IX. evf. 21. szam, 1997. majus 22.


Szuret

-interju-
Hogy volt? (Cannes mint olyan)

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***Tarsadalombiztositasi onkormanyzatok: Gyujtsd a toket***

POLITIKA

-magyar globusz-
Gyamugyi botrany: "Mint felajzott kopok"
Gyermekvedelmi es gyamugyi torveny: Papiron rendben

-vilagfalu-
***NATO-orosz paktum: Medve, csoben sutve***
Algeria: Verkep

ELET + MOD

-elet + mod-
***Junior magusok: Mikrocippola***

-kismod-
Feslett zeneszek (Egy kis sajtotajekoztato)

-elet + mod-
Fehernemu-torteneti kiallitas: Me szajnak ingere

-embersport-
Etetes: Lassu viz

KULTURA

-orjarat-
***Tandori Dezso: "Irtal hozza kerdoivet?" (Kornyezetvedelmi
atszennyezodes)***

-kritika-
A nep opiuma: Lotto utott (Lottoshow)
A nep opiuma: Mufajtalansag (Hirado, kozszolgalati)
Szinhaz: Kocavadaszat (Korvadaszat Kaposvaron)
***Konyv: A provokator (Viktor Jerofejev: Elet egy idiotaval)***
Film: A kigyo sajatjaba harap (Jerry Maguire - A nagy hatraarc)
Zart anyag (Oliver Stone: Nixon)
Lapjaras: Kis foci (Budapesti Foci)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

-egotrip-
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Tavaszi szunet)
Mosonyi Aliz: Boltosmesek
Para-Kovacs Imre: En-terior

-publicisztika-
***Seres Laszlo: A szabadsag fantomja***

-a szerk.-
A nap, amikor minden maskepp volt
Krisztus koporsoja

-olvasoi levelek-

"Amerika nyilvan nem szenved annyira a nagy eszmek gyengelkedesetol
es a tortenelmi szenvedelyek kihulesetol, mint Europa, mert nem ez
fejlodese motorja. Ezzel szemben nagyon megszenvedi, hogy eltuntek a
kihivast jelento ideologiak" - nezett korul a felhokarcolok
arnyekaban a nagy Baudrillard, hogy aztan igen ertetlenul es
joreszt igazsagtalanul elposztmodernkedje a latottakat. Hanem abban
biztosan igaza van, hogy mi itt, (Ka-)Europaban, ebben a gyonyoru
noben ("becsuld meg ooot!") igencsak hagytuk gyengelkedni nagy
eszmeinket, nem olajoztuk meg rendesen fejlodesunk motorjat, es nem
ontoztuk naponta tortenelmi szenvedelyeinket. Amerikaban is ez van,
de mig ott megsem tuntek el a kihivast jelento ideologiak, Europa
nyugati reszen pedig a politikai eszmek lassan, de biztosan egymasba
konvertalodnak (New Labour/tory gazdasag; SPD/Zoldek;
Olajfa-koalicio), addig minalunk a szabadsag eszmeje lassan, de
bizonytalanul lekerul napirendrol: mig a rendszervaltaskor meg
kisertetkent jart be, ma mar csak fantom, a "bizonytalansag" szo
szinonimaja valasztasi kampanyban, az elbocsatastol rettego also
kozeposztaly legrosszabb remalma.

"A liberalizmusra valo hivatkozas - legalabbis a retorika szintjen -
altalanossa valt; felbukkan ismeretterjeszto elemzesekben, egyetemi
bufek kornyeken folytatott elmelkedesekben es politikusok
szonoklataiban egyarant." Boldog bekeidok: 1990 juniusat irjuk,
amikor a szerzo, Csaba Ivan kozzeteszi e sorokat a Magyar Narancsban
("felelos kiado: dr. Kover Laszlo), igaz, o is elismeri: "Sokfele
izmust atelt es megszenvedett regionkban azonban jelenleg sokkal
inkabb divathullamrol van szo, mint a liberalizmus tudatos
feldolgozasarol." Teljesen igaz, csupan azt vegyuk figyelembe, hogy egy
adott korban nem lehet akarmibol divathullam, csak abbol, ami eladhato.
Persze a liberalizmust akkor meg nem dolgoztak fel tudatosan, de legalabb
erosen jelen volt az akkori jelenben. Sot mi tobb.

"Kulonosen F. A. Hayeknek, a Nobel-dijas kozgazdasznak, a
libertarianus szellemi vonulat egyik jeles vezeralakjanak nezetei
hoditanak mostanaban ertelmisegi korokben" - olvasom nagy
megdobbenve a 90-es Narancsot, ezt anno abszolut nem vettem eszre
(persze, mert akkor meg az anarchizmus baloldalaban utaztam), de ha ez
igy van, akkor hova lettek a libertarianizmus (vagy ahogy Csaba Ivan
sokakkal egyutt tevesen nevezi: a "konzervativ liberalizmus") akkori
hivei? Atmentek szocialliberalisba? Bekapta oket az SZDSZ? Helyi
onkormanyzatban probalnak szembeervelni fiatal, makkcipos nepi
ulnokokkel es virtualis hungarista oregurakkal? Nyakig
hosszumenetelnek az intezmenyekben, keresve a veszkijaratot?
Liberalisok meg csak-csak megnyilvanulnak ebben a szomorujatekban,
amit "kozeletnek" hivunk, de a libertarianus (= radikal-liberalis,
anarcho-kapitalista) szellemi vonulat ma hatarozottan nem hodit; hogy
tortenelmi szenvedelyekrol ne is beszeljunk.

Nem igy az Amerikai Egyesult Allamokban (amely egy kicsit meg
kolonizalhatna minket az individualizmus, a jogbiztonsag es a
szolasszabadsag teruleten). Ott ugyanis az egyeni szabadsag
eszmeje/temaja/esszenciaja nemhogy nem kerult le a napirendrol, de a
kozponti kormanyzattal szembeni mely gyokeru bizalmatlansag miatt a
fejlodes motorja, allando valasztasi tema, szemben kis hazank "jaj
de jo nekem, ha a szocialis allam ved engem" cimu orokrozsaszin
kampanyslagerevel. Amerika pl. nem hajlando barmilyen arat megfizetni
az altala valasztott elnok orszagos egeszsegugyi reformjaert,
protestbol a republikanusokat erositi, hogy patt legyen a hatalmi
helyzet; igy ha a budzset faragni kell, akkor Clinton szepen egyezkedni
kenyszerul Gingrich paleo/konzerv/cyber-mesterrel a megszoritasokrol,
mint most a napokban. Well done.

Amerikaban az a szep, hogy idorol idore felbukkan az egyetlen
kihivast jelento ideologia (ettol a szotol se kene mar szarni
annyira), amelynek nehany fontos eleme kepes beszivarogni a nagy
partokba, a kis mediakba, a gazdasagi es politikai think tankek
eszmerendszerebe: a libertarianizmus az USA-ban partnak kicsi, de
tarsadalmi kihivasnak eleg nagy.

Csak az iden ket kulonosen figyelemremelto libertarianus konyv
jelent meg odaat: David Boaz, a CATO Institute elnokhelyettese (egyik fo
szakterulete a droglegalizalas; ennyit a dolog "konzervativizmusarol")
bevezeto celu hatteret irt arrol az elmeletrol, amelyet intezete is
hirdet (Libertarianism - A Primer), Charles Murray exlex neokonzervativ
tarsadalomkutato pedig megirta, hogy szamara mit jelent a megujulas
(What It Means to Be a Libertarian) - ez utobbi mu maga a szabadelvu
coming out: harom eve ugyanis, a nagy vihart kavart Haranggorbeben (The
Bell Curve) Murray meg arrol ertekezett a nehai Richard J.
Herrnsteinnel, hogy az IQ-szint erosen genmeghatarozott dolog, van egy
onmagat ujratermelo elit, es vannak az intelligenciailag
remenytelenul lemarado feketek, a "pozitiv diszkriminacio nem valt
be, ergo kar annyi adopenzt feccolni szocialis/oktatasi/joleti
programokba. A konyv persze, reszben joggal, hatalmas horgest valtott
ki, a Newsweek kritikus cimlapsztoriban ismertette a konyvet, a The New
York Times tucatnyi kritikaban tert ra vissza, a libertarianus Liberty
ovatosan, idehaza a Demokrata erosen meltatta az "IQ-bombat".

Amire azonban Charles Murray akkor ki akart lyukadni - hogy tudniillik nincs
szukseg segelyoszto allamra -, annak megindoklasahoz teljesen
szuksegtelen volt az okobarna biologizmus (szakmailag amugy sem tul
adekvat) eszkozehez nyulnia. Az uj Murray ugyanis szep kivitelu, 170
oldalas konyveben igen esszeruen vazolja a radikalis allamtalanitas
egy lehetseges forgatokonyvet, olyannyira, hogy a The New Yorker meg is
jegyezte: "A kormanyzatrol alkotott elkepzelese ugy viszonyul a
mainstream konzervativizmushoz, mint bikini a jegeralsohoz."

Ha Charles Murrayn mulna, o bizony megszuntetne a szovetsegi
kormanyzat apparatusanak negyven szazalekat, a legtobb
miniszteriumot, tizeves atallasi ido utan befagyasztana a
szocialis segelyezes nagy reszet, a joleti kiadasokat, a
munkanelkuli-segelyt, megszuntetne a tarsadalombiztositas
rendszeret, a gazdasagot erinto valamennyi allami szabalyozast, a
kereskedelmi korlatokat, leallitana a draga es hatekonytalan "drogok
elleni haborut", nem tiltana a prostituciot es a pornografiat.
Egyaltalan: kiker maganak minden allami beavatkozast a maganeletbe,
igy a gazdasagba is. Allami monopolhelyzetek helyett egymassal versengo
privat, civil es allami szolgaltatasokat propagal, aztan majd
meglatjuk, melyik az olcsobb es hatekonyabb. Fizetni pedig azert fogunk
tudni, mert mindez termeszetesen radikalis adocsokkentessel jar,
joval tobb marad a zsebunkben. A lenyeg: mienk a valasztas
szabadsaga - ez a libertarianus erkolcs roviden.

Murray elismeri, hogy a nala anarchobb libertarianusokkal szemben nem
megszuntetni, csak jol lecsokkenteni akarja a kormanyt: megmaradna egy,
a klasszikus liberalizmusbol ismert minimalis allam, amely a polgarok
fizikai biztonsagat, jogegyenloseget, a torvenyek betartasat
garantalja, igenis legyen annyi katonasag, rendorseg es birosag,
amennyi ehhez szukseges. Hogy mindez megsem a Kis Janos altal "macso
liberalizmusnak" nevezett minimalprogram, bizonyitja, hogy Murray erosen
hisz a kozossegi ertekekben, az autonom (igen: alulrol) szervezett
kozeletben, allandoan a familyvel meg a communityvel jon, es igen
szepen levezeti, hogy a sokat hivatkozott tarsadalmi szolidaritas csak
onkentesen mukodhet.

Ezzel szemben minalunk az allamtalanitas (erosen kilatastalan)
eselyeit csak az egy szem Bossanyi Katalin elemezte ketreszes, izgalmas
tanulmanyaban (Mozgo Vilag 4, 5/97), bar sajna "tevesnek" nevezi a
"kicsi allamot"; Szelenyi Ivan es Ladanyi Janos szociologusok
"posztkommunista New Dealt" ajanlanak, ujra felfedezve a
szocialdemokraciat; "allamhaztartasi reform" gyakorlatilag nincs, a
bal es a jobb versenyt igerget biztonsagugyben; a nyugdijaknak csupan
6 szazalekat sikerul verrel-veritekkel privat szamlakra
iranyitani jovotol, ado- es jarulekcsokkentesrol egy nyikkanas
nincs; a penzugyminiszter a Nepszabadsagban bevallja, hogy o a
"kozhatalmi funkcioiban eros, iranyitasi szerepeben szolgaltato,
joleti feladataiban szolidaris", "eselyteremto allam hive, erosen
sajnalva, hogy nincs mod sved modellre; Lengyel Laszlo pedig ugyancsak
a Nepszabadsagban csodalkozik, hogy "ami az orszagban mukodik, az nem
az allami, a politikai, hanem a magan es a kulfoldi". Je. Viszont
megint elohozzak a vagyonadot. A "korlatlan szabadsag" kifejezessel
csak egy nagy Internet-szolgaltato mer hirdetni.

A libertarianizmus kifejezest egyebkent altalaban nem ertik, a
Demokrataban pl. Varga Domokos Gyorgy nemes egyszeruseggel az
"SZDSZ-fajta liberalis" kifejezes moge biggyeszti zarojelben, hogy
"libertarianus es globalista"; a profeta szoljon belole. Egyebkent
meg egy David C. Korten nevu amerikai ferfi Tokes tarsasagok
vilaguralma cimmel most megjelent, a Lelegzet cimu kornyezetvedo
lapban es a Magyar Forumban egyarant agyonmeltatott oko-kommunitarius
konyveben szerepel kiemelt ellensegkepkent a "tokes libertarianusok
rohama", amely kifejezes alatt a szerzo a gonosz, kapzsi, monopolhelyzetre
torekvo nagy cegeket erti. A MIEP lapjaban (ahol legkozelebb talan
Marx A toke cimu opusat lehetne tobbreszes sorozat kereteben
megrecenzalni) egy Csath Magdolna nevu magyar no jol el is magyarazza,
hogy a penzsovar tokes libertarianusok "az allammal valo
szovetsegben monopolhelyzeteket teremtve" iktatjak ki allitolag a
versenyt, pl. kormanyokkal kotott koncesszios szerzodesekkel.

Az apro, de jelentektelen targyi tevedes (+ bonus logikai gikszer) ott
van, hogy az ily modon fellepo nagy multik koszono viszonyban
sincsenek a libertarianizmussal, amely valoban hisz a szabad versenyben,
es eppen emiatt akarja kiiktatni az allamot, mint monopoliumteremto,
illetve -erosito politikai hatalmi intezmenyt, a gazdasagbol.
Nathaniel Branden irja (az Objectivist Newsletter 1962. juniusi
szamaban): "A kozgazdasag teruletenek egyik legnagyobb tevedese
(...) az az elkepzeles, hogy a monopoliumok kialakulasa egy szabad,
korlatozatlan gazdasag mukodesenek elkerulhetetlen, velejaro
eredmenye. Az ellenkezoje igaz. A szabad piac az, amely ellehetetleniti a
monopoliumokat. (...) Minden letezo vagy valaha letezett kenyszerito
(coercive) monopolium - az Egyesult Allamokban, Europaban vagy barhol
a vilagon - letrehozasat es mukodeset kizarolag kormanyzati
aktusok (...) es olyan torvenyek tettek lehetove, amelyek a szabad
piacon nem elerheto specialis privilegiumokat nyujtottak egy embernek
vagy embercsoportnak."

Meg ha valoszinuleg soha nem is letezett vegytiszta szabadpiac: mindez
azert fontos, mert a magyar embernek piac + szabadsag = a bunkofonos,
felallami, APV-atmentett, KISZtihandos, Napkelte-zakos, BMW-s yuppie
korlatozatlan szabadsaga. Figyelmebe ajanlom egyebkent a
MIEP-es/oko/kommuno/barna kozgazdaszoknak, hogy Korten - minden
antiliberalizmusa ellenere - itt eppen a szabad, piaci versenyt keri
szamon az allammal osszefonodott nagy multik mukodesen. Persze igaza
volt az oreg Milton Friedmannak (in Kapitalizmus es szabadsag, Budapest,
1996): "A szabadpiac elleni ervelesek mogott maganak a szabadsagba
vetett hitnek a hianya rejtozik."

Elfogadom: a libertarianus agenda ma meg tul radikalis a harommillio
nyugdijas koldus es a segelyen elo sok tizezer polgartarsunk
szamara. Viszont pont ok miert nem kerdojelezik meg az igazsagtalan
es draga szocialis rendszert, az elkepeszto adoszinteket, a ket
tb-"onkormanyzat" kozbotrany szintu mukodeset, a civil es alcivil
szervezeteknek odadobott allami milliokat, a Fontos Magyar Filmek es
Kiemelt Magyar Szinhazak allami szponzoralasat, kulfoldiek
foldvasarlasi tilalmat (amelyben, akar a halalbuntetes
kerdeseben es a fiataloknak szolo lakasepitesben, lassan teljes az
MSZP-FKgP-osszhang)? Miert nem koveteli senki a szakmailag teljesen
indokolatlan (es nagyon lassan amugy is megszuno) postai, tavkozlesi,
kozlekedesi, egeszsegugyi, oktatasi allami monopoliumok gyorsitott
felszamolasat, amely vegre beinditana a versenyt, es igy a mi
erdekunkben lefele tarto arspiralt?

A nagyobb szabadsag egyelore nem tema. Nem lehet vele valasztast
nyerni.

Viktor Jerofejev: Elet egy idiotaval

Melyen erkolcstelen, sokkolo, undorito, hideglelosen cinikus,
pornograf, tortenelmi idon kivuli stb., no es persze mindennek az
ellenkezoje - irtak Jerofejev prozajarol a kiatkozok es a mennybe
menesztok. A konyv belso es hatso boritojan olvashato kulonfele
recenzensi idezeteket - gondoltam - egymas ala masolva csodalkozva
veszunk eszre egy talalt targyat, egy, a szerzo altal papirra sohasem
vetett, am ketsegtelenul letezo uj Jerofejev-szoveget.

A szovjet-orosz irodalmar kartarsak tobbsege altal minimum
destruktivnak es gyokertelen kozmopolitanak (az iro maga vallotta be,
hogy nem szeret orosz lenni) minositett Jerofejev-opusokkal adaz
kritikusai szerint az a legnagyobb baj, hogy nem kinalnak olcso
kapaszkodokat a lelkiismeret szamara. Olyasmiket, mint a szenvedo ember
iranti (osztaly)harcos elkotelezettseg, humanum, vigasz es alazat. A
veglenyek kietlen sivatagaban sehol a feloldozast es megnyugvast
igero oazis. Ha Jerofejevet olvasol, halal biztos lehetsz benne, hogy
tenyleg nincs bocsanat, nincs kinek gyonni, s ha esetleg lenne, akkor is
minek. A katarzist pedig jobb, ha elfelejted. Ebben a remenytelen
elethalalharcban ervenyuket vesztik az esztetikai es etikai
megfontolasok. Az iras rogzit, es nem magyaraz. Kegyetlen es
gatlastalan, akar a megcelzott valosag. Amikor almunkban egy
szakadekba zuhanunk, tudattalanul is tudjuk (remeljuk), hogy a
becsapodas elott meg fogunk menekulni, felebredunk. Jerofejevnel
nincs ebredes, csak szuntelen becsapodas.

Amugy persze bravuros magabiztossaggal es stillel papirra vetett
szovegek ezek - Prouston felnott iteszek se nagyon tudnanak belekotni
-, mondhatni, szintiszta, koloncaitol (kuldetestudat, jobbito
szandek, oncelu szepelges stb.) megszabaditott irodalom. Aljas
proza, melynek szerzoje nincs koszono viszonyban az ugynevezett
irodalmi elettel, hiszen vegletesen irodalmon tuli, amit muvel.
Rosszakaroi szerint mindez csak olcso reklamfogas, nyugati mintaju
dekadens muveszallur, leragott csont. Fene tudja, mindenesetre az mar
onmagaban jelzeserteku, ha ennyire utalnak valakit a palyatarsak.

Gyalazoi a fejere olvassak, hogy Jerofejev nagy ivben kop az orosz
irodalmi hagyomanyokra, s nem atallott Tolsztoj helyett de Sade markira
eskudni. Szerinte, akarhogy ragozzuk is, az ember eredendoen rossz,
gonosz, rusnya es ertelmetlen allat, aki a teremteskor minden bizonnyal
fenyt kapott. Egyszoval tokeletlen. Az ironak pedig az idiota
babusgatasa helyett az a dolga, hogy olyannak mutassa meg, amilyen.
Azazhogy, amint azt a Budapesti Konyvfesztivalon magatol Jerofejevtol
megtudhattuk, az iro csak kozvetito, akinek koze nincs az elethez.
Hogy is lehetne, mikor allo nap egy sotet lyukban ul a szamitogepe
elott, s nincs egyeb dolga, mint hogy legyvadasz modjara begyujtse a
korulotte zummogo szavakat. A valtozasok szetszaggatjak
Oroszorszagot, s neki ezt a kaoszt es anarchiat kotelessege
abrazolni.

Maskulonben ez a Jerofejev nem az a Jerofejev, aki a Moszkva-Petuskit
irta, de - nomen est omen - kulonos modon, bar teljesen mas
iranybol, irodalmi karrierjuk sok hasonlosagot mutat. A
csoves-alkoholista Venyegyikt konyve is sokaig csak szamizdatban terjedt,
akarcsak Viktor elso regenye, a nalunk tavaly megjelent Orosz
szepleany. Venyegyikt elete utolso szakaszat leszamitva a let
peremen pendlizett, s alighanem a vilag leghiresebb hajlektalanja volt,
mig Viktor egy felso aparatcsik csalad sarjakent cseperedett fel.
Diplomata apja, Molotov kozeli munkatarsa, Sztalin francia tolmacsa,
Brezsnyev alatt kegyvesztette valt, amibe nemikepp belejatszott az is,
hogy kiallt fia mellett, amikor azt egy 1979-ben illegalisan
megjelentetett antologia (a Metropol-album) miatt meghurcoltak es
oteves szilenciumra iteltek.

A Szlava bacsi cimu novellaban a kisfiu szemevel lattatja a vele
akkoriban elbeszelgeto, azota koktelkent is hires Molotovot. Nemely
kritikusa a kotet cimado irasaban is politikai vonatkozasokat sejt,
es a csaladba fogadott felkegyelmu Vova figurajaban V. Iljics Uljanov
vonasait veli felfedezni. Ez nem is annyira elkepzelhetetlen, eleg arra
a mostanaban elokerult fotora gondolni, mely a tolokocsis,
elmehaborodottan vigyorgo Leninrol keszult. Jerofejev, tisztesseges de
Sade-tanitvanyhoz illoen, elmelyult kinzas-specialista (apja KGB-s
multjara nem talalni utalast), egy szakavatott allami
itelet-vegrehajtot is joleso borzongassal toltene el az a zsigeri
szado-mazo, ami peldaul A papagaj cimu filozofikus horrorbol arad.
Gyakorlo es pszeudo-satanistaknak surgosen beszerzendo alapmu ez a
kotet, kulonos tekintettel A lanyka es a halal cimu gyilkos
monologra.

Jerofejev vilaga a "nagy morbid poshadalom", idezhetnenk a mindennapi
depresszionknak oly kedves Thomas Bernhardot. Bret Easton Ellis (Amerikai
Psycho) jut meg eszunkbe, a kotetet valogato es reszben fordito M.
Nagy Miklosnak viszont a Nabokov-parhuzam (Jerofejev sokat irt rola)
ugrik be, de Kafka is bekoszon neha az ablakon. Annak, aki alapmukent
olvasta Hajnoczy Petertol a Jezus menyasszonyat, a Dinamitot, Zelei
Miklostol a Nyuzot, es kedvtelve forgatta Spiro
remnovella-sorozatat, a T-boyt - csak hogy tulessunk az amugy teljesen
ertelmetlen osszehasonlitgatason -, nos, annak nagyon tudjuk ajanlani a
fiatalabbik Jerofejevet, a Viktort.

Todor Janos

Europa Konyvkiado, Budapest, 1997, 209 oldal, 750 Ft. Forditottak:
Bratka Laszlo, Enyedy Gyorgy, Gellert Gyorgy, Gy. Horvath Laszlo, M.
Nagy Miklos, Szoke Katalin

Kiallitasmegnyitoval es galamusorral kiegeszitett gyermek- es
ifjusagi buvesztalalkozot rendeztek majus 17-en Kecskemeten, a
Katona Jozsef Megyei Konyvtarban, ahol 10-18 eves varazslojeloltek
mertek ossze tudasukat. Az ifju onjeloltek nem igazan haraptak ra a
lehetosegre, a resztvevok szama a tizet sem erte el. Szerencsere.

Hirtelen felindulasbol elkovetett kartyatrukkel igen komoly sikereket
lehet elerni szinte minden tarsasagban, gyerekzsuron eppugy, mint
hazibulin vagy gimnaziumi veceben. Az ugyeletes jofej, ha komolyabban
akar foglalkozni a buveszkedessel, mar sokkal nehezebb helyzetben van,
de nem remenytelen a dolog: elszegodhet buveszinasnak, letezik nehany
klub is, amelyekben kimondottan ilyesmivel foglalkoznak. Aztan egy bizonyos
szintet elerve, vizsgat tehet az artistaiskolaban, es ha az is megvan,
akkor mar csak tehetsegen, szerencsejen (es persze kapcsolatain)
mulik, eljut-e a csucsra. Addig viszont jobb, ha talal maganak mas
megelhetesi forrast, mert a hazai szorakoztatoipar nem igazan vevo a
mufajra, a cirkusz agonizal, kulfoldi szerzodesekhez pedig csak azok
juthatnak, akik tenyleg valami nagyon nagy mutatvannyal allnak elo.

Persze aki buveszinasnak all, nehany het alatt osszeszedhet egy
rovidke musorra valo latvanyos trukkot, hogy aztan garantalt
sikerelmenyhez jusson a csaladi es iskolai rendezvenyeken, nagyobb
nyilvanossagot viszont mar nagyon ritkan kaphat az addig tanultak
bemutatasa, hianyoznak a versenyek, talalkozok (vagy ahogy ok nevezik,
kongresszusok) nemhogy a kezdok, de meg a hivatasosok koreben is.

Kecskemet azonban dacol,

a varosban komoly maguslobbi tevekenykedik, kellekeket, trukkoket
lehet vasarolni (a fovarosban talalhato Figaro buveszbolt mellett
nincs tobb ilyen lehetoseg az orszagban), a Szorakatenusz
Jatekmuzeumba kerult az egyedulallo Rodolfo-hagyatek, gyermek- es
ifjusagi buveszkor mukodik, igy aztan nem meglepo, hogy majus
17-en, a megyei konyvtar disztermeben a 10-18 evesek szamara
lehetoseget teremtettek, hogy megmutassak, mire kepesek kozonseg
elott. Raadasul zsuritagnak, musorvezetonek igazi nagymenok jottek,
akik szerenynek nem nevezheto gazsijukrol mondtak le azert, hogy a
rendezvenyt tokos kis galamusorba forditsak, es a nezokben ne csak
azok a kezdeti varazspalca-probalgatasok maradjanak meg, amelyekkel az
ifju jeloltek eloalltak.

"Napjainkban megnott punkosdnek mint a csend, a befele fordulas, az
onvizsgalat unnepenek a jelentosege" - nyilatkozta Spanyi Antal
altalanos erseki helynok Bacs-Kiskun megye kedvelt napilapjaban, a
Petofi Nepeben, a szervezok azonban valoszinuleg maskepp
gondolkodtak a dologrol, ugyanis a verseny a

"Punkosdi gyermekvarazs"

elnevezest kapta, amit aztan megtoldottak azzal, hogy "Rodolfo Gyermek-
es Ifjusagi Buvesztalalkozo. Annak, hogy a vetelkedest a
legismertebb magyar magusrol (Verebes Jozsefet most inkabb hagyjuk)
neveztek el, nemcsak az volt az apropoja, hogy a buvesz szo hallatan a
legtobb magyar elott a rajzolt bajszu vilagszam muveszneve ugrik be,
aki azt mondja, "Vigyazat, csalok!", meg azt, hogy "Csak a kezemet
figyeljek!". Sokkal konkretabb oka a "nevadasnak", hogy majus 16-a
Rodolfo szuletesnapja (iden lett volna nyolcvanhat eves), errol pedig
illik megemlekezni.

Mar abban megnyilvanult a latvanyos tisztelges, hogy eszmeletlen
meretu plakatokon hirdettek a rendezvenyt, es ehhez egy haboru
elott keszult Rodolfo-posztert hasznaltak fol, de az igazi
megemlekezes megiscsak az volt, hogy a verseny helyszinen kiallitast
rendeztek a mester hetedhet orszagra szolo konyvgyujtemenyebol. A
megnyito azutan kezdodott, hogy felbukkant Galvolgyi Janos es
csaladja (Galvolgyi Rodolfo lanyat vette felesegul). Caro, az ismert
helyi buvesz eloszor oket koszontotte mint diszvendegeket,
elmondta, Kecskemet orokke halas marad azert, hogy a papa
hagyatekat voltak olyan kedvesek a Szorakatenusz Jatekmuzeumnak
adomanyozni, majd felolvasta rovidke eszmefuttatasat arrol, mennyire
csodalja azokat a fanatikusokat, akik vasutmodellezesben,
sarkanyeregetesben vagy hegymaszasban utaznak. Lelkesen beszelt,
majdhogynem ihletetten, am a koltoi kormondat valahol gellert kapott,
es ugy ert veget, hogy Caro megallapitotta:

"azert megis buveszkedni a legjobb a vilagon"

Az egybegyultek lelkesen udvozoltek kijelenteset, a tarlokban
elhelyezett varazskonyveket (pontosabban konyvboritokat, mivel uveg
alatt vannak) majus vegeig lehet megtekinteni.

A versenyen indulok persze massal voltak elfoglalva, zavartan
kovalyogtak az oltozo-bufe-oltozo utvonalon, nehanyan szuloi
kiserettel, masok buveszasztalkaval a kezukben, es ugy tunt,
sokkal tobben vannak, mint a programban szereplo kilenc fellepo. A
csekely erdeklodest lehetne azzal magyarazni, hogy a jelentkezest
feltetelekhez kotottek (legyen az indulonak mestere, ajanlasai), hogy
keves helyre kuldtek nevezesi lapot, megis valoszinu, hogy
lenyegesen tobben meg akkor sem jonnek Kecskemetre, ha elotte ket
hetig a teveben hirdetik a versenyt. Az illuzionista es komikus
kategoriakat jelentkezo hijan toroltek is a programbol.

Lebego nezokre es komikummal toltott trukkokre nem szamithattunk,
a vicces vonal megis kepviseltette magat Sugar Peter musorvezeto
szemelyeben. A valoszinutlenul fekete haju apro emberke bordo
szmokingot viselt, es nemcsak felkonferalta az ifju jelolteket, hanem
bemutatott nehany trukkot is, humoros kommentarok kisereteben.
Amikor peldaul egy kotelcsomozasos mutatvanynal azt mondta, "ha nem
jol fujjuk, akkor fujhatjuk", nehanyan elmosolyodtak a teremben. Sugar
Peter egyebkent az egyik legnagyobb kiraly mikromagiaban (asztali
mutatvanyokban), buvesziskolat mukodtet Budapesten, szoval
tekintelynek szamit. Termeszetesen tanitvanyai is eljottek, sot az
indulok kozott ketharmados tobbsegben voltak.

A verseny azzal kezdodott, hogy fulsiketito zajjal felbogott a Rocky
Horror Picture Show, majd besetalt rozsaszin flitteres tullruhaban egy
kislany, Czekman Katalin, megprobalt ritmusra mozogni, aztan nekiallt
buveszkedni. Fogott egy lyukas muanyag tokot, abba beletett egy feher
karikat, majd athuzott rajta egy sarga salat, es lassatok csodat!, a
karika is sarga lett. A muveletet mas szinekkel is bemutatta, aztan egy
dollarkoteggel probalkozott, vegul a levegobe emelt egy harmas
borlabda meretu ezustgombot. Kar, hogy az elso sorbol mar jol
lehetett latni, hogy

a gombhoz vekony madzagot erositettek,

igy aztan a gravitacio-cafolat nem volt igazan hiteles, a dollaros
mutatvany celjat viszont meg egeszen kozelrol sem lehetett igazan
megerteni.

A kislanyt egy nagy fiu, a tizennyolc eves Viragh Zsolt kovette, aki
1994-ben II. helyezest ert el az Ev Magusa versenyen a juniorok
kozott. Hattal allt a kozonsegnek, egy darabig a szinpad mogott
kifeszitett Katona Jozsef Konyvtar feliratot bamulta, majd hirtelen
megfordult, osszeszoritott oklet kinyitotta, es langolt a tenyere. A
piros frakkot viselo fiatalember felmosollyal nyugtazta a sikert,
kartya-, kotel- es karikatrukkoket mutatott be profi modon,
elegansan, de amikor a golyokkal kezdett foglalatoskodni az ujjai
kozott, sikerult egy hatalmasat bakiznia - az egyik golyo leesett a
foldre, es kiderult, hogy valojaban ureges felgomb. Ezutan mar
hiaba tuntetett el egy kolasuveget rezhenger segitsegevel, es
hiaba sikerult nehany kislemezt mas-mas szinure varazsolnia, nem
jott vissza a kezdeti latvanyos onbizalom.

Harmadiknak a tizenket eves Soos Eszter probalkozott, am neki sem volt
igazan szerencseje. Kartyatrukkben pontosan ugyanazt mutatta be, mint
Viragh Zsolt, aztan kotelet vett elo, a nyaka kore tekerte, jol
megcsomozta, majd mindenfele bontogatas nelkul lekapta magarol.
Aztan ismet kartyatrukk kovetkezett, pontosabban kartyavarepites a
semmibol, szepen kivitelezett gyakorlat volt, csakhogy Eszter rosszul
nyult varazspalcaja utan, es leverte az epitmenyt az asztalrol.
Igazabol nem az volt a kellemetlen, hogy a kartyavar a foldre hullt,
hanem az, hogy a parketten sem dolt ossze.

A kislany produkcioja utan

tavozott a kozonseg jelentos resze,

lehet, hogy megereztek valamit. Innentol ugyanis elkezdett kinosan
unalmassa valni az egesz. Nem azert, mert a tobbi fellepo annyival
gyengebb lett volna, mint az elottuk szereplok, sokkal nagyobb baj volt,
hogy mindannyian majdnem ugyanazokat a trukkoket mutattak be. A
legnagyobb tapsot a tizenegy eves Farkas Peter aratta, akinek ez volt az
elso fellepese, es anyukajanak kellett a szinpadra sietnie, hogy
helyrehozza az egyik trukkben elkovetett mulasztast, egy masik tizenegy
eves fiucska, Sovcsik Laszlo azzal keltett feltunest, hogy az egyik
kellekere rairta, "LESLI MAGIC". Unalomuzokent meg lehetett
tekinteni,

hogyan asitozik Galvolgyi Janos,

de amikor a nyolcadik fellepo probalkozott varazspalcabol valo
viragcsokor-eloallitassal, kartyanagyobbitassal vagy
csomoeltuntetessel, mar ez is keves volt: nem maradt mas, csak a
menekules.

Kesobb kiderult, hiba volt igy donteni, mivel eppen az utolso
fellepo, Simon Tamas szerezte meg az elso helyet, Viragh Zsolttal
megosztva. Nyeremenyuk az elismero oklevel mellett egy Rodolfo
buveszdoboz volt. Soos Eszter, a "legjobb noi buvesz"-kent kapta meg
ugyanezt a trukkcsomagot. A tovabbi sorrend nem kerult szoba, a tobbi
resztvevo vigaszdijkent egy-egy buveszkelleket valaszthatott. A
zsuri elnoke, Molnar Gergely, a Buveszek Vilagszovetsegenek
elnoksegi tagja, eredmenyhirdeteskor arrol beszelt, hogy nagyon
remeli, a hazai buveszvilag kepes lesz a megujulasra. Minden
bizonnyal a delutani galamusor jart a fejeben mint abrandjait
igazolo megnyilvanulas, ugyanis a verseny ertekelesetol diszkreten
eltekintett.

- legat -

- Kornyezetvedelmi atszennyezodes -

A tiszta irodalom.

Mutatom itthon, irni keszulok. Csak semmi toltott tojas most,
nyeszett sonka - osszezsiroznam a tiszta irodalmat. A zaba raer, a
muveszet a rovid.

Hogy ezt ne huzzam, Tandori Agnes valasza, kerdo formaban - mint a
gorogoknel egykor: "Irtal hozza kerdoivet?" Eleinte nem is ertem.

Aztan az aha...!

Eletparommal ezt igy dolgoztuk ki rogton: iro megirja eleve -
ontudatosan! - maga a kerdoivet: bizalmi szama, temetkezesi sorszama,
hobbiszama, cipofuzoszama, zoknilukszama es hogy a tovabbiakban
van-e mindenkihez egy jo szaga. "Van-e onnek mindenkihez egy jo szaga?"

Valaszokkal megirja iro ezt az irodalomtisztasagi kerdoivet SAGA,
azaz maga, valaszok:

megbizhatatlan - variansok: tisztessegtelen kicsit stb.,
maraztanhaggyanak etc., deviantura, amin van, kapott egy jo ilyen
deviantura osztondijat, nem is rossz otlet, devianturaszama,
devianciaszama, relevanciaszama, reverencia-, ill. reverendaszama;

videken leszek eltemetve;

3 - azaz: koalak, verebek, lovak;

folyik - ertsd: cipofuzoszam, herakleitoszi;

2 par, abban sok - a zoknilukszamra mondom;

szaglasra bizva - van-e mindenkihez... Van-e jo orrod hozza? Enyim nagy.
Trikom szama, ennek aranya - nyakboseg - az orrom nagysagaval, az en
orrom mindig beleakadt a trikomba, ebbol jottem ra, hogy orrom nagy,
szaglasom jo, meg tudok orrolni, ezt akarnam irni.

Ez lenne a cikk, az ORR, de mire megirom az onszanta kerdoivet, benne
a tajszamokkal, bajszamokkal, minden, elment a kedvem az irastol.
"Mire megirtam magam a kerdoivet a szamokkal, elment a kedvem az
irastol!"

Jot mulatunk ezen, esszuk a toltott husveti tojast mar: elment a
kedvem az irastol, de a szep tiszta kerdoiv megvan.

A semmiert.

El is tephetem.

Ezt kell megirnom, mondja Tandori Agnes, "ezt kell megirnod", mondja,
hogy akkor hat ezt kell megirnom.

Jo, de akkor irhatom megint, akkor a kerdoivet, azt megint irhatom.
Vard meg, mig kuldik. Es kulonben is: hatha magat azt, hogy irtad
ezt, keszpenznek veheted.

Ezert jobb a loverseny. Elmondom, ha mar a Narancsnak megigertem,
ismertetem az angol loverseny fobb parametereit, elmondom, ami tenyleg
ilyen ismertetes, s kedvenc szakirom, David Ashforth tollabol
szarmazik.

1/ Azt irja David Ashforth, hogy neki azt irtak: Elmesz mar David
Ashword a zimankos tippjeiddel! Ti. David Ashforth otthagyta unt oxfordi
tanari allasat, mikor mar a tuloradijat is elvesztette a lovin,
otthagyta, elmegy o profi telefontippadonak. Erre mondtak neki vegul
ezt. Visszament tanarnak.

"Meg szerencse, hogy nem nekem irta ezt a krapek", mentegetodzik.
Ertessuk: a krapek az Ashforth nevet se tudta helyesen leirni.

2/ Az iras mint kozszolgalat: azt mondja David, hogy egyetlen,
ertessuk: egyetlen jo tippet adott, valaki halalkodott is erte, mas
se. Hogy: egy futamban volt egy Naskara es egy Maskara nevu lo, masok
mellett. A Maskara fizetett volna 1 fontra 2 fontot, ha nyer, a Naskara 50
fontot az 1 fontra, ha nyer. A telefonerdeklodo felrehallotta, a
Naskarat tette meg - David tippje a Maskara volt -, es 10 fontra 500-at
kapott.

3/ A legkedvesebb palya: Brighton. Emelkedon lehet feljutni oda, latszik
a tenger, de nem kell latni azt, mert jobbra-balra pubok vannak. A pubokban
a pubikkal nem kell foglalkozni, de a sor jo es sok. Sok embernek a
palya elotti Ladbrokes iroda jelenti magat a palyat, nem kell belepot
se fizetni, es a tenger nem rontja az odafigyelest.

3/a Hogyan fogadj? David szerint: nyulj hatso zsebedbe, s ha mas ebben
meg nem elozott meg, vedd elo penzedet. Bankoidat osszad hatfele, hat
futam van.

3/b Mikor a hatodik adag banko is elfogyott, lejtmenetben latogasd a
pubokat, a versenynap veget ert.

4/ A loverseny es az ido. A loverseny meghosszabbitja az eletet. A
rajtgeptol a celoszlopig mindig van egy-ket lo, aki kulonos
lassusaggal teszi meg a tavot, koztuk kell keresned a te lovadat is,
igy mindig ertekes masodperceket nyerhetsz az ertelmes elethez.

5/ Ha lovadat az utolso pillanatban szoktak lehagyni, ujitasi
javaslattal allhatsz elo: helyezzek at a brightoni celoszlopot.

Hozzateszem, es zarom soraimat: a celoszlop athelyezese kilatast
nyithat masoknak, a tengerre pl., melyet arrol a helyukrol nem
lathattak esetleg a celoszloptol, ami egy tarcsa foleg.

Nem kell mozogniok, es tobbet latnak. Masok viszont, akik igy nem
latjak a tengert, mozoghatnak, van erre egy ertelmes motivacio.

Korulbelul itt tartok lo-ugyben. A kerdoiven a L. neve kerdest
"loneve", igy ertem.

* Loneveim: Secretariat - annyit ivet kell kitolteni.

Ne feledjetek Engem - az e-k jol unhatoak

Lehetetlen - nem az "e" miatt, hanem mert o az utolso Nagyversenyt Nyero
Magyar Lo.

A kerdoivet nem varom.

Ld. Kocsmaros Erno tortenete: jon vasarnap a vendeg, szolo a hely,
sakkozunk az Ernovel, Erno kerdi: "Hoztal barackot? - Mert akkor csak
fizess a pultnal, kint megihatod."

Regi sztori, mit csinaljak, ha mindig aktualis, es egyrebb!

* Tanarra vedlettem vissza en is, ezert a visszacsatolas, plusz lehet
unni szinten!

Nehany evnyire a 20. szazad vegetol, mely szazad tanuja volt
Europa ketteszakadasanak, a NATO es Oroszorszag a hideghaboru
utotte sebeket begyogyito biztonsagi egyezmenyt kotott egymassal.
Az orosz kulugyminiszter es az atlanti szervezet fotitkara altal negy
honapi szivos targyalassorozat utan teto ala hozott megallapodas
nyoman Oroszorszag egy uj europai biztonsagi rendszer reszeseve
valhat, mig egykori szovetsegesei (a Varsoi Szerzodesben)
csatlakozhatnak a Nyugat vedelmi tombjehez.

Bar a majus 14-en bejelentett attorest mindket fel euforikus
szavakkal adta a nagyvilag tudtara, a teljes szoveg ismeretenek
hianyaban az elemzok szkeptikusak. Tul nagy volt ugyanis a szakadek a
Nyugat es Moszkva allaspontja kozott ahhoz, hogy mindket fel
szamara gyozelemkent ertekelheto kompromisszum johessen letre. Az
amerikai elnok a Moszkvaban bejelentett megallapodas hallatan sietett
leszogezni, hogy Javier Solana NATO-fotitkar es Jevgenyij Primakov orosz
kulugyminiszter "tortenelmi lepessel vitt bennunket kozelebb egy
bekes, osztatlan, demokratikus Europahoz, megpedig eloszor a
tortenelem folyaman". Az orosz miniszter pedig, aki altalanos
velemeny szerint ismet brillirozott, hiszen a leheto legtobbet hozta
ki Moszkva tavolrol sem nyero lapjaibol, ugy fogalmazott: a
megallapodas "hatalmas gyozelem a jozan esz, a vilag nepei,
Oroszorszag es mindazon kormanyok szamara, amelyek a bekeben es az
egyuttmukodesben erdekeltek".

Csupa gyoztes

A NATO brusszeli kozpontjaban gyorsan hozzatettek, az egyezsegnek
"nincs kulon gyoztese es vesztese, csak gyoztesek vannak". Moszkva a
dokumentumot minden tovabbi nelkul ertekelheti ugy, hogy
biztositekot nyujt: az uj tagok folvetele nem jelent szamara katonai
fenyegetest. Ugyanakkor a bebocsatasra varo kozep-europai allamok
(koztuk Magyarorszag) is megnyugodhatnak, hiszen nem var rajuk
"masodosztalyu tagsag" az atlanti szovetsegben, s a NATO is megorizte
eszkozeit a kollektiv biztonsag szavatolasahoz - mutatott ra a
brusszeli illetekes.

A Solana-Primakov-merkozes legkemenyebb menetet a megallapodas
negyedik fejezete hozta, amely a NATO bovitesenek katonai
kovetkezmenyeivel foglalkozik. Hivatalos szoveg hijan (ezt varhatoan
csak a dokumentum majus 27-en Parizsban esedekes unnepelyes
alairasakor fogjak kozzetenni) egy kiszivarogtatott angol nyelvu,
am foltehetoen oroszbol forditott Reuter-anyagra tamaszkodhatnak az
elemzok, amikor megprobaljak merlegre tenni a hosszas alkudozas
konkret eredmenyet. A nem mindig egybevago moszkvai es atlanti
velemeny azt sejteti, lesz meg vita az egyes pontok ertelmezese
korul.

"A NATO es az Oroszorszagi Foderacio kolcsonos kapcsolatainak,
egyuttmukodesenek es biztonsaganak alapito okmanya" cimet
viselo megallapodasban a NATO kilatasba helyezi strategiai
koncepciojanak felulvizsgalatat, Moszkva pedig igeretet tesz a
reformok folytatasara, a demokratikus tarsadalom epitesere. Egy
aprocska engedmeny mar itt szemet szurhat: a szoveg szerint
Oroszorszag "peldatlan nagysagrendben vonta ki csapatait Kozep- es
Kelet-Europabol, valamint a balti orszagokbol". Azaz Moszkva nem
tekinti a Baltikumot Kozep- vagy Kelet-Europa reszenek, ami
elorevetiti azt, hogy a terseghez fuzodo "kulonleges viszonyara"
(a Baltikumban elo tobb millio oroszra) hivatkozva akadalyt gordithet
Esztorszag, Lettorszag es Litvania majdani NATO-tagsaga ele.

Az elso fejezet az egyuttmukodes altalanos elveit rogziti,
kimondva: minden allamnak joga van onalloan megvalasztani a sajat
biztonsagat szolgalo intezkedeseket. A masodik fejezet targya a
NATO-orosz Allando Kozos Tanacs, amely intezmenyesiti a ketoldalu
parbeszedet es kapcsolattartast. A fejezet tartalmarol igen kemeny
vita folyt, s a letrejott kompromisszum szerint - orosz kovetelesre
- tarselnokseg iranyitasa alatt folyik majd a munka a testuletben. Ez
haromfos elnokseget jelent, amelynek tagja lesz a mindenkori
NATO-fotitkar, Oroszorszag, valamint a 16 NATO-tagallam egy
kepviseloje (ezt a helyet rotacios alapon toltik be a tagorszagok).

Veto vagy nem

A Reuter altal kozzetett szoveg leszogezi: a kozos tanacs
rendelkezesei semmi szin alatt nem ruhazzak fel a NATO-t vagy
Oroszorszagot vetojoggal a masik fel tevekenysege folott, nem
korlatozzak a felek jogat a fuggetlen donteshozatalhoz es
cselekveshez. Ennek dacara a legmarkansabban itt erhetok tetten az
eltero ertelmezesek. Az orosz elnok ugyanis rogton kijelentette: az
alapito okmany "kotelezo jellege vilagosan latszik. Donteseket
csakis konszenzus alapjan lehet majd hozni. Amennyiben Oroszorszag
szembehelyezkedik egy adott dontessel, az nem lep majd hatalyba." Az
amerikai elnok viszont szinte ugyanabban az oraban szogezte le, hogy
Moszkva "szorosan egyutt fog munkalkodni a NATO-val, de nem a NATO-ban.
Vagyis Oroszorszag hallathatja a szavat, de nem lesz vetojoga."

A dokumentum harmadik fejezete a jovobeni egyuttmukodes, a
konzultaciok konkret teruleteit tekinti at, idesorolva a harcaszati
raketavedelmet, a terrorizmust es a kabitoszer-kereskedelem elleni
fellepest eppugy, mint egy moszkvai NATO-informacios iroda
megnyitasat. A negyedik fejezet a NATO-bovites katonai
kovetkezmenyeit taglalja. A felek leszogezik, hogy kozos ohajuk az
euro-atlanti terseg stabilitasanak es biztonsaganak erositese. Ezt
koveti egy kulcsmondat, es e korul meg sok vita lesz. A kiszivargott
szoveg szerint "a NATO tagallamai megismetlik: nem all szandekukban,
nem tervezik es nincs ra okuk, hogy atomfegyvereket telepitsenek (...)
illetve atomfegyver-tarolokat letesitsenek az uj tagallamok
teruleten". Primakov ezt ugy ertelmezte, hogy az atlanti szovetseg
mindorokre lemondott atomfegyvereinek a kelet-kozep-europai orszagokba
torteno telepiteserol. A brusszeli szovegertelmezok szerint
viszont ez a formula azt jelenti: a NATO megismetli szandekat, de nem
mond le a telepites elvi jogarol. Ezt latszik igazolni a "nincs ra
okuk" felmondat, amely hatarozottan jelen ideju, nem zarva ki azt, hogy
a NATO-nak a jovoben esetleg lesz oka ilyen lepesre.

Ki kit gyozott le?

A Nyugat egyertelmu diadalkent fogadta a moszkvai attores hiret.
Solanat gyoztes hadvezerkent koszontottek Brusszelben, ahol a
NATO-tagallamok nagykovetei egyhangulag aldasukat adtak a
megallapodasra. Moszkvaban mar arnyaltabb volt a kep, s az ottani
szkeptikus ertekelok meglatasait latszanak alatamasztani a nyugati
sajtokommentarok is. Utobbiaknak visszatero eleme, hogy Jelcin (es
Primakov) vegul felismerte: a NATO-bovites csokonyos ellenzesen
csak veszithet. Igy vegul arra torekedett, hogy ugy veszitse el a
jatszmat, hogy meltosagan ne essek csorba. A "vetohoz" valo makacs
ragaszkodas ugyanis a feltve orzott orosz presztizs utolso morzsainak
elvesztesevel jart volna. Szokimondobb lapok - igy a The New York
Times - velemenye szerint az "alapito okmany" jogilag nem kotelezo
jellegu (parlamenti helyett ugyanis csupan kormanyszintu jovahagyas
kell hatalybalepesehez), igy rendelkezesei barmikor figyelmen kivul
hagyhatok, ha az Egyesult Allamok es szovetsegesei veszelyeztetve
erzik biztonsagukat.

Hasonloan - csak eppen keserubb szajizzel - latja a dolgot Jelcin
ellenzeke. A kommunistak es a nacionalistak kezdettol elleneztek
mindenfele "lepaktalast" az osellenseg NATO-val. Szerintuk Primakov
eleve szuk mozgasterrel rendelkezett a targyalasokon, amelyek vegen
"megalazo alkura" kenyszerult - velte Anatolij Lukjanov, aki meg a
szovjet idokben volt parlamenti elnok. A szinten kommunista Albert
Makasov kepviselo szerint "a Nyugat a multban gyakran raszedte
Oroszorszagot, s feltehetoen ezuttal is ezt fogja tenni, mivel nekunk
nem volt mit felajanlanunk az alkudozasban".

Dorogman Laszlo

Gyujtsd a toket

Junius 18-an lejar az 1993 majusaban megvalasztott
tarsadalombiztositasi onkormanyzatok mandatuma. A hogyan tovabb
kerdese, a koltsegvetes legnagyobb, ketezermilliard forintos
alrendszerenek sorsa politikai csatak es alkuk mezejen dol el. A tet -
akarcsak 1993-ban - termeszetesen nem az onkormanyzatisag, hanem a
rendszervaltassal talajat vesztett szakszervezetek befolyasanak
megorzese, valamint az orszag legnagyobb eloszto rendszere folotti
ellenorzes megtartasa.

Az 1991/LXXXIV. torveny szerint valasztasok utjan allnak fol a
nyugdijrendszert es az egeszsegugyet finanszirozo intezmenyeket
felugyelo-iranyito onkormanyzatok. Ez igy is tortent 1993-ban,
amikor a ma is regnalo testuletek negy evre szolo mandatumokat
szereztek a tarsadalombiztositas ket agaban. Az emlitett jogszabaly
arrol is rendelkezik, hogy az onkormanyzatok megszuneset koveto
hatvan napon belul a koztarsasagi elnok a kormany javaslata alapjan
kiirja a valasztasokat. A torveny meg mindig hatalyos: esetleges
modositasarol a menetrend szerint junius 3-an hataroz az
Orszaggyules. Elkepeszto helyzethez vezetne, ha a modositas nem
kapna meg a szukseges tobbseget a szavazaskor: a parlament tudniillik
julius 15-ig ulesezik, s egy uj javaslat atfuttatasara aligha lenne
mar ido.

Delegalni

A kormany nem akar tb-valasztasokat: a kesedelem mellett azzal indokolja
ezt, hogy az egyes onkormanyzatokat alkoto ket oldalt, a
munkavallaloket es a munkaadoket egyseges modszerrel kellene
bejuttatni a testuletekbe: ez lenyegeben ugyanazon ervrendszer, mint
amellyel a Magyar Szakszervezetek Orszagos Szovetsege (MSZOSZ) es a
Szakszervezetek Egyuttmukodesi Foruma (SZEF) - ez utobbit tobben az
elobbi fiokszervezetenek tartjak - meg tavaly nyaron eloallt. A
munkaadok eseteben ugyanis kivitelezhetetlen lenne egy valasztas, igy
nem marad mas kiut, mint hogy a munkavallaloi oldalon is atterjenek a
delegalas modszerere. A kormany altal beterjesztett
torvenyjavaslatban is megfogalmazott allaspontot nemzetkozi peldakkal
is igyekeztek alatamasztani: a legtobb europai orszagban nincsenek
tb-valasztasok.

A delegalas elso szamu politikai tamogatoja az MSZP. A Narancs
informacioi szerint a part legfelsobb vezetese igen eltokelt: ha
kell, egyedul is megszavazzak a torvenyt (hiszen annak elfogadasahoz
nincs szukseg ketharmados tobbsegre). Ennek biztositasara mindenkit
az ulesterembe vezenyelnek: nincs kulfoldi ut, nincs betegseg, nincs
igazolt hianyzas, osszetartas van.

A regen tapasztalt nagy elszantsag oka az MSZP es az MSZOSZ
megallapodasa. Az elmult hetek-honapok tobbnyire hatterben zajlo
alkufolyamatainak pillanatnyi allasat jol nyomon lehetett kovetni az
Erdekegyezteto Tanacsban (ET) tortenteken. Az ET-ben kepviselettel
rendelkezo szervezetek hosszu idon at tarto tiltakozas, majd huzavona
utan a kozelmultban elfogadtak a kormany nyugdijreform-javaslatat.
Erdekes ezzel kapcsolatban egy, a Munkastanacsokat kepviselo
tisztsegviselo visszaemlekezese: amikor az ET-ben eloszor vitattak
meg a kormany nyugdijreform-koncepciojat, Sandor Laszlo
MSZOSZ-vezeto kijelentette, itt az ido, hogy megmutassak, mi is az a
szakszervezeti osszefogas. Mert nyugdijugyben nem engednek a maguk
allaspontjabol, a kormany-eloterjesztesnek annyi lesz, akarki
meglassa. Az akkori karcos hangvetelnek eppen tb-mandatumok idei
lejarta volt az oka. A helyzet egyertelmu: egy, a kormany szamara igen
fontos vitaban jo elore olyan poziciot elfoglalni, amely lehetoseget
ad a sajat erdek kepviseletere: vagyis a fentebb emlitett, az MSZOSZ
altal mar tavaly nyaron megfogalmazott igeny teljesitesere: 1997-ben
valasztasok helyett delegalasok legyenek a tarsadalombiztositasi
onkormanyzatokba. Vagyis e folyamat is, amelynek a vegallomasa -
termeszetesen - a kormany nyugdijreformjanak ET-beli jovahagyasa
lett, a '94 ota ismert koreografia szerint alakult: a kormany-ET
kozotti alkusorozatok tetje majdnem mindig a tarsadalombiztositas
kornyeken keresendo, s pontosan igy tortent most is. (Ne feledjuk,
az ET munkaadoi es munkavallaloi oldala, nemegyszer a szemelyekben is,
egy az egyben lefedi a tb-onkormanyzatokat.)

Az MSZOSZ mas frontokon is offenzivaba lendult a Nagy Cel erdekeben:
mint kozismert, az 1994-es valasztasok elott az MSZP szovetseget
kotott az MSZOSZ szocialista-szocialdemokrata platformjaval. Nos, a
szakszervezet vezetoi az elmult hetekben nyilvanosan szabodtak, nem
biztos, hogy a kovetkezo valasztasokon tudjak-e tamogatni a
szocialista partot. A kerdes a jelek szerint eldolt: az MSZP ugy
dontott, nem engedheti meg maganak, hogy elveszitse a szakszervezetek
tamogatasat. Hivatalosan persze mas indokok hangzottak el: felesleges
egyfajta elovalasztas a jovo evi parlamenti valasztasok elott, es
valojaban nem is a valasztasok adjak meg az onkormanyzatok
legitimitasat.

Helyzetben maradni

De hat milyen allapotban van az az MSZOSZ, amely, ugy tunik,
ketsegbeesetten ragaszkodik tarsadalombiztositasi pozicioihoz, es
amelyhez olyannyira ragaszkodik a nagyobbik kormanypart?

Mint erdekvedelmi szervezet, rossz allapotban. Hagyomanyos bazisa az
elmult evekben - mindenekelott a maganszektor ternyeresevel, s ezzel
parhuzamosan a hajdani allami konglomeratumok tervesztesevel -
fokozatosan erodalodott, raadasul jo nehany eset azt mutatja, hogy a
kisebb konfoderaciok (peldaul a Munkastanacsok) jobban alkalmazkodtak
a megvaltozott korulmenyekhez. Egy vezeto beosztasu szocialista
politikus ugy veli, katasztrofa lenne szamukra, ha egy tb-valasztas
bizonyitana be: igen szuk tarsadalmi tamogatottsaggal rendelkezik az
MSZOSZ (s altalaban a szakszervezetek). A bizonytalan kimenetelu
valasztas helyett celszerubb tehat a biztos delegalas: az MSZOSZ ily
modon valtozatlanul megtarthatja befolyasat a
tarsadalombiztositasban. (Egyes elkepzelesek szerint ugyanis a
tb-onkormanyzatok munkavallaloi helyeire a legutobbi -1995-os - uzemi
tanacsi valasztasok eredmenyei alapjan tortennenek a delegalasok.
Ezeken az MSZOSZ igen eredmenyesen szerepelt, a problema csak az, hogy
ertesuleseink szerint ezeket az eredmenyeket nem hitelesitette
szabalyszeruen felallitott valasztasi bizottsag.)

Mindez termeszetesen a strategiai szovetseges MSZP szempontjabol sem
kozombos: ki tudja, mit hoz 1998, kormanyon maradnak-e a szocialistak.
Az 1990-1994 kozotti idoszak nagy tanulsaga azonban az, hogy a
tuleleshez elsosorban gazdasagi befolyasra van szukseg; s ha 1998
utan van alkalmas terep erre, ugy a privatizacio elott allo
egeszsegugyi szektor mindenkeppen az. Innen nezve nagyon is logikus -
es pragmatizmusaban aligha megkerdojelezheto - az MSZP magatartasa. Az
MSZOSZ-en keresztul megtarthato - es megtartando -
erdekervenyesitesi lehetoseg a tarsadalombiztositasban egy
esetleges valasztasi kudarc ellenere is biztosithatja a szocialistak
meghatarozo szerepet a Mi Hazank gazdasagi-politikai eleteben.

Mas felfogas szerint az egesz "kokemeny aktualpolitikai jatszma". A
partja kulonbozo csoportjai kozott permanensen lavirozo Horn Gyula
ugy veli, kuzdelmeben a szakszervezeti vonal tamogatasa donto
momentum lehet. E szerint a verzio szerint Horn mostani gesztusa - hogy
akceptalja az MSZOSZ delegalas-partisagat - az eljovendo
kongresszus(ok)on boven kifizetodik a part- es miniszterelnoknek.

A dolgok allasa azonban nem tamasztja ala ez utobbi nezetet - hogy
tudniillik a tarsadalombiztositok koruli tortenesek pusztan az
MSZP-n beluli hatalmi harcok fuggvenyei. A helyzet ennel bonyolultabb,
es megerteni akkor sem konnyu, ha ehhez nem pusztan ugynevezett
politologiai eszmefuttatasok, hanem tenyeken alapulo dokumentumkotegek
allnak rendelkezesunkre. A tarsadalombiztositasi alapok - s a ketto
kozul kiemelten az egeszsegbiztositasi onkormanyzat, illetve
penztar - mukodeset elemzo-vizsgalo-ertekelo allami
szamvevoszeki jelentesekrol, a reszint ezek alapjan letrejott, az
egeszsegbiztosito mukodeset vizsgalo parlamenti bizottsag
jelenteseirol, valamint az ezekhez keszitett szakertoi
hatteranyagokrol van szo (a kerdessel, a tema sulya miatt, a
kozeljovoben kulon irasban foglalkozunk - elozeteskent lasd Piti
kis ugyek cimu keretes anyagunkat). A tarsadalombiztositas
kolosszalis vagyontomege korul olyan szovevenyes
penzugyi-gazdasagi-politikai erdek-osszefonodasok vannak, amelyek
felterkepezese - meggyozodesunk - az 1990 utani Koztarsasag
leglenyegere vilagithat ra. Minden, ami a tb urugyen tortenik,
csak innen ertelmezheto: az onkormanyzatisag egyebkent valoban
nemes, de a jelen korulmenyek kozott nyomaiban sem fellelheto
gyakorlata is.

Vitatkozni

A delegalas otletet az ellenzeki partok egysegesen elutasitjak. A
Fidesz, az MDF es a KDNP atmeneti idore felugyelobizottsagokat
javasol, ugy, ahogyan az 1993-ban megalakult onkormanyzatok elott
funkcionalt a tb. (Az MDNP elkepzelhetonek tartja a mai testuletek
mandatumanak meghosszabbitasat a valasztasokig. Ez utobbi megoldast
rajtuk kivul senki sem tamogatja, s ez raadasul tokeletesen
ellentmond a torvenynek is.)

Az SZDSZ allaspontja, mint 1992 ota nemegyszer, felemas tb-ugyben.
Eleinte elutasitottak a delegalas gondolatat, s valasztasok
megtartasat javasoltak, majd puhult a velemenyuk, ma azonban mar nem
ez a legnagyobb gondjuk. Elkepzelheto, hogy a kormany altal tamogatott
modosito javaslatok elfogadasa eseten nem szavazzak meg a torvenyt.
Lapunk ugy ertesult, hogy legutobb Kuncze Gabor jelezte, nem tudjak
elfogadni a legujabb javaslatokat (peldaul azt, hogy a
tb-onkormanyzatok jelenlegi 60-rol eredetileg 36-ra csokkenteni kivant
letszama idokozben 48-ra duzzadt), de erre Baja Ferenc (MSZP) csak
annyit mondott: a szocialista part valasztmanya ezt mar eldontotte.

A torvenyjavaslat mar hetek ota a parlament napirendjen szerepel. A
reszletes vitanak vege, mar csak bizottsagok nyujthatnak be
modosito inditvanyokat. A legnagyobb vita arra a reszre terelodott,
hogy kik delegaljak az onkormanyzatok kepviseloit. A kormany eredeti
javaslata szerint mindket tb-onkormanyzat 36 kepviselobol allna; az
Egeszsegbiztositasi Onkormanyzat felet a munkaadok, felet a
munkavallalok szervezetei, szovetsegei adnak az Erdekegyezteto
Tanacsban meglevo kepviseletuk aranyaban. Hasonlo lenne a helyzet a
nyugdijbiztositas eseteben is, de ott negy helyet kapnanak a
nyugdijasok kepviseloi is (vagyis 16-4-16 lenne az arany). Ez az
elgondolas alkotmanyossagi problemakat vet fol, mert az ET nem fedi
le a jarulekfizetok koret, valamint a Keresztenyszocialis
Szakszervezetek Orszagos Szovetsege peldaul nem delegalhatna, holott a
mostani, valasztott testuletben ott vannak a kepviseloi.

A vazolt javaslattol azota elmozdult a kormany: Lamperth Monika
szocialista kepviselono 48 foben szeretne rogziteni a kozgyules
letszamat. Az o javaslata szerint meg kellene egyezniuk a
szervezeteknek, hogy kinek hany helye lehet a testuletben, megegyezes
hianyaban a munkavallalok a legutobbi uzemitanacs-valasztasok
eredmenyenek aranyaban, a munkaadok pedig a befizetett tb-jarulek
alapjan delegalhatnanak. Legfobb ujdonsaga, hogy mindket testuletben
negy helyet kapnanak a helyi onkormanyzatok mint munkaadok.

A koalicion belul, mint arra mar utaltunk, nincs egyetertes e
kerdesben. Az SZDSZ eredetileg elvetette a delegalas intezmenyet,
mara azonban elfogadhatonak tartjak a kormany eredeti javaslatat. Nem
tudjak tamogatni viszont a Lamperth-fele kormanyhatszeles inditvanyt,
amely egyreszt jelentosen novelne a letszamot, masreszt
koordinalo-testulet neven a mai elnokseghez hasonlithato szervezetet
hozna letre az onkormanyzatokon belul. (Az eredeti javaslat szerint a
jovoben a kozgyules a jogait nem ruhazhatja at semmilyen testuletre.
E kitetelre az egeszsegbiztositoban kovetett gyakorlat miatt volt
szukseg: a jelenlegi elnokseg olyan kozgyulesi jogositvanyokkal
rendelkezett, ami szamos, legalabbis ketesnek nevezheto penzugyi
tranzakciora teremtett lehetoseget.) A szabad demokratak a 36 fos
testuleteket negyszer kilencre osztanak fel: 9-9 helyet kapnanak a
munkaadok, a munkavallalok, a helyi onkormanyzatok es a civil, nem
politikai szervezetek, koztuk a nyugdijasok. Ok lennenek azok, akik nem
a penz befizetoit, hanem az apoltakat, nyugdijasokat kepviselnek a
testuletekben. Ennek a javaslatnak azonban nincs sok eselye, mert az MSZP
nyilvan nem megy bele abba, hogy az eredeti 18, illetve a kiterjesztett 24
fo helyett a szakszervezetek csak nyolc helyet kapjanak (habar igy is
meglenne az MSZOSZ-tobbseg). Marad tehat a kerdes: lesz-e uj
torveny, meglesz-e a kello tobbsege az MSZP-nek a szavazaskor?

Ha nem, nagy valoszinuseggel ket megoldas lehetseges: vagy parlamenti
biztost, vagy kormanybiztost neveznek ki a tb felugyeletere ideiglenes
jelleggel. Ez sokak szerint igen hatekony lehetne; sokan tartanak attol -
teljes joggal -, hogy delegalas eseten joreszt a jelenlegi
osszetetelu onkormanyzat allna fel ujra. Marpedig az ASZ- es
parlamenti vizsgalobizottsag alapjan kijelentheto, hogy ez a garnitura
igencsak felreertette a feladatat.

Bundula Istvan

Gyorgy Bence

* Igy jottek *

Az allami koltsegvetestol fuggetlen tarsadalombiztositasi alapok
szuksegessege Europaban 1883 ota elfogadott teny, s az Europai Unio
ajanlasa ertelmeben ez ugyben nincs is valtozas. A
tarsadalombiztositas alapeszmeje az a meggyozodes, hogy lete a
szocialis biztonsag zaloga, kovetkezeskeppen a tarsadalmi beke
biztositeka. Magyarorszagon az 1891/XIV. torvenycikk rendelkezett a
kotelezo betegsegi biztositas bevezeteserol. Az 1907-es
munkasbiztositasi torveny onkormanyzatisagon alapulo rendszert
hozott letre. A ket haboru kozott haromszor fuggesztettek fol az
onkormanyzatok autonomiajat, vagy a belugyminiszter, vagy
kormanybiztos ala rendelve az alapokat, ezt manapsag talan nem art
felidezni.

A masodik vilaghaboru utanig - a "fordulat evekent" eufemizalt
nyilt sztalinista hatalomgyakorlas kezdeteig - a kozel fel
evszazados honi tb-gyakorlat egy tobb biztositasi szervezetbol allo
modellt hozott letre - igaz, csak a lakossag korulbelul felere
kiterjedoen, am nem volt monopolhelyzetben egyik biztosito sem (volt
vagy tucatnyi), igy egyik sem valhatott hatalmi centrumma, mint manapsag
az az egyetlenegy. A biztositok vagyona mai erteken ezermilliard Ft
korul lehetett (az egyes utan tizenketto darab nulla all), ezt 1949-ben
az allam atadta a szakszervezeteknek, idovel letrehozva a Szakszervezeti
Tarsadalombiztositasi Kozpontot (SZTK). A vagyon szakszervezeti kezbe
adasaval kezdodott tb-allamositas a 80-as evek elejere teljesedett
ki. Tb-ben utazni ekkor meg nyereseges: a demografiai mutatok kedvezok
(vagyis van boven jarulekfizeto), s a valsaggal kuszkodo
koltsegvetesnek (olajarrobbanas, gulyaskommunista joleti allam
stb.) jol jott a tb-bevetelbol szarmazo sok-sok milliard plusz.
Nemcsak koltsegvetesi lyukakat lehetett tomkodni, hanem a szocialista
tervgazdalkodas nagyberuhazasait is finanszirozni. Reszben a
biztositok egykori es a biztositottak akkori penzeibol epult
Dunaujvaros, Paks, s abbol tapsoltak el milliardokat a magyar
szinestelevizio-programra.

Az 1980-as evek elso feleben mar erzekelheto a demografiai mutatok
romlasa: nem csupan ez, de reszben ez is magyarazza azt a tenyt (mivel
a tb ekkor mar egyertelmuen deficites), hogy az akkori orszaggyules
hataroz egy tb-bizottsag felallitasarol, melynek elsorendu feladata
elokesziteni a tarsadalombiztositas levalasztasat az allami
koltsegvetesrol (s tavlati celkent elomozditani az
onkormanyzatisag visszaallitasat, persze a letezo szocializmus
keretei kozott).

Ebben az allapotban erte a tb-t a rendszervaltozas idoszaka. A
rendszervalto elit mindegyik oldala egyetertett a tarsadalombiztositas
atalakitasanak szuksegessegeben. A Nemeth-kormany veglegesen
elkulonitette a tb-t a koltsegvetestol, am ures kasszaval adta at
azt, noha a tb-nek - mindenekelott az akkortajt 44 szazalekra emelt
tb-jarulek kovetkezteben - ezt megelozoen 38 milliardos szufficitje
volt. Ezt azonban nem az azota sem letezo likviditasi tartalek
kepzesere forditottak (nehany szakerto ezt tartja a tb koruli mai
problemak egyik fo okanak), hanem az osszeg korulbelul egyharmadat
hosszu lejaratu lakaskotvenyekbe fektettek (egyesek szerint mindmaig
ez a tb legnagyobb uzlete), mig a fennmarado kozel 25 milliardbol a
Nemeth-kormany a folyo koltsegvetest szanalta, hogy a valasztasok
utan felallo elso demokratikus kormanynak nullszaldoval adhassa at a
budzset.

* Piti kis ugyek *

Az Allami Szamvevoszeknek (ASZ) a tb-koltsegvetesekrol,
tb-zarszamadasokrol keszitett jelentesei, valamint az 1995 vegen
felallo, az Orszagos Egeszsegbiztositasi Penztar (OEP) es az
Egeszsegbiztositasi Onkormanyzat (EbO) gazdalkodasat vizsgalo
parlamenti bizottsag szakertoi anyagai homalyos penzugyi tranzakciok
egesz sorat irjak le. Van itt minden: erthetetlenul magas
neverteken atvett vagyonreszek, egy ev alatt tizmilliardos
nagysagrendu vagyonvesztesek, korrupciogyanus, illetve elso latasra
is gatlastalannak tuno vagyonkonverziok; ezekrol bovebben a
kozeljovoben. Egyelore erjuk be kis dolgokkal: ezek is millios
(olykor szazmillios) tetelek, am minden relativ. A tb kolosszalis
vagyontomegehez kepest szaz-egynehany millio "csupan par ezrelek".
Nem veletlen, hogy amikor az egyik vizsgalobizottsagi ulesen nehany
konkret - es gyanus - tizmillios ugyletre kerdeztek ra, Simsa
Peter, az egeszsegbiztosito alelnoke e megjegyzessel zarta le a maga
reszerol a dolgot.

Az egy evig tarto parlamenti vizsgalat minden teruleten
torvenytelensegek sorat tarta fel (Sandor Laszlo, az
egeszsegbiztositasi onkormanyzat egykori, az MSZOSZ jelenlegi elnoke
mindezt "rugalmas torvenyalkalmazasnak" nevezte). Pedig a bizottsagnak
nem volt konnyu dolga: a konkret vizsgalatok teljes koruseget
erosen hatraltatta a kulonfele dokumentumok beszerzesenek a
nehezsege. A vizsgalat megallapitotta, hogy a tb altal kotott
szerzodesek egy resze "mind torvenyessegi, mind celszerusegi
szempontbol ketseges".

A jelentes szamos olyan finanszirozasi szerzodest emlit, amikor az
OEP nem letezo szolgaltatasokra adott eloleget, mivel az illeto
vallalkozok a targyi felteteleket az elore felvett finanszirozasi
penzekbol kivantak megteremteni. Visszatero megallapitas, hogy a
megbizott szemelyek kivalasztasanal "velhetoleg a szemelyes
ismeretseg dominalt, egyes onkormanyzati tagok igen nagy gyakorisaggal
jutottak megbizasi szerzodesekhez"; jo nehany megrendelt
tanulmanybol vegul "semmi sem valosult meg". Tanulmany kategoriaban
nehany kulfoldi tetel kivaltkepp figyelemremelto: egy ir
szakerto peldaul a TAJ-szam tervenek attekinthetosegerol 7500 ir
fontert osztotta meg nezeteit az EoB-vel; egy nemet szakerto pedig
ket dolgozattal is segitette a magyar tarsadalombiztositas
tevekenyseget: "A tarsadalombiztositasi kartya jelenlegi es
jovobeni funkcioi a magyar egeszsegbiztositasban" 68 160 markat
kostalt, mig masik kartyaugyi fejtegetese, a "Beszamolo a jelenlegi
helyzetrol es a gyenge pontok elemzese" cimu opus kerek 100 000 USD-t.

A magan-betegszallitokkal kotott szerzodesek elott nem voltak
celellenorzesek; a szerzodesek jelentos hanyada elemi formai
kovetelmenyeknek sem felel meg, s peldaul nem tartalmaz olyan
referenciakat, engedelyeket, amiket pedig a tb belso eloirasai szerint
is tartalmaznia kellene. A bizottsagi jelentes leszogezi: a
betegszallitoknak kifizetett kozel 300 millio Ft mogott nincs valos
teljesitmeny.

Egy pelda a sok kozul: a Szamaritanusok Buda Kornyeki
Mentoegyesulete (SZBKM) sajat bevallasa szerint rendelkezett
tisztiorvosi engedelyezo okirattal. Szakmai vagy gazdasagi tervet nem
mutatott be az EoB-nek, az elnokseg "befogado nyilatkozata" (ami
alapjan a tb kotelezettseget vallal az SZBKM-szolgaltatasok
kifizetesere) nem fellelheto. Illes Bela, az OEP egeszsegugyi
foigazgato-helyettese azonban ennek ellenere kiutalt 1 250 000 Ft
mukodesi eloleget a szamaritanusoknak. Az ugylet az Orszagos
Mentoszolgalaton (OMSZ) keresztul bonyolodott. Meg ugyanezen a napon -
talan ugyanabban az oraban is - az SZBKM levelpapirjan, Illes Bela
elnok alairassal, az OEP egeszsegugyi helyettesenek, dr. Illes
Belanak - aki az SZKBM-elnok Illes Bela edesapja - a faxszamarol
feljegyzes ment az OMSZ-hez, hogy vallalja el az atutalas
tovabbitasat.

A szamaritanusok ezek utan nem ismertek lehetetlent. Az FDT 179
rendszamu kocsijuk peldaul 2400 km-t teljesitett egy nap alatt ugy,
hogy "Miskolcon vegrehajt egy szallitasi csoportot 516 es egy masik
szallitasi csoportot 972 km-rel", plusz csinal meg ket dunantuli
fuvart is. 1996 juniusaban Pinter Sandor akkori ORFK-vezeto
dokumentumokat ker a parlamenti vizsgalobizottsagtol, mert nyomoznak a
Pannon Betegszallito Kft. es az SZBKM ellen; menetlevelhamisitasok,
ilyenek. Ekkor derul ki az is, hogy a SZBKM csak junius vegen nyujtotta
be kerelmet a tisztiorvosi engedelyhez, vagyis 1995. januar 1. ota egy
kivetellel valamennyi auto finanszirozasa torvenyellenes volt.

1996. junius 24-en az EbO kozgyulese egeszsegi allapotara
tekintettel zart ulesen felmentette Illes Bela foigazgato-helyettest.
Illes nem fegyelmivel tavozott; mint Simsa Peter a sajtonak elmondta,
megillette ot a vegkielegites.

A legismertebb - es az egyik legszovevenyesebb - ugy a CM-klinikake. A
manapsag is meglepo fordulatokat tartogato botrany elozmenye
hasonlatos az elobbihez, csak a tetel nagyobb: ezuttal az OEP 150 millio
Ft mukodesi eloleget utalt at a mukodeset soha meg nem kezdo
vallalkozas szamlajara. Az ASZ hivatalbol feljelentette az akkori
vezerkart; a szamvevoszeki jelentes egyebkent a sajtohoz is
eljutott, igen nagy botranyt kavarva. Nem art felidezni: Bokros utolso
pillanatai ezek, Horn Gyulanak igen elege volt akkoriban az eletbol. A
Narancs ugy tudja, a miniszterelnok ultimatumot intezett Sandor
Laszlohoz: vagy visszaszerzi a penzt es utana lemond az
EbO-elnoksegrol, vagy neki annyi. Sandor, mint tudjuk, az elobbit
valasztotta. Itt tunik fol egy azota szinten hiresse valt tarsulat,
a Hi-Car Kft., amely a CM-klinikak megvasarlasa utan visszafizette az
OEP-eloleget. Csakhogy: a kft elotte 250 millio Ft-os szerzodest
kotott a tb-vel (a hirhedt Overre, az Orszagos Venyellenorzesi
Rendszerre), majd pedig egy 118 millio Ft-nyi karbantartasi szerzodest
ugyanerre. Szakertok szerint a ket szerzodes egyuttes osszege
nagyjabol megegyezik azzal a penzmennyiseggel, amit a Hi-Car a
CM-klinikakert fizetett. Raadasul a masodik szerzodeskotes datuma
egybeesik azzal a nappal, amikor a Hi-Car visszafizette a CM-klinikak
elolegtartozasat az OEP-nek. (Az ugyben rendorsegi vizsgalat folyik.)

Az AA-MED Kft. "befogadasa" korul is suru a homaly: a bizottsag ezt
eloszlatando kimutatast kert az OEP Egeszsegugyi Finanszirozasi
Foosztalyatol. A foosztaly allasfoglalasa szerint az AA-MED-del
kapcsolatban 455 millio Ft teves penzforgalmi felvezetes tortent,
istenem, van ilyen. (Egy 3 381 000 Ft-nyi elolegkiutalas peldaul a
targyevi OEP-kimutatasban nem is szerepel.) Ezen a ponton az egyebkent
peldamutato munkat vegzo parlamenti bizottsag is megpadlozott:
vegso konkluziojuk az, hogy "atfogobb szamszaki vizsgalat adhatna
csak valaszt arra, hogy mekkora osszegek milyen mechanizmussal es milyen
bizonylatolassal" voltakeppen honnan hova is tartanak.

Az ugynevezett kockazatkezeloi kuratoriumok - a betegsegmegelozessel
kapcsolatos programokrol van szo - palyazatelbiralasai hasonlo
anomaliakat mutatnak: "a kuratoriumok vezeteseben az elnoksegi tagok
jatsszak a kulcsszerepet. A kuratorium tagjai egymas erdekkoreit
tiszteletben tartva dontottek a palyazatrol", igy az e tetelben
szereplo szazmilliok hamarosan egyfajta "szivessegbankka" valtak.

Amikor azt allitjuk, hogy negy-ot lapszamot tele lehetne irni hasonlo
esetekkel, nem toditunk (egyik kedvencunk az a tranzakcio, amelynek
soran egy biokerteszet az adofizetok penzen jutott loszarhoz kozel
masfel millioert). Aligha csodalkozhatunk Selmeczi kepviselonon
(Fidesz), aki a bizottsag utolso munkanapjan, 1996. december 12-en arra
a felvetesre, hogy akkor mit is kellene a jelenlegi onkormanyzatokkal
kezdeni, igy valaszolt: "Felszantani, sot vetni."

* Enyhito korulmenyek *

Bokros Lajos penzugyminisztersege ota minden reformer elso szamu
ellensege a tb. Van is okuk ra: az allami koltsegvetes kiszamithato
tervezeset evrol evre lehetetlenne tevo tarsadalombiztositasi
deficit onmagaban is indokolja ezt, am ennel is jobban az ezt
latszolag tudomasul sem vevo tb-elit magatartasa. Nincs az az
elmarasztalo allami szamvevoszeki jelentes, nincs az a
penzugyminiszteri ervrendszer, ami racionalisabb gazdalkodasra
kesztette volna a tarsadalombiztositasi alapokat. Csodalkozni valo
sincs tehat azon, hogy manapsag sokan hajlamosak elfeledkezni azokrol a
korulmenyekrol, amelyek akkor is majdhogynem lehetetlenne tennek az
onallo tb nyereseges mukodeset, ha szakszervezeti kaderek es
felettebb gyanus legitimitasu munkaadok helyett megannyi profi
szakember ulne az onkormanyzatokban.

Az 1990 elott a jarulekfizetok 90 szazalekat foglalkoztato
nagyuzemek es termeloszovetkezetek joreszt megszuntek, szamos
egyseg mukodese bizonytalanna valt. Az addig biztos fizeto allami
szektor ugyanugy bizonytalansagi tenyezo lett a tb beveteli oldalan,
mint a kialakulo maganszektor. A rendszervaltozast koveto gyokeres
tarsadalmi valtozasokat a jogalkotas e teren keptelen volt kovetni. A
legendas eloszto rendszerek reformjanak elmaradasa kovetkezteben a
tarsadalombiztositasban eleddig visszafordithatatlan folyamat indult
meg: az egyre csokkeno merteku jarulekfizetes ellenere a
szolgaltatasok meg mindig szeles koruek, vagyis a hiany novekedese
allandosult.

A tarsadalombiztositasok 1993-as tarsadalmasitasa korai volt: az
eredendoen rossz struktura valtozatlanul hagyasa lenyegeben egy ciklus
alatt taccsvonalra tette az onkormanyzatokat. Az mas kerdes, hogy
1993-ban, az akkori politikai kozegben - noha az MDF-kormany tett nehany
tetova kiserletet erre - nem lehetett nem felallitani a
tb-onkormanyzatokat. (A Fidesz volt az egyetlen part, amely felul tudott
emelkedni aktualpolitikai szempontokon: egyedulikent mertek nyilvanosan
is vallalni azt, hogy a szakszervezeti ihletettsegu tb-onkormanyzatok
lete a kozeljovo legnagyobb problemaja lehet.)

A kovetkezetesen soha vegig nem gondolt jogi kornyezet is akadalya a
hatekony mukodesnek, vedekeznek a tb-onkormanyzatok, es ez teny.
Am a dolog masik oldala az, hogy vajmi keveset tettek a zavaros helyzet
felszamolasaert, peldaul mindmaig nem hoztak letre kotelezoen
eloirt szabalyozo mechanizmusokat. Indokoltnak tunik az a velemeny,
hogy a zavaros jogi helyzet - eppen a tobbfele ertelmezesi lehetoseg
okan - nagyon is megfelelo a jelenlegi tb-iranyitasnak.