz.
>koszonom figyelmuket
>steve

Mindezzel kapcsolatban egy igen erdekes irast olvastam a legutolso 168 oraban
(szeptember 26, 5-ik oldal) Vagreti Laszlotol. A cime: "Kacsingatas." Az
Ipartestuetek Orszagos Szovetsegenek unnepi ulesen az Iposz elnoke Goncz
Arpad jelenleteben mondott unnepi beszedet. Megnyitobeszedeben az
ipartestuleti vezto hatarozottan leszogezte: az uj adotervezet rossz.
Elkeseriti az egyeni vallalkozokat. Lesujtja oket, hogy a kormany javaslata
szerint jovore mar nem valaszthatjak a tarsasagi adozast. Es erre a kritikara
reagalt a koztarsasagi elnok. "Goncz Arpad hangsulyozta: nem felti a
vallalkozokat, hiszen Magyarorszagon a kiskapuknak rendkivul kiterjedt
rendszere alakult ki, es, velemenye szerint, a kezmuvesek meg tudjak
teremteni a letfenntartashoz szukseges felteteleket." Vagreti Laszlo felteszi
a kerdes: miert van ez meg mindig igy? "Ki ellen, mi ellen folyit itt a
verbalis kacsingatas? Sajat magunk ellen? Netan a hires jogallam megsem volna
igazan a mienk? . . . . amikor a hatalom a megszorito intezkedestomeg kellos
kozepebol cinkosan kikacsint, pontosabban kikacsintat a "Gyulaval," a
"Sanyival," kiuzen az "Arpi bacsival": hogy o', hat nem kell mindjart
berezelni, gyerekek, vannak it meg kiskapuk boven. . . . A kiskapuk, mint
tudjuk, a torvenyesseg es a torvenytelenseg hataran talalhatok. A
kezmivesekhez intezett szonoklatok idejen tehat illo volna kereken kimondani:
osonjatok csak a fellegalitas mezsgyejen, honfitarsaim, nyomuljatok be a
joghezagokba huncutul, mi egyelore kacsintunk feletek, am, ha majd eljo az
ideje, s ugy hozza hatalmi kedvunk: lecsapunk ratok; lecsapunk, mint Pitto a
Palotasra."

Igen erdekes. Nehez elkepzelni, hogy a koztarsasag elnoke alapjabanveve azt
mondja a vallalkozoknak: hat csaljatok ha rossz az uj adotorveny.

Balogh Eva
+ - Megbokrosodik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Teljes kort tettunk meg. Visszajutottunk arra a pontra, hogy tegnap Rambo
Arpi nagyjabol osszefoglalta azt -- AMIROL KB. KET-HAROM EVE VITATKOZTUNK A
FORUMON (s amiert a Forumbol annak idejen kivalt a Szalon).

(1) Felelossegrevonas, rendszervaltas elmaradasa
(2) Letunt rendszer adossaganak felvallalasa

Nem akarom ragozni, hogy miket irt Rambo Arpi - hiszen a Forum archivum mutatja
hogy 1991 ota igen nagy kovetkezetesseggel es terjedelemben, nagy hofokon
vitattam ezeket a kulcsproblemakat. Nincs modomban (szerencsere semmi szukseg
ra) hogy most 99 sorban mindazt ujra ismeteljem, vagy akar osszefoglaljam.

Sot, nagyjabol mostantol akar egyetlen szot sem kell mondanom, hiszen most
mar ALTALANOS az alapproblemak (es mulasztasok) felismerese. Mulasztast
mondtam, holott NEM MINDENKI mulasztotta el megprobalni a lehetetlent.
Voltak akik megprobaltak -- vannak akik elmondhatjak hogy mindent megtettek
hogy sikeruljon.
Kerdes marad, hogy a most kibontakozo "uj menetben" vajon sikerulhet-e, es
ha igen, HOGYAN?

Termeszetesen meggyozodesem hogy SIKERULNI FOG (elobb-utobb, ha szerencsenk
van talan mar a most kibontakozo menetben). Sot, talan az is latszik miert
nem sikerulhetett eddig - es hogyan sikerulhet jobban a jovoben.

Most egy forditott sorrend szukseges. Eddig meg akartuk probalni VITABAN,
ISZAPBIRKOZASBAN LEGYOZNI azokat akiket felelossegre vonni nem tudtunk mert
a hatalom (a penz) az o kezukben volt -- es maradt. Gondolvan, hogy amint
hogy felelossegre vontuk oket es eltavolitottuk a HATALOMBOL (nem az
Eletbol, meg csak nem is a kozeletbol, meg csak nem is a politikabol, hanem
a HATALOMBOL), akkor majd felmondjuk az O ADOSSAGUKAT, es ezzel kiugrunk az
O HATALMI POZICIOJUK ALOL. A "vitaban" viszont ok mindazt a szennyet,
mocskot, bunt es aljassagot amit ok evtizedek alatt magukban feldusitottak,
nagy ivben rank ontottek. Iszapbirkozasban meg azokat is megprobaltak
besarozni, akik pedig tobbezer merfoldnyire az o iszapszintjuk felett
vannak.

Endrey (igen, a "szenilis"), most egy uj menetet nyitott. ELOSZOR IS nem
fizetjuk majd az o adossagukat. Egyszeruen "nem"-et mondunk majd ("Just say
NO"). Ezaltal ok hiszteriaba, panikba esnek, mert mint egy lovas a
nyeregben,
csakis addig erezhetik magukat hatalomban amig a lo egyszeruen "nem"-et
jelez avval, hogy leveti kihasznalojat a hatarol. NEM VISZI TOVABB A
"CSOMAGOT". Rossz, megbizhatatlan, galad lo az, azonban, amelyik elobb nem
pruszkol, dohog, nyihog, jelezven hogy nincs minden rendben -- mielott
arra a dontesre jut, hogy leveti nyuget. Mi is "vitatkoztunk" boven eleget
a rosszal! Van egy pont (mostanaban) ahol a lonak mar nem nyeritenie kell
hanem hirtelen megtorpanni. OLDALT KIUGRANI A LOVAS ALOL. Hogy lovasa
fejjel repuljon a falnak es orokre nyakat torje. Ugy mondjak ezt:
"megbokrosodott".

A megbokrosodott lo nem all le tovabbi nyerito parbajra: nincs mar arra
szukseg. Sot, mihelyst a KIUGRAS megtortent MINEL MESSZEBB KELL KERULNI a
pofara esett kihasznalotol, mert ilyenkor merges aztan az igazan! A lo
hirtelen megnyugszik, de a ledobott lovas ilyenkor veszi elo a bikacsokot,
a korbacsot, az ostort ("fascia"-t), hogy megprobalja ujra megzabolazni
a lovat. Ilyenkor uvolti a legmocskosabb kocsis-karomkodasokat! A lo viszont
akkor tesz legjobban ha NEM ERTI, MEG SEM HALLGATJA. MINEL JOBBAN ELSZAKAD,
ELTVOLODIK, ANNAL JOBB. Kisse messzebb alloknak meg vilagosabb a kep:
uvolt, szorja a mocskot a fejreallt zsoke, mig a szegeny lesovanyodott gebe
meg-
nyugodva odebball es bekesen legeleszik. Lepereg rola minden mocsok, "fel
sem veszi" sem a kihasznalot, sem a ra szort ocsmanysagokat.

Az Endrey-perek tokeletes jogalapot, az 56-ra hivatkozas tokeletes moralis
es politikai indoklast adnak arra, hogy ADOSSAGMORATORIUMOT lehessen nem-
sokara hirdetni. Az adossagot tovabb nem fizetve viszont a zsoke mehet az
IMF-hez panaszkodni. Sirankozhat, hogy "ledobott a lo" -- ennek csak annyi
eredmenye lesz hogy megkapja: "rossz zsoke vagy, fiam, el vagy csapva
tolem is". NEM NEKUNK KELL IGY ELKEZDENI FELELOSSEGRE VONNI OKET: az elso
felelossegre vonast MEGBIZOIK fogjak megejteni! Rakosit is ELOSZOR
Hruscsovek vontak felelossegre oket Moszkvaba hivatva, s csak UTANA huzta
ki a Rakosizmus alol a samlit a magyar nep otthon). Miutan leestek
a lorol, zsokebol elcsapottak lettek, SOKKAL KONNYEBB LESZ VELUK ELBANNI,
ELSZAMOLNI.

Forradalmi ujitas a mocskosito iszapbirkozas helyett, de el kellett ide
jutnunk elobb, hogy a helyzetet s egymast megertve KIUGORJUNK nyerguk
alul, s ettol kezdve mocskaikat mar leperegni hagyuk. MAR NEM CIPELJUK
A "CSOMAGOT" - minek veluk "vitatkozni"?  Nem pragai "barsony-forradalom",
hanem budapesti "teflon-forradalom" kovetkezik -- vertelen es mosolygo.

Hirtelen ok lesznek nagy hanguak: konnyu lesz rajuk ismerni hangero szerint,
es megmerve hogy mekkora mocskokat dobalva megtudni T O L U K  MENNYIRE
MOCSKOSAK. OK MAGUK FOGJAK MEGMUTATNI MOST HOGY AZ ADOSSAGRENDEZES
 U T A N I   FELELOSSEGREVONASBAN MIT IS ERDEMELNEK.

Hogy kik azok az O"K? Nem kell senkire ramutatni. Figyelj, megmutatjak
magukat!
+ - A bolcs smasszer: Tortenet M.-rol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(A bolcs smasszer: Tortenet M.-rol)

	Eloszo.
>Meszaros Laszlo (Budapestrol) -tobbek kozott- liberalisokrol ir, akik esetleg
>elleneznek a bunozok testi fenyiteset...
>Farkas D. Gabor
	Kedves Gabor!
	Engem peldaul kevesen neveznenek liberalisnak (es amig ezt a szot,
TISZTELET A KIVETELNEK, jobbara olyanok veszik szajukra, akik... nos, addig
nem is kerek a megtiszteltetesbol); na, szoval kevesen neveznenek annak,
megis hadd kozlom: aki nalam eskudtebb es elszantabb *ellensege* a halalbunte-
tesnek es *ellenzoje* a bunozok testi fenyitesenek, az csal vagy festi magat.
Ilyen bevezetes utan elmeselnek egy sztorit (pontosan tudva, hogy ongol.)
Kommentar, kovetkezetetes, tanulsag levonasa nelkul.  


	Az alabbi tortenet az utolso betuig igaz.  M. no, elo szemely (hala 
Istennek, bar egy sulyos autobaleset utan ket honap alatt teljesen megoszult).
Elete megerdemelne egy kisregenyt, de vigasztalodjatok: NEM irom meg.

	M. osszes vegzettsege negy altalanos egy kulvarosi iskolaban, ezzel
egyutt az egyik legintelligensebb ember, akivel valaha talalkoztam.  Ked-
venc peldam, amikor azt probalom bizonygatni, hogy a formalis vegzettseg es az
intelligencia kozott eleg laza a korrelacio.  Volt nehany munkahelye is, de
jo ideig a legosibbnek mondott noi foglalkozasbol elt.  Nem az utcasarkon,
kicsit elegansabban, szallodakban csapodva kulfoldiekhez, par napra, hetre.
Nem a munkakore hozott ossze, veletlenul ismerkedtunk meg, de a mai napig
sem tevesztettuk szem elol egymast.
	Aztan egy nap bevittek kozveszelyes munkakerules cimen, es a birosag
ot honapot sozott ra, UTK (hamvasabb lelku tajekozatlanok kedveert: uzlet-
szeru titkos kejelges) miatt.  Allampusztan toltotte le, kint dolgoztak a
foldeken, nehany smasszer vigyazott rajuk.
	Szabadulasa utan ket nappal talalkoztunk egy presszoban.  A kolcsonos
beszamolok utan persze arrol kezdtunk beszelni, hogy most mi a fenet kezdjen
magaval.  Jobb hijan felmerult az is, hogy legalabb atmenetileg a korabbi
foglalkozasabol eljen meg. (A magam reszerol akkor egy fogyokurazo egeret sem
tudtam volna etetni: fedel volt a fejem felett, de a szemelyimben a "Munka-
viszonya megszunt" bejegyzes allt, mar honapok ota.   Nagyjabol ugy eltem,
mint Szechenyi, csak nem alapitottam elotte Akademiat; ezt nem a sztori
szinesitese vegett irom, tenyleg igy volt).  M. tole szokatlan modon ingerult 
lett, es eleteben eloszor orditozni kezdett velem: "Azt az egyet soha tobbe!"
	Hm.  Mindig tudtam, hogy a szocialista buntetesvegrehajtas humanus,
es alapveto celja a neveles, a tevelygoket visszavezetni a tarsadalomba,
masreszt viszont M.-et is eleg jol ismertem: valahogy nem allt ossze a kep.  
Ot honap alatt ilyen tokeletes siker?  A frasz tudja, honnan az eloitelet, 
de a smasszereket nehezen tudtam elkepzelni az eredmenyes pszichologus, 
pedagogus szerepeben.  
	Kesobb M. lehiggadt es megmagyarazta.  Az egyik ornek idovel feltunt,
hogy M. valahogy kilog a sorbol, nem a tipikus eset.  (Es ugy latszik, bolcs
volt az illeto: Isten aldja a labanyomat is.)  Beszelgettek, beszelgettek,
aztan par nappal a szabadulasa elott magint odahivta M.-et.  Nagyon kemenyen
ranezett, felreerthetetlen volt, hogy komolyan gondolja, amit mond.
	"Idefigyelj, vedd tudomasul egy eletre, hogy ha meg egyszer meglatlak
idebenn, szokni fogsz probalni."  Ennyit mondott, egy szot se tobbet.
	Magyaran: agyonlolek.  Mert ugyebar, azt az or donti el, hogy egy
modulatot szokesi kiserletnek tekint-e.  Es ha szokesi kiserlet, akkor persze
fegyvert kell (lehet) hasznalni.  Ha meg mar fegyvert hasznal, tehet o arrol,
hogy a nagy izgalomban a delikvens laba helyett kicsit feljebb ment a golyo?
	M. azonnal megertette.  Es nem azert mondom, hogy a tortenet kerek
legyen, hanem mert igy igaz: valoban soha tobbe nem "arulta magat".

	Toth Tamas
+ - Koos Kolosnak, meg ugy altalaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kolos!

No igen, mondjuk arrol szo sem esett, hogy tapasztalataidat a 137-es 
viszonylaton szerezted. Azok a midi-buszok ("szam szerint" a 405-os 
tipusuak) Perkins gyartmanyu motorral vannak szerelve, nagyobb 
testvereik DAF-fal. Nem tudom, hogy ez okozna a kulonbseget. 
Termeszetesen, mar utaztam 405-oson, nem is egyszer. Nem eszleltem, 
hogy barmi problema lett volna veluk, mindenesetre nemsokara megint 
kimegyek majd valamelyik jaratra. Azt hiszem, megeri majd keresni egy 
nem hegyi viszonylatot is, ahol ilyenek vannak (pl. 17, 154, 183, 
stb.), hogy ott mi van veluk, vagyis hogy nem a hegyi vonal okozza-e  
az emlitett gondokat. Amugy elgondolkodtato, hogy meg lehet-e uszni 
ezt a dolgot hegyi jaratoknal, mindenesetre abban latatlanul biztos 
vagyok, hogy emelkedon a nagyobb buszok nagyobbat pruszkolnek. Ami a 
tengeri betegseget illeti, azt sem erzekeltem igazabol, illetve nem 
tunt fel kulonbseg mas buszokhoz kepest. Egy kanyargos, hegyi uton 
nem varhatunk mast, ugy gondolom, felteve, hogy a busz -epp a nagy 
meretei miatt- nem benazik egy sort minden kanyarban.
Sajnos, egy uj tipus eseteben nem lehet meguszni a 
gyerekbetegsegeket. Nincs jobb megoldas, menet kozben lehet csak 
rajonni a rejtett hibakra. Egyszeruen ez a zaloga annak, hogy 
kiforrott, igazan franko buszok nyargaljanak az utakon.
A ferohelyek problemajara csak sohajtani lehet egy nagyot. Igen, itt 
mar sarosak a Demszkyek is, mert mint a BKV tulajdonosa, a Fov. Onk. 
diktalja a teljesitmeny adatokat a tomegkozlekedesben, ami egyszeruen 
nonszensz, de nem azert, mert hogy mit szolnak bele, hanem azert, 
mert nehany agyament megint elojon a 
"hudevesztesegesatomegkozlekedes" demagogiajaval. Ugyebar, a 
kozlekedes az az agazat, ahol a legnagyobb terhelesre kell meretezni, 
mivel a teljesitmenye (utaskilometer, illetve elegytonnakm) nem 
raktarozhato. Kovetkezeskepp nehez, szemelyszallitasnal pedig 
lehetetlen "visszahozni" a befektetest. Varosi kozlekedesben 30 
percnel nagyobb kovetesi ido nem nevezheto szolgaltatasnak. Tovabbi 
parameterek meg a mertekado orai forgalom, valamint a rendelkezesre 
allo jarmuvek ferohelye. A ferohelyszamhoz viszonyithatoak koltsegek, 
amelyek bizonyos alapkoltsegen felul nagyjabol aranyosak a 
ferohelyekkel. Szoval, azt nem nehez belatni, hogy minel jobb 
kihasznaltsagra kell torekedni a ferohelyeket illetoen. Mas kerdes, 
hogy 80%-os kihasznaltsag a maximum, amivel illik szamolni. Tehat, ha 
van egy viszonylag kis forgalmu viszonylat, akkor a felkinalt 
ferohelyek szamat (egy idoszakra vonatkoztatva) ketfelekeppen lehet 
hozzaigazitani: noveljuk a kovetesi idot, ergo a jaratsuruseget 
csokkentjuk, vagy kisebb befogadokepessegu jarmuveket kozlekedtetunk. 
Ha el lehet kerulni az elso megoldast, akkor el is kell kerulni, 
elvegre bizonyos hatarok kozott mindegy annak az utasnak, hogy egy 
cirkalo, vagy egy furgon viszi el, az viszont sziven uti, ha fel orat 
kell rostokolnia a megalloban. Demszky valoban nem lehet buszke 
Budapest tomegkozlekedesere, mert az nem attol jo, hogy o a 
fopolgarmester, de ami egyenesen undorito, hogy o, illetve az altala 
vezetett apparatus teszi tonkre. Tortenelmi bun lerohasztani a 
tomegkozlekedesi halozatot, hiszen ezaltal szinte generalja, hogy az 
emberek inkabb autoba uljenek. Ez meg mar egy ongerjeszto folyamat, 
mert ha kevesebben hasznaljak a tomegkozlekedest, akkor 
kihasznalatlansag cimszoval tovabb ritkitjak azt, stb. Nyugati 
nagyvaraosok hosszu ideje gorcsolnek azon, hogy legalabb par 
szazalekkal noveljek a tomegkozlekedesi eszkozokon utazok aranyat. 
Nalunk meg az a helyzet, hogy a tomegkozlekedesi eszkozokkel es az 
egyenileg (autoval) lebonyolitott utazasok aranya /modal-split/ kb. 
forditottja, mint a nyugati nagyvarosokban (nalunk kb. 70/30 %). Jo 
lenne, ha ez igy maradna, mert csak akkor fog ket percenkent jarni a 
metro meg a piros hetes. 

Udvozlettel

Bende Zoltan (benzol)
+ - Pellionisz, a fa, meg az erdo... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pellionisz Andras!

Sokallom, hogy a Forumon immar n+1. alkalommal oktatsz ki masokat - meghozza
olyanokat, akik Nalad realisabban latjak a gazdasagi helyzetet. 

MIERT EMLEGETED MAKACSUL a napi 10 millio dollar kiaramlasat, amikor a
az eves kamatteher 1.4 es 1.5 milliard $ kozott van, amibol kb. 4 millio $/nap
jon ki, tehat naponta 6,000,000.00 $-ral kevesebb annal, amennyivel Te
telekurtolod az Internetet.

MIERT ALLITOD azt, hogy a "kulfoldi tokere fizetett kamatok es torlesztes
utan egy evi $3.65 Milliarddal tobb a KIADASUNK mint a bevetelunk" (FORUM
#1760) Nem tudnal rola, hogy a torlesztett toket ujabb hitellel potoljuk?
(Mentokerdes: ha Kovacs szazasat a Szabotol kert szazasbol adom meg, akkor
hany Ft-tal lettem szegenyebb? Megoldas= 0.00 Ft) Tehat csak a kamattal
legy szives szamolni! 

MIERT FELEDKEZEL meg a beveteli oldalon a toketorlesztesre felvett hitel
feltunteteserol (ha mar a kiadasi oldalon szerepelteted a toketorlesztest)
az egyenleg  megvonasanal (ugyancsak FORUM #1760)? Nem veszed eszre, hogy
igy minden egyes adossagcentet CSAK TORLESZTUNK, de SOHASEM VESZUNK FEL???
Tudod mit mondana erre  a FORUM egy (altalad bizonyara kedvelt)
tollforgatoja? Idezem:
>  Kozgazdasagi szakembernek, legalabbis a kapitalizmus szak-
>emberenek ugyanis en pl. teljesen elfogadhatatlannak tartalak az elso
>pontodban lefektetett katasztrofalis "konyveloi" (accounting) muhibad
>lattan. Olyannyira, hogy meg kell kerdeznem, KOMOLYAN GONDOLOD
>amit leirtal? Esetleg al-naivsagbol irod amit irsz? ...
Elismerem, nem tul hizelgo velemeny, de errol mar NEM EN TEHETEK. Legy
elnezo, tudod a NAGYOBBIK MELLENY volt az illeton, amikor a fontieket
meggondolatlanul leirta...

MIBOL GONDOLOD, hogy a folvett kolcsonok (netto $23 milliard) es a kulfoldi
befektetok altal behozott $9 milliard toke hozadeka szamunkra ABSZOLUT ZERUS
(eddigi irasaidbol legalabb is erre kovetkeztetek). Azt tudom, hogy
szerencsetlenek es elhetetlenek vagyunk, no de ENNYIRE???  :-((

MIERT ALLITOD, hogy a mostani kolcsonok mind kamatfizetesre mennek el? (pl.
FORUM #1753) A Bokros csomag es az inflacio ugyanis SOKKAL TOBBET lenyuz
rolunk, mint amennyi a kamatfizeteshez kell, tehat az adossag novekedese (az
ujabb es ujabb kolcsonok felvetele) kizarolag a kulkereskedelmi deficit
miatt tortenik.

Es itt erkeztunk el a fa meg az erdo problemajahoz: nem akarod eszrevenni,
hogy a kamatteher (melyet egyaltalan nem kivanok elbagatellizalni!!!)
mellett sokkal nagyobb problemaink vannak: 

Kulkereskedelmi deficit= 1993-ban 3.7 milliard, 1994-ben csaknem $4 milliard,
$1995-ben $3 milliard (terv). Nos, ez evek ota tartosnak latszik (elsosorban 
nem a fogyasztas, hanem a termeles importigenye okozza), ezt a kamatfizetes
megtagadasaval NEM LEHET KIEGYENLITENI!!!

Ha az Endrey levelet (melyet epp Te kuldtel be) elolvasnad, akkor kiderulne,
hogy Endrey elso vadpontja a rank eroltetett es elhamarkodott import-
liberalizalas. Ugyanezt mondja Kopatsy (lasd FORUM 1737), es szamos mas
kozgazdasz. EMIATT FOGUNK ELVEREZNI, EZ A HALALOS SEB!!!

A belso kamatteher ez evben csaknem 500 milliard Ft, a feketegazdasag es az
adocsalasok reven a koltsegvetes kb. 300 milliard Ft-tol esik el. Nem
gondolod, hogy mig az Endrey-per kimenetelet varjuk (evekig is eltarthat)
elsosorban ezekben, sajat hazunk tajan kellene megfogni a "gurulo
forintok"-at? (Persze nem olyan naiv modon, ahogy a FORUM #1741-ben irod!)

Sorolhatnam meg a "miert"-eket (pl. hallottal-e rola, hogy a sokat
emlegetett 32 milliard USD adossagbol 8 milliard a maganszektor tartozasa, s
hogy az utobbi evekben a dollar allitolag 30%-ot gyengult), de ez mar csak
"hab lenne a tortan".

Oszinten remelem, hogy fonti kerdeseimmel, megjegyzeseimmel
hozzasegitettelek egy realisabb valosagkep kialakitasahoz.

Cserny Pista   MTA Atommag Kutato Intezete ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny
+ - Bathori Gyorgynek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nagyon erdekesnek tartottam a hozzaszolasodat. Csak nehany dolgot fuznek
hozza a magam reszerol.

1. En az IMF-et nem vedem, ajanlasainak kritika nelkuli elfogadasat magam
sem tamogatom. Teszem ezt elsosorban azert, mert nincsenek kello
informacioim. Viszont a kulso forrasokra valo rautaltsagunkat tenykent kezelem.

2. Ugyanakkor en nem hiszek a gonosz IMF teoriajaban, amely szantszandekkal
nyomorba dont egesz nemzeteket. Azt is nehez elhinnem, hogy a
nepessegszaporodas megakadalyozasa miatt szabjak feltetelul a szocialis
kiadasok kontrolljat. A szocialis kiadasok kozgazdasagilag megfoghato es
kontrollalhato kategoriat kepviselnek, melyek szabalyozasa kozvetlenul
hatast gyakorolhat egy gazdasag mukodesere. Ezzel szemben a nepesseg
szamanak valtozasa nincs ilyen kozvetlen es szignifikans kapcsolatban a
gazdasagi mutatokkal. Mellesleg azt a tapasztalati tenyt az IMF-nek is
tudnia kell(ene), hogy a kulonleges esetektol (haboru, jarvanyok) eltekintve
a jolet a legjobb nepessegszabalyzo. Ez osztonos dolog, a joletben ugyanis
biztositottabb a tuleles, es szempont a csalad joletenek fennmaradasa is.

3. Alternativ kozgazdasagi elmeletek valoban leteznek, tobbnyire figyelemre
meltoak is. Alkalmazasuk azonban kockazatos lehet. Vizsgalatuk es egyes
elemek atvetele hasznos lenne, de en a magam reszerol megertem, hogy a
magyar gazdasagpolitikusok (legalabbis eddig) inkabb a regi recepteket
alkalmazzak.

4. A kozgazdaszoknak altalaban a legnagyobb problemaja, hogy nem homogen es
passziv rendszerekkel kell dolgozniuk, hanem emberi tarsadalmakkal, amelyben
a maganerdekek sokszor szembenallnak a tarsadalmi erdekkel, es az adott
kedvezmenyeket a korulmenyek megvaltozasa eseten is csak nehezen lehet
megvonni. Azonban azt lenyegesnek tartom, hogy a gazdasagi kormanyzat
politikus legyen abban az ertelemben, hogy figyelemmel legyenek a tarsadalom
helyzetere es elvarasaira is, hogy a tarsadalmi ellenallas kezelheto legyen.
Ehhez fokozatossag, gondos megfogalmazas es korrekt elokeszites szukseges.
Ha visszagondolunk a taxisblokadra, kivalto oka csupan a benzinaremeles
volt. (Az mas kerdes, hogy mi lett belole...) Azota viszont mar nem
haborodunk fel az ujabb emelesek miatt. Ezert is tartottam veszelyesnek
Bokros Lajos marciusi fellepeset, amikoris egy jo penzugyeskent allt ki.
Azota szemmel lathatolag rajott, hogy neki politikusnak is kell lennie, es
megitelese, ha nem latvanyosan, de javul is.

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter
+ - Pellionisz Andrasnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

1. Ne haragudj, de hitelugyben csak ugyanazt tudom mondani: az ujonnan
felvett hiteleket nem teljes egeszeben az adossagszolgalatra es/vagy az
egyensulyteremtesre (meg nem arultad el, hogy melyikre is) koltjuk, hanem
tobbnyire uj es letfontossagu beruhazasokra.

2. Mostani leveledbol tenyleg az derul ki, hogy szuksegunk van ujabb
hitelekre, es egy fizetesmegtagadas eseten is rengeteg jelentkezo lenne,
hogy nekunk hitelezzen. Ha ez igaz is (bar most sem tolonganak; az IMF
monopoliuma pedig szamomra nem tunik bizonyithatonak), gondolod, hogy azok
nem tamasztananak az IMF-ehez hasonlo felteteleket? Tudod, a hitelkepesseg a
nalad leirtnal joval osszetettebb es racionalisabb alapokon nyugvo
parameter. Meg a kapitalizmusban is.

3. SUCHMANN (bocsass meg, de kovetkezetesen Schumannak irtad) Tamas
viselkedeset, a te szavaiddal elve beinteset, en egy politikushoz
meltatlannak, vagy vulgarisabban bunkosagnak neveznem, mert ha el akarjuk
kuldeni az IMF-et a fenebe, akkor azt a targyaloasztal mellett, kulturalt es
etikus modon is megtehetjuk. De hat ez az en maganvelemenyem, nem kell
egyetertened...

4. Nem tudom, kire gondolsz, amikor egy nemzet felrevezeteserol irsz, de ez
megint egy nehezen megfoghato dolog. Hogy lehet felrevezetni egy nemzetet?
Mit gondolsz, hanyan olvassak a HVG-t? Hanyan a napilapokat a Nepsporton
kivul? Es hanyan nezik a Hiradot? Ha nemzeten a magyar tarsadalmat erted,
azt eleg nehez gazdasagpolitika ugyeben felrevezetni, mert a tobbseg nem is
tudja azt felfogni, hanem csak a sajat boren erezheto hatasokat fogja fel,
es osztonosen ellenkezik. Ez az ellenkezes juttatta hatalomra az MDF-et
1990-ben, amely a legszivhezszolobban vazolta fel az uj eletet, es ez
juttatta hatalomra az MSZP-t 1994-ben, amelyhez a gulyaskommunizmus addigra
nosztalgikussa valt kepet tarsitottak. A hatalomba kerulve aztan
mindkettobol rovid uton kiabrandultak, mert a gazdasag szukseges atalakitasa
szuksegszeruen egyuttjar az eletszinvonal csokkenesevel. Ezert az egyoldalu
adossagmegtagadas politikai eszkoznek nagyon hatasos lehet, mert jol
hangzik, es a szeles valasztoi reteg megnyerheto vele, de gazdasagilag
legalabbis kockazatos, es az igy szerzett nepszeruseg is rovideletu lesz.
Vagyis a tarsadalom megint felrevezetettnek fogja magat erezni.

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS