Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NARANCS 99
Copyright (C) HIX
1997-01-28
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tartalom (mind)  71 sor     (cikkei)
2 Kulturalis hirek (mind)  209 sor     (cikkei)
3 Film: Az orgrof gepmadaron (mind)  100 sor     (cikkei)
4 Nanotech: Zsugorodo vilag (mind)  120 sor     (cikkei)
5 Kikelet (mind)  60 sor     (cikkei)
6 Zsido vagyonok Svajcban: Aranylaz (mind)  383 sor     (cikkei)
7 Egyezkedesek a Dunarol: Mint a vizfolyas (mind)  122 sor     (cikkei)
8 Targyvirtualizalas (mind)  53 sor     (cikkei)

+ - Tartalom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

IX. evf. 5. szam, 1997. januar 30.


Szuret

-interju-
"A rock and roll mar nem fert bele" (Najmanyi Laszlo underground
muvesz)

-egy het-
Politikai es ***kulturalis*** hirek

-nagyitas-
***Zsido vagyonok Svajcban: Aranylaz***

-riport-
Tisza expressz: Rablokra varva

POLITIKA

-magyar globusz-
Ellenzeki akciok: Bizalmatlansag
A Szokai-Tocsik-ugy: Korai vegjatek
***Egyezkedes a Dunarol: Mint a vizfolyas***

-vilagfalu-
Oroszorszag maganya: Hideg beke, hideg baratsag
Pakisztan kis demokraciaja: Orszagnak artani
Szudan: Valsag, kezelesen

ELET + MOD

-guide-
Kuldetes

-elet + tudomany-
***Kibernetikus kedvenc: Kikelet***
***A targyvirtualizalas nehany aktualis kerdeserol***
***Nanotech: Zsugorodo vilag***

KULTURA

-kritika-
***Film: Az orgrof gepmadaron (Peter Greenaway: Parnakonyv)***
Konyv: Hany cedula egy elet? (Gyore Balazs: A valosagban is
letezik)

-embersport-
Foci: Az anyad ne sirasson, Argentina! (Ujevi hirek)

-interju-
"Hianyzik a melodia" (Koos Janos tancdalenekes)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Toth Gabor Attila: Szabadlab
Rev Istvan: Retrospektiv
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (A Fal nem felejt)
Para-Kovacs Imre: En-terior

-publicisztika-
Dobrovits Mihaly: A harmadik koztarsasag vege

-a szerk.-
Reflex

-olvasoi levelek-
+ - Kulturalis hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** DV8 *** A Petofi Csarnokban mutatja be legujabb, tizenkettedik
darabjat a vilaghiru brit fizikai szinhaz, a DV8: a Bound To Please
(Hogyan jarhatnek a kedvedben?) februar 6-7-8-an, a British Councillal
kozos szervezesben kerul szinpadra. Ez lesz az 1986-ban alakult DV8 (a
nev angolul ejtve a devians magatartasra utal) masodik budapesti
szereplese: 1992 tavaszan a Making Waves (Hullamveres) brit kortars
szinhazi fesztivalon leptek fel a Strange Fish (Furcsa hal) cimu
darabbal, aminek, egy PeCsa-beli probasorozat utan, szinten itt volt a
premierje, szinten harom esten at (a vilagpremiert aztan a sevillai
expon tartottak). Ezt es a DV8 ket masik eloadasanak - Enter
Achilles (Achilles-belepo), Dead Dreams Of Monochrome Men (Monokrom
ferfiak halott almai) - filmverziojat januar 31-en este a Toldi
moziban vetitik.

*** Anna Frank kamaraopera *** Szombaton, a potsdami Hans-Otto-Theater
studioszinpadan volt az osbemutatoja Grigorij Frid orosz komponista
kamaraoperajanak, amelyet Anna Frank naplojabol irt meg 1969-ben. A
naplo egyebkent csonkitatlan formaban - mint tavaly karacsonyi
hireinkben irtuk - elso izben februarban jelenik meg, Angliaban, de
januarban mar reszleteket kozolt belole a Times.

*** Dij, dij *** Bruce Springsteen amerikai gitaros-enekes es Eric
Ericson sved korusvezeto az 1997-es Polar Zenei Dij ket kituntetettje,
jelentettek be Stockholmban a Sved Kiralyi Zeneakademian.

Fekete Ibolya Bolse Vita cimu filmje a jugoszlav Srdjan Dragojevic A
szep falvak szepen egnek cimu alkotasaval megosztva nagydijat nyert
a franciaorszagi Angers elso filmesek szamara rendezett fesztivaljan.

A Marai-dij ket idei kituntetettje: Ferdinandy Gyorgy es Kardos G.
Gyorgy.

*** Gyasz *** 87 eves koraban elhunyt Tom Parker "ezredes", Elvis Presley
egykori menedzsere. Eletrajzat legendak homalyaba burkolta, de
valoszinusitheto, hogy a hollandiai Bredaban szuletett Dries van
Kuijk neven, egy kilencgyerekes csaladban, es 1929-ben, huszeves
koraban nevet Tom Parkerre valtoztatva Floridaban telepedett le.
Szolgalt a hadseregben, hosszu idot toltott cirkuszokban, kulfoldon
sohasem jart, adot is inkabb tobbet fizetett, nehogy barmilyen
hivatalos ugye legyen. Meg a masodik vilaghaboru elott menedzselni
kezdett egy elfeledett tancdalenekest, Gene Austint, akit 1944-ben Eddy
Arnold, majd Hank Snow kovetett, vegul 1955-tol 1977-ben bekovetkezett
halalaig Elvis. Ahogy altalaban masokkal sem, vele sem kotott
irasbeli szerzodest - Elvis orokosei be is pereltek csalas miatt, s
a memphisi birosag kizarta Presley hagyatekabol. 1980-ban Las Vegasba
koltozott, es a Hilton szorakoztatoipari tanacsadojakent
eldegelt.

Meghalt Irwin Levine, a Tie A Yellow Ribbon Round The Old Oak Tree (Koss
egy sarga szalagot az oreg tolgyfa kore) cimu slager szerzoje. 58
eves volt. A Guinness kimutatasa szerint Paul McCartney Yesterdaye utan
ez minden idok masodik legtobbszor lemezre vett dala.

66 eves koraban Tajvanon elhunyt King Hu kinai filmrendezo. Pekingben
szuletett, a hongkongi filmipar egyik legnagyobb hatasu alakjakent, a
kung-fufilmek nagymesterekent tartjak szamon; a pekingi opera
akrobatikajat alkalmazta keleti harcmuveszetekre epito filmjeiben,
mint peldaul az A Touch Of Zen (1972) vagy a Swordsman (1990).

*** Filmszemle *** Az elozetes informaciokban felsorolt 23-hoz kepest
csak 16 nagyjatekfilm (tobb nem keszult el idore), 19 kiserleti,
illetve kisjatekfilm es 43 nem fikcios film szerepel februar 7-11.
kozott a 28. Magyar Filmszemle versenyprogramjan (az informacios
vetiteseken meg ot alkotas lathato), a szakmai vetiteseknek helyet
ado Corvin Filmpalotaban (a kozonseg a Puskinba es a Muveszbe
mehet). A jatekfilmes zsuri elnoke Meszaros Marta filmrendezo,
tagjai Biro Miklos operator, Novak Ferenc koreografus, Szentandrassy
Istvan festomuvesz es Szilagyi Akos eszteta. A szemlen
eletmudijban reszesul Fulop Geza fenymegado, Inkey Tibor
fotomuvesz, Reti Janos hangmernok es Vancsa Lajos operator. A 16
nagyjatekfilm kozul ot az MTV produkcioja, ket kategoriaban is
szerepelnek Timar Peter, Forgacs Peter, Simo Sandor es Sipos Pal
munkai, levetitik Ember Judit A snagovi gyerekek cimu muvet, s - a
Czaban-Palos duot kiegeszitve - szerzokent jelentkezik Bakacs Tibor
egykori narancsnyik is.

*** Martin Luther-osszes *** A Time Warner megvasarolta Martin Luther
King tiszteletes csaladjatol az 1968-ban, 39 eves koraban meggyilkolt
fekete amerikai polgarjogi vezeto osszes predikacioja, beszede es
irasa kiadasanak jogat - jelentettek be a januari King-emleknap
alkalmabol. A vetelarat nem hoztak nyilvanossagra, de osszege
millio dollaros nagysagrendu lehet. A mediaorias legalabb het
publikaciot tervez, egy Internet-site-ot, CD-ROM-ot,
szentbeszed-kotetet, egy King irasaibol osszeallitando
oneletrajzot, a predikaciok hangfelvetelet lemezen, valamint az
ozvegy, Coretta King es a fiu, Dexter King kesobbiekben megirando
konyvet.

*** Direktorvalasztas *** Ket szinhaz, a Katona es a Vig elen a
vetelytars nelkul palyazo jelenlegi igazgato, Zsambeki Gabor es
Marton Laszlo tovabbi negy evre szolo megbizast kapott a fovarosi
onkormanyzat kulturalis bizottsagatol, az Operett vezetesere kiirt
palyazat eredmenyhirdeteset viszont januar 30-ara napoltak el -
lapzartakor versenyben van meg Fabri Peter iro, Halasi Imre
zalaegerszegi szinidirektor es Kerenyi Miklos Gabor rendezo.
Ugyanekkor dol el a Miskolci Nemzeti Szinhaz igazgatoi posztjara kiirt
palyazat is, negy jelentkezo kozott.

