Magyar Narancs, IX. evf. 43. szam, 1997. oktober 23. 

Szuret 

-interju- 
***"Elszaladhat a gazdasag" (Kupa Mihaly expenzugyminiszter)*** 

-egy het- 
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek 

-nagyitas- 
Vita a referendumrol: Nepzavaras 

POLITIKA 

-magyar globusz- 
***Csatlakozas elott: Honvedsegi varo*** 

-vilagfalu- 
Atvilagitas Romaniaban: Aktak es buntenyek 
Osztrak nepszavazas: Haider es az euro 

ELET + MOD 

-guide- 
***Csulok es meselunk*** 

-vilaguide- 
Rodosz: A torok-viking hatar 

KULTURA 

-kritika- 
Az apronep opiuma: Johnny es Dexter (Cartoon Network) 

-kozelkep- 
Tan-targy: Magyism 

-nagylatoszog- 
Az ateista vallasalapito (100 eve szuletett Georges Bataille) 
Szinhaz: Fura (La Fura dels Baus: Manes) 

-visszhang- 
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA 

-egotrip- 
Jaksity Gyorgy: Tozsde 
Babarczy Eszter: Setalo filozofia (A pecking order) 
Seres Laszlo: Dekoder 

-publicisztika- 
***Kis Janos: Javaslat ujragondolasra*** 

-a szerk.- 
Clinton, a vendeg Alkotmanybirosagon kivuli helyzet 

-olvasoi levelek-

Kupa Mihaly expenzugyminiszter 

Valasztasi koltsegvetes keszul a parlamentben, igy
elkepzelheto, hogy egy-ket ev mulva ujabb megszoritasokra lesz
szukseg - allitja interjunkban az elmult heten parlament ele
kerult tervezetrol az az ember, akinek tudnia kell: Kupa Mihaly. Az
Antall-kormany penzugyminisztere szerint a Horn-kormany regi
reflexek szerint mukodik, es valojaban a szovetkezeteket akarja
helyzetbe hozni a foldtorveny modositasaval. A politikai
comebackre keszulo Kupa Mihaly a nemzeti toke megteremteset es
az EU-csatlakozasra valo felkeszulest surgeti. 

Magyar Narancs: Sokan azt mondjak, a kabinet valasztasi
koltsegvetest keszitett 1998-ra. Jovore mint
kepviselojeloltet valoszinuleg sokan kerik meg arra, hogy
ertekelje a kormany gazdasagpolitikajat. Mit fog mondani? 

Kupa Mihaly: Akkor lehetek jelolt, ha felkernek. Remelem, hogy ez
megtortenik. Ami a kerdes lenyeget erinti: a jelek valoban azt
mutatjak, hogy a jovo evi koltsegvetes valasztasi lesz. A
kormany ugyanis tobb teruleten probal jo pontokat szerezni a
lakossagnal. De valasztasi koltsegvetes abbol a szempontbol
is, hogy no a budzse hianya. Szerintem azonban ezzel nem sikerul a
nagy tomegeket megfogni. Az emberek hosszabb tavon gondolkoznak, es
nem hisznek abban, hogy a rosszabb harom ev utan minden jora fordul
egy ev alatt. 

MN: A kormanyzat viszont azt allitja, hogy a beindulo novekedes,
a csokkeno inflacio, a stabilabb penzugyi helyzet miatt most van
penz koltekezni. 

KM: Ha csupan a huzatot nezzuk, akkor valoban igy van. A GDP
novekedik, nagy penzugyiegyensuly-gondok nincsenek - bar a belso
allamadossag meg mindig tetemes. Ha viszont azt szemleljuk, hogy
e mogott milyen a vallalkozasi szerkezet, hogyan retegzodik a
tarsadalom, akkor a kep nem tul pozitiv. Az elmult harom evben
amit lehetett, eladtunk kulfoldre. A biztositok, a bankok - a
piacgazdasag verkeringeset biztosito szektorok - tulnyomo
resze, az ipar, az elelmiszeripar, a kereskedelem jelentos hanyada
kulfoldi kezben van. Ezt nem nacionalizmusbol mondom. Ezek a
tarsasagok biztonsagot jelentenek, hiszen nagyobb piaccal
rendelkeznek, mint amilyennel egy magyar vallalkozo birhat. A
kerdes azonban az, hogy nem latom, milyen magyar erdekeket
szolgalt ez, mit csinalhatnak a hazai vallalkozok. A legnagyobb
negyven magyarorszagi vallalkozas kozott, az allami tulajdonu,
meglehetos allami monopoliumokkal rendelkezo vallalatokon, a
Molon, a MAV-on kivul csak egyetlen hazai talalhato meg, a
Sepsiker. Ezert mondom en azt, hogy ennek a fejlodesnek a belso
tartalma nem tul megnyugtato. 

MN: Meg penzugyminiszterkent mondta azt, hogy akar egy forintert,
de el kell adni az allami tulajdont. 

KM: De nem azt mondtam, hogy mindent kulfoldre kell eladni.
Magyarorszagon tobb szaz milliard forintot takarit meg a
lakossag, es a becslesek szerint ennel is tobbet vittek a
polgarok kulfoldre. Van es volt tehat magyar toke, es nem
hiszem, hogy az ezzel nem szamolo volt a privatizacio egyetlen
udvos utja. Szerintem igenis fontos a gazdasagi novekedes
tartalmat nezni - es meg nem beszeltem a harom reszre szakadt
orszag, illetve a szegenyseg problemajarol. Termeszetesen
tulzas azt mondani, hogy a jol elo tiz szazalek mellett az
emberek kilencven szazaleka szegenysegben el. De gazdasagi
szempontbol is problemat jelentenek az oriasi tarsadalmi
kulonbsegek. A jol fejlodo kis orszagokban, Hollandiaban,
Daniaban, Ausztriaban eros nemzeti toke jott letre - ez pedig
egyelore hianyzik Magyarorszagrol. 

MN: Nincs abban ellentmondas, hogy a koltsegvetes koltekezeset
emliti, mikozben a kozeposztaly megteremteseert aggodik? 

KM: Nincs ebben semmi ellentmondas, ha megnezzuk, kinek osztogat a
kormany. A nyugdijakat emelik, a pedagogusoknak, a
kozalkalmazottaknak adnak, az infrastrukturalis beruhazasok
valamelyest emelkednek, de nem az eredetileg tervezett mertekben. Ha
mar a koltsegvetest hozta szoba, hadd modjam el: nagyon szeretnek
egy tanulmanyt latni arrol, hogy a Magyarorszagon megtelepedett
kulfoldi vallalatok hogyan adoznak, mikent utaljak at a
nyereseget orszagrol orszagra. Az ugyanis rendkivul jol hangzik,
hogy evente 2,5 milliard dollarnyi toke jon be Magyarorszagra, de
a kerdes az, hogy ennek hozamaibol ki hogyan reszesedik. 

MN: A nemzeti elkotelezettseg ezek szerint megmaradt. 

KM: Ez egy lassan es nehezkesen atalakulo orszag. A tarsadalom
strukturaja nem tulzottan jo. Eloregedett, beteg tarsadalomrol
beszelunk, eros kozepreteg nelkul. Hiaba van Magyarorszagon
egymillio vallalkozas, ezek zome kis csaladi ceg. A kozepreteg
penzugyi ereje kellene ahhoz, hogy a gazdasag jol mukodjon, de
nem vagyok benne biztos, hogy a jelenlegi kormany politikaja e
retegnek a megerosodeset szolgalja. Ez lesz a kovetkezo
kormany egyik legnagyobb problemaja, akarmilyen osszetetelu is
lesz. 

MN: Ez a kozepreteg az, amely nem erzi igazan azt, hogy gazdasagi
novekedes van. 

KM: A statisztikusok, a szociologusok azt mondjak, hogy egy tartos,
ket-harom even keresztuli 3-4 szazalekos fogyasztasbovules -
es szeretnem hangsulyozni: nem GDP-emelkedes - az, amit az emberek
egyaltalan megereznek. A jelenlegi masfel, ketszazalekos
bovulest, ugy, hogy elotte rendkivul nagy volt a visszaeses,
nehezen erzekelik. Raadasul ha azt latjak, hogy minden
negyedevben emelik az energiaarakat, akkor van egy olyan erzesuk,
hogy az arak folyamatosan novekednek. Ma a gazdasagi bovulest az
emberek egyaltalan nem erzik. Sokszor kerdezik azt tolem, mondjam
meg, hogy tenyleg novekedes van-e, mert ok eszre nem veszik. Most
a beruhazasok bovulnek, a fogyasztas pedig kevesbe no -
jovore talan jobban fog. Ez a fogyasztasbovules azonban meg
mindig az erzekelhetosegi kuszob alatt van. Az emberek nem
fogjak ezt pozitiv jelkent erzekelni, tudjak, hogy valasztas
jon, es emlekeznek az elozore, amikor a kormany osztogatasat
kemeny megszoritasok kovettek. 

MN: Kovetheti most is? 

KM: A GKI ovatosan ugyan, de mar jelezte, hogy ket ev mulva kisebb
megszoritasokra szukseg lehet a jovo evi koltsegvetes
nyoman. Elszaladhat a gazdasag, a fogyasztas a kelletenel jobban
nohet, emiatt nemileg felborulhat a kulkereskedelmi merleg.
Raadasul a magyar koltsegvetesek jellemzoje a jovo evi
budzseben is megmaradt: az elhalasztott kiadasok nagy szama. Az
egeszsegugyi, a vedelmi szektor bereinek rendezese es meg
szamtalan egyeb szukseges kiadas folyamatos nyomast jelent, s
ezeket a problemakat a kormanyok nem oldjak meg. Ezektol
fuggetlenul azt mondom, hogy a folyamatok moge kell nezni. 

MN: Mit tart eredmenynek? 

KM: Pozitiv dolog, hogy a gazdasagra gyakorolt kozvetlen allami
nyomas merseklodott. A piaci szereplok a piachoz fognak
alkalmazkodni. Az is kedvezo, hogy ennyi vallalkozo van - meg akkor
is, ha ezek jo resze kenyszerbol lett vallalkozo. A legnagyobb
eredmenynek azonban azt tartom, hogy az autonom polgari tarsadalom
kialakulasanak feltetelei megvannak. Ha ezt a tarsadalmat fel
tudjuk epiteni, ha a vallalkozokat helyzetbe tudjuk hozni, akkor
fejlodhetunk. Hogy ez mennyire lesz fenntarthato, az kerdes.
Valoszinuleg igazan akkor lesznek jo eselyeink, ha belepunk az
Europai Unioba. Az oriasi piacot jelentene - persze nem a
munkaeropiacon. A munkaero szabad aramlasat mar korlatozni
kivanjak az osztrakok, igy az orszagon belul kell munkaalkalmat
letesitenunk. Ezt pedig csak a hazai kis- es kozepvallalkozok
teremthetik meg, a korszeru gyarak ugyanis nem hoznak nagy
foglalkoztatottsagot. Elegedett vagyok azzal, hogy valami mozog: a
tojas heja mar megvan, csak meg nem tudni, hogy a kacsa milyen
lesz, bena vagy nem. 

MN: Ez nem az a Kupa-program, amely penzugyi stabilizaciot
hirdetett. 

KM: Igazsag szerint mindenki annak a programnak a menten maszkal,
csak van, aki durvan, van, aki turelmesebben csinalja. Medgyessy
Peter most szolidabb eszkozokkel dolgozhat, de az is igaz, hogy a
stabilizacio kifarasztotta a lakossagot. Anyagi erejeben
mindenkeppen, mert amit fel tudtak halmozni, azt a stabilizacio, az
inflacio, a leertekeles gyorsan le is morzsolta. Ismet meg kell
teremteni a polgarosodashoz szukseges toket. Ez kemeny diot
jelent ennek a tarsadalomnak. 

MN: Azt hogy erti, hogy mindenki a Kupa-program menten indul el? 

KM: Nagyon sok valasztasa ennek az orszagnak nem volt, es meg most
sincs. Az orszagot stabil helyzetbe kellett hozni, a piacgazdasagot
kiepiteni, es ekozben nem szabadott a tarsadalmat agyonverni. Ezek
kozul a tarsadalom agyonverese sikerult. Most ezt kellene helyre
hozni, es itt az allamnak nagyon sok feladata van. Az
EU-harmonizacio nem szlogen, a piaci verseny, a minosegbiztositas
rendszerenek europai szinvonalu szabalyozasa, a megfelelo
intezmenyrendszer kiepitese jelentos feladat. Az
EU-csatlakozasig mukodo strukturakat kell letrehozni. Szukseg
lenne arra is, hogy a Kelet-Nyugat kozotti kulonbsegeket, a
tarsadalmi reseket felszamoljak. Egy szocialpolitikai
ujraeloszto rendszer kellene. 

MN: Visszaterve a Kupa-programra: nem irigykedik Bokros Lajosra vagy
Medgyessy Peterre, hogy vegig tudtak vinni a stabilizaciot? 

KM: Dehogy, eszembe se jut. 

MN: Nekik megvolt a politikai erejuk ahhoz, hogy vegigvigyek. 

KM: Akkor a kormanynak mar nem volt sok valasztasa. A valasztasok
utan kozel egy evig nem tortent semmi, ha tovabb hagyjak lefele
csuszni az orszagot, az osszeomlassal fenyeget. A
miniszterelnoknek szinte latatlanban kellett alairni a csomagot,
nem volt mas valasztas. 

MN: Csak ilyenkor lehetett ezt megcsinalni? 

KM: Ez egy hulye magyar szokas: csak akkor csinalunk valamit, amikor
mar elkerulhetetlen. Errol le kellene szokni. Egy piacgazdasag, egy
polgari tarsadalom vagy az unio legalabb ot-hat ev elorelatast
igenyel az emberektol. Pragmatikus gondolkodast kell megtanulni, es
nem kell megvarni, amig a hid osszeomlik alattunk. Remelem, hogy
erre mar nem kerul sor, de ehhez szukseg van a reformokra. Az
emberek sokat varnak az allamtol, es csak lassan jonnek ra, hogy
elore kell tervezniuk, gondoskodniuk kell onmagukrol. Annak
orulok, hogy kezd belepni egy olyan generacio, amelynek nincsenek
meg az elozo rendszerbol athozott rossz beidegzodesei. 

MN: Akkor most optimista vagy pesszimista a jovot illetoen? 

KM: Realista vagyok. Az jo dolog, ha megindul a mozgas a
gazdasagban, de majd meglatjuk, mi lesz a valasztasok utan. Amikor
osszeul a parlament, megnezik, hogyan allnak - meglatjuk, mi lesz.
Szerintem kozepre tolodik el a politika. Ez egy baloldali kormany -
az csak mese, hogy kozepbal -, es ezt egy kicsit kozepre huzzak
el. 

MN: Miert mondja, hogy a kormany teljesen baloldali? A
gazdasagpolitikaja nem az. 

KM: Persze hogy nem. A kormany gazdasagpolitikaja abszolut
jobboldali. Az iranyitasi rendszereben es a mentalitasaban
baloldali. Nagyon szeretnek kezben tartani mindent, kevesse
demokratikusak. 

MN: Az elozo kormany mas volt? 

KM: Ugy gondolom, igen. Csak egy pelda: a kulugyi bizottsag
vezetoje akkor Horn Gyula volt, ma a koalicio adja az elnokot.
Akkor a szamvevoszeknek volt elnoke, az Alkotmanybirosagnak
birai. Persze ott is voltak olyan erok, amelyek nem kedveltek a
demokraciat. De Antall Jozsef ezt ellensulyozni tudta. Tobb
dologban terunk vissza oda, ahol 1990-ben elkezdtuk. Nem a
gazdasagban, itt mar nehezen lehet az allami befolyast a regi
szintre novelni. A reflexek a regiek. Ez megmutatkozik a
foldkerdes mostani kezeleseben is. A parlamenti demokraciaban
tiszteletben kell tartani a kisebbseg erdekeit is, es nem szabad
visszaelni a szavazati tobbseggel. 

MN: On szerint tehat magyar kezben kell tartani a foldet? 

KM: Senki nem agal az ellen, hogy Magyarorszag ezt akarja az unios
csatlakozasig. Rendezetlenek a birtokviszonyok, nincs rendezett
berleti viszony - ezeket a kerdeseket meg kell oldani a
csatlakozasig. A vita nem ezen folyik. A szovetkezeti lobbi
megerositeserol van szo, pedig a szovetkezetek tagjaikon
keresztul is vasarolhatnanak foldet. 

MN: Mostanaban a Zempleni Telepulesszovetseg elnokekent
szerepel a legtobbet. Elegge elmaradott regiot valasztott. 

KM: Termekeit tekintve nem annyira elmaradott. A szolo, a bor
vilagszinvonalu - ezt mindenki tudja. De Szerencs mellett van
Europa egyik legkorszerubb szarvasmarhatelepe. Persze az
infrastruktura elmaradott, rendkivul sok a kistelepules. Nem volt
ez annyira valasztas. Ugy alakult, hogy 1991-ben ott lettem
kepviselo. Het evet eltoltottem ott, es egesz jol egyutt
muzsikalunk. 

MN: Tobbek kozt a kisvallalkozoi lobbit kepviseli. 

KM: Nem nagy sikerrel. A Kisosz tiszteletbeli elnoke vagyok, de be
kell valljam, igazan jelentos valtozast nem tudtunk elerni.
Nalunk nem igazan mukodik meg a kisvallalkozok tamogatasa.
Szukseg lenne egy olyan rendszerre, amellyel Eszak-Olaszorszagban
talalkoztam, ahol a kamarak jotallnak a vallalkozokert, akik
igy minden tovabbi nelkul kolcsonhoz juthatnak. 

MN: On sok egyeb mellett a Karpatok-Adria Alapitvany elnoke, a
Kereskedelmi es Hitelbank felugyelo bizottsaganak elnoke, a
Magyar Piac Szovetseg elnoke. Azert gyujti a funkciokat, mert
visszavagyik a politikaba? 

KM: Nem gyujtom, kapom oket. Rengeteg olyan tiszteletbeli funkcio
van, amely kulonosebb erofeszitest nem igenyel, a hitelemet nem
rontja. Van olyan funkcio, amelyet vissza kell utasitanom, mert nem
tudom csinalni, nem tudok penzt szerezni. A legtobb helyen az a
gond, hogy nincs penz, legyen szo kulturarol, muveszetrol,
telepulesfejlesztesrol. 

MN: Szeretne meg egyszer penzugyminiszter lenni? 

KM: Majd meglatjuk. 

Varkonyi Ivan

***Carra*** Carlo Carra (1881-1966), az olasz futurista es metafizikus
festeszet egyik legismertebb kepviselojenek rajzaibol es
nyomataibol lathato kiallitas a Magyarorszagi Olasz Intezet
szervezeseben oktober 26-ig a Dorottya Galeriaban. 

***Chilei Filmszakadas*** Abel Ferrara The Blackout (Filmszakadas)
cimu filmjet, melyet nemreg a Titanic Fesztivalon Budapesten
vetitettek, levettek a santiagoi Plaza Vespucio filmfesztival
musorarol. Hogy pontosan miert, arra ketfele magyarazat is
adodott: a Porvenir de Chile (Chile jovoje) nevu katolikus csoport
- juniusban ez akadalyozta meg Martin Scorsese Jezus Krisztus
utolso megkisertese cimu muvenek bemutatasat - tiltakozott az
amerikai filmben lathato leszbikus szexjelenetek miatt, a fesztival
illetekesei szerint viszont a forgalmazo egyszeruen nem kuldte el
idoben Chilebe a kopiat, ezert meg a szokasos cenzori
vetitesre sem kerult sor. 

***Jon a Prodigy*** Oktober 30-an a Budapest Sportcsarnokban lep
fel a Prodigy, jelentettek be a Multimedia Concerts
sajtotajekoztatojan, ahol a konkret informaciokkal minimum
azonos hangsullyal hangoztattak, hogy - a Pepsi Szigetre
meghirdetett, majd elmaradt Prodigy-koncerttel szemben - ez tenyleg
meg lesz tartva, nem lehet lemondani, "tizszeres ponalet"
kotottek ki, sot: ha az elovetel alapjan ugy adodik, szo lehet
egy masodik koncertrol is, mondta a Narancs kerdesere a
sajtotajekoztatot tarto Lakos Gyorgy. A jegyek ara 2700 es 4000
Ft kozott lesz, a dragabbak szolnak az allohelyekre - ha nem
tamogatna az esemenyt a Ballantines, allitolag 7-8000 Ft-ot
lettek volna kenytelenek elkerni. A Prodigy elott DJ Budai mutatja
be Techno-House Classics '93-96 cimu uj albumat. Egyuttal
beharangoztak a Multimedia tobbi oszi koncertjet is: Al Di Meola
(PeCsa, okt. 24.), Megadeth (PeCsa, okt. 27.), Clawfinger (PeCsa, nov.
25.), Whitesnake (BS, nov. 30.). 

***McCartney, a klasszikus*** Megjeleneset kovetoen azonnal az
amerikai klasszikus lemezek listajanak elere ugrott Paul McCartney
Standing Stone cimu nagyzenekari muve. A Beatles egykori
basszusgitarosa egyebkent a 60-as eveket idezo tumultus
kozepette dedikalta uj lemezeit Londonban, a HMV egyik restauralt
lemezboltjaban - ugyanott, ahol 35 evvel ezelott Brian Epstein, a
Beatles menedzsere atadta a zenekar demoszalagjat George Martin
producernek. 

***Ket korkep*** "Azt hallottam, Budapesten / Megnyilott mar a
pokol / Vigyazzon kend, napam asszony / Nemsokara meglakol" -
enekelte Dobo Katica Mezei Gyula es zenekara kisereteben
Gardonyi Geza es Danko Pista Pokol-notajat az Irok Boltjaban,
ahol Rez Pal, a Holmi foszerkesztoje mutatta be Kovacs Akos
etnografus Ket korkep cimu kotetet. A Sik Kiado
gondozasaban megjelent konyv a Feszty-, illetve a Pokol-korkeprol
szolo tanulmanyt tartalmazza, rengeteg korabeli dokumentummal es
illusztracioval. Tortenelmi panoptikumainkrol vegzett
kutatasainak eredmenyet A magyar panteon cimmel a Mozgo Vilag
oktoberi szamaban publikalta Kovacs Akos. 

***Frankfurt '97*** Oktober 20-an zarult a 49. Frankfurti
Konyvvasar: tobb mint 107 orszagbol kozel 9600 ceg allitott
ki korulbelul 330 ezer kiadvanyt, a latogatok szama
gyakorlatilag ugyanennyi. Az egykori szovjet tomb orszagaibol
erkezett kiallitok szama 30 szazalekkal nott a tavalyihoz
kepest - koztuk talalhato tobb mint 40 magyar is. 

Yasar Kemal kapta a nemet konyvkereskedok idei bekedijat: a
torok iro tobbszor is ult bortonben, mert kritizalta hazaja
kormanyzatanak diktatorikus intezkedeseit. 

A nemet nyelvu kiadok szamara a vasar apropojabol felszinre
kerult legizgalmasabb kerdes, tudjak-e tartani a nemet nyelvu
orszagok azt a torvenyt, amely nem teszi lehetove uj konyvek
arengedmenyes arusitasat, kiveteles helyzetben maradhatnak-e a
konyvek, vagy be kell sorolniuk az osszes tobbi termek koze. A
szabalyozast jelenleg vizsgalja az Europai Bizottsag. 

Frankfurtban elso izben osztottak ki a Noi Irok Oscar-dijait:
huszonharom szerzo kapta meg, akik az indoklas szerint az utobbi 25
evben "megvaltoztattak a vilagot". Az elkovetkezo idokben
evente mar csak egy nyertest hirdetnek. 

