1. |
fergekrol (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
2. |
Fodor is kezdi... (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
3. |
Afonya uj temajahoz... (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
4. |
Farkasnak (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
5. |
Sandor Gabornak (mind) |
68 sor |
(cikkei) |
6. |
Valsz Jalsovszky Gyorgynek (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
7. |
komcsik, nacik, fergek, patkanyok (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
8. |
Perek itthon es masutt (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
9. |
Szolasszabadsagrol (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: Balazs Zoltannak (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
11. |
Valaszok (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
12. |
Farkas D Gabornak (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
13. |
Szekely Zoltan (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
14. |
Faji megkulonboztetes? (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
15. |
Fischer Gyorgynek: nyilt valaszom (mind) |
48 sor |
(cikkei) |
16. |
Menger es Polanyi (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
17. |
Lassan feny derul a valosagra! (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
18. |
Afonyanak a kadarista rendorsegrol (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
19. |
Demografiarol (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
20. |
Forum 2044 (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
|
+ - | fergekrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kommunistakat nem annyira feregnek volt szokas nevezni, mint inkabb
patkanynak, illetve a "bolsevik kutya" is egy tortenelmileg nepszeru
szokapcsolat. Ferget en sem surun hallottam, ki tudna megmagyarazni,
miert pont bizonyos jelzok valnak nepszeruve egyes csoportokkal
kapcsolatban. Bar szerintem teljesen felesleges barmifele jelzot hasznalni,
a jelzo ebben az esetben ugysem ad semmi ujat a szo jelentesehez.
Azert meg nehany megjegyzes Farkas Gabor cikkevel kapcsolatban:
> Viszont nem tennek egyenlosegjelet a nacizmus es a kommunizmus koze. A
> naci ideologia elvben fajuldozesre alapul (kerem NPA-t ne kezdjen arrol
> magyarazni, hogy mi az a faj). A kommunista ideologiaban ilyen kitetel
> nincs.
Fene tudja, attol fugg, mit definialunk kommunista ideologianak.
Marx meg tenyleg nem irt nepirtasrol, bar a csirakat mar elhintette
(mindenfele halandzsa a magasabbrendu tarsadalmi rendszerrol, meg
hogy az atmenet esetleg aldozatokat kovetelhet, de ebben az esetben
a cel szentesiti az eszkozt). Ez kb. annak a fazisnak felel meg,
amikor a nacik elkezdtek finoman pedzegetni a "felsobbrendu faj"
fogalmat, meg tisztan "tudomanyos" alapon, minden gyakorlati vonzat
nelkul.
Maonal, vagy a Voros Khmereknel azt hiszem, eleg egyertelmuen jelen van
a nepirtas gondolata. Igaz, hogy ott nem etnikai, hanem tarsadalmi osztaly
szerinti szarmazas alapjan gyilkoltak, de akit eppen kivegeztek a szarmazasa
miatt, az nem hiszem, hogy ezt lenyeges kulonbsegnek erezte volna. Egyebkent
nem tudom, az ukran nepirtast hova tegyem (mellesleg jegyzem meg, nagyon
gyenge a publicitasa, otthon ugye erthetoen tabu volt a rendszer miatt, itt
Amerikaban viszont nem tabu, megis abszolute ismeretlen; senki nem hallott
rola, pedig messze tultesz a Holocauston, elsosorban pedig nem nagysagrendben
- 10 millio - hanem kegyetlensegben: viszonylag gyors gazmergezes helyett a
elkoboztak az emberek teljes elelmiszerkeszletet, akik ezek utan szo szerint
halalra eheztek, gyakran az elobb meghalt szomszed hullajat is megettek
kinjukban). Az vegulis etnikai alapon tortent, hiszen egy nep lett halalra
itelve, akkor is, ha Marx meg nem almodta bele a kommunizmusba az ukranok
szuksegszeru kiirtasat, igy ha a kommunizmus marxi verziojat veszed
definicionak, akkor ez nem ideologiai alapon tortent. De a kommunizmussal
az a baj, hogy nagyon improvizativ volt, nem lehet olyan szepen analizalni
mint a nacizmust, mert a nemetek ugye szokott precizitasukkal elobb elmeletet
gyartottak, azt pontosan dokumentaltak, vegul minel pontosabban igyekeztek
kivitelezni. Szoval en sem tennek egyenlosegjelet a nacizmus es a kommunizmus
koze, mert a kommunizmus embertelenseget a nacizmus nem eri utol.
> A nacik (amikor hatalomra jutottak) gyakorlatba ultettek ideologiajukat
> (Auschwitz, stb). A kommunistak (amikor hatalomra jutottak) egesz mast
> tettek mint ami ideologiajukban volt.
Tulteljesitettek? Marmint nemcsak azokat oltek meg, akiket az ideologia
alapjan szukseges volt, hanem meg egy kicsit verengzettek azokon is, akik
csak belekerultek a szorasba (ez javitja a kozmoralt, atlagember kevesebbet
ellenkezik a hatalommal), na meg egymas kozott is, ha eppen a hatalomrol
volt szo?
Andras
|
+ - | Fodor is kezdi... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A Nepszabadsag (Az SZDSZ...9.o.) Fodor Gaborral keszitett interjut,
aki kerdesre valaszolva elmondta: rendkivul tehetseges embernek tartja
Orban Viktort, annak ellenere, hogy szerinte a Fidesz most "nagyon-nagyon
rossz iranyba tart".
Az SZDSZ politikusa a Fidesz elnokenek egyik kijelenteserol, a szabad
demokrata dominanciaju kulturpolitika a "magyarsag szellemi es lelki
erejenek szandekos gyengitesere torekszik", ugy velekedik, hogy
"ketsegbeejto es szornyu mondatok ezek. Orban velemenye
irracionalis es nem tenyszeru, ugyanakkor kifejezetten szelsoseges.
Rossz tortenelmi emlekeket ideznek fel. Mindenki tudja, hogy mit jelent
ez a kodolt szoveg, nem is szeretnem leforditani, annyira tragikus a
kijelentes mogottes ertelme... Nagyon rossz velemennyel vagyok Orban
Viktor kijelenteserol, de nem nagyon dobbenek meg rajta, mert logikus
folytatasa annak, ami 1992-1993-ban kezdodott el a Fideszben". Fodor
hatarozottan allitja, hogy az SZDSZ senkit nem fenyeget.
Tisztelt Forum!
Ugy latszik, a bukott kultuszminiszternek annyi ereje meg maradt, hogy
Orban Viktor egyetlen mondatatol nyilvanosan ketsegbe essen. Fodornak
maholnap a sajat jobb keze (amit reggelente hasznal) is szelsoseges
lesz, es mar csak privat beszarisaga tartja vissza attol, hogy Orban
Viktort politikai ervek hianyaban egyszeruen lefasisztazza...
Attila
|
+ - | Afonya uj temajahoz... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Afonya felvetett egy temat a gazdasagi fejlodes es a demokracia/
diktatura kapcsolatarol.
Szerintem is sok esetben konnyebb egy adott gazdasagi szintet elerni
diktaturaval, mint demokraciaval. Az elso inkabb vezerles, a masodik
inkabb szabalyozas. Sok teruleten (pl. ipari szabalyozasok) alkal-
maznak un. kapcsolt szabalyozasokat, ahol egy adott pontig vezerlik a
rendszert, majd ott atkapcsolnak finom szabalyozasra. A diktaturaknal
csak az a problema, hogy a mindenfele elonyokhoz hozzaszokott
vezetok nem akarnak idoben (vagy soha) atkapcsolni.
Udv: Attila
|
+ - | Farkasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Irod Balazsnak: >reszletekkel Nemenyi szolgalhat, hiszen o mar mindent tud
>rolam;-)
A tudas egy dolog, de aljas tett egy masik. Ugyancsak :-)
NPA.
|
+ - | Sandor Gabornak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gabor: Kerdesed kezenfekvo:
>Egyetlen kerdes: A nemet es a szovjet oldalon felsorolt szamok a hadmuvelet
>indulasakor szembenallo egysegek ertekei, vagy pedig a teljes haboru alatt
>bevetett egysegeke?
Ez a szam a nemet ero 75%-at jelentette es a Barbarossa kirobbanasakor beve-
tett adat. Ez kesobb csokkent, mivel mas frontok elvontak eroket.
>Ha megtamadnak valakit, az vedekezik, es a hadianyag termeleset a maximumra
>viszi fel. Igy mar nem nehez (3,5 ev alatt) felallitani 13000 repulot, 14700
>tankot stb. Azzal soha senki nem vitatkozott, hogy a szovjet hadsereg azert
>tudott eljutni Berlinig, mert iszonyatos mennyisegu hadianyagot es embert ve-
>tett be a haboru alatt. De ezeket a szamokat osszevetni a nemet hadsereg ta-
>mado erejevel, amelyet nehany nap vagy het alatt vetettek be, nem tul fair.
A szovjet mar rendelkezett a haborujanak kitoresekor ezekkel a szamadatokkal.
Ehhez jarul meg kesobb az a teny, hogy a Land Lease program kereteben, barmit
kert, megkapta. Tovabbiakban a szovjet harci gepezet olyan jo hatasfoku volt
a ket vilaghaboru kozott, hogy maga a Wermacht kiepiteseben is a szovjet Red
Army vett reszt. Errol aranylag jo konyv jelent meg KGB. dokumentumokkal meg-
tuzdelven. (Yuri Dyakov & Tatyana Bushuyeva ~ The Red Army and the Wermact,
How the Soviets militarized Germany)
A nemetek egyszeruen keptelenek voltak sokkal nagyobb termelesi mozgositasra
es pont ezert vezettek be munkataborokat, hiszen az egyre szelesedo, kulonbo-
zo frontok, szinte minden munkast elvontak.
>Meg csak annyit: a terkepre pillantva azt kell latnom, hogy a nemet-szovjet
>KOZOS hatar sem az elott, sem azota nem letezik, Tudjuk, hogy felosztottak
>egymas kozott Lengyelorszagot,
Tehat megis volt!
>A nemet hadsereg ekkorra leigazta szinte egesz Europat, mig a szovjet kb. a
>sajat hazajat birtokolta
Erre csak egy kerdesem van. Azon lerohant orszagok uzentek haborut a nemetek-
nek vagy forditva? Tovabbiakban a Ribbentrop-Molotov paktum ertelmeben a szov-
jet tervei csak sajat hazajanak teruletere szoritkoztak?
>Csak felve kerdem meg, ha ekkora tulerovel szemben a nemet hadsereg el tudott
>jutni Moszkvaig, akkor hogy lehet, hogy megis elvesztettek a haborut? Lehet,
>hogy az a tulero nem az adott napok-hetek alatt elt, hanem megiscsak elnyulva
>az egesz haboru alatt?
Eredoen a tamadas egy megelozo hadmuveletnek indult. Eleg sok dokumentalt resz-
let talalhato Ernst Topisch konyveben, cime ~ Stalin's War. Ugyancsak Adolf von
Thadden, kutato tortenesz irt egy ragyogo konyvet ~ Barbarossa. De Horst Eckert
konyvet a ~ Kriegsshuld-ot is ajanlasra meltonak talaltam. Nos ez a megelozo
hadmuvelet a pillanatnyi momentuma reven egy csapdava formalodott es mire a ne-
met vezerkar eszbekapott tulsagosan melyen voltak mind Szovjetunio testeben,
mind egy elore megjosolhato bajban. A nemet vezerkar konyorgese ellenere,
Hitler optimizmusa uralta a helyzetet es a kesobbi nyugati partnerek segitsege
meg is hozta a nemet hadsereg haboruveszteset.
>Ebben az esetben a nemet hadvezetes hibaja, hogy nem szamolt a nyers valo-
>saggal (es sok tortenesz ezzel magyarazza a haboru alatti esemenyeket a
>hadszintereken).
>Nevezetesen: Bezarva Europaba, elzarva a hadi felszerelesek nyersanyagaitol,
>olajtol, gumitol stb szemben a vilag 2 legnagyobb nyersanyag birtoklojaval (a
>Szovjetunoi es az USA), hosszu tavon csak veszteni lehet.
Inkabb Hitler es egy ot korulvevo szuk reteg hibaja. De a tobbiekkel egyet-
ertek.
NPA.
|
+ - | Valsz Jalsovszky Gyorgynek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Jalsovszky Gyorgy!
Koszonom leveledet, jol esett amit irtal, de egyben nyugatalanit is. Nehezen
tudom megerteni, hogy egy demokratikus orszagban nincsen mod hatasosan
szembeszallni azokkal, akik a nemzeti erzes mogott valamilyen szelsoseges
nacionalizmust velnek felfedezni. Nagyon jol emlekszem, hogy a kommunistak
alatt ugyanilyen vadaknak tettuk volna ki magunkat, ha a felvideki vagy
erdelyi magyarok sorsaval foglalkoztunk volna, nem is beszelve az en
szulovarosomrol, Beregszaszrol, amelyiket az akkori Szovjet-Uniobeli Ukrajna
kebelezett be.
Ami a Forumot illeti, en valahogy meg bizom abban, hogy egy egeszsegesebb
legkor fog kialakulni. Nekem termeszetesen semmi kifogasom nincs az ellen,
ha valaki homlokegyenest ellenkezo elveket vall mint en, ha eszmeinket
civilizalt modon csereljuk ki.
En rovidesen elutazom augusztus 20-ig. Irigyellek benneteket az 1100 eves
evforduloval kapcsolatos unnepsegek miatt. Lelekben mi is otthon leszunk, a
valosagban pedig ugy tervezzuk, hogy 1977 nyaran.
Barati udvozlettel
|
+ - | komcsik, nacik, fergek, patkanyok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gabor!
Mint mondtad, nem vagy baloldali. Ugy latszik tevedtem, hogy a
fereg v. patkany jelzok hasznalata csak baloldaliakra jellemzo.
>Valaszom: azokat a kommunistakat, akikrol Afonya ir ugyancsak
>fergeknek tartom. Viszont nem tennek egyenlosegjelet a nacizmus
>es a kommunizmus koze. A naci ideologia elvben fajuldozesre
>alapul (...) A kommunista ideologiaban ilyen kitetel nincs.
>A nacik (amikor hatalomra jutottak) gyakorlatba ultettek
>ideologiajukat (Auschwitz, stb). A kommunistak (amikor hatalomra
>jutottak) egesz mast tettek mint ami ideologiajukban volt.
Ez azert igy pontatlan. A naci ideologiaban nem fajuldozes van, hanem
a fajok egyenlosegenek tagadasa (ami persze szinten elitelendo).
Kiirtasrol a naci programban nem esik szo. S valoban, a zsidok kiirtasa
(Endloesung) csak 1942 januarjaban (Wannsee) lett hivatalos programma,
tehat 9 evvel a hatalomra jutas utan, de akkor sem propagaltak. 1942
elott a nacik a kivandorlast - kitelepitest eroltettek. Ha ebben az idoben
egy orszag, (pl. Anglia - Palesztina vagy az USA) hajlando lett volna
a zsidokat befogadni, a nemetek kiengedtek volna oket. Ezek az orszagok
azonban csak par tizezer zsido befogadasara voltak hajlandok. Ezzel nem azt
akarom mondani, hogy ok tehettek az uldoztetesrol, hiszen egyetlen orszag
sem koteles senkit befogadni. Az azonban teny, hogy a nemetek a kivandorlast
nem akadalyoztak. A zsidok korabbi uldozese elitelendo es embertelen
cselekedet volt - de meg nem nepirtas. A haboru elott a nemet lagerekben par
tizezer fogoly volt - joreszt nem zsidok - a GULAG-okban tobb millio.
Az 1942-es dontest joreszt az indokolta, hogy latszott: a haboru el fog huzodni
,
emellett rengeteg zsido volt az elfoglalt teruleteken (akiknek kiirtasaban az
amugy nem nemzetiszocialista ukran milicistak lelkesen reszt is vettek).
Talan Hitlernek az is eszebe jutott, hogy a haborut elveszitheti, de a zsidok
megolese tartos "vivmany" lesz majd.
