Kedves Diana, es tobbiek,

  En itt elolvastam az erveket pro es kontra. Sok minden igazsag volt
sokban. Egy aprobb felreertes tisztazasa: Csernobilt ne igazan hozzuk
fel peldanak, mert azon pletyik alapjan amit hallottam (diploma, stb.)
Csernobilban sok minden volt, valoszinuleg polgari reaktor is, de
ami durrant egy szep nagyot, az esetleg, netalantan, stb. katonai
volt. Tovabba NEM atomrobbanas tortent, hanem tulmelegedett es
a hutorendszer goze robbant fel, es a moderalo grafit gyulladt meg.
Pakson tudtommal mas tipusu reaktor mukodik, megpedig viz moderatoros.
Ez annyival jobb mint a grafitos, hogy ha megszaladna (szerb szabotor),
akkor melegedni kezd, viz kitagul, kevesbe moderal, reaktor leall.
Nem kell semminek 'mukodnie', semmi biztonsagi rendszernek, hogy 
lealljon. Abban egyetertek, hogy olyan technika nincs, ami 100%-ig
mukodik.
  Lenne viszont egy megjegyzesem. Az addig nagyon szep, hogy itt
most vitatgatjuk, hogy jo-e az atom vagy nem. Most megmondom, hogy
nem. Bizony az sem tokeletes. A tipikus zold megkozelitest viszont
nem szeretem: mutassuk be, hogy milyen rossz valami, tegyunk bele
nagy adag sziruppot (erzelmi hataskeltest), es inditsunk hadjaratot
ellene. NE! Ne azt mutassuk be, hogy rossz. Azt mutassuk be,
hogy ROSSZABB! Eg es fold, uraim (holgyeim). Mi a helyzet a tobbi
modszerrel. Milyenek az alternativak? Bos? Avagy masutt tervezzunk
egy vizieromuvet? Hoeromuvek? Kis mokusok (uraim, nincs annyi
foldimogyoro a vilagon). Roman modszer (ennyi van, tobbet nem kaptok)?
Nem tudom. Tenyleg nem tudom. 
  Pelda: hoeromu. En voltam Dunaujvarosban a kohoban. A por cm/nap
egysegben merendo. Ha valsztanom kellene, hogy ott dolgozzak, vagy az 
orosz rulett kozott, en az utobbit valasztanam. Zoldek riogatnak,
hogy uveghazhatas (es igazuk van). Akkor megsem kellene egetni...
A hoeromuvek sugarterheleserol tan ne is beszeljunk. Ugyanok a
radioaktiv patakok lesznek, csak sokkal elobb, mint az atomenergia
eseten.
  Egy utolso gondolat (kezd hosszu lenni): ha a tobbi alternativa
(realisak, konyorgom!) a faj kipusztulasaval fenyeget hosszu tavon,
az atom meg azzal jar, hogy X % valoszinuseggel, de akkor viszont
szazszorosan kipusztitja a fajt, akkor en bizony azt mondom, hogy 
legyen atom, es legalabb adjunk eselyt a tulelesre. En nem tudom
a veszelyeket. Szeretnem tudni. Vannak szagertok a vonalban, akik
TUDOMANYOSAN el tudjak mondani, hogy mi mennyire veszelyes (pl.
hany ember halt meg vizieromu balsesetek [gatszakadas] kovetkezteben per
megtermelt megawattora)? Demokracia? Ugyan mar. Az atlag embert
barmi veszelyerol meg lehet gyozni, es o az aki szavaz. Arrol
nehez meggyozni, hogy valami nem igazan veszelyes (lasd oriasi
koponyak kepevel riogatas).

Sz. Gyula

Kollegakkal beszelgetve vita alakult ki arrol, hogy a szamsor 0-val vagy
1-gyel kezdodik.  Az 1-gyes mellett ervelok (e sorok iroja is) ervkent
tobbek kozott a romai szamokat hoztak fol - marmint hogy ott nincs is 0.
Kerdeseim a kovetkezok:
I.   Akkor most mivel is kezdodik a szamsor?
II.  Van e a romai szamok kozott 0?
III. Apropos romai szamok: hogy fejezik ki a tortszamokat?
IV.  Hogy fejezik ki a negativ szamokat; sose lattam (-) jel utan romai 
     szamokat leirva.
V.   Egyaltalan mire es hol hasznaljak/tak a romai szamokat azon kivul, hogy 
     bizonyos  helyeken (pl. Magyarorszagon is) a honapokat, emeleteket igy 
     jelolik, valamint a filmek vegen a gyartasi evet szoktak igy jelolni 
     (amit persze sose lehet elolvasni mert olyan gyorsan lepereg).
VI.  Az arab szamok elnevezese honnan ered? (ugyanis tudomasom szerint az
     arabok nem "arab" szamokat hasznalnak)?
VII. Az 1000 (=M) utan hogy vannak tovabb a szamok?  Akarhogy is kutatok 
     emlekezetemben, nem birom az 5000-t, 10000-t stb. megtalalni.
VIII. Az 1994-et akkor hogyan is irjuk?  MCMXCIV ; nem vagyok benne biztos, de
      az (1000 + 900 + 90 + 4) a romai szamok logikaja szerint M + CM+ XC + IV
      lenne.  De nem lenne e logikusabb (vagy egyszerubb) az 1994-et igy 
      jelolni:  MXMIV (vagyis az elso ezres utani XM azt jelentene, hogy a 
      kovetkezo ezresbol 10-et kell levonni, vagyis 990).  Persze ha ez igy 
      lenne, akkor a legtobb szamot tobbfelekeppen lehetne irni, ami viszont
      matematikailag nem lehetseges (???) 
Udvozlettel
Konczey Kinga

Meg tudna e valaki mondani az ismertebb magyar borok nevenek eredetet.
Nehany persze egyertelmu, mert a szolo fajtajarol van elnevezve (Kekfrankos,
Zweigelt, rizling, stb).  A kerdes onnan ered, hogy miota itt vagyunk
allandoan "cikizzuk" az ausztral borokat (amik egyebkent meglepoen jok), es
minden alkalmat megragadunk, hogy a magyar borokat dicserjuk.  Nemregiben
egy osszejovetelre 3 uveg magyar borral allitottunk be (Tokaji Aszu, 
Badacsonyi Szurkebarat es Egri Bikaver).  Miutan az utobbi uvegen angolul
szerepelt a felirat (BULLBLOOD - nem valami etvagygerjeszto !), ertheto
okokbol meg kellett magyaraznunk a nev eredetet (hogy egyaltalan hajlandok 
legyenek megkostolni).  Kinunkban kitalaltunk egy sztorit, hogy 
... Eger kornyeke...torok megszallas... nem lehet alkoholt fogyasztani...
a helyiek megse birtak bor nelkul...kitalaltak, hogy ez nem bor, hanem a
bikanak a vere... 
A Szurkebaratot is meg kellett ezek utan magyaraznunk (bar az csak magyarul
szerepelt az uvegen, igy akarmit hazudhattunk is volna - a fentiek utan mar
ugyse tudtunk volna nagyobb szentsegtorest elkovetni...) Na de arra egy
konnyebben hihato tortenetet mondtunk a kornyekbeli szerzetesek (baratok) 
csuhajanak szurke szinerol.
Szoval mindezek utan hogy is van ez?  

Egyebkent csak mellekesen a magyar borexport hatekonysagarol annyit, hogy
fillerekert van elkotyavetyelve.  8-9 AUD korul fizettunk egy uvegert, ami
amugy a legkozonsegesebb borok arkategoriaja...
Konczey Kinga

A napokban egyszerre olvastam el vagy ket het Tipp-termeset, es meglehetosen
sok ausztral vizumkerdessel foglalkozo levelet talaltam.  Mivel jelenleg egy 
jo fel eve tarto vizumprocedura kellos kozepen (remelem mar azon tul) tartunk, 
reszletes, es naprakesz informaciokkal rendelkezunk.  A potencialis csapdak 
nagy reszebe bele is estunk majd ki is kecmeregtunk beloluk, igy ha meg
aktualis, a lenyeg:
Az biztos, hogy turistavizummal nem lehet dolgozni - meg lehet ugyan probalni
feketen, de nagy a riziko - en nem tennem.

Munkat vallani ket fajta vizum birtokaban lehet: az egyszerubb, ha valakinek 
PERMANENT RESIDENT vizuma van, ezzel barlyen munkat vallahat, es egy-ket  
kiveteltol (utlevel, szavazati jog...)eltekintve minden szempontbol az
ausztralokkal egyenrangu jogokat elvez.  Igenam, de az ilyen vizum 
megszerzesenek nagyon szigoru feltetelei vannak.  Csaladegyesitesen (ide 
hazasodas; mar allamporgarsagot szerzettek szuleinek kihozatasa, stb) kivul
munkavallalasi celbol csak bizonyos (es nagyon szukkoru) szakmakban lehet
megszerezni (ha jol tudom ide tartoztak olyan hianyszakmak mint apolono,
banyaipari mernok (?)...), valamint egyetemi oktatok. De a foglalkozasok kore
valtozik.  Mindez csak akkor, ha a foglalkoztatas biztositva van (vagyis 
legalabb 3 evre szolo szerzodese van a delikvensnek), es a (leendo) munkaltato
bizonyitja, hogy palyazatot irt ki de nem talalt megfelelo helyi jelentkezot 
(ezt persze mint valaki elottem mar leirta - bocs, mar letoroltem, nem tudom 
ki volt - viszonylag konnyen kijatszhato).  Es persze ha egyszer mar megvan
a permanent residency, akkor mar oda mehetsz dolgozni, ahova akarsz, nincs
semmi megkotes.
Szoval gyakorlatilag egy pontrendszer van, bizonyos szamu pontokat lehet kapni
ausztral csaladtag; hianyszakma; minnel magasabb iskolazottsag; minnel 
alacsonyabb kor eseten (vagyis ha van egy ausztral testvered, egy hianyszakmad,
egy PhD-d es meg csak 25 eves vagy, akkor nyero lehetsz - felteve hogy allast
is talalsz es tokeletesen egeszseges vagy). 
Mindezek utan egy baromi bonyolult 30 oldalas kerdoivet kell kitolteni az
egesz csaladra, mellekelni minden letezo iratot (a katonai sorkotelezettsegbol
valo vegleges elbocsatast igazolo papirig bezarolag - ez nem vicc), es a
csalad minden tagjanak atesni egy mindenre kiterjedo (+ AIDS, Hepatitis,
tudorontgen...) orvosi vizsgalaton.  Ha barmi egy kicsit is elter a normalistol
akkor kulon szakorvosi velemenyt mellekelni (pl szemuvegesek szemeszeti szak-
orvosi velemenyt, picit magasabb a vernyomasod a normalisnal akkor kulon
kardiologiai velemenyt, stb).  Ez persze mind ido es penz.
Es ha mindez megvan akkor varni, es varni es varni... Ja es persze egyaltalan
meginditani a procedurat 800 $-ba kerul, az orvosi vizsgalatok meg vagy 
tovabbi 500 $.

A masik lehetoseg a TEMPORARY RESIDENCY, ami adott idore szol (vagyis  
ameddig munkeszerzodesed van, vagyis altalaban 3 evig).  Ezt konnyebb megkapni,
bar a fentiekben leirt procedura nagyon hasonlit.  Szinten csak hianyszakmakban
lehet kapni es a munkahelynek igazolnia kell, hogy helyit nem talalt, es az
orvosi vizsgalaton is at kell esni.  
Az elvezett jogok kore szukebb sokkal:
Nem jar csaladi potlek, szocialis tamogatas, munkanelkuli segely (ezutobbi 
logikus is, hisz csak addig maradhatsz, amig a szerzodesed szol, vagyis amig
van munkad).  Ha lejar a vizum, nem meghosszabbitani kell, hanem ujat kerni,
ami a fenti procedura teljes megismetleset jelenti.  Es persze csak azt lehet
dolgozni, ahova eredetileg megkapta a vizumot.
VISZONT !  Jar erre is a Medicare, vagyis a betegbiztositas (ami mellesleg 
nagyon jo).

Lehet tovabba tanulo vizummal is jonni, ami bizonyos hatarig megenged
munkavallalast. Az utobbi ket  vizumot ossze lehet kotni "work
limitation"-nal ami annyit tesz hogy nem negyon lehet munkahelyet
valtoztatni. A Permanent residency vizumra ket ev utan allampolgarsagot
lehet kerni amit altalaban megis adnak.

Szoval, ha valaki ide akar jonni dolgozni, nincs mas dolga mint figyelni a
palyazatokat (a jobb egyetemi allasok megjelennek nemzetkozi folyoiratokban 
is).
Na nem elek vissza a nagytobbseg turelmevel, barmilyen tovabbi kerdesre 
szivesen valaszolok maganlevelben.
Konczey Kinga

Tisztelt TIPP-tarsak,

Az atomenergiarol szolo (igen tanulsagos) vitahoz kapcsolodva ket aprosagot
szeretnek megemliteni. Az informaciok Prof Althaus-tol (Universitat Karsruhe)
szarmaznak. Az illeto a EC egyik, a geotermikus energiaaval foglalkozo
bizottsaganak (vagy valami hasonlo nevu intezmenynek) egy oszlopos tagja, s a
napokban tartott nalunk egy eloadast a geotermikus energia hasznositasi
lehetosegeirol.

Miutan a geotermikus energiat mostanaban az a mitosz kezdi ovezni, mint ami
annak idejen az atomenergiat, fontosnak tartottam idezni az alabbiakat:


1. Olyan esetben, amikor nem valami termeszetes gozkutat, vagy hasonlot
hasznalnak energianyeresre, a rendszer ugy mukodik, hogy egy kuton vizet
injektalnak egy un (HDR - hot dry rock) rendszerbe melynek homerseklete
250-300 celsius, majd a repedeseken atszivargo es felmelegedett vizet vagy gozt
egy masik kuton visszanyerik. Namarmost, a viz a felszinen hideg, lent pedig
meleg, ezert a legtobb asvany oldhatosaga ez utobbi esetben sokkal nagyobb.
Amikor azutan a viz a felszinre kerulve kihul, egy sor asvanyra nezve
tultelitett lesz, s ezek az asvanyok szepen kivalnak. Sajnos ezek az asvanyok
lehetnek meglehetosen baratsagtalanok is (pl halit, gipsz stb, melyek azutan
belekerulhetnek a talajvizbe es igy tovabb). Egy kisebb eromu igy azutan nehany
honap alatt annyi mellektermeket produkal, ami egy kozepes szenbanyanak is
becsuletere valna tiz evi termeles utan. Egy igen gazdasagosan mukodo eromuvet
be is kellett emiatt zarni, ha jol emlekszem Gorogorszagban.

2. Az emlitett HDR rendszerek leggyakrabban granitplutonok, meg hasonlok. A
kioldodo asvanyok esetenkent jelentos radioaktiv anyagot is tartalmaznak. Egy
atlagos geotermikus eromu ezert normal!!! uzemmenet eseten olyan radioaktiv
terhelest jelent a kornyezetere, amely szint eseten egy atomeromuben mar reg
vijjognanak a szirenak, es atomeromu-ellenes aktivistak interpellaciot
nyujtananak be a Biztonsagi Tanacsnal.

A fenti ket aprosaggal csupan arra szerettem volna felhivni a figyelmet, hogy
azert mert valaminek a veszelyesseget nem harsogjak e mediak, nem feltetlenul
jelenti azt, hogy az illeto dolog veszelytelen. 

Tisztelettel:

		Matyas Janos

Nehany valasz:

Tamas>

> Ne keverd a dolgokat ossze-vissza, mint Diana tette. Engem nem tud erdekelni,
> hogy amerikaba mit es hogyan ereznek az emberek az atomeromuvel kapcsolatban,
> mert nem vezet sehova, maradjunk csak szepen Magyarorszagnal.
> Egy ket kesz teny, ami ellen nem tud senki tenni semmit:
      
     [.. paksi gyakorlati problemak..]

Nem egeszen ertem, hogy mit kevertem ossze szerinted... En egy arva kukkot nem
irtam Paksrol, hanem az eromuepeites altalanos filozofiajarol fogalmaztam meg
nehany mondatot. Hogy az aztan hogyan megy at a gyakorlatba, az egy mas kerdes,
es pont az altalam megfogalmazottak miatt lehet, hogy epp az uj blokk lesz
a jo megoldas (pl. a kozvelemeny jobban elviseli, mint a megnovekvo csokkeno
eletszinvonalat, az allami tobbletkiadasok miatt egy kornyezetbarat energia-
program eseten), de ezt en nem tudom.

> Az evszazadokig valo tarolas technikailag nem olyan bonyolult dolog, mint
> amilyennek lefested. Az egyiptomiak is egesz jol tudtak tarolni a farao-
> hullaikat.

