Mindenkinek koszonom a valaszokat. Ha valakinek hasonlo problemaja van,
Szita Gabor modszere mukodik.(Tobben is ugyanezt javasoltak maganlevelben.)
                                              Attila

Franciaorszagban a kulfoldi diakok a tanulmanyi idejuk
alatt hasznalhatjak az otthoni a jogositvanyt (meg ha ez tobb ev
akkor is). Egy ev utan en is elmentem kicserelni, akkor 
nyomtak kezembe (teljesen ingyen) az errol szolo torveny/rendelet
masolatat.

Ko:ke'ny Tibor

Jogositvany:

a nemeteknel erdekes az uj jogositvany megszerzese. Egy ev utan kell nemet
jogositvanyt szerezni, es ennek ket valtozata van:
1. mar van nemet rendszamu autod, es valtig allitod a hatosagnak, hogy
   rendszeresen vezeted. Ekkor szo nelkul a magyar alapjan kiallitjak
   a nemetet.
2. nincs nemet rendszamu autod. Nagyot szivtal, mehetsz vizsgazni. Nem
   trivialis.
Kulonben a magyar jogositvanyt szerintem kuldoldon sehol NEM vonhatjak be.
Amit a nemetek csinalnak, hogy beleutik nemetul, hogy ennek alapjan
kiallitottak egy nemet jogositvanyt.

Jupiter utkozik kisbolygoval:
  A Jupiter irdatlan nagy tomegu (lasd Galaxis Utikalauz stopposoknak: mi a 
  vegtelen). A kisbolygo, mint a neve is mutatja kicsi, legalabbis csillagaszat
i
  meretekben. Nyugodtan lehet aludni, ha belemegy a Jupiterbe, az a legjobb,
  a Jupiter eszre sem veszi, es szepen bedolgozza magaba a bolygot. Ami a
  veszelyesebb, ha nem utkoznek, hanem egymas mellett mennek el. Ekkor a
  Jupiter nagyon meg tudja valtoztatni a kisbolygo palyajat, mely adott
  esetben akar a Fold fele is veheti utjat (azert egypar ev eltelik, amig
  eleri a Foldet ez esetben is). Hogyha Foldkozelbe kerul, es mindenkeppen
  bele akar esni a Foldbe, akkor hogy mi lesz, a tomegetol fugg. Nagy
  tomeg eseten lokeshullamok jonnek letre a legkorbe, idojarasvaltozas,
  az oceanok vize nehanyszor megkeruli a Foldet, es ismet kihalnak a
  dinoszauruszok...

K-Mart:
  A K-Mart az Esoemberben magyarul is K-Mart volt :-) Valoszinuleg a
  minositeset is egy az egyben forditottak ...

							Pg.
--

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gabor Papp              Physics, Theory               *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail: [ab].gsi.de * 
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6151 359 756         *
      *      64220 Darmstadt 11        Fax: +49 6151 359 990         *
      *       PlanckStrasse 1          Priv: +49 6151 7008 24        *
      *      Postfach 11 05 41     _o     Don't trust a computer     * 
      *          GERMANY          /<,    bigger than you can lift    *
      *-----------------------__()\ ()__-----------------------------*

Foldes Gyorgynek:

>Szeretnek megkerni egy hozzaertot magyarazza el nekem a kulonfele motorolajok
>kozti kulonbseget. Ugy tunik, az olaj milyenseget egy ket szambol allo
kod jeloli, elotte a "SAE" muszoval, utana "W": pl. SAE 15-40W,vagy SAE 20-40W.

>- milyen kell egy diesel VW Golf-ba,

A gepkonyvbe le van irva, ha az mar nincs meg, a Mozaik utcai VW szervizben
csak van valaki aki tudja (legalabb ezt, :-() Jo kozelitessel barmely 20-40
Diesel feliratu olaj jo.

>- Mit jelent a fent leirt magikus kod? 
A SAE az a Society of Automotive Engineers (?) roviditese. a ket szam kozte
egy kivonas a humersekletintervallum kodja, amire szantak, nem vezetheto le a
Celsiusbol es a kisebb a hideg. A W a Wintert jelzi.

Az olajnak az a baja, hogy minel melegebb, annal kevesbe viszkozusabb, azaz 
higabb. A motor legnagyobb uzemi homersekletehez tartozik egy minimalis 
viszkozitas, kulonben mar nem ken. Igenam, de ha ezek utan lehutom, suru lesz e
s
nehez lesz beinditani a motort. Ha meg tovabb hul, mondjuk telen, azt a 
kocsonyat mar csak legfeljebb kenyerre lehet kenni, hengerfalra nem. Ezert 
kellett regen tavasszal es osszel is olajtipust cserelni. A muveszet a lapos 
viszkozitasi gorbeju olaj, azaz minel nagyobb legyen a ket szam kulonbsege. A
dieselmotorba mas olaj kell, (surubb) mert sokkal nagyobbak a csapagyakra hato 
erok es a hig olajat kiszoritanak.Azonkivul ellen kell alljanak a gazolajba 
levo olajpusztito kennek meg miegyebnek. Ezert kell a Diesel felirat a flakonon
.