*** Hangszermuzeum, Parizs *** A La Vilette-ben megnyilt a Cite de la
Musique - a meg Mitterrand elnok altal, 1995-ben atadott zenei kozpont
- legujabb latvanyossaga: a Hangszermuzeum allando kiallitasan
kilencszaz darabot mutatnak be, a gyujtemeny egyebkent otszor ekkora.

*** Halas halott, halas ozvegy *** Deborah Koons Garcia, aki a
legutolso volt Jerry Garcia harom felesege kozul, a birosagon
tamadta meg azt a szerzodest, amelyet Jerry 1993-ban kotott Carolyn
Adams Garciaval, amikor elvaltak. Ennek ertelmeben Carolynnak - a dalban
is megorokitett Mountain Girlnek - husz even at osszesen otmillio
(tehat tobb mint havi 20 ezer) dollar jar. A felperes szerint a Grateful
Dead 1995-ben, 53 eves koraban elhunyt gitarosat kabitoszeres
allapotban kenyszeritettek az egyezsegbe, am a biro elutasitotta a
keresetet, mondvan, amit Jerry Garcia eleteben alairt, az halala utan
nem ervenytelenitheto.

*** Cat Stevens Boszniaban *** Cat Stevens, a mohamedan hitre tert,
gorog-sved szarmazasu brit enekes, aki ma a Yusuf Islam nevet
hasznalja, bejelentette: olyan csodalatos zeneket ismert meg Boszniaban
jarvan, hogy feltetlenul lemezre akarja venni oket. Az iden
otveneves, egykor igen nepszeru Cat Stevensnek csaknem ket evtizede
nem jelent meg uj lemeze.

*** Regi-uj Salinger *** Februarban uj kotete jelenik meg Jerome David
Salingernek, a masodik vilaghaboru utani amerikai irodalom egyik
legnagyobb hatasu szerzojenek. 34 eve ez lesz az elso uj
Salinger-konyv, noha maga az iras se nem uj, se nem publikalatlan: a
Hapworth 16, 1924 a New Yorker 1965. junius 19-i szamaban egyszer mar
megjelent, gyakorlatilag betoltve az egesz lapot, a 32. oldaltol a
113-ig. A mai napig ez a legutolso, napvilagot latott muve Salingernek,
akinek 1951-1964 kozott publikalt konyvei (Zabhegyezo; Magasabbra a
tetot, acsok!, Seymour: Bemutatas; Franny es Zooey; Kilenc tortenet)
magyarul is olvashatok. Mint tobb mas muveben is, a regi-uj iras
fohose Seymour Glass, az elbeszeles pedig az o heteves koraban
irott levele. A konyvet egy szepirodalom irant elkotelezett, kis
virginiai kiado, az Orchises Press jelenteti meg. (Kepunkon a most 78
eves, hirhedten nyilvanossagkerulo iro, amint duhodten eszleli,
hogy egy kocsibol lefotoztak.)

*** Beavis es Butt-head a moziban *** Beavis & Butt-head Do America cimmel
mozihosszusagu filmet keszitett Mike Judge a ket idiota
rajzfilmkamaszrol, akik harom evvel ezelott ultek le eloszor a Music
TV-ben orokke zenet okado tevejuk ele, amelyet most, a
moziverzioban ellopnak toluk, s ezzel kezdetet veszik a teveelvonasi
tunetekkel kuszkodo fiuk kalandjai.

*** Mikszath: 150 *** Balassagyarmaton kiallitassal, szulofalujaban,
a szlovakiai Szklabonyan es Szegeden szoboravatassal kezdodott a
Mikszath Kalman szuletesenek 150. evfordulojara emlekezo
esemenyek sora. Csak nehany pelda az egesz evi programbol: majusban
a Petofi Irodalmi Muzeumban nyilik kiallitas, Balassagyarmaton
konferenciat szerveznek, osszel a nogradi Horpacson levo,
felujitott Mikszath-kuriaban nyilik kiallitas, szamos regenyet
ismet kiadjak, emlekbelyeget bocsatanak ki, CD-ROM-ra kerul a rola
szolo irodalom, a Palocfold kulonszammal tiszteleg a foldi elott, a
Magyar Radio az ev elso feleben csaknem husz muvet ismetli (uj
feldolgozasok a masodik felevben), a VIII. keruleti onkormanyzat
pedig csokkenteni kivanja a Mikszath Kalman ter kornyekenek
autoforgalmat (kepunk itt keszult).

*** Cyberia ***

*** 1% *** A Hungary.Network letrehozott egy honlapot, amelyen 3000 Ft +
afa elleneben marcius 20-ig folyamatosan megjelenhet az Interneten azon
szervezetek onmagukrol szolo ismertetoje es adoszama, amelyek a
torveny szerint jogosultak a polgarok szemelyi jovedelemadojanak egy
szazalekabol kaphato tamogatasra. A honlap cime:
http://www.net.hu/1%, bovebb informacio: 155-7438, illetve
http://www.net.hu vagy http://www.hungary.com.

*** Finnorszag behalozva *** Egy friss felmeres szerint ezer lakosra 62
Internet-eleressel rendelkezo szamitogep jut Finnorszagban -
ketszer annyi, mint az USA-ban -, es ezzel Finnorszag megelozte az e
tekintetben eddig ellovas Izlandot, ahol ez a szam 42. Egyebkent a
masik harom eszak-europai allam, Dania, Norvegia es Svedorszag is
az elso tizenotben van ezen a ranglistan. Finnorszag valamennyi
egyetemen es kozkonyvtaraban ingyenes az Internet-hozzaferes (a
konyvtarakban egy orat szorfolhetsz ingyen), 2000-re az orszag
osszes iskolajat ra akarjak kapcsolni a halozatra, s ket even
belul a nemzeti ossztermek 2,9 szazalekat koltik majd
szamitogepes kutatasra, fejlesztesre.

*** E-mail-fenyegetes Clintonnak *** Ket New Hampshire-i gimnazista
kuldte januar 13-an Bill Clintonnak azt az e-mailt, amelyben halalosan
megfenyegettek az amerikai elnokot - egyebkent harom honap alatt ez
volt a harmadik, New Hampshire-i diakok altal Clintonnak cimzett halalos
e-mail-fenyegetes. A diakok buntetese: tobbe nem hasznalhatjak a
gimnazium internetes szamitogepet.

*** Biblia: mar megvan *** Az iNteRNeTToban megjelent felhivast
tovabbitva a mult heten kozzetettuk: bibliamasolot keres a Magyar
Elektronikus Konyvtar - azota kiderult, a kezdemenyezes a MEK-tol
fuggetlenul kerult az elektronikus hirlevelbe es igy a Narancsba,
raadasul foloslegesen, a MEK-ben ugyanis a Karoli-fele forditas mar
elerheto.

*** Uj VRML-formatum *** A VRML- (Virtual Reality Markup Language)
fejlesztok San Francisco-i konferenciajan napirendre kerulhet annak az
uj, a meglevonel gyorsabb VRML-formatumnak a szabvannya emelese,
amelyet az Apple, az IBM es a Paragraph fejlesztett ki, s amely lehetove
teszi a haromdimenzios webteruletek letoltes kozbeni megtekinteset
is.

*** Soros-tamogatas iskolaknak *** 918 altalanos es kozepiskolai
konyvtar kozul 169 nyert osszesen 80 millio forint ertekben hardver
es szoftver eszkozoket a Soros Alapitvany Szamitogepes iskola a
nyilt tarsadalomert programjaban, melynek eredmenyet szombaton
hirdettek ki. Valoszinuleg nem hirdetik meg meg egyszer ugyanezt a
palyazatot, viszont az elbiralas masodik fordulojaban kiesett
korulbelul 300 intezmeny kozul kivalasztanak 80-100-at, amelyek az
ideihez hasonlo tamogatasban reszesulnek majd.
+ - Film: Az orgrof gepmadaron (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Peter Greenaway: Parnakonyv

Matra aljan, falu szelen sem ismert soha senki tisztabb szivu,
derekabb legenyt Edmondnal. De ennyi armany a meltatlan kornyezettol,
ilyen szenvedelyes nevelomunka egy papi szemelytol, es hozza meg
ennyi arany es dragako, mint ami orea zudult, nyilvan Robert
Gidabol is elohivna a lappango Adolfot. Harmincas eveiben a volt
mintaifju otthona egy barlangi palota lett, ahol idonkent kioktatott
egy-egy megszeppent vilagfit, pihenesul bosszuakciok es
bajaderolelesek kozott. Dumas pere leirasa feledhetetlen: a
mirakulozus ebed utan a bunker ura elohozat egy ezustedenyt, mely
meregzold pepet tartalmaz. Kostolaskor a vendeg dandyt hanyinger
kezdi kerulgetni. Ohm, mindenesetre sajatsagos egy iz, elegge furcsa.
A szigetgrof lugosibelas mosollyal nezi: Furcsa, mondja on. De ha
ebbol az anyagbol kevesket rendszeresen magahoz vesz on thermidorig,
akkor maskepp beszel majd. Mert nemhogy konnyek kozt meg fog veszni
erte, fiam, micsoda iz ez, hanem raeszmel, hogy kozmikusan ez az Iz.