Na latod epp ez a hit kerdes. Nem biztos, hogy mindenki szeretne, hogy 
Piramis meretu tarolok legyenek, es lehet, hogy csak ugy lehet megoldani


> Hinni az emberek a templomban szoktak, Diana. Egy mernok vagy meg tud ter-
> vezni valamit, vagy nem. Kiszamolja, hogy osszedol, vagy nem. A tervezo-
> asztal nem oltar. A hozzanemertok szoktak hinni vagy nem hinni a dolgokba,
> mint nagyanyam az elektronyossagban.

Tevedes. Lehet, hogy a mernok kiszmolja, de az, hogy en aztan elhiszem neki,
az igenis hit kerdes, es nem kell hozza templomba menni. Teljes mertekben
felvallalom, hogy nem vagyok atomhulladek-szakerto, de en is szavazok,
nem csak ok.

Azonkivul nem csak abban kell hinnem, hogy amit most megterveztek, az jo, 
hanem abban is, hogy amit most meg nem tudnak megcsinalni, azt majd X ev mulva,
amikor mar tenyleg kell, akkor majd meg tudjak. Tobben hivatkoztak arra,
hogy lehet hogy ma meg nem teljesen olyan a technologia, amilyennek szeretnenk,
de 20 ev mulva az lesz. Na hat ez aztan abszolut hit kerdes.

-----

> Felado : 


> 	- Egy 100%-ig gazdasagi/technikai kerdest erezmi alapon eldonteni
> enyhen szolva teljes badarsag!

Harom sorral feljebb irtad, hogy  nem lehet a dolgot politikamentesen 
megitelni. Akkor a politika most gazdasag, vagy technika?

> 	- Finoman kifejezve naivitasra utal az a gondolat, hogy "ha a
> kozvelemeny nem akrja, nem is lesz...". Furcsa, hogy egyesek nem veszik eszre
,
> hogy a "kozvelemeny" nem egy veletlenul formalodo, szubjektiv valami, hanem
> ideologiak, orszagok, csoportok erdekein alapulo "programozas" eredmenye.
> (Tv, mozi, "irodalom", ...) Ha az erdekek azt kivannak, a Diannak
> lelkesednenek a legjobban az "atomert", mert tiszta, megbizhato,
> gazdasagos, "alternativ" energiahordozo, szemben a piszkos,
> budos, levegoszennyezo, bizonytalan forrasokra epulo stb.
> olaj/szen-nel szemben (Es ez nem csak "atom" ugyekben van igy!)

En nem vagyok ilyen uldozesi manias, es nem gondolom, hogy Diana velemenye
a "sotetben tevekenykedo titkos erok" erdekeitol fugg. Igenis az a velemenyem,
hogy a kozvelemeny fontos ebben a kerdesben. Abban teljesen igazad van, hogy
a kozvelemenyt sokminden formalja.. peldaul mi is eppen ezt tesszuk mindannyian
a TIPP-en. Es megha nem is lenne igy... megha "programoznak" is a kozvele-
menyt... Ajanlom figyelmedbe a FIDESZ 1988-as jelmondatat:

"Tegyunk ugy, mintha jogallamban elnenk"

Vagyis tegyunk ugy, mintha sajat szubjektiv velemenyunk lehetne, tegyunk
ugy, mintha azt szabadon kepviselhetnenk.. es ha elegen teszunk igy...

udv,

Gabor

ui: bocs kicsit hosszu lett.

Kedves TIPP olvaso,

Majus 29/30 korul szeretnek felesegemmel Hollandiabol Marosvasarhelyre
(Erdely, Romania) utazni. Ha valaki tud 2 szabad helyet, illetve
elhozna akar csak Magyarorszagig, kerem irjon 
   majus 13-ig az  ,
   majus 13-tol a  
cimre. Koszonom.

Horvath Sandor
Marosvasarhely

Kocsis Tamas irja:
> B. KELL hozza epiteni egy hulladektarolot (nezd, felolem a jugoszlav hatarnal
> akar a Dunaba is onthetik, en nem fogok tiltakozni)

Hat teged meg honnan a francbol szalajtottak? 
De legalabb oszinte vagy...

Szilard Agi

Hatha valaki...


TITLE:  Scientific Specialist or Scientific Programmer
DEPARTMENT:  Pittsburgh Supercomputing Center
             Carnegie Mellon University

The Pittsburgh Supercomputing Center intends to undertake significant
activities in the area of digitial libraries.  That is, we intend to
make available via the internet large scientfic datasets, in a number
of fields, exploiting our hierarchical mass storage systems, our
supercomputers and our high-performance network efforts.  In this
connection we are looking for a highly qualified individual to work in
development of scientific database software and systems.

This position will involve development of database software,
especially for very large scientific datasets, creation and/or
acquisition of those datasets, and consultation with PSC users and
staff relative to questions of database design.  The Center already
maintains a number of protein and gene sequence databases and wishes
to extend its offerings to other areas in the biological sciences as
well as to the physical and social sciences.  These databases will
include images as well as text and numerical data.  The incumbent will
work closely with persons in the visualization and mass storage areas
as well as with the biomedical group.

The Pittsburgh Supercomputing Center is a national leader in
computational science including discipline specific applications.  An
extensive library of applications programs is augmented by software
development activities in distributed computing, and scientific
vizualization as well as in scientific computing.

QUALIFICATIONS: An advanced degree in computer science, information
science or a laboratory science; a Ph.D. is desirable.  Knowledge of
database methodologies and experience in building database systems for
large scientific datasets is required.  Understanding of
object-oriented design is highly desirable.  Exposure to supercomputer
architectures including vector processor and massively parallel
systems is desirable.  Experience with several of the following is
required: C, C++, Fortran, Unix, HDF, netCDF, Sybase, X-Windows.

TO APPLY:
Send your resume and a cover letter which mentions "scientific
databases" to

Dr. Frank C. Wimberly 
Scientific Applications Coordinator
Pittsburgh Supercomputing Center
4400 Fifth Avenue
Pittsburgh, PA 15213

or by e-mail



-- 

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 ___gabor___O / O

kedves tippelok /a valasztasok eloestejen/

ha lenne valakinek olyan IGES formatumu fajlja amelyik IGES entity 126 es
128-at tartalmaz /NURBS curve, NURBS surface/ es el tudna nekem kuldeni
ftp-vel, az igen nagy segitseg lenne. minel nagyobb NURBS-ok erdekelnenek,
a konkret felulet lehet akarmi /WC csesze, auto stb/.
kosz. 

Kedves TIPPelok, akik most versenyautocskaznak!

   Elso soraim Kiss Csabahoz szallnak, aki szerint nem az uj
szabalymodositasokat kell okolni Senna halalaert. Valo igaz, hogy a
csillogo-villogo fedelzeti szamitogepekre csak a nagyagyuknak telik, a kis
csapatoknak meg nem. De azt sem art megfigyelni, hogy a kis csapatok kozul
atlagosan mennyi szokta befejezni a versenyt... A legtobbjuk meg joval a
verseny vege elott kiesik ilyen-olyan okok miatt: a technologia hianya miatt.

   A nagy csapatoknak van penze biztonsagos kutyuroket beletenni a gepekbe, a
pilotak ezert nem estek ki, ezert erezhettek magukat nagyobb biztonsagban.
Egeszen ez ev elejeig.

   Valo igaz, hogy a szabalymodositasok kellemetlenul tarsulnak azzal a
tennyel, hogy a kocsik meg mindig gyorsabbak, mint elozo evben. Mi a
megoldas? Irjuk ki a Hungaroringre, hogy "max. 180 km/h" ??? Akkor hova tunik
a versenyzes szelleme ?

   Sennarol csak annyit, hogy amig Angliaban hivatalosan meg nem vizsgaljak a
kocsi fekete dobozat, addig en nem merek talalgatasokba kezdeni. Videon nekem
megvan az eset, s itt egyaltalan nem latszott, hogy Senna felrehuzta volna a
kocsit az enyhe balkanyarban. A palya egy pontjan a kocsi egyszeruen elhagyta
az idealis ivet.

   Imre OLAJOS
   

..eromuvek kapcsan: talan erdemes elgondolkodni azon, hogy a jo az atomeromu
vagy nem jo tipusu vitakban a legkritikusabb kerdes nem is az, vajon
tenyleg jo-e az atomeromu vagy nem, hanem ki es hogyan donti ezt el, "ki
mondja meg", amint azt sajnos otthon sokaig kifejeztuk.

Halvanyan emlekszem szukos informatikai tanulmanyaimbol, hogy jo az, ha a
dontest azok, akkor es ott hozzak meg, ahol a legtobb es legpontosabb
informacio rendelkezesre all.  Amennyiben kisvasut-modellrol lenne szo,
senki nem fog tiltakozni, ha kizarolag mernoki dontesrol van szo.  Akkor
sem fog senki tiltakozni (mas okokbol), ha a dontest valamilyen
megaprojectre egy kvazi-gyarmati vagy abszolutista kozponti hatalom hozza. 
Ha elfogadjuk a reszveteli demokracia jatekszabalyait (nem csak nemzeti
hanem - legalabbis elvben - nemzetkozi szinten is, tehat IGENIS SZAMIT,
HOGY MOHACSNAL SE KERULJON RADIOAKTIV HULLADEK A DUNABA), akkor varhato,
hogy a dontesi mechanizmus nehezebb lesz, hosszabb, viszont objektivebb (a
mernoki objektivitas - sajnos - csak RESZE a kepletnek).  Kozmondasos az
ipari forradalom expanziv fazisabol velunk maradt "Father Knows Best"
dontesi elv, pl.: "Here is our power generating station.  Trust us.  This
is EXACTLY what you need.".

Hogy jobban a TIPP-be illo "megfoghato" otlettel is szolgaljak:  nemreg
talalkoztam egy donteshozatali mechanizmussal, ami elmeletileg lehetove
teszi, hogy pl. egy veszelyeshulladektarolot arra a helyre epitsenek,
amely a tarsadalom egesze szamara optimalis.  Amirol szo van az az un.
Clarke-Groves mechanizmus.  

Tegyuk fel, hogy X hulladektarolo megepitese szukseges a tarsadalom
szamara, es nyilvanvalo, hogy a megepites az adott helyen bizonyos merteku
karos mellekhatasokat fog okozni.  A karok kompenzalasakent az epitteto
anyagi kompenzalas fizetesere kotelezett, s igy abban valik erdekeltte,
hogy a technikailag megfelelo helyszinek kozul ott epitsen, ahol a varhato
kompenzacio a legalacsonyabb.  Mivel nem varhato el, hogy a kompenzacio
nagysagat az epitteto objektiven meg tudja allapitani a resztvevo
helyszinek szamara, szukseges a illeto helyszinek (pl. telepulesek)
megkerdezese: mennyi kompenzaciora tartananak igenyt a letesitmeny
elfogadasaert.  

A hagyomanyos egyszeru ajanlatkeres nem fog mukodni, mert a telepulesek
vagy alul- vagy folulbecslik a kompenzacio-igenyuket, attol fuggoen,
ellenszenvvel vagy rokonszenvvel viseltetnek-e a letesitmeny irant.  A
kerdes tehat az, hogyan lehet a leheto legtorzitatlanabb ertekeket
megtudni.  

A, B, C harom telepules, akik megfelelnek a project megepitesere.  

Mi a modszer?

Ez itt a reklam helye, remelem a legizgalmasabb resznel, ido hijan hetfon
vagy kedden folytatom a modszer leirasat, de ha valakinek van otlete,
hogyan lehet a kerdest megoldani irja meg vagy a TIPP-be, vagy nekem
kozvetlenul, hatha meg valami ujat is kitalalunk.  Diktatorikus es
monoteista ill. monodiszciplinaris megoldasok ugy velem, "hideg" iranyban 
keresgelnek, bar termeszetesen e VELEMENYEKNEK is tere kell hogy legyen. 
Ha nem lesz jobb otlet, marad a Clarke-Groves meghanizmus (puskazni nem er,
bar megbocsatott).

Laci

hogy valaki azt irta, hogy tole ugyan a Dunaba is borithatjak
Paks hulladekat. Emlitette a helyet is, de az ezek utan
lenyegtelen. Zoli

Kedves Tippelok!

	Tobb kerdesem is lenne, kulonosen az Angliaban elo vagy 
tartozkodo magyarokhoz. Eppen most kaptam a hirt, hogy tanulmanyi 
palyazatomat elfogadtak es szeptembertol a University College of 
Cambridge University es a London School of Economics egyetemeken fogok 
parhuzamosan tanulni. Ez lesz eletem elso utja a szigetorszagba, ezert 
minden hasznos tanacsot, otletet, tippet vagy figyelmeztetest szivesen 
vennek.
	1., Milyen arban mozognak a Budapest-London repulojegyek? Hol
erdemes megvenni: Magyarorszagon vagy meg itt, az Egyesult Allamokban?
	2., Milyen a kozlekedes London es Cambridge kozott? Gondolom 
vonattal erdemes utazni. Mennyibe kerul egy atlagos jegy, mennyibe egy 
berlet?
	3., A kvartely mar meg van oldva, de a kosztrol magamnak kell 
gondoskodnom. Erdemes-e az un. University Centre-nek tagja lenni es ott 
etkezni? Avagy milyen dragak a cambridge-i es a londoni ettermek?
	4., A tanulmanyi szunetekben szandekomban all bebarangolni 
Angliat, sot talan Irorszagba is atruccanni. Kell-e magyar 
allampolgaroknak vizum Irorszagba? Mivel es hogyan eri meg utazni?
	5., Ezek lennenek a fontosabb kerdesek. Ellenben minden egyeb 
ismertetest es "do's and don'ts" tippeket elore is koszonettel veszek  
vagy az  cimre, vagy a TIPP nyilvanossaga elott.

	Meg egyszer hala es koszonet. Maradok tisztelettel:

					Majoros Istvan Ajtony

Van valaki a Tipp olvasoi kozol aki junius vege, julius eleje 
kornyeken kocsival utazna Franciaorszagbol Magyarorszagra?
A vegso celpontom Pecs, de ha az orszaghatarig eljutok mar
nagyon boldog lennek. Jogositvanyom van, es termeszetesen a
koltsegeken is osztoznank. Elore is koszonom!

Haraszti Zsolt

Kedves TIPP-elok,

Ha allast kerestek (azt hiszem csak az USA-ban) irjatok egy E-mail
uzenetet erre a cimre 
Valszul kaptok negy levelet, mely megmondja, hogy mit kell tennetek,
hogy adataitok az amerikai database-re keruljenek ingyen s bermentve.
En epp ebben a pillanatban kaptam meg fentemlitett 4 levelt, ugyhogy
meg nem olvastam at. A leveleket egy automata kuldi.

Sok sikert Varga Peter

Gyanitom, hogy az autovasarlas temaja masokat is erdekel. Nekem nagyon keves
informaciot sikerult rola osszeszednem, mielott nekivagtam, es idonkent jo
hasznat tudtam volna venni egy kis jotanacsnak. Ezert szeretnem megosztani
a tapasztalataimat mindazokkal, akik Amerikabol szeretnenek autot vinni
Magyarorszagra.

Roviden arrol, hogy milyen autot erdemes venni. Amerikait ne! Szinte
lehetetlen Europaban alkatreszhez jutni. Nem tudom mi a helyzet a Ford
Escorttal: ez ugyan van Europaban is, de egesz maskepp nez ki, mint az
amerikai valtozata. Nemreg viszont azt hallottam, hogy 1991-tol az europai es
az amerikai valtozat ugyanaz. A japan autok eseteben sem mindig lehet konnyu
az alkatreszbeszerzes: pl. Europaban nem lattam meg Toyota Tercelt, es
a Corollanak sem azonos az europai valtozata az amerikaival. En vegul egy
Hyundai Excel mellett maradtam. A Hyundaiok egyre nepszerubbek Europa szerte
is. Az Excel Pony neven fut. Elsosorban a sedan valtozatat lehet Europaban
latni. Budapesten is van Hyundai markakereskedes. (Igaz 91-esnel regebbi
Ponyhoz nincs alkatreszuk--ez a 90-es Excelnek felel meg.) Egyebkent meg ennek
is van egy kis szepseghibaja: a budapesti markakereskedesben 2.5-3-szor
annyiba kerulnek az alkatreszek, mint Amerikaban. A becsi markakereskedes
arai a pestienel nem sokkal alacsonyabbak. Gondolom, az arany mas autok
eseteben is hasonlo Amerika javara.

A sajat hibambol tanultam meg, hogy kerulni kell az automata sebessegvaltot.
Ha elromlik, nagyon nehez hozzaerto szerelot talalni. Amikor az en automban
elromlott, az egyetlen kornyekbeli szerelo, aki hajlando volt hozzanyulni,
$500-ny uj alkatreszt tett tonkre, de megjavitani nem tudta. Ilyenkor marad
a komplett sebessegvalto hazacipelese Amerikabol. Nagyon nehez!

En maganpiacon vettem az autot, ujsaghirdetes alapjan. Autokereskedonel
is lehet, de ok nyilvan hozzaadjak a maguk hasznat az arhoz. Igaz, keres
nelkul is szivesen ajanlanak akar 20-25% kedvezmenyt is, amit vagy diakked-
vezmenynek, vagy kulonleges, kulfoldiekre vonatkozo kedvezmenynek hivnak. A
legjobb nehany heten at szorgalmasan kovetni a helyi ujsagban az
aprohirdeteseket. Persze ennek is megvan a hatranya: ha nem ertesz az autok-
hoz, nem igazan tudod, mit veszel.

Oda kell meg figyelni arra is, hogy mennyire felel meg az auto az europai
szabvanyoknak. A magyar vizsgaztatok ezekhez (and more) kicsinyesen ragasz-
kodnak. Peldaul a hatso index lampanak sarganak es a legszelsonek vagy
legfelsonek kell lennie. (Mar csak ezert sem jok az amerikai autok.) Az
elso lampaknak pedig asszimetrikus rendszerunek kell lenniuk (igaz ilyent
meg Amerikaban nem lattam). A bekarikazott E betu altalaban azt jelenti,
hogy az adott alkatresz megfelel az europai eloirasoknak, de ez nem garancia
arra, hogy azt Magyarorszagon is elfogadjak. Az abroncsoknak mind egyforma-
nak kell lenniuk a legaprobb reszletig. (Nem eleg az azonos meret es tipus,
a mintanak is egyeznie kell.) Az ajtora rogzitett biztonsagi ov sem nyero.
Persze nem kizaro ok, ha az auto valamely feltetelnek nem felelne meg. A
lampaburat peldaul ki lehet cserelni.

Erdemes olyan rendszamot valtani, ami egeszen a kocsi Magyarorszagra
erkezteig ervenyes. Igy semmibe sem kothetnek bele egeszen a magyar hatarig.
Par szo a koltsegekrol, nehogy valakit meglepetes erjen. Fizetni kell
a rendszamert (Massachusettsben $50), az atiratasert (MA-ben $40). Elter a
Magyarorszagon megszokottol, hogy hasznalt auto vasarlasakor is ki kell
fizetni a kereskedelmi adot (MA-ben 5%). Ehhez az auto hivatalos erteke
(ezt meg lehet kerdezni a Registry of Motorvehiclestol, illetve az ennek
megfelelo intezmenytol) es az adasveteli szerzodesen szereplo ar kozul a
magasabbat veszik alapul. Tehat erdemes az adasveteli szerzodesre a
hivatalos erteknel kevesebbet irni. (Maganpiac elonyben!) Nem tudom mi a
helyzet mas allamokban, Massachusettsben az auto eladasaval a muszaki
vizsgaja ervenyet veszti: ujra el kell vinni vizsgazni. Ha jo formaban
van a kocsi, akkor ez csak a vizsgadij kifizeteset igenyli (MA-ben $15).
Biztositast is kell kotni, mindaddig, amig a rendszamtabla az auton van.
Ha eloszor kotsz biztositast, elore kifizettetik nehany honapra. Ha nem
lesz ra szukseg ennyi ideig, akkor is ki kell fizetni. A kulonbseget
kesobb visszateritik.

A kulonbozo hajozo cegekrol van egy ismerteto a SENDDOC-ban. Ezert ezt
nem reszletezem. En az International Shipping Co-val szallittattam az
autot Newarkbol Rotterdamba ($560 + 1.5% a biztositas). Ez egy viszonylag
kenyelmes megoldas az eszak-keleti parton eloknek. Az amerikai oldalon
a kikoto kozel van Manhattanhez, az europai oldalon pedig nem tul messze
Amszterdamhoz. Hetente indul hajo, es elvileg ket hetbe telik az ut. Indulas
elott ot nappal kell levinni az autot a kikotobe. Elvileg. Gyakorlatilag
nekem junius 29-en kellett otthagynom Newarkban, hogy augusztus 2-an fol-
vehessem Rotterdamban. Erdemes telefonon lefoglalni a helyet a hajozo
cegnel. Ok megmondjak mikorra kell a kocsit hozzajuk vinni. Ezzel vigyazni
kell: nekem azt mondtak 3 orara legyek ott, amikor 2:40-kor megerkeztem
kiderult, hogy 3-ra a dokknal kellene lennem. Csak a papirmunka kb. 20 perc,
le is maradtam a hajorol. Erdemes joval korabban odaerni. Egy oramba tellett
peldaul a dokkot megtalalni. A cim alapjan nagyon kevesen tudnak eligazitani:
kevesen ismerik a kikoto utcait. Ja, es jo otlet megtankolni meg a varosban:
olcsobb, mint Europaban. Az autoban nem szabad elvileg semmit sem hagyni.
De nem nezik kulonosebben. Nekem sikerult egy tartalek fekpofa keszletet
athajoztatnom vele.

Ugy celszeru az utazast idoziteni, hogy reggel erj Europaba. Az auto
folvetelevel el fog telni az egesz nap. Ehhez szukseg lesz a hajozasi
papirokra, utlevelre, a zoldkartyara es valamennyi penzre. Celszeru felhivni
a fogado ceget es megkerdezni, mikor es hova lehet a kocsiert menni es mennyi
kezelesi koltseget kell fizetni a kirakodasert (nekem 125 DFL-t kellett).
A zoldkartya az europai felelossegbiztositasi papir. A szokasos amerikai
felelossegbiztositas nem ervenyes Europaban. (Bar fizetni kell, kulonben le
kellene adni a rendszamot.) Zoldkartyat lehet Amerikaban is venni,
peldaul a AAA-tol, de csak 25 even felulieknek (azt hiszem $100 korul van
ket hetre). Ennel fiatalabbak csak az europai oldalon tudjak megkotni a
biztositast. En peldaul a holland autoklubnal vettem ket hetre biztositast
37 DFL-ert. (Az ar az auto sulyatol fugg.) Ezutan meg kell keresni a
dokkot, es azon belul a fogado ceget. Ok megmutatjak, hol az auto es
elmondjak, hol kell a vamot intezni (vamot szerencsere nem kell fizetni,
de azert a papirmunkat meg kell csinalni). Szabad az ut Magyarorszagig!

Gyakorlati tanacsok Rotterdamba hajozoknak. Amszterdamba vedd meg a
repulojegyed! Hagyd a csomagod a repuloteri csomagmegorzoben (5 DFL):
hosszu napod lesz! Felorankent mennek vonatok Rotterdamba (16.50 DFL).
A rotterdami vasutallomastol kb. 10 perc seta az autoklub irodaja--itt
vehetsz zoldkartyat. Erdeklodj merre van a dokk ahova menned kell! Ha
a 8200-as volna az (nekem oda kellett mennem), metroval menj el Spijkenissebe
(kb. 10 DFL). Onnan busszal tovabb Oostvorneba (a metrojegy ervenyes a
buszra is). Innen taxival, gyalog, vagy stoppal tudsz csak tovabbmenni.
Ha egyszer nalad az auto visszamehetsz a repuloterre a csomagjaidert.

Most jon a java. A magyar hataron ne varj szivelyes fogadtatast! Sot egeszen
bunozonek kijaro kezelesre szamithatsz. (Na jo, lehet, hogy csak nekem sikerult
kifognom egy kulonlegesen modortalan vamtisztet.) Azonnal intezni kell a vamot.
Ha kulszolgaltoskent vammentesen akarod behozni az autot, legyen
nalad a zold konyv. Ha vamkoteles a kocsi, a vam osszeget azonnal ki kell
fizetned (nem biztos, hogy mindig). Tolem mindenesetre kertek, mert nem
volt nalam a zold konyvem. Valoszinuleg nem lesz nalad tobb, mint 100 000 Ft
a vamra, ezert ket dolgot tehetsz: telefonalsz haza, hogy hozzak a penzt
azonnal, vagy fizetsz a speditornak (kb. 3000 Ft-ot), hogy vallaljon
kezesseget erted. Az utobbi esetben csak kesobb kell a vamot kifizetni.
Venni kell ideiglenes rendszamot (1200 Ft) forgalmi engedelyt (200 Ft) es
biztositast (1000 Ft). Ezek 15 napig ervenyesek. Egyszer meg lehet
hosszabitani meg 15 napra. Tobbet azonban nem. Minel elobb menj el az
illetekes vamhivatalba idopontot kerni a vamkezeleshez! Mivel a vamkezeles ket
honapba is telhet, jobb ha nem sietsz eladni a regi autot. Szukseged lesz ra,
hogy az uj lampakat es egyeb alkatreszeket be tudd szerezni. Ideiglenes
rendszammal nem lehet kulfoldre sem menni! Kozben ne felejtsd el visszakuldeni
az amerikai rendszamot a biztositohoz, kulonben fizetheted a biztositast!

Meg egy utolso tanacs: jo tudni, hol lehet leolvasni a motorszamot. Ezt
Amerikaban nem hasznaljak, igy nem lesz rajta semmilyen hivatalos papiron.
Kozvetlenul a motorblokkrol kell leolvasni a vamkezeleshez. A vamosok nem
tudjak, hogy hol van. Neked kell ellenorizned, hogy a helyes szamot irjak
le vamolaskor, kulonben a kimeletlenul visszakuldenek a vizsgaallomasrol a
vamhivatalba. Ha olyan szerencsed van, mint nekem, akkor ezek ket kulonbozo
varosban vannak.

Ha mindezen tul vagy, jo szorakozast az uj autodhoz!

-- 
			Imre

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaarfolyamai (04.18.-04.22.)
Forras: HVG

   1 angol font          153.22 Ft
   1 ausztral dollar      74.04 Ft
   1 francia frank        17.73 Ft
 100 japan jen           100.06 Ft
   1 kanadai dollar       74.70 Ft
   1 nemet marka          60.81 Ft
   1 norveg korona        14.01 Ft
1000 olasz lira           63.55 Ft
 100 osztrak schilling   864.37 Ft
   1 svajci frank         71.67 Ft
   1 sved korona          13.05 Ft
   1 USA dollar          103.31 Ft

Bessenyei Zsolt

Kedves megfertozottek es meeg azok, akik elootte allnak!

Egy elkepzelheteleenul rossz terminalom iron  ezeket a sorokat, javitani nem le
h
et,
ezert cso
ezert bocs, de hatha ki tudjatok olvasni.

A viroverseer egy virusvedelmi program es ne virusirto. Talan a vshield-hez
lehet hasonlitani.
Ezek alapjan ne varja senki, hogy a fertozott lemnezt letisztalja.
meg a fertozes elott kell felinstallni, s akkor megved a varatlan es
hivatlan latogatoktol. Nekem lassan egy feleve tokeleteseen mukodik,
pedig naponta etetem a gepemet a 8e03 (CRUEL) virussal. Meg idaig nem
sikerult megfertozni. (A debreceni szamkozpont majd minden gepe ferto-
zott, s en pedig ott viszem hozom a leveleimet.)
A Viroverseer debreceni gyartmany, hazankban legalabb 2000 peldanyban
hasznaljak, koztuk igen neves cegek is. Ha valaki megkivanta, irjon nekem,
osszehozom a gyartoval.
Viszlat!

Aszalos
   Laszlo