>- Autotipusonkent kulonbozo-e, hogy melyik fajta olaj a legjobb, vagy van
>valamilyen abszolut minosegi sorrend? A multkor azt mondta egy kutas, hogy
>minel kisebbek a szamok, annal jobb az olaj. Akkor miert gyartjak a tobbit
>(nem olcsobbak)?
Ha a szamok stimmelnek, jo esellyel minden olaj jo. Mondjuk a Ferrarim
eseteben ragaszkodni fogok meg az ajanlott ket marka valamelyikehez is, mert 
tudom, hogy arra teszteltek, egy VW viszont mindennel elmegy es minden letezo 
olajjal kiprobaltak, mielott piacra dobtak volna.

>- Kereskedelmi vagy technikai okokbol van tobbfele olaj azonos koddal?
Valoszinuleg kereskedelmi okokbol. Miert kellene egyebkent peldaul a sokfele 
"normal" szarnyasbetet, ugyanattol a gyartotol, kulonbozo szinben, illatban, iz
ben? Kb stimmeljen es idonkent csereld. Az olajat, persze.

>- Keverhetok-e a kulonbozo jelolesu olajok, pl. 15-40-eshez szabad-e 
20-40-eset hozzatolteni?
Erzes dolga. Ha nem muszaj, ne keverjuk. Az egyszerubbek, mint a ket emlitett,
egyebkent minden tovabbi nelkul. A specibbek, mint 5-40 vagy for Turbo 
feliratuakban sok az adalek, elofordulhat, hogy inkompatibilitasba kerulnek 
ket eltero marka eseteben. Dieselt Otto motorolajjal, dizelautoban ne, 
benzinesben ha mar nagyon kopott es el akarjuk adni, tehetunk bele 
dieselolajat, kicsit javit a leanyzat fekvesen.

>- Keverhetok-e a kulonbozo gyartok ugyanolyan jelzesu olajai? Szamit-e, hogy
>milyen a marka, lenyegesen jobb-e mondjuk az Aral, mint az Afor ("Carrier"
>alneven)?
Igen. Nemigen. 

>- Mekkora a jelentosege annak, hogy tenyleg a legmegfelelobbet hasznalom-e?
>Az a nehany baratom, akit megkerdeztem, nem foglalkozik a kerdessel, olyat
>vesz, amilyet adnak neki.
Durva hibak, pl olcso SAE30 telen kellemetlen lehet, amugy van nemi szabadsag.

>Kicsit aggodva kuldom be a kerdest, mert esetleg most is egymasnak ellentmondo
>velemenyek kezdenek aradni, s en nyilvan nem fogom tudni eldonteni, kinek
>van igaza, hiszen ezert kerdezem. Fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt elkerulni
,
>de ezugyben sem szeretnek vitat inditani. Lehetoleg azok valaszoljanak, akik
>tenyleg ertenek hozza, oket viszont kerem tegyek meg, ha van ra idejuk.

Az auto muveszet, a legegyszerubb kerdesben sincs pontos valasz, legfeljebb 
intervallum, laza hatarokkal. Amikor Benz mama elkototte a ferje elso autojat,
a falusi patikakban tankolt sebb- es mosobenzint, decinkent es hazaert. Ha 
ezekutan azt hallom, hogy valaki a Sunocoban a 86, 87, 88, 89, 92 kozul a 
88 ashoz ragaszkodik, mert a tizeves Toyotajaba az kell, az olyan, mintha a 
muzeumban valaki Vasarelyt csak szembol nezi, mert azt javasoljak a 
katalogusban.

Udv,

Varro Norbert,

Okl. AGM, 
lampagyari kvazi-munkas, ha igy mar megengeded, kedves Peterem.

Kedves Gaspar Laszlo,

a hir igaz, de panikra nincs ok. A felfedezoirol Shoemaker-Levi-nek
keresztelt ustokos a Jupiter kozelebe kerult, mar az elso kozliteskor
tobb mint egy tucat darabra esett szet, es az egi mechanika szabalyai 
szerint iden juliusban lesz az utkozes. (csak lokalptriotizmusbol 
jegyzem meg, hogy a felfedezes itt, Arizonaban tortent, es David Levi
korunk talan legsikeresebb ustokosvadasza).
Ha jol emlekszem a Guardianban jelent meg egesz oldalas fizetett S.O.S.
hirdetes, ahol meg az is szerepelt, hogy valojaban a Halley kometarol
lenne szo, a hirdetes feladoja legalabbis excentrikus.
A feldarabolodott ustokosrol szep kepek vannak, valodiak, ahogy szepen
libasorban haladnak vegzetuk fele. Az osszeutkozes meglesz, de a Jupiter
es a fold is vidaman tuleli. A becsapodas helye sajnos a Jupiter tulol-
dalara esik, de kertunkbol nezve nemcsak ezert nem lathatunk majd semmi 
kulonoset. Ettol fuggetlenul a "comet-crash" valodi tudomanyos csemege-
nek igerkezik, es a csillagaszok sokmindent remelnek latni. Egyedul a 
hely es ido latszik biztosnak (no meg az, hogy nem lesz vilagvege), az 
elorejelzesek, joslatok minden masban vadul kulonboznek. 
Szoval izgalmas lesz, az asztronomusok keszulnek is rendesen. A mentok
es tuzoltok nem.

udvozlettel
kota jozsef

ps: ha az ustokos a Jupiter helyett a Foldnek utkozne (amire ugyan eleve
sokkal kisebb az esely), azt is tulelnenk, de azert nem lenne nagy orom.
Nehany Tunguzkara szamithatnank.

Kedves Peptidkemikusok Amerikabol,
akit repjegyet keres Portugaliaba a szeptemberi konferenciara, hivhatja

Varga Katalint ( # 1-214-644-5870 ),

szerintem jo ajanlatai vannak. 
( Oporto=Porto, ide ajanlatos repulni Lisszabon helyett)

Lovas Eva (Omaha, NE)

Kedves magyarorszagi Tippesek!

Szuksegem lenne magyarorszagi utazasi irodak telefonszamaira, esetleg
fax szamara. (4-5 eleg lesz -:) Koszonom es 

Kellemes Husveti Unnepeket!
Lovas Eva (Omaha, NE)

Szervusztok TIPP-elok !

Az utolso utani pillanatban megvaltozott a hetvegi programom, St. Louisban
toltom a hetveget. Ha van TIPP-etek, mit erdemes ott 3 nap alatt megnezni,
hol talalok viszonylag olcso szallast, milyen ott az ido ilyenkor, ill.
barmi mas hasznos dolog, amit tudni erdemes, kerlek benneteket, irjatok meg
nekem. Mivel ez a level a csutortoki TIPP-ben jelenik meg, es penteken mar
uton leszek, csak a csutortoki maganleveleket tudom elolvasni. Azokat 
viszont elore is nagyon szepen koszonom.

Kellemes Husvetot Mindenkinek !

Peter   

Szerintem ez Stephen Leacock kanadai-angol iro
 humoreszkgyujtemenyenek a cime. (Rettenetes vihar
 tombolt Skocia nyugati partjain, bar ennek tortenetunk szempontjabol
 nincs tul nagy jelentosege,mivel az Irorszag keleti partjain jatszodik
 -a Nevelono) EG

Molnar Miklos tapasztalataihoz nagyon hasonloan zajlott az en 
jogositvanycserem is.  Egy ev elteltevel el kellett ballagnom egy 
szemeszhez, az ADAC-nal valami csekely osszegert a magyar jogositvanyt 
lefordittatnom, aztan kb. otven (vagy husz?!) marka asztalra lapozasa 
elleneben siman es azonnal kiallitottak a nemet jogositvanyt, ami az 
eletben tobbet le nem jar, hosszabbittatni sem kell.  A magyar 
jogositvanyt meghagytak.  (Mindez negy eve tortent.)      

      ,
Nagy Peter

Kerem, ha valaki Saint Louis kornyeken apr. 17-ere szallast tudna 
nyujtani 2 elcsigazott utazonak, kuldjon nekem egy fenypostat!

Koszonettel

Stefi

Kedves Szabo Ivan (aki a repuloterekrol kerdezett)!

Bar en elsosorban a legitarsasagok helyfoglalasi rendszerenek es menetrendjenek
optimalizalasaval foglalkozom, tanulnom kellett a repteri es legiiranyitasi
rendszerekrol is. Igy reszben ismerem az alapveto amerikai eljarasokat es
szabalyokat. Ezek elternek az europaitol, mert sokkal kevesbe szigoruak
(aggodalmaskodok), de hatha ezek is megfelelnek.
A gurulo ido, varakozas felszallasra, stb. fugg a repter geometriajatol, a
gep tipusatol, es termeszetesen a forgalomtol. Erre atlagos idoket lehet
magadni. Pl. itt Bostonban a Logan repteren a torony erre 15 percet szamol
atlagosan. A legitarsasagok az USA-ban menetrendszerkesztesi szempontbol, a
le es felszallast egybeveve, erre kb 30 percet(!) szamolnak.  Ami a le es
felszallast illeti, a gepeket mereteiktol fuggoen harom alapveto kategoriaba
soroljak: kis (S), kozepes (M) es nagy (H). Minden le\felszallasi muveletre
meg van adva egy elkulonitesi ertek, az elozo muvelet (le vagy felszallas) es
az elozo muvelethez tartozo gep meretenek fuggvenyeben. Pl. leszallast
leszallas koveto esetben a lenti bal tablazat mutatja, hany tengeri merfoldre
kell lennie a koveto gepnek abban a pillanatban, amikor az elso gep a
betonkuszobhoz er. Ket felszallas kozott azonban idobeli elkulonitest szabnak
meg masodpercben, (masodik tabla).
    H   M   S       H    M   S
H   4   5   6      90  120  120
M   3   3   4      60   60   60
S   3   3   3      60   60   60
(tehat ha egy nagy gepet (H) egy kis gep (S) kovet 6 merfold az elkulonites,
ha egy kozepes (M), akkor csak 5).
Ahhoz hogy egy felszallast leszallas kovessen a leszallo gepnek legalabb
2 tengeri merfoldre kell lennie a betonkuszobtol a felszallas pillanataban.
(Osszehasonlitasul az europai adatok: a legkisebb kovetesi tavolsag 5 merfold -
szemben az USA-beli 3-tol; ezen felul minden felszallast legfeljebb 120 sec
mulva kovethet egy masik. Tobbek kozott ezert is rosszabb a hatasfoka az
europai legiiranyitasnak).
Ezen kivul meg rengeteg szabalyzat van, amit figyelembe kell venni kulonbozo
idojarasi viszonyok es tobb kifutopalya egyideju hasznalata eseten.
Ami a sorba rendezest illeti, sok eljaras elkepzelheto. Abbol adodoan, hogy ha
nagy gepet kis gep kovet nagyobb tavolsagot kell tartani (a lokeshullamok
miatt), bizonyos sorbarendezes elonyosebb rendszer kapacitast eredmenyezhet.
(pl. nagyobb a kapacitas ha elobb leengedjuk egy kotegben a kicsiket es utana a
nagyokat). Bizonyos esetekben, korlatozottan (titokban), hasznalnak is ilyen
sorba rendezesi algoritmusokat, de politikai (equity) okok miatt az USA-ban a
sorban az erkezesi sorrend szamit.
De nincs igy ez pl. Europaban. Ott is politikai, de leginkabb nemzeti erzesek
szolnak bele a sorrendbe. Elsosorban Franciaorszag ad leszallasnal "valami
oknal" fogva elonyoket azoknak a gepeknek, amelyekre eppenseggel az Air-France
betuk vannak felfestve (forras egy francia legiiranyito).

Udvozlettel,
Farkas Andras
(MIT - )

Szeretnek valami hirt hallani arrol, milyen atmeneti rendelkezesek 
talalhatok az uj Akademiai Torvenyben a kandidatusi fokozatrol (lehet-e 
meg palyazatot beadni egy ideig, illetve a mar  beadott disszertaciokat 
meddig lehet meg megvedeni)?

Magyar Gabor

*********** Vigyazat! Unalmas szakszoveg! ********** 


  Nos, vegre eljutottam oda, hogy megirhassam a Metaware C forditojarol a
tapasztalataim. Egy ngyon kivallo compiler, amely csak 386/486 gepre
fordit. Tud kapasbol .exe-t is for- ditani, de ehhez a Phar Lab DOS
protected mode interface-e kell. (Nem a DPMI, ez valami mas). De ha ez
nincs, akkor lehet assembly kodot is forditani vele. Kicsit nem
kompatibilis egyik assemblerrel sem, de egy rovid programmal a kivant
formajura lehet pofozni. Ez persze nem tul szep dolog, de megeri! 

  Egyszeruen fantasztikus az optimalizaloja. Mokaztam vele egy par
kritikus szerkezettel, es nagyon jo kodot forditott beloluk. Pl: konstans
ertekkel meghivott fv-t forditasi idoben lefuttat, es (ha lehet,) csak a
konstans visszatero erteket helyettesiti be, meg se hivja a fv-t. Vagy:
(Vegre!) a Borland/Microsoft compilerektol elteroen a

	for (i = 0; i < 100; ++i)
	{
		if (a[i] < b[i]) b[i] += a[i];
	}

jellegu szerkezetekben nem tolti le minden egyes cikluslepesben a
pointereket, hogy azutan veluk meg indexeljen, hanem megprobalja oket a
regiszterekben tartani. Altalaban, mindent begyomoszol a regiszterekbe, es
nagyon odzkodik (igy irjak?) minden nem regiszter muvelettol. 

  Egyszoval, igazan hasznalhato dolog. Az igaz, hogy egy rovid, 2K-s
programot is hajlando 2 percig ragcsalni egy DX2-n, de ami kijon belole,
az igazan hatekony es jo lesz. Ja, meg valami! Ez ugyan nem a Metaware
hibaja, de eleg veszelyes dolog, hogy a TASM csak egeszen ritka esetben
forditja jol a 386-os kodot. Az elso par sor direktivja, ha nem egy
bizonyos elrendezesben fordul elo, egeszen meglepo baromsagokat mivel:
a inc ebp utasitast szivbaj nelkul leforditja inc bp-re, ami azert nem
egeszen ugyanaz.
 
**************  Vege  ********************

  Na, hat bocsanat minden nem erdeklodotol, de nem tudtam maganlevelben
valaszoni, mert elvesztek a cimek. (Altalaban csipobol torlom a leveleket
(mint a kawbolyok)).

Hello, 

Dave

> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 
Kosa David
Budapesti Muszaki Egyetem
Villamosmernoki es Informatikai kar
Muszaki informatika szak


> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves TIPP-elok!

    Elsosorban Nemetorszagbeli TIPP-eloktol szeretnek surgosen informaciokat
gyujteni ugy altalaban a Nemetorszagi PC alkatreszek arairol. Barmilyen in-
formacio erdekel, de most leginkabb monitor es monitor kartya arak (SVGA True 
Color, Hi Color), memoria es winchester arak.

Segitsegeteket elore is koszom,
Csabo (Szabo Csaba), BME, Budapest.

        ____________________________ __ _________ _ _________________________
       / ___________________________| _|________ _ ________________________/
      / /           ______  __      | |        ___
     / /           / _____|/  \     | |___   /  _  \
    / /         _  \ \    / /\ \    |  __ \ / /   \ \
   / /________/ /____\ \ / /__\ \  _| |__| |\ \ _ / /
  /____________/|______//______\ \|_______/  \ ___ /
                                \_\

Tisztelt TIPP-elok!

Szeretnek kozelebbi kontaktust kiepiteni olyan programozokkal, akik profi szin-
ten foglalkoznak a Novell ceg Btrieve file managerevel. Ha netan Turbo Pascal
segitsegevel teszik ezt, az nagy szerencse lenne, de nem olyan fontos.

Elore is koszonom:

        Zidarics Zoltan [Zamek]
        

Kedves Gaspar Laszlo,

    Nem kell aggodni! Valoszinuleg a TEPI-tol is kapsz valaszt, de
azert roviden leirom :

Valoban egy ustokos fog a kozeljovoben a Jupiterbe zuhanni (vagy mar
bele is zuhant?), de ennek semmilyen hatasa nem lesz a Foldre de meg
a Jupiterre sem nagyon. Akkora bolygo a Jupiter, hogy ha ezer ustokos
esne bele az sem kottyanna meg neki. A Foldre meg egyaltalan nem
veszelyes. Egyebkent olvashatsz errol a sci.space es a
sci.space.news newsgroupokban. Szoval aggodalomra semmi ok. Sot ez
egy jo alkalom a csillagaszoknak. Mindenfele vizsgalatokat
vegezhetnek. A tavoli urszondakat mar fel is keszitettek arra hogy
"megfigyeljek" az actiont.
Szoval aggodalomra semmi ok.


        Udvozlettel,
                        Jozsef

Hello Mindenki !

Ezuttal egy angliai cimrol van szo.Pontosabb info:

	Donald J.Bailey
	    manager 
	 Plant Services

	M.W.Kellogg Limited
Stadium Way,Wembley,Middlesex HA9 0EE,U.K.

Szoval a jo oreg Don bacsikam E-mail cimet szeretnem kideriteni,de 
ugy,hogy O ne tudja meg ezt!Fontos lenne,mert meg akarom lepni egy 
levellel,es tudom,hogy van E-mail cimuk,de sajnos nem ismerem.

	Valaszokat kerlek a fenti,vagy inkabb az itt leirt cimemre 
kuldjetek,mert nincs idom TIPP-et olvasni rendszeresen.Tehat a cim:
		
	Koszi szepen....
					Nya'ra'dy Istva'n

Kedves TIPP- elok!
Segitseget szeretnek kerni geprajz, abrazolo geometria oktatasaban
hasznalhato barmely szoftverrol egy szakdolgozat keszitesehez.
Tema: Siklapu testek athatasa.
Szivesen fogadnam a beszerzesi forras megadasat, adatbazis cimet,
ahonnan lekerhetnem.
Valaszokat kernem a:  postafiokba, vagy
                      cimre.

                     Szivos Jozsef szamitokozpontvezeto
                     GATE Mezogazdasagi Foiskola
                     Nyiregyhaza, Rakoczi ut 69.
Elore is halasan koszonom!

A tegnapi TIPP-ben Gaspar Laszlo erdeklodott a juliusi SL9ustokos/Jupiter
utkozesrol, gondolom az alabbi ezzel kapcsolatos anyag masokat is erdekelhet.
A teljes FAQ eleg hosszu, igy csak egy reszletet masolom ide.
/Gondolom van frisebb valtozata is/




  To subscribe to the "Comet/Jupiter Collision FAQ" electronic mailing 
list, send a message to Dan at  or .


 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
 *                                                                           *
 *                        Comet/Jupiter Collision FAQ                        *
 *                                                                           *
 *                         Last Updated 14-Feb-1993                          *
 *                                                                           *
 *     The following is a list of frequently asked questions concerning the  *
 * collision of comet Shoemaker-Levy 9 with Jupiter.  Thanks to all those    *
 * who have contributed.  Contact Dan Bruton ) or John Harper *
 * ) with comments, additions, corrections, etc.  The       *
 * Postscript version and updates of this FAQ are available via anonymous    *
 * ftp to tamsun.tamu.edu (128.194.15.32) in the /pub/comet directory or to  *
 * seds.lpl.arizona.edu in the /pub/astro/SL9 directory.  This FAQ is also   *
 * available in hypertext format:                                            *
 *       http://info.cv.nrao.edu/staff/pmurphy/jove-comet-wham-2.html        *
 *                                                                           *
 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

GENERAL QUESTIONS

 Q1.1: Is it true that a comet will collide with Jupiter in July 1994?
 Q1.2: Who are Shoemaker and Levy?
 Q1.3: Where can I find a GIF image of this comet?
 Q1.4: What will be the effect of the collision?

SPECIFICS

 Q2.1: What are the impact times and impact locations of the comet fragments?
 Q2.2: What are the orbital parameters of the comet?
 Q2.3: Why did the comet break apart?
 Q2.4: What are the sizes of the fragments?
 Q2.5: How long is the fragment train?
 Q2.6: Will Hubble or Galileo be able to observe the collisions?
 Q2.7: How can I observe the effects of the collisions?
 Q2.8: To whom do I report my observations?


GENERAL QUESTIONS

Q1.1: Is it true that a comet will collide with Jupiter in July 1994?

     Yes, the shattered comet Shoemaker-Levy 9 (1993e) is expected to collide
with Jupiter over a 5.6 day period in July 1994.  The first of 21 comet
fragments is expected to hit Jupiter on July 16, 1994 and the last on
July 22, 1994.  All components of the comet will hit on the dark farside
of Jupiter, out of sight from Earth.  The impact of the center of the comet
train is predicted to occur at about -44 degrees Jupiter latitude at a point
about 67 degrees east (toward the sunrise terminator) from the midnight
meridian.  The angle of incidence of the impacts is between 41 and 42 
degrees for all the fragments.
     These new impact point estimates from Sekanina, Chodas, and Yeomans 
are much closer to the morning terminator of Jupiter than the old estimates.  
Although they are still all on the far side as viewed from the Earth, they are
now only 5-9 degrees behind the limb.  About 20 - 40 minutes after each hit, 
the impact points will rotate past the limb of Jupiter as seen from Earth.  
After these points cross the limb it will take another 17 minutes before 
they cross the morning terminator into sunlight.


Q1.4: What will be the effect of the collision?

     Each comet fragment will enter the atmosphere at a speed of 130,000 mph 
(60 km/s).  At an altitude of 100 km above the visible cloud decks, 
aerodynamic forces will overwhelm the material strength of the comet, 
beginning to squeeze it and tear it apart.  Five seconds after entry, the 
comet fragment will deposit its kinetic energy of around 10^28 ergs
(equivalent to around 200,000 megatons of TNT) at 100-150 km below the 
cloud layer [19].  Bigger fragments will have more energy and go deeper.   
     The hot (30,000 K) gas resulting from the stopped comet will explode, 
forming a fireball similar to a nuclear explosion, but much larger.  
The visible fireball will only rise 100 km or so above the cloudtops.
Above that height the density will drop so that it will become transparent.
The fireball material will continue to rise, reaching a height of perhaps
1000 km before falling back down to 300 km.  The fireball will spread out 
over the top of the stratosphere to a radius of 2000-3000 km from the point 
of impact (or so the preliminary calculations say).  The top of the resulting 
shock wave will accelerate up out of the Jovian atmosphere in less than two 
minutes, while the fireball will be as bright as the entire sunlit surface of 
Jupiter for around 45 sec [18].  The fireball will be somewhat red, with a 
characteristic temperature of 2000 K - 4000 K (slightly redder than the sun, 
which is 5000 K).  Virtually all of the shocked cometary material will rise 
behind the shock wave, leaving the Jovian atmosphere and then splashing back 
down on top of the stratosphere at an altitude of 300 km above the clouds 
[unpublished simulations by Mac Low & Zahnle].  Not much mass is involved in 
this splash, so it will not be directly observable.  The splash will be 
heavily enriched with cometary volatiles such as water or ammonia, and so may 
contribute to significant high hazes.
	Meanwhile, the downward moving shock wave will heat the local clouds, 
causing them to buoyantly rise up into the stratosphere.  This will allow 
spectroscopists to attempt to directly study cloud material, a unique 
opportunity to confirm theories of the composition of the Jovian clouds.  
Furthermore, the downward moving shock may drive seismic waves (similar to 
those from terrestrial earthquakes) that might be detected over much of the 
planet by infrared telescopes in the first hour or two after each impact.  
The strength of these two effects remains a topic of research.
	Finally, the disturbance of the atmosphere will drive internal
gravity waves ("ripples in a pond") outwards.  Over the days following the
impact, these waves will travel over much of the planet, yielding information
on the structure of the atmosphere if they can be observed (as yet an
open question).
     The "wings" of the comet will interact with the planet before and
after the collision of the major fragments.  The so-called "wings" are 
defined to be the distinct boundary along the lines extending in both 
directions from the line of the major fragments; some call these 'trails'.  
Sekanina, Chodas and Yeomans have shown that the trails consist of larger 
debris, not dust: 5-cm rock-sized material and bigger (boulder-sized and
building-sized).  Dust gets swept back above (north) of the trail-fragment
line due to solar radiation pressure.  The tails emanating from the major
fragments consist of dust being swept in this manner.  Only the small portion
of the eastern debris trail nearest the main fragments will actually impact
Jupiter, according to the model, with impacts starting only a week before
the major impacts.  The western debris trail, on the other hand, will impact
Jupiter over a period of months following the main impacts, with the latter
portion of the trail actually impacting on the front side of Jupiter as viewed
from Earth.  
	The injection of dust from the wings and tail into the Jovian system 
may have several consequences.  First, the dust will absorb many of the 
energetic particles that currently produce radio emissions in the Jovian 
magnetosphere.  The expected decline and recovery of the radio emission may 
occur over as long as several years, and yield information on the nature and 
origin of the energetic particles.  Second, the dust may actually form a 
second faint ring around the planet.
     There are now two technical papers [18,19] on the atmospheric consequences
 
of the explosions available via anonymous ftp from oddjob.uchicago.edu in the 
pub/jupiter directory.  The paper and figures are available in UNIX compressed
Postscript format; a couple of the computational figures are also available 
in TIFF format.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *



                                                          .  '
||||||||||||||||||||                                            .
|| Dan Bruton     ||                  .         .             .
|| Texas A & M    ||                `.           .
||  ||               `.              ` : :        `
||||||||||||||||||||                                              .
                                                                     .

> Itt Angliaban idonkent olyan hireket lehet hallani, hogy valamikor a kozel-
> jovoben (jovore ?) a Jupiter bolygo palyajat keresztezi valamilyen a vilag-
> urben kovalygo nagydarab egitest. Az utkozes hatasarol a legszelsosegesebb
> elorejelzeseket lehet hallani: a legpesszimistabbak (peldaul szektak) szerint
> lesz nagy egzenges, foldindulas es ugy altalaban mindenki meghal. Az optimis-
> tak szerint eszre se fogjuk venni. Mivel a sajto ugyis felfuj minden hirt,
> ami csak felfujhato, ezert kerlek benneteket, ha tudtok valamit a dologrol,
> osszatok meg velem is!


Kedves Barataim!

Jaj, mar hosszu hetek ota tervezem, hogy megosztom ezeket a hireket a TIPP
olvasoival - csakhat ugye, az idohiany, meg minden... De most nem kerulhetem
el, vegre! Nos, egy fantasztikus kozmikus esemenysorozat elott allunk,
olyannyira, hogy bocsatassek meg nekem, hogy a megszokottnal bovebben fogok
irni, idezni. A hir igaz, de a sajto meg a szektak menjenek a fenebe!
Mivel kezlegyinteni igy halozaton keresztul problemas, hadd mondjak csak
annyit, hogy hogy a fenebe okozna mindenfele foldi katasztrofat valami,
ami tolunk 4-500 millio km-re, a Jupiter legkoreben zajlik.

De szeretnek egzaktabb informaciokkal szolgalni, igy alabb es a TIPP
kovetkezo szamiban (4 reszben) olvassatok az esemenyrol megjelent hireket,
cikkeket. Ezek egyesuletunk (Magyar Csillagaszati Egyesulet) folyoirataban,
a METEOR-ban megjelent cikkek - kulonbozo forrasok nyoman. Szoval: semmi
panik, helyette tudatositsa mindenki, hogy egy kozmikus skalan merve ugyan
valoszinuleg nem ritka, de ropke foldi eletunkben minden bizonnyal rendkivuli
esemenynek lehetunk tanui! (Ugyhogy ezert is elnezest a bobeszusegert!)

                                        Tepliczky Istvan (Tepi)
                                             MCSE-titkar

                        ************************

Egy ustokos halaltusaja

Jaj annak a meresz egi vandornak, amely megserti az oriasbolygok birodalmat!
Pusztulasra van itelve minden ustokos es egyeb objektum, ha tulsagosan
kozel halad el a nagy egitestek barmelyike mellett. Ez tortent tavaly
a P/Shoemaker-Levy (1993e) jelu kometaval is. A Meteor nyari
osszevont szamaban mar beszamoltunk az erdekes esemenyrol es az objektum
sajatos megjeleneserol, azota ujabb es talan meg kulonosebb fejlemenyekrol
ertesultunk.

   A kerdeses kozelseg 1992. julius 8-an tortent, ekkor az ustokos
mindossze 0,0003 Cs.E.-re, azaz 45 ezer km-re suhant el a Jupiter
legkore felett, amely jocskan belul van a Roche-hataron. Az oriasbolygo
arapalyeroi szetdaraboltak a porozus egitestet, es palyaja menten
szetszorva megannyi "mini ustokost" hoztak letre. A toredekekbol 17
kulonallo darabot sikerult eddig a Foldrol megfigyelni, amelyek egy
komanak mar nehezen nevezheto elnyult valamibe vannak beagyazodva,
kis csovakezdemennyekkel egyutt. A kataklizma a feldarabolodassal
korantsem ert veget, ugyanis az objektumok meglehetosen instabil Jupiter
koruli palyara alltak. Az elorejelzesek szerint a Jupiter 1994.
julius 21 kornyeken a szo szoros ertelmeben elnyeli a Shoemaker-Levyt,
illetve azt, ami megmaradt belole - az ustokos toredekeinek palyaja
ugyanis az oriasbolygo legkoreben vegzodik. Az ustokosszilankok mereterol
pontos adataink egyelore nincsenek, a becslesek alapjan a legnagyobbak
atmeroje sem haladja meg az 5 km-t. Donald Yeomans es Paul Chodas
(Jet Propulsion Laboratory) szamitasai szerint a darabok a
Jupitert a deli szelesseg 45. foka kornyeken fogjak eltalalni 
mint valami kozmikus sortuz, vegigpasztazni. A sortuz termeszetesen
kozmikus skalan ertendo, mivel az osszes mag becsapodasa korulbelul
hat foldi napot fog igenybevenni. Ez alatt a gazorias tobbszor megfordul
a tengelye korul, igy az adott szelessegen egy pontot akar tobb beutes
is erhet.

   Idokozben a nagyjavitas elott allo Hubble Urtavcsovel is sikerult
megfigyelni a felbomlott ustokost. A julius 1-jen keszult nagyfelbontasu
felvetelen kb. 20 nucleus kulonboztetheto meg, a finomabb felbontas
pedig lehetove tette, hogy pontosabb becsles keszulhessen az ustokosmagok
meretenek felso hatararol. Ugy tunik, egyik atmeroje sem haladja meg
az 5 km-t, es a nucleusok merete nagyjabol egyforma. Az igazi ujdonsag
az, hogy a legfenyesebb nucleus valojaban negy darabbol all, habar
ez nem igazan meglepo, ha tekintetbe vesszuk, mekkora arapalyerok
mukodtek az ustokos szetdarabolodasakor.

   A dolog tovabbi erdekessege, hogy elkepzelheto mindezeknek a jelensegeknek,
illetve hatasuknak a foldfelszinrol torteno megfigyelese. A Jupiter
ekkor sajnos a Naphoz eleg kozel fog latszani, negy oraval nyugszik
utana. Mivel az ustokos osszfenyessege csak 14 magnitudo vagy meg
kevesebb lesz, az oriasbolygo zavaro fenye miatt nem lehet vizualisan
megpillantani. Nagyobb muszerekkel es megfelelo technikai felszerelessel
azonban van esely megfigyelesere. Az eszleloprogramba termeszetesen
az Urteleszkopot is be kivanjak vonni 
addig nem mondja fel a szolgalatot. Maguk a becsapodasok a Jupiter
ejszakai, tolunk lathatatlan oldalan zajlanak majd, mindezek ellenere
ha szerencsenk van, igaz, kozvetetten, de mi is tanui lehetunk a jelensegnek.
A legkorbe belepo ustokosmagok megsemmisulesekor keletkezo felhok
a bolygo tengelyforgasa kovetkezteben a foldrol is megfigyelhetove
valhatnak. Nincs kizarva, hogy olyan hosszabb eletu kepzodmenyek keletkeznek
majd, amelyek orakig vagy akar napokig is nyomon kovethetok lesznek.
Van azonban meg egy, legalabb ennyire erdekes jelenseg: Amint a magok
belepnek a Jupiter atmoszferajaba, felizzanak es gigantikus tuzgombok
formajaban sullyednek egyre melyebbre. A kozegellenallas egy adott
ponton szetrobbantja a szikladarabokat 
is megfigyelhetjuk. Itt azonban sokkal nagyobb objektumokrol van szo,
egy ilyen tuzgombjelenseg, illetve robbanas alkalmaval tobb megatonnanyi
TNT robbanasaval egyenerteku energia szabadul fel, ami eros fenykibocsatassal
jar. Ezek a felvillanasok megvilagitjak a holdakat, es ha elegendoen
nagyok, a Foldrol a Jupiter holdjainak varalan es rovid felfenylesekent
figyelhetok meg.

   A jelenseg teljesen egyedi, mivel ez idaig valoszinuleg csak egy
alkalommal lehetett a Jupiter legkoreben tuzgombjelenseget megfigyelni,
a Voyager
megbolygathatjak a legkort, es az atmoszfera melyebben fekvo retegeibol
sok anyagot juttathatnak a felsolegkorbe, erdekes kemiai reakciokat
kivaltva. Az egitesttol ekkor meg 16 honap tavolsagban levo Galileo
urszonda latoiranyabol a becsapodasok a Jupiter korongjanak peremen
lesznek megfigyelhetok. Mindezek utan nyugodtan allithatjuk, hogy
a Galileo minden idok egyik legszerencsetlenebb ureszkoze. A parabolaantenna
kiesese kovetkezteben fellepett kommunikacios nehezsegek miatt a rendkivuli
jelenseg idejen a szonda memoriaja sajnos meg zsufolva lesz az Ida
kisbolygo adataival. Raadasul az ustokos tormelekeibol Jupiter koruli
palyan maradt nagyobb szemcsek becsapodasai is veszelyt jelentenek.
Azonban ha az adattovabbitasi problemak megoldodnak vagy jelentosen
csokkennek, rendkivuli megfigyelesekre nyilik kilatas. A legkorben
keltett turbulenciak es maguknak a robbanasoknak a megfigyelese mellett
lehet majd vizsgalni az oriasbolygo koruli palyan maradt anyag eloszlasat.
Erdekes tanulsagokkal szolgalhat peldaul a holdakrol keszult felvetelek
osszehasonlitasa a korabbi Voyager fotokkal, ujonnan keletkezett kratereket
keresve. A robbanas soran szetszorodo toltott reszecskektol a bolygo
magnetoszferajaban jelentos radiozavarok es latvanyos sarkifeny-jelensegek
varhatok. Szinte mindenki var valamit az esemenytol, amit nem lehetetlen,
hogy amatorok altal megfigyelheto jelenseg is kiser majd 
tehat megjegyeznunk az 1994. julius 21-ei datumot!

(Astronomy 1993/10, STScI-PR93-22c 

                        ************************

Egy-ket plusz informacio. A cikk megjelenese ota a vilag "fejlodott", az
ustokosdarabok palyaelemei lassan megvaltoztak, illetve pontosabban
ismertek. Igy a kozolt adatokban is akad nemi valtozas, de a kovetkezo
cikkekbol ez kiderul. Peldaul az ustokos jelenleg 21 darabkabol all a legujabb
urteleszkop-felvetelek szerint, amely (kifejezetten a TIPP olvasoi kedveert!)
elerheto az alabbi FTP-szerveren:

               ftp.elte.hu:/pub/meteosat/misc/sl9hst.gif

> ========================================================================
                     Magyar Csillagaszati Egyesulet
                            
> ========================================================================