Az egesz vasar legsikeresebb szerzoje alighanem Robert Mawson: a 41
eves angol expilota es reklamszovegiro The Lazarus Child (A
gyermek Lazar) cimu regenyeben egy hazaspar elkeseredetten
probalja gyermeket visszahozni a komabol. A szerzo ott helyben
vagy ketmillio fontnyi szerzodest kotott kulonbozo orszagok
kiadoival. A filmjogokrol meg targyalnak. 

***Dij, dij, dij*** The God of Small Things (Apro dolgok istene)
cimu regenyevel Arundhati Roy nyerte a legrangosabb brit irodalmi
elismeresnek szamito 1997-es Booker-dijat es a vele jaro 20
ezer fontot. Az irono elso regenye egy csaladi tragedian
keresztul vezet el az 1960-as evek vegenek tarsadalmi, politikai
viszonyai koze, az indiai Kerala allamba. 

Forgacs Peter Az orveny cimu filmje - a Privat Magyarorszag
sorozat tizedik darabja - nyerte Berlinben a Prix Europa fesztival
dokumentumfilm kategoriajanak nagydijat. 

Szasz Peter Witman fiuk cimu muve nyerte a legjobb filmnek jaro
dijat a belgiumi Gentben rendezett flandriai filmfesztivalon. 

H. C. Artman kolto veheti at november 18-an Becsben az 50.
Osztrak Konyvhet megnyitasakor az osztrak konyvkereskedok
1997-es toleranciadijat. 

Decemberben Europa jelenlegi kulturalis fovarosaban,
Thesszalonikiben, Sostiene Pereira cimu regenye elismeresekent
Antonio Tabucchi veheti at a 20 ezer ECU-vel dotalt Aristeion
europai irodalmi dijat. 

A National Museum of American History eletmuveert elismeresben
reszesitette Celia Cruz 1961 ota Amerikaban elo, kubai
szarmazasu enekesnot: a salsa kiralynoje tobb mint otveneves
palyaja soran tobb mint hetven albumot keszitett. 

***Henschel*** 1943 ota eloszor lathato magyar szinpadon Gerhart
Hauptmann 1898-ban irott dramaja, a Henschel fuvaros: Zsoter
Sandor rendezeseben kezdte jatszani a Kamra. Kepunkon Devai
Balazs, Huszarik Kata es Szirtes Agi. 

***Annie Wobler*** Elso izben kerult kozonseg ele
Magyarorszagon Arnold Wesker egyszemelyes dramaja, az Annie Wobler:
a Komedium szinpadan Csakanyi Eszter bujik harom szerepbe;
rendezte Frenko Zsolt. 

***AHZ-bol NFZ*** Kocsis Zoltan zongoramuvesz zeneigazgatokent,
Hamar Zsolt pedig allando karmesterkent vezeti mostantol az Allami
Hangversenyzenekart, amely a jovo evtol az idegen nyelven is jobban
csengo Nemzeti Filharmonikus Zenekar neven mukodik - jelentette be
az egyuttes tarsulati ulesen Magyar Balint muvelodesi
miniszter. Kobayashi Ken-Ichiro a tovabbiakban a zenekar tiszteletbeli
elnok-karnagyakent dolgozik majd. Kocsis Zoltan szandeka, hogy a
zenekar 18-19. szazadra koncentralo repertoarjat 20. szazadi
muvekkel bovitsek. 

***Polanski: vissza Amerikaba?*** Egy hollywoodi tevehir szerint
targyalasok folynak Roman Polanski jogi kepviseloje es a
kaliforniai igazsagszolgaltatas illetekesei kozott arrol, hogy a
63 eves filmrendezo visszaterhessen Amerikaba husz evvel azutan,
hogy a ra varo bortonbuntetes elol Europaba szokott. A vad
szerint 1977-ben a rendezo leitatott, gyogyszerrel elkabitott es
megeroszakolt egy akkor 13 eves lanyt, akit egy francia divatmagazin
szamara keszult fotozni. Aldozata - ma Hawaiin elo, 33 eves,
ketgyermekes anya - nem kifogasolna Polanski hazatereset. 

Ekozben Becsben, a Raimund Theaterben bemutattak Polanski
legnepszerubb filmje, a Vampirok balja musicalvaltozatat,
zenejet Jim Steinman, szoveget Michael Kunze irta. 

***Spanyol nyitanyok*** Eroszak es az eroszak elleni tiltakozas
kiserte Bilbaoban a varos otmilliard dollarra rugo
fejlesztesi terveinek egyik leglatvanyosabb intezmenye, a Frank O.
Gehry tervezte Guggenheim Muzeum megnyitasat, amelyen reszt vett
Janos Karoly spanyol kiraly is. Az unnepelyes esemeny elott
nehany nappal agyonlottek egy rendort, aki megzavarta azokat a
feltehetoen ETA-terroristakat, akik taviranyitasu granatokat
probaltak elrejteni a muzeum elott allo szobornal, kisebb
robbantas razott meg egy irodaepuletet, a varos lakoi pedig
szazezerszam tiltakoztak a szeparatista eroszak ellen. 

Roviddel a Ricardo Bofill tervezte barcelonai Katalan Nemzeti
Szinhaz szeptemberi megnyitasa utan bejelentettek: az intezmeny
alapito igazgatoja, Josep Maria Flotats nem sokaig maradhat
posztjan, mert osszetuzesbe kerult vezeto katalan
kulturpolitikusokkal. 

***Gyasz*** 54 eves koraban elhunyt Balazs Jozsef Jozsef
Attila-dijas iro; a magyar paraszti sors leirasat ado,
legismertebb muvei (Magyarok, Koportos, Fabian Balint talalkozasa
Istennel) a 70-es evek kozepen jelentek meg, majd a filmvasznon
folytattak eletuket. 

90 eves koraban - a vesemukodeset fenntarto gep
kikapcsolasara kerven orvosait - elhunyt James Michener amerikai
regenyiro; Pulitzer-dij-nyertes elso konyve, a South Pacific
(Deli Csendes-ocean) musicalkent es filmkent is nepszeru lett,
s kedvet csinalt az utazas izgalmat nyujto tobbi muvehez. Sokat
koltott jotekony celra, 37 millio dollart adomanyozott a Texas
Egyetemnek, keziratait az Eszak-Colorado Egyetemnek ajandekozta. 

81 eves koraban meghalt Harold Robbins amerikai regenyiro;
intrikaban es erotikaban duskalo 22 regenye vilagszerte
osszesen 750 millio peldanyban kelt el, tobb muvet meg is
filmesitettek. 

***Cyberia*** 

***Internet-piac*** A Radicati Group piackutato ceg legujabb
felmerese szerint az Internettel kapcsolatos szolgaltatasok es
szoftverek idei osszforgalma az ev vegere elerheti a 3 milliard
dollart, s tovabbi novekedes is varhato. Az Internet Commerce:
1997-2001 cimu tanulmany prognozisa szerint tovabbra is a
Microsoft es a Netscape kuzd majd a vezeto pozicioert, elobbi a
kliens-, utobbi a szerver-oldalon all jobban, de a tanulmany iroi
ugy latjak, a Microsoft kezdi ledolgozni hatranyat a
bongeszohaboruban. Reszletesebben: http://www.radicati.com. 

***Jogvedo Internet-robot*** Az eloadoi jogokat kepviselo
amerikai Broadcast Music Inc. (BMI) raeresztette az Internetre a
MusicBot nevre hallgato robotot, melynek feladata, hogy copyright
nelkul feltett zenekre vadasszon a halon napi 24 oraban, heti
het napon at - kabe kettucatnyi, teljes allasban
foglalkoztatott, ket labon jaro szorfos munkajat ellatva.
Mivel a zenemuvek online felhasznalasaert eddig nem kaptak
jogdijat az eloadok, a BMI harom uj licencfajtat is bevezetett,
ime, egyelore angolul: web site license, music area license es
corporate image license. 

***Online Books in Print*** A nemet konyvkereskedok szovetsege a
Frankfurti Konyvvasaron bejelentette: tagjaik szamara az
Interneten keresztul elerhetove valt a Books in Print, vagyis a
piacon levo osszes konyv listaja. 

***Microsoft es beszedfelismeres*** A Microsoft 45 millio dollart
fektet a beszedfelismeressel foglalkozo Lernout & Hauspie Speech
Products NV cegbe. A belga L&H 20 nyelvre fejlesztett ki
beszedfelismero szoftvert, technologiajat szamos termekben
hasznaljak, forditoszoftverektol gepkocsi-navigacios
rendszerekig. 

***Mindenki a Microsoft ellen*** SPOGGE (Society for the Prevention of
Gates Getting Everything) neven megalakult egy Internet-tarsasag,
melynek tagjait az a cel vezeti, hogy gyuloletmentes modon a vilag
tudtara adjak: az emberiseg nem engedheti at a szamitogepipart
Bill Gatesnek. A SPOGGE tagsaga ingyenes, csak egy logot kell
letolteni a http://www.successmp.com/shops/spoggesticker cimrol. 

S ha ez nem lenne eleg, az amerikai igazsagugyi miniszterium
felkerte a szovetsegi birosagot, birsagolja meg a Microsoftot,
amiert az - egy 1995-os birosagi vegzest megsertve, a Windows
"monopoliumat" kihasznalva - azt kivanja a PC-gyartoktol, hogy
ha gepeikre installaljak a Windows 95-ot, akkor egyuttal tegyek
ezt a ceg internetes bongeszoprogramjaval, az Explorerrel is. A
kormanyzat szerint ez ket kulonbozo termek, a birsagolas
kezdemenyezesevel pedig nem a Microsoft es a Netscape Navigator
bongeszohaborujaban akarnak allast foglalni.

"Ezek most magyar katonak, vagy tortent itt valami?!", kerdezte egy
kulfoldi turistacsoport egyik tagja remult arccal
idegenvezetojetol a Vorosmarty teren, amikor meglatta, hogy a
Jozsef nador ter iranyabol korulbelul 80-100 egyenruhas
katona tart hatarozott leptekkel a Duna-part iranyaba. A
fegyvertelen egyenruhasok, a Honvedszakszervezet tagjai es a
szimpatizalok oktober 9-en be is vonultak - a tortenelembe:
Magyarorszagon meg soha nem tuntettek katonak magasabb
illetmenyeket es jobb szocialis ellatast kovetelve. De lehet,
hogy meg fognak. 

"Tobb jogasszal konzultaltunk, es - mivel berharcrol meg
szakszervezeti megmozdulasrol van szo - egybehangzoan azt mondtak:
nem torvenyellenes, hogy tuntettunk", mondta Konya Peter
fohadnagy, a Honvedszakszervezet (HOSZ) szovivoje a Vigado teren
a Narancsnak a korulbelul tizperces katonademonstracio utan.
Igaz, maga is elismerte, hogy a katonai fougyesz allasfoglalasat
- tuntethet vagy sem katona Magyarorszagon - a demonstracio idejen
meg nem kaptak kezhez. A rovid vonulasra a HOSZ-osokat
elkisertek a Polgari Vedelem, a buntetes-vegrehajtas, a
rendorseg es a tuzoltosag szakszervezeteinek kepviseloi is. Egy
masik honvedsegi szakszervezet, a Csapattisztek Erdekvedelmi
Szovetsege viszont elitelte a tuntetest. Oket a HOSZ ugyan nem
tartja reprezentativnak, a honvedelmi miniszter viszont nem kivan
nelkuluk (s egy masik katona-szakszervezet nelkul) targyalni.
Dontetlen. A HOSZ egyebkent azert valasztotta ezt a katonai
korokben valoban rendhagyo format, mert a szakszervezet
elegedetlen a hivatasos allomanyuak illetmenyeivel, es a
targyaloasztal mellett e kerdesben mar nem tudtak dulore jutni a
hadvezetessel. Bar a magasabb illetmenytablat (is) szabalyozo
szolgalati torveny 1999. januar 1-jetol mindenkepp hatalyba
lepne, a HOSZ ugy latja: miutan a hadero-atalakitasnak a jovo
evtol tervezett lepesei is korabban kezdodtek, s igy az
allomany tagjaira tobb feladat harul (nem is beszelve arrol, hogy
berszinvonaluk elmarad a kozszferaetol), illendo lenne, ha a
honvedelmi tarca a magasabb illetmenyeket is elobb vezetne be. A
Honvedelmi Miniszterium (HM) szerint azonban ez az indok nem allja
meg a helyet, raadasul az emelesre azert 1999-tol kerul csak
sor, mert a honvedseg koltsegveteseben addig egesz egyszeruen
nincs meg a fedezete a magasabb illetmenyeknek. 

Kivonulas 

A szakszervezetnek persze lett volna modja targyaloasztal mellett
egyeztetni. Meg is probaltak: korabban a Honvedsegi
Erdekegyezteto Tanacs (HOVET) keretein belul, aztan anelkul. A
HOSZ 1996 vegen elobb felfuggesztette, majd 1997 elejen fel is
mondta HOVET-tagsagat, arra hivatkozva, hogy az erdekegyeztetes
formalissa valt. A HOSZ ezt a kovetkezokre alapozta: amikor tavaly
kiderult, hogy (reszben a honvedsegi palyaelhagyok nagy szama
miatt) tobb mint egymilliard forint berkeretmaradvany halmozodott
fel, Keleti Gyorgy honvedelmi miniszter - a szakszervezetiek kerese
ellenere - ezt a penzt dologi kiadasokra fordittatta. A HOSZ
viszont azt szerette volna, ha az osszeg egy reszet a hivatasosok
kapjak meg egyszeri juttataskent karacsony elott, a tobbit pedig
forditsak lakasvasarlasra. Elobbi fontossaga vilagos;
lakasvasarlasra pedig azert lett volna szukseg, mert a
haderoreform (lasd keretes anyagunkat) kapcsan tervezett
atszervezesek miatt sokan ismet koltozesre kenyszerultek volna
- a gond csak az, hogy nem volt mibol es hova, allitotta a HOSZ. A
szakszervezetnek ez a plusz egymilliard az utolso csepp volt: egy
ideje mar ugy lattak, a hadvezetes nem veszi figyelembe
velemenyuket a hadero-atalakitas kapcsan. 

Kerdeses, hogy ez a hadvezetes vagy az erdekegyeztetok hibaja-e.
Azt ugyanis, hogy tenyleg rosszabb lett a hivatasosok helyzete, mar
korabban elismertek a honvedseg legfelso szintjen: Vegh Ferenc
tabornok, aki tavaly majus ota a Magyar Honvedseg vezerkari
fonoke, tavalyi kinevezesekor azt nyilatkozta, hogy a szemelyi
allomany eletszinvonala csokkent. Az is igaz viszont, hogy a
tabornok, hataskor hijan, nem igerhetett magasabb illetmenyeket
az atalakitashoz. (A Magyar Honvedseg koltsegveteset a
parlament hagyja jova.) Vilagossa tette azonban: ha a honvedseg
nem kapja meg a mukodesehez szukseges koltsegvetest, a
jelenlegi vedelmi kepessegek radikalisan romlanak. 

A miniszterelnok is tobbszor nyilatkozott ez ugyben: nehany napja
peldaul a Honvedelmi Miniszteriumban jarva kijelentette, volt
ertelme az eddigi aldozatoknak, s a magyar hadsereg ot even belul
felzarkozik a nyugati szintre (nyilvan a berszinvonal teren is),
majd nem titkolta, hogy a HOSZ koveteleseivel es a tuntetessel nem
ert egyet. 

Bevonulas 

Hogy a "NATO-szellemu korszerusites" mit is jelent, arrol
reszletesebben Erdelyi Lajos ezredes tajekoztatta a Narancsot. A HM
szovivoje szerint "szellemi es strukturalis vonulata" van a
korszerusitesnek. Elobbi alatt az ertendo, hogy a Magyar
Honvedseg katonai itthon es kulfoldon tanulnak tovabb,
megpedig uj, atalakitott tematika menten; mar a szovetsegi
tagsagbol adodo technikakat sajatitjak el, vagyis a honvedseg
atveszi a nyugati szabvanyokat. Ezzel parhuzamosan a katonak is
egyre professzionalisabbak lesznek: mivel folyamatosan csokken az
osszletszam, az ily modon kieso sorkatonai helyeket
szerzodesesekkel toltenek fel. 1998 vegeig hatezer sorkatonai
helyet (a haderoreform vegere elerendo hadseregletszam tiz
szazalekat) szerzodeses katonakkal potolnak. Mint azt a
honvedseg radioban sugarzott reklamjaibol korabban mar
megtudhattuk, 18 es 30 ev kozotti, erettsegizett fiatalokat
keresnek legalabb ket evre (ez az idotartam hosszabbithato). A
professzionalizalodas fontossaga azzal is magyarazhato, hogy a
sorkatonai szolgalat 12-rol 9 honapra valo csokkenesevel a
harom honapos alapkikepzes utan egyszeruen nincs eleg ido
begyakoroltatni az -egyebkent igen draga -hadfelszereles
kezeleset. 

Strukturalis ertelemben a technika korszerusiteserol lenne szo
(lasd Technika cimu keretes irasunkat), de ide tartozik peldaul
a Brusszelben mukodo katonai kepviselet bovitese is, hogy
kepes legyen a tagsagbol adodo tobbletfeladatok ellatasara is.
Osszegezve: iden ev vegeig lezarul "a haderoreform mennyisegi
szakasza",mondta Erdelyi ezredes a Narancsnak. 

A HOSZ tunteteserol -amelyet egyebkent a szakszervezet tervei
szerint novemberben, ha addig sem sikerul megallapodni a HM-mel,
nagyobb letszammal megismetelnek -a miniszterium szovivoje
helyesloen csak annyit jegyzett meg: nem normalis, aki nem akar tobb
bert. Ezzel egyutt "szerencsetlen dontesnek" tartja, amelyhez
azonban a szakszervezetnek "termeszetesen joga volt". Mindenesetre
"van athallasa annak, ha a katonak hangsulyosan fegyver nelkul
tuntetnek",veli Erdelyi Lajos. A szakszervezetnek szerinte tudnia
kellett, hogy milyen anyagi lehetosegei vannak jelenleg a
honvedsegnek, igy furcsallja a koveteleseket. Elismerte
ugyanakkor, hogy a HOSZ kompromisszumkesznek mutatkozott, de a
targyalasok soran "tobbszor megvaltozott a velemenyuk". A
szakszervezet kezdemenyezesere, miszerint ujja kellene formalni a
Honvedsegi Erdekegyezteto Tanacsot, hogy ott valoban az erdekek
egyezteteserol essen szo, Erdelyi ugy reagalt: abban nyilvan
csak a HOSZ kivanna szereplo lenni. Az "uj HOVET" otletenek
elvetese mellett a miniszterium illetekese abban remenykedik, hogy
a szakszervezet visszater az Erdekegyezteto Tanacsba, es azt is
elorebocsatja, hogy szerinte a honvedseg vezetoi meg fognak
egyezni a haromezres letszamu szakszervezettel. "Mas az, ha
szemtol szemben ulunk a targyaloasztalnal, es megint mas az
utcara menni tuntetni",zarta le a kerdest Erdelyi ezredes. 

Mire futja? 

Konya Peter maskepp latja a helyzetet: mint a Narancsnak elmondta,
ok meg a targyaloasztalnal engedtek koveteleseikbol, amiknek
azonban tovabbra is az a lenyege, hogy a hivatasosok
illetmenytablaja megegyezzen a koztisztviselok berszintjevel.
Am a Honvedelmi Miniszterium altal emlegetett otmilliard forint,
amit a jovo evi illetmenyemelesekre szannak, meg mindig nem
eleg ehhez. Konya fohadnagy szerint erthetetlen, hogy a
miniszteriumban miert nem talaljak az altaluk kovetelt
beremeleshez szukseges keretet, hiszen a hadsereg koltsegvetese
es a koltsegvetesi letszam kozott -eppen a honvedsegtol
tavozok szama miatt - tobbezres elteres van. Azaz van egy csomo
penz pluszban, amit azonban a HM nem akar szetosztani arra
hivatkozva, hogy folyamatban van a tavozok helyenek feltoltese
szerzodesesekkel, abbol a penzbol oket is kell fizetni. A HOSZ
szovivoje ugy latja, szo sincs "athuzodo hatasrol", hiszen -
ha csak a torvenyben leirtakat vesszuk alapul - legkesobb
1999-tol ugyis meg kell emelni a koltsegvetesnek az illetmenyekre
szant reszet, es ha ezt mar most megtennek, 1999-ben kevesebbet
kellene "utanaemelni". Konya egyebkent azt sem erti, hogy ha a
honvedseg koltsegvetese az idei korulbelul szazmilliardrol
jovore 122,5-re emelkedne (legalabbis ez all a koltsegvetesi
torveny tervezeteben), akkor hogyan lehetseges human kiadasokra
kevesebbet forditani, mint iden. Erdelyi Lajos miniszteriumi
szovivo szerint a honvedsegi koltsegveteshez hozzacsapott plusz
husz-egynehany milliardot a mar emlegetett, illetmenyemelesre
szant 5 milliard, a raketatender finanszirozasara felretett 9
milliard, a NATO-csatlakozasbol adodo pluszkoltsegek es az
altalanos, 26 szazalekos koltsegnovekedes indokolja. A
NATO-csatlakozas 2001-ig plusz 85 milliardba kerul - a kormany
dontott ugy, hogy a GDP 1,8 szazalekat forditja erre. Ez azt
jelenti, hogy 2001-ben a Magyar Honvedseg eves koltsegvetese 220
milliard forint korul alakul. Erre a keretosszegre a
Penzugyminiszterium is rabolintott. 

Egyelore mindenki meg akar egyezni. Ha nem sikerul, a HOSZ at
kivanja adni az -eddig meg meg nem nevezett - felelosoknek azon
katonak vall-lapjait, akik az elmult evekben tavoztak a
honvedsegtol. Aztan vagy tuntetnek novemberben, vagy nem. 

Vultur Csaba 

A haderoreform 

A koncepcio szerint a Magyar Honvedseg kisebb, de utokepesebb
lesz a torvenyben meghatarozott atalakitasok, illetve az ezekbol
adodo leepitesek miatt. Bar a torveny 1998 vegere irja elo
a letszamcsokkentest 60 ezerre, ez mar iden meglesz. Az uj
kikepzokozpontok - ide vonulnak egyre fogyo szamban a sorkatonak
- novembertol mukodnek. Ujdonsag az is, hogy a Hatarorseghez
(amely egyebkent a Belugyminiszteriumhoz tartozik) nem vonulnak
mar sorkatonak: allomanya csak hivatasosokbol all majd. 

A Magyar Honvedseget a haderoreform vegere ket haderonem, a
szarazfoldi es a legiero alkotja; ezek reagalo erokbol,
fovedo erokbol, teruletvedelmi es tartalek erokbol allnak.
A reagalo erok a NATO-kotelekben is bevetheto egysegek lesznek.
A fovedo erok foglalnak magukban a kikepzokozpontokat es a
mozgositaskor felallitott regularis eroket, mig a
teruletvedelmi erok biztositanak a hadsereg hatorszagat. A
fenti eroket a honvedseg vezetesi rendszere fogna at, illetve
biztositana a szervezetek folyamatos vezeteset es az atalakitas
vegrehajtasat. E hadero letrehozasahoz bekeben 45 ezer fore
(plusz a miniszterium es hatterintezmenyeiben dolgozok) lenne
szukseg. 

Technika 

A technikai allomany hagy egy-ket kivannivalot maga utan: bar
az elmult evekben a hadsereg birtokaba kerult 100 darab T-72-es
harckocsi, a parlament altal jovahagyott, a beszerzesekre
vonatkozo tervek kozott a legvedelem es a felderiteshez
szukseges eszkozok elveznek prioritast. A torveny szerint
beallitott szinthez kepest egyelore alacsonyabb a hadsereg
felszereltsege. A Honvedelmi Miniszterium allaspontja szerint
elsosorban a legtervedelem, illetve az informatika teren
szuksegesek nagyobb ujitasok - a gyakorlatban ugyanis ezeken a
pontokon kapcsolodik majd a Magyar Honvedseg a NATO-hoz. Egyebkent
pedig csak azt kell kicserelni, ami egyebkent is cserelendo: egy
30 eves Csepel tipusu szallitojarmurol peldaul tudhato,
hogy atlagban minimum 6-8-szor csereltek mar benne motort. Igaz
viszont, hogy megy meg, csak kicsit lassan, es sokat fogyaszt;
hasonloan, mint egy orosz harckocsi. 

A kismagassagu legtervedelmi eszkozok jovore biztosan
beepulnek a Magyar Honvedseg arzenaljaba. A sokat emlegetett
radartender eredmenyekent NATO-kompatibilis eszkozok erkeznek, s
ugyanigy NATO-szempontbol vizsgaljak az informatikai rendszereket
(szamitastechnikai eszkozoket, hirados felszereleseket) is a
bevasarlas elott. De amig a legpontosabb reszletekig ismertte
nem valnak a NATO technikai feltetelei, nem kezdodnek el a
beszerzesek.

***Oroszorszag: kormanyvalsag?*** Elhalasztottak a mult het
kozepere tervezett bizalmi szavazast az orosz kormany ellen:
elemzok szerint ezzel Borisz Jelcin pozicioi erosodtek. Az
ellenzek ket, egymassal egyet nem erto, de a kormanyt egyarant
meneszteni kivano oldala kilatasba helyezte, hogy a heten
megismetlendo szavazason a kormany menesztesere voksolnak majd. A
torvenyhozok legfobb kovetelese Anatolij Csubajsz elso
miniszterelnok-helyettes, penzugyminiszter menesztese lenne; ez a
lepes azonban erzekenyen erintene Jelcin poziciojat, mert a
Nyugat szemeben a penzugyminiszter szigoru monetarista
politikajaval garanciat jelent a reformok vegrehajtasara. Lilia
Sevcova, a moszkvai Carnegie Kozpont munkatarsa, aki nemregiben
Budapesten tartott eloadast, leszogezte: Jelcin poziciojat nem
fenyegeti veszely, tobbek kozt azert, mert az elit retegek egyike
sem tudja a hatasa ala vonni a kormanyt, es minden politikai ero
tartana attol a helyzettol, ha az ellenorzes kicsuszna a kormany
kezebol. 

***Papon: masert is bunos?*** A vichyi kormany bordeaux-i
rendorfonoke, Maurice Papon, ugy tunik, az 1942-ben halaltaborba
kuldott ezerhatszaz zsido meggyilkoltatasan kivul egy masik
tomeggyilkossagert is felelos: most zajlo pereben a francia
gyarmati haboru egy maig homalyos reszere is feny derult. A ma
87 eves Papon feltetelezesek szerint bunos mintegy 200 tunteto
megoleteseben is. 1961-ben, az Algeriai Nemzeti Felszabaditasi
Front hiveinek demonstraciojan a rendorseg a hivatalos verzio
szerint harom tuntetot olt meg; Papon mostani targyalasan ettol
elterve elismerte, hogy az aldozatok szama elerheti a huszat is.
Papon hamisnak minositette a kutatok 200-as becsleset, a
Jospin-kormany viszont a targyalas ideje alatt az oszintesegre es
az igazsag ismeretenek fontossagara hivatkozva bejelentette:
megszunteti a dokumentumok 60 eves titkossagat. 

***Romania: megnyilo Securitate-dossziek*** Bar a Ion Iliescu
nevevel femjelzett posztkommunista vezetes 1990-ben 90 evre
zaroltatta a roman titkosszolgalat, a Securitate dosszieit, a
jelenlegi roman kormany veglegesitette azt a torvenytervezetet,
amelynek ertelmeben a roman allampolgarok -beleertve a
kulfoldon eloket is - megismerhetik a politikai
titkosszolgalatnak a kommunista idoszakban roluk keszitett
iratait. Igaz, a dossziek masolataban az erintettek neven kivul
minden mas nevet torolnek, de ha a megfigyelt szemelynek a
begyujtott informaciok miatt anyagi vagy erkolcsi kara
keletkezett, jogaban all a besugok nevet megtudni. Ugyanez a
torvenytervezet azt is lehetove teszi, hogy atvilagitsak a
vezeto tisztsegviseloket is: valamennyi koztisztviselonek
nyilatkozatot kell tennie arrol, hogy egyuttmukodott-e a
titkosszolgalattal. Becslesek szerint a Securitatenak 1,5 millio
besugoja volt 1989 elott. (Lasd meg: 21-22. oldal.) 

***MDF: igen a Fidesznek*** A Magyar Demokrata Forum orszagos
valasztmanyi ulesen elfogadta a Fidesz - MPP altal is
jovahagyott valasztasi egyuttmukodesi megallapodast. Ennek
ertelmeben a 176 egyeni valasztokorzetbol hatvanban kozos
jeloltet allitanak; ezek kozul negyvenben a Fidesz, huszban az
MDF jeloltje indul a masik part tamogatasaval. A fennmarado
valasztasi korzetekben az MDF a kormanypartokon kivul mas
partokkal kothet valasztasi egyuttmukodest, de Fidesz-jelolt
ellen nem kampanyol. Azokban a korzetekben, ahol mindket part
kulon indit jelolteket, az elso forduloban jobb eredmenyt
elero javara lep vissza a gyengebben szereplo. A megallapodas
ertelmeben mindket part allit megyei es orszagos listat is; az
MDF listavezetoje Lezsak Sandor (kepunkon) lesz. 

***Lengyelorszag: megszuletett a koalicio*** Hosszu egyeztetes
utan a het vegen elfogadtak a lengyel koalicios megallapodast,
amelyet a Szolidaritas Valasztasi Akcioja es a
konzervativ-liberalis Szabadsag Unio kotott meg. Bar nehany
kerdes meg tisztazatlan, korvonalazodni latszik a kormany
harmincpontos cselekvesi programja. A leendo kabinet miniszteri
helyeirol meg nincsenek pontos informaciok, az azonban mar
kiszivargott, hogy a Szabadsag Unio lemondott a szejm elnokenek
delegalasi igenyerol, cserebe megkapta a kulugyi, a
honvedelmi, a kulturalis es a kozlekedesi tarca iranyitasat.
A miniszterelnoknek a jovoben harom helyett ket helyettese lesz,
az egyik, aki egyuttal a kabinet gazdasagi bizottsagat is
iranyitja majd, a liberalisok vezetoje, Leszek Balcerowicz. A
kormanyfojelolt a Szolidaritas Valasztasi Akcio kepviseloje,
Jerzy Buzek. 

***ET: megegyezes*** Megallapodas szuletett az Erdekegyezteto
Tanacsban az ado- es koltsegvetesi torvenyekrol, a
minimalberrol es a keresetnovekedes mertekerol a kormany, a
munkaadok es a munkavallalok kepviseloi kozott. Az egyezseg
szerint a minimalber 19 500 forintra emelkedik. A munkavallalok
szemelyi jovedelemadojukbol havi 4200 forintot irhatnak jova, az
etkezesi hozzajarulas 1400 forintrol 2200 forintra no. Megmarad
az onkentes nyugdijpenztari befizetesek 50 szazalekos
adokedvezmenye es emelkedik az udulesi tamogatas merteke is.
A munkavallalok altal fizetett munkanelkuli-ellatas 0,2
szazalekkal csokken es megszunik a 0,3 szazalekos
bergarancia-befizetes is. Az egeszsegugyi hozzajarulas 1800
forintrol 2100 forintra emelkedik. 

***Lupis-ugy: itelet*** A csodbuntett vadja alol felmentette, de
sikkasztas es maganokirat-hamisitas vadjaval ket ev
felfuggesztett bortonbuntetesre es 250 ezer forint
penzbuntetesre itelte a Fovarosi Birosag elso fokon Lupis
Jozsefet, az egykori Lupis Brokerhaz Rt. vezetojet. A brokert
1994-ben Fur Lajos akkori honvedelmi miniszter jelentette fel, mert
cege 811 millio forinttal tartozott a Honvedelmi Miniszteriumnak.
Kesobb kiderult, osszesen 2,6 milliard forintos adossagot
halmozott fel hitelezoivel, koztuk koltsegvetesi intezmenyekkel
szemben. A birosag azert mentette fel Lupist a csodbuntett vadja
alol, mert ugy talalta, hogy a brokerceg a csodeljaras
megkezdeseig eleget tett fizetesi kotelezettsegeinek. A birosag
enyhito korulmenykent vette figyelembe, hogy Lupis onkentesen
jelentkezett a rendorsegen, egy idoben azzal, hogy oncsodot
jelentett, es enyhitette az iteletet a vadlott harom kiskoru
gyermekere valo tekintettel is. A birosag nem rendelt el
vagyonelkobzast, mert ugy talalta, hogy Lupis nem vagyonszerzesi
celzattal hajtotta vegre uzleteit. Az itelet nem jogeros: Lupis
Jozsef ugyvedje a sikkasztas vadja aloli felmentest es enyhebb
iteletet kert, az ugyeszseg sulyosbitasert, a csodbuntett
megallapitasaert fellebbezett. 

***Pale: SFOR-akcio*** A boszniai SFOR-erok a het vegen
elfoglaltak a palei vezetes utolso televizios
atjatszoallomasat, amelyen keresztul Pale uszito propagandat
folytatott. Az ENSZ boszniai fomegbizottjanak szovivoje a
televizioado musoraiert felelosok kozott nevezte meg Momcilo
Krajisnikot, a boszniai elnoki testulet szerb tagjat. Az egyik
allomas kornyeken egy rutinellenorzes soran titkos szerb
fegyverraktarat fedeztek fel, ezert a nemzetkozi haderok szigoru
ellenorzes ala vontak a teruletet. A Szerb Demokrata Part,
amelyet a palei vezetok iranyitanak, idokozben -korabbi
velemenyet megmasitva - ugy dontott: megis reszt vesz a
novemberi parlamenti valasztasokon, amelyeket bojkottalni kivant.
Milosevic jugoszlav elnok ezzel kapcsolatosan bejelentette: a
valasztasokon Plavsic elnokot tamogatja. 

***Alba Kor: otodszor nyert*** Az Orszagos Radio es Televizio
Testulet (ORTT), helyt adva az Alba Kor hozza benyujtott
panaszanak, elmarasztalta a Familia Kft. cimu musort, amiert az
megsertette a mediatorvenyt, amikor adasai elkeszitesehez a
Honvedelmi Miniszteriumtol nyolcmillio forintos tamogatast
fogadott el, de nem tuntette fel a tamogato nevet. A musor azzal
is torvenyt sertett, hogy ilyen tipusu adast a torveny
ertelmeben nem lehet tamogatni. Az Alba Kor Narancshoz eljuttatott
kozlemenyeben leszogezi: nem kivan a jogorvoslat lehetosegevel
elni, egyuttal megelegedessel veszi tudomasul az ORTT
Panaszbizottsaganak otodik olyan donteset, amely ramutat a
kormany NATO-kommunikacios strategiajanak torvenytelen
mozzanataira. 

***Morze*** 

***Lemondott Szabo Ivan,*** a Magyar Demokrata Neppart elnoke;
egyuttal a part parlamenti frakciojanak vezetesetol is
visszavonult. Donteset azzal indokolta, hogy frakciotarsai
eltertek a korabbi partallasponttol, amely szerint nem szavaznak
abban a kerdesben, hogy tamogatjak-e a NATO-nepszavazas
targyaban a hazszabalytol valo elterest. 

***Korrupcio es hutlen kezeles*** gyanuja miatt rendorsegi
vizsgalat meginditasarol dontott a parlament ugynevezett
Kalasnyikov-ugyet vizsgalo bizottsaga. A horvatoknak le nem
szallitott, 985 ezer dollar erteku fegyver ellenertekekent a
Technika Kulkereskedelmi Vallalat szamlajara erkezett penz
bizonytalan fellelhetosege a vizsgalat oka. 

***A Hamasz*** addig folytatja harcat Izrael allam ellen, amig
Izrael veget nem vet a Gazai ovezet es Ciszjordania zarlatanak,
ideertve Kelet-Jeruzsalemet is - jelentette ki Ahmed Jaszin, az
Iszlam Ellenallasi Mozgalom vezetoje, aki nehany hete szabadult
izraeli fogsagabol. 

***Kanada*** utan most Nagy-Britanniaban alakult ki valsaghelyzet:
csehorszagi es szlovakiai roma csaladok igyekeznek menedekhez
jutni Angliaban. Haga Antonia, a parlament SZDSZ-es
kepviselojenek informacioi szerint a menedekkerelem
elfogadasara nincsen esely; amit a menekulok elerhetnek, az az,
hogy felhivjak a figyelmet arra, hazajukban milyen sanyaru a
sorsuk. 

***A Tarsasag a Szabadsagjogokert*** az adatvedelmi biztos
vizsgalatat keri azon levelpostai kuldemenyek ugyeben,
amelyeket a vamhatosag munkatarsai azert bontanak fel, mert
feltetelezik, hogy kabitoszert talalnak bennuk. Evente
egyebkent tiz alatt van azoknak a kuldemenyeknek a szama,
amelyekben kabitoszert talalnak. A hatalyos jogszabalyok szerint
a vamhatosag barkinek a levelet felbonthatja. 

***Tiltakozik a Pedagogusok Szakszervezete*** az ellen, hogy az
iskolakban kozhasznu munkasok dolgozzanak. Felhaborodasukat az
valtotta ki, hogy egy budapesti XV. keruleti iskolaban
erettsegivel rendelkezo kozhasznu munkasok 35 ezer forintos
brutto fizetest kapnak, mig egy foiskolai diplomaval rendelkezo
kezdo tanar fizetese csupan brutto 29 ezer. 

***A nemzeti kisebbsegek oktatasanak*** aktualis kerdeseirol
folytatott vizsgalata soran a kisebbsegi jogok orszaggyulesi
biztosa megallapitotta: a nemzeti alaptanterv nem
kisebbseg-specifikus, a nemzetisegi oktatas iranyelvei a mai napig
nem szulettek meg, es sokszor tapasztalhato, hogy az
iskolafenntarto onkormanyzatok nem nemzetisegi celokra
hasznaljak fel a kisebbsegi fejkvotat.

A csulok a sertes hatso labanak celszeruen sok szempontbol
zsirosbodonre emlekezteto also fele, papirforma szerint
egyaltalan nem alkalmas arra, hogy az ember megegye -errol
egyebkent tobben, koztuk az Orokkevalo, lebeszelni igyekeznek
az embert, nem is beszelve arrol a korulmenyrol, hogy egy dupla
rittbergert konnyebb leszurni, mint a csulkot, ha megsult. Am ez
sem segit. 

Haxn Kiraly 

Bp., Kiraly u. 100. 

Nyitva: 

vasarnaptol csutortokig 12-24-ig, 

pentektol szombatig 12-01-ig 

Az emberelet utjanak felen, nagyjabol az elso es a masodik
gyerekkor kozti percekben a szellem kodeben gyakran villannak fel
eltevedt lidercekkent kulonos otletek, a kifinomult
onpusztitas gesztusai iranti igeny, es ilyenkor az ember,
ahelyett, hogy baljos kalandok fele mereszkedne, rimtelen
szonetteket vesne a sziklafalba, mielott a melybe vetne magat,
elmegy csulkot enni egy Kiraly utcai bajor vendeglobe, ahol
diszkret felhomaly uralkodik, mert igy olcsobb, meg tok
hangulatos. Legalabbis valakik ezt terjesztik, hogy honnet szedik,
rejtely. 

Ami a Haxn Kiraly termeit illeti, a hangulatvilagitas nem ront es
nem is segit: a berendezes a rusztikus vonulatot koveti.
Kenyelmetlen es csuf, akarcsak maga a szorvanyos vendegkor.
Amde mit tegyunk? Ha parduc- es gazellatestu embertarsainkban
gyonyorkodnenk, ne csulokvendeglot keressunk fel. Az "az vagy,
amit megeszel" filozofiaja sehol sem olyan koherens, mint egy
csulokvendegloben delutan. 

A tobb feny, melyert elobbi sorok igyekeztek szormenten
landzsat torni, nem csak a vendegek borongos kedelyet oldhatna.
Ha egy vendeglo a specialitasara bazirozza magat, ugyelhetne
ra, hogy lathatova tegye a specialitast, a faszenparazson
grillezett csulkot illo garnirunggal. 

Az asztalok alulkalibraltak, a szekek szama es az ott etkezni
kepes szemelyek aranya korantsem egy az egyhez, mivel a ceg, ami
mar neveben is csulkot probal eladni, arra szamitott, hogy
vendegei legalabbis fizikailag megprobaltak, vallszelesseguk
hatvan centimeter, csipojuk elhanyagolhato, es megtanultak
kessel-villaval enni, nem zavarjak tarsukat, akit mintegy nyakukra
ultettek. Marmost ha ehhez hozzavesszuk ugy a felhomalyt, mint a
csulok husbardnal vagy lancfuresznel kisebb volumenu konyhai
eszkoz altali vaghatosagat, konnyen elkepzelhetjuk, hogy
barmi megtortenhet, huscafatok indulnak kiszamithatatlan ivu
roppalyajukra, a tanyeraljon kizokkent kes sikolya osszevegyul
artatlanul bordaba konyokolt szomszedunk jajszavaval. S kozben
halkan szol a sor: barna es vilagos csapolt, akar egybevegyitve
is, keresre habozas nelkul rakjak bele a citromkarikat, holott
ennel kisebb elhajlasert is jartak mar el ember ellen a Dachau
melletti Munchenben, es viszont. 

Ember jon, csulkot hoz bodonben. Szimpatikus fiatalember,
szemeben csillog valami feny, amit szeretunk, leteszi a bodont,
jo etvagyat kivan, aztan magunkra hagy. Elso latasra, mar
amennyire a vilagitas ezt a kerdest egyaltalan felvetni hagyja,
maga a csulok sem ellenszenves, a koretek, a bajor neplelemeny
megannyi bakugrasa, elszant es nemes ellenfel benyomasat keltik.
A krumpliknedli azonban jokora arnyalatnyival tunik a kelletenel
omlatagabbnak, hasonlatosnak egy evek ota nem latott kedves
mellehez, ha szabad egy frivol hasonlattal elni, igy csalodast
kelt. A serpenyos krumpli hibatlan, bar ha valamibe fokhagymat
tesznek, azt illendo jelezni, velne az elkenyeztetett polgar,
akinek tettetjuk magunkat. A fokhagymas csuszatesztanal ugyanis
jelzik, pedig az is hibatlan. 

Nem hibatlan viszont a csulok. Halatlan feladat ilyesmirol
szolni, europai harmonizaciot, nemet peldat emliteni, de
Munchenben a Haxnbauernel, ami a csulok szempontjabol ugyanaz,
mint a cipoiparnak a becsi Salamander ceg, a Mekkaja ugyszolvan,
ott rendesen atgrillezik a csulkot, zsirnak hult helye, a Haxn
Kiralynal meg nem. Ahol atsult, ott rendben van, fuszerezese
erto kezeket sejtet, am nagy, poffeteg mocsingok olalkodnak
lepten-nyomon. Ezek szinten finomak, csakhogy magara valamit ado
ember ilyesmit csak suttyomban eszik, nyilvanosan soha. 

Am megse rinyaljunk. Jo ez nekunk igy is, legalabb csulok,
legalabb majdnem grillezett, ritka csemege a peknek foldjen,
hazankban, es ezert meg kedvesebb menedeke a kozelito tel
elol a megkinzott porhuvelynek. Es oten, sorokkel es borokkal
egyutt, tizenket rongyert, mi kell meg? 

Karamazov brothers

Magyarorszagon nincs es nem is volt alkotmanyon kivuli helyzet.
Veszforgatokonyvekre semmi szukseg. Inkabb arra van szukseg,
hogy a politika foszereploi visszaterjenek a harcias
nyilatkozatoktol a hetkoznapi beszedmodhoz. Higgadtsagra van
szukseg, tavolsagteremtesre, gondolkodasra. 

Mert azert nagy baj van. Kormany es ellenzek kozos erovel olyan
helyzetet allitott elo, melyet kulon-kulon mindannyian szerettek
volna elkerulni. Az osszes parlamenti part egyetertett abban, hogy
Magyarorszagnak jo, ha felvetelt nyer a NATO-ba. Kivetel nelkul
tisztaban voltak vele, hogy az orszag nemzetkozi erdekeit serti,
ha az elrendelt nepszavazas vitassa, megvalosulasa kerdesesse
valik. Es megis, egymas lepeseire adott valaszaik sorozata
letrehozta a senki altal nem kivant eredmenyt. 

Hibazott az ellenzek, amikor azt kovetelte, hogy a
NATO-nepszavazast, ahol a parlamenti partok mind ugyanazon az
oldalon allnak, kossek ossze a foldtulajdonrol kezdemenyezett
nepszavazassal, mely melyen megosztja a parlamentet. Hibazott a
kormany, amikor elebe ment a kovetelesnek. Hibazott az ellenzek,
amikor a foldtulajdon ugyeben olyan kerdeshez gyujtott
alairasokat, melyrol a megkerdezett csak nagy nehezsegek aran
tudja eldonteni, hogy voltakepp mit is tartalmaz. Hibazott a
kormany, amikor ezt a kerdest a sajatjaira cserelte ki. Hibazott
a parlamenti tobbseg, amikor hatarozatot hozott a kormany
kerdeseinek nepszavazasra bocsatasarol, mar azt kovetoen,
hogy a hazelnok kezhez vette az ellenzeki kezdemenyezest
megtamogato 280 ezer alairast. Hibaztak az alkotmanybirak,
akik elfogadhato indok nelkul megvaltoztattak sajat korabbi
dontesuket arrol, hogy jogukban all-e donteni nepszavazast
elrendelo vagy az elrendelest megtagado orszaggyulesi
hatarozatokrol. Az alkotmanybirosagi dontes utan ujfent az
ellenzek kovetett el hibat, mert a kormany engedmenyenek fejeben
sem volt hajlando hozzajarulni, hogy a NATO-nepszavazast
elvalasszak a foldkerdestol. Amikor cikkemet irom, az
Alkotmanybirosag mar meghozta masodik donteset; a kormany
szabad kezet kapott a kettevalasztasra. Igy tehat november 16-an
megiscsak nepszavazas lesz. Nem biztos azonban, hogy a nep is ott
lesz. 

Hogyan allhatott elo ez az abszurd helyzet? Kozkeletu velekedes
szerint ugy, hogy politikusaink onzo es belatas nelkuli
emberek, akik rendre folebe helyezik szukos parterdekeiket az
orszag erdekenek, sajat elonyeikert versengenek ott, ahol
osszefogasra volna szukseg. 

Vitatkoznek ezzel a nezettel. Nem hiszem, hogy a magyar politikusok
sokkal rosszabb emberek volnanak, mint a valasztok atlaga. Persze
nem is jobbak. De a demokracia mukodokepessege nem mulhat azon,
hogy a kozelet szereploi a patriota ereny bajnokai-e. A
demokracianak akkor is mukodnie kell, ha a zoon politikon nem jobb,
mint amilyen. A rendszer irott es iratlan szabalyainak ugy kell a
politikai siker felteteleit alakitaniuk, hogy a politikus szamara
ne legyen hasznos az, ami a koz szempontjabol egyertelmuen
elonytelen. 

Ezert azt javaslom, ne vesztegessuk az idot a politikusok
ocsarlasara. Azon gondolkozzunk inkabb, hogy a rendszer miert nem
tudta ugy szabalyozni kolcsonos valaszaikat, hogy a vegeredmeny
ne az ellenkezoje legyen annak, amit akartak. Ha ezt sikerul
megertenunk, akkor arrol is tudni fogunk valamit, hogyan lehet a
mostani krizis megismetlodeset elkerulni. 

Probaljuk hat eloszor tisztazni, mi vezetett a kielezett
helyzethez, melyben az esemenyek kicsusztak az allamelet
szereploinek ellenorzese alol. Majd pedig nezzuk meg, mi
hianyzott ahhoz, hogy a helyzetet - barmilyen nehez - megiscsak
kezelni tudjak. 

A tortenetet alakito korulmenyek kozul ket szerencsetlen
idobeli egybeeses emelkedik ki; ezek kulon-kulon is hihetetlenul
beszukitettek volna a politikai kompromisszum mozgasteret.
Eloszor, a NATO-hoz valo csatlakozas ugyanakkor valt esedekesse,
amikor napirendre kerult a foldtorveny modositasa. Mihelyt a
ket ugy osszekapcsolodott, a NATO-nepszavazas ugyeben is
polarizalodott a parlament, es megmerevedtek a frontok. 

A masik tenyezo a valasztasok kozelsege. Nyilvanvalo, az osz
vegen megrendezendo nepszavazas nem csupan a foltett kerdes
sorsat donti el - komoly hatassal lehet a tavaszi parlamenti
tisztujitas eredmenyere is. Ha a NATO-nepszavazas ervenyes
lesz es az igenek tobbseget hozza, az a kormanypartok
valasztasi eselyeit javitana. Ha lesz ervenyes nepszavazas a
foldrol, es az ellenzek kerdesere a resztvevok tobbsege
igennel felel, az visszavetne a kormanypartokat es javitana az
ellenzeki partok kilatasait. Az elmozdulas donto hatasu lehet,
meghatarozhatja, hogy milyen kezdo helyzetbol es milyen
lendulettel vagnak bele a partok a kozvetlen valasztasi
kampanyba. 

Raadasul mindenkinek nagyon sok a vesztenivaloja. A szocialistaknak
azert, mert a nyar vege ota ismet remenyuk van ra, hogy
abszolut tobbseget szerezzenek. A kisgazdaknak azert, mert
tamogatottsaguk erezhetoen kezd visszaesni. A Fidesznek azert,
mert csak az MSZP osszecsuklasa eseten nyerhet valasztasokat. Az
SZDSZ-nek azert, mert a valasztasi kampanytol csak akkor remelhet
sikert, ha mar elobb, a nepszavazas svungjaval megindul folfele.
Az MDF-nek es a keresztenydemokrataknak azert, mert a kieses
remevel kuzdenek. 

Jol bejaratott demokraciakban is adodnak ilyen kielezett
helyzetek. De ott a politika szereploi altalaban kepesek ra, hogy
egyuttesen urra legyenek az esemenyeken. A demokratikus
politikanak vannak vedelmi vonalai, melyek idoben megallitjak a
nem kivant folyamatok ongerjeszteset. 

A legbenso vedelmi vonal a parlamenti magatartas iratlan
szokasaiban all. A mindenkori kormanytobbseg tartozkodni szokott
tole, hogy szamszeru folenyet minden teren maradektalanul
ervenyesitse. Lemond rola, hogy az orszaggyulesi bizottsagi
tisztsegeket a mandatumok aranyaban osszak el: helyeket enged at
az ellenzeknek. Nem valtoztatja meg egyoldaluan a kormanypartok
es az ellenzeki partok viszonyat szabalyozo rendelkezeseket
(peldaul a hazszabalyt) akkor sem, ha ehhez kello tobbseggel
rendelkezik. Nem nyul ellenzeki tamogatas nelkul az
alkotmanyhoz, nem modositja a valasztasok kozeledtevel a
valasztasi torvenyt es igy tovabb. Csereben a mindenkori
ellenzek is onmersekletet tanusit azokban az ugyekben, amelyek a
ket oldal osszehangolt egyuttmukodeset igenylik. 

Ha ezek a szokasok egyszer mar megszilardultak, nagy biztonsaggal
mukodnek. Amikor rajta van a sor, minden fel nyugodtan tehet
gesztust a masiknak; bizton szamithat ra, hogy amig o nem
szakitja meg a kolcsonos engedmenyek lancolatat, addig vele
szemben sem fognak ilyet tenni. S azt is tudja, hogy a szokas
felrugasabol szarmazo, rovid tavu elony nem eri meg a
hosszu tavu veszteseget, amit az okoz, hogy a jovoben soha nem
szamithat a masik fel lojalis egyuttmukodesere. 

Csakhogy a szokast eloszor letre kell hozni, es ez sokkal nehezebb
dolog, mint fenntartani, ha mar kialakult. Az egyuttmukodes
kezdetben meg borulekony. Meg barki barmikor azt gondolhatja, ha
o most lemond egy rovid tavon bezsebelheto nagy haszonrol, az
aldozat hosszu tavon nem fog megterulni neki, mert a masik fel
ugysem fog ellenallni a hasonlo csabitasoknak. 

Ezert a parlamentaris szokasok csak akkor szilardulhatnak meg, ha
az a fel, aki tobbet tud adni - a mindenkori kormanytobbseg -,
nagyvonaluan es kitartoan gyakorolja az onmerseklet es az
egyoldalu gesztusok politikajat egeszen addig, amig a szabalyok
meg nem szilardulnak. Erre sem az 1990-1994 kozotti, sem a mostani
kormanykoalicio nem volt kepes. Bar hivatalba lepesekor mind az
Antall-kormany, mind a Horn-kormany generozus ajanlatokat tett
ellenzekenek (ebbol lett 1990-ben az MDF-SZDSZ-paktum, 1995-ben az
alkotmanyozasi paktum), a kezdeti nagyvonalusag mindket esetben
ido elott elparolgott - sokkal hamarabb, semhogy maradando nyomot
hagyott volna a politikai viszonyokon. Az arat most fizetjuk. 

De ahol a kolcsonos mertektartas szokasszabalyai nem
mukodnek, ahol senkit nem tartanak vissza iratlan jatekszabalyok
attol, hogy barmikor elmenjen torvenyes lehetosegeinek
hataraig, ott meg mindig mukodhetnek a kovetkezo vedelmi
vonal: a torvenytisztelet. Az tehat, hogy legalabb a torvenyes
lehetosegeken nem lepnek tul a felek, hanem mindenki akkuratusan
ragaszkodik a jog betujehez es szellemehez. A mai Magyarorszag
meg tavol van attol, hogy a torvenyek kielegito mertekben
betartassanak. A polgarok mindennapi eleteben is, a politikaban is.
Meg nagyon konnyen megtortenik, hogy a kormany vagy a parlament
elmegy a torvenysertesig, ha nem kell azzal szamolnia, hogy egy
alkotmanyos hatalom visszakenyszeriti a jog eloirasai koze. A
mai nepszavazasi ugyben csak a torveny szellemevel kerultek
ellentetbe, de boven van pelda a torveny betujenek nyilt
megsertesere is. Olyan esetre fogok hivatkozni, mely kozvetlenul
kihatott a mostani krizis alakulasara, s melyben kormany es
parlamenti ellenzek kez a kezben setaltak at a torveny
eloirasain. 

1995 novembereben a parlamenten kivuli Munkaspart kozel 180 ezer
alairast nyujtott be az Orszaggyulesnek, nepszavazast
kezdemenyezve a kovetkezo kerdesrol: "Akarja-e On, hogy
Magyarorszag a NATO tagja legyen?" Az alairasok kozul tobb mint
140 ezer hitelesnek bizonyult. Az akkor hatalyos szabaly ertelmeben
100 ezer hitelesitett alairas meglete eseten az Orszaggyules
koteles lett volna merlegeles nelkul ugydonto nepszavazast
elrendelni. Ehelyett, olyan indokokra hivatkozva, melyeket a jog nem
ismer, elutasitotta a Munkaspart kezdemenyezeset. Egyetlen
parlamenti part sem fordult szembe a torvenyszegessel. 

Persze a torvenytisztelet nem magatol valik szokassa: a
hatalommegosztas, az alkotmanyos fekek es ellensulyok mukodese
teszi az allamelet szereploinek erdekeve, hogy megtartsak a
torvenyeket. Ez tehat a kovetkezo vedelmi vonal: a jogallami
felugyelete, melyet a kormannyal es az Orszaggyulessel szemben
elsosorban az Alkotmanybirosag gyakorol. 

Vitathatatlan: fennallasa ota az Alkotmanybirosag nagyon sokat
tett azert, hogy Magyarorszagon a jog legyen az ur, ne a hatalmi
onkeny, s hogy a kormany es a parlament is alavesse magat a
torvenyek uralmanak. De szamos esetben maga az Alkotmanybirosag
is megsertette ezt a kivanalmat. Mostani dontese is
ellentmondasos. 

Egyfelol lehetetlenne teszi, hogy a jovoben megismetlodjek az,
amit a Munkaspart kezdemenyezesevel csinalt a parlament.
Tovabba eltom egy joghezagot: tisztazza a kotelezoen
elrendelendo (alairasokkal megtamogatott) es a merlegeles
alapjan kiirhato (a kormany, az allamfo vagy orszaggyulesi
kepviselok altal kezdemenyezett) nepszavazas rangsorat, es
meghatarozza, hogy mely ponttol fogva allitja meg a kotelezoen
elrendelendo nepszavazas kezdemenyezese a merlegelheto
nepszavazasi kezdemenyezest. Mindez elobbre viszi a joguralom
ugyet. De masfelol az Alkotmanybirosag ujabb
jogbizonytalansagot is teremtett. Reszint azzal, hogy kielegito
indok nelkul valtoztatott itelkezesi gyakorlatan. Reszint
azzal, hogy alkotmanyertelmezes utjan uj hataskort krealt
maganak, s azt mindjart a folyamatban levo ugyre is
kiterjesztette. 

A Munkaspart elnoke annak idejen az Alkotmanybirosaghoz fordult
a parlament dontese ellen. Az inditvany, egyebek kozt,
alkotmanyossagi panasz vizsgalatat kerte a testulettol. A
birak azt feleltek, hogy a nepszavazasi torveny csak abban az
esetben tesz lehetove alkotmanyossagi panaszt, ha a kifogasolt
hatarozat az alairasok eredmenytelen hitelesitesen alapul.
Szuk ket esztendovel kesobb oda dontottek, hogy az
alkotmanyossagi panasz lehetosegenek korlatozasa
alkotmanyellenes, es a megszoritas torlese utjan
kiterjesztettek hataskoruket az olyan esetekre, mint a mostani -
meg a ket ev elotti. 

Ha a testulet 1996 januarjaban ugyanugy dont, mint most, az 1997.
oktober 7-i orszaggyulesi hatarozat nem szuletett volna meg. Ha
1997 oktobereben ugyanugy dont, mint 1996 januarjaban, akkor az
oktober 7-en elrendelt NATO-nepszavazas nem kerult volna
veszelybe. 

Az alkotmanybirak azt nyilatkozzak, hogy a ket eset kulonbozik,
mivel az Orszaggyules idokozben modositotta az alkotmanyt:
kikerult az a mondat, mely szerint "orszagos nepszavazast az
Orszaggyules rendelhet el" (19./5/ bekezdes), es bekerultek a
nepszavazas alapveto szabalyai (28/B-D). Ily modon egyreszt a
nepszavazas alkotmanyos alapjogga valt, masreszt az alkotmany
most mar egyertelmuve teszi, hogy a nepszavazas elrendelese
kapcsan az Orszaggyulest nem (mindig) illeti meg a vegso dontes
(l. "Labady alkotmanybiro tisztazo velemenye", MH, 1997.
oktober 16.). 

Am ez a magyarazat gyonge labakon all. Az alkotmany a
modositas elott is az allampolgari alapjogok kozott tartotta
szamon a nepszavazast (2./2/ bekezdes es 70./1/ bekezdes), a
28/B-D paragrafusok beiktatasa az elvi helyzeten nem valtoztatott.
Tovabba az utobb torolt 19./5/ bekezdest korabban sem lehetett
ugy ertelmezni, hogy az Orszaggyules minden esetben szabad
merlegeles alapjan dont; ennek az ertelmezesnek a nepszavazasi
torveny kifejezetten ellentmondott azzal a - soha nem tamadott -
rendelkezesevel, mely szerint 100 ezer hiteles alairas
egyuttlete eseten a parlament koteles elrendelni a nepszavazast
(10./1/ bekezdes). Egyszoval, ha az Alkotmanybirosag most
megtehette, hogy az alkotmanyossagi panaszrol szolo
torvenyhelybol torli az eredmenytelen hitelesitesre utalo
megszoritast, akkor ugyanezt megtehette volna 1996-ban is. Ha akkor
nem tehette meg, akkor nem tehette volna meg most sem. 

Nos, megteheti-e egyaltalan? Ez a kerdes veti fol a masik
aggalyt a hatarozattal szemben. Ha megteheti, akkor olyan hatalmi
agga lesz, mely kontrollalhatatlan modon, sajat maga teremthet uj
es uj hataskoroket onmaganak. Ugy gondolom, hogy ez serti a
hatalmi agak elvalasztasanak elvet, melyre a testulet oly
szivesen hivatkozik, es egesz biztosan beleutkozik egy masik
alkotmanyos elvbe, amit jogbiztonsagnak neveznek.
Kiszamithatatlanna teszi ugyanis, hogy mikor tartozik a kormany
vagy a parlament egy-egy lepesenek elbiralasa az
Alkotmanybirosag hataskorebe. 

Mi tortent volna, ha a kormany azt feleli az
Alkotmanybirosagnak: Urak, az Onok dontese alkotmanyserto,
nem vagyunk kotelesek betartani. Akkor valoban alkotmanyon kivuli
helyzet, alkotmanyos valsag keletkezik. Megesett mar az ilyesmi
szomszedaink nemelyikenel, ahol gyengenek bizonyult az utolso
vedovonal is, az alkotmanyorok kozjogi statusa iranti
tisztelet. Ahol ez bekovetkezik, ott csak a puszta ero marad. Ott
elo lehet venni a veszforgatokonyveket. A legutolso vedovonal
azonban Magyarorszagon mindig is megbizhatoan mukodott. Most is
pontosan tudni lehetett, hogy a kormany meg fog hajolni az
alkotmanybirak allasfoglalasa elott, barmi legyen az. A
legrosszabb soha nem fenyegetett. 

Csakhogy ahhoz, hogy a demokratikus Magyarorszag sikeres orszag
legyen, a legrosszabb elkerulese nem eleg. Olyan idok elebe
nezunk, melyek egyszerre teremtenek kielezett helyzeteket, s
kovetelik meg a koztarsasagtol, hogy az ilyen helyzeteket
surlodasmentesen kezelje. 

Az elso nyolc evben vegbement a rendszervaltas. A kovetkezo
nyolc evben az euro-atlanti vilagrendhez valo csatlakozasunknak
kell lezajlania. Ha ezt a feladatot sikerrel megoldjuk, akkor a ma
elo nemzedekek egyetlen emberolto leforgasa alatt veghezvittek
azt, ami a magyar nemzetnek evszazadokon at nem sikerult: a fejlett
Europa szerves reszeve tettek hazankat. Ha kudarcot vallunk,
akkor ujrakezdodik Magyarorszag lecsuszasa. 

Lassuk tisztan, nem csupan az a kerdes, hogy egyaltalan
bekerulunk vagy nem kerulunk be. Hanem az is, hogy mikor kerulunk
be, es milyen targyalasi pozicionk lesz a belepesi feltetelek
kialkudasakor. Az az orszag, melynek kormanya es ellenzeke nem
kepes egysegesen fellepni a csatlakozas ugyeben, melynek
intezmenyei nem kepesek a belso ellenteteket kezelni, nem lehet
eros targyalofel sem a NATO-val, sem az Europai Unioval szemben. 

Marpedig a csatlakozas ohatatlanul megrazza Magyarorszagot. Soha
nem tartoztunk Europa legfejlettebb regioihoz. Az I. vilaghaboru
vegetol a rendszervaltasig terjedo hetven ev alatt
leszakadasunk egyre nott. Azokban az evtizedekben, amikor a mai
unio teruleten legiesedtek az allamhatarok, amikor szabadda
valt a munkaero meg a toke mozgasa, mi egy olyan birodalomba
voltunk bezarva, mely minden tagorszagot elzart a tobbitol. A
csatlakozas negy-ot ev leforgasa alatt sodor majd elore
bennunket abba az allapotba, melyet Nyugat-Europa - kedvezobb
indulohelyzetbol - negyven-otven ev alatt ert el. A nagy
indulatokat kavaro foldvita az elso jele a sokknak, amit a nagy
sebessegu felzarkozas okoz. 

Ha a nyertesek kozott akarunk lenni, nem lehetnek olyan indulatos
vitak kormany es ellenzek kozott, hogy az euro-atlanti
csatlakozas kerdeseben ne egysegesen lepjenek fol. Ki kell vonni
az orszag alapveto kulpolitikai erdekeit a partok - egyebkent
termeszetes - versengesenek hatokorebol. De ez attol meg nem
fog megvalosulni, ha azt predikaljuk a partoknak, hogy helyezzek
az orszag erdeket a szuk parterdekek fole. Az ellenzek akkor
tanusit onmersekletet a kulpolitika kerdeseiben, ha azt
tapasztalja, hogy hatranyosabb megbontania az osszhangot, mint
zavarba hozni a kormanyt. Ennek pedig az a feltetele, hogy
onmersekletre szamithasson a kormany reszerol ott, ahol a
kormanye a kezdemenyezes. 

Milyen tanulsagok adodnak ebbol a mostani krizisre nezve? A
surgosebb kerdes nyilvan a NATO-nepszavazas ugye. Senki nem
tudja megmondani a tortentek utan, hogy elmegy-e a
valasztopolgarok tobb mint a fele szavazni. Kezenfekvo, hogy
tobben mennek el, ha a reszvetel es az igen fontossaga mellett
nemcsak a kormanypartok kampanyolnak, hanem valamennyi parlamenti
part. A kormanynak tehat erzekeltetnie kell, hogy az ellenzek
szamara elonyt jelent, ha beszall a kampanyba. 

Egy jelzest mar leadott: megigerte, hogy amig nem dol el, mi lesz
a foldtulajdon ugyeben kezdemenyezett nepszavazas sorsa,
felfuggeszti a foldtorveny modositasara beterjesztett
javaslatanak parlamenti targyalasat. Sokat segitene, ha ezt a
gesztust ujabbak kovetnek. Celszeru volna elore kozolni: ha az
Alkotmanybirosag atengedne a kerdest, a kormany
egyuttmukodnek az ellenzekkel a legkedvezobb idopont
kivalasztasaban. S azt is erdemes fontolora venni, nem volna-e jo
a moratoriumot eleve kiterjeszteni a kovetkezo parlamenti ciklus
kezdeteig, barmi legyen is a nepszavazas sorsa. 

Megerik a kormanynak ezek a gesztusok? Velemenyem szerint igen.
Tudnia kell, hogy a sajat sikere fugg attol, kepes-e
kiszamithato, bizalmi viszonyt teremteni az ellenzekkel az
euro-atlanti csatlakozas eveiben. 

Ha a NATO-nepszavazas ugyet igy kezeli, akkor mar tett valamit a
foldtulajdon koruli konfliktus enyhiteseert is. Valamit, de nem
eleget. Az ellentet itt valodi, mely, es ugyanakkor rosszul van
felallitva. Az ellenzek teljes embargot akar a kulfoldi vevokre,
mikozben szeretne hallgatni rola, hogy a kulfoldiek tavol tartasa
a magyar gazdasag nyitottsaganak mar a mai fokan is
megvalosithatatlan, az Europai Uniohoz valo csatlakozast pedig
egyenesen kizarja. A kormany meg akarja nyitni a foldvasarlas
lehetoseget a Magyarorszagon mukodo gazdasagi tarsasagok
elott, mikozben igyekszik hallgatni rola, hogy ez az embargo
reszleges feloldasaval egyenerteku. Ezert aztan nem arrol
zajlik a vita, hogy elonyos-e a magyar tarsadalom szamara a
foldpiac megnyitasa, hanem arrol, hogy ki a rosszhiszemu. A
kormany akarja-e a magyar foldet suttyomban atjatszani az idegenek
kezere, vagy az ellenzek akarja suttyomban megakadalyozni
bejutasunkat az Europai Unioba. 

De valojaban megiscsak arrol van szo, hogy milyen elonyok es
hatranyok szarmaznak a foldpiac felszabaditasabol, kik lesznek
az elonyok haszonelvezoi, es kik fognak hatranyt szenvedni,
kiket indokolt a tarsadalomnak karpotolnia vesztesegeiert.
Csakhogy a helyzet nem kedvez az egyenes beszednek. A lakossag
nagyobbik reszebol ma meg eros erzelmi ellenallast valt ki a
gondolat, hogy kulfoldi vevoket engedjenek be a hazai foldpiacra.
Ezert aztan mindket oldal odzkodik attol, hogy tiszta vizet
ontson a poharba, mert attol tart, hogy azt rivalisa azonnal
ellene forditana. Ha a kormany nyiltan beismerne, hogy
foldtorvenye lazit a kulfoldieket sujto tilalmakon, az
ellenzek tustent lecsaphatna. Ha az ellenzek azzal lepne a
valasztok ele, hogy igazabol a liberalizalas mertekerol es
utemerol van vitaja a kormannyal, a kormanypartok tustent
visszavaghatnanak. 

Legkesobb a valasztasok utan el kell jutni oda, hogy a kerdes
megtargyalhato formaba fogalmazodjek at, mert ami most zajlik,
rontja az orszag targyalasi eselyeit, es szuntelen
magyarazkodasra kenyszerit az EU-partnerek elott. De lehetseges-e
a kivant fordulat? Lehetsegesse valik, mihelyt a kozvelemeny
magatol feldolgozza a foldkerdest. Annyi ido azonban nincs.
Marpedig a valasztok velekedeseinek massziv eltolodasa nelkul
csak akkor van lehetoseg a vita targyanak modositasara, ha
mindket oldal bizton szamithat ra, hogy a masik nem hasznalja ki
ellene, ha megmondja az igazat. 

Ha igaz, hogy a partok a maguk szuk erdekeit kovetik, akkor ez nem
kizart. Mas es mas modon, de mind a szocialista-liberalis
koalicio, mind a kereszteny-nemzeti partok jovojet az
EU-csatlakozas menete fogja meghatarozni. A koalicio politikaja
megbukna, ha a vita elmergesedese miatt Magyarorszag hatranyos
feltetelekkel jutna be az unioba. Az ellenzek azonban nem nyerne
ezen, mert azzal a veszellyel kellene szembeneznie, hogy
Magyarorszag nyugati partnerei felelotlen bajkeverokent konyvelik
el, akinek a kormanyra kerulesetol ovjon az eg. A kerdes az,
meg tud-e a ket fel egyezni abban, ami eminens erdekuk. 

A szerzo filozofus, a CEU politikatudomanyi tanszekenek vezetoje.