Ilyen disznot. Eloadasat most csak osszefoglaltuk, o lapokon at
dicseri a pepet. Agadzoan eroto-asszociativ drogpropagandajanal
azota sem fejtettek ki kisertobbet. Es megis, a vilagfalo grof, ha
ugyeit attekintjuk, csupa jot, istennek tetszot mivelt. Keze nyoman a
kedves lelkek penzugyi helyzete rendezodott, mig a bunosok rendre
moralisan is hetret gornyedtek, most eloszor erezve at bunuk
sulyat. A grofban valahogyan meg megmaradt Dantes.

Mintagyerek volt Peter Greenaway is valaha. Illedelmesen jarta a
muzeumokat, temerdek konyvet elolvasott, becsulettel hiven, hogy
kulturalt ember nagy hasznara lehet nepenek. Am varatlanul rontasa
tort ra a dulo kornak. Az 1980-as evekben Greenaway mar filmcsinalo
demonkent lepett elo, es sajat kevercsu, riaszto szinu eledelt
nyujtott elenk.

Megkostolgattuk viszolyogva, es idovel ez lett nekunk az Iz. Nemelyik
adag kulonoskeppen megszeditett. A szert hordozo filmek e
fontosabbjai: A rajzolo szerzodese; Szamokba fojtva; A szakacs, a
tolvaj, a feleseg es a szeretoje. Kozuluk is a leghosszabb cimunek
volt a legtomenyebb bukeja. Ugyanakkor ebben az embersuteses vizioban
utkozott ki leginkabb Greenawaybol a kiveszhetetlen derek ifju, a
megingathatatlan gyermekbarat es konyvkedvelo. A mu szerint igazi
szereto ferfireszrol csak konyvmoly lehet, es ez nem szereny
velemeny itt, hanem orkanian, a sotet egre jegyezve allittatik. A
tortenetbeli geniusz, a Szakacs titkon csakis az artatlan kolykekert
es az olvaso szeretokert dolgozik. Nekik tart kaviart, pacol
tintahalat, aszal kejes fekete szolot, nem az elen zabaloknak.
Utobbiaknak porba kell hullniok. A Konyvmoly ugyan elobb szinten nagyon
rosszul jar a meseben. Irigyei agyonverik, a tetem szajaba
nyomtatvanylapokat tomnek, melyek szovege a nagy francia forradalmat
taglalja. Lam, mikent A rajzolo... sem szimpla tezisfilm, ugy A
szakacs... sem az. A Gr.-t ertelmezni kivano igyekezet mindannyiszor
egymast keresztezo tezisek nyitott szerkesztmenyeivel kerul szembe. '90
elott ezek a prizmatoreses konceptek igen tomoritetten es pepsuru,
nekrofil csillogasu kepi atmoszferaval tarsulva jelentek meg. Ezt a
greenawayi hatast teremtoje azota fellazitotta, igezetet nagyjabol
meg is szuntette, tudni valo.

A Prospero konyvei, a televizios Darwin-tanulmany es a Dante-szeria, A
maconi gyermek, a Parnakonyv utogreenawayi produktumok: a feladatat mar
letudott, emesztodo szigetgrof hokuszpokuszai, melyek ugyan meg
mindig nem ertektelenek. Meg ugyesek is, amennyiben sokan maig nem
regisztraltak, mennyire nem a jovo embere Greenaway, mennyivel inkabb a
regi akacos allek nagy elviragoztatoja. Hermeszre, olyan bamuloi is
vannak, akik mint posztmodernt veszik-eszik hagymazait, ami mar
kaprazatos. Hogyha nekem sok penzem lesz, folulok a ropulore,
tunt evtizedek soranak egesz experimentalis hagyatekat kiviszem a
szines vilagmozi frontjara, Hongkong felett korozok. A Parnakonyv
"kep a kepben" mesterkedeseinel akar Timar Peter
Mozgokepanaliziseben is sokkalta velosebb tartalmu effektmozgasok
kovethetok, csakhogy ez BBS-darab, ilyet oreg nenem se nez.

Megsem akarmilyen monstrum ez a Parnakonyv. Konceptje ugyan ujfent
odemas es tulburjanoztatott, megint csak a zamatfok rovasara (sot A
maconi gyermek e parameter dolgaban jobban is sikerult), viszont a
prosperos (uto-)Greenawaynel most eloszor vetett lobot a korabbi
ubermensch-dac. A Parnakonyvon erzodik, hogy nagyon jo film is
lehetett volna. Kisse feszesebb kidolgozasu koncept, sokkal szorosabb
motivika, hidegebben metszett remtortenet, naturalisabb szineszi
viselkedes, es talan arra riadtunk volna, hogy ismet talalva a hajdani
Szer.

Az uj meseben a Tavol-Kelet legszebb manokenje csak olyan ferfiakat
kepes elvezni - gyerekkori oselmenyei folytan -, akik ecsettel is
osszebirizgaljak a testet. Jeles szepiro betusoraival telerova
Nagiko bore a gyonyorok gyonyoreig izzhatna, de sajnos kozel s
tavol o maga a legtehetsegesebb emberkonyv-szerzo. Kiemelt
szeretojevel igy nem lehetnek teljesseggel egymasei. Ez a mersekelt
tehetsegu figura foliansba bekotve vegzi, auschwitziasan.
Belsosegeit kukaba vetteti a szenvedelyes kiado, a fiu Nagiko-betus
borevel pedig sajat eleven boret okitja (nyitott konyv a testen).
Alkonyan is utos a human ertelmiseg, all Buda meg.

Fenyes, lelkesito eszme. A szakacs...-bol meg aromakent csapott ki. A
poszmogos eloadasmodu Parnakonyvbol kodfatylakon at dereng,
erolkodve, ami nagy onellentmondas.

Ardai Zoltan

Parnakonyv (The Pillow Buck); szines, angol-francia-holland, 1996, 126
perc; rendezte: Peter Greenaway; fenykepezte: Sacha Vierny; szereplok:
Vivian Wu, Joshy Oita; bemutatja a Budapest Film
+ - Nanotech: Zsugorodo vilag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A mutyurok mindig is megdobogtattak a leany- es asszonysziveket,
lehet az barmi: kis doboz, koromnyi medve, kindertojasbol elokerult
mozdony vagy Apro Antal. Ez rendben is van, de mi lesz, ha a
gyufasdobozban alvo ajandek zsiraf ejszaka felkel, es alapos
kemtevekenysegbe fog, kepeket kozvetit a kozpontban lapulo
megbizojanak?

Az ember dobbenettel veszi tudomasul, ugyanakkor buszkeseggel tolti el,
ha olyan dolgot lat, mint a napokban a BBC televizio adasaban
bemutatott, radio ado-vevovel felszerelt japan csotany. Kozlik, hogy
ezek a felig elo, felig elektronikus kis szornyetegek a
vizvezetek-szerelokkel osszefogva fognak a lakasunkba jonni, es
felderitik az akarmilyen kis vekony csovezetekekben a barmennyire kis
repedeseket is. Azt viszont alig hangsulyozzak, hogy mielott
svabbogarkommandok fogjak helyettesiteni a vizmuvek alkalmazottait,
azert bekuldik meg majd oket nehany zart politikai targyalasra,
probafelvetelre, ahol meg fog lepodni a szemelyzet, amikor az allat
kiirtasara iranyulo taposasi mozdulat kovetkezteben a szerencsetlen
para a kelletenel nagyobbat reccsen es szikrazik is.

Az emberiseg

azonban vonzodik a kicsi dolgokhoz, mert kuckosodik altaluk a vilag, meg
mert onmaga tokeletes masat veli felfedezni bennuk (kiveve a
svabbogarat). Tobb valfaja van ezeknek a miniaturoknek, ugymint:
csigafasznyi szemkapraztato targyak, hasonlo meretu es
mukodokepes szerkezetek, valamint ugyanilyen meretu, am gonoszsagra
is kepes mukodo szerkezetek. (Ami mukodesre kepes, azt mar csak egy
hangyanyi valasztja el attol, hogy rosszindulatu legyen.)

A miniaturok megszallottjai, mire felnottek lesznek, minden
kulturnemzetben egyesuletekbe tomorulnek, akar a bogarhatut rosszul
vezetok, es velik, hogy csak akkor erdekesek a titkaik, ha megosztjak
oket egymas kozott. Gyujtik a rizsszemekre faragott portrekat, a ket
inch nagysagu, mozgathato, munkaruhaba oltoztetett teddy-beart, a
mini-friszbit, a babahazakat, es partikat rendeznek (meghivasok
talalhatok peldaul a weben), ahol kapasbol lehanyhatnak egy egesz
varost.

Akar elvezik, hogy hatalmuk van a kis birodalmak felett, akar csak az a
kis szabadidos regresszio esik jol nekik, nem gunyolodhatunk, hisz
mindannyian szivesen birtoklunk valami miniatur oruletet egy kis zsebbe
csempeszheto gyermekkor gyanant.

