Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NARANCS 79
Copyright (C) HIX
1996-08-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tartalom (mind)  67 sor     (cikkei)
2 Kozponti Bunuldozesi Igazgatosag (mind)  140 sor     (cikkei)
3 Pepsi Sziget '96: hirek, utoizelito (mind)  214 sor     (cikkei)
4 A roman-magyar alapszerzodes tortenete (mind)  430 sor     (cikkei)
5 Hirosszefoglalo (mind)  181 sor     (cikkei)
6 Kulturalis hirek (mind)  182 sor     (cikkei)

+ - Tartalom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

VIII. evf. 35. szam, 1996. augusztus 29.


Szuret

-interju-
"Csak arra valok, hogy felfogjak a golyot" (Biro Gaspar, az ENSZ
Emberi Jogok Bizottsaganak kulonleges megbizottja)

-egy het-
***Hirosszefoglalo***
Utanloves
***Kulturalis hirek***

-nagyitas-
***A roman-magyar alapszerzodes tortenete: Gorongyos uton, sotet
ejen at...***

POLITIKA

-magyar globusz-
Az Ivanyi-ugy: Csend, rend, fegyelmi
*** Kozponti Bunuldozesi Igazgatosag: Elsouldozok***

-vilagfalu-
Csecsenfoldi targyalasok: Lebegy Moszkvabol
Torokorszag: A jolet utjan

ELET + MOD

-elet + mod-
Notaest az Orczy-kertben: Sir a falevel

-szigeteles-
Kristalykeselyu
Toi sztori
Odusszeusz
Megint nem
***Pepsi Sziget '96: hirek, utoizelito***

KULTURA

-1100-
Unnepnapok: Millecentes regeny

-kritika-
Film: Alighanem a szobalanyt (Jefferson Parizsban)
A nep opiuma: Tuz es viz (A tengeralattjaro)
Video: Ujra hajt a hentesne (Vadaszjelenetek Also-Bajororszagban)
Video: Van pardon (Hulot ur kozlekedik)
Ponyva: A nevet adja (Nehez nap a vesztohelyen)
Konyv: Hanoi Jane es a tobbiek (Paul Hollander: Politikai zarandokok)
Konyv: Halodo szemlelet (A Granta legjobb riportjai)

PUBLICISZTIKA

-egotrip-

-publicisztika-
Eros Ferenc: Igazsagos vilag? (A terrorizmus es az eroszak
szocialpszichologiajarol)

-a szerk.-
A Nagy Haborus Svindli
Kozeleti tizenegy

-olvasoi levelek-
+ - Kozponti Bunuldozesi Igazgatosag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elsouldozok

Szeptember elsejen az eredeti tervnek megfeleloen megkezdi mukodeset a
Kozponti Bunuldozesi Igazgatosag - allitotta minapi
sajtotajekoztatojan Kuncze Gabor belugyminiszter. Hogy ez pontosan
mit jelent, es mi vezetett idaig, ezt probalja kideriteni az alabbi
cikk, amely hatterbeszelgetesek informacioit tartalmazza.

Sem epulete, sem allomanya,

csak Szervezeti es Mukodesi Szabalyzata, illetve talan - lapunk
megjeleneseig elvben kiderul - vezetoje van a KBI neven ismertte valt
nyomozati szervezetnek. Bizonyos szempontbol semmi sem fog megvaltozni,
megis dokumentalhato lesz az atalakulas. Az uj ceg letrejotte
egyelore ugyanis nem jelent semmi mast, mint hogy osszevonjak az ORFK
Szervezett Bunozes Elleni Szolgalatat es a Gazdasagvedelmi
Foosztalyt. A ket szervezet kulon epuletben szekel, s egyik sem
ferne el a masik helyen, de szakertok szerint nem az a legfontosabb,
hogy kozos fedel alatt dolgozzanak. Kesobb persze, az iranyitas
konnyitese erdekeben, meglesz a kozos irodahaz is. Hosszabb tavon
uj munkatarsakat is foglalkoztat majd a KBI, amely vonzo fizetessel
talan tobbeket visszacsabithat az elmult evekben a rendorsegtol
tavozo 1700 diplomas kozul. Emellett felvesznek majd kozgazdaszokat
es jogaszokat is, akik a nyomozok munkajat fogjak segiteni. Az uj
szervezet elszippanthatja az APEH, a VPOP, illetve a rendorseg mas
teruleteinek legjobb koponyait is, bar a jo viszony erdekeben ezt
megprobaljak elkerulni.

A KBI fo erossege

az uj orszagos informatikai rendszer lesz. Ma nem futnak ossze a megyei
szalak, nehez osszehangolni a nyomozast. A koordinacio tehat az
elsorendu feladata az uj cegnek, amely minden ugybe be kivanja vonni
a teruletileg illetekes nyomozokat is: ellenkezo esetben azok
meglehetosen szereny lelkesedessel kajtatnanak a nagyobb ugyek utan,
mondvan, ugyis elveszik toluk, a KBI aratja le a babert.
Szaz-egynehany KBI-rendor egyebkent sem lenne kepes egyszerre
negyven-otven ugyben nyomozni.

Nem valtoznak az adatok hozzaferhetosegenek szabalyai, es a
rendorseg rendelkezesere allo

titkosszolgalati eszkozok

is csak az eddig megszokott modon vehetok igenybe. Az APEH vagy a VPOP
titkos aktaiba csak kulonleges engedellyel nyulhatnak be a nyomozok. A
szabalyok szigorusagat mi sem bizonyitja jobban, mint hogy a VPOP-nal
ahhoz, hogy az egyik reszleg a masik titkos aktaiba betekinthessen,
biroi engedelyre van szukseg. A titkosszolgalati eszkozok
hasznalatat pedig tovabbra is engedelyhez kotik a torvennyel, amelyet
tudomasunk szerint nem kivannak megvaltoztatni. A lehallgatasokat,
levelbontasokat az eddig megszokott, illetve torvenyes modon a
Nemzetbiztonsagi Szakszolgalat vegzi. A titkosszolgalatok azonban - bar
kotelesseguk vegrehajtani a feladatokat - kolcsonosen bizalmatlan
viszonyban vannak a rendorseggel. Az NBH-sok ugy velik, nem avatjak be
oket kellokeppen a nyomozasba, cserebe viszont bizonyos informaciokat
visszatartanak, velt vagy valos nemzetbiztonsagi erdekekre hivatkozva.

A KBI eredetileg

a kiemelt gazdasagi buncselekmenyek

felderitesere jon letre. Nem mellekes kerdes, hogy ki es milyen
elvek alapjan emeli ki az ugyeket. Erre nem keszult eloiras, igaz, a
miniszterelnoksegen tettek ra egy sikertelen kiserletet. Vegul az
orszagos fokapitany, a bunugyi foigazgato es a KBI vezetoje fogja
eldonteni, hogy a csucsszerv mivel foglalkozzon. Joggal vetodik fel, hogy
talan vegre megkezdodik a politikaba szovodo, horribilis osszegeket
felkavaro ugyek tisztazasa, de kar lenne naivnak lenni. Ez ugyanis
pusztan politikai dontest igenyel, amelyet azonban nem feltetlenul
politikusoknak kell meghozniuk. Minden politikus azt mondja: elismeri, hogy
befolyasoljak a rendorseget, noha neki speciel ehhez semmi koze.
Letezik azonban egy viszonylag eros

oncenzura

is: az allasukat, illetve jo kapcsolataikat felto donteshozok
gyakran maguktol allitjak le a nyomozo hatosagokat bizonyos
ugyekrol. Ki tudja peldaul, hogy miert tagadta meg a rendorseg a
nyomozast a CM Klinikak ugyeben? Azert, mert az MSZOSZ volt es
jelenlegi vezetoje (Sandor Laszlo es Nagy Sandor) korul robbant az
ugy, vagy azert, mert valoban kezelhetetlen volt? A rendorsegen
tobbnyire ugy velik, hogy birosag ele mehetett volna az eset. Haller
Zoltan szocialista kepviselo is zavarba jott, amikor a rendorseg
piszkalodni kezdett korulotte, egesz napot beszelgetett at sapadtan
Kosane Kovacs Magdaval, hogy ne adjak ki, de maig nem kerte mentelmi
joganak felfuggeszteset az ugyeszseg. Addig pedig nem lehet utana
nyomozni.

Amikor

Horn miniszterelnok

varatlanul eloallt a gazdasagi nyomozohivatal otletevel, majd ez az
SZDSZ es reszben az MSZP bizonyos koreinek ellenallasan, illetve
Kuncze vetojan megbukni latszott, Horn nem engedett. Mindenaron
bizonyitani akarta a nyilvanossag szamara, hogy kepes lepni a
feketegazdasag ellen. Mindannyian ismerjuk a kormanyfo eszkoztarat:
csak a latvanyos, jol kommunikalhato dolgokban hisz. Ezt az alkalmat
ismerte fel jo erzekkel

Pinter Sandor

az orszagos rendorfokapitany, aki egyenesen Hornhoz vitte a KBI
otletet. Pinter nyilvan tudja, hogy a belugynek is vannak
elkepzelesei a bunuldozes centralizalasara, de ott a szalak
Kacziba Antal kezeben futottak volna ossze. A bunugyi foigazgatoval
nem rossz a kapitany viszonya, de neha szembekerulnek egymassal. Pinter
szamara sokat meger, hogy hataskoroket vonjon el beosztottjatol.
Tobbnyire mindent maga akar intezni, emiatt azt mondjak rola, hogy
semmire sem marad ideje.

Pinter javaslata annyiban elter Hornetol, hogy nem a miniszterelnokseg
iranyitja az uj szervezetet. Ezt egyebkent senki sem tamogatta volna.
Az is kedvezett az uj otletnek, hogy Kuncze nem mondhatott meg egyszer
nemet. Senki sem mosta volna le rola, hogy miatta nem lehet
felgongyoliteni a nagy gazdasagi bunugyeket. Hornt egyebkent csak a
kormanydontesig izgatta az egesz, most mar nem avatkozik be az
elokeszuletekbe, igy tudomasunk szerint a KBI vezetojenek
kivalasztasaba sem. Ez utobbinak meg a heten meg kell tortennie, a
dontes a belugyminiszterre var. Roppant szuk az alkalmas szemelyek
kore, nyilvan ezert nem hirdettek palyazatot. Nincs sok ertelme
onjeloltekkel foglalkozni. Lapzartankig csak annyi derult ki, hogy az
eredeti elvarasok ellenere a vezeto nem lesz kozgazdasz
vegzettsegu. A masik ket fo szempont a bizonyitott vezetoi
kepesseg es a nyomozati tapasztalat. Mindenesetre a befutonak nem lesz
konnyu dolga. Tonhauser Laszlo csapata, a Szervezett Bunozes Elleni
Szolgalat, a rendorseg nehezfiuit tomoriti.

A megismert velemenyek tobbnyire foloslegesnek tartjak a KBI-t.
Fokent persze abbol a szempontbol, hogy kar kiemelni egy magot a
rendorseg szivebol, hiszen ez atmenetileg garantaltan mukodesi
zavarokat fog okozni. Nagy eredmeny viszont, hogy egy hatalmas kalap penzt
kapott erre a rendorseg, amivel peldaul kiepitheti vegre a
rettentoen hianyzo orszagos informatikai rendszert. Mindenkeppen
eredmeny az is, hogy egy kezben futnak ossze a szalak. Kerdes, hogy ez
a kez mennyire van kivul a szervezeten. Persze ez is olyan feladat, mint
a tobbi: ha akarjak, jol is vegre lehet hajtani.

Gyorgy Bence
+ - Pepsi Sziget '96: hirek, utoizelito (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hogy a Sziget nem rockfesztival, azt mar harom eve tudjuk. Hogy megis
az, azt is, iden pedig vegkepp. A het kulfoldi sztarzenekar
jelenleten tul a Szigetre idozitette lemezbemutato koncertjet a
Sziami, a Balaton, a Kampec Dolores, a Quimby, a Publo Hunny, a Vidampark,
tobbe-kevesbe a Nyers - gyakorlatilag a hallgathatobb mezony. Europa
legnagyobb fesztivalja; kerdes nincs, nem is lehet.

Azert nem indult ennyire magabiztosan, sot. A Pepsi Sziget huszmillios
vesztesegebol (az igert tamogatasok nagyivu alulteljesitese
mellett) rendesen kiszippantotta a magaet, hogy az elso harom nap
sztarjai csak mersekelt erdeklodes mellett rugtak labdaba, meg hat
nem is feltetlenul az elso nekifutasra. Nem kellett a Slash, ami azert
meglepo, hiszen megsem rola szoktak kerdezni, hogy who the fuck is, de
most mar mindegy. Kulonben nem okozott csalodast, a haknizasnak eppen
azt a szintjet hozta, amire szamitani lehetett: rhythm 'n'
blues-sztenderdek, szivos egynapi munkaval osszeutve a szigeti
Honved-uduloben. Klassz. Meglepetesszempontbol a Batesszel sem volt
baj, becsuletesen atdongolt, korrekt bulit csaptak, csak hat se tetje,
se rangja, kellett volna moge egy igazi headliner. Hanem a Stone Roses,
attol nagyon kiakadtam. Hogy az agy John Squire nelkul nehez lesz talpon
maradnia, azt mondjuk gyanitani lehetett, ertve van minden, de azert
csak-csak nem kellett volna a rave-bol athajozni a britpop
harmadosztalyaba, szinpadon szokdecselo tancosnovel, amugy meg
effektive kinos hamisan. Na. Hagyjuk, mert mar megint tiszta ideg vagyok.
Az elso harom nap elvezkedese sokkal inkabb a kevesbe ismert
kulfoldi zenekarok (Nye Zsdali, A Subtle Plague), illetve a hazaiak
(Kispal es a Borz, Balaton, Quimby, Sziami, Publo Hunny, Up) koreben
telt. Komolyan.



Tizenhat eves mukodese alatt most dolgozott eloszor normalis
studioviszonyok kozott a Balaton. Kazetta mar van, CD-ROM majd lesz, A
feny kozepe a sotetseg kapujaban a cime. Patetikus szavak ezek, nem
igazan megszokottak a rock 'n' rollban, es ez igy jo: nem nagyon
talalni most a szerzojuknel fenylobbet Magyarorszagon. Nyolc uj dal,
s ha ismeros is a levertseguk, a huszonhat perc nagyobbik fele
tragikusabb, kegyetlenebb Vig Mihaly tobbi orokzoldjenel: rank
nehezul a kereszt, sebeznek a szalkak, tapad a ver. Ketszer is
elhangzottak a Szigeten, a hangokon atsuto halal elegansan
belefonodott a szinpadok euforikus hangulataba; mit lehet tenni, pontosan
ilyen rohadt verszivo dolog dalokat irni, meg hallgatni is, kicsit
azert zavarodottan bamultam magam ele, aztan elhuztam a belem. A papir
kedveert ugyan hadd jegyezzem meg meg: Denes Jozseffel kiegeszulve
most nagyon meg tud szolalni a zenekar, nagyon feltettem intimitasukat a
Nagyszinpadtol, de ott is sutott.

Szerettem a Quimbyt is, mint rendesen, jo par honap utan most leptek
fel eloszor. Majomtango cimu uj anyaguk vegul is nem keszult el
idore, ami konzekvens menedzselesi programra utal. Tavaly nyaron Kiss
Tibornak es Varga Liviusnak ugy sikerult a zenekar utjat egyengetendo
kijutnia New Yorkba, hogy egyetlen lemezt sem birtak magukkal vinni,
elfogytak idokozben. Jo volt azert nekik ott: nagyon. Csak abba kellett
aztan beletorodni, hogy a Quimby marad, itt es ahogy es ami, s ha mar
igy esett, megszulettek az elso dalok magyarul. Jot tett nekik a
szembesules s a kibukottsag, azt hiszem; ezuton is szeretnem
reszvetemet es jokivansagaimat nyilvanitani a szebbik pitvarbol.

Nyolc honappal ezelott Muller Peter bekemenyitett a Sziamiban,
szelnek eresztette a zalai fiukat. Nehany koncertet ugyan meg
vegigcsinalt veluk, de uj szamok felvetelet csak abban az esetben
tartotta elkepzelhetonek, "ha valakinek van olyan otlete, ami inspiralo
lehet", amellyel az elozo negy ev keretebol kilephet a zenekar. Uj
munkatarsak, uj tervek merultek fel, nem is annyira egy rockzenekar, mint
inkabb a zenes szinhaz korul. Igy hat rendesen meglepett,
megkulonboztetett varakozassal toltott el, hogy Tortenetek cimmel
uj Sziami-album pottyant a vilagra. Az a regi alom valosult meg - igy
a koncert elott Muller -, hogy egy sosem volt nep torteneteit, dalait
enekelhetik el. - Hat nem tudom. Nekem inkabb az volt a benyomasom, hogy
szuletett nehany igazan jo szam, messze jobb az ez elotti lemeznel,
mert nem volt mese, valamit le kellett tenni az asztalra. De akkor is, ez
szamomra ugyanaz a Sziami, barhonnan hallgatom, figyelem. Es nem banom,
hogy igy van. Az nagyobb gaz, ha egy zenekarnak nincs mivel azonosnak
maradnia.

Tanczene- es dizsi-revival van, underground, posztmodern. Magara vethet,
aki nem szamol e szubkultura kitoresevel, de addig is legalabb
pillantast a Sziget Lovebarikad acid-satrara vagy a Wanted-szinpadon
rendezett Color Fesztivalra. Totalis, narancssarga ejszaka, mostantol
szamolni lehet az Uppal, a Publo Hunny pedig hazhoz jon, elkeszult a
CDEP-je, Get 1 Down. Hogy lehessen kicsit kopkodni ram, a szolid
analogia kedveert idepotyogom a Beastie Boys nevet: egyutt a
hardcore, a rap, a hip-hop, az ero s a nekiveselkedes - ugralni kell. A
lemezen negy szam ket remixszel, es ez korrekt arany: egyelore ennyi,
huszonot perc figyelem dukal; nagy kar, hogy a szamok kozotti
eroltetett, hamis szovegeles tobb mint bosszusagot: ellenszenvet kelt.

Tanczene es acid, sot, techno tehat. Huszonharomezer napijegy
Prodigyre; 18-an nemcsak ledolgozott egy napot a vesztesegebol, de
szemlatomast kulsot valtott a Sziget. Uj arcok, uj szelek. Tavaly a
PeCsaban ugyan meggyozobbnek tunt Howlettek duhe, s a
fesztivalviszonyok most a show-bol is lefaragtak, megis az volt a
benyomasom, hogy eloszor hallok a Szigeten kortars zenet. (Peter
Hammill mas volt az elozo napon, o idotol es stilusoktol
fuggetlen, orok ervenyu csodak kozul valo. Ez mar vagy nem rock,
vagy a rockban paratlanul emelkedett es megrendito.) Azzal egyutt,
annak ellenere, hogy nem takarja el - akar a punkba, akar az elektronikus
tanczenebe visszanyulo - gyokereit.



A het masodik felere fokozodott a nemzetkozi helyzet, a sztarok
sztarok voltak, a bulik bulik, a kozonseg kozonseg, Iggy Pop speciel
harminchat oras produkciot nyujtott. Ugy kezdodott, hogy a menedzsere
a helyi viszonyokat csekkolvan jelezte, minden Pepsire utalo reklamot el
kell tuntetni, mert Iggynek ket eve jogi afferjai tamadtak, es ha
meglatja, nincs az az isten, hogy fellepjen. Sorry meg minden, de ertsek
meg, Iggy kezelhetetlen. Igy aztan szombat este nem nagyon lengedeztek
Pepsi-zaszlok a Nagyszinpadon. A tovabbiakban fekete leplekkel kellett
elkuloniteni az oltozoul szolgalo lakokocsit, nem szabadott, hogy
kilasson, nem szabadott, hogy belassanak, termeszetesen a sajtonak is
beintve, meg ha az otvenezer dollaros szerzodes nem is kimondottan igy
szolt.

Fel oraval a koncert elott megallt egy kisbusz az elkulonito
elott, Iggy be, a tukor elott belotte a gesztusait, s amikor 9.30-kor
megszallta a szinpadot, mar tokeletesen az volt, aminek imadjuk:
fekezhetetlen allat. Repkedtek a mikrofonallvanyok, ledolt a nagydob,
egy hangfal megmaszva, MALEV-reklam letepve, s mindossze ket-harom
nyomorult reflektor ment ki, lefogadom, pont akkor, amikor a forgatokonyv
irta. Ez a teboly legalabb annyira egy professzionalis show tartozeka,
mint amennyire (az amugy valoban kezelhetetlen) Iggy zsigereibol fakad,
ettol dobbenetes, ettol felulmulhatatlan, es ettol er otvenezret
fesztivalrol fesztivalra, nap mint nap. Konyortelenul meg van dolgozva
erte. S meg az is belefer, hogy ez a derek, elkulonitett ember
megmeritkezzen a hiveiben, majd leallitsa a
kibaszottdisznobiztonsagiakat s a zenekart, es egy tucatnyi
kivalasztottat magahoz emelve a Passangerrel langba boritsa a
szinpadot. Ehhez kepest a program mar-mar majdnem lenyegtelen:
huzoagkent Stooges- es Bowie-korabeli szamok, harom gitar es dob,
eppolyan koszosul, mint a legendas kalozlemezeken.

Hammille utan a Sonic Youthe volt a masik koncert, amitol padlot
fogtam. Szonyei Tamas kollegammal elotte kicsit faggattuk (a basszista
enekesno) Kim Gordont, s ha nem is nagyon lelkesedett, azert ez-az
kiderult.

- Serti-e, hogy a Geffen kiado ratette oket az ismeretlen zenekarokat
nepszerusito valogatasara?

 - Az embereknek kifordul a gyomruk, ha ot masodpercenkent halljak a
nevedet. Jobb "alulexponaltnak" lenni, mint hogy a csapbol is mi folyjunk.

- Jo, jo, de ennyi ev utan...

- Soha nem voltunk a mainstreamben, a videoinkat nem jatssza allandoan
az MTV, ilyen ertelemben nem kapunk sok nyilvanossagot. Ha nem vagy a Top
10-ben vagy a Top 40-ben, akkor ez a meghatarozas helytallo.

- Az igaz, hogy Fred "Sonic" Smithbol szarmaztathato a nevuk?

- Igen. Thurston (Moore - Kim ferje) rajongott Fred Sonic's Rendezvous
Bandjeert.

A madonnas kapcsolatukat firtatva elarulta, hogy a zeneje nem nagyon
izgatja, de annak nagyon orul, hogy terhes, biztosan jo anya valik
belole. Aztan New York kovetkezett.

- Amikor tizenot evvel ezelott megalakult a zenekar, effele zenet csak
New Yorkban lehetett hallani. Most mikent viszonyulnak a varoshoz?

- Meg mindig ott elunk. Tovabbra is olyan hely ez, ahol mindenfele
zenet lehet csinalni, de a zenekarunk legalabb annyira arrol szol, hogy
negy kulonbozo szemelyiseg jatszik benne, s ily modon tullep
azon, ami New York, ami egyszeruen experimentalis. Thurston neha egeszen
free noise zenet jatszik a dobossal, nagyon eros szintere van most
ennek, egy csomo kolyok fedezi fel a tiszta zajt, a japan zajt, sokan
hallgatnak instrumentalis zenet, mig 1981-ben annyira nepszerutlen
volt, hogy igazabol senkit sem erdekelt.

Vegul azt kertuk, egy kepzeletbeli The Best Of Sonic Youth-lemezre
valassza ki a maga tiz kedvencet. Kinkeservvel jott csak ossze, a
dobos Steve Shelley tamogatasaval; mindenesetre ime kilenc, a tizediket
orizze meg a kazetta, beazonosithatatlanul: The Sprawl, Teen Age Riot,
Razorblade, Superstar, The Diamond Sea, Shadow Of A Doubt, Brother James,
Expressway To Yr. Skull, Death Valley '69.

A koncert? Noise-ilag tokeletesen mukodott, a kisegito allomany
folyamatosan hordta ujrahangolni a gitarokat, teljesen lepusztultak
negy-ot perc alatt. A dalokra sem volt konnyu raismerni, olyan
trancsirozason estek altal, aztan vegkepp elvesztettem a fonalat,
bedaraltak, felszippantottak, szetlottek - majd irok, most bocsanat.

A Therapy? hasznalhatatlan egy ilyen ut utan, kulonben varokozason
felul kedves fiuk. Talan nem kene mindenre azt mondani, hogy fucking.



Mindekozben tovabbi hazai korok. A legkevesbe a Kampec Dolores Zugo
cimu albuma volt trefas kedveben. Ez a tarsasag (ugy a gyakori
tagcsereknek, mint Hajnoczy Csaba maniakus kiserletezokedvenek
koszonhetoen) eddig sem keszitett ket egymasra rimelo lemezt, de
megiscsak: a rock hatarain belul. Most pedig szakadtak a kotelek,
atbucskaztak a fejukon a hangok, atbucskaztak a szavak, en pedig
Kenderesi Gabi hangja nelkul fel sem ismertem volna, kiket hallgatok.
Mintha valami bizarr dzsemmelesbe csoppentem volna: a Kampecek egyutt
Szabados Gyorgy zenekaraval. De tenyleg. Etnodzsessz es experimentalis
rock, akusztikus gitar zongorahurokkal, aztan az uj fiu, Agoston
Bela, szepen meg van jegyezve, ove a klarinet, a duda, a szaxofon.
Mondom, Zugo. Igen komoly dolog.

Bena - ez mar a soros Nyers-album cime, kicsit kinos, valahova
elkeveredtem, amikor. A szamok megvannak, meg vannak hallgatva, fel vannak
nove a Mesterhez, szerkesztesileg sem lehet majd hazavagni, annyira
egyenletesek. Nagyon jo lesz majd Nyers-fannak lenni: most jon at
eloszor, ami a koncerteken.

Es lemezbemutatott a Vidampark is, Cracowia Express, de hadd ne
ismeteljem magam: "amit ez a tarsasag a drasztikumrol meg a
gyengedsegrol tud, az most aranyaiban rendben van", mikent a juliusi
Narancsfulben. Hadd ne ismeteljem magam, hadd ne ismeteljem magam,
Europa legnagyobb fesztivalja, es nincs kerdes, nem is lehet.

F. D. J.
+ - A roman-magyar alapszerzodes tortenete (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gorongyos uton, sotet ejen at...

Horn Gyula iden januarban, amikor Bill Clinton beugrott Taszarra, valami
olyasmit mondott az elnokkel eltoltott tiz perc utan, hogy az egesz
tersegre ervenyes modellnek tekinti azt a szerepet, amit az Egyesult
Allamok a daytoni megallapodasban jatszott. Hogy mit jelent az, amikor a
Daytont megelozo amerikai diplomacia hirtelen modellerteku lesz, a
magyarok meg a romanok most ereztek meg a borukon. Arrol, hogy hogyan
szuletett meg az alairas elott allo roman-magyar alapszerzodes,
es mit tartalmaz, a Magyar Narancs a kovetkezoket tudta meg.

A roman-magyar orokrangado iden nyar elejen kezdett el elesben
zajlani, akkor, amikor tobbe-kevesbe hitelt erdemloen kiderult, hogy
Magyarorszag (akarcsak Csehorszag es Lengyelorszag) szamara a
NATO-csatlakozas elerheto kozelsegbe kerult. Nyilvanosan es
bizalmasan tul sokan es tul sokszor kezdtek el ezt mondogatni ahhoz,
hogy a roman vezetes ne vehessen rola tudomast, es hogy ne erezhesse
at teljes sulyaval ennek a lepesnek a kovetkezmenyeit. Azt jelesul,
hogy Romania ott marad, szegeny, ahol van, a semmiben, kivul az egyetlen
europai biztonsagi strukturan, a vasfuggony rossz oldalan. (A roman
politika valaszutjarol lasd Molnar Gusztav: Panik Romaniaban,
MaNcs, 1996. julius 18.). Arrol, hogy mikor ertettek meg igazabol,
hogy ez a hajo valoszinuleg eluszott, csak sejteseink lehetnek: ha
elobb nem, Melescanu juliusi washingtoni latogatasa utan bizonyosan. A
romanok mindenesetre az idonkent feltoro es tulajdonkeppen ertheto
hiszteria mellett is ertelmesen viselkedtek. Gheorghe Tinca
hadugyminiszter volt a kemeny fiu: junius 13-an Brusszelben a
NATO-miniszterek ertekezleten nem csak a szelektiv bovites ellen
hordult fel s fenyegetozott a roman-magyar kapcsolatok gyors
megromlasaval, de kijelentette: "Ha bizonyosan tudnank, hogy ot, tiz,
tizenot vagy mit tudom en, ket vagy harom even belul NATO-tagok
leszunk, akkor nekiallnank egy bizonyosfajta hadsereg kialakitasahoz.
Am ha kivul rekedunk a NATO-n, akkor egy mas filozofiara lesz
szuksegunk, egy mas vedelmi es biztonsagpolitikara, es egy masik
hadsereget kell konstrualnunk." A "masik biztonsagpolitika" nem jelenthet
mast, mint azt, hogy Romania veglegesen, a korulmenyek kenyszerito
hatasa alatt az orosz katonai erdekszfera reszeve valik (meg akkor
is, ha orosz "biztonsagi doktrina" egyelore nemigen letezik; bar
tenykerdes, hogy a legjobb erokkel dolgoznak a kialakitasan,
peldaul Groznijban). Es jegyezzuk meg meg azt is, hogy Tinca minden
kemenykedes dacara azt uzente: ha nem is most rogton, de legalabb
ot, tiz ev mulva; mit tudja o. Legalabb villantsatok valamit, fiuk,
az isten szerelmere. Kulonben a novemberi valasztasokon azokert az
igeretekert, amiket miattatok nem tartunk be, nagyon elvernek minket.

 A hitelesen eloadott ketsegbeeses mogott persze nemi bloffot is
sejthetunk. A romanok szamara ugyanis nem realis alternativa az orosz
szovetseg. Moszkvatol - okkal - es Kijevtol ugy felnek, mint a
tuztol, a magyar-roman alapszerzodes ugye az orosz-romanehoz es az
ukran-romanehoz kepest kisasszonyfutball - a Molotov-Ribbentrop-paktum
elitelese vagy el nem itelese es Moldova helyzetenek
tisztazatlansaga valodi teruleti vitakat sejtet. A jelenlegi roman
vezetes szamara tehat letkerdesnek tunik az, hogy az atlanti
szovetsegi rendszer keleti hatara Romania keleti hataraval essen
egybe: es ennek erdekeben meg Romania es Moldova egyesuleserol is
hajlandok lemondani. Ezt nem csak a bukaresti szenatus kulugyi
bizottsaganak elnoke tette nyilvanvalova nemreg, de maga Iliescu
elnok is.

Az uzenetet (es nem a hadugyminiszter volt az egyetlen, aki hasonlo
szellemben nyilvanult meg), ugy tunik, komolyan vettek azok, akiknek
szolt. Legelsosorban Washingtonban, ahol szemmel lathatoan az osszes
nyugati fovaros kozul a legjobban igyekeznek azon, hogy
Kozep-Europat levalasszak Oroszorszagrol. Ket ev tokoles utan
a Clinton-kormanyzat 1994 elso feleben ravette Jelcint a baltikumi orosz
csapatkivonasra: ez volt az elso nagy buli. Aztan Albaniabol
csinaltak rovid uton amerikai kulpolitikai es katonai lerakatot; aztan
jott Dayton; es most minden jel szerint az egyik utolso ka-europai
valsaggoc kerult sorra. Mi es ok.

Hogy vegul is kapott-e az elmult hetekben Romania igeretet arra, hogy
benne lesz a NATO-bovites masodik, netan elso koreben, nem tudjuk.
De hogy azt erzekeltettek vele: az Egyesult Allamok nem feledkezik meg
roluk, bizonyosnak tunik. Majusban egy bizonyos Richard Schifter nevu,
kozismerten romanbarat diplomata, Clinton elnok egyik nemzetbiztonsagi
tanacsadoja Bukarestben jart, es Iliescu elnokot egy egeszseges
gazdasagi segelyprogram tervevel lepte meg. Epp jokor. A roman
gazdasag korulbelul olyan osszeomlas elott allhat, mint a bolgar,
evvel a kis penzzel talan kihuzzak egy darabig. Ha tovabb nem is, a
valasztasokig bizonyosan. Tovabba: junius kozepen egy csinos
fegyveruzlet helyezodott kilatasba, amelynek ertelmeben a BELL
amerikai helikoptergyar, tobb roman, nemet es francia vallalat
kozremukodesevel, Cobra tipusu harci helikoptereket fog gyartani
Brasso mellett; a beruhazas volumene egymilliard dollar. (Az
egymilliard a Narancs ertesulesei szerint az a szam, ami egyessel
kezdodik, es osszesen kilenc nulla van utana.) Tovabba: Romania
juliusban megkapta az Egyesult Allamoktol a legnagyobb kereskedelmi
kedvezmeny jogat, amire olyan regota acsingozott (a lepes mogott
az egyik legeroteljesebb lobbista Tom Lantos volt). Tovabba. Julius
vegen roman felsegvizeken kisebb NATO-hadgyakorlatot bonyolitottak le,
amelyben olasz, gorog, torok meg egyeb hajok mellett romanok is
reszt vettek; az oroszok promptul tiltakoztak is a dolog ellen. Tovabba:
a torok szarazfoldi erok parancsnoka juniusban, a torok vezerkari
fonok pedig juliusban Bukarestbe latogatott, ahol Tincaval epp hogy
nem comboztak a targyaloasztal alatt. Es meg biztos van mas is, csak
meg tobb hirugynoksegi jelentest kene elolvasni az elmult harom
honapbol. No marmost. Vagy az van, hogy a hireknek es a diplomaciaban
kimondott szavaknak nincs ertelmuk, es a dolgok veletlenszeruen
tortennek (amit e helyt semmikeppen nem zarnank ki), vagy az Egyesult
Allamok kormanyzata tenyleg be akarja puszilni Romaniat. Es azt
szeretne, ha a novemberi valasztasokat Iliescu nyerne; a legjobb esetben
valamelyik, most meg ellenzeki demokratikus parttal koalicioban, es
meg a legrosszabban is Funarek nelkul. Mert hat tegyuk a szivunkre a
kezunket: vajon el tudjuk-e kepzelni azt, hogy a roman posztkommunistak,
akik fule mogott egy kisebb tejuzem tobbeves teljes termekvertikuma
rohad, minden kulonosebb fakszni nelkul atadnak az esetleg elvesztett
valasztasok utan a hatalmat? Ugye, hogy nem. Csoda lenne-e, ha az
Egyesult Allamok kormanyzata ezek utan inkabb a stabilitasra hajtana
ra, kis korrekciokkal? Ugye, hogy nem. A romaniai valasztasokat, a
magyar ellenzek altal sugallt hulyesegekkel szemben, nem Horn Gyula
akarja megnyeretni Iliescuval. Hanem olyan emberek, akikkel Horn Gyula is
szivesen megnyeretne maganak egy-ket valasztast.

De mi koze ennek

mihozzank?

A korulmenyek fent vazolt alakulasa a virtualis hullamerevseg
allapotaban lelt a roman-magyar alapszerzodesre. Magyar kulugyi
forrasok szerint a roman partner Kovacs Laszlo magyar kulugyminiszter
tavaly juliusi bukaresti utja utan mutatott ugyan nemi hajlandosagot
az ET 1201-es szamu ajanlasanak megfontolasara, de az ekkortajt
folyo egyezteteseken annyira fel akartak puhitani a dokumentumot, hogy
az lenyegeben ertelmet vesztette volna. A romanok tobb trukkel is
probalkoztak: olyan ertelmezeseket probaltak rasozni a magyar
delegaciora, amely az etnikai elvu autonomia minden formajat kizarja,
maskor hallani sem akartak az egeszrol, megint maskor nem jogi
ervenyu dokumentumkent emeltek volna be az ajanlast, kozos
nyilatkozatta, vagy barmi massa miskarolva azt. (Ennek kesobb meg
lesz jelentosege: lasd az alapszerzodes szoveget elemzo keretes
anyagunkat.) Az 1201-es megkeruleset szolgalo roman szemfenyvesztes
volt az 1995 augusztusaban Iliescu elnok altal beterjesztett
"megbekelesi javaslat" is, amely tobbe-kevesbe arrol szolt volna,
hogy a magyar kormanynak be kene vegre fejeznie a magyar kisebbseg
uszitasat es a felforgatast, es akkor a roman fel hajlando lesz
nagylelkuen megbocsatani a magyarok osszes, tortenelmi lepteku
disznosagat. A magyar kormany nemi fontolgatas utan jobbnak latta
pihentetni ezt az otletet, es tovabbra is ragaszkodott az 1201-eshez,
amirol viszont Iliescu elnok iden aprilis elejen jelentette ki, hogy "a
szerzodesbe foglalasat illetoen Bukarest soha nem fog engedmenyeket
tenni"; majus vegen Chebeleu elnoki szovivo nyilatkozott hasonlo
ertelemben. A romanok latszatjavaslatokat tettek, a Kovacs-latogatast
koveto kozel egy evben az ajanlas es ebbol kovetkezoen az
alapszerzodes elszabotalasaban utaztak. Egeszen 1996. junius
vegeig. Ket dologra kovetkeztethetunk ebbol: vagy mindvegig tudatosan
allitottak kozeppontba az 1201-est, hogy aztan most legyen mibol
latvanyosan engedni, s ezzel engedmenyre birni mas ugyekben a magyar
kormanyt (amelyet ebben az esetben kisse atraztak), vagy pedig valoban
atleptek a sajat arnyekukat.

A fordulat

Majus vegen, a salzburgi kozep-europai csucson a targyalasok
folytatasarol szuletett megallapodas, am az ujabb kor junius
vegere ismet becsodolt - a ket delegacio legalabbis oszinte
sajnalatat fejezte ki az ujabb kudarc miatt a sajtoban. Csakhogy.

A Magyar Narancs ket, egymastol fuggetlen, a magyar kormanyhoz kozeli
forrasbol ugy ertesult, hogy kozvetlenul a juniusi targyalasok
lezarasa elott Dumitru Ceausu, a roman kuldottseg vezetoje egy
papirlapot lokott oda Szenasi Gyorgynek: ezen meg gondolkodjatok el,
haver. A kutyafuttaban atadott es ekkor mar meg sem targyalt roman
javaslat az 1201-esnek azt az ertelmezeset tartalmazta, amelyrol a
magyar delegacio mar korabban pozitivan nyilatkozott. A nehany sor
szinte szorol szora megegyezik azzal a labjegyzettel, amely az
alapszerzodes lapzartankkor veglegesnek tuno szovegebe belekerult.
(Elemzeset lasd az alapszerzodesrol szolo keretes cikkben.) Junius
18-an a romanok megtettek azt a lepest, ami az alapszerzodes
magasztos gondolatat az alapszerzodes fizikai valojatol
elvalasztotta. A romanok engedtek.

No de miert?

A magyar-roman viszony rendezese feltehetoleg resze volt annak a
kivansaglistanak, amit az amerikaiak a fentebb leirt csomagert a
roman diplomacianak atnyujtottak, s amelyrol minden bizonnyal szo
esett Melescanu roman miniszterelnok julius kozepi washingtoni
latogatasan. Talan ekkor ertettek meg a romanok, hogy nincs
valasztasuk, talan meg mindig alkudozni probaltak, talan meg mindig
komolyan gondoljak, hogy bekerulhetnek az elso korbe, nem tudjuk. A
kulugyminiszter ekkori nyilatkozatai zavarosak - az mindenesetre teny,
hogy a junius 18-i javaslatot, amely a Melescanu-latogatas elott csak a
sok papir egyike volt, hivatalos formaban a roman kormany julius
vegen, augusztus elejen megismetelte. Raadasul a romanok minden
valoszinuseg szerint hagyomanyos szovetsegeseikben, a franciakban
sem bizhattak, ha tovabb akartak volna sumakolni; Melescanu errol egy
kozelmultbeli parizsi vizitje soran gyozodhetett meg. A Magyar Narancs
informacioi szerint a brit diplomacia korulbelul iden ev elejetol
nem hitt tobbe a romanok hiszteriajanak a magyar kisebbseggel
kapcsolatban - az eroteljes nyugati nyomas tehat egyertelmunek tunik,
meg akkor is, ha ennek konkret formajarol lapunk keves informacioval
rendelkezik. Raadasul a nyar eleji romaniai helyhatosagi valasztasok
eredmenyei azt bizonyitjak, hogy az etnikai kartya Romaniaban egyre
kevesebb szavazatot hozhat Iliescueknak. A helyzet a tavaszhoz kepest
gyokeresen megvaltozott. Romania elkezdte szeretni az alapszerzodest.

Es mi ujsag itthon?

A javaslat tehat a roman kormanytol erkezett. Ez azt is jelentette,
hogy szakertoi szinten a magyar delegacio bevegezte dolgat. A dolog
ettol kezdve politikai dontest igenyelt, ami nem jelenthetett senki
mast, mint magat Horn Gyulat.

Akinek, ezt bizton allithatjuk, volt mar kellemesebb juniusa-juliusa is
az ideinel. Legeloszor is tortent vele az a kis baleset a Magyarok IV.
Vilagkongresszusan. Hogy hat odament baratkozni, oszt elzavartak. Horn,
aki meg ezutan is baratkozni akart, a rossz otletet ekkor egy sokkal
rosszabbal fejelte meg: a magyar-magyar csuccsal. A kormany, az ellenzek
es a hataron tuli magyar szervezetek talalkozoja lapunk informacioi
szerint elsosorban kisebbsegi magyar szervezetek nyomasara jott letre,
amelyet aztan a Hataron Tuli Magyarok Hivatala (HTMH) es szemelyesen
Tabajdi Csaba allamtitkar hozott ossze, egy regi, mar az ev elejen
megfogalmazott miniszterelnoki javaslatot melegitve fel izibe. Tabajdi -
feltehetoleg o cipelte el Hornt a vilagkongresszusra is - szerette volna
a miniszterelnokot kibekiteni a "nemzeti erzelmu erokkel", vagy minek
nevezzuk oket, "rendbe tenni valahogy ezt a dolgot", ahogy egy forrasunk
fogalmazott. Ellenzeki velemenyek szerint ennek eppen az ellenkezoje
igaz: Tabajdi kenyszerusegbol vallalta a dolgot, mivel a HTMH
atalakitasa - a hivatal letjogosultsagat Horn mar a valasztasok
elott is ketsegbe vonta - napirenden van. E valtozat szerint Tabajdi nem
akart rossz pontot szerezni az ellene (a hivatal ellen) lobbizoknak azzal,
hogy egy, a miniszterelnok nyilvanvalo rosszallasat kivalto esemeny
az o neve alatt fusson.

A kormanyfo mindenesetre a talalkozon szinte meg sem jelent, a balhet
Kovacs Laszlo vitte el. Mert volt az is: Szekeres Imre szereplese
informacioink szerint botranyosra sikeredett. A jo Imre a maga egyszeru
modjan vilagossa tette: a kisebbsegi szervezetek ne kepzeljek azt,
hogy diktalhatnak a magyar kulpolitikanak, es ha ez valakinek nem
tetszik, hat nagyon sajnalja. "Minosithetetlen volt", emlekezett vissza
az egyik resztvevo. A hangulat ettol fuggetlenul is feszult volt: a
hataron tuli szervezetek kepviseloi - s nemcsak a mostani koaliciot
ellenszenvvel figyelo Tokes Laszlo es Duray Miklos, hanem a
mersekeltnek szamito Marko Bela vagy a szlovakiai Nagy Laszlo is -
biralatozont zuditottak a kormanyzat nyakaba (micsoda dolog, hogy az
europai integracio erdekeben lemondanak a kisebbsegrol). Raadasul a
kormany kepviseloi az utolso pillanatig hallani sem akartak semmifele
kozos kozlemenyrol; az, hogy vegul is lett ilyen, ellenzeki
velemenyek szerint elsosorban Kovacs Laszlo
kompromisszumkeszsegenek tudhato be. A nyilatkozat tartalmarol keves
jo mondhato el (hacsak az nem, hogy nem kerult bele egy egeszen eredeti
Fidesz-otlet, az tudniillik, hogy Magyarorszag csak akkor tamogassa
szomszedjai integracios kerelmet, ha azok elfogadtak az etnikai alapu
teruleti autonomia elvet es a kollektiv jogokat. Vagyis soha. Orban
Viktor egyebkent a parlament europai ugyekkel foglalkozo
bizottsaganak elnoke. Kene kicsit pihenni.)

Elment ezeknek az eszuk?

A nyugatiak varatlanul erdesen reagaltak a magyar-magyar csucsra. Bar
formalis diplomaciai reagalas nem erkezett (sot, nyilatkozni is
egyedul Christopher H. Smith, az amerikai kongresszus Helsinki
Bizottsaganak elnoke nyilatkozott a dologrol, idezzuk: "A magyar
kormany mindeddig konstruktivnak itelt politikajahoz viszonyitva
aberralt es a joszomszedi torekvesekkel ellentetes a magyar-magyar
csucs nyilatkozata"), Kovacs Laszlo szokasos, az EU-nagykovetek
szamara tartott ertekezlete merev tekintetek elott es kellemetlen
kerdesek kereszttuzeben zajlott ("azt hittuk, Onok mar tul vannak
ezen"); a kulfoldon jaro magyar politikusok kinos magyarazkodasra
kenyszerultek, es a magyar nagykovetek jelentesei is csupa rossz
hirrol szoltak. (Talan nem erdektelen megemliteni, hogy egyetlen
orszag diplomatai szoltak elismeroen a nyilatkozatrol. Az oroszok.)
Mindez termeszetesen eljutott Hornhoz, aki, egy forrasunk szerint,
"tombolt a duhtol".

Azt azonban, hogy a magyar Kulugyminiszterium a magyar-magyar csucsra
adott nyugati reakciok miatt fogadta el a junius 18-i, majd julius 29-en
hivatalosan is megismetelt roman javaslatot, meg akkor sem allithatjuk,
ha a feddo szavak mellett az amerikaiak jeleztek azt is: itt a nagy
alkalom az alairasra. (Ezt a verziot a Vocea Romaniei, a roman kormany
lapja roptette fel szinte azonnal Somogyi Ferenc bukaresti latogatasa
utan - de hat ok azt szeretnek bebizonyitani, hogy a magyarokat a
foldbe tapostak.) Elfogadta volna a roman ajanlatot a magyar kormany
mindenkeppen. Kulonben meg azt kene hinnunk, hogy a roman-magyar
alapszerzodest az ellenzeknek koszonhetjuk.

Innen egyertelmuve valt minden. A Narancs egyik forrasa szerint Horn
egyenesen Somogyi Ferencnek "szolt le", hogy a kulugyi allamtitkar
augusztus 12-en Bukarestbe utazik: a dontesrol a kulugyi apparatus
vezetese csak kesobb ertesult. (Informacioink szerint Horn ugyancsak
a kulugy megkerulesevel, szemelyes tanacsadoira hallgatva dontott
arrol is, hogy talalkozni fog Meciarral; allitolag megegyezest akar
Vladoval a vizlepcsorol meg a hagai birosag dontese elott - de
ez mar egy masik tortenet. Olyan, amire nem art odafigyelni.) De meg
ez sem lett volna baj.

Hat akkor mi a baj?

Az egyik baj egeszen bizonyosan az, hogy Horn - a jelek szerint - csunyan
atrazta a magyar ellenzeket es a hataron tuli magyar szervezeteket,
azokat, akik a magyar-magyar nyilatkozatot alairtak. A kormany
juliusban megigeri, hogy tamogatni fogja az autonomiat, augusztusban
meg kihatral mogule. Az ellenzek egy reszenek mintha halvany fogalma
se lenne arrol, mi tortenik korulotte. Ezt mutatjak az utolagos
kombinaciok (peldaul hogy a magyar-magyar kozos nyilatkozat csak Horn
elterelo hadmuvelete volt, vagy hogy elvi nezetkulonbsegek vannak Horn
es Kovacs Laszlo kozott, es kettejuk kozul a kulugyminiszter a
rugalmasabb s a nemzeti erdekeket jobban szem elott tarto etc., etc.) s a
kulonbozo erzelmi kitoresek. Ezek egy resze ostoba handabandazas,
s nyilvanvaloan veszelyeztetik a magyar nemzeti erdekeket. Am ne
higgyuk azt, hogy az ellenzek csak ennyire kepes (egy resze persze csak
erre): a helyzet az, hogy informaciok hianyaban aligha lehet mas
mondanivalojuk, csak amit horogni tudnak. Erdemi kritikat Marko
Belaekon kivul nemigen mondott senki (miert hianyzik peldaul az
egyhazi es a kozossegi javak visszaadasanak kerdeskore, holott ez
nyugati mentalitassal is dekodolhato problema), a hazai biralok
lenyegeben az RMDSZ-es - egyebkent nagyon is figyelemre melto -
szempontokat ismeteltek. Az Orszaggyules rendkivuli osszehivasara
tett keresztenydemokrata javaslatnak - amelyhez hetfo estig osszejott a
kello szamu alairas - valojaban nincs tetje, s ezt az ellenzek
jozanabb kepviseloi is igy latjak. Politikai demonstracio: ez a
legtobb, ami kihozhato ebbol. A kerdes csak az, hogy mit akarnak
demonstralni: ha azt, hogy a szoclib kormany nemzetellenes, lam, eladta
Erdelyt, akkor eleve kar az egeszert. Ha azonban azt allitjak a
kozeppontba, hogy a miniszterelnok a parlament - s nemcsak az ellenzeki,
hanem a kormanypartok - megkerulesevel, mindenki megkerulesevel,
rogtonozve es a vegen mar kapkodva bonyolitotta a dolgot, akkor meg
ertelme is lehet. Mert ez valoban botrany.

Horn Gyulanak azonban nem ez volt az egyetlen - es nem is a legnagyobb -
ballepese. Annak, hogy a jelenlegi mersekelt, a romaniai realitasokat
messzemenoen akceptalo Marko-fele RMDSZ-t lenyegeben kihajitotta,
meg nagyon sulyos kovetkezmenyei lehetnek. Egyreszt sikeresen egy
karamba terelte azokat az iranyzatokat, amelyek egeszseges
artikulacioja egyszer mar lezajlott az elmult evek soran. Nagy az
esely arra, hogy nem lehet majd kulonbseget tenni Tokes Laszlo es
Marko Bela kozott: az RMDSZ kulpolitikai tanacsado testuletenek
mult vasarnapi kolozsvari ulese mar errol szolt. Masreszt pedig,
eppen a fentiek kovetkezteben, nem kizarhato az ugynevezett radikalis
- vagyis a romanokkal valo latvanyos konfrontaciokra epito -
szarny eloretorese.

Elgondolkodtato tovabba, hogy miert lett hirtelen olyan fontos a magyar
kormanynak a HTMH felszamolasa. Lehet, hogy Horn szemelyes
bosszujarol es ellenszenverol van szo (merthogy Tabajdi miatt
csesztek le a nyugatiak; ennek ellentmondani latszik az a teny, hogy nem
Tabajdi, hanem a hivatal megszunteteserol szolnak a hirek); lehet,
hogy egy ujabb gesztusrol a romanok fele. Hallottunk olyan velemenyt
is, miszerint Horn a HTMH funkcioit olyan tarsadalmi szervezetekre
bizna, mint a Magyarok Vilagszovetsege vagy az Illyes Alapitvany,
igy kompenzalvan azt, hogy ezeknek gyakorlatilag semmifele tenyleges
befolyasuk sincs a kisebbsegpolitika alakitasaban. Ezt nehanyan ahhoz
hasonlitottak, amikor Antall Jozsef a Magyarok Vilagszovetsegevel
vegkielegitette a politikai hatalombol kiakolbolitott Csoori
Sandort. Mintha most Horn gondolna azt, hogy lecsillapitja Csoorit. Mint
valami piti kis videki parttitkar: nem te lettel, fiam, az uzemi
bizalmi, de a kiszben a honod ala nyulunk.

A hivatalos indoklas - hogy tudniillik a hivatalt a kozigazgatasi
modernizacio kereteben alakitjak at - egyik valtozathoz sem ad
megfelelo tampontot. A kisebbik koalicios part, az SZDSZ hatarozottan
ellenzi a miniszterelnoki elkepzelest (s mivel a lepes a kormanyzati
struktura megvaltoztatasat feltetelezi, az otletbol konnyen lehet
koalicios vita). Ugy tunik azonban, hogy nem csupan egyszeru
koltsegvetesi vagy kozigazgatasi, hanem alapveto koncepcionalis
problemarol van szo. Arrol, hogy mindmaig nem fogalmaztak meg
vilagosan: mi a kisebbsegpolitika funkcioja, es hogy ennek intezmenyei
hogyan mukodjenek egyutt a Kulugyminiszteriummal.

A tet,

minden ellenzeki es hataron tuli tiltakozas dacara, mindenesetre mar
jo nehany hete nem az, hogy lesz-e alapszerzodes, vagy sem, es meg
csak nem is az, hogy milyen lesz. Hanem az, hogy hogyan nez majd ki utana
Magyarorszag es Romania. Hogy a ket allam kepes lesz-e kihasznalni a
dokumentumban ketsegtelenul benne rejlo lehetosegeket, vagy a roman
fel elszabotalja azt, amire most igent mondott. Hogy a szerzodes
hirere a mindket orszagban kitoro nacionalista orulet elmossa-e a
valodi megegyezes eselyeit.

Bojtar B. Endre

Bundula Istvan

A szerzodes maga

A roman-magyar alapszerzodes hivatalosan meg egyetlen megfigyelo altal
sem ismert, de mar mindenki altal fetisizalt resze az a "Melleklet",
ami az EBESZ koppenhagai dokumentumat, a kisebbsegek jogairol szolo
ENSZ-nyilatkozatot, illetve az ET 1201-es ajanlasat, valamint az
utobbihoz fuzott "tenyrogzito labjegyzetet" tartalmazza. A
szerzodes 15. cikkelyenek egy alpontja ezekre a dokumentumokra mint jogi
kotelezettsegekre hivatkozik; a legal obligations formula inkabb az
eredeti magyar igenyekhez all kozelebb, mint az eredeti roman
allasponthoz, amely, mint emlekszunk ra, egyaltalan nem akart
kotelezo jogi ervenyt szerezni a harom "puha" okmanynak. A magyarazo
labjegyzet pusztan azt a tenyt rogziti, hogy az 1201-es ajanlas nem
hivatkozik kollektiv jogokra, es nem kotelezi a feleket arra, hogy a
kisebbsegeknek jogot biztositsanak az etnikai alapu teruleti
autonomiara. Maga a szovegezes nem zarja ki sem a kollektiv jogokat,
sem a teruleti autonomiat (bar ervelni mellettuk ezentul nem lesz
konnyu) - ha a romanoknak kedvuk szottyan ra, barmikor megadhatjak
(majd rohanni fognak, na persze). Ugyanakkor a szerzodes jo nehany
olyan jogot rogzit, amit akar kollektivkent is ertelmezhetunk (azt,
hogy mi a kollektiv jog, amugy se igen tudja senki): peldaul a jogot az
anyanyelvi nevhasznalathoz es a ketnyelvu helysegnevtablakhoz;
aztan szol az anyanyelv hasznalatarol a helyi kozigazgatasban es a
birosagokon (jollehet ezt csak a belso torvenyekkel osszhangban
tehetik majd a magyarok - nagy kerdes, hogy ebbol mi sul majd ki); es a
jogrol ahhoz, hogy a kisebbsegiek sajat partjaik reven is reszt
vehessenek az orszag politikai eleteben (ez peldaul eminensen
kollektiv jognak tunik). A szerzodesben szerepel egy olyan cikkely is,
amely kijelenti, hogy a magyarorszagi roman, illetve romaniai magyar
kisebbsegnek joga van anyanyelven reszesulni allami oktatasban, minden
szinten es minden formaban, megpedig szuksegleteik szerint. A
"szuksegletei" szo az angol "needs" magyar forditasa, ami valamivel
kevesebbet er, mint ha az "igenyei" allna helyette, hisz ezek utan
eppenseggel a romanok is donthetnek arrol, hogy mire is van nektek
szuksegetek, kis barataim. (Lapzartankkor ez latszott a vegleges
megfogalmazasnak, de ismeretes a szerzodesnek egy olyan valtozata is,
amelyben az igenyek szo szerepel, viszont nincs benne tetelesen
megemlitve a birosag es a helyi onkormanyzat mint az
anyanyelvhasznalat lehetseges helye.)

Ezeken a legfontosabbnak tuno es tulajdonkeppen igeretesnek mondhato
posztulatumokon kivul sok szep szo esik a dokumentumban meg
muemlekvedelemrol, kapcsolattartasrol, anyanyelvu mediakrol es a
tobbi, majd meglatjuk, ha megerjuk, hogy pontosan mi is kovetkezik
mibol. Az ugyanis mar most tudhato, hogy az alapszerzodesbol fakado
nemely kotelezettseg hatalyos roman torvenyekkel all
ellentmondasban.

Nincs a szerzodesben szo az egyhazi ingatlanok visszaadasarol (ennek
kulonleges jelentosege van Erdelyben), pedig a magyar fel igyekezett
belevenni, valamint a szerzodes betartasat ellenorzo szervet is
szakertoi bizottsagga fokoztak le. Ez ket sulyos magyar engedmeny.
Mint ahogy teny az is, hogy a szerzodes szamos pontja tartalmaz
homalyos es ketertelmu megfogalmazasokat, amelyek a romanoknak
kedveznek. Ezeket talan tovabb lehetett volna pontositani, ha Horn nem
rohan annyira. Talan.
+ - Hirosszefoglalo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** Francia kitoloncolas *** Tobb szaz rohamrendor hurcolta ki a
parizsi Saint-Bernard-templombol azt a tobb afrikai orszagbol
erkezett, otven napja ehsegsztrajkolo 300 menekultet, akik junius
vegen szalltak meg a templomot, hogy tartozkodasi engedelyt
koveteljenek maguknak. A hatosagok eroszakos fellepese varhato volt,
miutan Alain Juppe miniszterelnok egyik mult heti nyilatkozataban
vegkepp elutasitotta az afrikaiak helyzetenek csoportos rendezeset. A
hetvegen osszesen 57 afrikait toloncoltak ki Franciaorszagbol egy
repulogep fedelzeten. A parizsi templomfoglalok kozul 210 embert
vettek orizetbe, kozuluk tobb mint negyvenen megkaptak a
tartozkodasi engedelyt. Fejto Ferenc, a Franciaorszagban elo neves
magyar szarmazasu tortenesz szerint nem lehet a francia kormany
kemeny lepeset elitelni, hiszen a hatosagok csak a torvenyben
leirtakat akarjak betartani.

*** Belga temetes *** Eltemettek Belgiumban azt a ket kislanyt, akiket
egy szadista banda rabolt el es gyilkolt meg. A liege-i Saint Martin
szekesegyhazban tartott gyaszmisen a belga kormany reszerol Stefaan
de Clerck igazsagugy-miniszter es Andre Flahaut, a kozugyek minisztere
vett reszt, a gyaszolo csaladok keresere azonban II. Albert kiralyt
nem kepviselte senki, mivel az uralkodo a gyerekek tavaly nyari
elrablasa ota nem valaszolt a segitseget kero levelekre. A ket
kislany gyilkosat a belga rendorseg letartoztatta; a banda tagja tobb
mas gyerekgyilkossaggal is gyanusithato, ket elozo aldozata miatt
peldaul az Interpol mar honapokkal ezelott kerte a cseh rendorseg
segitseget. A hatalmas kozfelhaborodast kivalto ugy kapcsan a
belga hatosagok a biralatok kereszttuzebe kerultek, mivel
hanyagsagukkal sok esetben a gyilkos kezere jatszottak.

*** Szigoruan a feketegazdasag ellen *** Kiss Peter munkaugyi miniszter
bejelentette, hogy a kormany tovabb folytatja a feketegazdasag elleni
kuzdelmet es szigoritja a munkaugyi ellenorzeseket. A parlament
szeptember 9-en targyalja meg az errol szolo torvenytervezetet, amely
hatosagi jogkort ad a munkaugyi ellenorok kezebe: ha ugyanis a
torvenyhozas aldasat adja az elkepzelesre (es az
Alkotmanybirosag sem emel vetot kesobb), akkor az ellenorok
ezentul akar karhatalmi eszkozokkel is megakadalyozhatjak az
illegalis foglalkoztatast. A szabalysertok ezenkivul az eddigi 50
ezer forint helyett 3 millio forintos birsagot is fizethetnek. A
miniszterium negyszazra akarja emelni a munkaugyi ellenorok szamat,
igy a mostani 15-20 ezer munkaadoval szemben 60-70 ezer vallalkozast,
ceget ellenorizhet az allam - torvenyesen.

*** Nyiri megy *** Kuncze Gabor belugyminiszter szeptember 1-jei
hatallyal menesztette dr. Nyiri Sandor rendeszeti helyettes
allamtitkart, es utodaul dr. Kacziba Antalt, az ORFK eddigi bunugyi
foigazgatojat nevezte ki. Ertesulesunk szerint a BM-ben az elmult
hetekben tobbszor felmerult Nyiri felmentese. Kuncze partjaban, az
SZDSZ-ben nagy port kavart Nyiri kinevezese, azota is tamadtak,
szemere vetve partallami multjat. Nyiri volt 1974-75-ben az MSZMP KB
politikai munkatarsa, 1978-tol Szijarto Karoly legfobb ugyesz
helyettese; a rendszervaltas utan a BM-be Boross Peter belugyminiszter
vette maga melle tanacsadonak. Ertesulesunk szerint azonban az SZDSZ
is elismeri, hogy Nyirinek voltak "demokratikus erdemei": 1989-ben o
kepviselte a legfobb ugyeszseget Nagy Imre rehabilitacios pereben.

*** Karl jon *** A miniszterelnok - meghatarozott idore -
kormanymegbizottat nevezett ki az energiaar-emelesek ellenorzesere
Karl Imre szemelyeben. A 39 eves MSZP-s politikusnak, a parlament
gazdasagi bizottsaga alelnokenek, volt BIT-es penztarnoknak az a
feladata, hogy masfel-ket honap alatt felulvizsgalja a Magyar Energia
Hivatal altal keszitett jelentest a villamosenergia-arak emelesenek
elokesziteserol. (Az elemzes hirek szerint kozel 40 szazalekos
aremelest javasolt.) Az ugy hatterehez tartozik, hogy a kormany
elvetette a javaslatot, es "az orszag erdekeit szem elott tartva"
oszrol januarra halasztotta a tervezett energiaar-emelest. Ugy
lattak ugyanis, hogy a szolgaltatok indokolatlan koltsegeket akarnak a
fogyasztokra haritani.

*** Perel a Nepszabadsag *** A Magyar Narancs ertesulese szerint a
Nepszabadsag Rt. ragalmazas miatt pert inditott a Budapest Business
Journal cimu lap ellen, amely tobb napilaprol, igy a Nepszabadsagrol
is azt allitotta: bevett gyakorlat, hogy hirdetok PR-cikkeket
"vasarolhatnak", es azokat a hirdeteseknel szokasos (x) jel nelkul
kozlik. (A BBJ cikket Bujtatott reklam: Kolumnistak cimmel a Narancs
augusztus 8-i szama is kozolte; lapunkat azonban nem perlik, mert ket
hetre ra kozoltuk Lengyel L. Laszlo ugyvezeto igazgato
helyreigazitasat.) Lengyel kerdesunkre megerositette a hirt, es
elmondta: a BBJ valotlan dolgokat allitott, amellyel sulyosan
megsertette a Nepszabadsag jo hirnevet. A BBJ egyebkent szinten
kozolte a helyreigazitast, de Lengyel szerint nem a megfelelo
formaban.

*** Privat nyugdij *** A japan kormanyfo felajanlotta egy olyan
program finanszirozasat, amely magannyugdijalapokat hozna letre
Kelet-Europaban, a sikeres chilei mintara. Chile 15 eve privatizalta
nyugdijrendszeret, tobb mint 25 milliard dollart halmozva fel. A magyar
Penzugyminiszterium szakertoje, a nyugdijreform tervezetet
elokeszito bizottsag koordinatora egyebkent ugy latja: a jelenlegi
magyar nyugdijrendszer hazugsagon alapul, mivel a novekvo jarulekok
miatt az emberek atverik az allamot, amely erre kenytelen adot emelni.
Gere Adam a Nepszavanak elmondta: be kellene latni, hogy alacsonyabb
ado- es jarulekteher mellett az emberek hajlamosabbak tobbet befizetni.
"Ha a tb-befizetesek egyharmadat egymassal versengo cegek kezelnek, az
azt jelentene, hogy nagyobb hozamhoz jutnanak a befektetok" - mondta
Gere.

*** A New Deal vege *** Az USA-ban a jovoben megszunik a tamogatasok
raszorultsagi elve, csokkennek a juttatasok, es az egyes szovetsegi
allamok maguk dontenek a szocialis segelyezesrol. Clinton elnok
ugyanis feladta ellenkezeset, es korabbi ket vetoja utan alairta a
hatvan eve New Dealkent ismert joleti segelyrendszer
felszamolasarol szolo torvenyt, amelyet a republikanus tobbsegu
kongresszus dolgozott ki. Az eredeti egeszsegugyi reformtervetol
erosen eltavolodo Clinton most azt mondta: tomeges meretekben
finanszirozhatatlanna valt a juttatasokon alapulo, kiszolgaltatott
eletformat biztosito rendszer; ugyanakkor elismerte: az intezkedesek
leginkabb a szegenysorban elo gyerekeket sujtjak. Sok demokrata attol
tart, hogy a lefaragasok nyoman tobb millioan kerulhetnek ki a
szocialis vedohalobol a szegenysegi kuszob ala. Az elnok
egyebkent - a fiatalok vedelmeben - alairta a cigaretta hirdeteset
es arusitasat szigorito rendeletet is.

*** Nepszeru miliciak *** A tavalyi oklahomai robbantas ellenere
toretlenul nepszeruek a fegyveres kormanyellenes miliciak az
Egyesult Allamokban (amelyeknek csak kis resze szelsojobboldali vagy
rasszista). A Freedom Network News cimu lapnak milicista vezetok
elmondtak, hogy a tavaly aprilis 19-i, 168 halalos aldozatot kovetelo
szelsojobboldali merenylet ota hetszeresere, egyes jelentesek szerint
negyedmilliora emelkedett aktivistaik szama. A Los Angeles Times
legutobbi felmerese szerint egyebkent a megkerdezettek 16 szazaleka
szimpatizal a miliciakkal, 3 szazalekuk erosen tamogatja oket.

*** Heroinugy: ki a felelos? *** A kormany reszese a
kabitoszer-kereskedelemnek - allitottak a Keresztenydemokrata
Neppart vezetoi, utalva arra a nagy vihart kavart ugyre, hogy 1994.
julius 14-en egy lefoglalt heroinszallitmany egy reszet, 388 kilot,
ismeretlen felelosok nem semmisitettek meg, hanem a tiszavasvari
Alkaloida gyarban morfinna, korhazakban hasznalatos gyogyszerre
alakitottak - az ENSZ engedelye nelkul. Az egy nappal a Horn-kormany
hivatalba lepese elott tortent ugyben az ORFK vizsgalatot rendelt el;
feltetelezheto, hogy a kormanyvaltas "ex lex" idoszakaban
kozepszintu vezetok onallositottak magukat. A KDNP-s Surjan
Laszlo, az elozo kormany nepjoleti minisztere visszautasitotta Kiss
Elemer miniszterelnoksegi allamtitkar nyilatkozatat, amelyben az az
akkor tavozo kormanyt, illetve magat Surjant tette felelosse a
botranyert, elismerte azonban, hogy partja "indokolatlanul eles"
hangnemet utott meg a sajtotajekoztaton.

MORZE

*** A nemet vedelmi miniszter *** szerint Magyarorszag, Lengyelorszag
es Csehorszag 1999-ben a NATO tagja lesz. Volker Ruhe elmondta: a
targyalasok megkezdeserol jovo ev elso feleben dontenek.

*** Genfben *** eredmeny nelkul zarultak le a harom eve tarto
targyalasok a nuklearis kiserletek teljes betiltasarol. Iran es
India meg azt is megakadalyozta, hogy a kudarcrol jelentes keszuljon
az ENSZ-nek.

*** Moszkvaban *** nyolc ember meghalt, amikor kiegett egy kaszino
biliardterme es barja. A tuzveszt valoszinuleg gyujtogatas okozta.

*** Pokolgep robbant *** egy moszkvai zsinagoga epulete mellett. Senki
sem serult meg; a zsido kozosseg antiszemita merenyletnek nevezte a
robbantast.

*** Negyevi bortonre *** iteltek Hamburgban a 43 eves Gary Lauck
amerikai neonacit, az USA-ban legalis NSDAP/AO vezetojet, aki hosszu
eveken at tiltott propagandaanyagokat - koztuk terrorcselekmenyek
elokesziteserol szolo utmutatokat - juttatott Nemetorszagba.

*** Del-Afrikaban *** a Nelson Mandela vezette ANC kepviseloi
beismertek: az apartheid ellen vivott harcukban idonkent maguk is
megsertettek az emberi jogokat. Gerillaharcukban civileket is megoltek
es sajat soraikbol is kivegeztek legalabb 34 embert.

*** Burundiban *** tobb mint hatezer embert oltek meg a szemben allo
erok a Buyoya-fele julius 25-i puccs ota - allitja az Amnesty
International, emlekeztetve arra, hogy a tuszi exelnok az eroszakhullam
befejezeset igerte.

*** Egy chilei *** emberi jogi bizottsag tovabbi 899 emberrol deritette
ki, hogy meghaltak vagy eltuntek a Pinochet-fele junta evei alatt. A
vizsgalat szerint a diktatura eveiben, 1973 es 1990 kozott 3200 embert
oltek meg.

*** Lengyelorszagban *** 1997 januarjatol beszuntetik a rakkelto
azbeszt felhasznalasaval keszulo termekek eloallitasat, fokent
a tetofedo lemezet, amelybol eddig evente 25 millio negyzetmetert
gyartottak.
+ - Kulturalis hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** Szigeti merleg *** Ahogy a korabbi evekben, valoszinuleg most is
gorget majd valamennyi veszteseget maga elott a Sziget: lapzartakor
minusz 16 millio forintnal tart a Pepsi Sziget '96 merlege, de mint
Gerendai Karoly foszervezo a Narancsnak elmondta, ennek ledolgozasara
most ujra megfutjak a megfelelo koroket azoknal a szervezeteknel,
intezmenyeknel, alapitvanyoknal es cegeknel, amelyek elozetesen
tamogatast igertek, de nem adtak, vagy csak kevesebbet. A tamogatasok
osszeget 30 millio forintra kalkulaltak, 11,5 jott be, a
reklambevetelek 40 es a jegybevetelek 100 millioja korulbelul
teljesult, 10 ezer heti- es 90 ezer napijegy fogyott. A belogok szama
nem volt jelentos, krimi- es baleseti szempontbol joszerivel
"esemenymentes" volt a het. (A Szigetrol bovebben a 24-27. oldalon.)

*** Nok a Becsi Filharmonikusoknal *** Pontosabban, egyelore, egyetlen
no, Sabine Meyer kapott lehetoseget arra, hogy tagja legyen az eleddig
hagyomanyosan kizarolag ferfi zeneszekbol allo Becsi
Filharmonikusoknak. A most 36 eves klarinetos 1982-ben mar volt egyszer
hasonlo helyzetben, amikor a Berlini Filharmonikusok koze kerulhetett, a
karnagy Karajan nyomasara, a zenekari tagsag ellenere. Berlinbol
tizenot honap elteltevel tavozott - hogy Becsben meddig birja, majd
kiderul.

*** Globe: probamenet *** Habar teljesen kesz csak 1997-ben lesz, a mult
heten mar probamenetet tartottak a Londonban eredeti formajaban,
eredeti helyetol nehany szaz meterre ujjaepitett Globe
Theatre-ben, Shakespeare egykori szinhazaban, aminek ujjaszuletese
Sam Wannamakernek, a harom eve elhunyt amerikai szinesznek
koszonheto. A tuz ellen impregnalt, nadtetos epuletben annak
idejen haromezren, ma ezerotszazan nezhetik meg az eloadasokat.

*** AIDS-teszt vizelettel *** Amerikaban immar hivatalosan elfogadjak azt
a tesztet, amely a vizeletbol kimutatja az AIDS-t okozo HIV-virus
jelenletet. Az ily modon kapott pozitiv eredmenyt azonban a szokasos
vervizsgalat utjan is ellenorizni kell.

*** Honfoglalo magyarsag *** Augusztus 19-en a Magyar Nemzeti Muzeumban
megnyilt az Oseinket felhozad - A honfoglalo magyarsag cimu
kiallitas. Megtekintheto december 31-ig.

*** Konyves tuntetes *** Szeptember 6-ra tuntetest hirdettek az Allami
Privatizacios Rt. epulete ele azok a konyvkiadok, amelyeknek az APV
Rt. jogelodje, az AVU tobb mint 203 - az azota felgyulemlett
kamatokkal egyutt 553 - millio forinttal tartozik meg 1992-93 ota,
amikor a Muvelt Nep Konyvterjeszto Vallalatot megszuntetven, annak
vagyonat elvonta, tartozasait viszont nem fizette ki a kiadoknak.
Kozuluk azota nehanyan (peldaul az Akademiai, a Kozgazdasagi es
Jogi, az Editorg) kovetelesuket brokercegeknek eladtak, igy jelenleg
korulbelul otven kiadonak tartozik a privatizacios ugynokseg,
amely az utobbi negy ev soran a hitegetestol a semmitmondason
keresztul a hatalmi pozicioval torteno visszaelesig vegigjatszotta
az egesz repertoart, folyton valtozo illetekesei hol peren kivuli
egyezsegrol beszeltek, hol a Muvelt Nep zaromerlegenek elkeszulte
utanra igertek a fizetest, holott a kiadok szerint nyilvanvalo: a
terjesztonek egy filler vagyona nem maradt. Mint a tuntetest szervezo
Lantos Kalmanne (Generalpress) a Narancsnak elmondta, lehet, hogy az
utolso pillanatban lefujjak a demonstraciot: lapunk megjelenesenek
napjan, csutortokon foglalkozik az APV Rt. igazgatotanacsa a kiadok
ajanlataval (alaptartozas + a kamatok 80 szazaleka), s errol penteken
targyalnak a kiadokkal.

Nem ez az elso ilyen ugye egyebkent az APV Rt.-nek: jogelodje 1994
majusaban a Zenemukiado Vallalat privatizacios bevetelebol igert
75 - majd ezt lecsokkentve 50 - millio forintot a Magyar Kortarszenei
(Koz)Alapitvany letesitesere, de ebbol sem lett semmi.

*** Locarno: dijak *** Claire Denis Nenette et Boni cimu filmje nyerte a
Locarnoi Nemzetkozi Filmfesztival fodijat, az Arany Leopardot,
foszereploi, Valeria Bruni Tedeschi es Gregorie Colin pedig a legjobb
alakitas dijait.

*** Schiff Salzburgban *** Sikeres szolokoncertet adott a Mozarteumban, a
Salzburgi Unnepi Jatekok alkalmabol Schiff Andras. Bach Goldberg
variacioit jatszotta, egy kritika szerint Salzburg korabbi kiemelkedo
szolistaihoz - mint peldaul Anda Geza - melto szinvonalon.

*** Cage-CD-csomag *** 1991 juniusaban, jo egy evvel halala elott John
Cage magnora mondta 1965-1982 kozotti feljegyzeseit, aforizmait,
megfigyeleseit, emlekeit: most egy nyolc CD-t tartalmazo dobozban
megjelentette a felvetelt a Wergo nevu kiado, Diary: How To Improve The
World (You Will Only Make Matters Worse) (Naplo: hogyan tegyuk jobba a
vilagot - ugyis csak rontani fogsz a dolgokon) cimmel. Es ez csak egy
resze a zeneszerzo, illetve az altala is femjelzett New York-i Iskola
kepviseloinek klasszikussa nemesedesere utalo lemezdompingnek: a
Wergo tovabbi nehany Cage-lemeze (Concert for Piano and Orchestra; Atlas
Eclipticalis; Etudes Australes) mellett egy masik ceg, a Hat Art most
egyszerre tett elerhetove egy Morton Feldmann-sorozatot (For Philip
Guston; For Christian Wolff; For Samuel Beckett; For John Cage), illetve
Cage, Feldmann, Wolff es Earle Brown muveivel a The New York School cimu
valogatast.

*** Bobbyk konnygazzal *** A londoni parlament jovahagyta, hogy a
hagyomanyosan fegyvertelen brit kozrendorok a jovoben onvedelmi
eszkozkent konnygazsprayt hordhassanak maguknal.

*** David Byrne kiallitasa *** North Adams varosaban, a Massachusetts
Museum of Contemporary Art egykori textiluzembol atalakitott
epuleteben oktober 20-ig lathato David Byrne, az egykori Talking Heads
vezetojenek elso onallo kepzomuveszeti kiallitasa. A Desire
(Vagy) tulajdonkeppen egyetlen nagy installacio, kivilagitott
hirdetotablakkal, szlogenekkel. A nezo belepeskor walkmant - egeszen
pontosan: acoustiguide-ot - kap a kezebe, amin Byrne kulon ez alkalomra
keszitett kompozicioja szol, hatterzene, az installaciot
kiegeszito szovegek - arrol egyelore nem szol a kronika, hogy a
kazetta onalloan is megjelenne.

*** Gyasz *** 77 eves koraban elhunyt Emmanuel Tettey "E. T." Mensah,
akit a legnepszerubb ghanai zenei stilus, a highlife kiralyakent
tiszteltek. Zeneszcsaladban szuletett, orgonan es szaxofonon tanulvan
a 30-as evekben kezdte palyajat, zenekara, a Tempos az 50-es evekben a
legkedveltebbek egyike volt Nyugat-Afrikaban, regi felveteleit a 80-as
evekben ujra kiadta a londoni RetroAfric.

Meghalt Rio Reiser (polgari neven Ralph Mobius), aki a 70-es evekben, a
magat agitpop egyuttesnek nevezo, nyugat-berlini Ton/Steine/Scherben
elen olyan akcionista dalokat enekelt, mint peldaul a Macht Kaputt, was
euch Kaputtmacht (Tegyetek tonkre, ami titeket tonkretesz). A 80-as
evekben szolokarriert folytatott. 46 eves volt.

*** Millecentenarium *** Augusztus 20. alkalmabol kitunteteseket adott
at Goncz Arpad koztarsasagi elnok. Simandi Jozsef operaenekes a
koztarsasagi erdemrend kozepkeresztjet kapta (csillaggal, polgari
tagozat), koztarsasagi baberkoszorut viselhet ezutan Parti Nagy Lajos
es rendszeres szerzonk, Tandori Dezso, a kivalo muvesz cimet Bak
Imre festomuvesz, Beres Ilona szinmuvesz, Lendvay Kamillo
zeneszerzo, ifj. Nagy Zoltan tancmuvesz es Szomjas Gyorgy
filmrendezo. (A kituntetettek teljes nevsora a napi sajtoban
olvashato.)

*** Tina Turner *** A nyari nagy koncertek tobbsegehez hasonloan Tina
Turner show-jara sem ozonlott a kozonseg: a Multimedia - amely a
korabban megszokottol elteroen tobb szolgaltatassal
(gyermekmegorzo, kedvezmenyes vasuti jegy, hosszabb elovetel) egy
"kulturalt, europai koncertszervezoi modell" probauzemenek is szanta
a rendezvenyt - 40 ezer fizeto nezovel kalkulalt, ehelyett
korulbelul 26,5 ezren valtottak jegyet a Nepstadionba, mintegy
negyezren lephettek be kulonbozo szakmai jegyekkel, de a Multimedia
kepviseloje szerint igy is "kifutunk nullara".

*** Cyberia ***

*** Internet-konferencia *** Szeptember 1-jeig tart Budapesten, a CEU
kozpontjaban a Kozep- es Kelet-Europai Halozati Egyesulet
tanacskozasa, melynek celja: hozzajarulni ahhoz, hogy minel tobb
Internet-oktatot kepezzenek a terseg orszagaiban. A Soros Alapitvany,
illetve a NATO polgari tudomanyos fejlesztesi penzeinek jovoltabol 23
orszag szakemberei ingyen vehetnek reszt a konferencian.

*** Karpov a vilag ellen *** Mikozben Anatolij Karpov (sotet), a
Nemzetkozi Sakkszovetseg vilagbajnoka a Telecom Finland jovoltabol az
Interneten keresztul sakkozott az egesz vilaggal (vilagos) - az
eredmeny: a vilag a 32. lepes utan feladta; a jatszma a
http://www.tele.fi/karpov cimen folyt; a halozaton erkezett
ellenlepes-otletek kozul tizpercenkent gep valasztotta ki a
leggyakrabban javasoltat -, bejelentettek: Garri Kaszparov, a masik
sakkvilagbajnok jovo ev majusaban ismet kiall a vilag legjobb
sakkszamitogepe, Deep Blue ellen, amit iden, paros merkozesen mar
legyozott.

*** Domain-ugy: halasztas *** Az iNteRNeTTo ertesulese szerint a magyar
Internet-szolgaltatok harmadik talalkozoja is eredmenytelenul
vegzodott: tovabbra is megoldatlan a Kiss Gabor lemondasa ota
gazdatlan domain-nev regisztracios problemaja (mar mintegy 160
kerelem var elintezesre). Most ott tartanak, hogy mindenki irasban
tesz javaslatot a bejegyzes tarifajara, s innen folytatjak az
egyeztetest.

*** Navigator 3.0 *** Hivatalosan utjara bocsatottak a Netscape
bongeszo programjanak legujabb valtozatat, a Navigator 3.0-t, amely
melle kulon informacios rendszer jar, a Netscape Inbox Direct, tobb
mint husz tartalomszolgaltato (New York Times, HotWired stb.) ingyenes
informacioival. Az egyeni igenyek szerint osszeallitott hircsomag
kenyelmesebb szolgaltatast nyujt a felhasznalonak, mint a konkurens
Microsoft hasonlo programja.

Kozben tovabb elezodik a Netscape es a Microsoft kuzdelme: az amerikai
igazsagugyi miniszteriumnak irott legutobbi Netscape-level az 1994-es,
kormannyal kotott trosztellenes egyezmeny felrugasaval vadolja a
Microsoftot, amely allitolag minden olyan PC-gyartonak, amely elore
telepitett Windows 95 operacios rendszerrel szallitja gepeit, 3
dollar arengedmenyt adott, amennyiben az vallalta, hogy az Internet
Explorer melle nem tesz fel mas bongeszo programot, peldaul a
Netscape Navigatort.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS