Beszelgetes Antall Jozsef Miniszterelnokkel, az MDF elnokevel
Az MDF tiszta ajtaja
... A miniszterelnok lapunknak adott
interjujaban kitert az MDF ma kezdodo orszagos gyulese elott allo
kihivasokra is.
BENCSIK ANDRAS
- Miniszterelnok ur! Gyakorlatilag Magyarorszag az egyetlen stabil
allama Kelet-Europanak. Csurka Istvan keddi sajtotajekoztatoja azonban
ugy fogalmazott, hogy a stabilitast nem szabad tulertekelni. Szerinte
magyarorszagon soha nem volt olyan tenyezo, amely veszelyeztette volna
a stabilitast, ezert e cel erdekeben nem szabad sorozatos engedmenyeket
tenni. Ezekkel szemben az MDF programja, amelyet Taviratok cimmel
tettek most kozze, nagyon vilagosan es nagyon hatarozottan kiemeli a
stabilitas fontossagat, jelentoseget. Mi a velemenye errol?
- A stabilitas alapkerdese a magyar politikanak. Ellenzeki
idoszakunkban, tehat kormanyra kerulesunk elott szamtalan banki
vezetovel, kormanypolitikussal tortent talalkozasom alkalmaval
tapasztalhattam, hogy a stabilitast emeltek mindenek fole. 1990 aprilis
vegen, amikor Magyarorszagot penzugyi osszeomlas fenyegette, amikor
Bradz amerikai penzugyminiszterhez levelet kellett irnunk Nemeth
Miklossal, es amikor a het vezeto ipari orszag bankarai itt voltak a
Nemzeti Bankban, azokat sem erdekelte, hogy a napi arfolyam hogyan
alakul, hanem hogy meg tudjuk-e teremteni kormanyra kerulesunk utan az
orszag stabilitasat, mert ez a feltetele a befekteteseknek.
magyarorszagot tehat stabil orszagkent tudtak es tudjak csak
elfogadni. Ez nem jelenti, hogy a stabilitas jelei vagy bizonyos
vonatkozasai ne mutatkoznanak mas orszagokban, de azert nem mindegy,
hogy Magyarorszag az egyetlen az egesz tersegben, a Baltikumtol le
egeszen Bulgariaig, ahol ugyanaz a miniszterelnok van 1990 ota, azota
egyes orszagokban negy-ot kollegammal talalkozhattam az elmult
idoszakban. Tehat a stabilitas igenis kulcskerdes. Csurka Istvannak
azon visszaemlekezesei, hogy stabilitas lett volna naiv
megallapitasok. Nem tudom, o, hol volt, mert en 1988. junius 16-an sem
a Batthany orokmecsesnel, sem a Vorosmarty teren nem azt
tapasztaltam, sot oktober 23-an sem, hogy a stabilitas minden jele
mutatkoznek. A tunteteseknel, amelyeknek szinten resztvevoje voltam
mint valamennyinek, az erdelyi falurombolas es a bosi-nagymarosi
tuntesnel valoban megallapodas volt mar az ellenzek es a kormanyzat
kozott, hogy csak akkor avatkoznak be, ha rendbontasra kerul sor, de a
rend fenntartasat mi biztositottuk, ellenzeki szervezetek.
Politikai es taktikai atgondolas volt, mi az a ket tema, amire
ki lehet ugy vinni szazezreket, hogy a rend ne keruljon veszelybe. Ez
is jelzi, hogy micsoda politikai tevedest tartalmaz Csurka Istvan
megallapitasa a stabilitas belso vonatkozasait illetoen. Eppen ezert a
stabilitas 1989-es olnokke valasztasomtol kezdve az egyik alapkerdes
volt.
Szazezres nagysagrendu szovjet hadsereg tartozkodott
Magyarorszagon, hatvanezer felfegyverzett munkasor, es nem kivanom
sorolni a rendorsegtol a hadsereig azokat az eroket, akiket nekunk
legalabbis semlegesiteni, de reszben megnyerni kellett ahhoz, hogy a
hatalom bekes atadasara keruljon sor. Tehat igenis veszely fenyegette a
stabilitast. Teny, hogy Magyarorszagon a Kadar-rendszer 22 milliard
dollaros adossag felvetelevel nemcsak sajat maga reszere tette lehetove
a stabilitast, hanem az egesz magyar lakossag reszesedett ebbol, hiszen
Magyarorszag tobbet fogyasztott, mint amit megtermelt, es amit
ertekesiteni tudott volna. Ezt a 70-es evektol kezdve vilagosan
lehetett latni. De ezt a magyar lakossagnak kell sajnos megfizetni, ezt
az orokseget hagytak rank. Lehet, hogy nem erdem, de talan megsem
mellekes, hogy a netto adossagallomanyunk tobb milliarddal csokkent a
kormanyzasunk alatt, es azt sem, hogy az orszag valutatartalekai azota
legalabb meghatszorozodtak-hetszerezodtek. Ha ez nem szamit
stabilitasnak, akkor nem tudom, mirol beszelhet egyaltalan Csurka
Istvan. En valtozatlanul a stabilitast tekintem kulcskerdesnek, mert
meg soha nem talakoztam olyan nyugati felelos allamferfivel,
ellenzekben vagy kormanyon, aki ne a politikai stabilitast jelolte
volna meg akarmilyen kolcson, akarmilyen befektetes feltelenek. Nem
mindegy az orszagnak, hogy mintegy a fele ide jott a terseg
befekteteseinek, es talan az sem, hogy kormanyzasunk idoszaka alatt,
haromszazezer uj munkahely keletkezett, ami elkepzelhetetlen stabilitas
nelkul.
A stabilitas valtozatlan kulcsszo, es aki ezt veszelyeztet, az
az orszagot es a nemzetet veszelyezteti belpolitikailag,
gazdasagilag, s nyugodtan mondhatom, kulpolitikailag, hiszen
Magyarorszag kis orszag, korulottunk haboru dul, es csak egy stabil
orszag maradhat fenn. Aki szereti a tortenelmi kepeket, annak eleg ha
Mohacsra utalok. 1526 es 1541 elott a torok sem akarta elhinni, hogy ez
az orszag mar olyan allapotban van, amit konnyu predava lehet tenni.Ez
egyszeruen elkepzelhetetlen volt Matyas orszagarol. Magunk nem tudtuk
stabilla tenni 1526 utan az orszagot, es ezert kovetkezett be a masfel
evszazados torok megszallas. Aki tehat nem latja, hogy mit jelent egy
orszag stabilitasa nemzetkozi es belpolitikai szempontbol, az legjobb,
ha kiszall a csonakbol.
- Partelnokke iktatasakor 1989 oktobereben tartott beszedeben harom
veszelytol ovta a magyar politikat: az opportunizmustol, a
droktinersegtol es a kocsmapolitikatol. Ma hogyan latja ezt a harom
veszelyt?
- Mind a harmat latom, es oszinten sajnalom, hogy jo josnak
bizonyultam. Mind a harom veszelyt lehet latni akar az orszagban akar
pedig a sajat partomban vagy mas partokban. Ugy fogalmaztam, hogy a
gyavasag az elso, amelyik nem tud batran fellepni akkor, amikor
szuksege. Es a megalkuvas vezethet el az opportunizmushoz. Nem hiszem,
hogy egy olyan kormany elen es egy olyan partban, amelyik elerte a
szovjet csapatok kivonulasat az akkor meg fennallo szovjet fenyegetes
ellenere, errol lehetne beszelni.
Elsonek mutattunk ra a jugoszlaviai terseg veszelyeire. A
legsulyosabb helyzetben, a szovjet puccs idejen tartott magatartasunk
tette lehetove a megkulonboztetett banasmodot orosz ukran reszrol. Igy
tudtuk megteremteni azt a kulpolitikat, amelyik kepes kiegyenliteni
azokat a nacionalista es elfogult politikai torekveseket, amelyek
esetleg egyes szomszedainknal jelentkeztek. Azzal hogy ezeket
kezelhetove tettuk, velunk szemben nem johetett letre valamifele
erdekszovetseg, es olyan kapcsolatrendszert teremtettunk meg, ami
valoban az orszag biztonsagat szolgalja. Aki ezt vegigcsinalta, az
aligha vadolhato azzal, hogy gyava lenne.
De nagyon sok olyan megnyilvanulast tapasztalok, amely
gyavasagot jelez. A kompromisszum nem gyavasag, mert az a lehetseges es
jo celkituzesek kozotti esszeru megallapodast jelenti. Eppen ezert, aki
sunyi modon, ketszinuen ugy probalja beallitani, mintha akar egyik vagy
masik kompromisszum, akar az 1989. szeptember 18-i megallapodas, ha ugy
tetszik, a paktum az allamparttal egy ilyen lepes lett volna, vagy az
SZDSZ-szel kotott megallapodas 1990-ben, oriasit teved.
Az elobbi olyan korrekt megallapodas volt, amely az MSZMP
feloszlatasat jelentette. Ha nem igy tortenik, ha nem erjuk el, hogy az
MSZP uj partkent alakuljon meg, a tehetetlensegi nyomatek folytan ma is
lenne legalabb negyszazezer MSZMP-parttag, hiszen az emeberek nem
lepkednek konnyen ki egyik partbol a masikba.
Nem veletlen, hogy nem alkalmazott vetot sem az SZDSZ, sem a
FIDESZ ezzel szemben. Ok is tudtak, hogy ez celszeru es hogy ezt
valakinek vegre kell hajtani.
Az SZDSZ-szel kotott megallapodast vadoljak a masik
paktumnak, amirol egyebkent ertesitettuk mind a koalicios
partnereinket, mind az ellenzeket akkor, meg az ejszaka folyaman, es
amelyiket az MDF elnoksege, valasztmanya kepviselo frakcioja
jovahagyott es ugy kerult sor ennek a torvenyhozasban valo
ervenyesitesere a parlament osszeulesekor. Ez egy fontos politikai
megallapodas volt, amit azok tamadtak, akik akkor megszavaztak.
Ez tette ugyanis lehetove a kormanyzast. Tessek megnezni, hogy
a ketharmados torvenyek hogyan mennek at ma a parlamentben! Es tessek
elgondolkodni, hogy mi volna, ha ketharmados lenne a koltsegvetestol
kezdve minden alapveto dontes.
Ime, ismet a sokat emlegetett stabilitas, mert ezt es a
kormanyzokepesseget fenyegette veszely, ha nem tudtunk volna
megallapodni ebben a ketharmados torvenyben.
Vilagos volt, hogy az MSZP es a FIDESZ nem hajlott ra akkor,
mert minketto egyarant ugy kepzelte, hogy ha az SZDSZ-szel nem tudunk
megallapodni legalabbis az alapokat illetoen, akkor ok, mint ket kis
part, adjak a ketharmados tobbseghez azt a szukseges esetenkenti
tamogatast, ami azt idezte volna elo, hogy a farok csovalta volna a
kutyat, es nem forditva.Ok ezert elleneztek.
Termeszetes belpolitikai torekvese volt a Fidesznek, hogy
belehajtson bennunket egy nagy koalicioba az SZDSZ-szel, hiszen akkor
az SZDSZ is megkopik a kormanyzasban, s nekik lett volna idejuk a
felnovesre.Tehat ez is egy lehetseges megfontolas volt.Mig az SZDSZ
szivesen vette volna, ha a Fidesz jon be a kormanyzasba, es o
kompromittalodik.
Ezek azonban olyan elkepzelesek voltak, amik nem valtak
valosagga, mert kovetkezetesen vallottam 1989 nyaratol, hogy letre kell
hozni azt a nemzeti centrumot, azt a kozepparti osszefogast, amely
vegul a koalicioban megnyilvanult.
Itt e pontnal hadd szoljak meg egyszer a gyavasag es
opportunizmus, a paktum es egyebek kerdeserol, mert ujabban ez is
felmerul Csurka Istvan frazeololgiajaban eppugy, mint masokeban.
Termeszetesen minden kompromisszumnak ara van. Az 1867-es kiegyezes is
egy elkerulhetelen kompromisszum volt az en torteneszi megitelesem
szerint. Azon persze szabad vitakozni, hogy a kompromisszumbol lehetett
volna-e kesobb tobbet kihozni. Tisza Kalman korszakanak kellett volna-e
kovetkezni, vagy lett volna-e egy mas ut. Ez egy torteneti vitakerdes.
De az aligha lehet vita targya, hogy `67-ben volt-e mas utunk, mint a
kiegyezes. Ha a kiegyezes tortenelmi szuksegszeruseg.
Ha a magyar Demokrata Forumnak a jelen valasztojogi torveny
alapjan nem sikerult abszolut tobbseget szerezni, csak koalicios
partnereivel egyutt, akkor ennek megvannak a korlatai.
Ne allitsa be senki most ugy, mintha kompromisszumok nelkul
lehetett volna stabil kormanyzast teremteni.Kijelenthetem, hogy soha,
semmifele olyan megallapodast nem kotottunk - mondja ezt a sajat
partunkon vagy koalicion beluli barmilyen ellenseges vagy gyanusithato
hang -, ami nincsen leirva es amit nem tettunk kozze. Senki nem
hivatkozhat arra, hogy itt valami rejtett megallapodas tortent volna.
Akar a kommunista hatalom-atmentesrol, akar valamifele intezkedesek
elmaradasarol esik szo.
Tolgyessy Peter jelentette ki elsonek meg az onkormanyzati
valasztasok elott, hogy mindaz, ami kimaradt az Alkotmanybol es a
torvenyes rendezesbol, arrol nincs mit beszelni. En is egyetertek
vele. Ugyanigy all ez a masik oldallal kotott 1989.szeptem 18-i
megallapodasra is: ami nincs benne, s ami nem volt benn, vagy ami nem
oltott torvenyes format, az nem letezik. Arrol kar beszelni, rejtett
szellemek talan csak az afrikai oserdok egyes faiban vannk, de nem a
modern parlamenti partokban.
- Mi a helyzet a modern doktrinerseggel?
- A doktrinerseg a politikanak egy olyan rakfeneje, ami sajnos nagyon
gyakran ertekes politikusokra, elsosorban irokra, vezeto
ertelmisegiekre szokott jellemzo lenni, akiknek bizonyos eszmei
elkotelezettseguk olyan meretu, hogy elszakadnak a valosagos
politikatol. Ez jellegzetesen ertelmisegi magatartasforma. Altalaban
keves a kover doktriner, inkabb sovanyak szoktak lenni. Isten mentse
meg a vilagot az olyan tipusu emberektol, akik csak merev doktrinakban
latjak a politikat.
A jo ertelemben vett doktrinereknel is elofordul, hogy jo
gondolataikat, nem akkor mondjak el, amikor azt eppen el kell
mondani, es nem olyan formaban, ahogyan azt kene. Akkor kovetelnek
olyan dolgokat, amikor azt eppen nem lehet keresztulvinni, de nem jut
eszukbe akkor, amikor az elerheto lenne. Ez a fajta doktrinerseg
felismerheto a magyar politikaban. Sajnos a kozelmult vitaiban is
megnyilvanult nemegyszer a doktrinerseg.
-Mennyire veszelyes ma a kocsmapolitika?
- Ennek a handabandazo politikai betegsegnek van egy erdekes
sajatossaga, amikor alig varja az illeto, akijavaban handabandazik,
hogy valaki vegre lefogja, mert attol fel, hogyha nem fogjak le, akkor
megiscsak bele kell neki keveredni a verekedesbe, ami persze
kockazatos.
Van ennek egy artatlan valtozata is, hiszen kulonfele okokbol
sok ember tolt el idot a kocsmakban a szo valodi ertelmeben, ahol jo
ter nyilik a kocsmapolitikara. Am aki kocsmapolitikat folytat a
nagypolitikaban, es ezt az irastudok felelossege ellen vetve teszi, az
elkoveti azt amit Julien Benda az irastudok arulasanak nevez.A
kocsmapolitikat irastudotol mgbocsatani nem lehet, en ezt egyenesen az
ertelmisegi let es az ertelmisegi etika alapveto elarulasanak
tekintem.
Ehhez szeretnem azt is hozzafuzni, hogy a politika veszelyei
kozott legalabb ilyen eros az az oncelu karrierizmus, amire nagyon kell
ugyelnunk, mert ez a korrupciohoz vezet. Egy atalakulo orszagban a
korrupcio veszelye igen nagy.Emberek hirtelen nagyon sok penz kozelebe
kerulnek. Nagy erkolcsi ostorozok - regiek es ujak - konnyen kepesek
megvaltoztatni errol alkotott velemenyuket, amikor sajat magukrol van
szo, es konnyen talalnak utakat ahhoz, hogy illetektelen penzugyi
manoverekkel tudjanak eloterbe kerulni. Ugy hiszem, hogy ez is
hozzatartozik ahhoz, amit a magyar politika fo veszelyei koze be kell
sorolni, ha teljesebb leltart kivanunk kesziteni.
- Elerkeztunk ahhoz a ponthoz, ami azt hiszem, hogy a legkenyesebb es a
legfajdalmasabb.Ahhoz a belso valsaghoz, amelyet a Magyar Forum
vezercikke meglehetos szokimondassal napvilagra hozott. Ha ironizalni
akarnek, akkor azt mondhatnam, hogy az On centrumpolitikajanak nincs
ekesebb bizonyiteka, mint az, hogy mig az ellenzek azzal vadolja a
kormanyt, hogy agressziv modon hatalomra tor, az MDF radikalisai
erotlenseggel, sikertelenseggel, sot szallascsinalassal vadoljak. On
szerint milyen okok eredmenyezik ezt a valsagot?
- Egy nemet politikus mondta a mult szazadban: mindig megijedek, ha
ellensegeim dicsernek, hogy valami hulyeseget csinaltam. Abban a
helyzetben vagyok, hogy aranylag keves dicseretet kaptam, igy nem kell
kulonosebben aggodnom magam miatt. Mind az ellenzek, sot az ellenfel
oldalalrol, mind pedig a Magyar Demokrata Forum egy resze felol, mind
eleg hosszu ideje a koalicion belulrol is erkeznek olyan hangok,
amelyek elesen tamadnak. Ebbol valoban arra gondolok, hogy nem
helytelen az az ut, amin jarunk. Persze azert meg nem folytatunk kadari
"ketfrontos harcot", mint ahogy a koptato szandeku politikai sajto
megjegyzeseiben egyszerre elvezhetem a tortenelmi hasonlatokbol a
valogatott keptelenseget: Karolyi Mihalytol Bethlen Istvanig
horthystatol a legkulonbozobb iranyzatok megelevenitesevel tiszteltek
meg. Meg Kun Bela es Szalasi nem voltam, csak nevtelen levelekben.
Egy francia politikus mondotta, a politikaban az, hogy
gazember, csak annyit jelent: elter a velemenyunk. Ezert az utszeli
hangokat es a hasonlo politikai megnyilvanulasokat nem tartanam
tragikusnak akkor, ha a magyar kozvelemeny hozza lenne ehhez szokva.
Egy meggyotort orszag tobb evtizedes diktatura utan, az
atalakulas sulyos anyagi es szocialis gondjaival nem elvezi azokat a
politikai kakasviadalokat, amit az angol tevenezok peldaul szivesen
neznek az Alsohazban. Ez a nep gondterhelt, melyen gondolkodo, tragikus
elmenyeken ment keresztul. E nepnek a Himnuszatol a Szozataig ativel
valami mely passzimizmus es erkolcsiseg. Ez ma kulonosen aktualis,
hiszen ma van a Himnusz szuletesnapja. "Megbunhodte mar e nep a
multat..." Nekunk a pesszimizmus mindenkor egyik jellemzonk volt. Ez
tragikus modon meg a legviragzobb korszakainkat, a magyar reformkort,
vagy Ady Endre kolteszetet is jellemzi, hogy a mely magyar
pesszimizmusbol emelkedik ki meg az alkoto korszak is.
Ez a nep nincs lelkileg berendezkedve arra, hogy paprikajancsi
politikusok, vagy pedig demagokok es sarlatanok egymas fejehez vagjanak
kulonben ertektelen politikai megallapitasokat, es azokon egyszeruen
tulmenjenek.Ennek egyik kovetkezmenye aztan vagy az, hogy lebecsulik
utobb a politkusokat, vagy, ami sokkal veszelyesebb: az egesz
alkotmanyos rendet, a jogallamisagot, a demokraciat kerdojelezi meg a
nep a bohocpolitikusok magatartasa utan.
Mi ebbe nem torodhetunk bele.
- Mennyire felelos ebben a politikai ellenzek es az ellenzeki sajto?
- Nem azt kifogasolom, hogy bennunket kritizalnak, vagy tamadnak. Azt
kifogasolom, hogy olyan legkort teremtettek mar a valasztasok es utana
a kormany beikatasanak idoszakaban, azok kozvetiteseben, ami rombolta a
nemzettudatot. Figyelmebe ajanlom mindenkinek az akkori kozvetiteseket
televiziobol, radiobol, vagy ellenpeldakepp Bill Clinton beiktatasat.
Nem kivanom hozza hasonlitani magamat, de a vilagon meg nem
fordulhatott elo, amit itt akkor veghez vitt a televizio. Mi szaz nap
turelmi idot kertunk, mint minden alkotmanyos orszagban, hogy a kormany
felalljon, masutt szaz napig nem szokas ot tamadni. Ezt ugy allitottak
be, mintha szaz nap alatt meg akarnank valtani az orszagot. Egy
sorozatos tamado magatartast lehetett tapasztalni az ellenzek egy
reszerol, a sajtotol, es valamilyen megveszekedett gyuloletet es
magatartast az uj kormanyzattal es az atlalkulassal szemben.
Ehhez csatlakozott egy militans kor - az ellenzekben reszben
adva volt egy hatalmat vesztett korabbi allamparti maradvany, amelyik
ugy erezte, mint az atalakulas egyik elokeszitoje, hogy kevesebbet
kapott, mint amit erkolcsileg es plitikailag megerdemelt volna, hiszen
reszesei voltak az atlalulasnak. Nehezen vettek tudomasul, hogy egy
tobbparti parlamentaris rendszerben ha valaki megbukik a
valasztasokon, akkor nincsenek berelt helyek.
Azota szamos megnyilvanulasbol kovetkeztetheto , hogy egyes
volt reformkommunista politikusok azt hittek, hogy szakertokent - innen
van a szakerto mitosz - helyet kaphatnak a kormanyban meg az
atlalakulas idoszaka utan is. Ennek nemzetkozi alapot is akartak adni,
kulso tamogatasokat akartak szerezni, hogy a kormanyban maradhassanak,
amire nyilvanvalo precedensek voltak, a lengyel, a csehszlovak es egyeb
kormanyokban. Volt kommunista politikusok ezert fogadtak olyan
megdobbenessel, amikor en elvi politikat csinaltam abbol, hogy ne
lehessen olyan tagja a kormanynak, aki korabban az MSZMP-nek a tagja
volt; eppen azert, hogy az atalakulasnal ez a vad soha ne erhessen
bennunket, es hogy tiszta lappal lehessen kezdeni. Egy olyan
kormannyal, amelyiknek meg egyetlen tagja sem volt tagja az elozo
parlamentnek.
Eppen a Csurka Istvan-fele augusztus 20-i cikk utan
nyilatkoztam a parlamentben es felvetettem mind a koztarsasagi elnok
ur, mind pedig az ellenzek felelosseget azert, hogy ide jutottunk. A
weimarosodasi folyamatot azert mondtam ki, mert amikor az alkotmanyos
jogrend serelmet szenved, akkor a demokracia szenved serelmet.
Akarmilyen jogi kibuvokkal, akarmilyen politikai eszkozokkel probaljak
meg ennek az ervenyesiteset megakadalyozni, akkor igenis a
szelsosegeket erositik. Ennek a weimarosodasi folyamatnak lett a
kovetkezmenye, hogy az alkotmanyjogi ertelemben alairando
mediaelnok-levaltasokat nem engedtek a koztarsasagi elnoknek alairni, s
azota is olyan nyomas alatt tartjak, ami ezt megakadalyozza. Az a
politika, hogy egyes ellenzeki politikusok a kormanyzatot
kovetkezetesen igyekszik kulfoldon es belfoldon lejaratni, beleeertve a
nemzetkozi penzintezeteket is, Magyarorszag nemzetkozi hitelet
igyekezett csorbitani ebben a ket es fel evben.
Ha ilyen politikusok vannak, es ilyen a sajtovisszhang, akkor
ez nem tekintheto normalis magatartasnak egy kormanyzattal szemben.
Kit mast erosit ez, mint a szelsoseget? Azt kell mondjam, hogy
a kormanykoalicion es az orszag egeszseges kormanyzati erejen belul
ilyen kritikus, benito helyzet allt elo, ezert igenis felelosek
mindazok, akik a Magyar Koztarsasag elnoket a kormanyzattal szemben
ilyen politikara kesztettek, ilyen iranyba terrorizaltak.
Mindez tavolrol sem jelenti azt, mintha a sajtoszabadsagnak
vagy a szolasszabadsagnak valamifele himnemu politikai vestaszuzekent
vele kellene oriztetni velunk szemben az alkotmanyossag langjat. Amig
en a helyemen vagyok, addig Magyarorszagon jogallamisag es
alkotmanyossag lesz, s ezt megvedem akarkivel es akarmilyen politikai
erovel szemben, jojjon az jobbrol vagy balrol. Jojjon a masik
oldalrol, vag a sajat partombol. En erre eskut tettem es ezert az
eletemet adom.
- Miniszterelnok ur, mivel magyarazza azt a folyamatot, amely vegul On
es Csurka Istvan valamint kovetoi kozotti valsaghoz vezetett? Nem
lehetett volna ezt folyamatot megakadalyozni?
- Csurka Istvan sajatos jelenseg a Magyar Demokrata Forumban, akihez
szamosan csatlakoztak kulonbozo meggondolasokbol. Kulonbozo szinvonalu
emberek. Ahogy o taloan megjegyezte egyszer, mint a kosz, ragadnak ra
kulonbozo emberek. Hogy a rarakodott kosszal az ember mit csinal, azt
mindekinek sajat maganak kell eldonteni, s azt is, hogyha kosznak tart
valakit, elfogadja-e hivenek, es utolag minositi-e.
En ezt a fajta politizalast nem tudom elfogadni. A Magyar
Demokrata Forum centrumpart, tehat csak a centrumban es jobbkozepen
helyezkedhet el. Pontosan megvannak a nemzetkozi megfeleloi. Nem
veletlen, hogy a Europai Demokrata Unioba, vagy a Nemzetkozi Demokrata
Unioba lepunk be mar 1989-ben, s talan szerenytelenul mondhatom, hogy
en voltam az, aki ide bevitte a partot, sot beajanlottam masik ket
koalicios partnert is az Europai Keresztenydemokrata szervezetbe,
hiszen emlekezetes, hogy a Keresztenydemokrata Internacionale kormanyra
kerulesunk utan itt tartotta uleset - gesztuskent irantunk -, ahol Kohl
kancellartol kezdve kormanyzok sora jelent meg. Es ezzel meghataroztuk
a helyunket.
Amikor felvetodik Torgyan Jozsef kisgazdapartjanak a sorsa,
helyzete, vagy felmerul Csurka Istvan nevevel femjelzett politikai
nezet-rendszer, akkor sohasem a szocialdemokratak, meg kevesbe a
nyugati kommunista partmaradvanyok, sem a szelsojobboldali politikai
erok szoktak aggodalommal ide nezni, hanem a Keresztenydemokrata
Neppart Nemetorszagbol, vagy az ICU tagjai keresnek engem fol. Vagy az
osztrak Nepparot, vagy az olasz Keresztenydemokrata Partot, vagy pedig
a brit Konzervativ Partot erdekli, mi tortenik nalunk. azokat a
politikai eroket tehat, amelyek szemben allanak a politikai ertelemben
vett balkozeppel es baloldalllal es pontosan ugyelnek arra, hogy
semmifele egyeb politikai erovel ne lehessenek meg frazcologiaban sem
osszhangban hozhatok.
Parlamentaris demokraciak politikai sakkjatszmaiban elofordul,
hogy baloldali politikai erok hallgatolagosan tamogatjak a jobboldali
frazeologiaval jelentkezo partokat, mivel egy centrum es egy jobbkozep
partnak vagy partszovetsegnek a hatalomra keruleset legjobban ugy lehet
megakadalyozni, ha kiemeljuk, es igyekszunk toluk jobbra politikai
partot teremteni. Ekkor kormanyzokeptelenne valhat a jobbkozep es a
kozep es ezaltal megerosodik a balkozep es a szelsobal.
Ezt a jatekot Nyugat-Europaban szamosan megcsinaltak
parlamentaris ertelemben, s peldaul ez akadalyozta meg Franciaorszagban
Jacques Chirac es Valery Giscard-D`estaigne kormanyra keruleset az
elmult idoszakban, hiszen a szelsojobboldali Le Pen elvont bizonyos
politikai eroket. A francia politikai baloldal tehat megengedhette
maganak, ezt a jatekot, mert ott senki nem beszel fasizmusrol, meg
akkor sem, ha felhulyere verik az embereket az utcan, es betorik a
kisebbsegek kirakatait. De mar ezt nem engedhette meg maganak
Nemetorszgban sem Adenauer, sem Strauss, es ezert nyilvanvalo, hogy
arra torekedtek, hogy a szelsojobbtol valo elhatarolodas mellett a
jobbkozepet es a centrumot ugy kell szervezni, hogy akit lehet, a
potencialis szelsojobboldalhoz is sodorhato szavazokbol megmentse.
Mindenutt lehet jobboldal (szelsojobbboldalt is ertek alatta) de hogy
valojaban kinek az erdeke a szelsojobboldal letrejotte, azt ezek utan
konnyu megfogalmazni: alruhaban a baloldalnak. Ha most megvizsgaljuk a
jelenlegi magyarorszagi politikai helyzetet, ake bel-, akar
kulpolitikailag, ma egy jobboldali, szelsojobboldali hatalomatvetel
mogott nincsenek akkora erok, mint egy fel evszazad alatt kialakult
baloldal mogott, amelyik meg bomlasaban is nagyobb anyagi eszkozokkel
es infrastrukturalis hatterrel rendelkezik, mint a jobboldal.
Ahhoz tehat, hogy itt egy szelsojobboldali veszely legyen a jobboldal
onos erdekebol, olyan hatalmi eszkozok kellenenk, amelyek ma nem
leteznek. Nyilvanvaloan vannak szelsojobboldali csoportok itt is,
kulfoldon is. Am hogy gombnyomasra Los Angelestol Rostocig es Romaig
sikerult hirtelen olyan mozgalmakat feleleszteni ott, ahol ennek a
hagyomanyai sem voltak meg, ez abbol a szempontbol erdekes igazan, hogy
kinek allt erdekeben. Hogy kinek az erdeke Europat es meginkabb
Kozep-Kelet-Europat destabilizalni.
Egy olyan kozeppartot, mint a Magyar Demokrata Forum, amelyik
kozep-jobbkozep elhelyezkedesu part, nyilvanvaloan nem lehet balra
huzni, tehat nem erdemes baloldalrol tamadni, amennyiben ezt a
centrumot akarjuk szetverni. A legregibb kommunista taktika, hogy
jobbra kell tolni a kozeppartokat es a jobboldal fele folytatni a
szalamipolitikat, nem balra.
Baloldalon nem lehet megvasarolni politikai eroket, de egy komoly
partot mindig csak jobb fele lehet szetszedni.Erre iranyulo
torekveseket vilagosan fol lehet ismerni mas orszagokban is. Nalunk is.
Ha ugy teszem fol a kerdest, kinek az erdeke ma, hogy a Magyar
Demokrata Forumot es altalaban a kozeppartokat szetszedjek,
meggyengitsek es jobb fele kenyszeritve jobboldali frazeologiaval
probaljak tonkretenni, akkor a valasz az, hogy ez igenis a baloldal
erdeke.
Hogy hany embert zsarolnak meg ennek erdekeben esetleg korabbi
tevekenysege kovetkezteben, ami altal balrol kezelhetove teszik, s hogy
kik vannak ebbe beavatva ezen celok erdekeben, s kik azok, akiket
hagynak szelsosegesen jobboldali demagogiat folytatni, s vegul kik azok
akik kisebb csoportokban oszinten vallanak extrem jobboldali
nezeteket, mialtal ezt a fajta politikat szolgaljak, az reszletkerdes.
Jol lattuk az elmult harom evben is, hogy ez a politikai tendencia
zsarolassal es korrumpalassal hogyan ervenyesul.
Erdemes persze az egesz bolsevizmus kerdeset is attekinteni.
Kik voltak nalunk a leghangosabb antibolsevistak? Eloszor az SZDSZ
folytatott olyan antibolsevista politikat. A kerlelhetelen jelzot
hasznalta Kis Janos a valasztasok elotti legutolso televizios
adasukban. Nagyon jol megtervezett politika volt ez az antibolsevizmus
akkor. Azt a celt szolgalta, hogy lehetoleg a kommunistaellenes
erzelmueket becsatornazzak a Szabad Demokratak Szovetsegebe. Ez azonban
idovel olyan feszultseget teremtett a szabad demokrataknal, hogy az
eredeti kemeny mag, amelyikben nagyon sok volt a korabbi revizionista,
marxista, maoista, poszt-marxista (ahogy tetszik), mas, oszinten
liberalis vagy demokratikus erokkel olyan politikai kepletet hozott
letre, amelyben nagy feszultsegek tamadtak.
Ha Csurka Istvan nem irja meg remekmuvet 1992. augusztus 20-an, akkor
nem sikerul neki az SZDSZ-t oly mertekben talpra allitani es
osszerazni, mint ahogy sikerult. Persze ez a nagy antikommunizmus a
valasztasok utan ezekben a partokban hatterbe szorult. Amikor en
eloszor azokat a kijelenteseket tettem `89-90 fordulojan, hogy ezek
baloldali partok, jo esetben baloldali ertekekkel, akkor fel voltak
hordulve. Ugyanakkor bennunket pedig, ha eppen szukseges volt, az elozo
rendszerrel kollaboralo partkent muattak be kulfoldon. Kommunistakkal
kollaboralo partoknak persze,s ahol ugy kellett, ott antiszemita
partoknak.
A hatalommegosztas es a kormanyzat megosztasa nagyon szepen alakult.
Aczel Gyorgytol kezdve vegig tudom vezetni azt a vonalvezetest, akar az
Uj Marciusi Fronton keresztul az SZDSZ-ig, hogy hogyan epult fel ennek
a latszolagos antikommunista propagandanak a becsatornazasa egy olyan
partba, amelyik vegso celjait tekintve egyaltalan nem antikommunista.
Amikor a valasztasok metortentek es megalakult a kormany, a
kormanykoaliciot, a centrumot mar nem lehetett ezzel a vaddal
szetszedni, mar nem volt politikai ertelme az antikommunista propaganda
folytatasanak, tehat ugynevezett mersekelt politika folytatasba
kzdtek. Innentol fogva bennunket mer csak ugy lehetett politikailag
erodalni, ha nem baloldalisaggal vadol bennunket az ellenzek, hiszen az
egyszer mar nem valt be, hanem eppen jobboldali vadakkal.
Erre eloszor a Kisgazdapart bizonyult jo terepnek,. Ugy iteltek meg,
hogy befuthatnak a legszelsosegesebb jobboldali propagandaval, az
indulatok felgerjesztesevel. Erdemes megnezni, hogy a kisgazdaparti
hatalomatveteli kiserletet es a folyamatos felszeleteles utan milyen
szinten akartak atvenni az olyan politikai erok, amelyek kifejezetten
kotodnek az elozo garniturahoz, es kiket akartak akar szakertokent,
akar politikuskent bevetni, amikor Torgyan Jozsef eloterbe kerult.
Amikor ez a politika a lathato kudarcok miatt veszitett az
erejebol, nem maradt mas lehetoseg, mint a koalicio foerejeben, az
MDF-ben kelteni fol a jobboldali frazeologiaval es bizonyos radikalis
nezetekkel azt a politikat, ami most a Magyar Demokrata Forumban
megfogalmazodik reszben Csurka Istvan nevehez kotve. Radikalis
fordulatot kovetelo antikommunista tisztogatasi es egyeb politikai
celkituzesekkel. Egy politikai partban ket es fel evnyi kormanyzas utan
sokan elegedtelenek, mert nem ugy sikerult ahogy elkepzeltek, s azert
is elegedetlenek, mert obeleoluk nem az lett amire vagytak, nem
csinaltak karriert, es mivel a kormanyzas idoszakaban ket valasztas
kozott mindig van egy idoszak, amikor melypontra kerulnek a politikai
partok, megindult a harc a hatalomert. A nyilt, agressziv, frontalis
tamadast a demokracia ellen, hosszas orvlovesz-elokeszites utan nem a
centrum es a kormany eroi kezdtek el, hanem azok a politikai erok,
amelyek Csurka Istvan korul gyulekeztek.
A jobboldalisagrol es baloldalisagrol erdemes meg annyit is elmondani,
hogy onmagaban ezek a szavak a parlamenten kivul nem sokat jelentenek.
Kossuth Lajos mondta, hogy jobboldali vagy baloldali a kormany
padsorain kivul nem sokat jelent. Ez igy van, de az elmult masfelszaz
evben az europai politikaban bizonyos hagyomanyok, bizonyos erdekek
alapjan mindenki korulbelul tudja megis, mit ert politikai balkozep
vagy jobbkozep, mit ert szelsobal vagy szelsojobb alatt.
Egyre megtanitott bennunket a tortenelem,: arra, hogy a
szelsojobb es a szelsobal kozott sokkal tobb a rokonsag, mint
gondolnank. Modszeruk azonos, legfeljebb arrol van szo, hogy a
legfejlettebb ipari termekeiket igenybe veveelgazositassal vagy
"termeszetes" korulmenyek kozott, a tundrakon kivanjak elpusztitani az
embereket. A modszereket tekintve nincs kulonbseg a szelsosegek
kozott. A nezetekben es a demagogiakban ugyancsak keves a kulonbseg.Ha
valaki elovesz egy Szalasi-szoveget, es elovesz egy Rakosi
Matyas-szoveget, korulbelul ket szot letakarni, es nem tudja kitol ered
a kezirat.
Ha tehat valaki megnezi azokat az elemzeseket es nagyszeru
irasmuveket, amiket kifogasolnak a gazdalkodassal, a
tulajdonrendszerrel kapcsolatban bizonyos ertekek megfogalmazasakor,
akkor ezekre az irasokra legalabb annyira ra lehet mondani - beleertve
Csurka Istvan irasait is - hogy ezek nem egyertelmuen szelsojobboldali
irasok.Legalabb annyira erzodnek rajtuk a kommunista reflexek is.
Szocialisztikus, kommunisztikus mitoszok kisertenek ezekben a
szovegekben.
Szamos kulfoldi utamon mutattam ra meg a kormanyra kerulesunk
elott, elmondva nyugati vezeto politikusoknak is, hogy itt, a
kelet-europaitersegben a gazdasagi elet hajai, az etnikai problemak,
szoval mind a nagy sarkallatos kerdesek valahogy megoldodnak. A
legnagyobb problema az emberi mentalitasnak a megvaltoztatasa lesz,
mert sokkal nagyobb a kommunizmusnak az eszmei, pszihikai hatsa az
emberekreertekrendekeben, moralis kerdesekben, mint ahogy ok hiszik. Az
emberek jelentekeny resze, meg a leginkabb kommunistaellenes ember is
hajlamos kommunista normak szerint reagalni. Akar tulajdoni kerdesrol,
akar igazsagerzetbeli kerdesekrol, vagy szocialis kerdesekrol van szo.
Arrol nem szolva, hogy amikor sajat magarol beszel valaki, akkor
szivesen elfogadja a diktaturat masokkal szemben, de onmaganak
maximalis szabadsagot kovetel. Ez a jelenseg bizony felismerheto akar
asajat partomban, s a magyar politikai elet mas megnyilvanulasaiban
is.
- On a nepi-nemzeti kor Orszagos Gyulesen vilagosan kifejtette, hogy
meg egy ciklusra szukseg van ahhoz, hogy a politikai valtigazdalkodas
feltetelei kialakuljanak. Ezt en nem ertem. Ehhez azonban Onnek most
vennie kell egy akadalyt. Valamilyen politikai eszkozzel le kell
vezenyelnie azt a valsagot, ami az MDF-en belul kirobbant. Milyen
elkepzelesekkel all a tarsai, a kuldottek ele?
-Szeretnem leszogezni, hogy a nepnemzeti aramlat, a nemzeti liberalis
aramlat, s a keresztenydemokrata aramlat kozott van konfliktus.
Mindharom egyebkent alapszabalyba foglalt iranyzatunk es lenyegeben a
lakitelki alapitolevel partoroksegen keresztul is megnyilvanul. Nem ez
az ellentet a Magyar Demokrata Forumban. A Magyar Demokrata Forum
tagsaganak es vezetoinek egy resze ezt a harom erteket egyforman
magaenak tartja. En peldaul szetvalszthatatlannak tekintem egyenlo
sulyban ezt az eszmei orokseget. Persze kulonbseg van nepi-nemzeti
oroksegen belulis, hogy ki vallalja, ebbol Bibo istvant, Nemeth
laszlot, Nemeth gyulat. Alig hiszem, hogy ezek kevesbe europaiaik,
mint barki mas. A hrmas orokseg nem valszthato el. Nagyon pontosoan
oroklodik, mint ahogy nemet keresztenydemokrata partnak is a
keresytenydemokracia, a liberalis elem es a szocialis elem egyarant
resze.Tehat nem ez a kerdes. Itt nem errol van szo. Hanem arrol, hogy
egyik oldalon all a jogallamisag a parlamentaris demokraciaval, es a
szocialis piacgazdasaggal. Aki ezt vallalja, es nem tudja elkepzelni a
nemzeti erdekek vedelmet ezek nelkul, az demokrat. Aki mindezeket az
erdekeket ugyan vallja, de nem vallja a nemzeti elkotelezettseget es az
europai elkotelezettseget, az viszont nem a magyar politika reszet
alkotja. En ezt a kerdest csak igy, egysegesen tufom elfogadni.
Most valoban egy valslgos helyzetben vagyunk. A vegsokig mentunk el
atekintetben, hogy a Magyar Demokrata Forumon belul az egyseg
fenntartasa es az orszag kormanyozhatasa erdekebek, bizva abban, hogy
az emeberek jozanul itelik meg ezeket a kerdeseket, mindent elkovessunk
azert, hogy ezeket az ellenteteket egy part termeszetes nezetrendszeren
belul tutjuk tartani.
A MAgyar Demokrata Forumban, amelyik az elso nagy
gyujtopartkent alakult meg `87-88-ban, nagyon sokfele nezetu ember jott
ossze, aki valamilzen modosn szemben alltak az elozo rendszerrel, es
megujhodast kivantak.A reformkommunistaktol kezdve egeszen a kulonfele
nemzeti liberalis es keresztenydemokrata korokig. Elsokent a
reformkommunistak tavoztak, akik nem tudtak elfogadni azt, hogy mi a
szocializmust mint eszmerendszert nem vallaltuk. Utana tovabbi
ontisztulas kovetkezett, es mas partok megalakulalsaval egy uj
politikai helyzet allt elo, amit en csak politikai kerdeskent tudok
kezelni.
INNENTOL KOVETKEZIK A ZARO 3.resz.
Innentol kezdve az MDF olyan part kell hogy legyen, amely a maga
sajatosan magyar vonasaival kepes elhelyezkedni az europai
palettan.Olyan uj emberekkel gazdagodva, akik igazodni kepesek az uj
torekvesekhez. Nem a lakitelki alapito atyak szenteavatsa a cel, hogy
az ujak kovessek oket mint Mozest a hivei, hanem a korszeru partban
valo gondolkodas. Sokan elmentek az alapitok kozul, masokat kivetett
magabol a part. Jogi ertelemben magam is lapaitonak szamitok, s ezert
mondhatomm, hogy ezta maiMagyar Demokrata Forumot senki sem
sajatithatja ki, onmaga legendajat kergetve, mint ahogy elutasitom a
reformkommunistak onigazolo mitoszait is, amelyeket utolag terjesztenek
akkori magankori hosiessegukrol. Csurka Istvan egyike az MDF
alapitoinak, szervezoiunek,ezt tiszteletben kell tartanunk. De tudnunk
kell azt is, hogu Magyarorszagon - sajatos tortenelmi helyzetunkbol
fakadoan- alapvetoen ertelmisegi bazison alakultak ki a modern partok.
Az egyik helyen irok, koltok, torteneszek alkottak azt a magot,
amelybol a partcsira kikelt, a masikon inkabb filozofusok,
kozgazdaszok, politologusok. Azt is mondhatnam erre, azert, mert a
magyar tarsadalom eppen ugy nem volt felkeszulve kommunizmus
osszeomlalsara, mint a Nyugati vilag. Ez az o bunos mulasztasuk, mert a
magyar tarsadalom nem tehetett arrol, hogy elringatta eber figyelmet a
kadarizmus langyos bolcsoje. Meg az MSZMP vesetoi sem hittek rendszeruk
bukasaban. 1989-ben komoly emberek kerdeztek tolem, igazan azt
hisszuk, hogy a kommunistak atadjak nekunk a helyuket? Azt hiszem maga
a tarsadalom sem hitte peldaul, hogy ilyen hamar es visszavonhatatlanul
eltavoznak tolunk a megszallo szovjet csapatok.
A tarsadalom tehat nem hitt a valtozasban, s ez igen nehez
helyzetet teremtett, mert sokan maradtak tavol az elso valasztasoktol.
S ezert kisebb ma is a centrumpolitika nyilt tamogatasa. Ma az egesz
vilagban jol erzekleheto gazdasagi recesszio van. Ebben az allapotban
bomlott szet a kommunista tomb, igy csodakban aligha lehetett
remenykedni.Ugy gondolom azonban, a Magyar Demokrata Forumban
helyzetunket megertve es folismerve urra lesznek a jozan erok, mitobb
az ellenzek es a sajto ma meg ellensegesen viselkedo resze is megerti,
hogy vannak a demokracianak hatarai, amelyeket nem szabad engedni,
hogy barki athagjon. De nem akkor kell szirenhangot fuvolazva engem
batoritani, ha baj van, hanem akkor kell igazan a tisztesseges szandeku
politizalas, amikor normalisan mennek a dolgok.
Jo lenne tehat, ha nemcsak mi vegeznenk el ezt a keseru szamvetest,
hanem azok az indulatos, megveszekedett emberek is, akik eddig mindent
megtettek, hogy alaassak a demokratikus rendet es a jogallamisagot. ha
velunk ma szembenallo oldal nem folytatja a politikai gyalazkodast, a
centrum megerosodik es a tarsadalom vegre valoban stabilla valik. A
stabilitas pedig az egesz nemzet erdeke, mig a Magyasr demokrata
Forumon belul levo extrem erok is csak zavaros, a tarsadalomra
veszedelmes helyzetben tudnak hatalomra jutni. Itt es most nem
esxmekert folyik a harc, hanem valosagos hatalmi es penzugyi celokert,
s ennek utjat kell allni. Ezt a szamvetest ma minden politikai eronek
meg kell tennie ahhoz, hogy a demokracia mai kepviseloi ne egy majdani
bortonben vitatkozzanak arrol, kinek volt igaza.
A Magyar Demokrata Forum VI.Orszagos Gyuleset illetoen optimista
vagyok, mert ez a nep jozan es higgadt termeszetu. Ugyanakkor tisztaban
vagyok azzal is, hogy nehez orszagos gyulesunk lesz, mert olyan
politikai erokkel kell szembeszallni itt, s ha kell a veksokig
elmenni, amelyek egeszen mas politikai es erkolcsi normak szerint nezik
a vilagot.
Minden szemelyeskedes nelkul mondom, hogy 1992. augusztus 20-an a
kormany, az MDF es a magyar nemzet sorsanak emelekdo szakaszaban volt,
s mindnek artott egyszerre Csurka Istvan ismert cikke, meg a
kesobbiek. Eppen ugy mint az ellenzek es a sajto egy resze a
ragalmazsok sorozataival. Ezert a kompromisszum nem feltetlenul
konnyebb - mint Csurka kepzeli - az MDF-en belul, mint mas partok es
politikai erok kepviseloivel. Mindig tudtam ugyanis,a masik oldalon
kikkel allok szemben. Sajat koron belul ennek megismerese nehezebb.
Konnyebb azokkal egyezsegre jutni, akiknek ismerjuk szandekait,
tisztesseguk hatarait, mint azokkal, akik latszatra velunk tartanak,
hozzank hasonlo kontost viselnek, de ketszinuen tamadjak sorozatosan
politikankat a maguk jol megfontolt tervei alapjan, egyre elesedo
hangnemben. Erre jo pelda az MDF-tol mar regen kulonvalt Magyar Forum
hetilap. Lassan a legellensegesebb sajtotermekek egyikeve valt a
kormany centrumpolitikajaval szembehelyezkedve, belulrol probalva
elvegezni azt a kuldetest, ami a legradikalisabb ellenzeki lapoknak es
tarsaiknak eddig nem sikerult.
A lap vezercikkerol szolva azt mondhatom, csonakon mehetnek egymas
mellett egy csapatbasn a vizen, ez politikai es emberi dontes kerdes.
De hogy piszkos, lukas lavorban senkivel nem fogok egyutt ulni, az
biztos. Egy becsuletes, tisztesseges egyezseg mindig elkepzelheto egy
politikai partben, de ennek megvannaka a vilagos elvi es gyakorlati
feltetelei.
Csurka Istvan egyszer azt mondta az elmult vitak soran, hogy az ajtot o
nyitotta ki Lakitelken es nem o jott be a rossz ajton, amikor a
jogallam es a demokracia elveit hangoztatva jelntettem ki, hogy aki nem
ezen elvek alapjan lepett az MDF-be, az rossz ajton jott. Most csak
annyit mondhatok erre, engem az MDF iranti rokonszenv es az MDF
legkivalobb szellemi vezetoi hivtak. Jo ajton leptem hat be, szepen
felhajtott satorlap alatt, ezert hat nem vagyok hajlando olyan
magatartasra, hogy egy disznool ajtajan kelljen tovoznom. Ehhez azt
hiszem, megvannak az erkolcsi alapjaim, miutan az egesz vilagon az
Elysee palotatol a Buckingham palotaig, a Feher Haztol a Kremlig
sikerult feltarni sok fenyes ajtot a magyar nemzet elott. E fenyes
ajtok azonban soha nem feledtetik el a kicsi magyar paraszthazak,
egyszeru otthonok vagy akr csak kunyhok belso vilalglt, s
elkotelezettsegunket, hogy Tiborc panaszat, szoljon barmilyen halkan,
meghalljuk.
Isten ovja Magyarorszagot a felelotlen demagogiatol, a sarlatanoktol,
akik valoban szallascsinaloi lehetnek az anarchianak, a diktaturanak es
az elozo rendszer legrosszabb kepviselinek.
Ma is ahhoz a politikahoz tartom magam, amit 1989. oktobereben
fogalmaztam meg, s aminek alapeszmeitol es programjatol sohasem kellett
elternem, csak a valtozo korulmenyekhez kellett igazodnom terben es
idoben...
Anno 1989
Reszlet Antall Jozsefnek az MDF II.orszagos gyulesen (1989.oktober
20-22.) elnokke valasztasakor elmondott beszedebol.
A magyar politikanak - mint annyi nep politikajanak - van harom nagy
veszelye, herom gyenge pontja.
Az elso az opportunizmus, a gyavasag. Mindig is voltak velunk
opportunistak, gyavak, akik hajalndo voltak ido elott engedni, akikben
nem volt kitartas. De a Magyar Demokrata Forumnak es a mgyar nemzet
jobbik felenek sohasem volt koze az opportunizmushoz.
Masik nagy hibaja ennek az orszagnak, ennek a nepnek: a doktrinerseg a
politikaban. A doktrinerseg, amikor a valosagtol elrugaszkodva,
elmeleti elkepzelesek foglyakenk, relaitsok nelku;, politikai
fantazmagoriakkal - vagyegyszeruen csak teoriakban valo gondolkodassal
sodortak veszelybe ezt az orszagot.
Es a harmadik nagy veszely / az opportutunizmus es a doktrinerseg utan
- , amely mindig elofordult, es szeretnem hinni, hogy a Magyar
Demokrata Forumnak sosem lesz sajatja: a kocsmapolitika. Egymas
uberolasa. Az a politika, amikor megelegszunk azzal, hogy jo nagyokat
mondunk, s az a batrabb aki nagyobbat mond. Ha sikerul, a masik
rostelkedik, es o is nagyobbat akar mondani. De amikor eljon a nehez
ora, a szamonkeres ideje, a nagyszajuak nem egyszer osszeomlanak!
Ilyen korulmenyek kozott nekunk tudni kell azt, hol vannak a hatarok.
Magyarorszag celja most termeszetesen es egyertelmuen a megujhodas, s
hogy minel elobb - megfelelo garanciakkal - szabad legyen...
|