Aztan

vannak azok

a kis szerkezetek,

amiknek ostipusat az ismeri igazan, aki szinten megnezte husszor A
bolha cimu szovjet rajzfilmet a hetvenes evek derekan. ("Mondjatok meg
a caaarnak, hogy a franciak neeem teglaporral tisztitjak a
puskacsovet!") Ebben a tragikus kimenetelu tortenetben a vegen a
mesterember megorul. Eloszor csinal egy miniatur bolhat, ami tancol,
aztan meg meg is patkolja. Ezt a car nem ertekeli, pedig patkolt
bolhaval legyozhette volna a katonak lapostetveit, amelyek
hozzajarultak a vesztes csatakhoz, mivel vakarozni es puskat elsutni
nem lehet egy idoben. Hasonlo szorakoztato szerkezetekkel ma
termeszetesen a japanok foglalkoznak legszivesebben, amikor a haromszor
huszoras muszak utan hazamennek a Toyota uzembol. Mar a metron
alvas kozben megalmodjak a napi uj konstrukciot kicsiben, es otthon
olyan csodakra kepesek a hozott anyagbol, mint a gyufafej nagysagu,
mukodo motorral rendelkezo auto, amit a gyerek katicabogar helyett
futtat fel az ujja hegyere. (Egyebkent a miniaturmaniasokra jellemzo,
hogy dolgaikat gondosan elzarjak a gyerekek elol.) Az ilyen alig
lathato modellekbol lesznek aztan a csucsfegyverek svabbogarra
tapaszozva.

A hype pedig az,

hogy homokszem meretu tesz-vesz robotkarocskak egesz nap atomokat
tologatnak ide-oda; megprobaljak a lehetetlent, azaz molekulankent
osszerakni az anyagot olvasztas, forrasztas es mas keso paleolitikus
modszerek helyett. Ez mar tobb mint bezsebelheto jatek vagy konnyen
emesztheto hobbihaboru. Egyreszt annyira kicsi, hogy kiuritenenk a
zsebpiszokkal, masreszt elvezhetetlen szabad szemmel, a gyerek meg siman
lenyeli.

Ez a jovo civilizaciojanak fundamentalis faktortudomanya csak
fanatikus tudosok szamara, hiszen az ipar es a kutatas jelenleg eleg
rovid tavu tervekkel dolgozik. Ime a nanotechnologia, amihez kepest a
miniaturizalas vegtelenul durva, hihetetlenul barbar eljaras. Igaz,
meg husz-harminc ev hatravan az aktualis eredmenyekig, mert egyelore
csak kemiai folyamatok silicon graphics szamitogepeken valo
szimulacioival bizonyitottak (Merke Ralph kutatocsoportja a kaliforniai
Palo Altoban), hogy lehetseges molekularis koteseket letrehozni
csupan az atomok sorba rakosgatasaval. Napjainkban meg a legkisebb
berendezes is ezerszer nagyobb annal, hogy egy atomot kulon
manipulalhasson. Am Thomas Donaldson biologus nanotechnologiai
aranykopeset, miszerint a jovo olyan objektum, amely fele nem utazunk,
hanem mi fogjuk megcsinalni magunknak, programmondatta avattak a
nanotudosok, es

gyurik az atomokat,

mig ki nem derul, hogyan keszithetok el a mi pici kis
segitotarsaink, a mikroba meretu gepek, amelyek majd onmagukat is
reprodukaljak, es kellemes, tiszta, posztindusztrialis paradicsomma
valtoztatjak nekunk a foldet azzal, hogy atomi szinten foltozzak az
utakat, megeszik a szennyezodeseket vagy semlegesitik a drogokat.

Itt akkor felmerul a halhatatlansag kerdese is. Mig a miniatur
targyak a szemet gyonyorkodtetik es a szivet melengetik, ami persze
szinten fontos, addig a nanotech bebik egeszen konkretan arra
lehetnenek idomitva, hogy a szervezetbe love atepitsek a sejtjeinket,
igy juttatvan minket az allando, folyamatos regeneralodas halas
kepessegehez. Persze kar volna itt most barkit az orok eletre
felbujtani, mert siman elofordulhat, hogy elotte az egyre erzobb es
egyre tanulekonyabb csotanyok kicsi, molekularis szintu robotokkal
felszerelve atomraketa-inditogombokat aktivalgatnak, mikozben
egyszerubb kasztbol valo tarsaik a konyhaban neszezgetnek. Nem
beszelve arrol, hogy ami rakos sejtet bontani kepes, az epitheti is
azt.

Ami kicsi, az nagyszeru. Az ember viszont mindent ugy hasznal;
szandekai szerint. Meg a mennyei bogaraknal is ki tudja, nincs-e ott a
hatterben a lucifer.com.

- sisso -
+ - Kikelet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Keresem, de nem talalom a kifejezeseket. A Gutenberg-galaxis helyebe
lepo uj vizualis-interaktiv popkultura jelensegeinek leirasara
mar nem alkalmasak a klasszikus muveltseg alappillerei, a hirlapiro -
a kihaloban levo irasbeliseg utolso bajnoka - hajara kenheti a
gorog mitoszokat, es jobban teszi, ha japanul tanul.

Japan mitoszteremto hellye valhat az ezredfordulon. A
telekommunikacioval es informaciotechnologiaval felporgetett
fogyasztoi tarsadalomban a popkultura, a tomegmedia es a reklamok
hatasanak eredoje a tizenevesek kozott valamifele feloldodashoz
vezet egy csak virtualisan letezo hiperrealitasban, a videojatekok,
tudomanyos-fantasztikus tevesorozatok, kepregenyek, oriasplakatok
es interaktiv halozatok altal definialt magikus terben, a media
halogen vilagaban. Ebben a hiperrealitasban pedig egyszeruen nem
mukodnek tobbe az ugynevezett europai kulturkor toposzai. Az ujakat
a Tavol-Keleten, legelsosorban pedig Japanban kell keresnunk, hiszen a
keleti kulturaba szervesul az ott szuleto csucstechnologia es onnan
valok a net-kultusz tartopillerei is: a szamitogepes jatekok, a
harcmuvesz mozi, a manga kepregeny es sorolhatnank tovabb. Nem lehet
veletlen, hogy William Gibson, a cyberregeny mufajat femjelzo alkoto
- mufajteremtesrol eseteben azert nem beszelhetunk, mert ezzel
meltatlanul elhallgatnank jelentos elofutarai, peldaul Alfred Bester
vagy Philip K. Dick erdemeit - szinten a japan tradiciobol meriti
kultikus regenyei motivumkincsenek jelentos reszet: a klasszikus
szemmel legfeljebb ponyvaregenykent, campkent ertekelheto Neuromancer
fohosei mintha egy Sega-penznyelo konzolarol vagy egy hentai-fanzin
(japan comics) hasabjairol leptek volna elo, a sararimenek (korabban:
berbol es fizetesbol elok) es zaibatsuk (multinacionalis
mamutvallalatok) vilaga pedig egyre valosagosabb itt, Ka-Europaban
is.

Ami a tomegkulturat illeti, a Gutenberg-galaxis tenyleg halott: a
nyomtatott sajto csendes agoniajat a televizio diadalmenete feledteti,
a vizualis kulturara pedig szokatlanul nagy befolyast gyakorolnak a
piktogramokkal iro nemzetek. Az elet tobbe nem regeny, hanem
kepregeny, de leginkabb videoklip: harom percre mindenkibol sztar
lehet, amikor a karaokebar sugogepe elott az egoval a foszerepben
univerzumma tagul a kibernetikus terep. Atari, Sega, Sony, Nintendo az uj
varosallamok, olyan uj toposzokat definialva, mint peldaul az idoru:
szintetikus popenekes, a marketingtechnologia mernokei altal
celcsoportra optimalizalt szupersztar, szamitogepen krealt
mitoszat a media minden lehetseges csatornajan nyomatva zajlik a
beetetes.

Itt van peldaul a legujabb csoda: a kibernetikus hobbiallat, a
kulcstartora erositheto, tojas alaku LCD-kijelzon megelevenedo
virtualis madar. A tamagocchi (szeretni valo tojas) kello - apro
nyomogombok megfelelo kombinaciojaval adagolhato - torodes
hatasara hejabol tiz nap alatt kikel. A felnott madarral is
rendszeresen foglalkozni kell: etetni, itatni, tisztitani, jatszani vele -
ilyenkor halasan enekel es vidamnak tuno arckifejezessel jelzi a
digitalis euforiat. Torodes hianyaban azonban ido elott elpusztul,
raadasul vegervenyesen: a gazdi vasarolhat uj kutyut, ami nem
olcso mulatsag, hiszen a 16 dollaros keszulek jelenleg hianycikk es
csak a nevertek husz-harmincszorosaert kaphato. Japanban tehat
kibontakozni latszik a Blade Runner altal vizionalt szcenario: valodi
allatot csak a nagyon gazdagok sznob elitje tarthat, a tobbieknek marad a
gentechnologiai uton eloallitott replikans, szeretni azt is lehet.

Bodoky Tamas
+ - Zsido vagyonok Svajcban: Aranylaz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Magyar Narancs ertesulese szerint fordulopontjahoz kozeledik a
Svajcban elhelyezett zsido aranyak koruli botrany Magyarorszagot
erinto resze. Hetfon Budapest megkapta Berntol azt a nevlistat,
amelybol kiderul: mely zsido letetekbol karpotoltak svajci
tulajdonosokat egy 1973-as titkos megallapodas alapjan. Hamarosan eldol
az is, visszakapja-e Magyarorszag azt az otezer kilo aranyat, amelyet a
Magyar Nemzeti Bank Svajcban helyezett el a haboru idejen. De kezdjuk
az elejen.

Svajc - tuchtig, bombabiztos kis kozep-europai mintaallam, amely
nepszavazast tart a kantonok fodrasznoinek hajszinerol, es amelynek
tortenelmeben tobb a lyuk, mint egy atlagos ementali sajtban. Svajc a
masodik vilaghaboru idejen visszakuldott ugy harmincezer menekulo
zsidot a hatarrol, mondvan, das Boot ist voll, megtelt a csonak,
ertsd: a bennszulottek hocipoje holmi jottment idegenekkel. Az 1945
utani gazdasagi csodahoz persze jol jott a zsidok penze - meg ha
gyilkosaik raktak is azt a szefbe.

Ami biztos: Hitlernek egy vasa sem volt, amikor kitorte a vilaghaborut.
Mint a Birodalmi Bank elnoke 1939 januarjaban kozolte vele: "Deviza-
es aranytallerok nem allnak rendelkezesre." A birodalmat a pragai
bevonulas mentette meg a penzugyi osszeomlastol. Igy, a cseh nemzeti
bank kifosztasaval kezdodott a

rablassorozat:

a nacik lenyultak szinte egesz Europa aranykeszletet. S mar ott
szinre lepett az a ket svajci penzintezet, a berni Nationalbank es a
jegybankok bankjakent mukodo baseli Bank fur Internationalen
Zahlungsausgleich (BIZ), amely a vilaghaboru soran vegig kozponti
szerepet jatszott a lopott cucc atveteleben, s penzze, fegyverre,
nyersanyagga valtoztatasaban a nemetek szamara.

"A nemetekkel is uzleteltunk, a szovetsegesekkel is. Semlegesek
voltunk" - jegyzi meg errol ma a Nationalbank elnokhelyettese, s
elkepzelheto, hogy kozben el sem pirul. A torteneszek elott mar
ismert nemet-svajci uzelmekre a londoni kulugyminiszterium 23 oldalas,
Nazi Gold: Information from the British Archives cimu jelentese
iranyitotta ujra a figyelmet '96. szeptember elejen. 1940 es '45
kozott a svajci vamstatisztika szerint 1,7 milliard, a brit jelentes
szerint 2,7 milliard akkori frank ertekben (ami ma tobb mint a
haromszorosat eri) omlott az arany Nemetorszagbol Svajcba. Ez tobb
volt, mint ebben az idoszakban a vilag aranytermelesenek egyharmada.
Okkal gyanithato, hogy kozte volt az a vagyon is, amit a nemetek az
europai zsidosagtol raboltak. Svajci bankok melyen pihennek tovabb a
vilaghaboru ota elarvult, tulajdonos nelkul maradt zsido betetek.
Csak senki sem tudja, mennyi penzrol van szo.

A problema egyik gyokere ott keresendo, hogy a nacik altal valogatas
nelkul osszegyujtott betetek eredete

szinte visszakereshetetlen,

orokosok nincsenek, mert sokszor maguk is elpusztultak, ha pedig megis
jelentkezett valaki egy banknal, hogy "Gruezi, itt egy betetszam, kerem
a penzt", akkor kozepkoru, lilatehen-nezesu szemuveges svajci
burokratak kertek udvarias kohintessel halotti bizonyitvanyt a
lagerben fustte valt nagyaparol, mikozben arra gondoltak, lesz-e
eleg sor a jegen az esti Twin Peakshez.

Az Edgar Bronfman vezette Zsido Vilagkongresszus, a WJC az izraeli
kormany megbizasabol 1992 ota kutatja vilagszerte a gazdatlanul
maradt vagyont. Komolyabb lenduletet akkor vett a dolog, amikor egy evvel
ezelott az amerikai Alfonse D'Amato szenator allt az ugy elere, s
azota egyre-masra assa elo a leveltarakbol az idevonatkozo
dokumentumokat. Igazabol azonban a brit kulugy jelentese mozgatta meg
vilagszerte a media kepzeletet, s ennek nyoman kerultek a svajci
bankok szorongatott helyzetbe. A jelentest megalapozo vizsgalatot
Greville Janner munkasparti kepviselo, masodallasban a WJC alelnoke
hajtotta keresztul.

Svajci bankarok es politikusok eloszor

nem fogtak fel

a maga teljes komolysagaban a veszelyt. Azt hittek, lelkiismeretuk
tiszta, hogy letudtak mindent peldaul azzal a 250 millio frankkal, amivel
1946-ban jarultak hozza "onkentesen" Europa ujjaepitesehez, meg
az europai orszagokkal, koztuk a kommunistakkal, kesobb kialkudott
karteritesekkel - s mar csak az albanok reklamalnak ket es fel
tonna aranyat.

Tevedtek. A svajci bankokat a holocaust aldozatai neveben perlo New
York-i ugyved, Ed Fagan 20 milliard dollar karteritest kovetel
(tizszazalekos sikerdij mellett). "A vilaghaborunak mar 1943-ban
vege lehetett volna, ha a svajci bankok nem tamogatjak Hitlert",
torteneszkedik az ugyved. A republikanus D'Amato szenator s vele a
WJC pedig azt allitja, hogy a svajciak meg mindig tobb tonna rabolt
nemet aranyon gubbasztanak es tobb milliard dollarnyi zsido vagyont
rejtegetnek. A svajciak kovettek el "a legnagyobb rablast a zsido nep
es egyaltalan, a vilag torteneteben" - jelentette ki az izraeli
parlament illetekes bizottsaganak elnoke.

Az alaszkai aranylazhangulathoz kepest ertheto, hogy a WJC

szanalmasnak

nevezte azt a 42 millio frankot, amit eddig felfedeztek a gazdatlan
szamlakon. Pedig csalasrol aligha lehet szo: a vizsgalatot a svajci
bankfelugyeloseg mellett egy hettagu nemzetkozi bizottsag ellenorzi
Paul Volckert amerikai exjegybankelnok vezetesevel, eppen a WJC altal
delegalt tagokkal. Mint szakertok josoljak - es mersekelt zsido
vezetok is varjak -, ennel lenyegesen tobbre kesobb sem lehet
szamitani. "Nem is a penzrol, az igazsagrol van szo - nyilatkozta
Edgar Bronfman a Time magazinnak tavaly novemberben, miutan csak felezer
egykori szamlatulajdonost sikerult azonositania.

A mostani, egyesult erokkel vezetett kampanyt mindenesetre nem lehet
olyan pokhendien lesoporni, mint a korabbi koveteleseket. Tavaly
osszel a svajci kormany azt hitte, hogy most mar tenyleg nagyon
messzire ment a vizsgalat: a nemzetkozi bankbizottsag felallitasa s
ezzel osszefuggesben a banktitok - Svajcban tenyleg hallatlan -
feloldasa mellett ugyancsak nemzetkozi osszetetelu torteneszi
bizottsag vizsgalja majd az orszag masodik vilaghaborus szerepet.

Mindez nagyon szep, es majd evek mulva, amikor a bizottsagosdi
befejezodik, es mar senki nem emlekszik az egeszre, meg szebb lesz,
mondta erre a WJC, de mi inkabb most azonnal szeretnenk latni egy kis
penzmagot, mondjuk ugy 250 millio frankot, egy olyan helyes kis alapban,
amibol megkezdhetjuk a jovatetel fizeteset.

Nagy aldas ilyenkor, ha van az orszagnak egy tokos politikusa, aki jo
megmongya a velemenyit. Svajcban is akadt egy, a tavaly soros volt
szovetsegi elnok, amugy gazdasagi miniszter, Jean-Pascal Delamuraz. O
olyan, meselte egy interjuban, hogy neha eltunodik, vajon

Auschwitz Svajcban van-e

Tovabb fejtegetve e gondolatot, Delamuraz zsido torekveseket velt
azonositani orszaga "destabilizalasara es kompromittalasara",
csattanokent pedig "valtsagdijzsarolasnak" nevezte a 250 millio
frankos jovateteli kovetelest. Jollehet frissiben keszitett
kozvelemeny-kutatasok szerint e nezetek tetszesre talaltak az
idosebb svajciak tobbsegenel (a luzerni Link intezet legujabb
felmerese szerint a svajciak 44 szazaleka nemmel valaszolt arra a
kerdesre, "jogosak-e a zsido szervezetek azonnali karteritesre
vonatkozo kovetelesei?"), maga Delamuraz azota alighanem tenyleg
megbanta, hogy kimondta az oszintet.

A minosites nyoman kitort felhaborodas ugyanis abban csucsosodott,
hogy nemzetkozi zsido szervezetek a svajci bankok bojkottjaval
fenyegettek. A WJC fotitkara, Israel Singer igy fogalmazott: "Mi nem
fenyegetozunk, de megigerjuk a svajciaknak, hogy nem lesz jo soruk,
ha nem adjak vissza vagyonunkat es nem kernek bocsanatot a rettenetes
szavakert."

Amikor a svajci bankok reszvenyarfolyamai tenyleg inogni kezdtek a New
York-i tozsden, megerkezett Delamuraz bocsanatkerese. (Mint svajci
ujsagok ramutattak, a hazai bankok kulonosen azota valtak
sebezhetove, hogy az utobbi evekben mind Londonban, mind New Yorkban
beszalltak az eros versenytol kisert vagyonkezeloi ugyletekbe.)

Innentol mar csak talalgatni lehet, hogyan fugg ossze erkolcsi vad,
jovateteli igeny es gazdasagi erdek. Veletlen egybeeses? Vagy
feltetelezheto, hogy szoros kapcsolatok vannak a WJC es a
vagyonkezelesben ugyancsak erdekelt zsido penzugyi korok kozott?
Eszerint az huzodna meg a Svajc elleni - erkolcsileg amugy indokolt -
kampany mogott, hogy

csak nyerni lehet

az ugyon? Ha a svajciak makacskodnak, akkor konkurens gazdasagi
pozicioik karositasaval, ha engednek, akkor a kicsikart
karteritessel. De hogy illene az erdek-puzzle-ba a verbo katolikus
D'Amato szenator?

Hat ugy, hogy neki majd aligha jonnek rosszul ujravalasztasakor a New
York-i zsidok szavazatai. Mielott kirajzolodna a nemzetkozi zsidosag
es kitartottjainak vilagmeretu osszeeskuvese, jegyezzuk meg: akad
azert 18 ezer zsido szarmazasu ember, aki nemigen orul a balhenak.
Ok svajciak ugyanis, es az utobbi idoben, a gyalazkodo levelek
szaporodtaval, ugy erzik, egyeb svajciak mind kevesbe szeretik oket.
Mert sokan hiszik meg mindig ott a hegyekben, hogy bizonyos svajci
erdemek, nem pedig nemet erdekek mentettek meg orszagukat a
megszallastol, s most ertetlenul, mar-mar mergesen dacolnak a rajuk
zuhogo szemrehanyasokkal.

A "penzt, fegyvert, nyersanyagot lopott aranyert" elnevezesu uzletbe
mindegyik nem megszallt orszag belekeveredett Europaban, igy
Svedorszag, Spanyolorszag es Portugalia is. A svedek tobbek kozott
ugy csinaltak, hogy mar Bernben ranyomtak a sved stemplit a nemet
aranyrudakra, s attol kezdve ugy tettek, mintha az ovek lenne. 1946-ban
nagy nehezen visszaadtak het tonnat a belgaknak, hatot a hollandoknak,
es aztan mindmaig azt hazudtak, hogy nincs tobb. Roviddel ezelott
elokerult azonban a sved birodalmi bank egykori elnokenek feljegyzese,
amely szerint osszesen husz tonnarol tudtak mar akkor, hogy nem
koser. Eszerint tehat meg het tonna rabolt arany van a sved jegybank
pancelszekrenyeiben.

Kelet-Europaban

bombakent hatott, hogy 1996. oktober 17-en Bern meg letagadta, masnap
mar beismerte, Peter Hug tortenesz pedig a Neue Zurcher Zeitung
oktober 23-i szamaban reszletesen meg is irta: 1949 es 1975 kozott
Svajc Lengyelorszaggal, Magyarorszaggal es Csehszlovakiaval bizalmas
vagyonjogi egyezmenyt kotott. Ennek lenyege az (es ez sokak szerint
nemzetkozi jogsertes), hogy egyebek kozott az orokos nelkul maradt
zsido letetekbol karpotoltak a kelet-europai kommunistak altal
allamositott svajci erdekeltsegek tulajdonosait.

D'Amato es a WJC vadjai nyoman hirtelen Lengyelorszagban is elkezdtek
keresni a Svajcban eltunt zsido vagyonokat. Az 1949-es titkos
karteritesi egyezmenyben ketmillio frankra becsultek svajci
reszrol a vilaghaboru utan svajci bankokban gazdatlanul maradt
lengyel bankbeteteket. Vegul Svajc 1975-ben atutalt kozel felmillio
frankot (addigra valahogy ennyi maradt a ketmilliobol) a tulajdonos
nelkuli szamlakrol Lengyelorszagnak, ahol aztan egyszeruen
lenyeltek a penzt.

A lengyel miniszterelnok most, meg januar kozepi izraeli utja elott
megigerte, hogy igyekeznek felkutatni a betetek tulajdonosait, illetve
orokoseit, s visszaadni nekik a mai ertekben mintegy masfel millio
frankot. Ami marad a penzbol, azt a "masodik vilaghaboru faji,
vallasi vagy politikai okokbol uldozott aldozatainak emlekere"
kivanjak forditani.

Becslesek szerint osszesen mintegy 100 milliard dollar zsido vagyon
kerult a naci idoszak 12 eve alatt a hagyomanyosan titokallo,
bombabiztos es tuchtig svajci bankszamlakra, pontosat azonban maig nem
tudhatni, igy azt sem, hogy ebbol pontosan mennyi a

magyar vonatkozas

Allitolag 300 millio dollarrol lehet szo. (Kovacs Laszlo
kulugyminiszter hetfoi nyilatkozata szerint a holocaust magyar
aldozatai korulbelul tiz-tizenot millio korabeli svajci frank
erteku vagyont helyeztek el a helvet bankokban.) Annyi biztos, hogy a
magyar zsido vagyon is ket forrasbol szarmazik: kisebb reszt abbol,
amit maganemberek es cegek meg idejeben betehettek a kontokra svajci
ugyvedek es kozvetitok segitsegevel (igy peldaul a budapesti
Agai es Landau ceg kimutathatoan 900 ezer frankot helyezett el egy
szamlara). Nagyreszt azonban a nacik altal ellopott aranytargyakrol,
mukincsekrol, festmenyekrol es keszpenzrol van szo, ami szervesen
kiegeszult a koncentracios taborba kuldott alsobbrendu faj
szajabol kitort aranyfogakkal, koronakkal es kulonbozo, a
gazkamrak nyoman immar gazdatlanna valt disztargyakkal.

Lapunk megbizhato forrasbol ugy ertesult: nem kizart, hogy
visszakerul Magyarorszagra az a svajci jelentesben fel mondattal
emlitett otezer kilo arany is, amit a Magyar Nemzeti Bank a haboru
idejen helyezett el Svajcban - mar abban az esetben, ha ez nem volt
resze annak az "aranyvonatnak", amely a haboru utan visszajott
Magyarorszagra, megalapozni az uj forintot. (Ugy tudjuk, az ot tonna
arany a mai magyar aranykeszlet tiz szazaleka.)

"Ket magyar-svajci targyalas is volt: egy 1950-ben, egy masik 1973-ban,
amikor rendeztek a zsido betetek ugyet is" - mondta a Narancsnak
Szent-Ivanyi Istvan kulugyi allamtitkar. (A lapokban felroppent, hogy
a targyalasokon reszt vett Fekete Janos, a Kadar-era elso szamu
penzugyi vezetoje is, o azonban a Szombat cimu lapnak ugy
nyilatkozott, hogy csak egy 1950-es targyalason volt ott,
megallapodasrol nem tud. Szent-Ivanyi kerdesunkre megerositette:
ok nem kerestek Feketet az ugyben.) Marpedig 1973-ban a ket fel
megallapodott: Svajc 325 ezer frank ertekben

beszamitotta

az orokos nelkul maradt magyar zsidok vagyonat a svajci tulajdonosok
karpotlasaba - a nevlista most hetfon erkezett meg a magyar
Kulugyminiszteriumba. (A Reuter jelentese szerint a hatvanas evek
aktai alapjan osszeallitott lista 33 holocaust-aldozat nevet
tartalmazza. Mint Feldmajer Peter, a Magyarorszagi Zsido Hitkozsegek
Szovetsegenek (Mazsihisz) elnoke a Reuternak elmondta, a listan "csak
azok szerepelnek, akik sajat nevukon vezettek szamlat", amibol
nyilvanvalo, hogy a nacik altal elrabolt vagyonra vonatkozolag ez
semmilyen informaciot nem jelent.) (A birtokunkba jutott svajci
jelentesrol es a titkos magyar-svajci jegyzokonyvrol lasd Szigoru
es bizalmas cimu keretes irasunkat.)

"A dokumentumok itt voltak, a Kulugyminiszterium irattaraban, de errol
mi nem tudtunk. Szerintem az elozo kormany se tudott rola. Minden
targyalas a legnagyobb titokban zajlott, mindenki mindent elsumakolt.
Akkor kezdtunk el kutatni, amikor a nemzetkozi sajtoban felroppent, hogy
Magyarorszaggal, Lengyelorszaggal es Csehorszaggal is szuletett ilyen
megallapodas. Azonnal felvettuk a kapcsolatot a svajci
kulugyminiszteriummal, ok idot kertek, es a jelentes egy
peldanyat at is kuldtek" - mondta Szent-Ivanyi Istvan a Narancsnak.

Feldmajer Peter lapunknak ugy nyilatkozott: meg oktober vegen
kertek a kulugyet, hogy osszak ketfele a kerdest: ha van orokos,
arra szalljon a vagyon, ha nincs, kapja meg a zsido kozosseg. A
Mazsihisz azt preferalna, ha ez utobbi esetben a parizsi
bekeszerzodes teljesitesere letrejott uj kozalapitvanyba folyna
a svajci penz. Feldmajer egyebkent kerdesunkre

ervenytelennek

nevezte az 1973-as magyar-svajci egyezseget, hiszen "a magyar kormanyt
senki se hatalmazta fel, hogy ilyen kerdesekrol targyaljon, azonkivul
a vagyonok nem az o tulajdonat kepeztek".

Szent-Ivanyi allamtitkar elfogadhato megoldasnak tartana, ha a zsido
szervezetek javaslatara az uj karteritesi kozalapitvany kapna az
esetleg beerkezo vagyont, hiszen "ez az a szerv, amely az orokos
nelkuli zsido vagyont kezeli", akarcsak azt a penzt, amely a zsido
igenyeket koordinalo Claims Conference harcol ki a bonni kormanytol - a
targyalas a kulugyi allamtitkar szerint tovabbra is "nagyon kezdeti
stadiumban" van. Kerdesunkre Szent-Ivanyi es Feldmajer is
megerositette, hogy a svajci vagyon ugyeben eddig nem volt erdemi
targyalas a magyar kulugy es a zsido szervezetek kozott, csak
folyamatosan atadjak egymasnak informacioikat. A zsido hitkozseg
egyebkent a kulugyet kerte fel az ugyben valo nemzetkozi
kozvetitesre.

"Az 1973-as jegyzokonyv lenyege, hogy a magyar kormany annak idejen a
karpotlaskent megallapitott osszegnel 325 ezer frankkal kevesebbet
fizetett a svajci felnek" - mondta a Narancsnak Horvathne dr. Fekszi
Marta, a Kulugyminiszterium jogi foosztalyvezeto-helyettese, aki
Feldmajerrel ellentetben jogilag nem tartja megalapozatlannak a vagyonjogi
megallapodast, mivel megfeleltek az akkori belso jogeloirasoknak.
"1950-ben is szuletett megallapodas, de 1973-ban azert volt szukseg
ujabbra, mert az igazan nagy allamositasok csak '50 utan kezdodtek."
Kerdes, honnan tudtak a derek svajciak, melyek az orokos nelkul
maradt vagyonok? "Ez az egesz beszamitas egy svajci dontesen alapult.
1962-ben egy szovetsegi hatarozat kotelezte a bankokat: jelentsek be
egy kozponti alapnak azokat az uratlan vagyonokat, beteteket, amelyekert
a haboru utan nem jelentkeztek, illetve amelyeknek tulajdonosai
velhetoen faji uldozesek aldozatai lettek." Logikus, hogy igy csak a
nevhez kotheto, onkent berakott vagyonrol kap kepet az orszag, a
nacik altal millioszamra megolt tulajdonosok elrabolt vagyonarol nem.
Tovabbra sem tudni, idehaza ki felel azert, hogy a holocaustban
elpusztultak vagyonabol fizetett ki a magyar allam kulfoldi
tartozasokat.

Lapzarta elott a nemzetkozi helyzet az, hogy a svajci bankok es a
kormanyzat megallapodtak: jovateteli alapot hoznak letre a holocaust
aldozatainak es csaladtagjainak megsegitesere. A WJC es D'Amato
udvozoltek a "jo iranyba tett lepest", amely varhatoan csak a
karpotlasi igenyek toredekenek felajanlasat jelenti. Konnyen
lehet persze, hogy az orszag hirtelen terdre rogyasa a vadak alatt,
kozvetlen demokraciarol leven szo, varatlan kovetkezmenyekhez
vezethet. Peldaul hogy a duzzogo svajciak nepszavazason utasitjak el
a jovateteli alap letrehozasat.

Schauschitz Attila

(Berlin)

Seres Laszlo

* A bator or *

A svajci bankok multjuk feldolgozasa iranti oszinte erdeklodesebe
vetett bizalmat nem novelte, hogy Christoph Meili, a Svajci Banktarsasag
(SBG) biztonsagi ore januar 8-an erdekes dokumentumokat fedezett fel a
megsemmisitesre varo iratok kozott, a bank altal a 30-as evekben
kenyszerarverezett berlini ingatlanok atvetelerol. Csak nem zsido
vagyon kisajatitasarol volt itt szo, morfondirozott Meili, s mar
szaladt is az iratokkal a zurichi zsido hitkozseghez. Szegeny ort ugy
rugtak ki aztan a biztonsagi szolgalattol, hogy a laba sem erte a
foldet. Nemileg vigasztalhatja, hogy par nappal kesobb egy amerikai
zsido szervezet 50 ezer frankos bankszamlat nyitott a nevere, s talan
meg az, hogy valamivel utana kivagtak a bankbol, mint macskat, az
iratmegsemmisitesert felelos elnokhelyettest is.

- sau -

* Szigoru es bizalmas *

A svajci bankszamlakon hevero, orokos nelkul maradt zsido
vagyonrol beszamolo, par hete Budapestre kuldott berni Borer-jelentes
bonyolult es helyenkent osszefuggestelen helyzetfelmerese egy dolgot
biztosan bizonyit: azt, hogy a magyar fel evtizedek ota probalja a
helveteknel tisztazni, mekkora vagyon is lapul az alpesi szefekben.
Kiderul az is, hogy a svajci kormany, mivel nem kis joggal nem bizott a
kommunistakban, mindvegig megtagadta az informaciok atadasat. Itt van
szo az otezer kilo aranyrol is anelkul, hogy barmi megoldas fel
lenne villantva. Erdekes latni, hogy a temat idonkent elovette a
nemzetkozi sajto is, beszamolva arrol, hogy "egy magyar delegacio a
meggyilkolt magyar zsidok Svajcban talalhato vagyonanak kiadatasat
kovetelte". A szovetsegesek szerint egyebkent a haboru utan "a
magyar aldozatok uratlan vagyona 15 millio svajci frankot tesz ki".

Az ugyancsak lapunk birtokaban levo, "bizonyos, az 1950. julius 19-i
megallapodassal nem rendezett magyarorszagi svajci erdekek
kielegiteserol" szolo 1973-as Bizalmas jegyzokonyvre (magyar
reszrol alairta: dr. Pollak Miklos) azert volt szukseg, mert a ket
fel 1950-ben meg nem tisztazta, hogyan "tudjak be" az 1,8 millio
frankos svajci karteritesi igenyekbe az orokos nelkuli zsido
vagyonokat. De mivel klassz kis kompromisszum kerekedett egyszer 325 ezer
frank plusz egyszer 40 ezer ("Haggenmacher-ugy") es egyszer 35 ezer frank
("Hatebur-ugy") levonasaval, maris osszesen 400 ezer svajci frank
kommunista tartozast adtak meg a svajciaknak a halott zsidok.
+ - Egyezkedesek a Dunarol: Mint a vizfolyas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fenysugar volt a szombati hir az utobbi hetek dunai homalyaban:
Nemcsok allamtitkarnak felnyomtak a kocsijat. A politikus a kormany
Duna-politikajat kepviselte eppen a Merlinben, sajat tudomanyos
fokozatait sorolva, mikozben allitolag megszabaditottak a kocsijaban
hagyott Duna-dossziejatol. Arrol megoszlanak a velemenyek, hogy az
elkovetoknek szlovak akcentusa vagy free Duna jelvenye volt-e, de hogy
Nemcsok allamtitkar fontos ember, az mar biztos.

Nemcsok Janos mint Horn miniszterelnok okologiai szakertoje a
termeszettudomanyt kepviseli a hagai peren kivuli szlovak-magyar
megegyezesen dolgozo kormanynyomulasban. A balatoni kormanybiztos
korabban sem titkolta, hogy jonak tartana, ha mi is reszt vennenk a
bosi eromu mukodteteseben, most viszont erzekeltette, hogy nemcsak
szakertelemben veszi fel a versenyt a vizlepcso ellenfeleivel,
titokzatoskodni is legalabb annyira tud, mint ok. Azt mondta a szajaval,
hogy ha elarulna, vajon miert is erdeke Magyarorszagnak a peren
kivuli megegyezes, akkor

rogton hazaarulova valna,

ezt pedig soha. A Balaton ura (kormanybiztosa), aki egyebkent
tokeletesen jatssza a Kadar kori videki oligarchat, es a nagyobb
regiokrol szeret az egyes szam elso szemelyu birtokviszony
segitsegevel beszelni, korabban a targyalasok titkossagat meg csak
szimpla tautologiaval indokolta: azert titkos, mert az "eloterjesztesek
bizalmasak". Mostani bejelentese legalabbis egy azonnali szlovak
atomcsapast sejtet, ami komoly retorikai fejlodesre vall, de a
hazaarulas-motivum hasznalhatonak tunik.

Amiota ugyanis a Duna Kor bedobta, hogy a kormany nemhogy megegyezesre
keszul a szlovakokkal, de Esztergomnal meg plusz eromuvet is
epitene, azota mindenrol szo esik, csak arrol nem, hogy igenis
hazaarulas az, ha kormanytisztviselok tudatosan sokmilliardos kart
okoznak orszaguknak. Itt pedig most ez folyik. Ezerszer leirtuk mar, a
parlament is kimondta: Magyarorszagnak nem kell a vizlepcso. Mivel a
szlovakok errol maskepp gondolkodnak, a ket orszag a hagai
nemzetkozi birosaghoz fordult. Lehet arrol szovegelni, hogy milyen
jol venne ki magat, ha megegyeznenk, ka-europai kisgyerekek, lehet
beszelni legkevesbe rossz megoldasrol, kompromisszumrol, de ez duma,
hazugsag. Arrol van szo, hogy az orszag egy sokmilliardos per elott
all, es ekozben vezetoi azon faradoznak, hogy a leheto legszarabbul
keruljunk ki az egeszbol. Egy kormanytisztviselore, aki egy ilyen
helyzetben olyan erveket hangoztat a nyilvanossag elott, amik
ellentetesek parlamentjenek es kormanyanak a perben kepviselt
allaspontjaval, normalis orszagban meg egy csap megborozeset sem
biznak ra. Nalunk ez nem igy van.

Ezek utan marcius harmadikan odaall majd egy ember Hagaban a
talarosok ele, es elkezdi mondani, igaz, hogy a jelenlegi kormanyfo
mar '88-ban is a vizlepcso megepitese mellett ervelt, az is igaz,
hogy o es megbizottjai most is ezt teszik, az is teny, hogy az
epitkezes leallitasa ota is epitettunk nehany, az eredeti
terveknek megfelelo letesitmenyt - fenekgatat peldaul -, de mindezek
dacara tessek elhinni, tisztelt birosag, hogy mi igenis komolyan
gondoljuk azt, hogy a vizlepcso oriasi karokat okozna
Magyarorszagnak. Csak hat mi ilyen furcsan fejezzuk ki magunkat azon a
furcsa nyelvunkon.

Nem az a tet, hogy Hornek vagy egy kesobbi kormany epit-e nekunk
Esztergomnal valamit, hanem a dunakiliti tarolo es duzzaszto uzembe
allitasa, az eromu kozos uzemeltetese, szoval mindazok, amik

az elmult rendszer

szimbolumai

Errol beszel allamtitkar, errol a ket honapja meg rejtozkodo
kulugyi fotanacsado (Gatalku, MaNcs, 1996. szeptember 19.), dacolva
parlamenti hatarozattal, otezer oldalas hagai perirattal, ezt nyomatja
evek ota a Nepszabadsag, el is hiszi lassan mindenki, hogy a csunya
szlovakok miatt nekunk mar csak egy utunk maradt, az eredeti
vizlepcsotervek megvalositasa.

A Duna Kor annyit elert ezzel az esztergomi tortenettel, hogy az MSZP-n
kivul az osszes parlamenti part vegre elhatarolta magat a peren
kivuli megegyezestol. Am ezt egy eve kellett volna megtenniuk,
leginkabb a koalicios partnernek. Hiaba a mostani SZDSZ-es tiltakozas,
a kozos kormanyprogramot ok is ismertek, tudniuk kellett, vajon miert
szerepel abban kiemelt celkent a peren kivuli megegyezes. Lotz Karoly
miniszternek is tudnia kellett - ha mashonnan nem, hat a lapokbol -, hogy
egyik vizugyes beosztottja a Horn-csapatban targyal. Igaz, sokatmondo,
hogy maga Lotz Karoly terjesztette a parlament ele a fenekgatas
vizpotlasi javaslatot, ami pedig a leglatvanyosabb bizonyiteka volt a
szoclibek alatt uj erore kapo vizlepcsoparti nyomulasnak. A
koalicio fennmaradasa, ugy tunik, fontosabb volt annal, mint hogy a
szabad demokratak uj frontot nyissanak Horn maganakcioinak
ostorozasaban, es megakadalyozzak, hogy a miniszterelnok velt
kulpolitikai celok es nehany honi erdekcsoport erdekeben

bealdozza a Dunat

Horneknak egyelore nagyot kellene villantaniuk ahhoz, hogy meglegyenek a
parlamenti szavazatok a hagai kereset visszavonasahoz. Valoszinuleg
nem is ez a celjuk, hanem inkabb a birosag elotti pozicioink
rombolasa. (Ez aztan persze elvezethet oda, hogy a parlament belatja, a
helyzet kilatastalan, jobban jarunk tehat azzal, ha meg az itelet
elott megegyezunk.) Ezt immar nyilvanosan tehetik, sorra nyilatkozva
olyanokat, amiket a hagai perben majd a szlovakok fognak a fejunkre
olvasni. Innen nezve az sem elkepzelhetetlen, hogy a Duna Kort
megvezettek - akar a hazai eromupartiak, akar a szlovakok, akar
egyutt a ketto - a tervezett esztergomi eromuvel kapcsolatban. A
dunasok mostani felzudulasukkal elertek ugyan azt, hogy a parlamenti
partok nyiltan elutasitjak a kulonmegallapodast, paradox modon
azonban eppen a targyalasok titkossaganak feloldasat celzo
kovetelesuk reven segitik a vizlepcsopartiaknak tetszo, a
Magyarorszag szamara minel kedvezotlenebb hagai dontest. A
szlovakok nemcsak Horn Gyula legendas, 1988. oktoberi parlamenti
beszedet csatolhatjak anyagukhoz (amiben az akkor meg kulugyi
allamtitkar Horn a szerzodes felmondasanak karos nemzetkozi
kovetkezmenyeivel, a varhato sokmilliardos, jogosnak mondott
csehszlovak karteritesi kovetelesekkel ervelt az epitkezes
felgyorsitasa mellett), hanem friss nyilatkozatokkal is bizonyithatjak a
magyar ervelesek kovetkezetlensegeit.

A nepnek mar regota kisebb gondja is nagyobb annal, hogy ki terelgeti a
Dunat, s a zoldek legfeljebb csak lassitani tudjak az esemenyeket.
Tomegtuntetesekkel riogattak, de erejukbol nem futotta tobbre, mint a
regi oko-charta feltamasztasara: Csoori Sandor es Jancso Miklos
megint egyutt ir ala, hurra, vannak meg kozos dolgaink. Egypar regi
nyavalya, amit valamikor rendszervaltasnak hivtunk.

Kerenyi Gyorgy
+ - Targyvirtualizalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A targyvirtualizalas nehany aktualis kerdeserol

A targyak, illetve a jelensegek es fogalmak kialakulasa ota a targyi
vilag evolucioja gyakorlatilag egyetlen szakadatlan botranykronikakent
foglalhato ossze. A negativ tendencia a targyak felbukkanasanal
pecsetelodott meg vegleg. Az emberiseg, ha nem jon kozbe valami,
pillanatokon belul elmerul a targyak orvenyeben. Isten nem valt be
designerkent, az emberre harult a menekules haditervenek kidolgozasa,
ami eleg ijesztoen hangzik.

Tovabba arrol sem tanacsos megfeledkezni, hogy egyes haztartasi gepek
igenis onallo auraval rendelkeznek, ami nagyban hozzajarul ahhoz, hogy
a kozelukbe se kell menni ahhoz, hogy leverje oket az ember, es akkor
lent vannak, akarcsak jomagunk, kik epp felborult hormonhaztartasunk
szertegurult limlomjai utan kajtatunk negykezlab, fojtott
szisszenesekkel adva hangot a rank tort fatyolos banatnak.

A hatas azonban kolcsonos, amirol az eszkozok es berendezesek
dramaiva surusodott allagromlasa tanuskodik a
legszivhezszolobban. Nagy osszessegben ketfele targy letezik: az,
amelyik lebonthatatlan, mint peldaul a Trabant-karosszeria, vagy az,
amelyik lebonthato, de nem azert szeretjuk, viszont felboritjuk,
osszetorjuk, elveszitjuk ezeket; utobbi esetben vagy ugy bukkanunk a
nyomukra, hogy felsertjuk benne magunkat, mert beleulunk, vagy
felrobban, vagy sehogy. Menekves nincs. Ha pedig a nanotechnologia
sarkalatosabb remenyei kozul akar csak elvetve egy-ketto valora
valik, egy-ket mozdulattal ingo vagyonokat semmisithetunk meg, nem
bosszubol, csak ugy: aki tamaszkodott mar neki konnyeden maga
acsolta polcnak, majd lelte erkolcsi halalat a tormelek alatt,
konnyuszerrel belathatja a tavlatot.

A nanotechnologia tehat csak latszatmegoldas: tokeletes mukodesere
mindossze abban az esetben volna lehetoseg, ha a kis szornyek vagy
hanggal jeleznek, hogy hol vannak, es zengene toluk a haz, konyhai
robotok kara mormogna veszjoslon, odebb, a tapeta aljan
porcica-megsemmisito nanoizek huzakodnanak digitalizalt olebekkel,
vagy gyarilag adnanak hozzajuk nagy nejlonzacskokat - kesobb akar
izleses motivumokkal is meg lehet kuldeni oket -, hogy legalabb latni
lehessen valamit.

A masik, a biztatobbnak tetszo megoldas a virtualizalas, ami
voltakeppen nem mas, mint a targyak torvenyszeru elvesztesenek
egyfajta tudomasulvetele. A cyberter meg a vegtelennel is jobb hely,
mert itt parhuzamosnak se kell lenni, hogy valami talalkozhasson
onmagaval, ami, valljuk be, irigylesre melto. Ebbol a szempontbol a
japan mernokok talalmanya, a virtualis tengelice, konnyen
fordulopontnak bizonyulhat jovonk tortenelmeben, hiszen a virtualitas
jelene egyben jovonk multja is; nem varat mar soka magara a nap,
amelyen az onvirtualizalas hajnalara virrad az emberiseg, es ezzel
elerjuk a vagyott teljes halhatatlansagot, ami voltakepp ugyanaz, mint
amit most csinalunk, csak tovabb tart.

Rut Erno

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS