VII. evf. 51. szam, 1995. december 22.


       -Narancsgaleria-
6.     Kaman Gyongyi

       -a szerk.-
7.     A szerk.

       -interju-
8-9.   ***"Itt a kaosz asit egy nagyot" (Nadas Peter iro)***

       POLITIKA

       -egy het-
10-11. ***Kepes hirosszefoglalo***
12.    ***Kulturalis hirek***

       -publicisztika-
14.    ***Eorsi Istvan: Harom csaladi kor***
15.    ***Tamas Gaspar Miklos: Politikai fantazia***

       -1995-
16-17. ***Magyar globusz: Bokros Lajos eve***
18-19. ***Vilagfalu***
20.    Elet + mod: Otrol hatra
21.    ***Kultura: Azt a hetmeganyolcat!***

       -csillagjoslat-
22.    Horoszkop (A kelenfoldi Nostradamus elorejelzesei '96-ra)

       -magyar globusz-
23.    Olajugy: Egy hal a vizben
24-25. Bunlajstrom '95: Utanloves

       -vilagfalu-
31.    Ausztria valasztott: Orok mokuskerek
32-33. Oroszorszag valasztott: Lassuk a medvet!
       Ki megy az o Hazunkba?

       -vilagfajdalom-
34.    Kornyezet '95: Okostagnacio
35.    Menekultugy '95: Vilagvandorlas

       -riport-
36-37. ***Felelem es reszketes a konyhaban***

       ELET+MOD

       -tilos + mod-
38.    ***1995. december 31.: Zar az A***
39.    Pultbol

       -elet + kalacs-
40.    Remsegek kicsiny shopja
41.    Unnepi hullok
42.    Amerikai szezon

       -gep + narancs-
43.    ***Gep + Narancs 1.995***
44.    Egy polgaror nem polgaror

       KULTURA

       -100 eves kut-
45.    Ki tud tobbet: Keresztapak (Cim-cim)
46.    Film CD-ROM-on: A szertaros
47.    Lencse es pogi (A KVB 100 eves, vagy miert "Ilyen az elet")

       -nagyitas-
48.    Klip-klop: Szetmuveszet es hig kode, London

       -kritika-
49.    Jol lehet (Richard Appignanesi-Chris Garratt: NeszeNeked
       Posztmodern)
       Civil elvezetek: Highway to Hell: vegyen kepregenyt!

       -1995-
50-51. ***Egy ev elmult: MaNcs-szavazas: az eredmeny***

       -melodija-
52.    1995: Magyar jazzlemezek: leltar
54.    1995: World Music

       -1995-
53.    ***Rockfront (Pop, rock, magyar)***

              **********************************************

                            Kedves Olvasoink!

 Kerjuk, januar 4-en ne essenek panikba, ha nem talaljak szeretett
          MaNcsukat az ujsagosstandokon es a postaladakban!

   Elvonasi tuneteiket orvosoljak a MaNcs unnepi, dupla szamaval,
                       melyet a kezukben tartanak!

  Lapunk legkozelebb 1996. januar 11-en, csutortokon jelenik meg.

    Addig is boldog karacsonyt es uj evet kivanunk. szeretettel

                                                                 A szerk.

Nadas Peter iro

Nadas Peterrol, bar onmagat nem szivesen kitarulkozo embernek mondja,
sokat lehet tudni. Azt peldaul, hogy az elso tortenetet, egy meset 12
eves koraban vetette papirra, hogy akkor dontotte el, iro lesz, amikor
egy gyonyoru piros asztali lampat kapott ajandekba az edesapjatol,
hogy zsido nagypolgari csaladba szuletett, szulei kommunistak voltak,
hogy fenykepesz es hirlapiro volt, ameddig birta (nem sokaig). Elso
elbeszelesevel, A Bibliaval 1965-ben kavarta fel a magyar irodalmat.
Fomuvet, az Emlekiratok konyvet sokan a 20. szazadi magyar proza
csucsanak tartjak. Magyar Narancs: Hol el mostanaban, Budapesten vagy
Gombosszegen?

Nadas Peter: Jobbara Gombosszegen, azaz nem a sajat kornyezetemben.
Varosi ember vagyok, aki megtanult videken elni. Az ujsagiroi
palyafutasom is ugy ert veget, hogy valamikor hatvannyolcban hazamentem
egy delutan a Pest Megyei Hirlap szerkesztosegebol, leultem egy
fotelba, es a faradtsagtol, ketsegbeesestol es kimerultsegtol
elaludtam. Teljesen vilagos volt, hogy ez igy tovabb nem mehet. Odabb
kellett magamat rakni. Igy mentem videkre, elobb Kisorosziba, aztan
Gombosszegre. Lenyegeben emigraltam. Nem akartam Magyarorszagrol elmenni.

MN: Az emigracionak politikai indokai is voltak?

NP: Hogyne lettek volna. Eletem elso negyven evet ugy toltottem el,
hogy jo, ha a szellemi kapacitasom tizenot szazaleka ki volt hasznalva.
Mert akinek felment husz szazalekra, annak mar iszonyu nagyot utottek a
fejere. Amikor a tarsadalomnak szuksege van arra, hogy a teljes szellemi
kapacitasod ki legyen hasznalva, akkor mashogy elsz. De ha valaki annak az
utjait tanulja meg es jaratja be onmagaban, hogy ez a kapacitas
kihasznalatlan maradjon, az kesobb, amikor lehetosege lenne, mar
valoszinuleg ki sem tudja hasznalni. Ebben az allapotban van ma
Magyarorszag.

MN: Gombosszeg a kulso es a belso emigracio hataran helyezkedik el?

NP: Szerencsesebb lettem volna, ha nehany evre elmegyek es aztan
visszajovok. Nagy megrazkodtatas lett volna, amihez talan tul gyava
voltam, meg nem is jutott az eszembe.

MN: A kulso emigracio, hacsak agyon nem verik az embert, nagyobb tragedia
a maradasnal.

NP: Csakhogy a maradas azzal jar, hogy a kapacitasok, tehat bizonyos
szellemi jaratok kihasznalatlanok es megmunkalatlanok maradnak. Es a
szabadsag helyzeteben is a tehetetlenseggel kell az embernek szamolnia,
tehat szuksege lenne ezekre a megmunkalt jaratokra. A tehetetlenseg
aztan a szabadsagaban korlatozza, amire raadasul nincsen ralatasa
sem.

MN: Sok iro indult akkor ebbol a helyzetbol. Milyen volt a kapcsolata a
tobbiekkel?

NP: Nem voltak tobbiek. Nehany embert szerettem es tiszteltem, es nagyon
csodalkoztam, hogy a kozelukbe engednek, sot orulnek, peldaul
Meszoly kifejezetten orult. Szenvedelyes viszonyok voltak ezek,
ugyanakkor volt valami kenyszeres jelleguk. Ossze voltunk zarva egy
gettoban. Es a kenyszeru kozelseg rossz optika. Hamis kepzeteket kelt,
elszigetel attol a vilagtol, amelyben elsz. Te magad is elfogadod az
elkulonitettseg statuszat, megszunik a realis helyed,
folfuvalkodotta tesz: a kis szemetdombodon te vagy a kiskakas, vagy eppen
kakas ketto. Szellemileg sokszorosan veszelyes helyzet ez; hatarok vesznek
korul, amelyek filterkent mukodnek: aru nem jon at. Amit sikerul
atcsempeszni, az keves es esetleges. Nincsenek visszacsatolasi
lehetosegek. Nem tudod, hogy amit a beszivargo gondolatok segitsegevel
magad gondolsz, mikent csatolhato vissza a vilagba, mit jelentenek a
vilagnak, jelentenek-e valamit egyaltalan. Ezek a kis kozossegek persze
rettenetesen fontosak voltak, a tulelest jelentettek nekem. Volt hat ev,
amikor nem jelent meg egyetlen kurva sorom sem, helyesebben a Vigiliaba
irhattam szinikritikakat. Az a teny, hogy Meszoly vagy Mandy beszelt
velem, azt jelentette, hogy eletben vagyok, hogy meg ember vagyok, es meg
nyugodtan leirhatok egy mondatot.

MN: Mi a sajat magyar irodalmi hagyomanya? Van-e egyaltalan? Azt szoktak
mondani, hogy nincs.

NP: Eotvoshoz peldaul nyugodtan kapcsolhato. Nevetseges modon meg
Jokaihoz is - de sokkal inkabb Babitshoz. Nem a prozajahoz, azt nem is
szeretem, rossz es hamis. De minden idegen irodalmi kapcsolodas es
kapcsolat is Babits nyelven, e megtalalt nyelven keresztul el. Nagyanyam
konyvei kozul hozzank szarmazott Babits elso kotete, az Irisz
koszoruja. Gyonyoru konyv volt, elso kiadas, egy dombornyomasos
irisszel a boritojan. Es mivel szep volt, szerettem, sokszor olvastam
el. Aztan husz-harminc ev mulva, amikor ujra kezembe kerult, sikitanom
kellett a gyonyortol, mert teljesen vilagossa valt, hogy ez a gyerekkori
elmeny milyen mely nyomokat hagyott bennem. Ha van nyelv, amelyen
keresztul bele vagyok fuzve a magyar irodalomba, akkor ez a Babitse, es
egyaltalan, az o irodalomfelfogasa. Filozofiai erdeklodesu, nyelvileg
rendkivul megmunkalt. Babitsnal a nyelvi megmunkaltsag egyenesen
feltuno, en inkabb igyekszem nem mutogatni, hogy mennyit dolgozom a
nyelven. Ezen a ket poluson keresztul igazak a tobbi, a kifele vezeto
utak.

MN: Es ezekbol mintha hianyozna az anekdota, az ironia, a nosztalgia.

NP: Az ironia nem hianyzik. Sokan nem veszik eszre az irasaimban sem a
humort, sem az ironiat. Az Emlekiratok konyvenek meg a strukturaja is
ironikus.

MN: Indulaskor fontosak voltak onnek kortars magyar szerzok?

NP: Ha irokent eletben maradtam, akkor ez ennek a fantasztikus
tarsasagnak koszonheto: Szabo Magda, Ottlik, Pilinszky, Mandy,
Meszoly, Nemes Nagy. Ki voltak kozositve, ezert furcsa
osszezartsagban es maganyban tettek a dolgukat, mondtak a maguket
maguknak, egymasnak, senkinek. Ezek a muvek hidat, kapcsot jelentettek a
haboru elotti korszakkal. Esztetikailag es politikailag zavarosabbak vagy
komplikaltabbak voltak, megis nagyon fontos volt Dery es Orkeny. Nagy
Dery-hivo voltam, es vagyok is a mai napig, jollehet teljesen
elfelejtodott, akarcsak Nemeth Laszlo. Furcsa, hogy mind a ketten.
Deryt nem ismertem, Orkennyel viszont jo, bar komplikalt viszonyom volt.
Belattam, hogy fontos a kozvetites a hatalmassag es az alattvalok
kozott, bar en magam ezt nem tartottam jarhato utnak. Ettol aztan
kolcsonosen feszengtunk. De mint irot, nagyon szerettem. Az hatvanas
evekben az ember nem vart mast, mint hogy ismet megjelenjen ot
egypercese, es akkor egy hetunk megint csak meg volt oldva ezzel.

MN: Az 1986-os Unnepi Konyvheten jelent meg az Emlekiratok konyve, aminek
maig hato a fogadtatasa. Megvaltoztatta ez az eletet?

NP: Nem. Egyreszt nem szamitottam ra, hogy megjelenik, mert hiaba
latszott, mennyire inog a rendszer, arra senki nem gondolt, hogy ossze is
omlik egyszer. A kiado igazgatojaval egyutt attol feltem, hogy a
tizennegyezer peldanyt visszaveszik a boltokbol. Barmilyen tapasztalt
ember volt is, Illes Endre se szamolt azzal, hogy a partkozpontban mar
nem olvasnak konyveket. Akkor ott mar senkit nem erdekelt, hogy ki mit ir
errol a rendszerrol. A hajoba mar dolt a viz, a lyukakat kellett
betomkodniuk.

MN: Amikor befejezte a konyvet, gondolt arra, hogy opus magnumkent, a
korszak enciklopediajakent fognak hivatkozni ra? Elegedett volt?

NP: Ezzel a konyvvel lezartam ugyan valamit, de mar akkor tudtam, hogy nem
egy esetben radikalisabbnak kellett volna lennem. Visszafogtam magam,
bizonyos izlesbeli, felfogasbeli erzekenysegeket nem akartam
megserteni. Masfelol a konyv rovasara is ment volna, ha athagom a
szolidaritas szabalyait - amit '89 ota mindenkinek kotelessege megtenni.
Akkor egy idegen ult a hatalomban, es a fuggetlensegi haboru iratlan
szabalyai szerint az egymas kozotti vitakban csak egy bizonyos pontig
mehettunk el, nehogy partnerunket kiszolgaltassuk a kozos ellensegnek.
Ez a fuggetlensegi haboru taktikajahoz tartozott. Peldaul Eorsi es
Csoori tipikus parja ennek a korszaknak. Szeretik egymast, '56 ota
alapkerdesekben egyetertenek, de a konfliktusaikat soha nem teszik teljesen
nyilvanvalova es egyertelmuve. Es amikor eltunik az idegen hatalom, a
ket szereplo hirtelen egymasnak esik. Bizonyos aranyokat meg kellett volna
sertenem, amit nem tettem meg.

MN: Nem teljesen szabad mu az Emlekiratok konyve?

NP: Nem.

MN: Mondana egy peldat erre a tabura?

NP: Az egesz konyv arra epul, hogy mikent kapcsolodik ossze a
legszemelyesebb a tortenetivel, vagy a politikai mikent szurodik at a
legszemelyesebb szferaba. Durva es igazsagtalan lennek magammal szemben,
ha peldat mondanek. Inkabb arrol van szo, hogy bizonyos helyeken meg
radikalisabban kellett volna belemasznom a reszletekbe, de ezen a szinten a
szovegem mar nem kommunikalt volna, mert ez a szint a fuggetlensegukert
kuzdo tarsadalmak altalanos onismereti szintjet joval meghaladja. Itt
az emberek nem azzal voltak elfoglalva, hogy ismerjek az osszefuggeseket a
tortenelmi folyamatok

es a sajat erzelmi, erotikus beallitottsaguk kozott. Hogy mi az, amit
politikainak gondolnak, de valojaban erotikus, vagy amit erotikusnak
gondolnak, de valojaban politikus. Nehol szivem szerint joval
tovabbmentem volna a reszletezesben, de akkor megkozelithetetlenne
tettem volna a szoveget, es ezt nem akartam. A szolidaritas elve miatt a
parbeszed helyzeteben kellett maradnom.

MN: A konyvet elkapkodtak, aztan jottek a reflexiok. Ez eredmenyezett
valami valtozast az eleteben?

NP: Tiz-tizenket even at irtam ezt a konyvet. Ebbol hat ev telt el
ugy, hogy mindennap dolgoztam. Nagyon vigyaznom kellett, hogy delutan vagy
este hova megyek vagy mit csinalok, nehogy a kovetkezo napomat
tonkretegyem. Ez rettenetesen hosszu ido. Tizenket ev alatt az ember
megvaltozik - nekem azonban nem volt szabad megvaltoznom. Ez kulonben
dobbenetes modon egybeesett azzal a korszakkal, amikor a tersegben nem
volt semmifele valtozas. Mozdulatlansag, halotti csond.

MN: Hogy lehet meguszni lelki serules nelkul, amikor valakibol
agyonhivatkozott tekintely lesz?

NP: Nyomaszto dolog, ami ellen vedekezem. Ha sajat szenvedelyedet es
erdeklodesedet megosztod masokkal, akkor az nagy lemondast kovetel meg
toled, mert nem eled az eleted, kirekeszted magad a sajat kozegedbol.
Ezt aztan azzal jutalmazzak, hogy meg jobban kirekesztenek. Valamifele
jelentosegre teszel szert, es attol kezdve ugy beszelnek veled, mintha
nem lennel normalis ember, mintha kiveteles gesztusok jarnanak neked.
Vagy a szeretetnek es a bamulatnak a tulzasaiban reszesulsz, vagy eppen
az ellenkezojeben, gyuloletben, megvetesben. Termeszetesen csak rossz
reakciok lehetsegesek. En azt a rossz reakciot tudom valasztani, hogy nem
veszem tudomasul az egeszet, es igyekszem ahhoz tartani magam, hogy
szerintem milyen egy emberi kapcsolat. Ezt vagy sikerul kikenyszeritenem
masokbol is, vagy nem. A dolog lenyege az en szempontombol az, hogy
megmarad-e a dialogus. Ha igen, akkor egyenlosegi helyzetben maradtam, van
mirol beszelnunk, van targyunk. A targyaimat persze szeretnem
elfogadtatni, szeretnem keresztulverni, es ennek erdekeben bizonyos
kompromisszumokra is hajlando vagyok.

MN: Szamunkra a legujabb magyar onismeretnek ket nagyon fontos mozzanata a
'92-es, Sascha Andersonrol szolo irasa, illetve az oktoberi Holmiban
megjelent Lengyel Laszlo-tanulmany, amiben a magyar politikai koziras
torteneteben ritka szakertelemmel es pontossaggal intezett el valakit.

NP: Ez ellen tiltakozom. Lengyel intezett el nagyon sok embert brutalisan
azzal, hogy a kijelenteseit nem alapozta meg. En csak olyasmirol irtam,
amirol o irt. Igyekeztem elhelyezni egy korszakban, belehelyezni a
politikai szituacioba, es ezaltal eppen hogy visszavenni valamennyit a
szemelyes felelossegebol; vagy legalabbis megmagyarazni.

MN: Nem a szemelyisege a kerdeses, hanem az, hogy egy hazugsagrol vegre
ki lett mondva, hogy hazugsag. Tiszta pillanat volt ez, csak az a varatlan,
hogy ontol erkezett, aki nem muveli ezt a mufajt.

NP: Attetelesebben muveltem eddig is. De a Sascha Andersonrol szolo
essze legalabb ennyire kozvetlen. Valtozatlanul azt hiszem, hogy az
atteteles beszed a jobb beszed. Ez esetben azonban arra kertek, hogy ket
konyverol irjak recenziot, es engem regota izgat Lengyel irasmodja.
Mindaz, ami ot egyreszt vonzova teszi, masreszt ami a tehetseget
szerintem tonkreteszi: a kozeg es a hagyomany, amelyben ontudatlanul
mukodik, es amelyre az irasainak sincsen ralatasa.

MN: Mennyi ideig dolgozott a tanulmanyon?

NP: Harom honapig.

MN: Megert ez harom honapot es harminc flekket?

NP: Ez a recenzio szamomra a Kadar-korszakrol, Magyarorszag szellemi
nullpontjarol szol. '89 utan jo izlesu embernek nincs kedve
kommunistazni, mint ahogy az edesanyjaba sem kuld el senkit, nem zsidozik
es nem buzizik. Viszont kotelessege megkeresni azokat a kapcsokat, amelyek
a sajat korabbi eletevel es allasfoglalasaival osszekotik. Ezek
elvegzendo muveletek, es nem erzem ugy, hogy miert ne nekem kellett
volna elvegeznem. Szerettem volna megmutatni, hogy szerintem mi az, ami ma a
magyar tarsadalomban szuksegszeruen es kenyszeruen azonos a
kadarizmussal, es amivel ma sem tudok semmifele kozosseget vallalni,
csak hangosan es nyilvanosan megtagadni.

MN: Inkabb az a kerdes merult fel az iras kapcsan, hogy miert
kakukktojas ez, miert nem jelentkezik kozvetlen formaban gyakrabban?

NP: Azert, mert ez nem az en mufajom.

MN: A Lengyelrol szolo irasbol pont azt derul ki, hogy megis.

NP: De megiscsak elbeszelo vagyok. Ez pedig nem tortenet. Es pedagogus
alkat, harcos ember sem vagyok. Inkabb szeretek jeleket hagyni, ezekkel
masok vagy tudnak mit kezdeni, vagy nem. Ezek ajanlatok, az elbeszelesek
is. Kirol irjak meg egy ilyen micsodat? Meg harom honap valaki massal?

MN: Harom-ot eve megis megfogta a tollat, amikor valami banto kozeleti
otrombasagot tapasztalt.

NP: Kenedi Janosnak van egy nagyon jo formulaja, miszerint a magyar
tarsadalomnak az elso menetben a Horthy-korszakrol alkotott
kenyszerkepzeteivel kellett megkuzdenie, most meg a Kadar-korszakrol
alkotott kenyszerkepzeteivel, illuzioival es abrandjaival kell
leszamolnia. A valtas lenyegeben formalis. A lenyeg az, hogy a magyar
tarsadalom szocializacioja nem egyeztetheto ossze az europai kornyezet
szocializaciojaval. Ezek a konfrontacios fazisok
kikuszobolhetetlenek, ennek meg kell lennie, s errol en mindennap
tenyleg nem beszelek.

MN: Nem valt ki onbol indulatokat mindaz, amit mostanaban tapasztal?

NP: De igen, kivalt. Csak eppen nem szeretem ilyenkor magam. Nem mintha
esztetikai kifogasom lenne egy indulatos ember ellen, hanem az a bajom vele,
hogy ez az indulat nem vezet semmire. Kelet-europai sajatossag, hogy
mindent szemelyes serteskent fogunk fol. A puliszka allandoan pofog,
de nem robban. Nem teszunk kulonbseget ket jelenseg kozott, hanem
ugyanazon a szinten, ugyanazokat a bantalmakat mondogatjuk egymasnak. Ennel
azert a kozbeszednek is vannak magasabb szintjei.

MN: Az alternativa hianya miatt sokan valtak kozombosse, sot,
ketsegbeesette az utobbi idoben. Nem tartja ezt veszelyesnek?

NP: Termeszetesen fonnall a veszelye, hogy visszaterunk a csorda es a
horda eszmeihez. Se ez, se az elozo kormany nem tudott semmit rendesen
elmondani vagy elmagyarazni a valasztoinak. Horn Gyula vagy Peto Ivan
nagyon intelligens emberek, de egyikuk sem szonok, akik fellepne a
szoszekre, es meggyozne valamirol vagy valaminek az ellenkezojerol.
Veszelyes, hogy vannak emberek, akiknek az intelligenciahanyadosa sokkal
kisebb, erre megis alkalmasabbak. Masfelol nincs olyan ertelmisegunk,
amelyik elokeszitett volna egy masfele szocializaciot. Filologusok,
akik a megfelelo konyveket kijegyzeteltek volna, filozofusok, akik
ezekbol a jegyzetekbol kovetkezteteseket lennenek kepesek levonni, es
politikusok, akik ezeket ismernek es kozvetiteni tudnak. Nincsen
osszefuggeseiben mukodo kultura. Ezeknek a kapcsolatrendszereknek a
zavarossaga miatt valunk kiszolgaltatotta a hazugsagokkal szemben.
Mindenki feleli a sajat tokejet. Tamas Gaspar Mikloson kivul nem
tudom, hogy politikus ember ebben az orszagban meg olvas-e konyvet.

MN: Megakadt fajdalom cimu esszejebol, amely a januari Kritikaban fog
megjelenni, ugy tunik, altalanos vilagallapotnak tekinti az onismeret
hianyat. Ennek igazolasara a masodik vilaghaboruig nyul vissza, ami,
on szerint, osszefugg a balkani haboruval is.

NP: Apaink, nagyapaink ohatatlanul a vilaghaboru elmenyeit adtak at
nekunk. Ez majdnem lehetetlenne teszi, hogy a kovetkezo nemzedekek ebbol
az elmenykorbol kilabaljanak. Szerencsesebb tortenetu es fekvesu
orszagok eseteben ez a tapasztalat masfajta reakcios rendszerhez vezetett
ugyan, de szinten az volt az erdeke, hogy minel gyorsabban felejtsen.
Svedorszag peldaul azota is kuszkodik a vilaghaborus szerepevel.
Azzal, hogy a nacikat nemcsak tamogatta, hanem a gazdagsaganak egy
reszet is nekik koszonheti. Ezek a dolgok osszeadodnak, kiadnak egy
viselkedesmodot, kulturat.

MN: Az onvizsgalat megsporolasara azert vannak pozitiv ellenpeldak:
Nemetorszag ilyen.

NP: Nemetorszag a haboru utani Europa egyetlen kivetele. Az egyetlen
hely, ahol az ember erzi, hogy az ertelemnek megis csak van jelentosege.
Nemetorszag fantasztikus utat tett meg, egy szellemileg autark, agressziv
rendszerbol szellemileg nyitotta, befogadova valt. A kirekesztes, a
rasszizmus, a masik ember semmibevevese valosagosan megvetes targya
lett, meg akkor is, ha ezek a jelensegek naprol-napra megismetlodnek. De
csak az egykori Nyugat-Nemetorszagrol, a Szovetsegi Koztarsasagrol
beszelek, es nem tudom, mikent fog hatni az a nem elenyeszo tomeg,
amelynek hozzank hasonloan

erosen hianyos a tortenelmi

(Folytatas a 13. oldalon.)

(Folytatas a 9. oldalrol)

onismerete. De Franciaorszagnak is otven ev kellett ahhoz, hogy a tudata
peremere engedje a gondolatot, miszerint milyen szerepet jatszott volna a
nacizmusban, a francia zsidok es az ellenallok deportalasaban. Nem
beszelve arrol, hogy a sajat gyalazatos gyarmati szerepleset egyetlen
nagy europai nacio sem dolgozta fol. Meg a hollandok sem, Europa egyik
legfelvilagosultabb, legpolgariasultabb es a hierarchiat leginkabb maga
mogott tudo nacioja.

MN: Miert nem tortent on szerint jelentos muveszeti kiserlet a
multunkkal valo szembenezesre, az elszamolasra?

NP: Ez nem szandek kerdese. Azok a nagy, hagyomanyos rendszerek omlottak
ossze, amelyek lehetove tettek a magaddal valo szembenezest. Egyhaz
nincs, a gyonas intezmenye megszunt. Senkinek nem tartozol semmifele
felelosseggel. A masik nagy rendszer, amely a pszichologiara epul,
ennek a hianyat nem tudja kivaltani. A nagy nyugat-europai tarsadalmakban
is csak nyomelemeiben el tovabb. A korszakhoz es a kultura mukodesehez
szukseges nagy rendszer ott sem mukodik tobbe. Az pedig szabad szemmel
is lathato, hogy az egymas mellett elo kis rendszerek kaoszba vezetnek.
A pluralizmus elve szep es rendjenvalo, de van egy szint, ahol mar
blokkolja a kulturat. Itt a kaosz asit egy nagyot.

MN: Tobbe-kevesbe illetektelenul tudjuk azt, hogy volt egy
szivinfarktusa, amikor harom es fel percre a klinikai halal allapotaba
kerult. Kivan errol beszelni?

NP: Nem.

MN: Az egesz eletmuve a halal szempontjabol irodik, innen vizsgal
mindent, az eletet, az erotikat. Tobb helyen tesz olyan kijelentest, hogy
akar meg is valhatna az elettol. Sokaig foglalkozott az ongyilkossag
gondolataval. Ezert lehet fontos ez a tapasztalat.

NP: Errol majd irni szeretnek, de lehet, hogy nem megy. A problema az,
hogy ez valoban egy masik dimenzio. Nem arrol van szo, hogy valamit nem
tudok megfogalmazni, hanem egyszeruen nincs ra nyelv. Minden csak
kozelites, ezert torzitas. Jelen pillanatban azt tudom mondani, amit a
kulonbozo kulturak ugy altalaban mondanak, de ehhez kepest minden
nagyon mas. Csak ugy beszelhetnek rola, ha mar nyelvileg is valami a
kezemben lenne, egy modszer, egy kozelitesmod, ami nem a torzitasok
sorozatabol all. Amikor Polcz Alaine foglalkozni kezdett a halalelmeny
feldolgozasanak modszereivel, akkor kazalszamra hordta nekem a
reanimaltak elmenybeszamoloit, amit orvosok jegyeztek le. Konnyen
tipizalhato szovegek ezek. A mai ismereteim es a sajat elmenyem
alapjan ez azt jelenti, hogy mindenki a sajat szocializacioja es
nyelvtana szerint adja elo ugyanazt, tehat leforditja az altala hasznalt
koznyelvre. Csak szamomra mint irasban jaratos embernek, eppen ez a
lehetetlen. A forditas olyan muvelet, amelynek kudarcot kell vallania.
Ugyanis nem ugyanaz a dimenzio.

MN: Tehat megsem lehet megirni a halalt?

NP: Azt nem tudom. Lehet, hogy a halalt meg lehetne irni, de arrol nekem
nincs tudomasom, mert en csak az eloszobaban jartam, ahonnan
visszaforditottak.

MN: Megvaltoztatta ez az elmeny a halalkepet?

NP: Meg.

MN: Kevesbe lett vonzo?

NP: Nem. Csak azzal az augusztinuszi mondattal foglalhatom ossze, amit mar
elotte is sejtettem, hogy igaz lehet: "A halal jo, ha a dolgok rendjeben
all". Tehat valoszinu, hogy az eroszakos halal nem jo, a termeszetes
halal, ha felmondja az ember szervezete a szolgalatot, az meg jo.

MN: Ha nem hozzak vissza az elok koze, akkor a dolgok rendjeben allt
volna az a pillanat?

NP: Igen. Abszolut.

MN: Azota kozombos azirant, hogy eletben maradt? Mindegy? Vagy egy
szuksegtelen hosszabbitas?

NP: Errol mar nem szeretnek beszelni, mert nagyon komplikalt dolog.
Igyekezni fogok irni errol, de eppen ezen a teruleten valok
eszkoztelenne.

MN: Pontosan es analitikusan ir az emberi szenvedesrol, tobbek kozott a
sajatjarol, illetoleg a narratorerol, aki mindig egyes szam elso
szemelyu. Olyan kozombosseg ez, ami mindent kepes eszrevenni, de nem
kivan semmit sem tenni. Es mintha hianyozna belole a reszvet.

NP: Nem hiszem, hogy a reszvetlensegem barmivel igazolhato lehetne. Olyan
korszakban nottem fol, amikor sok mindent a szonyeg ala kellett soporni.
Ez bizonyara minden tomegkatasztrofa utan igy van. Nekem viszont az az
egyetlen tulelesi lehetosegem, ha megnezem, mi van a szonyeg alatt.
Hogy mit kezel ugy a XX. szazad vegen egy europai ember, mint amirol nem
szukseges beszelnie. Engem eppen ez erdekel, es ezert igyekszem
semlegesiteni a sajat tekintetemet is. Ami nem nehez, hiszen az
erzekeles szintjen valamennyien semlegesen latunk. Ezt nevezi a zsido
vagy a kereszteny vallas angyalinak. Azt a reszt, ami nem reszrehajlo az
emberben. Az antik filozofiaban Herodotosztol Platonig mindenki megveti
azokat, akik csak a velemenyeiket mondjak, de nem latjak a dolgokat, mert
valami elhomalyositja a tiszta, semleges latasukat. Ennek erdekeben
felre kell tennem bizonyos erzelmeket, amelyek belem vannak taplalva, es
tenylegesen leteznek bennem. Ez az ar.

MN: Tudatosan torekszik szenvtelen allapotra megfigyeles kozben?

NP: Megfigyeles kozben nem, hiszen az erzelmeinktol fuggetlenul latunk,
de aztan erzelmileg ertekelunk. Nekem ezeket az ertekelo funkciokat,
az erzelmi dontesek funkciojat ki kell kapcsolnom, azert, hogy a
latvany vilagos legyen. Ez a minimum az irodalomban, de a kritikaban is.
Van Lengyel Laszlo es vagyok en, nezzuk egymas szemet a betukon
keresztul. Az en torekvesem, szenvedelyem, hogy ez a pillanat valahogyan
erzekelhetove valjon. Egy ideig tehat eltekintek az erzelmektol. Ez
olyan megprobaltatas, amit masfel-ket oranal tovabb nem lehet
huzni. Egyszerre kell latnod a targyad es onmagad, amint a targyat
figyeled. De sem a reszvet, sem az ironia nem hianyzik belolem. Az
onsajnalatrol igyekszem lemondani, es oszinten orulnek, ha ez
hianyozna.

MN: Ugyanolyan kegyetlen sajat magaval, mint masokkal szemben?

NP: Nemreg azt irta egy nemet lap, hogy magammal nem vagyok olyan
kegyetlen. Nagyon el kellett gondolkodnom a dolgon.

 MN: Azt is szoktak onrol mondani, hogy erotoman.

NP: Ha az erotomanian azt ertjuk, hogy ulsz egy szobaban, es meg
veletlenul se csinalsz olyasmit se magaddal, se masokkal, aminek valami
kovetkezmenye lehet, akkor biztosan az vagyok.

MN: Irasaiban fel szoktak fedezni homoerotikus vonulatokat.

NP: Roppant erdekes, hogy folfedezik. Csak gratulalhatok. Ket ferfi
fekszik egy agyban, folall a faszuk, es akkor vegre folfedezik. De
szamomra ennek onmagaban nincs jelentosege es funkcioja. Egy egesz
konyvet irtam arrol, hogy szexualitas szerintem nem letezik. Az embernek
van szexusa, vannak nemi szervei, de ebbol nem kovetkezik az egvilagon
semmi. Legfoljebb bizonyos manipulacios formak, amelyeket az adott
tarsadalom helyesel vagy nem helyesel, toleral vagy tilt. Az embereket nem
az erotikus manipulacio formai szerint szortirozom, sot, nem is aszerint,
hogy milyen a nemi szervuk. A karakteruk erdekel. Nem a nemuktol fugg
az, hogy milyen karakteru emberek szeretik egymast es milyenek nem. S
miutan a szeretet onmagaban erotikus folyamat, azt sem tartom a vilag
csodajanak, ha ez a nemi szerveikre hatassal van - csakhogy a dolog eppen
forditva mukodik, mint ahogy altalaban leirjak. Nem a szexusbol
vezetodik le a viselkedes, hanem a karakterbol.

MN: Megis on volt az elso magyar iro, aki bekuldott ket ferfit az
agyba.

NP: Es miert ne kuldtem volna be oket? Vagy miert ne kuldhetnek ket
not agyba? Ez ket ember kozott tortenik meg. Az azonban, hogy ok
homoszexualisak, biszexualisak, vagy heteroszexualisak, engem abszolut nem
erdekel. Az viszont nagyon is erdekel, hogy az erotikus tevekenysegre
vonatkozo szokeszletunk maga is egy tobb ezer eves elkepzelesnek a
termeke, es ezert vagy tabukra, vagy a tabuk megsertesenek szandekara
epul. Mikozben en szeretnek a semleges tekintetnel megmaradni, tehat
szeretnem a szavakat is ugy kezelni, hogy ne tartalmazzanak
ertekiteletet. Olyan, hogy homoszexualis, az en szememben nem letezik.
Azt a ket ferfit ugy kuldtem be az agyba, mint embereket. A jelenet azzal
kezdodik, hogy ket fiatalember ul egy szobaban, az egyik dolgozik, a
masik foz, egyutt elnek, es aztan az egyik megsertodik, lefekszik az
agyra, a masik mellebujik, elalszanak, felebrednek, aztan mindenfele
tortenik veluk. Ket emberrol beszeltem, akik szeretik egymast, es
ennek a szeretetnek vagy ennek a szenvedelynek, amit egymas irant ereznek,
vannak testi jelei, de ez messze nem azt jelenti, hogy homoszexualisok
lennenek. Ha akarjak, annak nevezhetik magukat, de a konyvben ez a szo
egyetlenegyszer sem fordul elo. Az, hogy buzi, az le van irva, az, hogy
homokos, az is le van irva, de az, hogy homoszexualis, az nincs leirva. Ez
egy klinikai fogalom, es ezt rabizom azokra a pszichologusokra, akik azzal
szorakoznak, hogy megprobaljak elkuloniteni, a nemi szerven keresztul
vizsgalni az embert. Ez egy kudarcra itelt kiserlet, es aki atadja
magat ennek, az ostoba. Sajat magat onkentesen kiszolgaltatja egy
szelektiv rendszernek. Nem szabad ember.

Bojtar B. Endre

Csejdy Andras

*** Ausztria: szocdem gyozelem *** A varakozasokkal ellentetben nemhogy
gyongult, hanem 3 szazalekkal meg is erosodott es a voksok 38,3
szazalekat nyerte el a Franz Vranitzky vezette Szocialdemokrata Part a
vasarnapi osztrak parlamenti valasztasokon. Alig tobb mint egy evvel a
tavalyi valasztasok utan az osztrakoknak azert kellett most ujra
szavazniuk, mert Wolfgang Schussel konzervativ Neppartja (OVP) kozolte:
nem szavazza meg a jovo evi koltsegvetest, es kiszall a
koaliciobol. Az OVP azonban nem erte el valasztasi celjat, es 28,3
szazalekkal a masodik helyen vegzett. A Jorg Haider-fele szelsoseges
Szabadsagpart (FPO) nem tort elore: 22,1 szazalekaval eggyel csokken
is mandatumainak szama. A valasztas nagy vesztesei a Zoldek (4,6
szazalek, ez 2,7-del kevesebb tavalyhoz kepest; Madeline Petrovic
partelnok maris benyujtotta lemondasat) es a Liberalis Forum (5,3
szazalek, azaz 0,7 szazalek veszteseg). Megfigyelok szerint az
osztrakok a joleti rendszer fennmaradasara, a "francia allapotok"
elkerulesere szavaztak, es ha ujra SPO-OVP nagykoalicio lesz, az
stabilabb tarsadalmi bazisra szamithat. Thomas Klestil kormanyfo a
heten keri fel a gyoztes part vezetojet a kormanyalakitasra. (Lasd
meg: 31. oldal.)

*** USA: bizonytalan budzse *** Ujabb patthelyzet allt elo a
Clinton-adminisztracio es a republikanus tobbsegu kongresszus kozott
a jovo evi koltsegvetes ugyeben, igy ha e heten nem szuletik
kompromisszum, a szovetsegi kormany kenytelen reszben felfuggeszteni
egyes tevekenysegeinek finanszirozasat. Ujra bezar nehany muzeum,
nemzeti park, konyvtar es emlekmu, es mintegy haromszazezer
szovetsegi alkalmazottat kell ismet kenyszerszabadsagolni. (A novemberi
leallassal 800 millio dollaros veszteseg erte az adofizetoket.) Az
elnoknek es a kepviseloknek foleg a tarcak mukodeset biztosito
osszegekrol, illetve az oriasi koltsegvetesi hiany 2002-ig valo
kiegyensulyozasanak modjarol kell megallapodniuk. A Newt Gingrich
vezette konzervativok a szocialis es kozkiadasok radikalis
lefaragasaval akarjak helyrebillenteni a budzset.

*** Oroszorszag valasztott *** Az egyre nagyobb es kezelhetetlenebb
gazdasagi valsag, szocialis kilatastalansag miatt a kommunistak
egyertelmu eloretoreset, a Zsirinovszkij-fele szelsosegesen
nacionalista "liberalis demokratak" megerosodeset hoztak az
oroszorszagi valasztasok, amelyek vegeredmenyet csak a heten teszik
kozze. A reszeredmenyek azt mutatjak, hogy a 43 indulo partbol csak
6-7 tud majd bekerulni a dumaba; koztuk Csernomirgyin kormanyfo -
varakozason alul szerepelt - mersekelt partja, a Kozos Hazunk
Oroszorszag is. Jelcin elnok bejelentette: nem kell kommunista fordulattol
tartani, mindenkeppen folytatodnak a reformok, es maga Zjuganov KP-vezeto
is mersekelt, a Nyugatnak szolo elso nyilatkozatot tett. A peremre
szorult, liberalis piacgazdasagot hirdeto vezeto politikusok azonban
aggodalmukat fejeztek ki a kommunista-nacionalista eloretores miatt, es
ugy lattak, nincs garancia a reformok folytatasara. (Lasd meg: 32-33.
oldal.)

*** 1999-tol: Euro *** Negy ev mulva Euro neven megszuletik a kontinens
egyseges valutaja, amit az EU-polgarok 2002-ben vehetnek kezbe - errol
dontott az Unio allam- es kormanyfoinek madridi talalkozoja, amelyen
kiemelt feladatkent hataroztak meg az EU kelet- es del-europai
orszagokkal valo kiboviteset. A zarodokumentum szerint a tizenotok
jovore, a marcius 29-en Torinoban kezdodo kormanykozi ertekezlet
utan allapitjak meg, mennyibe kerul majd a leendo bovites, es hogy
pontosan mikor kezdodnek meg a tagfelveteli targyalasok. A madridi
EU-csuccsal egy idoben europai, afrikai es latin-amerikai nem
kormanyzati, illetve kornyezetvedo szervezetek "alternativ forumon"
tiltakoztak az ellen, hogy az EU szerintuk csak "a toke Europajat", a
multinacionalis cegek erdekeit vedi.

*** Veget ert a delszlav haboru *** Ket nappal azutan, hogy Slobodan
Milosevic szerb, Franjo Tudjman horvat es Alija Izetbegovic bosnyak
vezeto Parizsban alairta a boszniai bekeszerzodest, az ENSZ
Biztonsagi Tanacsa hatarozatban hatalmazta fel a NATO-t a boszniai
bekefenntartas feladatainak ellatasara. Ennek ertelmeben a NATO
fegyveresen is betartathatja a bekemegallapodast (a szerzodes
alairasaval egy idoben is tobb helyutt dorogtek a fegyverek
Boszniaban). A hatarvonalakat is rogzito 150 oldalas szerzodes
ertelmeben Kis-Jugoszlavia es Bosznia-Hercegovina kolcsonosen
elismerik egymast, kicserelik a hadifoglyokat, visszavonjak a
nehezfegyvereket es a katonakat. Az IFOR-erok legfeljebb egy evig
maradnak a tersegben; tovabbra sem kizart, hogy a delszlav haborus
bunosok elkerulhetik a felelossegre vonast. A Vilagbank Szarajevoban
tartozkodo kuldottsege egyebkent bejelentette: 100 millio dollaros
gyorssegelyt folyositanak Bosznianak. A nemzetkozi penzintezet
jovore 500 millio dollarral segiti Bosznia ujjaepiteset.

*** Hazaarulas a pacifizmus? *** "Ragalom Lanyi Zsoltnak, az FKgP
frakciovezeto-helyettesenek, a parlament Honvedelmi Bizottsaga tagjanak
azon kijelentese, amellyel a magyar fegyverkezesi torekvesek ellen
tiltakozo 31 civil szervezetet es tagjaikat hazaarulonak minositette"
- nyilatkozta a Narancsnak Farkas Istvan, az Alba Kor ugyvivoje. A
szervezet allasfoglalasat ismertetve Farkas elmondta: ha a kepviselonek
tudomasa van arrol, hogy a tuntetok - koztuk pacifista szervezetek -
tagjai kozott hazaarulok lennenek, de nem tesz feljelentest, maga kovet
el buncselekmenyt. "Az eroszak elleni harc es a haza vedelme nem azonos
fogalmak, ezert szerintem az eroszak-ellenesseg hazaarulas"
- erositette meg allaspontjat a Narancsnak Lanyi Zsolt, hozzateve: az
Alba Kor igenyeivel ellentetben az FKgP nem hatarolodik el
kijelentesetol, mert az egyeni velemenye. A Honvedelmi Bizottsag
azonban "esetleg elhatarolodik, mert ott tobbsegben vannak a liberalis
eszmek kovetoi" - mondta.

*** Sztrajkoltak a pedagogusok *** Becslesek szerint mintegy 160 ezer
ovono, tanito, tanar es oktato vett reszt a december 15-i
pedagogustuntetesen. Az orszag minteg 11 ezer koz- es felsooktatasi
intezmenye dolgozoinak 80 szazaleka valasztotta a munkabeszuntetest. A
sztrajk idejen "elegseges szolgaltatas" mertekerol hosszu
egyeztetes utan a Pedagogusok Szakszervezete (PSZ) es a Muvelodesi
Miniszterium kozotti megallapodas alapjan szuletett ajanlas, amelynek
betartasarol helyi szinten dontottek. Egy mult heti
kozvelemeny-kutatas kimutatta: a lakossag kozel 60 szazaleka egyetert
a pedagogusok koveteleseivel, tehat a 25 szazalekos beremelessel
(Bokros Lajos penzugyminiszter bejelentese szerint ar-ber megallapodas
hijan meg a felajanlott 19,5 szazalekra sincs koltsegvetesi
garancia). Az Alternativ Kozgazdasagi Gimnazium neveloi csatlakoztak
ugyan a demonstraciohoz, de hatarozottan elhatarolodtak Szollosi
Istvanne PSZ-fotitkar oktataspolitikai elkepzeleseitol, mert ugy
lattak: a kormanynal ot joval nagyobb felelosseg terheli a kialakult
helyzetert. A PSZ szerintuk "visszaallamositasra" torekszik.

*** Elindultak a katonak *** Kaposvar kornyekerol elindult az elso,
amerikai bekefenntartokat szallito vonat a delszlav tersegbe; az ENSZ
dontese ota folyamatosan erkeztek Taszarra az amerikai kontingens tagjai.
Keleti Gyorgy honvedelmi miniszter kozolte: 500 helyett mintegy 400
katonabol all majd az a magyar muszaki alakulat, amely reszt vesz a
beketeremto akciokban. Szakertok ugy lattak, ennyien elegen lesznek a
hid- es utepito feladatok vegrehajtasara. Keleti elmondta: a kormany
felhatalmazast adott a honvedsegnek, hogy legfeljebb 300 millio forintig
megrendelje a specialis katonai szolgalathoz szukseges eszkozoket, igy
a golyoallo mellenyeket es a lakokontenereket.

*** Vita a kozmedia finanszirozasarol *** Kormanyparti es ellenzeki
kepviselok egyarant megdobbenessel fogadtak Bokros Lajos mult heti
javaslatat, amely szerint atmenetileg vissza kene vonni a mediatorveny
tervezetet, mert nincs tisztazva a kozszolgalati mediumok allami
finanszirozasa. Az MSZP-s Janosi Gyorgy egy mult heti mediakonferencian
"finom kinai porcelanhoz" hasonlitotta a tervezet kompromisszumait,
amelytol tavol kell tartani az elefantokat. Mint elmondta, partjanak
frakciojara egyarant nyomast gyakorol a kozszolgalati es a penzugyi
lobbi; ennek ellenere szerinte el kell fogadni a tervezetet, hiszen az nem
ro korlatlan terheket a koltsegvetesre, mint azt Bokros allitotta. A
penzugyminiszter fokent azt kifogasolta, hogy a kozponti koltsegvetes
"automatikusan" atvallalna a kozszolgalati mediumok sugarzasi
koltsegeit.

*** Pert vesztett az Esti Hirlap *** Boross Peter volt miniszterelnok
nyerte elso fokon azt a sajto-helyreigazitasi pert, amelyet elsofokon az
Esti Hirlap, masodfokon a lapot kiado Hirlapkiado Rt. ellen kezdett. A
lap terjedelmes cikkeben tobbek kozt azt allitotta, hogy Boross es fia
kapcsolatban allt az ukran maffiaval, valamint hogy a Balaton korul
mukodo, vedelmi penzeket szedo maffia vezetoje maga a volt
miniszterelnok. A helyreigazitas szerint az sem igaz, hogy "hatezer
kommandos barmikor megszerezhetne a politikai hatalmat a Boross
csaladnak". A lapot kiado ceget felmillio forint megfizetesere
kotelezte a birosag. A cikk szerzoje, Siposhegyi Peter, aki allitasa
szerint megdonthetetlen bizonyitekokkal rendelkezik, nem jelent meg a
targyalason, ahol Borosst lanya, az Esti Hirlapot pedig a felelos
szerkeszto fia vedte.

*** Europai Ifjusagi Kozpont Budapesten *** Oteves huzavona utan
penteken a volt Hotel Ifjusag rozsadombi epuleteben megnyilt a
Budapesti Europai Ifjusagi Kozpont. (A elso hasonlo intezmeny 1972-ben
Strasbourgban kezdte meg mukodeset.) A kozpont kulcsat unnepelyes
keretek kozott Fodor Gabor muvelodesi miniszter adta at Daniel
Tarschysnak, az Europa Tanacs fotitkaranak, aki szerint az ET most mar
jelen van Magyarorszagon. Remenyet fejezte ki, hogy a kozpont melto
talalkozohelye lehet Kozep-Europa fiataljainak, es ezaltal az europai
ertekek szimbolumava valhat. Szelenyi Zsuzsa, az intezmeny miniszteri
biztosa a Narancsnak elmondta: a kozpont mukodeset az ET finanszirozza.
A tulajdonjogi vitak lezarasarol ugy nyilatkozott: a Hotel Ifjusag
korabbi tulajdonosa, a DEMISZ es az allam kozott letrejott
megallapodas ertelmeben az ifjusagi szervezet az epuletert cserebe a
Hotel Panoramabol kapott tulajdonreszt (az ugyrol lasd: MaNcs, 1995.
februar 23.).

MORZE

Izrael es Sziria meg az ev vege elott felujitja beketargyalasait. A
feleket az amerikai diplomacia surgette megegyezesre.

Gazaban 25 ezer radikalis palesztin emlekezett meg a Hamasz
terrorszervezet megalapitasanak nyolcadik evfordulojarol. Az egyik
jelmondat az volt: "Palesztinat Cion gyermekeinek temetojeve tesszuk."

Etiopia 250 ezer tonnanyi elelmiszersegelyt kert a nyugati
adomanyozoktol. Az orszagban 3,2 millio embert, tobbsegeben eritreai
menekultet fenyeget ehinseg.

Az ENSZ kozgyulese "kiveteles meltanyossagbol" elengedte Del-Afrika
husz ev alatt felhalmozott, csaknem 100 millio dollaros hatralekat.
Pretoria viszonzasul bejelentette, hogy - meg nem hatarozott osszeggel -
hozzajarul az afrikai ENSZ-bekefenntartas finanszirozasahoz.

A del-afrikai Fokvaros kozeleben harman meghaltak, szazan pedig
megsebesultek, amikor kigyulladt egy vegyi uzem, es nagyon veszelyes
kendioxid gaz kerult a levegobe. 2500 embert kellett kitelepiteni a
kornyekrol.

Az ukrajnai maganbefektetoket akarja tamogatni az a 250 millio dollaros
alap, amelyet az amerikai maganberuhazok tarsasaga (OPIC) hozott letre a
napokban. A tarsasag fokent az ukran tavkozles, az epitoipar, a
kozszolgaltatas es a bankszfera fele szeretne iranyitani az amerikai
beruhazasokat.

A Greenpeace szerint ipari szennyvizze valtozott az ukrajnai Dnyeper
folyo, a nehezfemek, az olaj, a vegyi anyagok es a Csernobilbol eredo
radioaktivitas miatt. Sulyosbitja a helyzetet, hogy az ivovizet is a
folyobol nyerik, marpedig a kijevi vizmuvekben sokszor meg tovabb
rontjak a viz minoseget.

Ujabb uzemzavar volt mult penteken a paksi atomeromuben: egy, a
reaktorteljesitmenyt szabalyzo rud kerult "szandekolatlanul also
helyzetbe" az 1. blokkban. Az I. fokozatu rendellenesseg okat ot perc
alatt kijavitottak.

Allatvedok demonstraltak Budapesten, a Petofi Csarnokban amiatt, hogy a
parlament meg mindig nem fogadta el az allatvedelmi torvenyt. Eljarast
kezdemenyeztek a szikszoi polgarmester ellen, aki szerintuk hagyta, hogy
darabonkent 250 forintert osszegyujtsenek, majd lemeszaroljanak
kornyekbeli kutyakat.

14 evi bortonre iteltek Pekingben Vej Csing-sent, az egyik legismertebb
kinai emberi jogi aktivistat, aki fellebbezett az itelet ellen. Vej
novere New Yorkban kozolte: az USA-nak gazdasagi nyomast kellene
gyakorolnia Kinara, kulonben a helyzet nem fog megvaltozni.

Aleksander Kwasniewski megvalasztott lengyel allamfo bocsanatot kert
amiatt, hogy a kampany soran azt a latszatot keltette, vegzettseget
tekintve diplomas ember. Lech Walesa tovabbra is bojkottalni akarja utoda
beiktatasat.

Albaniaban letartoztattak 14 egykori kommunista vezetot; politikai
indittatasu tomeges deportalasok elrendelesevel, valamint az ENSZ
alapokmanyanak megsertesevel vadoljak oket.

Romaniaban ujratargyaljak a Ceausescu-hazaspar peret. A volt diktator
hivei "tarsadalmi torvenyszeket" hoztak letre, hogy lemossak "a roman
nep lelket nyomo vetket", azaz a hat evvel ezelotti "onkenyes"
kivegzest.

A csehorszagi szelsojobboldali Republikanus Part "fasiszta-kommunista
rendszerrol" beszelt azutan, hogy a pragai varosi birosag tizhonapi
felteteles szabadsagvesztesre itelte elnokuket. A "cseh Le Pennek"
nevezett Miroslav Sladek tavaly oktoberben, a Vencel-teren fizikailag
bantalmazott ket rendort.

A Holocaust felmillio roma es szinti aldozatarol emlekezett meg mult
penteken a nemet torvenyhozas felsohaza, a Bundesrat. Edmund Stoiber
bajor kormanyfo hangsulyozta: "Az allam teljes szigoraval le kell
sujtani az eroszakos cselekmenyek elkovetoire."

Hamburgban hetven randalirozo, gyujtogato szelsobaloldali tuntetot
vett orizetbe a rendorseg. Az utcakon mintegy otezer autonom tiltakozott
a Radikal cimu lap betiltasa ellen - a lap tobbszor kozolte illegalis
"forradalmi" csoportok kozlemenyeit.

A brit sajtopiac elegedetten fogadta a kormany bejelenteset, miszerint
hamarosan eltorlik az irott es az elektronikus sajto
"kereszttulajdonlasat" korlatozo eloirasokat. A majdani torveny
szerint - keves kivetellel - orszagos lapok birtokolhatnak
tevetarsasagokat, es forditva.

Irorszagban nagy erdeklodessel fogadtak a Playboy magazin piacra
keruleset. Az erotikus amerikai lap 36 evig volt betiltva a szigoruan
katolikus orszagban, mivel annak idejen az ir sajtofelugyeleti tanacs
"obszcen kiadvanynak" minositette.

*** Foto Vadas *** Aktualitasa nincs, legfeljebb fotomuveszeti erteke
annak a kiallitasnak, amely a Mai Mano Fotogaleriaban mutatja be Vadas
Erno eletmuvenek javat. Elso kepeit 19 eves koraban, 1918-ban
keszitette, hivatasos fotoskent a 20-as evek vegen kezdett dolgozni,
legnagyobb nemzetkozi sikereit - az ugynevezett magyaros stilus
kepviselojekent - a 30-as evekben aratta, nemzetkozi dijakat is nyert.
Munkaszolgalat, deportalas es allamositas utan a Magyar Foto Allami
Vallalat, majd ennek jogutodja, az MTI fomunkatarsakent dolgozott,
1962-ben hunyt el. Eletmuvet a Magyar Fotografiai Muzeum orzi.
Kiallitasa januar 10-ig tekintheto meg, kepunkon Palyaudvar cimu
felvetele, 1934-bol.

*** Patti es Bob *** Bob Dylan elozenekarakent Amerikaban turnezik Patti
Smith. A 49 eves enekesno egyutteseben regi tarsai zenelnek, Jay Dee
Daugherty dobol, Lenny Kaye es a Television vezetoje, Tom Verlaine
gitarozik, s veluk egyutt utazik - csak a tarsasag kedveert - Michael
Stipe, az R.E.M. enekese is. Dylan kozonsege mindenfele szeretettel
fogadja Patti Smitht, akinek varhatoan tavasszal jelenik meg uj nagylemeze
- az 1988-as Dream Of Life ota az elso. Akkoriban, az album keszitese
idejen harom gyermek is szuletett (Pattinek, Jimmy Iovine producernek es a
lemez hangmernokenek), azota viszont legalabb negyen meghaltak (Richard
Sohl, a Patti Smith Group billentyuse, Fred Smith, Patti ferje, Todd Smith,
Patti occse es Ropert Mapplethorpe fotos, Patti regi baratja), akik
mindegyikenek kulcsszerepe volt a lemez szuleteseben, de Kurt Cobain
(Nirvana) es Jerry Garcia (Grateful Dead) halala is nyomot hagyott a
felveteleken. (Narancs-interju Patti Smithszel: szeptember 28.)

*** Rushdie remenysege *** Het eve rejtegeti a brit titkosszolgalat
Salman Rushdie-t, akire Satani versek cimu regenye miatt Khomeini
ajatollah kimondta az iszlam halalos iteletet, a fatwat. Rushdie, aki az
utobbi idoben egyre gyakrabban jelent meg nyilvanos rendezvenyeken,
nemreg hangot adott remenyenek, hogy 1996-ban az irani kormany feloldja a
fatwat. Ebben az esetben, ha maga mogott tudhatna eletenek ezt a
szakaszat, megjelentetne bujkalasanak regenyet, kotetbe rendezne az
allando eletveszelyben toltott evekben irott naplojat.

*** Az Opera operaja *** Alig tobb mint husz ev telt el a Sydney Operahaz
felavatasa (1973) ota, s maris opera szuletett a fiatalabb nemzedek
szemeben Ausztralia kulturnemzette valasat szimbolizalo, eleinte
rendkivul heves vitakat kivalto epuletrol. A 37 eves Alan John
zeneszerzo es Dennis Williams librettoiro most, a megenekelt helyszinen
nagy sikerrel bemutatott The Eighth Wonder (A nyolcadik csoda) cimu operaja
Jorn Utzon dan epiteszt allitja a kozeppontba. 1956-ban o nyerte a
nemzetkozi tervpalyazatot, aztan 1966-ban, mikozben mar folyt az
epitkezes, a hatosagokkal valo allando osszetuzeseket megelegelve
vegleg elhagyta az orszagot, azota se tert vissza. Alan John muve az
epitesz elott tiszteleg, akinek meg kell kuzdenie a politikai
burokracia kicsinyessegevel. A szinpadon megjelenik Erzsebet angol
kiralyno is (1963-ban valoban megtekintette az epitkezest), s azt
enekli, "szepek az operak, de tul hosszuak", es az epitesz helyett
inkabb egy uszo olimpiai bajnokkal diskural. A valosagot es fikciot
kevero eloadas vegen ujra jatsszak az eredeti nyito galaest
musorat. A ket foszereplo David Holson es Clare Gormley.

*** Spike Lee: teve *** Mozifilmek utan a CBS megbizasabol
tevesorozaton dolgozik Spike Lee: a Slim's Table (Slim asztala) cimu
folytatasos szereploi idos feketek, akik mindennap egy gorog etteremben
beszelik meg az elet dolgait. "Drama, de ez nem azt jelenti, hogy mentes
kell legyen a humortol" - allitja keszulo muverol a fekete
filmrendezo.

*** Interaktiv lemezek *** Jelenleg korulbelul szazra teheto az
interaktiv formatumban kiadott CD-k szama, amelyeken a zene mellett egyeb
kepi-szoveges informacioval, jatekokkal is szorakozhat a CD-ROM
lejatszasara alkalmas szamitogeppel rendelkezo vasarlo, az
egyszeru CD-nel valamivel dragabb aron. Kaphato ilyen formatumban
tobbek kozott a Rolling Stones uj albuma, a Stripped, Peter Gabriel vagy
David Bowie egy-egy munkaja, a legnagyobb lemezboltok mar kulon polcon
kinaljak ezeket, jollehet a piac csak mostanaban nyiladozik: a brit es a
nemet haztartasoknak mindossze 7 szazaleka rendelkezik CD-ROM
keszulekkel, Europa tobbi orszagaban meg kisebb ez a szam. De a
fejlodes nyilvanvalo - nem veletlen, hogy kozos vallalkozasba fogott
a Thorn/EMI hires Abbey Road-i studioja (ahol szamos Beatles-lemez
keszult) es az Apple Computer Inc. (amely csak nevrokona a Beatles Apple
nevu kiadojanak): Abbey Road Interactive nevvel uj studiot
alapitottak, ahol a terv szerint az elso harom evben legalabb 24
interaktiv CD felvetelei keszulnek el.

*** Praga: uj muzeum *** Tizevi felujitas utan a pragai Veletrzeni
palotaban megnyilt a cseh fovaros elso modern muveszeti muzeuma.

*** Genet ketszer *** Ket - eredetileg nem szinpadra irott - kesoi
muvevel szerepel a Parizsi Osz szinhazi esemenyeinek soraban Jean
Genet: Alain Milianti Le Havre-i rendezo egyreszt az iro 1986-os halala
utan megjelent memoarjat, masreszt azt az irasat vitte szinre,
amelyben a Szabra es Satila palesztin menekulttaborokban izraeli
asszisztenciaval veghez vitt meszarlas utan kozvetlenul tapasztalt
elmenyeit orokitette meg 1982-ben. Genet egyertelmuen a palesztin
ugyet tamogatta.

*** Gyasz *** 55 eves koraban, agyverzes kovetkezteben elhunyt Simonfy
Andras iro. Elbeszeleskotetei mellett leginkabb a Magyarorszag
masodik vilaghaborus reszvetelevel foglalkozo, 1981-es
dokumentumregenye, A komporszag katonai orzi hirnevet.

*** Dij *** Luxembourgban, 1995 europai kulturalis fovarosaban adtak
at az idei Aristeion irodalmi dijat a Berlinben elo, 1953-ban Romaniaban
szuletett Herta Mullernek, Herztier (A sziv vadja) cimu regenyeert. A
20 ezer ECU-vel jaro dijert versenyben volt meg az osztrak Peter Handke,
a holland Thomas Rosenboom, a portugal Nuno Judice, az olasz Carlo Sgorlon
es az Angliaban elo, trinidadi V. S. Naipaul.

*** Uj szloven biblia *** Jovo osszel uj szloven forditasu Biblia
jelenik meg Ljubljanaban, ahol ez alkalommal, szeptember kozepen
szimpoziumot is tartanak a Biblia-forditas temajarol.

*** Katona: Pirandello-dij *** A Ma este improvizalunk cimu, Ascher Tamas
rendezte produkcioval a Katona Jozsef Szinhaz nyerte a legjobb
Pirandello-eloadasnak jaro Maschere nude-dijat a sziciliai Agrigentoban
rendezett, 33. Pirandello Fesztivalon.

*** Microsoft-NBC *** Az idei ev szorakoztatoipari-informaciotechnikai
hazassagainak soraban a legujabb frigy: tarsult az NBC, az egyik
legnagyobb amerikai kereskedelmi televizios halozat es a Microsoft, a
legnagyobb szamitogepes programgyartok egyike. A televizios es az
elektronikus adatbanki halozat osszekapcsolodasaval egyuttmukodesuk
uj perspektivat nyit a hirszolgaltatas gyorsasagat es
informaciogazdagsagat illetoen.

*** Godzilla karacsonya *** A korabbi hiradasoknak megfeleloen december
eleje ota ujra tombol, rombol a vasznon Godzilla: a Godzilla vs Destroyer
(Godzilla a Pusztito ellen) cimu filmben - ha hinni lehet az igereteknek
- azonban elpusztul a japanok kedvenc moziszornye. A rajongok
szomorusaganak enyhitese vegett a Nippon Travel Agency egynapos utakat
hirdetett karacsonyra: a gyaszolokat 5200 jen (52 dollar) elleneben
elvezetik azokra a helyekre, ahol 41 evvel ezelott kezdodott, 21 filmen
ativelo palyaja soran Godzilla tort-zuzott, igy a tokioi varosi
kormanyzat epuletehez es a Ginza negyedbe, megtekintik a Toho filmgyar
teruleten december 3-an allitott egymeteres Godzilla-bronzszobrot, es
elzarandokolnak halala helyszinere, a tengerpartra. Ha Japanban ez, a 22.
lesz is az utolso Godzilla-film, a folytatast Hollywood szallitja majd,
mert egy amerikai filmgyarto vallalat megvette Godzilla licencet.

*** Etno-Kino *** A hang- es keprogzites neprajzi alkalmazasanak
kozos tortenetet mutatja be a film szazeves centenariuma
alkalmabol a Neprajzi Muzeumban majus 5-ig nyitva tarto, kisse
nehezkes, bar pontos cimu kiallitas:
Ethno-Phono-Photo-Kinematographia.

November 29-e es december 3-a kozott Amszterdamban reszt vettem A
disszidens Muzsa cimen megrendezett kelet-europai (vagy torleszkedobben:
kelet-kozep-europai) tanacskozason, mely tersegunk partallami
idoszakanak ellenzeki es avantgardista szinhazi iranyzataival es
esemenyeivel foglalkozott. Irasom cimet rogvest alkalmazhatom ennek az
osszejovetelnek a meghivottjaira, kivaltkepp, ha meggondoljuk, hogy
egyazon csaladon belul sem szeretunk mindenkit egyforman. Azt azonban
mindenkirol tudjuk, hogy honnan jon, es hogy hol szoritja a cipo. Ha
sztorizunk egymasnak, "Aha!-elmeny lengi korul meg a varatlan
csattanokat is, egykettore beleeljuk magunkat a tortenetek
karvallottjainak szerepebe. Folyton-folyvast kivilaglott, hogy
osszetartozunk kozos tortenelmunk folytan, egykori "nepi
demokraciak" allampolgarai. Nemcsak Jaltaban rank mert balsorsunk kot
ossze, hanem azok az ertekes tapasztalatok is, amelyeket az evtizedeken
at szamunkra eloirt felabszurdban szereztunk. A Nyugat-Europaban
divatozo darab racionalisabbnak tetszik, mert az emberek ott elhitethetik
magukkal, hogy privat eletuk onallo, zart szferaban bonyolithato, s
ennek torvenyszerusegei attekinthetoek. Nekunk viszont allandoan
ereznunk, tapintanunk kellett a magan- es kozossegi sorsot
osszekapcsolo varratokat. A kelet-europai ertelmiseg java ezert
szocialisan erzekenyebb a nyugat-europai kollegaknal, es helyzete
dramaturgiailag is kedvezobb: a nagy szinpadi muvek mindenkor ebbol az
osszefuggesbol szivtak magukba robbano erot. Ha ki akarnam vivni
barataim nehezteleset, meg azt is hozzafuznem ehhez, hogy a
kocsonyasan Nyugat-Europara fuggesztett szem, mellyel esszeru
felzarkozasi ohajunkat nyomatekositjuk, kiejti latkorebol ezeket a
specifikus elonyoket, csaknem fel evszazados szenvedesunk ertekes
hozamat. Ot napon at egyetlen percig sem hagyott el az emlitett csaladi
korben az erzes, hogy csak egyutt kepviselhetunk valamifele
kulonleges erteket onmagunk, sot, meg a Nyugat szamara is.

A rendezvenysorozat kereteben kozonseg elott tarsalogtam partallami
csatarozasokban szerzett frontharcos erdemeimrol Ad de Bont holland
dramairoval, akinek Egy fiu Boszniabol cimu kituno darabjat
veletlenul eppen en importaltam hazankba. Az effele nyilvanos
beszelgetes tobbnyire komikus hordalekot gorget magaval akaratlanul,
mert valamennyien heroszkent ohajtunk tundokolni, a frontharcosi patosz
viszont mulatsagos, fokent ha kello komolysaggal kepviseljuk. E
veszely csokkentheto, ha a beszelgetopartnerek megismerkednek egymassal.
Ezert orultem, hogy kollegam meghivott magahoz, haarlemi otthonaba.

Ad de Bont vekony, magas, 46 esztendos, esendo hajhagymaju,
bocsanatkero mosolyu uriember, sotet nadragjaval es ingevel
kontrasztalo konnyu, vilagos zakojat szivesen kepzelnem el
szarnynak. "Szokatlan allapotokra kell felkeszulnod - mondta
bevezeteskepp -, en ugyanis meleg vagyok." Azt valaszoltam, hogy hosszu
eletem folyaman mar talalkoztam ilyesmivel. Igen am, csakhogy o nem
egyszeruen meleg, hanem egyben olyan ember is, aki el-hal a gyerekekert. A
szinhazhoz is ez vezette el: nevelo volt, majd dramat tanitott egy
foiskolan, es tapasztalnia kellett, hogy mekkora a hiany jo
gyerekdarabokbol. Ezert kezdett dramat irni, a fiatalok szamara, mert
raebredt arra, hogy a szinjatszas es a szinmu elvezete egyarant
elosegiti emberre valasukat. Mivel elete jo reszet mindig is fiatalok
kozt toltotte, egyre inkabb szenvedett attol, hogy neki maganak nincs
gyereke. Baratja, egy vele egykoru festo, akivel immar ket evtizede el
egyutt, ugyszinten utodra vagyott, igy hat kibovitettek
egyuttesuket egy csinos es tehetseges dramaironovel, aki elobb
kisfiut, majd kislanyt is szult Ad de Bontnak. A ket gyerek azonban nem
oldotta meg teljesen a festo problemajat. Mivel nem tudta elkepzelni,
hogy asszonnyal haljon, egy leszbikus hazaspart keresett maganak. Ennek
egyik tagja mesterseges megtermekenyites utjan kislannyal ajandekozta
meg. E hazaspar masik tagja ugyanilyen modon szult mar egy kislanyt,
es a negy noszemely egyutt el, a ket ver szerinti apa pedig latogatja
oket. Ok oten is egyutt elnek, majd latni fogom, milyen nagy
szeretetben.

Ezt a tenyallast Ad de Bont a vonaton vazolta, utban Haarlem fele. Fel
akart kesziteni a csaladi korre, amellyel mindjart megismerkedem.
Bizonyara ertesult arrol, hogy Kelet-Europa lakosai a kereszteny es
kommunista egyhazak egymasra gyakran rarimelo, duplan konzervativ
taburendszereben felcseperedve keves megertest es meg kevesebb
rokonszenvet fejlesztettek ki az atlagostol eltero gondolkodas-,
erzulet- es eletmodok irant.

Beleptunk a hazba, es elso utunk az elso emeletre vezetett, a
gyerekekhez. A hateves kisfiu es a keteves kislany egy kadban
lubickolt, a kad partjan egy fekete haju, igen megnyero arcu ferfiu
ucsorgott, kezeben mesekonyv. A gyerekek harsany orommel fogadtak az
apjukat, rolam kezdetben nemigen vettek tudomast. Holland nyelvu cseveges
kezdodott, feltehetoen a kozelgo vacsorarol, a festo furdetni kezdte
a kislanyt, a fiu furdest mimelve pancsolt, mi pedig levonultunk a
foldszintre, hogy udvozoljuk a haz asszonyat. Susanne sokat igero
indoneziai vacsorat fozott eppen. A konyhaval egybenyilo ebedloben,
a muveszi kivitelu asztal - a festo keze munkaja - mar meg volt
teritve.

Nem szamolok be reszletesen a pompas vacsorarol, melyen a kisfiu is
reszt vett - a kislanyt elotte lefektettek -, sem az irodalmi
tarsalgasrol, melyhez az a veletlen tenykorulmeny szolgalt
kiindulopontul, hogy dramairoi minosegunkben mindharmunkat -
Susanne-t, Ad de Bontot es engem - a frankfurti Verlag der Autoren kepvisel
Nemetorszagban. Megtudtam, hogy Susanne is gyerekdarabokat ir elsosorban -
mivelhogy o is gyerekbolond. Vacsora utan a kisfiu lefekudt, a festo
elautokazott ket kepevel valakihez, Ad de Bont nyaktol bokaig ero
melyzold kotenyben mosogatni kezdett, en meg Susanne-nal a szomszedos
tarsalgoban tarsalogtam. Mivel nagyon vonzonak talaltam - kulonosen
konok arcat a csalatasok es elmult (?) keserusegek nyomaival -, a
maganeletukre tereltem a szot, es megkerdeztem, hogy nem feltekeny-e.
Addigra mar megtekintettem az egesz hazat: az alvo csoppsegeket a ket
gyerekszobaban, a masodik emeleten a ket ferfi kulon tarsalgojat,
amelybe visszavonulnak, ha kettesben akarnak maradni, es szeles aggyal
ekeskedo haloszobajukat, tovabba Susanne szobajat is, az elso
emeleten, a kevesbe szeles aggyal, melyben azert szinten lehet
parocskazva aludni. "Miert volnek feltekeny - kerdezte a no -, talan
ha asszony volna a vetelytarsam, feltekeny lennek, de igy?" Mosolygott,
megvonta a vallat. Van meg egy szobaja, egy masik hazban, ahol ir. Ott
a komputere, a munkajahoz eppen szukseges konyvek. Nem kerdeztem meg,
hogy agya is van-e ott.

Mosogatas utan Ad de Bont csatlakozott hozzank. Nevetve meselte, hogy
kisfia allandoan faggatja: mikent szeretkezik Susanne-nal, de tudni sem
akar arrol - noha reggel gyakran bejon hozzajuk, es kozejuk fekszik -,
hogy a baratjaval mikent hal egyutt. "A gyerekek meg felnek a
massagtol - mondta Susanne -, szegyellik es nem akarnak tudni rola.
Aztan szerencsere hamar es nagyobb megrazkodtatas nelkul vallaljak a
rendkivuli szituaciokat is. Hiszen tobbnyire nincsen hatranyuk
belole." Megtudom, hogy a szomszedok elfogadjak egyuttletuket - jo
baratsagban vannak valamennyiukkel. "Ez meg Nemetorszagban, sot
Berlinben sem menne ilyen egyszeruen" - teszi hozza buszken Ad de Bont.
Susanne mosolyog. Nem bannam, ha megkerne, hogy csak reggel utazzak vissza
Amszterdamba.

Masnap itt is lattam egy feledhetetlen csaladi kort. Ejfel utan
bementem egy csehoba - uzott a sult birkaszeletek alma. A kocsma hotelem
kozeleben volt, nem messze az amszterdami fopalyaudvartol, kevesse
prominens kuncsaftok szamara uzemelo piros lampas hazak
toszomszedsagaban. Ket arab fiatalember szolgalta ki a vendegeket.
Mintegy tizenoten ultek kis szekeken, a szuk tersegben, az asztaloknal
es az asztalok kozott. Az egyik sarokban, a teve alatt, penzbedobalos
jatekautomata. Egy negyven ev koruli ferfi egybeolvadt vele, modern,
nagyvarosi kentaur, elol zabalta a penzt, hasaban acelgolyo
szaguldozott eloirasszeruen. A vendegek - ferfiak egytol egyig - a
feje fole meredtek szotlanul. A teven hard porno ment, fortelyos
kameraallasokbol kovetheto volt a himtagok mozgasa a vaginakban. Neha
bejott az utcarol egy-egy no is, a ket arab, aki meg veletlenul sem
nezett a teve fele, kiszolgalta oket, es mar mentek is a dolgukra.
Egyetlen illetlen celzast, megjegyzest sem kellett lenyelniuk. Kesobb
egy tanfilmdramat is lattunk az elidegenedesrol. A fal mogott nem
latszott a ferfi, a cselekmeny helyszinere csak nemi szerve nyult be
kerek lukon at. Egy no eloszor kezzel, majd szajjal munkaba vette, es
a nagy sokara elozudulo feher folyadekot diadalmasan szetkente az
arcan. A nezok illedelmesen muelveztek, meghitt csaladi kor, az
osszetartozas legkore, csupa rosszul oltozott ferfi, kezukben sor
vagy pizza. Hoztak a sultemet. Jo etvagyat kivantam magamnak.