------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri, 2 Aug 91 21:56:20 CDT Date: Fri Aug 2 22:48:16 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #304 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : fekete@bcvms.bitnet Temakor: ketelu javaslat ( 9 sor ) Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Fekete-feher tortenelemszemlelet ( 60 sor ) Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Magyarorszagi benyomasok ( 15 sor ) Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Meg mindig Aranyhegy ( 149 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Bocsanatkeres es valaszok ( 99 sor ) Felado : denes.l.nagy@cnve.rrze.uni-erlangen.de Temakor: Mindenfele ( 83 sor ) Felado : attila@breeze.bellcore.com Temakor: Sajtohibak: koszonom a helyesbitest ( 11 sor ) Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Horthy ( 48 sor ) Felado : ahal000@tethys.ucc.umass.edu Temakor: Csendo=ro=k ( 24 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: 1944 ( 45 sor ) Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Csendorok ( 31 sor ) Felado : pungor@cc.utah.edu Temakor: kulcsocska s egyebek ( 51 sor ) Felado : laszer@netcom.com Temakor: N.Y.T. avagy all the news that=s fit to ( 42 sor ) =============================================== Felado : fekete@bcvms.bitnet Temakor: ketelu javaslat ( 9 sor ) ^L- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Szeretnek beszallni a CSORNA@ kontra Breznay fogadasba (kryptobolsi<1%), ezzel kapcsolatban ket ke're's: a dij kituzojet kerem, tegyen lehetove alternativ te'tet, miutan a so~rt nem szeretem; ha nem tudnank megegyezni, ugy meg a tobbieket meg kerem, akit erdekel es tud megfelelo trade-int ajanlani, jelentkezzen - a szimbolikus jelentosegu (es felbecsulhetetlen erteku) so~rert cserebe hajlando vagyok bort, pezsgot, Bambit (de kolat *nem*!), Sport-szeletet, Uttoro-nugatot, jubileumi KISZ-jelvenyt stb. elfogadni! Zoli "me'g so~rt sem ivo janicsar-aprod" FEKETE@BCVMS =============================================== Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Fekete-feher tortenelemszemlelet ( 60 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Korabban a Horthy era, most a Kadar era. Valaki meg a ferencjoskat is elkezdte emlegetni. Ami engem piszkal, az az, hogy milyen elsopro iteleteket olvasok sok hozzaszolasban. [barmelyik a fontiek kozul] rablo gyilkos gazemberek gyulekezetekent kerul teritekre, es felelosse van teve a hon tonkreteteleert, pont. Namost, a fonti rezsimek mindegyikeben voltak rablok is, gyilkosok is. Egyik sem volt onmagaban idealis a hon gyarapitasara. A kerdes csak az, hogy mi volt az alternativa: enelkul az ertekeles meglehetosen tudomanytalan. Mert a Horthy rezsim rossz volt omagaban, rosszabb mint a Csehszlovak helyzet, de jobb mint a tobbi. Az adott kul- es belpolitikai helyzetben nem volt realis lehetoseg egy jobb rezsim kialakulasara, de lett volna lehetoseg egy sokkal rosszabbra. Kadar is gyilkolassal kezdte es eladosodassal fejezte be, de ugyano vezette be az elso beketaborbeli gazdasagi reformot 1965-ben. Az, hogy Magyarorszag most jobban all gazdasagilag mint a tobbi sorstars orszag, reszben annak koszonheto, hogy a 80-as evek gazdasagi liberalizacioja lehetoseget adott egy vallalkozoi reteg kialakulasara. A szovjet megszallas alatti magyarorszagi helyzet jobb volt mint a tobbi, es lehetett volna sokkal rosszabb is ha egy Husak, vagy neadjisten egy Ceaucescu, ajanlkozik 56-ban Quisling-nek. A geopolitikai realitasok miatt sokkal jobb akkor sem lehetett volna a m.o.-i helyzet 89 elott, ha egy Kadarnal intelligensebb es nagylelkubb ember lett volna hatalmon. Namost, ennek a jelentosege az, hogy minden rezsim alatt meg kell hogy eljenek az emberek. Az ertelmisegiek es gazdasagi vezetok kozul kevesen vannak olyan helyzetben egy diktaturaban, hogy tavol tudjak magukat tartani a politikatol. Aki nem birta gyomorral, az vagy ivott vagy lelepett (mert Magyarorszagrol legalabb lehetett). Aki maradt es egyuttmukodott, az ezert meg nem foltetlenul erdemel kotelet, megha a Nemzeti Bank elnoke volt is. (Persze, hogy o fogta a tollat a hitelugyletek alairasanal. De ki vezette a kezet?) Aki bizonyithatoan bunoket kovetett el azt el kell itelni, a tobbit beken kell hagyni. Enelkul sose lesz nemzeti megbekeles, es nemzeti megbekeles nelkul sose lesz nemzeti folemelkedes. ^L Multbeli inkompetencia nem buntetojogilag uldozheto cselekmeny. A jelenbelit meg ki kell iktatni a meglevo demokratikus intezmenyek maximalis igenybevetele reven. Itt a vege. Antony Gyuri ---------------------------------------------------------------- George Antony (gantony@gara.une.oz.au) Department of Agricultural Economics and Business Management University of New England, Armidale, N.S.W. 2351, Australia Fax: (+61-67) 711531 Tel.: (+61-67) 733222 (Greenwich +10 ora) ---------------------------------------------------------------- =============================================== Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: Magyarorszagi benyomasok ( 15 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Akit erdekel, hogy milyen tapasztalatokkal jottem vissza Magyarorszagrol, megtalalhatja az osszefoglalot a soc.culture.magyar- ban, angolul. Ha valaki nem tud hozzaferni a hircsoportokhoz, keresre elpostazom a cikket. Antony Gyuri ---------------------------------------------------------------- George Antony (gantony@gara.une.oz.au) Department of Agricultural Economics and Business Management University of New England, Armidale, N.S.W. 2351, Australia Fax: (+61-67) 711531 Tel.: (+61-67) 733222 (Greenwich +10 ora) ---------------------------------------------------------------- =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Meg mindig Aranyhegy ( 149 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - [Az Aranyhegy c. mese egy zsarnokrol szol, aki rajtatartja kezet az orszag aranyvagyonan. Az eredeti meset, illetve eddigi befejezeseit szivesen elkuldom e-mailen az erdeklodoknek.] Breznay Peter engedelyevel, most az o ket igen koltoi befejezeset is kozlom. "Van ket befejezesem, de nem volt idom leirni, jo lett volna szep irodalmiasan megirni, de akkor soha nem lesznek keszen, ugyhogy csak taviratilag irom a tartalmat: #1. Es akkor egy napon ... jelenti a diktatornak a rendorminisztere, aki egyben a titkos- szolgalat vezetoje is, hogy minden drakoi intezkedes ellenere megiscsak zugolodik a nep, oda kene jol csapni. A diktator parancsot ad az odacsapasra. De meg mindig zugolodnak. Meg jobban odacsapnak. Ekkor mar sok ver folyik, a tunteto diakok koze kell loni, es a bortonben meg kell fojtani kihallgatas alatt az ellenzek vezetojet. Ez azonban mar kivaltja a kulfold heves tiltakozasat, nemzetkozi szankciokat leptetenek eletbe, a kulvilag teljesen elszigeteli Goldaniat (hm - orszag neve ^Lhelyettesitendo), eltekintve minimalis alvilagi kapcsolatoktol. Mivel ilymodon az aranyert semmi kulfoldi luxuscikket nem lehet behozni, Goldaniaban az arany teljesen elertektelenedik. A dik- tator kivaltsagos pretorianus-gardaja, a titkosszolgalat es a hadsereg, akiken a hatalma nyugszik, rajon, hogy az arany csak normalis nemzetkozi kereskedelem eseten ertek, anelkul semmire sem hasznalhato. Nem lehet megenni, belebujni, szaguldani benne. Es ok, a kivaltsagosok, akik hozzaszoktak a diktarortol kapott aranyon megveheto kuldoldi luxusautokhoz, ruhakhoz, dus aszta- lokhoz, most hirtelen mindettol megfosztva talaljak magukat (mert a luxuscikkeket persze nem Goldania nyomorgo nepe allitja elo, azokat Svajcbol, Japanbol, Parizsbol es Londonbol hoztak kulonrepulogepen, es mindig aranyban fizettek erte). Es ekkor mar a kivaltsagosok is megertik: ennek a diktatornak az uralma mar az o erdekeiket sem szolgalja. Igy elkezdodik a titkos osszeeskuves a megdontesere es lecserelesere. A dik- tator lehallgato-rendszere azonban meg mukodik: az elsok kozott van, aki tudomast szerez a tervrol. Megerti, hogy ez mar a veg, hogy nincs tovabb - immar legfobb bizalmasai, a rezsim legbelso korei fordultak ellene. Mikor az osszeeskuvo fiatal titkosszol- galati tisztek betorik fenyuzo hatalmas dolgozoszobajanak ajta- jat, hogy vegezzenek vele, a Vezert az iroasztalara borulva talaljak. Fejeben a golyo, mellyel onnon elet kioltotta, szin- aranybol volt. #2. Es akkor egy napon ... a diktator szeme megakad egy neven az aranytalcan a titkara altal elehelyezett nevsoron, amely az aznapi kihallgatast kerok listaja. Csak egy nev, semmi mas. Se cim, se rang, se hosszu elonev. Mivel az elozo nap jelentette be fia hazassagi tervet, es ami ezzel jar, hogy az elnokseg ora, a fiara fog szallni, a diktator jo kedveben van. Az osszes tobbi nev a listan unalomig ismert: a miniszterelnok, a tabornoki kar tagjai, az ersek, az egyetem rektora, mind csupa altala kinevezett talpnyalo, akik gratulalni es hizelegni jonnek. Tudja elore, mit varhat. Es bar maniakusan szereti a hizelgest, kicsit mar unja. Elhatarozza hat, hogy enged hirtelen otletenek, es megparancsolja, hogy az ismeret- lent az osszes elokeloseg elott, elsokent vezessek be (azelott soha nem fogadott ismeretleneket, de mindig megkovetelte, hogy a listan minden nev legyen rajta, "engem ne cenzurazzon a sajat kabinetfonokom"). Amikor felnez az iroasztalarol (a kihallgatast keroket mindig varakoztatni szokta egy kicsit egy iratba melyedve, hogy azok erezzek, milyen elfoglalt, es mennyit dolgozik a Haza es a Nep joleten), elkerekedi a szeme: az hatalmas aranyboritasu asztal tuloldalan gyonyoru fiatal lany all. Dus fekete haja lagy hullamokban omlik finom kreol vallara, izzo fekete szeme egyszerre sugaroz valami meghatarozhatatlan erzekiseget es ugyanakkor gyermeki artatlansagot. A diktator korul egy pil- lanatra megfordul a szoba, de aztan osszeszedi magat, es lehe- toseg szerint kozombos hangon erdeklodik hogy miben segithet (ez meroben szokatlan: soha nem kerdezett azelott ilyet, hogy "miben segithet" ...). A lany szemet ekkor elonti a konny, meg kell kapaszkodnia az asztal szeleben. A diktator int, a szarnyseged odaugrik es az asztal elott allo szekbe segiti a lanyt (ezt a szeket meg soha, senki nem hasznalta: a kihallgatast kerok mindig, kivetel nelkul, allva vartak az audiencia vegeig). A lany elmondja, hogy egy kis falubol valo, az edesapja derek aranybanyasz a Hegyen, de most a titkosszolgalat koholt vadak alapjan letartoztatta, es neki ^Les edesanyjanak egyeduli remenye, hogy O, es csakis O, a nep hon szeretett es melyen tisztelt Vezere segithet. Itt sirasba ful a hangja. A Vezer szivet melegseg onti el - parancsot ad a banyasz azonnali szabadonbocsatasara. A lanyhoz lep, felelmeli: van-e meg barmi kivansaga? A lany foltekint: Oh, Vezer, hiszen Te olyan hatalmas vagy ... A nep ehezik es nyomorog ... A sok arany mind a Kincstarba, onnan kulfoldi bankokba gurul ... De ha Te kinyujtod megvalto kezed a nep fele ... A Vezer ettol kezdve orult modon intezkedik. Azonnal hivjak a sajtofonokot. A radiot, a TV-t, a kulfoldi tudositokat. Reformokat jelent be. Az osszes politikai foglyokat ki fogjak ereszteni. Az aranyvagyonbol a nep igazsagos modon fog reszesulni. Szabad valasztasok lesznek, tobbpartrend- szert fognak bevezetni. A vakuk villogo fenyeben a diktator jobbjan ott ul a lany, akit kinevez nepjoleti miniszterre. Az orszagon orommamor vesz erot. A hadsereg, a titkos- szolgalat zavarodott, de mar semmit nem lehet visssza- csinalni, az orszagot elozonlottek a kulfoldi tudositok ezrei. A foglyokat kiengedik, a nep az utcakon ujjong. A Vezer az ujdonsult gyonyoru nepjoleti miniszterrel lep ki palotaja balkonjara, hogy fogadja a nep halas koszonetet. Megdobbenve hokol azonban vissza, amikor arcan es fejen rohadt paradicsomok es zaptojasok kenodnek szet. A palota elotti teren a tomeg eljenzes helyett hatalmas transzparenseket tart a magasba: NEM ALLHATUNK MEG FELUTON! KOVETELJUK A HADSEREG ES A TITKOSSZOLGALAT ATSZERVEZESET, A BUNOSOK FELELOSSEGRE VONASAT A MULTBAN ELKOVETETT BUNEIKERT! ... es a legnagyobb transzparensen: KOVETELJUK A VEZER FELELOSSEGRE VONASAT !!! A diktator osszeomolva rohan dolgozoszobajaba, az ajtot magara zarja, meg a lanyt sem engedi be. Meg- erti: a demokracia szelleme elszabadult, nincs vissza- ut, de nincs hala sem. A mult szellemei kisertenek, a mult buneiert felelni kell. Vegzetes hiba volt a kiserlet a demokraciaval, a zsarnoksagnak nincs mas valasztasa, mint a zsarnoksag folytatasa es egyre fokozasa. De mar keso. Mikor testorsege feltori az ajtot, az iroasztalara borulva talaljak. Fejeben a golyo, mellyel onnon eletet kioltotta, szinarany- bol volt. Ha akarod, termeszetesen kozolheted oket, bar a maso- dik hosszu. Fogalmam sincs, hogy ezek optimistanak, vagy pesszimistanak minosulnek-e. Peter " Hat en se tudom. Nekem leginkabb realistanak tunik mindket befejezes. Ez persze inkabb engem minosit, mint Teged. Udvozlettel, Hetyei Gabor ^L =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Bocsanatkeres es valaszok ( 99 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Elo"szo~r is elne'ze'st ke'rek Csorna Istva'nto'l, hogy eli'rtam a neve't. E's Csonka Ga'borto'l, e's minden Csonka'to'l is. Ma'sodszor elne'ze'st ke'rek Pellionisz Andra'sto'l, hogy az ala'bbi a'ltala'nos a'lli'ta'sa'ba (ezek szerint alaptalanul) [e's sajnos eli'rva] > Van olyan pelda (nem is egy) > hogy a FORUMrol pusztan velemenye alapjan barki kikozositheto, > kicenzurazhato. Lehet hogy meg olyan tanult baratunk is akad, aki > me'g azt a distinkciot sem latja elesen, hogy nem csak hogy > velemenyere mindenkinek joga van es azert senki nem buntetheto, de > barmilyen velemenyet (az USA ertelmezesu demokraciaban) barki > szabadon hangoztathatja anelkul hogy hajaszala gorbulhetne. behelyettesi'tettem az egyetlen nevet, akinek ira'sai ellen to~bben tiltakoztunk. Mellesleg a fenti elvvel sem e'rtek egyet - e'n azt gondolom, hogy vannak pontosan ko~ru~li'rt esetek, mint ero"szakra uszi'ta's, stb, amik a bu"nteto"jogra tartoznak. E'n olyan ve'leme'ny terjeszte'se'vel szemben, hogy valakit meg kell o~lni (pl. Salman Rushdie) helyesnek tartom jogi ve'delmet, tilta'st. De itt nem erro"l van szo'. E's mi is csak azt ke'rtu~k, hogy legyen Csorna Istva'nnak, meg aki csatlakozni akar hozza', egy ku~lo~n Fo'ruma, e's ne kelljen neku~nk is olvasni (a'tlapozni) i'ra'sait, mint ahogy o"t is zavarta ne'ha'ny ta'rsunk i'ra'sa. Nem tudok ro'la, hogy ba'rki ba'rkit te'nylegesen ki akart volna rekeszteni a Fo'rumbo'l. Ma's ke'rde's, hogy Fekete Zolinak ha'la, (to~bbek ko~zt Csorna Istva'n ke're'se'nek is megfelelo"en) megszu~letett a Szabad e's a Rab Fo'rum, i'gy nem kell egyma'st olvasnunk ahhoz, hogy olvassuk a Fo'rumot. [A'mba'r most Hetyei Ga'bor fa'radt va'lasza gondolom o~sszefoglalta a le'nyeget.] A demokra'cia'ba sza'momra az is beletartozik, hogy nem kell felte'tlenu~l mindent elolvasnom/a'tlapoznom. Eze'rt vannak a nyomtatott sajto'ban is (to~bbek ko~zt politikai ne'zetek alapja'n is) elku~lo~nu~lt u'jsa'gok. Annak megi'te'le'se, hogy mi a sa'rdoba'la's, u'gy tu"nik, izle's dolga. Mindenesetre e'n u'gy ve'lem, Pellionisz Andra's mindke't esetben tu'lle'pett egy hata'rt. Eszemben sem volt elterelni a vita't ba'rmilyen ke'rde'sro"l, de szerintem aze'rt kicsit ero"s egy ne'veli'ra'st e's egy esetleg te'ves belee'rze'st "orcatlansag"-nak e's "ordito valotlansag"-nak nevezni. De lehet, csak aze'rt e'rzem u'gy, mert nem vagyok ele'g ke'pzett demokratikus vita'bo'l. I'rtam ma'r tegnap, majd tanulok pe'lda'ja'bo'l. Mindenesetre, ha a tartalommal nem e'rtek egyet, e's fontosnak tartom ezt kifejezni, meg szoktam tenni, nem szoka'som kite'rni az e'rdemi vita elo"l. Kive've, amikor a'thidalhatatlannak tu"nik az ellente't. Hetyei Drusza'm ke'rde'seire: Szerencse'tlen volt a Tisora vonatkozo' 2 sorosom, de Pannon Jo'ska tiltakozott, hogy Horthyval egy szintre teszem. Szerintem te'nyleg egy szinten voltak, viszont valo'ban nincs e'rtelme azt sza'molgatni, ki okozott to~bb hala'lt. A gondatlansa'gbo'l elko~vetett embero~le'sbe is belehalnak. Az a hadsereg, amit megfelelo" kike'pze's e's felszerele's ne'lku~l kiku~ldtek a va'go'hi'dra, biztos, hogy ide tartozik. Azok a muszosok, akiket ra'hajtottak az aknamezo"re, ma'r nem biztos. Azok a zsido'k e's ciga'nyok, akiket a ma'rciusi ne'met megsza'lla's uta'n, de Horthy korma'nyzo'sa'ga alatt, a (szinte'n gondatlansa'gbo'l elko~vetett embero~le's e'rte'ku") kiugra'si ki'se'rlet ^Lelo"tt elhurcolt a csendo"rse'g, szememben szinte'n kicsit to~bb, mint gondatlansa'g. (Bakose'k [? nem Bakay? rossz a ne'vmemo'ria'm, de nekem u'gy re'mlik] tudtommal szinte'n csendo"rtisztek voltak.) Eichmann a magyar hato'sa'gok egyu~ttmu"ko~de'se ne'lku~l nem sokat tudott volna tenni. A ne'metek azokbo'l az orsza'gokbo'l tudta'k szisztematikusan elhurcolni a zsido'kat, ahol a helyi hato'sa'gok kollabora'ltak. A csendo"r, aki a felettese'to"l kapott parancsot ve'grehajtotta, legfeljebb sejtette, de Horthye'k TUDTA'K, mi lesz a bevagoni'rozott zsido'k e's ciga'nyok sorsa. E's amikor u'gy la'tta'k jo'nak, le is a'lli'totta'k a deporta'la'st. Volt ne'met megsza'lla's, de ez csak re'szben mentse'g. (Erro"l volt ma'r egyszer vita, ka'r u'jrakezdeni. Ma's volt a helyzet, mint Da'nia'ban, de aze'rt nem volt annyira ma's. A magyar elit egy jelento"s re'sze le'nyege'ben o~nke'nt egyu~ttmu"ko~do~tt a megsza'llo'kkal. Akkor azokkal. Sokkal kegyetlenebb ido"kben. Ezzel le'nyegesen megko~nnyi'tve a megsza'llo'k dolga't. 1944-ben nem volt Hitlernek annyi felesleges katona'ja, hogy sokat a'lloma'soztathasson egy megsza'llt orsza'gban.) Soha nem ro'ttam fel Horthynak inka'bb Korvin vagy Scho~nherz hala'la't, mint Ka'da'rnak Nagye'ke't. [So"t, ha lehet, jobban mege'rtem azt, hogy Horthy kommunista'kat ve'geztetett ki, mint hogy Ka'da'r.] Volt ido"szak, amikor mindketto"ju~k hatalma gyilkos brigantik terrorja'n alapult, de ebbo"l szerencse're mindketten kima'sztak, e's a'tte'rtek a to~bbe'-keve'sbe' la'gy diktatu'ra'ra. Ka'da're' le'nyegesen la'gyabb volt, de ez re'szben valo'szi'nu"leg a ku~lso" ko~rnyezet hata'sa. Ka'da'rnak azonban annyiban biztos "szerencse'je" volt Horthyval szemben, hogy u'jabban nem volt divat a ha'boru'. (Ez valo'ja'ban a mi szerencse'nk volt, hiszen Ka'da'r sem maradt volna ki a bulibo'l. Ha akart volna sem tudott volna, de nem valo'szi'nu", hogy akart volna, ld. 1968. A'mba'r felmeno"im nem panaszkodhattak igaza'n a szerencse'ju~kre: mindke't a'gon mindenki tu'le'lte a vila'ge'ge'st, ha nem is mindenki se'rtetlenu~l. Ez ku~lo~no~sen akkor tekintheto" szerencse'snek, ha belegondolok, hogy volt, mikor apa'me'k egyszerre hatan voltak egyenruha'ban a nyolc akkor me'g e'lo" fiu'testve'r ko~zu~l. De a szerencse nem biztos, hogy o~ro~klo"dik.) De a Horthy rendszer abban a ha'boru'ban csu'fos kudarcot vallott, e's a kudarce'rt o"t is [o"t elso"sorban] szeme'lyes felelo"sse'g terhelte. Ezzel a ki tudja ha'ny e'lettel van fo'rban Ka'da'rral szemben. Etto"l fekete'bb az e'n szememben. A fent felsorolt halottak sza'ma't o~ssze is lehetne adni. De tala'n Te is olvastad a s.c.yug-ban azt, hogy a hallottak sza'molgata'sa puszta statisztika mindaddig, ami'g szeretteid ko~zu~l nincs ko~ztu~k valaki. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : denes.l.nagy@cnve.rrze.uni-erlangen.de Temakor: Mindenfele ( 83 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Divatba jott a "salata"; en is irok egyet. Nem volt tul sok idom az elmult napokban, azota a vita mar nagyon elszaladt, sokan megirtak, amit eredeti- leg szerettem volna. Ami maradt, nehany aprosag. Amit Pellionisz Andras a Simonyi/Janossy ugyben irt, azzal nagymertekben egyetertek, bar a Simonyi/Janossy vs. Nagy Imre / Kadar analogiat, ha meg- oly talalonak is, de kisse erosnek erzem. Azt, hogy a KFKI igazgatasa nem tudomanyos, hanem politikai feladat volt, soha nem vontam ketsegbe. A KFKI-t egyebkent nem Janossy tette tonkre, ha- nem az utana kovetkezo vezetes. Ez egyszeru tenymegallapitas es nem annak kijelentese, hogy Janossy jo igazgato lett volna. Janossy majdnem pontosan olyan volt, amilyennek Korosi Gabor ismeretlenul is lefestette. Az inteze- ^Ltet gyakorlatilag nem is o igazgatta, hanem parttitkara, Jozsef Robert. Janossy tudos volt es tanar - es persze ember, erenyekkel es hibakkal. Az egesz hozzaszolasomat, amiben a Janossy nevet (mar nemileg banom) be- dobtam, nem Simonyi es nem is Janossy miatt irtam, hanem Berend T. Ivan vedelmeben - lenyegeben ugyanazt akarvan mondani, mint Kota Joska, hogy t.i. a tudomanyos es ne a partszempontok alapjan iteljunk. Pannon Jozsi vedeke- zese, hogy nem Berend tudomanyos, hanem politikai multjarol beszelt, hogy sajat szofordulatat hasznaljam, "kisse atlatszora sikerult" - akkor ugyan hogyan kerult nala idezojelbe a "tudos" szo? De Kornai Andris mar azt hi- szem, szinte minden lenyegeset elmondott az ugyben - talan csak annyit lenne meg erdemes hozzatenni, hogy Berend vezette a Pozsgay-jelentest elo- keszito bizottsagnak azt az albizottsagat, amelyik 1956-ot ellenforradalom helyett nepfelkelesnek minositette. Lehet, hogy ez kulfoldrol nezve nem sokat jelent(ett), de ez is - mint annyi minden - otthonrol nezve igencsak fontos es bator tett volt. Koszonet Findler Mikinek es Leiler Laszlonak, hogy megtalaltatok a Janossy- hivatkozast a Simonyi-konyvben. Nalam nincs itt a konyv es igy csak fejbol ideztem. Az valoban erdekes, hogy az elso kiadasban Janossy neve nem szere- pel - de szeretnem tudni, Andras, hogy Te mire gondolsz ezzel kapcsolatban, mert az az erzesem, hogy tulajdonkeppen tudod a valaszt, csak nem mondod ki. A KISZ-tag - parttitkar - vitahoz: Itt valoszinuleg sohasem fogunk egyet- ertesre jutni. Megengedem, hogy ennek egyik oka az elfogultsag - mindket oldalon. De a masik ok, hogy hiaba veri Korosi Gabor rongyosra a keybord- jat, aki nem elt otthon, az idonkent a fogalmakkal sincs tisztaban. Nem az volt a donto, hogy valakinek milyen tagkonyve vagy funkcioja volt, ha- nem az, hogy ebbol elt-e, erre alapozta-e az egzisztenciajat. Ha igen, vagyis - legalabbis lenyegeben - az apparatushoz tartozott, akkor nehezen uszta meg egyenes gerinccel. De a nagy tobbseg nem ilyen volt. Lehet per- sze erre is azt mondani, hogy akit latszolag a szakmajaert fizettek, az is a parton keresztul csinalt karriert. Csakhogy ezt esetenkent meg kell vizsgalni, es a tobbsegrol - az utobbi 20 evben mar a donto tobbsegrol az fog kiderulni, hogy jo szakember is volt, esetleg meg dollarban is merheto modon (vagyis hogy mar akkor is rendszeresen meghivtak nyugati cegek, kutato- helyek sajat koltsegukre - sok ilyen pelda van). Ezert bar ketsegtelenul sok elrettento pelda volt a kontraszelekciora (Simonyi), az utolso husz evre nem ez volt igazan jellemzo. Korrupt es repressziv volt a Kadar- rendszer, de nem volt eleg korrupt es eleg repressziv ahhoz, hogy a leg- tobb igazan tehetseges ember - kisebb-nagyobb kompromisszumok aran - ne kerult volna nagyjabol a megfelelo helyre (termeszetesen leszamitva az igazi ellenzekieket, akik mar nem tudtak a kompromisszumot megkotni). Reszben ettol szenved a mai - potencialisan nyilvan jobb - rendszer, hogy t.i. nem alakult ki egy masodik establishment, mert a legtobb jo szakem- ber a Kadar-establishment resze volt. Persze mindezen kerdesek szinte el- donthetetlenek - leginkabb erzesekre vagyunk utalva, ha szamositani akar- juk, hogy mekkora volt a kontraszelekcio vagy hogy hanyan voltak az ide- alista KISZ-titkarok es parttagok. A Breznay-fele analogia (Ferenc Jozsef, Horthy, Kadar) rendkivul szellemes es nagymertekben igaz is. De azert egyet nem szabad elfelejtenunk. Ferenc Jozsef egy szuveren hatalom (sot nagyhatalom) uralkodoja volt, es bar a politikai helyzet (Koeniggraetz) az o donteseit is befolyaslta, megis maga dontott. Es ketsegtelenul sokszor donthetett volna jobban, erre lett volna lehetosege, amit tobb mas europai hatalom esete peldaz. Horthy Miklos a fuggetlen Magyar Kiralysag kormanyzoja volt, akit az antant segitett hata- lomra. Ez is es szamos mas korulmeny befolyasolta donteseit, de megis maga dontott. Es ketsegtelenul sokszor donthetett volna jobban, erre lett volna lehetosege - mennyivel fejlettebb volt politikailag a szomszedos Ausztria vagy Csehszlovakia! De Kadar egy katonailag megszallt Magyarorszag vezeto- je volt a Brezsnyev-doktrina eveiben. Az o jatektere sokkal korlatozottabb volt. Persze, hogy o is donthetett volna nehanyszor jobban. De sokkal jobban ^Llegtobbszor sajnos nem - a lehetosege nem volt meg ra. Es ezt ismet a kor- nyezo orszagok peldaja bizonyitja, csakhogy most ellenkezo elojellel, mint Ferenc Jozsef es Horthy eseteben. Nagy Denes Lajos =============================================== Felado : attila@breeze.bellcore.com Temakor: Sajtohibak: koszonom a helyesbitest ( 11 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - balint@cara.maths.heriot-watt.ac.uk eszrevette a datum hibakat az AP NEWS kivonataimbol. A hiba az volt, hogy az OSSZES kivonatra 1991 datumot irtam, pedig a legtobb 1990-bol valo. Nagyon koszonom a helyesbitest. Walko' La'szlo' =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Horthy ( 48 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Nagyjabol egyeterttek Korosi druszammal abban, ahogy Horthy 1944 elotti tevekenyseget ertekeli. Nala nagyobb hangsulyt szeretnek viszont helyezni arra, hogy ami a nemet megszallas alatt tortent, az nem 100 %-ig az o tudtaval es beleegyezesevel tortent. Eichmannak valoban a magyar csendoreseg nyujtott segedkezet. Hozza szeret- nem tenni, hogy a legtobb helyen ezt a piszkos munkat tudomasom szerint Szekelyfoldrol athozott csendorlegenyek vegeztek, mivel a helybeli, korzetuk- ben ismert csendortisztek vonakodtak vegrehajtani az utasitast. Kormanyzoi utasitas nem volt, hanem bakos (vagy Bakay, nincs itt konyvem, valaki utana- nezhetne) es egy masik allamtitkar kollaboralt a nemetekkel. Az akkori kormany akkort ertesult az egeszrol, amikor a deportalasok mar megkezdodtek. Gimnaziumi tortenelemtanarunk ugy tanitotta, hogy amikor a pesti zsidosg elhurcolasara kerult volna sor, Horthy (ez viszont tenyleg o volt, es nem mas neveben eljaro szemely) szertkuldte a vonatokat a szelrozsa minden iranya- ba, igy -bar verbalisan nem tiltakozott- fizikailag megakadalyozta, hogy a pesti zsidosag is a videki sorsara jusson. Horthyt gyakran vadoltak "filoszemitizmussal" a nemetek, amiert tomegevel adott kormanyzoi mentesitest a zsidotorvenyek hatasa alol a hivatalahoz folyamodoknak, es amiert pl. a hazank teruletere menekult lengyeleket hadifogolykent kezelte, es kozuluk a zsido szarmazasuakra nem volt hajlando alkalmazni a zsidotorvenyt.(Amikor a kiadatas elkerulhetetlenne valt, a kor- may szervezte meg a lengyel hadifoglyok kulfoldre szokeset- ebben szerzett erdemeket id. Antall Jozsef allamtitkar) Mindez nem menti fel Horthyt az alol, hogy sajat elete kockaztatasa aran is ki kellett volna allnia a magyar zsidosagert, de ugyanez felrohato pl. a budapesti getto vezetoinek is (ld. Gideon Hausner: Itelet Jeruzsalamben). Sajnos akkor is voltak, es ma is vannak , akik a magyarorszagi Holocaust-ot teljes egeszeben Horthy szamlajara igyekeznek irni, es ami meg szomorubb voltak es vannak olyanok, akik ezt imkabb Horthy erdemenek mint bunenek konyvelik el. Ez utobbiak meg jobban meggyalazzak egy mar halott es vedekezni nem kepes ember emleket. Magam reszerol mint politikusra, nem nezek fel Horthyra, de elvarom, hogy az embert csak a sajat tetteiert es mulasztasaiert, ^Lerenyeiert es hibaiert magasztaljuk vagy marasztaljuk el. Arrol, hogy milyen mertekben vetheto ossze Horthy Tisoval, nem tudok, nem ismerem annyira Tiso-t. Ha Tiso tetteit Horthyhoz hasonloan csak a nemetektol valo felelem es nem a zsidokkal szembeni roszandek iranyitotta, akkor elfoga- dom, hogy osszehasonlithatoak, amugy nem. Tisztelettel, Hetyei Gabor PS. Bar az egykori kormanyzo hatalma lenyegesen nagyobb volt, mint a mai koztarsasagi elnoke, erdemes abba is belegondolni, hogy azx un "Horthy-korszak- ban" eleggel eltero felfogasu es gyakorlatu kormanyok valtottak egymast. Ugyanazzal a csusztatassal, amellyel Horthyt teszunk felelosse minden halalert, a mai allapotot is lehet "Goncz-korszaknak" nevezni. =============================================== Felado : ahal000@tethys.ucc.umass.edu Temakor: Csendo=ro=k ( 24 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A ke't csendo"r Baky ??? e's Endre La'szlo'. Egye'bke'nt a leguto'bbi E'let e's Irodalomban O~lvedi Igna'c tolla'bo'l e'rdekes cikk olvashato' 1944 ju'liusa'ro'l, ko~zvetlenu~l a budapesti zsido' getto' tervezett elsza'lli'ta'sa elo"ttro"l. A csendo"rse'g (a ne'metek tudta'val) puccsot szervezett Horthy ellen, s felvonult a fo"va'rosba, egyre'szt biztosi'tani a puccs sikere't, ma'sre'szt a budapesti zsido'k elsza'lli'ta'sa't biztosi'tando'. A terveket Vo~ro~s ta'bornok (veze'rkari fo"no~k) is ta'mogatta. Az I. pa'nce'loshadoszta'ly ko~zbele'pe'se'vel, amit La'za'r testo"rta'bornok szervezett meg, sikeru~lt a csendo"ro~ket Budapest elhagya'sa'ra ke'nyszeriteni. Ez ko~zreja'tszott abban, hogy a budapesti getto't nem sikeru~lt felsza'molni, ba'r a ko~zbele'pe's a korma'nyzo' uralma'nak biztosi'ta'sa e'rdeke'ben to~rte'nt, s nem ko~zvetlenu~l a zsido'k e'rdeke'ben. O~lvedi szerint viszont a csendo"rpuccsot Horthy azzal va'ltotta ki, hogy a deporta'la'sok ellen szo't emelt, s sza'nde'ka'ban a'llt a ke't csendo"r a'llamtitka'rt visszahi'vni, illetve a budapesti getto' elsza'lli'ta'sa't megakada'lyozni. Amherst, 1991. augusztus 2. Bagyinka Csaba =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: 1944 ( 45 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Amie'rt reaga'lok Hetyei Ga'bor i'ra'sa'ra az egy kite'tel: a bp-i getto' vezeto"inek (? nyilva'n a zsido'tana'csro'l van szo') felro'tt bu"nre'szesse'g. Egyre'szt, akinek e'g a ha'za, az elso"sorban a saja't ha'za'nak olta'sa'val foglalkozik, e's csak mellesleg a szomsze'de'val. De aze'rt a bp-i zsido'tana'cs nagyon sokmindennel pro'ba'lkozott, csak nem sok eredme'nnyel. Nem hiszem, hogy helyes o"ket bu"no~snek tartani, me'g akkor sem, ha van olyan, akire hivatkozni lehet. Szerintem csak egy esetben lenne'nek o"k, az a'ldozatok is bu"no~sek, ha tudatosan a'rtottak volna valakiknek. Ilyenro"l tudsz?! Ha ma'r reaga'lok, akkor aze'rt megjegyzem, hogy - a zsido'k e's ciga'nyok deporta'la'sa nem ke't a'llamtitka'r partiza'n- akcio'ja volt; ke'nyelmes volt a to~bbieknek hivatalosan nem tudni ro'la, de ez nem jelenti azt, hogy meglepete's e'rte o"ket. (Vo~. U'jvide'k) ^L Azt elfogadom, hogy nem 100%-os beleegyeze'se'vel, de tudta'val to~rte'nt. - egyetlen miniszterelno~k kive'tele'vel (1944 ma'rcius, Szto'jay) az lett a korma'nyfo", akit Horthy akart. A korma'nyfo"-va'ltoza'sok Horthy szu"k ko~re'nek politikai va'ltoza'sait fejezte'k ki. Analo'gia: forma'lisan a Ka'da'r-rendszerben a parlament va'lasztotta a miniszterelno~ko~t, e's a KB. a titka'rokat, de a ce'dula mindig Ka'da'r zsebe'bo"l keru~lt elo". Nyers is meg Biszku is. (Persze sem Horthy sem Ka'da'r nem do~nthetett o~nke'nyesen, figyelembe kellett venniu~k az ero"viszonyokat. Ka'da'rnak nagyobb egyszeme'lyi hatalma volt, re'szben aze'rt, mert jobb politikus volt, re'szben a rendszer jellegzetesse'ge'bo"l ado'do'an.) - Amikor Horthy u'gy gondolta, hogy a bp-i zsido'knak tala'n me'gsem a szappangya'rta's a legce'lszeru"bb felhaszna'la'sa, ha'tha hasznosak lehetnek az egyre e'geto"bb be'keta'rgyala'sokon, akkor korma'nyrendelet a'lli'totta le a deporta'la'st. E's vigya'ztak arra, hogy ezt most ve'gre is hajtsa'k. - Persze, az aki ele'g gazdag volt, hogy megvegye az e'lete't, vagy valakinek ele'g fontos, hogy va'llalja e'rte a kellemetlense'get, kaphatott mentesi'te'st. I'gy o"k legala'bb tu'le'lte'k. (Legala'bb egy ideig, mert a nyilas te'bolyban egy papi'rdarab ma'r nem sokat e'rt.) Volt sok (a'mba'r sajnos tu'l keve's) tisztesse'ges, ba'tor ember, aki mentett, akit tudott. Ez nem menti a hivatalos politika't. - Biztos voltak olyan csendo"ro~k, akik nem szi'vesen csina'lta'k ezt a piszkos munka't. Biztos volt, ahol sze'kely csendo"ro~k csina'lta'k (pl. Erde'ly). De egyetlen csendo"r nem tagadta meg a parancsot, legala'bbis ilyesmie'rt, amennyire tudom, senki sem keru~lt hadbi'ro'sa'g ele'. - Horthynak nem kellett volna az e'lete't kocka'ztatnia pl. azzal, hogy megtiltja, hogy a magyar segi'tse'get nyu'jtsanak a zsido'k e's ciga'nyok begyu~jte'se'hez, elsza'lli'ta'sa'hoz. - Mie'rt csak zsido'kro'l i'rsz? Nem tudsz ro'la, hogy a ciga'nyokat ugyanu'gy megpro'ba'lta'k o~sszeszedni, csak szerencse're valamivel kevesebb eredme'nnyel ja'rtak? Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Csendorok ( 31 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Bocsanatot kerek, amiert egy szinten emlitettem Horthyt a pesti zsidotanacs vezetoivel. Ok vegig bizonyithatoan aldozatok voltak, mig Horthynal nem lehet bizonyitani, baleset vagy gyilkossag volt-e Horthy Istvan halala, es csak orszaglasa vegen raboltak el Miklos fiat a nemetek. Akkor aztan ala is irt mindent. A csendorokkel kapcsolatban csak egy dolgot szeretnek pontositani. Korosi druszam irja: >- Biztos voltak olyan csendo"ro~k, akik nem szi'vesen csina'lta'k ezt a > piszkos munka't. Biztos volt, ahol sze'kely csendo"ro~k csina'lta'k (pl. > Erde'ly). De egyetlen csendo"r nem tagadta meg a parancsot, legala'bbis > ilyesmie'rt, amennyire tudom, senki sem keru~lt hadbi'ro'sa'g ele'. Abszolut megbizhatatlan maganertesulesbol (csaladi elbeszeles) ugy tudom, hogy ezt a feladatot onkentes csendorok hajtottak vegre. Nem volt tehat szukseg parancsmegtagadasra. Es allitolag a korzetukben ismert, a lakossaggal szemelyes kapcsolatot tarto csendorok joval kevesebb helyen voltak kaphatok a piszkos munkara, mint a Szekelyfoldrol atdobott (az adott kornyezetben senkit nem ismero) csendorok. Kerem, ha valaki tudja, erositse meg vagy cafol- ja meg ezt a hiedelmemet. Elnezest kerek, amiert csak a zsidokat emlitettem, es a tobbi uldozottet nem. Azert nem igyekeztem rajuk terelni a figyelmet, mert az o uldoztetesuk- ^Lkel kapcsolatban tul kevesnek ereztem a targyi tudasomat. Tisztelettel: Hetyei Gabor PS. Elnezest kerek tovabba a ma altalam kuldott leveltomegert. Vasarnap elu- tazom nehany napra, igy akkortol egy ideig "cvsondben leszek". =============================================== Felado : pungor@cc.utah.edu Temakor: kulcsocska s egyebek ( 51 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt FORUM0zok. Azert ragadtam szamitogepet, mert megdobbentem lattam, mar egy level beirasahoz is kulcsszora van szukseg. Kerem tisztelettel, tenyleg szukseges ez? A regi rendszer hibainak feltarasaban elenjaro emberek igazan tudhatnanak az egyik legnagyobbrol, a bizalom hianyarol. Mas orszagokrol irt tanulmanyokbol azt tudhattuk meg, hogy hiaba van egy gazember kissebbseg, emiatt nem lehet az atlag, vagy a tobbseg eletet megkeseriteni. Ez nem volt igaz Magyarorszagra (aki toltott mar ki jovedelemigazolast az egyetemre, mely pecsetek nelkul semmit sem ert, vagy csak igazolta magat az tudja, mirol van szo), s nagyon szomoru lennek, ha igy is maradna. Lehet, azert nem latom be ennek az intezkedesnek a helyesseget, mert nem tudom milyen esetek fordultak elo, s kinek a nevevel, no meg hogyan eltek vissza. Mas: Az elmult het levelezesebol az tunt ki, a KISZ fontosabb volt, mint hittem. Mi egy ido utan szukseges rossznak tartottuk, melynek kereteit viszont ertelmes celra lehetett felhasznalni. Persze nem beszelek a fizetett passzivistakrol, no meg a karierista emberekrol. Pannon torteneten kimondottan jokat szorakoztam, mert en pont ellenkezo szituaciot preferaltam (nem fizetni). Lehet, hogy volt felesleg a kasszaban??! Ezt en szivem szerint (marmint Pannon Jozsef esetet) zsetonos illegalitasnak hivnam. Igen remelem, nem sertodik meg, mert nem a bantas volt a szandekom. A tortetesnek sok formaja van, s egyik tarsadalom sem mentes tole. Nem is magyar talalmany. Itt is szep szammal latok peldakat, de ez meg nem jelenti az itt elok sommas megiteleset, vagy jobban mondva eliteleset. Kimondottan utahi talalmany az egyhaz es az allam (megjegyzem az alkotmannyal ossze nem egyeztetheto) osszefonodasa. Itt aki nem mormonzavaros, hatrannyal indul. Az egyetem vezeteserol az elnok kb annyi sulyos hiba utan volt csak kenytelen lemondani, mint otthon mondjuk egy jol meno tanacselnok. S most a kaderkeren- goben kezdi meg csatangolasat. Meg viszont fogom latni, elhihetitek. Mas: Tortenelmi temaju levelezeseket nagyon szeretem olvasni, mert segit szinten tartani ilyen iranyu ismereteimet. Nekem is meggyozodesem, hogy a tortenelmet ismerni kell (illik), de nem hiszek az abszolult megitelesek letezeseben. Meg ugyanazokat a tenyeket ismero emberek is maskent rendszereznek, hangsulyoznak. Epp ezert erdekes masokat hall- gatni altalam is ismert temakrol. Viszont, amikor atcsap szemelyes- kedesbe, a return azonnal mukodesbe lep. S ehhez meg valamit: hosszu evtizedekig nem tudhattuk a kinnt elo magyarok velemenyet, tenyismereteit, emlekeit, mert a volt rendszer ezt nem nezte jo szemmel. Most, hogy latszolag semmi korlata nincs, szomoru lennek, ha a felek hozzaallasa miatt hiusulna meg egy ertel- mes cseveges. Zaraskent volt Apaczai novendekkent ertetlensegemnek adok hangot a Holics feletti (minek is nevezzem) vitaval kapcsolatban. Engem nem tanitott, de jol ismertem. Orulnek, ha valaki elmagyarazna, hogy mire jo az ilyesmi. Valoszinu, en le vagyok maradva par brosuraval. Udvozlettel: Pungor Andras ^L =============================================== Felado : laszer@netcom.com Temakor: N.Y.T. avagy all the news that=s fit to ( 42 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Koszonet Walko Laszlonak a New York Times-ba irando level elso vazlatanak megfogalmazasahoz. Ugy tunik Bardescu ur whitewash lie irasa tenyleg megerdemelne egy erosebb reakciot. En sajnos nem erzem magam annyira jartasnak a temaban, hogy ujabb valtozatot tudnek irni, de ha ugy dontenenk, hogy egy kollektiv levelet kuldunk be, az alairasommal szivesen hozzajarulnek az ugyhoz. Ez egyben szerintem egy jo tesztje lehetne annak is, hogy nem csak szajtepesben vagyunk nagyok, hanem -- racafolva "nemzeti karakterunkre" -- demokratikus vita soran kepesek vagyunk egy egyseges allaspont kialakitasara is, ami mellett ki is merunk allni. Nagyon remenykedem abban, hogy Walko Laszlo levelet fogado csond annak koszonheto, hogy a magukat a temaban kompetensnek erzok visszavonultak sajat valtozatukon dolgozni, nem pedig annak, hogy a dolgot hagyjuk elsikkadni. Udv, Leirer Laszlo P.S.: az itt kovetkezo csak poenkodas, bizvast atugarhato, csak en nem tudtam ellenallni a kisertesnek. >u.i. Az eggyik kolegam azt javasolta, hogy sokkal kevesebb >idezet vagy TENY es sokkal tobb velemeny es MAGYARAZAT kell >egy jo propaganda levelben. Ugy hiszem, igaza vonla. Azt is >hozzatette, hogy az atlag amerikai nem erti a komplikalt >tortenelmi tenyeket, csak a fo" pontokra kivancsi. EXACTLY MY POINT!!! Hat nem pont errol papoltam itt korabban honapokon keresztul, es hogy ezert kell az alternativ folyoiratokat olvasni ? Es mit kaptam erte a fejemre !!! Oktalan nepseg ! :-) Ha a N.Y.T. szerkesztosege az op-ed irasokhoz igy all hozza, akkor nyilvan ez a policy-juk a hirek es hirmagyarazatok talalasara is. Es ezek utan meg merje valaki azt allitani, hogy a (regressziv) dial. mat. nem eletkepes: hulyek az emberek, ezert alacsony szinvonalon kell irni, amitol meg hulyebbek lesznek, amitol meg alacsonyabb... Azt mar csak zarojelben merem megjegyezni, hogy szomoruan latom, ahogy otthon is eloszor ezen a teren kezd a szabadpiaci rendszer "jol" mukodni. Ennek ellenere azt az irast be kellene kuldeni, mert az osszes sznob nagykutya ezt a provincialis lapot olvassa. ("The depository of history" - give me a break !) Leirer Laszlo, chairman of the committee to free Pee-wee Herman. (:-)) =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=