> Felado :  [International]
> Temakor: Tudo ( 35 sor )
> Idopont: Wed Jul 12 11:23:23 EDT 2000 TUDOMANY #1174
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Valasz Math, Gogy, Necc Elek, Sipi, Zeratul leveleire
>
> Kedves Valaszolok!
>
> Az en allitasom: Nem bizonyitott, hogy a tudo spontan evolucio utjan
> fejlodott ki a halakban.
>
> A ti allitasotok: A tudo kifejlodhetett spontan modon a halakban.
>
> A ket allitas kozott nincs alapveto ellentet. Mindazonaltal azt
> leszogezhetjuk, hogy semmifele bizonyitek nincs arra, hogy az egyes
halaknal
> felleheto tudo (vagy egyeb kiegeszito seged-legzoszerv) barmifele
fokozatos
> fejlodes utjan jelent volna meg, es ne letezett volna mindig az adott faj
> elodeiben is. Nem ismerunk sem a multbol, sem a jelenbol olyan halakat,
> amelyek a feltetelezett fokozatos kialakulas stadiumaiban lennenek. Ezen

Ha van eleg turelmed es idod, ulj le egy akvarium melle es vard ki. Talan az
majd meggyoz.
Egyebkent definialhatnad mi egyebet ertesz bizonyitek alatt!

Udv!
Sipi

Latom, hogy idokozben masok a tolem telhetonel sokkal jobban es
fokent 
higgadtabban megvalaszoltak Torok Peter kiegyensulyozottabbnak velt 
valaszlevelet, de azert en is elkuldom nyersebben fogalmazott
gondolataimat.

>Enszerintem a felkeszult es eredmenyes gyogyitas gyogyitas egyetlen ismerve
>az, hogy a betegek meggyogyulnak.
>Ettol kezdve magyarazhatja a gyogyito a dolgot kozmikus energiakkal,...
>a meglevo magyarazat ertelmessege es a tudomanyos vilagkepbe valo
>beilleszthetosege onmagaban nem oszt, nem szoroz.

Elvileg. Gyakorlatilag meg kozel 100%-os valoszinusege van annak,
hogy amit
orult modon magyaraznak, az maga is orultseg. Mert attol, aki olyan 
zavarosfeju, hogy a jolismert "magyarazatokat" hajlando komolyan
megemliteni,
hirdetni, "ismeretterjeszteni", attol ugyan mit is varhatunk? A
gyakorlatban.
Mert _elvileg_ tenyleg lehetne ettol meg maga a modszer mukodokepes. 
De hat nem az. Te melyik _szakorvosban_ biznal inkabb? A
szemlatomast 
tokhulyeben, aki allandoan altudomanyos hulyesegeket beszel, vagy a 
kiemelkedoen ertelmesben? Miert lenne a termeszetgyogyaszok eseteben
maskepp?

A szakmai vitakat, a bizonyitast a modszer szabad alkalmazasa
_elott_ kell
elvegezni, es nem kozben, majd egyszer, esetleg. Az orvoslasban egy
az adott
korhazban meg egy uj [tehet mashol sikerrel alkalmazott] eljarast,
muteti
modszert sem alkalmazhat onallo elhatarozaskent egy orvos. Tobbnyire
az 
igazgato foorvos es egy kollektiva dont az eddig ott meg nem
alkalmazott, 
de mashol mar bizonyitott terapia bevezeteserol.

>> Ad 1. Minden uj felfedezes ugy kezdodik, hogy valami kilog a jelenleg
>> elfogadott vonatkoztatasi rendszerekbol, modellekbol.

Eppen a termeszetgyogyaszok szoktak eloszeretettel tobbezer eves
multra
hivatkozni. Meg a homepoatia sem eppen tegnapi modszer. "Uj
felfedezes"-kent
emliteni, es ezzel kapcsolatban ervelni ez esetben teljesen
indokolatlan.

>Hat micsinaljanak szegeny jogik, okori akupunkturas orvosok es a tobbi
>hasonszoru, ha egyszer amikor kitalaltak a modszereiket, meg hire-hamva nem
>volt a nyugati tudomanynak? Probaltak ra valami sajat kulturalis
>hatterukbe, vilagnezetukbe beleillo magyarazatot talalni. Ezt lehet tudomanyos
>tekintelyunk fedezekebol tomoren hulyesegnek, maszlagnak belyegezni (mint
>azt tobben megtettek itt), de ezzel biztosan nem jut elore az ugy. Ha
>tudomanyos magyarazatot kivansz, menj oda es vizsgald meg az ugyet, aztan
>alkosd meg a tudomanyos elmeletet. Otoluk ezt valoszinuleg hiaba is kered
>szamon.

Ugyan miert????? Mindezen ezoterikus tanok mai hirdetoi, alkalmazoi, 
propagatorai ugyan miert nem tudjak a "tudomanyos tekintelyuk
fedezekebol" 
ezeket az _allitolag_ eredmenyes modszereket a mai tudomanyos
ismeretek es 
modszerek segitsegevel korrekten megmagyarazni? Kozottuk nincsen
egyetlen 
tudomanyos muveltsegu sem? Miert az orvosokaon kered szamon 
hogy "elobbre jusson az ugy"? A bizonyitas kotelezettsege mindig azt
terheli, 
aki allit valamit. Nota bene azert foglalkoznak a vizsgalattal az
orvosok is. 
De rajtuk szamonkerni az "elorejutast" meglehetos arrogancia.

Szilagyi Andras irta:

>A termeszetgyogyaszati modszerekkel...tobb szaz emberen,
>placebokezelest kapo kontrollcsoporttal vegzett, kettos vak rendszeru
>klinikai tesztekre van szukseg, lehetoleg egymastol fuggetlenul tobbre.

A korabban mar emlitett ejszakai TVs beszelgetesben ordogien
raffinaltan 
bujtak ki ez elol a homeopatak, magyaraztak meg a negativ
eredmenyeket. 
Szerintuk a homeopata gyogymod nem betegsegcentrikus, henem
embercentrikus. 
Ugyanazt a betegseget mas-mas "szerrel" gyogyitjak kulonbozo emberek
eseteben. [Eppen ezert kerdezik a torokfajost meg a gyermekkori
szexualis almaikrol is.] Tehat nincs mod semmifele vak tesztre.
Vakon nem lehet homeopatiasan gyogyitani. Ugyes!!!!

>Az alternativ gyogymodok tehat akkor valnak tudomanyosan elfogadotta, ha
>a hatasossaguk es a biztonsagossaguk klinikai tesztek soran igazolast
>nyer. 

Es akkor imho nem elfogadotta valnanak ezek a gyogymodok, hanem
reszeve a 
"hagyomanyos" orvoslasnak. Mint ahogy a gyuszuvirag, morfin, kokain
is legalis gyogyszerek manapsag. Akkor sem lenne imho "elfogadott" a
termeszetgyogyaszat, hanem ertelmes orvosok tudomanyosan
megalapozott es vizsgalt modszereve valna. Hulyesegeket beszelo es
tevo, az anatomiahoz, biologiahoz tokhulye "tegnap meg
munkanelkulieknek", _es_ egyeb szelhamosoknak ez nem teremtene
legalitast.

> Felado :  [Hungary] irta:

>A termeszetgyogyaszatrol szolo vitaban nem jelent meg egy lenyeges
>erv, amely mellette szol. A hivatalos gyogyaszat tamogatoi
>elfeledkeznek a mellekhatasokrol, amelyek gyakran igen sulyosak, vagy
>legalabb is kellemetlenek. A termeszetes gyogyszerek altalaban
>"szelidek", mellekhatasaik rendszerint nincsenek vagy enyhebbek. Ne
>felejtsuk el: nagyon sokan azert fordulnak termeszetgyogyaszhoz, mert
>eleguk van a hivatalos gyogyszerek mellekhatasaibol. Nem gondoljatok,
>hogy az orvos es az egyen merlegelesi korebe tartozik, hogy a biztos,
>de sulyos mellekhatasokkal jaro hivatalos gyogyszert valasztja-e, vagy
>a bizonytalanabb hatasu, de mellekhatas nelkuli termeszetgyogyszert?

Konnyu mellekhatasmentesnek lennie annak a pl. homeopata
"gyogyszernek",
aminek semmifele hatasa nincsen, hiszen csupan tiszta vizet,
tartalmaz. :-)
Ugyanemiatt erthetoen mellekhatasmentes a "biorezonancia" es egyeb
kezratetes "energizalas" vagy "fenyadas", esetleg talpmasszazs. 
Nana, hogy mellekhatasmentes. Szamomra ez a tuti
mellekhatasmentesseg eppen
a _mindenfele_hatasnelkuliseget_ bizonyitja leginkabb. 
Meg a kozonseges bor is: "ront vagy javit, de nem henyel".

Nota bene, ha egy szemernyi igazsag is lenne a homeopatak
elmeleteben,
akkor a tiszta pesti csapviz nagyon jo orvossag lenne ezer
bakterialis 
fertozesre, mert hat a dunaban uszo szennyviz [mindenfele beteg
ember
szekletevel] "atadna rezgeseit" a viznek, ugyhogy hiaba szurik,
tisztitjak, a csapviz a homeopatia kovetelmenyei szerinti kis
mennyisegben
tartalmazza azt a "rezgest", ami nagy mennyisegben betegseget okoz,
kicsiben
pedig ugyanazt gyogyitja. :-)

En egyaltalan nem vagyok annyira tolerans a tgyaszattal szemben,
mint itt
a listan sok kritizaloja. Ugyanolyan szelhamossagnak tartom, mint az
egyeb
csalasokat. A szabadsag nem azt jelenti imho, hogy tudatlan, vagy 
hiszekeny embereket be lehet csapni mivel o dont arrol, hogy igenybe 
veszi-e vagy sem. Szerintem ezek vedelmet erdemelnek. Pont ugyanugy, 
mint pl. a pilotajatekok potencialis aldozatai. Es szomoruan latom,
hogy a
"hivatalos" orvostarsadalom vezetoi szabad utat engedtek mindenfele
szel-
hamosnak azon az aron, hogy a legjobb jovedelmet igero teruletek
eseten
maguknak, kizarolag orvosoknak biztositottak a praxisjogot.
Elfogadom. 
Kenytelen vagyok elfogadni. De nem orulok neki.

Udv, Peter.

Sziasztok!

Tobben is irtak nekem, hogy Kairo mellett igenis van sivatag,
sot a varos uj negyedei mar sivatagra epulnek. Koszonom.

Koszonom tovabba Volandnak a meghivast a sorozesre
ikerparadoxon ugyben. Ezuttal nincs ellenvetesem. :-)

Na de terjunk a lenyegre. Jano irta:
 >... az elso tanulmany ("Zur Elektrodynamik bewegter
 >Korper") Albert Einstein es Mileva Einstein neve alatt
 >erkezett be, Einstein a korrekturaban huzta at a felesege
 >nevet. Hm.
Nem szepiteskent, csak hogy erthetobb legyen Einstein tette:
Abban az idoben Einstein es felesege fiatal palyakezdok voltak,
raadasuk Einstein munkanelkuli volt, s ahhoz, hogy allast
szerezhessen, legalabb egy sajat cikkre volt szuksege.
Hogy milyen nehez helyzetben volt az Einstein hazaspar,
az abbol is latszik, hogy elso gyermekuket orokbe kellett
adniuk, olyan feltetelek mellet, hogy nem tudhattak, hova
kerul a gyerek. Ezt ma sem lehet tudni, ami egy csomo
talalgatasra ad alkalmat. Megjelent pl. egy regeny
Einstein lanya cimmel, amelyik az eltunt gyermekrol szol.
Azt viszont tudjuk, hogy Einsteinnek mar volt allasa,
amikor cikkeivel berobbant a tudomanyos kozeletbe,
ugyhogy lehet, hogy a fenti magyarazat, melyet egy
Lukacs Bela eloadason hallottam, teves. Egyebkent
az eloadas utan felallt egy ur, es meltatlankodni kezdett,
hogy az eloado ahelyett, hogy tisztelne a nagysagot,
inkabb a nagy tudos maganeleteben vajkalt. Ugyhogy
jo lesz, ha en is gyorsan abbahagyom a pletykalkodast.
Meg annyit, hogy Milevanak biztos volt szerepe a
specialis relativitas letrehozasaban, de hogy mennyi,
az ma mar kobogozhatatlan. Mindenesetre egy
szerb tortenesz (Desenka asszony) egyenesen azt
allitja, hogy a specialis es az altalanos relativitas is
kizarolag Mileva munkaja. Az egyesitett terelmeletet
mar Mileva nelkul kezdte kidolgozni Einstein, nem is
boldogult vele.
Ezt csak olyan kis szineskent irtam ide.

Udv:
Kalman

Sziokak

Bocs az off-topic-ert

Nem tudom emlekeztek e meg a TUDOMANY c. folyoiratra. A Scientific
American magyar kiadasa volt.
Kapcsolatban vagyok az amerikai kiadoval es keres olyan magyar kiadot aki
vallalna a magyar nyelvu kiadast.
Aki tud kerem irjon kenem. koszonom.
Az eredeti szoveg:

-------------------
Dear Mr. Szadai:

Thanks for email.

I am open to a discussion of a new Hungarian edition of Scientific
American.
Would you be so kind as to suggest a few publishers in Hungary who might
be
interested in working with us to produce an edition. This has been our
approach
to date in Poland and it seems to be working very well.

Our experience suggests it is very difficult toi produce an international
edition if a publisher is not involved.

I look forward to hearing from you.

Regards,

Chuck McCullagh
--------------

Sziasztok!

Fizikaval kapcsolatos kerdesem lenne      

A fekete lyukakkal kapcsolatban.
Allitolag az esemenyhorizont mogott kozepen szingularitas van, ami
valami olyasmi, hogy vegtelen kicsi tokeletes gomb. (gombolyu)


namarmost: 
1. ha vegtelen kicsi, hogy lehet gomb? A gombnek van egy r>0 sugara

2. ha vegtelen kicsi, akkor hogy lehet gravitacios vonzasa?
A semmi nem vonz!

valami buzlik itt.
Jozsi

Sipi irta:
> Ha jol sejtem erre gondolsz: Lanczos Kornel
> Einstein evtizede 1905-15

Nem. Ez se rossz, de ez csak egy picike konyvecske.
A masik Vizgin munkaja sokkal komolyabb ennel.
Ezt talalom most hirtelen rola:
V. P. Vizgin, {\it A modern gravit\'aci\'oelm\'elet kialakul\'asa.}
Gondolat kiad\'o. Budapest. (1989)
Aki tudja olvassa el, nagyon jo.

Horvath

> A. F. Joffe, az Annalen der Physik egyik akkori
> szerkesztoje szerint az elso tanulmany ("Zur Elektrodynamik bewegter
> Korper") Albert Einstein es Mileva Einstein neve alatt
> erkezett be, Einstein a korrekturaban huzta at a felesege nevet.

Kosz a pontositast. Lenne egy kerdesem.
Tudsz nyomtatott forrasrol ahol ez megjelent.
Magyar, nemet, stb, mind johet. Koszi

Pista
ui. Lukacs Bela meselt egyszer arrol, hogy miert csinaltak ezt.
Esetleg majd megkerdezem tole. Masreszt, Bela szerint az Eotvos
meresrol is a nejetol tudott. Mileva mint magyar alatvalo, tudott
magyarul es valoszinuleg olvasta Eotvos akkor meg csak magyarul
publikalt irasairol. Hat kerem, mindent a magyarok csinaltak.

Az elovilagot persze tervezhette keszre gyartva egy felsobb intelligencia.
A kesztermekeken megis ugy tunik, mintha evolucioval alakultak volna ki.

Errol jutott eszembe, hogy nehany bicikliboltban lehet un. antikolast
rendelni. Odaviszed a csillogo, 3 kg ossztomegu, carbon reinforced vazas
bringat, amire a muhelyben rafestenek jonehany serulest, rozsdafoltot es
koszfoltot. Ettol az avatatlan szemlelonek ugy tunik, mintha egy kozepesen
lestrapalt gep lenne. Ugyes, mondana erre Kohn bacsi.

Udv Laci

Kedves Titusz!

>>Megertem, hogyha ...
>ez hajmereszto ...

Mint irtam is, megertem, hogyha ... stb. Persze nem helyeslem, hogy lelektani
rahatasokkal akarsz meggyozni. Meg barki azt hihetne, hogy nincs mas erved,
es meg ezen a teren sincs igazad. Amugy pedig a problema mar 95 eve adva van,
es en vagyok az, aki megoldom.

>>Lathato, hogy a mozgas iranyaban az eroter nagysaga nem valtozik, es ha ez
>>igaz lenne, akkor ez pontosan azt jelentene, hogy a terben nincs
divergencia
>>a toltesek mozgasa okan.
>Nem ezt "jelentene". Csak ezzel osszhangban "lenne". Sztatikus toltes teret
>Lorentz-transzformalgatva nem lehet eljutni az elektromagneses hullamokhoz.

Igen, helyesen pontositottal. Az bizonyos, hogy a megfogalmazasaimon van mit
csiszolni, es pontositani. Senki, es semmi sem szuletik sterilen, de ha
figyelmes vagy, eszreveheted az ujszulott elmeletet, es lathatod fejlodeset.

>Nem feledkezett meg rola a LL. Csak vegig kellene gondolnod, hogy a ki nem
>irt fuggetlen valtozok (ido es ter) azokban az egyenletekben hol micsodak.

Nem egeszen ertelek. Talan azt hiszed, hogy veletlenszeruen valasztottam
eppen ezt a paragrafust? Szo sincs rola. De ha Te is vegiggondolod, akkor
talan meg is tudnad fogalmazni, mi az pontosan, amit vegig kene gondolnom.

>Nem ezt irja, mert egyaltalan nem ez a Lorentz-transzformacio (LT), a 24.
>paragrafus cime pedig "A tererosseg Lorentz-transzformacioja".

Valo igaz, hogy en a "teljes eroter transzformaciojarol" beszelek, es nem "a
tereroseg transzformaciojarol egyetlen adott pontban". Az egyikkel
meghatarozhatjuk egy uj inerciarendszerben a teljes eroteret, es
toltesrendszert, amivel azutan tetszoleges szamitasokat lehet vegezni, a
masikkal (ha nem lenne benne sulyos hiba) gyakorlatilag alig lehet kezdeni
valamit, mert a lokalisan konvertalt tererosegek egymassal nem hozhatok
osszefuggesbe, leven, hogy nem egyidejuek, es poziciojuk is elmozdult
(tavolsag-dilatacio, ido-kontrakcio). A lokalisan vegezheto muveletek
rendszerevel talalkozhatunk az alt.rel.-ben is, de szerintem sokan
nehezmenyeznek, ha az elektrodinamikat ugyanolyan szukre szabott, es
bonyolult keretek koze akarnank szoritani. Vegul is a spec.rel. nem gorbitett
terekkel foglalkozik, es semmilyen esszeru korlatozas nincs arra, hogy a
geometriat globalisan is alkalmazzuk benne. De akar igy, akar ugy, a
transzformacioknak helyesnek kell lenniuk, es a LL kepletei semmilyen
szempontbol nem megfelelok.

>A legaltalanosabb LT osszerakhato egy terbeli eltolasbol, forgatasbol, plusz
>a "Lorentz-boost"-bol, es a LL2/24 csak ez utobbit irja le, mert az elso
>ketto trivialis 3D geometria.

Nos en ezt az x iranyu, v sebessegu "Lorentz-boost"-ot neveztem egy y,z
forgassikra vett forgatasnak, mint az LL 4. paragrafusaban is szerepel. Mert
hogy ez is egy forgatas:
x'   = x*ch(fi) + c*t*sh(fi)
c*t' = x*sh(fi) + c*t*ch(fi)
ahol is v = th(fi) / c.
A ter potencialjat leiro negyesvektor a ter adott pontjahoz van rendelve, es
ez a negyesvektor nem konvertalhato onmagaban, a ter pontjait is konveralni
kell vele egyutt, legalabb a kituntetett pont lokalis kornyezeteben. Ugyanis
ez a lokalis kornyezet viszi at helyesen a terkoordinatak szerinti
parcialisdifferencialokat. A terido pontok az osszes tulajdonsagaikkal egyutt
osszetartoznak, es amikor egy masik inerciarendszerbe terunk at, mindent
konvertalni kell. A tulajdonsagokat, es a koordinatakat is. Ezert a LL 6.
paragrafusaban szereplo negyesvektorokra vonatkozo muveleti leirasok is egy
hibas keplettel inditanak (LL 6.1). de mint mondtam, ezek a muveletek csak
alokalis konverzio eseteben hasznalhatok. Igy pusztan ezek a kepletek meg nem
teszik lehetove, hogy az altalad is emlegetett trivialis 3D geometriat is
hasznaljuk. Mellesleg az alt.rel. muveleti formalizmusat probalja a
spec.rel.-re is kiterjeszteni, csak kozben el azzal az egyszerusetessel, hogy
a lokalis kornyezet hatasat semmibe veszi. Az azonos ideju pontok eltolodasa
miatt egy tovabbi torzulas van a sebessegvaltozas iranyaban (lasd
Lienard-Wiechert-potencialok). Ha a geometriat is hasznalni akarjuk
akonvertalt rendszerben, akkor tereroseget meg kell hatarozni a teljes
azonosideju hiperfeluleten, illetve azokon a helyein, ahol szamolni akarunk
vele. De a ket konverzio (a terido, es a tereroseg konverzioja) nem vegezheto
el globalisan. Ezert van szukseg a retardalasra.

>Nem lehet LT-val eloallitani egy tetszolegesen mozgo toltes teret egy
>sztatikus ponttoltes terebol.

Nono! A retardalt potencialok erre kivaloan megfelelnek. Ezert is irtam, hogy
azoknak az elektrodinamika alapkepleteul kell szolgalniuk. Az adott pontbeli
toltesekbol (toltessurusegbol), es annak poziciojabol, illetve mozgasabol
(aramsurusegbol) hatarozhatjuk meg a negyespotencialokat barhol a terben,
ahova a toltesek fenykupja odaerkezik. Ez az egyetlen, a spec.rel-lel tejes
mertekben osszhangban levo definicio az eroter meghatarozasara. Mikozben az
olyan geometriai fogalmak is ellehetetlenulnek, mint a toltesrendszer
sulypontja, a retardalas tokeletesen mukodik.

>A LL2/24-ben megadott kepletek kulonben is csak a *specialis* relativitas
>elmeleteben igazak, amely csak az egyenletesen mozgo (transzlalo)
>koordinatarendszerekkel foglalkozik.

Ne keverd ossze az inerciarendszerek, mint vonatkoztatasi rendszerek
szuksegesseget a spec.rel-ben a toltesek esetleges inercialis mozgasaval. A
toltesek termeszetesen akarhogyan is mozoghatnak, es ekozben fejreallitjak az
inercialis rendszerek kozotti fajdalommentes konverziot is.

>Az ikerparadoxonos ertelmezesi problemak nem a (jo) tankonyvek, hanem eppen
>azok nem kello ismerete miatt bukkannak fel a listan. Az altalad velelmezett
>hibak folott viszont meg a legszinvonaltalanabb tankonyvek sem siklanak el.

Majd emlits meg egyet, amely kiter erre a problemara. De ne a LL 63.
paragrafust emlitsd, mert arrol mar irtam. De sem ott, sem mashol nem talalsz
egy tobb testet tartalmazo peldaval korrekt atterest egyik rendszerrol a
masikra. Talan szegenyes a konyvtaram, de a spec.rel-en foleg magam erejebol
ragtam at magamat. Ebbol a szempontbol a HIX TUDOMANY kivetel, de ebben en is
besegitettem.

>Megegyszer (hatha utoljara) leirom: az EM-hullamok nem gombszeruen
>terjednek, hanem ugy, ahogy a Maxwell-egyenletek (ME-ek) azt eloirjak. Ha
>valahol ellentmondanak egymasnak a gombszeru terjedes es a ME-ek, akkor a
>ME-ek nyernek.

Remelem, ezt nem irod le tobbet. Az ME a specialis relativitas elvevel nincs
osszhangban. Ezert az ME-t kell modositani, es nem a spec.rel-t, ugyanis a
spec.rel-en gyakorlatilag nincs mit modositani. A korabban is elfogadott
Gallilei-fele relativitas elven kivul csak a fenysebesseg allandosaganak
deklaralasa jelenti az alapjaiban a tobbletet, es eppen az ME bizonyitja
ennek igazat.

Erdekes modon pontosan ez az elmeletek kozotti illogikus dontes koszon vissza
az LL 65. paragrafusban. Miutan LL jelzi, hogy a kovetkezokben a retardalt
potencialokat kivanja hasznalni, felirja, hogy
E = 1/c ( A' X n ) X n
vagyis bevezet a semmibol egy ketszeres vektorialis szorzatot. A
labjegyzetben szerencsere megmagyarazza: "Az E = -A'/c keplet itt nem
alkalmazhato, mivel a fi,A potencialok nem elegitik ki a 47. paragrafusban
kirott mellekfelteteleket." Itt persze a divergencia tetelre hivatkozik.
Vagyis eszrevette, hogy a divergencia nem nulla, de nem erdekelte
kulonosebben az oka, hanem sitty-sutty lenullazta. Ez egy ujabb bizonyitek
persze arra, hogy a divergencia nem nulla, de ettol ez meg egy nem elmeleti
fizikusra vallo cselekedet marad. Talal egy kulonos elmeleti problemat, es
azt egy labjegyzetben elintezi. Ez inkabb egy szemellenzos banyalo
hozzaallasa, nem pedig egy fizikuse. A felmerulo problemakat nem lehet egy
labjegyzetben, es egy kinullazassal elintezni, mintha nem is leteznenek. Igy
azutan nem csoda, hogyha a problemak arrebbgorgetesevel mai napig problemakat
okoz a fizikai valosag leirasa a klasszikus fizikai fogalmak segitsegevel.

Mas:
Mindezideig nem vizsgaltam komolyabban a magneses ter divergenciajat, igy
szukseges pontositanom, vagy helyesbitenem az erre vonatkozo esetleges
korabbi megjegyzeseimet.
(A @ jel a tovabbiakban a parcialis derivalast jeloli.)
Mivel definicio szerint:
E = -1/c @A/@t - grad fi
H = rot A
ahol fi a skalarpotencial, A a vektorpotencial.
Ezert ebbol a definiciobol, es a vektorgeometria azonossagaibol kozvetlenul
kovetkezik a kovetkezo ket Maxwell egyenlet:
rot E = - 1/c @H/@t
div H = 0
Tehat a definiciok csak div E, es rot H egyenleteinek kerdeset hagyjak
nyitva. A definiciok jogossaga egy masik kerdes, amellyel szinten nem
foglalkoztam, de ranezesre nincs rajta kifogasolni valo. A konyvekben csak
ellenkezo iranybol megindokolt definiciok vannak, tehat E-bol, es H-bol
szarmaztatjak fi-t, es A-t. Csak hat ezutan ellenkezoleg kellene, a retardalt
potencialokbol szarmaztatni mindent.

Udv: Takacs Feri

Elnezest, ezt nem tudom megallni:

> A hivatalos gyogyaszat tamogatoi
> elfeledkeznek a mellekhatasokrol, amelyek gyakran igen sulyosak, vagy
> legalabb is kellemetlenek. A termeszetes gyogyszerek altalaban
> "szelidek", mellekhatasaik rendszerint nincsenek vagy enyhebbek.

  Ez nagyon hatasos szoveg, de velemenyem szerint a demagogia hatarat
surolja. A 'hivatalos' gyogyszerek jelentos resze termeszetes alapu.
A gyogyszerkutatok altalaban nem nezik a koldokuket is kitalaljak a
molekulat, hanem azt nezik meg, hogy a 'termeszetgyogyaszok' (Sari
neni a faluban, vajakos asszonyok, samanok, akarmik) mivel gyogyitanak,
es megprobaljak megerteni, hogy az hogyan mukodik, mi a hatoanyag.
Ezt megprobaljak elkuloniteni es gyogyszerre alakitani.
  Szoval ezt a kijelentest, hogy a hivatalos gyogyszerek mestersegesek
es ezert artalmasak, tele mellekhatassal, totalis visszautasitanam.
Hasonloan ahhoz, hogy a termeszetes gyogyszereknek nincs mellekhatasuk.
Ajanlom a teljesen termeszetes gyilkos galocat annak, aki nem hiszi.
  Altalanositasoknak nincs helye. Lehet, hogy statisztikailag a termeszetes
alapu gyogyszereknek kisebb a mellekhatasuk (es ugyanigy a hatasuk is),
de a beteget nem a statisztikak erdeklik, hanem az, hogy az a bizonyos
gyogyszer (akar termeszetes, akar 'mesterseges') milyen hatassal es
mellekhatassal bir. Ennek alapjan kellene eldonteni, hogy melyik
gyogyszert veszi be.
  Ehhez viszont megbizhato informaciora van szukseg, amit egyelore
inkabb a gyogyszeripar biztosit. Az sem tokeletes, sot (lasd Contergan
gyerekek), de messze precizebb, mint a misztikaval kevert demagogia.
A termeszetgyogyaszatot jelenleg ez dominalja, es sajnos e miatt nehez
megtalalni azt a (eleg magas szamu) termeszetgyogyaszt, aki
tudomanyos szinten uzi a szakmajat es becsuletes, es bizony elkuldi
'normal' orvoshoz a beteget, ha ugy erzi, hogy az jobb a paciensnek.
Meg elmagyarazza, hogy mi a problema, mik az opciok. Ez utobbiban
viszont sokkal jobbak a tisztesseges termeszetgyogyaszok. Sokkal
tobb idot toltenek az emberrel, es INFORMALNAK, ami nagy hibaja a
jelenlegi europai orvoslasi gyakorlatnak. Ez viszont intezmenyes es
kulturalis problema, nem a szakterulet hibaja. USA-ban pont az ellenkezojet
tapasztaltam. Az a rendszer se tokeletes, mert sokan kimaradnak
belole, de ott tenyleg tajekoztatjak az embert, es nem dontenek helyette.

Gyula

Kedves Feri!

> >Nem ezt irja, mert egyaltalan nem ez a Lorentz-transzformacio (LT), a 24.
> >paragrafus cime pedig "A tererosseg Lorentz-transzformacioja".
> 
> Valo igaz, hogy en a "teljes eroter transzformaciojarol" beszelek, es nem "a
> tereroseg transzformaciojarol egyetlen adott pontban". Az egyikkel
> meghatarozhatjuk egy uj inerciarendszerben a teljes eroteret, es
> toltesrendszert, amivel azutan tetszoleges szamitasokat lehet vegezni, a
> masikkal (ha nem lenne benne sulyos hiba) gyakorlatilag alig lehet kezdeni
> valamit, mert a lokalisan konvertalt tererosegek egymassal nem hozhatok
> osszefuggesbe, leven, hogy nem egyidejuek, es poziciojuk is elmozdult
> (tavolsag-dilatacio, ido-kontrakcio). A lokalisan vegezheto muveletek
> rendszerevel talalkozhatunk az alt.rel.-ben is, de szerintem sokan
> nehezmenyeznek, ha az elektrodinamikat ugyanolyan szukre szabott, es
> bonyolult keretek koze akarnank szoritani. Vegul is a spec.rel. nem gorbitett
> terekkel foglalkozik, es semmilyen esszeru korlatozas nincs arra, hogy a
> geometriat globalisan is alkalmazzuk benne. De akar igy, akar ugy, a
> transzformacioknak helyesnek kell lenniuk, es a LL kepletei semmilyen
> szempontbol nem megfelelok.

Itt latszik, hogy felreerted az egesz specialis relativitaselmeletet
(es a relativisztikus elektrodinamikat). Az ugyanis pontosan azt mondja
ki, hogy pontonkent (lokalisan) lehet es kell transzformalni az erotereket
(es a toltessurusegeket, aramokat stb.), nem pedig valamifele nem
definialt globalisan egyideju nemtommicsodaval.
A fizikaban (es altalaban a termeszettudomanyokban) nem illik a tenyek
alapveto ismerete nelkul effele kijelenteseket tenni: 
"Az ME a specialis relativitas elvevel nincs osszhangban."
"Amugy pedig a problema mar 95 eve adva van, es en vagyok az, aki
megoldom."
Helyesen: A ME-ek a specialis relativitaselmelettel kivalo osszhangban
vannak, es pontosan 95 eve derult ez ki, szunt meg minden problema.

Landau (es sokan masok, koztuk en is) lokalis transzformaciokkal
kepzeli el a relativisztikus elektrodinamikat, ebben a szemleletben irta a
konyvet, ezert az allitasait csak innen kiindulva lehet ertelmezni,
netalan kritizalni.
Az eddigiekbol nekem ugy tunik, hogy te is evidencianak veszed, hogy az en
szemleletem kozelebb all a fizkusok altal elfogadott "kanonikushoz".
Egyertelmuen kiderult, hogy felreerted szegeny Landaut (azaz: nem ugyanazt
erted alatta, mint a fizikusok, beleertve ot magat), de ebbol nem az
kovetkezik, hogy mindaz rossz, amit irt, inkabb csak, hogy bonyolult. De
megegyszer: ahhoz, hogy akarmirol is megallapitsad, hogy rossz,
mindenkeppen meg kell eloszor ertened -- amit ez esetben elmulasztottal.

A vitat ezennel feladom. De leszogezem, hogy minden egyes az elozo
levelemben leirt allitasomat tovabbra is fenntartom, azok igazarol meg
vagyok gyozodve. Kijelentem, hogy ez a mostani leveled is tele van
hibakkal, de csak ha rakenyszerulok, fogok visszaterni rajuk (es akkor is
leghamarabb ugy egy het mulva).
Nem az erveid fektettek ketvallra, hanem szusszal nem birom. Nem
valaszolsz erdemben a felveteseimre, csak ujabb megaleveleket irsz, es
egyes mondataim felreertelmezett valtozataval vitatkozol (szerencse, hogy
nem csak engem tuntetsz ki ezzel, hanem Landaut is).

Nem ugyanazt ertjuk a Lorentz-transzformacion, nem ugyanugy kepzeljuk el
bizonyos mennyisegek transzformacioit, ezert mostantol nehezen tudnank
vitatkozni. Ahhoz pedig, hogy a te szemleletedet barki atvegye (es abban
gondolkozzon), meg kene mutatnod, hogy van ertelme. Addig nem fogunk egy
kivaloan mukodo es milliardszor ellenorzott elmeletet eldobni, amig nincs
valami bizonyitek ellene, vagy nincs valami sokkal jobb helyette. Es a
fizikai fogalmak, eljarasok stb. ujradefinialasaval kezdodo, se fule, se
farka spekulaciok igen ritkan bizonyulnak effelenek. De nem tisztem
megvedeni veled szemben az egesz fizikus tarsadalmat, ha hiszel az
igazadban, publikald eredmenyeidet, vannak ilyesmire szakosodott
nemzetkozi ujsagok.

Azt is csak elhulve nezem, hogy honnan veszed a batorsagot, hogy
kijelentsd az elektrodinamikarol, hogy *rossz*. Meg az csak-csak lehetne,
hogy te is talalsz valamit (ami pl. ekvivalens vele, vagy masrol szol), de
hat lehulyezni mindenkit, akik az elektrodinamikaval szamolnak (pl.
napszel arnyekolodasa a fold magneses mezojeben, csillagok elete stb.), es
halalpontos eredmenyeket kapnak, megiscsak abszurdum.

Ugyanazt csinalod, mint Sarkadi Dezso a gravitacioval, csak -- ha lehet --
meg durvabban, hiszen a klasszikus eldin tenyleg kristalytiszta es
ellentmondasmentes elmelet (amig pontszeru toltesekbe nem botlunk, de
errol eddig nem volt szo).


Titusz

PS1: Megkoszonnem, ha esetleg nehany "fizikailag kepzett" listatag megirna
egy-egy sorban a velemenyet (pl. dgy, hoi, pir, posztk, szgyula, szia,
vorosj, bocsakitkihagytam), mert mar masodszor kell a T-on visszavonulot
fujnom, mikozben abszolut igazam van.

PS2: Termeszetesen tisztaban vagyok vele, hogy L.D.Landau halott, meg ha
egy-ket helyen felreertelmezhetoen fogalmaztam is.

> Ebbol az kovetkezik, hogy a tudo evolucios kialakulasara vonatkozo
> feltetelezesek alapjaul csupan az a hit szolgal, hogy az elolenyek
evolucio
> utjan alakultak ki.

Az evolucio nem bizonyithato, viszont a legkonnyebben cafolhato(nak
latszik).

Ebbol az kovetkezik, hogy a tudo evolucios kialakulasara vonatkozo
feltetelezesek alapjaul az szolgal, hogy az elolenyek evolucio utjan torteno
kialakulasa nem cafolt.

> Mindezek tudataban versenykepes alternativanak kell elfogadnunk azt a
> lehetoseget is, hogy az elolenyek formai egy felsobb intelligencia
> tervezesenek eredmenyekeppen nyilvanultak meg.

Ha minden "egyszerubb" elmelet megcafolodik, akkor lesz majd erdemes
lehetosegkent a tervezettsegen elgondolkozni.

-------------------------

A gondolatmenetedet alkalmazva:

"Nem bizonyitott, hogy a tudo a halakban egy felsobb intelligencia
tervezesenek eredmenye."

"Ebbol az kovetkezik, hogy a tudo tervezettsegere vonatkozo feltetelezesek
alapjaul csupan az a hit szolgal, hogy az elolenyek tervezettek."

"Mindezek tudataban versenykepes alternativanak kell elfogadnunk azt a
lehetoseget is, hogy az elolenyek evolucio eredmenyekeppen alakultak ki."

Vagyis a sajat logikad szerint az evolucio egy elfogadhato elmelet.

z2

Kedves Tudosok, egy kozgazdasagi feladat foglalkoztat.
Ha van profi vagy amator kozgazdasz koztetek, orulnek, 
ha jelentkezne egy szakvelemennyel.

Problema:

Van X osszegu penzem es n darab bankom. A penzt egy evre
akarom lekotni es a vegen kivenni ugy, hogy az
osszeg_varhato_erteke_maximalis_legyen.

A bankok 

p(i) i=1, 2,.. n

valoszinusegekkel tonkremenntek egy ev alatt es ez esetben 
a megfelelo bankban elhelyezett penzem elvesz.

A kamat szazalekok bankonkent

k(i) ertekuek, ahol i=1, 2,...n


Az i-edig bankban x(i) osszeget helyezek el.

Termesztesen x(1)+x(2)+...+x(n)=x


Izgalmas gyakorlati kerdesnek tunik, hogy hogyan osszam
el a penzt a bankok kozott. Tanitjak ezt a kozgazdaszoknak?


Attila

A minap J.D. Barrow konyvebol ideztem a neutronos 2reses
kiserletet, es persze nem hagyott nyugodni a dolog.
Fokeppen az, hogy e reginek tetszo kiserlet magyarazatat
nem talaltam a konyvben, mintha nem is lenne, vagy mintha nem 
lehetne jozan esz szamara magyarazatot adni.
Az ilyen feldobott es helyben le nem utott magas (nekem magas)
labdak miatt szoktam bosszankodni.
Az onmagaval interferalo neutron jelensegenek zavarbaejto mivoltat 
az egykezes tapsolashoz hasonlitotta a szerzo. Az ilyesfele 
problemakat ilyenkor magam, egykezes tapsolasos modszerrel 
szoktam megoldani - hasrautessel.
A maganyos neutron amikor a resen atvonul a res koruli anyag 
reszecskeivel elektromagneses kolcsonhatasba lep, s a masik res 
rezonanciaba lep az elobbivel.
(Eleve szuk es igen kozeli resekrol van szo ugyebar.)
Olyasfele dolog ez, mint antennak egymasra hatasa.
( res-antennak leteznek, mukodnek a hiradastechnikaban is)
A masik res az egyikben fellepo elektromagneses hullamokra rezonal,  
majd a resek kozos hullamtere visszahat a neutronra. 
Nem hiszem, hogy gondot jelentene a neutron semleges toltese, hiszen 
az mindossze durva kozelites. Ha a neutront toltott
reszecskeknek eredoben semleges osszessegenek feltetelezzuk, ugy 
maris minden gombolyu. 
Az sem okoz problemat, ha a resek szigetelo anyagba vannak 
vagva, hiszen a szigetelo anyagoknak is vannak villamos 
tulajdonsagaik. Kapacitiv athallas kozvetitheti a resek terenek 
egymasrahatasat.
Tehat a neutront - amint atjut a ket res egyiken, a maga keltette 
kettos hullamter hatasa, abbol nyert impulzus te'riti valamely iranyba. 
Tobbfele irany lehetseges, de ezek nem tetszolegesek, hanem diszkret 
iranyok. (Az EM hullamok tulajdonsagabol es a reszecske sajatossagaibol
adodik az, hogy nem lehet tetszoleges mennyiseget cserelni, csak 
diszkret adagokat, kvantumokat.)
Hogy a neutron tenylegesen merre folytatja utjat, azt elore nem 
allapithatjuk meg a korulmenyek finomabb reszleteinek ismerete hijan. 
Mi a helyzet akkor, amikor detektort helyezunk el valamelyik 
resben, hogy megallapithassuk melyiken is haladt at ?
A detektor nyilvan energiat von el a neutrontol. 
Igy ha detektaltuk a neutront a resben, olyankor a re'sre nem, 
vagy alig hat, s igy a res tere sem hathat a szomszed resre. 
( A detektor mint neutront arnyekolo eszkoz mukodik )
Ebben a modellben a neutron minden esetben csakis reszecske.
Hullamokat csak lokalisan, az anyag kozeleben kelt, mert sajat 
kozeli tere villamosan nem homogen ter.
Ha az altala gerjesztett hullamok energiajat a neutron maga kapja  
vissza es viszi el, akkor elte'rul, mig amikor detektor nyeli le 
energiajanak bizonyos komponenset, mar nem kepes a sajat 
elteritesehez megfelelo hullamokat kelteni.
A resben detektalas nelkuli esetekben a celfeluleten kirajzolodo 
interferenciakep megtevesztoen hasonlit a valodi hullamokkal 
(akar hanggal vagy fennyel) vegzett 2reses hullam-kiserletek 
interferenciakepehez, de ez csak megteveszto hasonlosag.

Most viszont arra volnek kivancsi, hogy e viszonylag egyszeru, 
naiv elkepzeles hol utkozik a realitassal ?

Udv: zoli

Sziasztok,

>Mindezek tudataban versenykepes alternativanak kell elfogadnunk azt a
>lehetoseget is, hogy az elolenyek formai egy felsobb intelligencia
>tervezesenek eredmenyekeppen nyilvanultak meg.
NEM! Nem versenykepes alternativa! Ha az evoluciot elvetjuk, akkor
tisztessegesen csak annyit mondhatunk, hogy "fogalmunk sincs", de a "felsobb
intelligencia tervezese", semmikepp nem versenykepes, mert nem felel meg egy
tudomanyos elmelet kriteriumainak.

Sziasztok,
Juan