Azt szinten nem mondanam, hogy a kommunistak nem az ideologiajukat
valositottak meg. Abban ugyanis pontosan az van, amit tettek: diktatura,
vorosterror, a mezogazdasag kollektivizalasa, demokratikus centralizmus,
a burzsoazia kiiktatasa, allamositas, tervgazdasag, proletkult. Mindez
Lenin muveiben - de reszben mar Marxnal es Engelsnel - vilagosan benne
van. Lenin az ertelmiseget a tarsadalom mocskanak nevezte. Nyiltan
hirdettek, hogy a burzsoazianak nem jar sem szolas-, sem gyulekezesi
szabadsag. Megvetettek a "parlamenti kretenizmust" (Lenin).
Szerintem ok nagyon kovetkezetesen voltak.
Azt pedig tovabbra is fenntartom, hogy emberek feregge vagy patkannya
nyilvanitasa ugyanazon modszerek alkalmazast jelenti, amiket eppen a
nacik es a kommunistak vezettek be. Veszelyes is: ha valaki nem ember,
hanem fereg, akkor a megolese is egyszeru feregirtas. Jol mutatja az uj
kor barbarsagat az ilyesmi. A sotet kozepkorban, vagy a 19. szazadban
meg soha nem vontak ketsegbe a legelvetemultebb bunozok ember
voltat sem, (ami persze nem mentseg kinzasokra, etc.).
Vegezetul ideznek egy klasszikust - az Internet konvenciok szerint:
scripsit in Foro # -803000
>Sum homo, nil humani a me alienum esse puto
Vagyis: Ember vagyok, ugy gondolom, semmi emberi nem all
messze tolem.
Vale: Afonya
|
+ - | Perek itthon es masutt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Georg Fischer Forum irja (Forum ) #2043
>Pertinditani MINDEG a per targyaul szolgalo szemely lakohelye
>szerint lehet-es ez nem fugg a Te allampolgarsagodtol sem. Mint
>magyar allampolgar jogod van ( ha van penzed) az USA-ban is
>perlekedni- de csak Szegedy stb. lakohelyen.
Ez nem tudom, honnan veszed. Ha igy lenne, egyetlen orszag
bortoneben sem lennenek kulfoldiek. Szerintem a pert ott szoktak
meginditani, ahol a per targyaul szolgalo cselekmenyt (mert ember
nem szokott a per targya lenni, kiveve talan a gyerektartasi pereket)
elkovettek. A hiperter persze nem tudom, minek szamit. Ez (legalabbis
Magyarorszagon) azt is jelenti, hogy Te a porszivosokat ott perelheted
be, ahol a gepet vetted. Szerintem egy magyar allampolgar Magyaror=
szagon barkit feljelenthet, legfeljebb az iteletet nem tudjak majd vegre=
hajtani - ez jogsegelyegyezmenyek kerdese. De pl. gyerektartas ugyeban
Magyarorszag es az USA kozott van egyezmeny, egy magyar no
apasag ugyeben perelhet amerikai allampolgart, s az iteletet - amennyire
lehet, az amerikai igazsagszolgaltatas vegre fogja hajtani.
Udv: Afonya
|
+ - | Szolasszabadsagrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Analyst23!
Meg nem teljesen vilagos, hogy az alabbi mondatoddal kit vagy
mit akarsz diszkreditalni: Magadat, Nemenyit vagy a Szolas-
szabadsagot
>Nemenyi is, mi tobbiek is akik elhataroztuk, hogy kiirtunk
>egy par dudvat a hixrol pontosan tudjuk most mar hogy kinek milyen
>szerepe volt s ha egyeseket a kozeljovoben hideg zuhanyszeru
>meglepetesek ernek a sajat orszagukban ahonnan leveleztek es
>provokaltak, magukra vessenek.
Annak ellenere, hogy sehol semmifele "szerepem" nem volt fenyegetve
erezhetnem magamat ha mas, hidegzuhanyszeru meglepetes is erhetne
mint egy lotto fonyeremeny, mert tudom letem, velemenyem vagy
velemenynyilvanitasra valo szabadsag-vagyam legalabb annyira
"provokal" mint a barany a farkast az Aesopus meseben.
Nincs vagyonom, amit elveszithetnek. Egeszsegem - sajnos nelkuletek
is - erosen megromlott az utobbi idoben. Allasom? - Ja. Hat leszek
egyike a nehany ezer kulfoldi szarmazasu munkanelkuli mernoknek, aki
szidja a tultermelesi valsagot, a termelo gyarak egymasutan valo
bezarasat vagy keres mas megelhetest. (Szinte aldom szerencsemet,
hogy a gyarat, ahol dolgoztam az elsok kozott, het evvel ezelott
"leepitettek" es meg volt lehetosegem egy sved kozepiskolai tanari
kepesitest majd allast szerezni.)
Mert mint munkanelkulinek, vagy szenilis aggnak vagy legalabb
harminc evvel fiatalabb tapasztalatlan szerencsetlennek kellene
lennem, hogy allastalansagomert valaki zsido-libi-bolsevik vagy
reakcios-fasiszta-naci feljelentot okoljak es ne a korulmenyeket.
Es a munkaado egyforman kinevetne a megalapozattlan vagy
megalapozott feljelentest ha szuksege lenne munkamra vagy nem lenne
tizezrevel mas, aki szivesen helyemre lepne.
Legyek oszinte engem meglepett, hogy Nemenyi elveszitette allasat a
Forumozasert, addig en azt hittem ez az allasa.
Bruno
|
+ - | Re: Balazs Zoltannak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>all fenn, hogy az egesz amerikai allamapparatus a fasiszta-zionista ugy
>>kiszolgalojava valhat. Ki ugy jatszik struccot amint akar!
>azzal sem ertek egyet amikor egyesek a cionistakat a
>fasisztakkal egyenloknek kialtjak ki.
Ez engem is zavar. Maga't a cionizmust e'n el sem ite'lem, hisz kozelebb
van hozza'm mint a nemzeti erze's ne'lkuli ember. E's mivel eleget va'gta'k
a feju:nkho:z (a jobb oldal feje'hez) a fasiszta szo't, jobb lenne egy kicsit
vigya'zva haszna'lni.
Sa'ndor
|
+ - | Valaszok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
NPA irja:
>Megis mi volt az? No mert volt azidoben ket holocaust is. Farkas megis
>melyikre gondolt? A nagyobbra, avagy a kisebbikre? Ez meger egy jo vitat.
Nekem nem.
Bruno irja:
>Kedves Gabor!
>Sem ideologus sem tortenesz nem vagyok, de eros ketsegeim vannak
>"a naci ideologia elvben fajuldozesre alapul" kijelentesed ervenyes-
>segere, hiszen tobb, a nemet nemzetiszocializmushoz lenyegileg
>hasonlo fasizmusnal a fajuldozes szinte jelentektelen merteku volt.
Rendben van, pontositok: a hitlerista, szalasista es vasgardista nacikra
gondoltam.
>Amig a fasizmusnak hatalomra jutasa elott van szuksege latszat
>okokra (nem a termelesi valsag, hanem a zsidok, kulfoldiek,
>szomszed orszag oka a bajoknak), addig a kommunistaknak csak
>hatalom megszerzese utan kellett keresniuk latszat-ellensegeket
>(kulakokat, ertelmisegieket, esetleg zsidokat) ha az uj rend nem
>biztositotta a nepnek az igert boldogulast.
A fent mondattal egyetertek, en is ezt akartam mondani, nem sikerult ilyen jol.
irja:
> Akar izolacionista elnoke van az USA - nak, akar sem, az
>PONTOSAN annyira lesz tekintettel a magyar erdekekre, amennyire ezt az
>amerikai erdekek megkivanjak.
A baj ott van, hogy Buchanan megszuntetne minden vamkedvezmenyt (minden
kulfoldi kereskedelmi partnernek). Ez nem tenne jot a magyarorszagi fizetesi
merlegnek, ami amugy sem kituno.
Farkas D. Gabor
|
+ - | Farkas D Gabornak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia,
Egyatalan nem ajanlottam "belso terjesztesre" a FORUM cikkeit. Vagy valahol
mashol olvastad, amit irtam? Mert abban a cikkemben ez nem szerepelt.
A "belso terjesztesre" kifejezessel pedig eloszor (es utoljara) a
Magyar Madartani Egyesulet kozponti lapjaban talalkoztam.
Egyebkent csokollak. Ugylatszik (a gyengebbek kedveert) el kell magyaraznom
meg egyszer azt a cikkemet.
A FORUM-ot valaha is olvasott ember szamara egyertelmu, hogy itt a leg-
kulonfelebb velemenyek jelennek meg es kerulnek utkoztetesre. Ezt annak
koszonhetjuk, hogy a FORUM eredeti celjat es alapveto lenyeget tekintve
moderalatlan, politikai vitaforum.
Az osszes szerzo, valahany cikkeert felelosseget vallal - de kizarolag ezen
a kereten belul. Senkinek nincsen felnivaloja (olorinnak sem) az itt
megjeleno cikkek miatt -
amennyiben nem akad valaki, aki a "szovegkornyezetbol" kiragadja az
adott cikket es mas karara visszael vele, a szerzo ellen folhasznalja. A
lenyeg, hogy ezen a forumon nem terjedhetnek propagandairasok vagy uszito
cikkek, mert nem alkalmas ra. Amennyiben valaki maskent allitja be a dolgot
az valotlant allit. Ilyetenkeppen mindenkinek vallalnia kell a felelosseget
azert amit leir, de nem vadolhato meg massal, mint azzal, hogy az a sajat
velemenye. Ha Farkas D Gabor vagy Karesz vagy akarki mas ugy gondolja, hogy
valaki buntetheto egy olyan velemenyert, amit ertelmes emberek kozti parbe-
szedben hangoztatott, akkor az illeto nem melto az ertelmes emberek kozotti
parbeszedre - de az ertelmes emberek azert azok, mert tudjak: van ilyen is. OK
Hogy mennyire nem terjedhetnek uszito irasok a FORUMon, annak kivalo peldaja
Elek Gabor vagy Balogh Eva esete, akik ezt belatva olyan forumokon mukodnek,
amelyek alkalmasak mas forumok, listak lejaratasara (ha valaki a FORUMon
azt irja, hogy a SZALON "doglodik", vagy "oda csak a FORUMrol levedlett
politikai kretenek irnak", az megmarad ezen a nem tul magas szinvonalon es
inkabb erdeklodest kelt a SZALON irant, mint ellenerzest). Visszafele ez
mar nem egeszen ugyanigy mukodik (ha pl Balogheva leantizza a FORUMot,
SZALONszerte, mindenki helyeslo cikkeket ir hozza, aztan elolvassa az aznapi
FORUMot, hogy valami ertelmeset is olvasson vegre - de azert ez nem ugyan
az, nemdebarugye? :))))
|
+ - | Szekely Zoltan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egyetertek Szekely Zolival:
Isten ovja Magyarorszagot. (|)
Olorin
|
+ - | Faji megkulonboztetes? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1996. jul. 6-i szamaban (5. oldal) a Magyar Nemzet is foglalkozik a nagy
port felvert Czeizel-uggyel. Az ugy lenyege - ha meg valaki nem ismerne - az
hogy az ismert magyar genetikusprofesszor reszt vett magyar gyerekek
kulfoldi orokbefogadasanak elosegiteseben. Az adoptalast az Amerikaban elo,
jelenleg letartoztatasban levo Gati Marianne intezte. Terhes noket
utaztattak ki, akik kinn megszult gyermekuket azonnal orokbe adtak. Czeizel,
a Nemzeti Egeszsegugyi Intezet foigazgatoja cafolta, hogy penzt fogadott
volna el a kozremukodesert, es nem erti, miert van ekkora visszhangja az
ugynek, amikor o errol az ugyrol mar tobbszor is beszamolt a sajtonak.
Czeizel Endre felelossegerol, valamint a dolog moralis es jogi
vonatkozasairol hosszasan lehetne vitatkozni akar a FORUM hasabjain is, de
most nem erre szeretnem a figyelmet iranyitani, hanem a kovetkezo tenyre (es
itt most szo szerinti idezek a napilapbol - nagybetus kiemeles tolem):
"Mint emlekezetes, a Magyar Nemzet junius 28-ai szamaban megirtuk, hogy Gati
Mariannet egyebkent azert vette orizetbe a kanadai rendorseg, mert 1994 ota
terhes magyar noket utaztatott ki Kaliforniaba, ahol FEHERBORU GYEREKEKERT
18 EZER, CIGANYGYEREKEKERT EZER DOLLART FIZETETT az idokozben megszulo
anyaknak."
No comment.
Jalsovszky Gyorgy
|
+ - | Fischer Gyorgynek: nyilt valaszom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt FORUM,
A karpotlassal kapcsolatban irott cikkem miatt kell javitast eszkozolnom.
Abban ugyanis nehany alapveto tevedes szerepelt. Ezt a visszakozast egy
barati-, hogy ne mondjam, atyai-joszandeku helyreigazitas miatt kell
megtegyem, nem kenyszer vagy fenyegetes hatasara (figyelsz Farkas, Karesz,
Elek, Voros, Balogh etc???), hanem az igazsag kedveert.
Ami a karpotlasrol tudhato volt (ugy ertem minden), sajnos nem volt a birto-
komban es be kell ismerjem ehelyt, hogy ennek a sajtotermekek iranti elfo-
gulatlan ellenerzeseim a felelosek. Az uj torveny tervezeterol egyszeruen
egy osszefoglalo hiradasbol ertesultem. Ebbol nem volt vilagos, hogy ponto-
san mirol van szo.
Egyreszt ugyanis nem biztos, hogy az uj torveny egyatalan eletbe lep. Masreszt
korantsem abban a formaban lepne eletbe, mint ahogyan az a hirmusorban sze-
repelt.
Ezert elnezest kell kernem. Az uj karpotlasi torveny a vallasi es faji
alapon uldozotteknek jonne letre, de nem adna vissza az elvett vagyonokat
(mikent azt irtam). Ettol eltekintve tovabbra is fenntartom a velemenyemet,
hogy a jelenlegi kormanynak nem tiszte a holocaust aldozatainak jovatetele es
kulonosen nem lenne helyenvalo a vallasi vagy faji alapon uldozottek karpotlasa
a kommunizmus aldozatai kozul, hiszen azok egyszerre es minden megkulonboz-
tetes nelkul kaptak mar karpotlast. Annak sem volt sok ertelme, amit leirtam,
hogy a holocaust utan kaptak karpotlast az aldozatok az otvenes evekben. Nemet-
orszag fizetett ugyan jovatetelt de ez ugyan az. Fonntartom allitasomnak azt a
reszet, hogy szerintem nem helyenvalo ez az uj torveny (amely a holocaust al-
dozatainak jovatetelet szorgalmazza). Talan csak ismereteim hianya miatt, de
nem tudok rola, hogy a negyvenes evekben NEM faji es NEM vallasi alapon kart
szenvedetteket barki is karpotolni akarna, tehat valahol az egesz dolog nemileg
diszkriminativ. Nem beszelve a meg regebbi idok karvallottjairol - es a sor
bevegezhetetlen.
Olorin
Alapvetoen azert nem tartom helyenvalonak az uj karpotlast, amiert mar az
elsovel is bajaim voltak (noha reszesultem benne). Mar az elso karpotlas
is akkor lett volna csak elfogadhato es valoban jovatetel, ha erkolcsi
vonzatai joval radikalisabbak. Arra gondolok, hogy mondjuk az MDF meg-
tagadta volna a kommunistak altal folhalmozott adossagok visszafizeteset,
vagy elerte volna, hogy ne kerulhessen sor Horn Gyula megvalasztasara, a
kommunista restauraciora. Ami azota es akkor a karpotlas korul vegbement
mind-mind hitelet vette az elso karpotlasi torvenynek es ezekutan hiaba
volt nehany talpig becsuletes ember, akik probaltak etikai es moralis
hatteret adni az ugynek. Felek, hogy az uj karpotlasi torveny ugyanigy
hiteltelen es ennek egy jele elmondhatatlan megkesettsege is. Talan meg
kellene tanulni, hogy a tortenelmunkkel ne kulsosegekben nezzunk szembe,
hanem valoban. Akkor igaz es hiteles lenne a jovatetel akar a kommunizmus
akar a nacizmus uldozottjeirol es igazsagtalansagaitol szenvedettekrol
van szo. De addig? Addig ez az egesz inkabb a nemzet szegyene, mint tisz-
tessege es nem jovatetel hanem ujabb megalazas, kigunyolas.
|
+ - | Menger es Polanyi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Karsai Tibor, Tisztelt FORUM!
Eloszor is roviden Tibornak annyit szeretnek irni, hogy a
hatarhaszon es a gazdasagi matematika szereperol Menger elmeletenek
tovabb fejleszteseben magam is indokoltnak tartottam egy
kiegeszitest, ettol csak a sorlimit tartott vissza. Osszesegeben az
lett volna a konkluziom, hogy az azota keletkezett kozgazdasagi
elmeletek tulnyomo resze nem lepett ki azokbol a keretekbol, amelyet
Menger elso konyveben felvazolt.
Polanyi abban latja Menger masodik konyvenek jelentosget, hogy
ramutat arra, hogy az elso konyven alapulo elmeletek nem jelentik a
kozgazdasagtan legaltalanosabb elmeletet. Polanyi sajat munkassaga es
a gazdasagi antropolgia is ebbol a gondolatbol bontakozott ki. Ezert
koncentralt a olyan gazdasagokra, amelyek a piacgazdasagok elott
mukodtek, es a gazdasagot mas elvi alapokon szerveztek meg. A
gazdasagi antroplogia eredmenyei alapjan azonban vannak olyan
tanulsagok, amelyek a mai korulmenyeink kozott is figyelembe veendok.
Ezek kozul csak megemlitenek nehanyat, egyenlore kulonosebb tagalalas
nelkul. Feltuno, hogy inflacio, adossag valsag, penz is piaci
viszonyok nelkul is letrejohet. Fontos tovabba kiemelni, (bar ezzel
most sokadszor ismetlem onmagam), hogy az emberi tevekenysegnek a
penzen kivul mas mozgato rugoi is vannak es biznyos tevekenysegi
korokben ezek sokkal hatekonyabbak, mint a piaci viszonyok, amelyek
esetleg eppenseggel irracionalis donteseket kenyszeritenek ki. Ez
utobbi kategoriba sorolom az oktatast, az egessegyugyet es a
tudomanyos kutatast. Ez utobbi vonatkozasaban kulonosen feltuno, hogy
a tudomany muveloit nem az anyagi haszonszerzes motivalja. Szamukra a
penzvisznyok mar csak akkor kerulnek a kepbe, ha a penz hianya
gatolni kezdi oket hivatasuk gyakorlasaban. Sajat gondolataomkent
szeretnem hozza tenni, hogy a piaci elvek ugyanakkor nem kepesek
motivalni a tudomanyos haladast. Ennek hianyaban viszont elmerad a
technikai fejlodes, ami zsakutcaba jutatja az adott tarsadalmat.
Kedvenc peldam az osszehasonlitasra a romai es a gorog tudomanyossag.
A gorog tudomany feltunoen ujjitokedvu volt es kreativ. A romai
tudomanyt viszont sokkal inkabb mernoki jellegu volt es az
laklamazasra koncentralt. A vilag mai tudomanyos eletben az amarikai
tudomany iranyitasa alatal felvazolt trendek abszolut meghatarozoak.
Sajnalatos modon ez a az iranyitas az olaj valsag utan, szep
fokozatossan attranszformalta az amaerikai tudomanyossagot gorog
tipusubol romai tipusuba.
A piac gazdasag feltetlenul hatekonyabb volt a korabbi, archaikus
palotagzdasgoknal. Fo elonye abban allt, hogy jelentos adminisztracio
nelkul es ezert gyorsan meg tudta szervezni a javak cserejet. Hasonlo
manoverre a komoly tervezesi hatteret igenylo palota gazdasag nem
volt kepes. Mire diplomaciai es egyeb, sokszor katonai eszkozokkel
megszerveztek a hianyzo javak mozgazasat a korulmenyek gyakaran
alapvetoen megvaltoztak.
A nem piaci tenyezok gazdasagi szerepenek a jelenkor
vonatkazasaban is van, ha kevesbe ismert is, elmelete. Andorka Rudolf
nemregiben irt errol a Magyar Nemzetben egy tajekoztato jellegu
cikket. Ezeket a tenyezioket externaliaknak hivjak. Vannak pozitiv es
negativ externaliak. Andorka peldajaban pozitiv externalia a
mehesz, akinek a mehei mellesleg a viragokat is beporozzak, igy ennek
fuggetlenul az eredeti tevekenyseg celjatol, komoly gazdasagi haszna
lehet. Negativ externalia a kornyezet szennyezes, amely az ipari
tevekenyseg nem szandekolt mellek termeke. A piaci eszkozok nem
kesztetnek a kornyezet szenyezes elleni lepesekre. A negativ hatas
nem ott jelentkezik aahol a dontest meghozzak es ha esetleg vissza is
hat a donteshozora, akkor csak sokkal kesobb. Ez utobbi momementum
sejtesem szerint megkulonboztetett figyelmet erdemel. Azok
ateruletek, ahol a piac irracinalis dontest fog kikennszeriteni,
altalaban mindig mutajak ezt a jelenseget, azaz a negativ
kovetkezmeny csak sokkal kesobb hat vissza. Ezt szeretnem analogiba
allitani a palotagazdasg insufficiencajanak egyik lenyeges
kiserojelensegevel, azzal, hogy biznyos dontesi szferakban az
idocsuszas miatt a rendszer mukodeskeptelenne valt. Ez az idocsuszas
jelensege az amely kisero tunete lehet annak, amikor a piaci elvek
olyan teruletre mereszkednek, amely mar nem tartozik az illetekessegi
korukbe.
Bathori Gyorgy
|
+ - | Lassan feny derul a valosagra! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sok ideig - tobb, mint fel evszazadot kellett varni, mig szamos kis
mozaikkocka osszeallitasaval kezd kirajzolodni a II. Vilaghaboru valos
tortenete. Persze, valoszinuleg meg tovabbi sok evtized kell ahhoz, hogy
mindent tisztan lassunk. Arnold Toynbee, korunk talan legnagyobb tortenesze
irta: "A tortenelem a gyoztesek propagandaja". Vagy a magyar Schmidt Maria,
aki azt mondta: Amig a spanyol polgarhaboru megitelese es a vilaghaboru
egyoldalu megitelese nem valtozik, nem beszelhetunk a XX. sz.-i tortenelem
objektiv vizsgalatarol /interju a Magyar Nemzetben/.
Mielott bovebben hozzaszolnek a temahoz, felhivom a figyelmet a Demokrata
c. folyoirat legutobbi ket szamaban /jun.27. es jul.4./ megjelent, a
temat meghokkentoen uj szempontok szerint targyalo, ket reszes irasara.
Zsukov emlekirataiban szerepel, hogy teljes repulogepparkjuk kozvetlen a
hatar menten volt, minden vedelem nelkul, egyertelmuen tamadasra keszulve.
Ido hijan, most meg egy momentum, ami "erdekes modon" evtizedek ota el-
kerulni latszik a kutatok figyelmet. Mint tudjuk, Lengyelorszagot folosztotta
a Hitler-Sztalin paktum. A nyilvanvalo beugratas, abban volt, hogy kozben
Sztalin mar a masik oldal fele is targyalt. 1939 szept. 1.-en Hitler tamadott,
a franciak es angolok annak rendjes modja szerint hadat uzentek Nemetorszag-
nak - Sztalin vart! Majd 17.-en tamadott, de "fura modon" ezutan a Szovjet-
unionak kuldendo, szerzodeses kotelezettsegbol fakado angol - francia
haduzenet elmaradt! Persze, hiszen, korabeli kozlemenyek szerint, Lengyel-
orszag addigra "megszunt letezni"! Szo, ami szo, jol behuztak a csobe Adolfot!
Arrol, hogy miert kenyszerult a mindenki szamara teljesen abszurd es
remenytelennek latszo ketfrontos haboruba, majd a kovetkezo reszben, illetve
lasd az "ajanlott olvasmany". Kiraly Miklos
|
+ - | Afonyanak a kadarista rendorsegrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Orulok, hogy egyetertunk:: egy nem demokratikus rendszerben akkor is felni
szoktak az emberek, ha erre maskulonben semmi okuk nem lenne.
Kerekes Peter
|
+ - | Demografiarol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Meszaros Laci es mindazok kedveert, akik meg vannak gyozodve, hogy egy
gazdasag nepesseg-eltarto kepessege csupan mennyisegi kerdes,
osszeallitottam egy kis tablazatot olyan orszagok gazdasagi adataibol, ahol
az aktiv lakossag letszama alacsonyabb a magyarorszaginal. Ily modon
szeretnek peldakat adni arra, hogy az egyre csokkeno mennyisegu aktiv
lakossagnal milyen teljesitmenyek lehetsegesek. Kulonos figyelmet kerek az
utolso ket peldara, amelyben arra a kerdesre is talalhatunk valaszt, hogy
adott esetben mekkora aktiv nepesseg kell 189.000 ember eltartasara.
Forrasul a Tenyek konyve '93 volt keznel, amelyben az adatok '91-bol vagy
'92-bol valok.
Jelmagyarazat:
A: A 15-59 eves korosztaly aranya a lakossagban (%). Ez megkozelitoleg
azonos a aktiv nepesseggel, de legalabbis egyseges a peldakban.
B: Az adott korosztaly letszama (millio fo)
C: Az altaluk termelt GDP (milliard USD).
D: Az adott korosztaly "magyar-eltarto" kepessege (millio fo). Azaz ezzel a
teljesitmennyel hany embert kepesek eltartani az 1992-es magyarorszagi
szinten (GDP: 3400 USD/fo)
Orszag A B C
D
Magyarorszag 61,4 6,347 35,4 10,3
> -----------------------------------------------------------------------------
--
-
Gorogorszag 61,1 6,274 69,0 20,3
Portugalia 59,9 6,212 67,3 19,
8
Belgium 61,7 6,156 198,7 58,
4
Svedorszag 59,0 5,045 237,4 69,8
Ausztria 62,1 4,881 160,7
47,2
Svajc 63,7 4,377 231,1
67,9
Dania 62,5 3,216 128,7
37,8
Finnorszag 62,9 3,144 134,4 39,5
Izrael 55,3 2,666 46,0
16,3
Norvegia 59,9 2,540 105,9 31,1
Uj-Zeland 61,9 2,121 44,8 13,
1
Irorszag 54,5 1,920 46,0
16,3
Szingapur 68,4 1,896 40,1 11,
7
> -----------------------------------------------------------------------------
--
-
Liechtenstein 68,3 0,020 0,6
0,176
Monaco 56,3 0,016 2,2
0,647
Nekem csak annyi hozzafuznivalom lenne, hogy nem csak a gyereknemzesben
vannak meg tartalekaink.
Koszonom a figyelmet:
Kerekes Peter
|
+ - | Forum 2044 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Lehet, hogy nem volt felnivalo a kadar rendszerben a rendorsegtol, de
teny, hogy sokan feltunk. Amint ez a felelem oldodott, a rendszer is
elolvadt - errol szolt a nyolcvanas evek vege. Tehat ne feljetek!
Surjan Laszlo
|
|