Magyar Narancs, IX. evf. 45. szam, 1997. november 6. 

Szuret 

-interju- 
***Panikeffektus (Jarai Zsigmond, a Tozsdetanacs elnoke)*** 

-egy het- 
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek 

-nagyitas- 
Tozsde: Mindhalalig bessz 

POLITIKA 

-magyar globusz- 
Jelentes a Kalasnyikovokrol: Sok mareknyi dollarert 
Egeszsegugyi torveny felidoben: A TASZ jelenti 
***A Funk-ugy: Muhiba*** 

-vilagfalu- 
Csiang Co-min Amerikaban: Oszi Mikulas a Potomac partjan 
Orosz-japan csucs: Elszigetelve 
***Crna Gora a vihar kapujaban: Vadaszjelenetek
Also-Jugoszlaviabol*** 

ELET + MOD 

-embersport- 
***Etetes: Menybol a hal*** 

-gep + narancs- 
Gyarlatogatas: Intelmek 

-kritika- 
Womanager: Mi szavatolja a lady biztonsagat? 

KULTURA 

-orjarat- 
T'DOOR: Diana es (David Ashforth) videke 

-interju- 
Kecskemeten atalakultak az almok (Bal Jozsef
szinhazigazgato-rendezo) 
***"Gyavak voltunk hamarabb kezdeni" (Presser Gabor, Locomotiv
GT)*** 

-visszhang- 
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA 

-egotrip- 
Eorsi Istvan: OptiPista (Jambor ohaj) 
Seres Laszlo: Dekoder 
Para-Kovacs Imre: En-terior 

-publicisztika- 
***Bard Karoly: Jogalkalmazkodas (Az uj bunteto-eljarasi
torvenyrol)*** 

-a szerk.- 
***Hagyjak bekiben a Mihalyt dolgozni!*** 
***Agyuval verebekre*** 

-olvasoi levelek-

Jarai Zsigmond, a Tozsdetanacs elnoke 

Hongkongbol indult, megpedig robbanasszeruen, majd atterjedt New
Yorkra; Magyarorszagra pedig, ahogy regen mondtak, szepen
begyuruzott a nemzetkozi penzugyi valsag: a fekete het alatt
tobb mint tiz szazalekkal estek a reszvenyarak a Budapesti
Ertektozsden. Interjualanyunktol, aki ket eve a magyar
Tozsdetanacs elnoke, civilben meg a Magyar Hitelbankbol alakult
ABN-Amro Bank elnok-vezerigazgatoja, leginkabb azt probaltuk
megtudni, hogy a sajatos magyar gazdasagi es bankhelyzet hogyan
viszonyult a tozsdekrachhoz. 

Magyar Narancs: Jo volt-e arra ez a mostani valsag, hogy a magyar
kisbefektetok megtanultak: veszteni is lehet a tozsden? 

Jarai Zsigmond: Nem banom, hogy estek az arak. Magasan voltak. Ez
kisbefektetokre volt leginkabb veszelyes, mert sokszor nem tudjak
realisan felmerni, hogy mi mennyit er. Nincs informaciojuk, nem
ismerik a piacot, csak azt latjak, hogy allandoan mennek felfele
az arak. Nyaron sokan eladtak a hazukat, vagy hitelt vettek fel -
esetleg jelzalogra -, de nem tudtak, milyen uzletekbe kezdenek. Ez
pedig nagyon veszelyes. A jelenlegi helyzet is rizikos: a mult het
keddi areses utan rogton felmentek az arfolyamok, igy a piac
tulfutott maradt, es ugyanugy csabit tulzott befektetesre,
mint korabban. Azt szeretnem, ha meg egy par honapot stabilan
maradna a reszvenypiac, es lassan kialakulna a realis arfolyam,
ami nemi aresest is jelenthet. Nem szeretnem, ha nagyot esne a
borze, de azt se, hogy ugyanilyen nagy vasarlasi laz torjon ki.
Sajnos a nyugalomhoz kell egy kis kiabrandulas. 

MN: Voltak olyan kisbefektetok, akik azt mondtak: legyen elszigetelt
a magyar penzpiac, hogy igy vedjek a magyar ertekpapirok arat. 

JZS: A piac nem csak a befektetoke. Filozofiai kerdes, hogy kinek
az erdekeben mukodik a borze. Szerintem nemcsak a befektetok
erdekeben, hanem a kibocsatokeban is. Az a funkcioja, hogy a
tokeigenyeket, es a tokere varo megtakaritast osszehozza.
Ehhez kibocsatok is kellenek. A kibocsatoknak egyertelmuen az az
erdekuk, hogy minel nyitottabb legyen a piac. Ha azt mondanank,
hogy a tozsden csak magyar kisbefektetok vehetnek reszt, alig lenne
Magyarorszagon szabad toke. A gazdasagnak az az erdeke, hogy minel
tobb toket mozgositson. Nagyobb osszegeket pedig kulfoldrol
lehet bevonni a magyar gazdasag fejlesztesebe. Most peldaul
nagyobbat estek volna az arak, ha nagy multik nem kezdtek volna
folvasarolni a magyar reszvenyeket. Egyertelmuen latszik, hogy
kedden a kisbefektetok adtak el, es szerdan, amikor mar emelkedtek
az arak, a nagyok vasaroltak. 

MN: Korabban azt a velemenyet hangoztatta, hogy a tozsden az
nyer, aki a "nehez pillanatokban" is nyugodt tud maradni. Ezt ma is
tartja? 

JZS: A tozsdei befektetes hosszu tavra szol, nem egyik naprol a
masikra. Az ember olyan vallalat reszvenyet veszi meg, amelyrol
ugy gondolja, hogy jok a novekedesi eselyei. A tozsde igazabol
erre valo. Itthon mar hozzaszokott mindenki, hogy rogton
kibocsatas utan folmennek az arak. Ezert mindenki vesz
kibocsataskor - ezert vannak ezek az orult sorok -, majd egy-ket
hettel utana megfelelo nyereseggel el lehet adni a papirt. Ez is
egy jo jatek. Nem mondom, hogy ezt nem kell csinalni, de hat nem
ez a lenyege a tozsdenek, hanem hogy hosszu tavu toket
biztositson a vallalatok fejlodesehez. 

MN: A tankonyvek szerint a tozsde a gazdasag mutatoja. A valsag
azonban ezt a tezist nemileg cafolta, hiszen ha az arfolyamesesek
tovabb tartottak volna, meg az egyebkent jonak minositett
gazdasagok is veszelybe kerulhettek volna. Akkor most a farok
csovalta a kutyat? 

JZS: Ez igy van, es ezert veszelyes ez az egesz vilagot atfogo
kereskedesi rendszer. A valsag pszichologiai reakcio volt. Annak
is pszichologiai oka volt, hogy ilyen gyorsan visszaalltak az arak.
Ket ev alatt dollarban szamolva is 300 szazalekot nottek az
arak a Budapesti Ertektozsden, nyilvanvalo, hogy ennyit azert
nem nott a vallalatok erteke. Igaz, hogy alul volt ertekelve a
magyar piac 1994/95-ben, vagyis a cegek valosnak becsult
ertekenel alacsonyabbak voltak az arak. Most meg tul lett
ertekelve '97 vegere. Most valahogy helyrerendezodott a dolog, de
nem jo, hogy a nemzetkozi tokearamlas ekkora hullamzasokat tud
okozni Magyarorszagon. Ez ellen vedekezunk mindenfele
mechanizmusokkal, amelyek a panik elkerulesere vannak beepitve.
Ha peldaul 20 szazalekot emelkedik vagy sullyed egy reszveny
ara egy nap, akkor leallitjuk a kereskedest: ez arra alkalmas, hogy
a brokerek elgondolkodjanak rajta, van-e ertelme ennyivel alacsonyabb
aron is eladni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a modszer nagyon
bevalt. Ha mult kedden nem allitjuk le a kereskedest, akkor
valoszinu, hogy meg tobbet esett volna az index. Pedig ugyanazon
papirok arfolyamai estek, amelyeket szerdan ujra elkezdtek
vasarolni. Amerikaban 1987-ben, a fekete hetfo utan vezettek be
ezeket a korlatozasokat, mert ha egyszer elkezdodik egy panik,
akkor az onmagat erositi. Akkor tiltottak be a komputeres
tranzakciokat is, hiszen mar nem is a brokerek, hanem a
szamitogepek kezdtek el eladni, es masodpercenkent ezernyi
uzletet csinaltak. A brokerek alig tudtak kihuzni a gepeket a
konnektorbol. 

MN: A mult heten borzalmas nagy volt az aringadozas: kedden 16
szazalekos zuhanas, szerdan 12 szazalekos emelkedes. 

JZS: Tenyleg felelmetes liftezes volt, nem tudom, ezutan hogy lesz.
Nyilvanvaloan elszakadt az arak mozgasa a gazdasagi hattertol.
Ilyenkor mindenki csupan egy hetre elore spekulal, es a szerint
dont egyebkent hosszu tavu befektetesekrol, hogy mi tortenik
egy adott ora alatt. Ezek altalaban rovid tavu varakozasok. 

MN: Azt mondtak, hogy Magyarorszag azert tudta a tobbi
kelet-europai orszagnal jobban atveszelni a valsagot, mert
gazdasaga elegge stabil. 

JZS: En is ugy gondolom, hogy a bankrendszerunk szabalyozottabb,
es erosebb a tozsde. A penz stabil, ez az elsodleges kerdes,
foleg most, hogy Csehorszagban a koronaval ilyen sok problema van.
Nem tudom azt sem, mi lesz a zlotyval. Remelem, semmi, mert
Amerikaban nem is latszik, hogy a tersegben ezek kulonbozo
orszagok. Ha egyes kelet-europai valutak gyengek, akkor tenyleg
azt mondhatjak, hogy gond van a tersegben. De nalunk a penzugyi
rendszer sokkal szabalyozottabb, erosebb a gazdasagban betoltott
szerepe, mint mas kelet-europai orszagban. Ezert kellene meggyozni
a kulfoldi befektetoket arrol, hogy ne vegyenek minket egy kalap
ala mas kelet-europai orszagokkal. 

MN: Hogyan jarul hozza a penzugyi stabilitashoz az, hogy
kulfoldi kezben vannak a magyar bankok? 

JZS: Teljes mertekben. Ha nem lennenek privatizalva a bankok, es
nem lennenek kulfoldiek tulajdonaban, ugyanolyan gyenge lenne a
bankrendszer, mint mas kelet-europai orszagokban. Egy allami
tulajdonban levo bank nem mukodik jol Kelet-Europaban. Az allam
a sajat erdekeit ervenyesiti a bankban, raadasul a
penzintezeti szfera ebben a regioban tulpolitizalt. A politika
pedig nagyon gyorsan ingadozik, ehhez nem tud egy bank igazodni. 

MN: A szakertok szerint a magyar tozsde akkor mukodhetne igazan
jol, ha meg tobb vallalat reszvenye forogna a parketten. Azonban
eppen az on bankja volt az, amely rendkivul gyorsan megszabadult a
tozsdere kenyszerito kisreszvenyesektol. 

JZS: Nem tudom, hogy az ABN- Amro privatizacio utani
reszvenyvasarlasi akcioja nelkul vonatkozna-e a bankra az
ertekpapirtorvenyben eloirt tozsdekenyszer. Az azonban biztos,
hogy egyetlen multinacionalis vallalat sem szereti, ha egy kisebb
leanycegeben mas is tulajdonos. 

MN: Nincs sok olyan vallalat Magyarorszagon, amelynek nincs a
tozsdet elkerulni akaro, tobbsegben levo kulfoldi
tulajdonosa, de amely vonzo lehetoseget jelentene a hazai
kisbefektetoknek is. 

JZS: A magyar kormany a privatizacio soran tulzottan is a nagy
cegeknek adta el a vallalatokat. Meg lehetett volna vizsgalni a
tozsdeprivatizacio lehetoseget is: legalabb meg kellett volna
nezni azt, hogy egyaltalan bevezetheto-e a borzere az adott
vallalat reszvenye. Elismerem, ahol fejleszteni, beruhazni kell,
ott nem jo megoldas a tozsde. Ahol azonban nincs ilyen azonnali
tokeigeny, es a menedzsment iranyitotta arculatvaltassal
piacorientaltta lehet tenni a vallalatot, ott mukodik. 

MN: A tavkozles tipikusan nagy beruhazasokat igenylo terulet.
Megis az elmult honapok legnagyobb tozsdei slagere a
Matav-kibocsatas. 

JZS: A Matav mar kialakult, jol mukodo cegstrukturaval es egy
- a privatizacio elso koreben jelentos reszesedest szerzett -
szakmai befektetovel kezdett a kibocsatasba. Ha meg ket evig jol
fognak menni a reszvenyek, akkor a tavkozlesi tarsasag toket
tud emelni, vagyis a beruhazasaihoz szukseges penzt konnyeden
elo tudja teremteni. 

MN: Melyik az a jelentosebb nagyvallalat, amely mostanaban a
tozsdere erett lehet? 

JZS: Az ev masodik feleben sok vallalat kerul be a tozsdere... 

MN: ...a tozsdekenyszer miatt... 

JZS: Nem hiszem, hogy a torveny eloirasai ilyen fontosak
lennenek. Ha egy ceg nem akar a tozsdere menni, akkor hiaba
kenyszeritjuk be: papirjai csak ettol nem fognak forogni, a
tarsasag nem fog nyilvanos reszvenykibocsatassal toket emelni.
A tozsdekenyszer ezekben az esetekben annyit jelenthet, hogy a sok
kistulajdonossal rendelkezo cegnek legalabb atlathatobb lesz a
gazdalkodasa. Tenyleges tozsdere vitelnek azt tekintem, ha egy
ceg fejlesztesi tervenek megvalositasahoz szerez a borzen
toket. A tozsde legfontosabb funkcioja nem is a tulajdonosvaltas,
a privatizacio elosegitese, hanem az, hogy amikor toket akar
emelni, akkor tudjon. Tipikus pelda erre a Pick, amely tozsdei
bevezetese utan ket evvel toket emelt, hogy megvegye a Herzet.
Most, ket ev elteltevel ismet felvasarlasra keszul, es
toket emel. A tozsde normalis mukodesenek azt tartanam, ha egy
vallalat a terjeszkedesehez, novekedesehez szerezne rajta
keresztul toket. Olyan nagyvallalat azonban, amely az ehhez
szukseges kovetelmenyeknek megfelelne, mar nem sok van
Magyarorszagon. Azt hiszem, tomegevel jonnek majd a kisebb es
kozepes, 100 millios alaptokeju maganvallalatok. Elobb-utobb
meg fogjak erteni a jelenlegi magantulajdonosok, hogy ha komolyan
toket akarnak emelni, es komolyan terjeszkedni akarnak, ahhoz
tozsdere kell vinniuk a vallalatukat. 

MN: Ha a magyar vallalatok tozsdere aramlasara nem lehet
szamitani, remelhetjuk-e azt, hogy a kulfoldi cegek novelik a
borzen szereplo tarsasagok szamat? 

JZS: Tul sok kulfoldi nem fog Magyarorszagra jonni. A magyar piac
kicsiny, egy nemzetkozi orias nem igazan tud az itteni
forrasokbol jelentosen toket emelni. Nehanyan biztosan
megjelennek a magyar piacon, igy jelzik majd elkotelezettseguket
azok, akik Magyarorszagon tevekenykednek, vagy itteni vallalatban
van nagyobb reszesedesuk. Raadasul a tozsdek globalizacioja, a
tokemozgasok liberalizacioja miatt nem sok ertelme van annak, hogy
ot-tiz borzere vezessenek be egy vallalatot. Jovore akarmelyik
budapesti brokernel nemzetkozi nagyvallalatok reszvenyeit is meg
lehet vasarolni. Akkor is tudnak magyar befektetok
IBM-reszvenyeket venni, ha a szamitogepes vilagorias
papirjait csak New Yorkban jegyzik. 

MN: Ha egy magyar befekteto IBM-reszvenyt is vasarolhat, biztos,
hogy Zalakeramiat fog venni? 

JZS: Nem gondolom, hogy olyan nagy mertekben kulfoldre vandorol a
magyar toke, ha modja lesz a multik reszvenyeit megvasarolni. Az
emberek jobban ismerik sajat orszaguk vallalatait, es szivesebben
fektetik ebbe a penzuket: inkabb biznak a helyi cegekben.
Mindenkit arra biztatok, hogy vegyen mas orszag vallalatainak
reszvenyeibol is. De a nagyon biztonsagos papiron nem lehet
nyerni. Nagyot szakitani akkor lehet, ha az ember egy indulo
vallalkozasba fekteti a penzet, amelynek azutan gyorsan no az
erteke. Ilyen volt a Microsoft a hetvenes evek vegen. Azt azonban
nehez eldonteni, hogy melyik kezdo kulfoldi vallalatbol lesz
tiz ev alatt multinacionalis nemzetkozi ceg. Egyebkent nem
jellemzo egyik orszagban sem, hogy a lakosai mas tozsdekre
jarnanak. 

MN: A magyar tozsde tehat a hazai vallalatok piaca lesz. Tudnak-e
azonban a hazai token kivul meg tobb kulfoldit vonzani? 

JZS: Azt hiszem, hogy a magyar tozsde elegge nemzetkozi: a forgalom
jelentos reszet a kulfoldi befektetok tranzakcioi adjak. A
magyar piacra erdemes is bejonni. 

MN: Akkor azonban a magyar piac nem lesz vedett a nemzetkozi
valsagok ellen. 

JZS: Nem gondolom, hogy el lehetne zarkozni a vilag elol. 

Varkonyi Ivan

"Olyan hideg volt, hogy a csula megfagyott a levegoben" -meselte
volna kesobb Geza bacsi, oreg mesterunk, ha eljon velunk a
racalmasi kogatakra sullozni. Geza bacsi azonban egyreszt
olyan budos, hogy senki sem engedne beulni az autojaba,
masreszt par hete ugy berugott, hogy arcra esett a bringajarol,
es meg mindig csak makogni tud, es plasztikai rehabilitaciora
jar. Szoval Geza bacsi nem jott el, kapas viszont annal tobb
volt. 

Kora delutan erkeztunk, de csak sotetedes utan jott az elso.
Kozben volt idom elmeselni, hogy amikor a hugom pasijat az
MTK-Croatia-focimeccsen osszevertek az in-kalosok, oreg
mesterunkhoz hasonloan neki is eltort az orra. A mento bevitte a
gegeszetre. Az orvos nezte a teljesen elferdult orrot, aztan
helyretette a csontot. Ketsegek kozt vivodo alkoto leven
megsem volt biztos a dolgaban, ugyhogy megnezte az aldozata
szemelyijet, es kicsit igazitott a muven. Utana behivta a
hugomat, hogy tetszik-e. A hugom mindig is pisze pasit szeretett
volna. Par pillanatig olyan is volt neki, de az asszisztensno szerint
a Janinak jobban all a meresz sasorr. Eltelt ot perc, a fel
korhaz bent tolongott es tanacsokat osztogatott, az orvos meg egyre
csuggedtebben mutatta be az uj verziokat. A Jani kozben csendesen
elajult. 

Eppen ott tartottam, hogy a gipszet a jovo heten veszik le, es
mindannyian izgatottan varjuk a vegeredmenyt, amikor a bal oldali
botom spicce megrezzent, a kapasjelzo karika pedig felugrott a botig.
Bevagtam. Ereztem, hogy komolyabb peldany, hagytam, hogy usszon
egy kort, Tomi pedig ugyesen megszakolta a meretes, teli hasu
kotont. 

(Fenekezo botokat dobtunk be a gat alatti mely vizbe sullore. A
megfeleloen elrohasztott doglott sneciket a melyhutoben tartom
nejlonzacskoban, ezert eloszor kis hijan "Sargaborsopure
fott disznofejjel"-t tuztem a horogra, de Bela idoben
figyelmeztetett.) 

A masodik koton egy perccel kesobb jott, ezuttal heringfilere. A
harmadiknal csak azert lepodtem meg, mert sehol sem olvastam arrol,
hogy mamutoknal is alkalmazzak a csaladtervezes egyszeru, de
annal hatasosabb modszeret. Alig fert bele a meritoszakba, es
olyan anyaggal volt megtoltve, amibe jobb nem belegondolni. A
kovetkezo feloraban azon morfondiroztunk, hogy ki jarhat ilyen
idoben a vizpartra dugni. Az NDK-s turistak es a mamutok kiestek,
ezert Bela az ukran uszalyok szemelyzetet gyanusitotta. Kozben
akasztottunk egy nejlonzacskot es egy analizalhatatlan, mintegy fel
meter hosszu nyalkas gedvat. Ezek utan legnagyobb dobbenetunkre
fogtam egy menyhalat, majd rovid ido alatt meg kettot. 

A menyhal titokzatos es perverz allat, leginkabb foltos ebihalra
hasonlit, kis popszakallal az alla kozepen, testet vastag nyalka
boritja, szoval rendkivul undorito latvany. Egesz evben a
kovek kozt bujdokol, es csak akkor kezd elni, amikor a viz ot fok
ala hul, raadasul kizarolag sotetben lehet fogni. A
horgaszkonyvek szerint "szaglasa igen kifinomult", ehhez kepest a
leginkabb olyan csalikra kap, mint az erett heringfile vagy a
rohasztott disznobel. "A tokehal egyetlen edesvizi rokona leven,
maja igen nagymeretu, az inyencek kulonleges csemegeje" -mondja
a szaksajto. Mielott csorgo nyallal elrohannank a legkozelebbi
horgaszboltba specialis menyhalcsalikert, erdemes vegiggondolni,
hogy az allat nalunk atlagosan 15 dekasra no, ezert az "igen
nagymeretu -egyebkent tenyleg finom -maj ugy negyed gramm
lehet, a fagyserulesek gyogyitasa viszont fajdalmas es hosszu
folyamat. 

Az este tovabbi reszeben egy nejlonzacskon kivul mas nem akadt.
Masnap hallottuk, hogy Fonyodon annyira kapott a fogas, hogy meg
Geza bacsi is nyolcat fogott. Nem baj. Nekunk sokkal tobb kapasunk
volt, az oreget meg bosszubol meghivtam egy dunai sullozesre. 

Szily Laszlo

***Radiocsatornak: privatizalva*** Nem a legjobb anyagi ajanlatot
tevo palyazo nyerte el azt a radiocsatornat, amelyen jelenleg a
Danubius radio musora hallhato: az Orszagos Kereskedelmi Radio
Rt. ajanlata a harmadik legjobb volt. (Ezt a ceget a brit Daily Mail
and General Trust mellett egy masik brit ceg, a Radiotrust, valamint
az OTP Rt., a Wallis Rt. es a Danubius negy musorvezetoje - Boros
Lajos, Buza Sandor, Rokusfalvy Pal es Rona Egon - alkotja.) A
masik, eddig nem sugarzo radiocsatorna nyertese a Hungaria
Radio Musorszolgaltato Rt., amelyet az amerikai Emmis es a
Quantum Bank, a Credit Suisse First Boston es a Magyar Hirlap Rt.
altal alkotott csoport hozott letre. Mindket konzorcium mind a ket
frekvenciara palyazott. A brit csoport 4,12 milliard forintot
ajanlott a Danubiusert, es - a vetelytars 4,5 milliardos
ajanlatanak ellenere -egyhangulag nyerte el a frekvenciat az ORTT
szavazasan. Revesz T. Mihaly ORTT-elnok sajtonyilatkozatai
szerint a dontes "nem penzugyi, hanem mediaszakmai szempontok
alapjan szuletett meg". A ket vesztes palyazo - a Juventus
Radio Rt. es egy szinten amerikai, a Clear Channel vezette Szuper
Radio Rt. - fontolgatja, hogy pert inditanak kifogasaik alapjan. A
nyerteseknek 1998. februar kozepeig kell megkezdeniuk adasukat. 

***Izraeli-palesztin kozeledes*** Izaeli harci gepek ismet
bombaztak a Hezbollah del-libanoni allasait, egy nappal azt
megelozoen, hogy hetfon Washingtonban ujrakezdodtek az
izraeli-palesztin targyalasok. A megbeszeleseket izraeli reszrol
iranyito kulugyminiszternek nincs felhatalmazasa, hogy
kotelezettseget vallaljon a katonai kivonulas pontos
menetrendjere. Izraeli szandek szerint meg kivanjak gyozni a
palesztinokat: ha eltekintenek a kivonulastol, Izrael szunetelteti a
megszallt teruleteken az epitkezeseket. Az Arafat palesztin
elnokot kepviselo Mahmud Abbasz palesztin kulugyminiszter,
valamint a hazigazda amerikai kulugyminiszter, Madeleine Albright
elozetes nyilatkozataik szerint nem varnak tul sokat a
talalkozotol. Amennyiben a palesztinok nem fogadjak el az izraeli
ajanlatot, Izrael egyoldaluan kivanja meghatarozni a kivonulas
merteket, es csak az uj epitkezesek megkezdeset
szuneteltetnek, a mar folyo epitkezeseket be kivanjak
fejezni. 

***NATO-csatlakozas: konferenciak pro es kontra*** A NATO jelentos
valtozason ment at az utobbi nehany evben, fo feladatava a
valsagkezeles, a bekefenntartas es a humanitarius
segitsegnyujtas valt -jelentette ki Donald J. McConell, a NATO
politikai ugyekert felelos masodfotitkar-helyettese a mult het
kozepen a NATO, a Friedrich Naumann Alapitvany es az
Orszaggyules kozos szervezeseben megrendezett konferencian. A
tanacskozason elhangzott, hogy a NATO-csatlakozas nagyobb
erdekervenyesitesi lehetoseget biztosit Magyarorszagnak.
Szoba kerultek a csatlakozas koltsegei is: mint mar korabban
kiderult, Magyarorszagnak evente a NATO koltsegvetesenek 0,65
szazalekat kell allnia, ez 11,7 millio dollart jelent. Kovacs
Laszlo kulugyminiszter szerint a NATO-hoz csatlakozva az orszag
vedelme egyharmadaval kerul kevesebbe, mintha onalloan kellene
errol gondoskodnunk. Egy az Alba Kor es egy amerikai civil szervezet
altal kozosen rendezett het vegi konferencian az Alba Kor
kepviseleteben megszolalo Csapody Tamas ismet serelmezte, hogy a
magyar kormany az elmult evekben mintegy 500 millio forintot
koltott NATO-propagandara, es ennek kapcsan szerinte
megsertettek a kozbeszerzesi es a mediatorvenyt is. 

***Megis kontenerbe koltoznek a romak?*** A szekesfehervari
onkormanyzat megszakitotta a kapcsolatot a Gettoellenes
Bizottsaggal (GEB). A varos fenntartja azt a hatarozatat, hogy a
Radio utcabol a varoshataron kivulre, kontenerekbe
koltozteti a romakat. A GEB felkeresere Kaltenbach Jeno
kisebbsegi ombudsman vizsgalatot kezdemenyezett. A GEB a Fejer
Megyei Kozigazgatasi Hivatalt is vizsgalatra kerte fel. Amennyiben
a vizsgalatok egyike sem marasztalja el a fehervari
onkormanyzatot, a GEB tuntetest szervez. Koszeg Ferenc szabad
demokrata kepviselo, a GEB-tag Magyar Helsinki Bizottsag elnoke a
parlamentben felolvasta az SZDSZ nyilatkozattervezetet, melyben
surgetik az antidiszkriminacios torveny megalkotasat. 

***Franciaorszag: kamionosblokad*** Magasabb bereket kovetelve
emeltek uttorlaszokat francia kamion-, busz- es mentoauto-soforok
Franciaorszagban. A legnagyobb munkaadokat tomorito szervezet es
a vele targyalo ket szakszervezet nem jutott egyezsegre, vasarnap
este megkezdtek az utelzarasokat. Hetfoi lapzartank idejen
tizenotnel tobb varost "zartak korbe" a kamionosok, csak a
szemelyautokat engedve at az uttorlaszokon. Jarmuvekkel vettek
korul tobb uzemanyag-tarolo kornyeket, es torlaszokkal
akadalyozzak a calais-i kompkikoto mukodeset, nem engedve a
teheraruk ki- es berakodasat. A kikoto lezarasa komoly gondot
jelent a Franciaorszag es Nagy-Britannia kozotti
kompkozlekedesben is. 

***Orosz-japan csucs: bekeszerzodes?*** Politikai, gazdasagi es
penzugyi egyuttmukodesrol irt ala megallapodast Borisz
Jelcin orosz allamfo es Hasimoto Rjutaro japan miniszterelnok, aki
egyuttal latogatasra hivta Jelcint Japanba. A tervezetben szerepel
a tokebefektetesek osztonzese, az orosz gazdasag
vilaggazdasagba valo integraciojanak elosegitese, az
oroszorszagi reformok fokozottabb merteku tamogatasa,
egyuttmukodes kepzesi es energetikai kerdesekben.
Megallapodtak arrol is, hogy a ket orszag vedelmi miniszteriumai
ezentul fokozottabban mukodnek egyutt. A most kibontakozo
kapcsolatok a jovoben lehetoseget teremthetnek arra is, hogy
Oroszorszag es Japan a masodik vilaghaboru utan tobb mint
otven evvel bekeszerzodest kosson; ezt eddig a
Kuril-szigetcsoporthoz tartozo negy sziget (melyeket a szovjet
csapatok 1945-ben foglaltak el) kapcsan fennallo teruleti vita
gatolta. (Lasd meg: 22. oldal.) 

***USA: katonai beavatkozas Irakban?*** Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa
egyhanguan figyelmeztette Irakot azutan, hogy az iraki hatosagok
szerdan kitiltottak az orszagbol az ENSZ lefegyverzesi
kulonbizottsaganak tiz amerikai tagjat. Irak donteset azzal
indokolta, hogy a bizottsag az Egyesult Allamok politikai
eszkozeve valt es Washington igy meg tudta akadalyozni az Irak
elleni nemzetkozi szankciok enyhiteset. A The Observer cimu brit
lap ertesulese szerint azonban a kiutasitas oka, hogy az
ENSZ-szakertok kozel jutottak egy rejtett iraki biologiai
fegyverraktarhoz, ahol a rendkivul pusztito VX nevu idegmerget
taroljak. Irak cafolja a lapertesulest. Az Egyesult Allamok az
incidens utan nem zarta ki katonai ero alkalmazasat. Primakov
orosz kulugyminiszter Kairoban kijelentette: Moszkva ellenzi a
kialakult helyzet katonai megoldasat. Az Arab Liga is arra kerte a
Biztonsagi Tanacsot, hogy bekes eszkozokkel rendezzek a
konfliktust. Francia, orosz es jordaniai reszrol Szaddam
visszakozasat kovetelik. 

***1998-as valasztas: Lezsak aggodik*** Lezsak Sandor, az MDF
elnoke levelet irt a parlamenti partok vezetoinek: ebben surgeti,
hogy kozosen lepjenek fel a valasztasok tisztasaganak
ellenorzeseert. A felvetesbol azutan lett politikai vita, hogy
Lezsak az Europai Demokratikus Unio (EDU) sajtotajekoztatojan
inditvanyozta: az ellenzek kozos szamitogepes rendszert
allitson fel a mulasztasok ellenorzesere, es ehhez kerjen
kulfoldrol segitseget; Orban Viktor Fidesz-elnok pedig az
ellenzeki alairasgyujtessel kapcsolatos kormanyzati
magatartasbol arra kovetkeztetett, hogy a valasztasi csalas sem
kizart az 1998-as parlamenti valasztasokon. Az SZDSZ
frakciovezetoje, Szent-Ivanyi Istvan es a part elnoke, Kuncze
Gabor is visszautasitotta az ellenzeki vezetok allitasait. A
szabad demokrata kozlemeny szerint az "ellenzeki vadaskodasokat" a
valasztasi eredmenyektol valo felelem motivalja. 

***Kaltenbach: ujabb vizsgalatok*** A kisebbsegi oktatas helyzetet
tanulmanyozta Kaltenbach Jeno, a kisebbsegi jogok orszaggyulesi
biztosa ket honapos, az egesz orszagra kiterjedo vizsgalata
soran, amely egy miskolci tanacskozason fejezodott be, ahol az
ombudsman talalkozott a Borsod megyei roma kisebbsegi
onkormanyzatok kepviseloivel. Tobb felszolalo is felhivta a
kisebbsegi biztos figyelmet, hogy az onkormanyzatok a szulok
beleegyezese nelkul vettek nyilvantartasba roma tanulokat, amikor
felzarkoztato programokhoz igenyelheto tamogatasert
palyaztak; elofordult munkahelyi diszkriminacio is. Az
elhangzottak alapjan az ombudsman tobb vizsgalatot is kezdemenyezni
fog. A satoraljaujhelyi kitelepitesi uggyel kapcsolatban elmondta:
mivel az onkormanyzat az allasfoglalasat elutasitotta, a Borsod
Megyei Kozigazgatasi Hivatalhoz - az onkormanyzat felettes
szervehez - fordul a varos jogserto hatarozatanak
megsemmisitese erdekeben. 

***Metesz: tuntetes tiltas ellenere*** A birosagi hatarozattal
is megerositett rendorsegi tiltas ellenere Budapesten es az
orszag negy megyejeben - igen kis reszvetel mellett - tiltakozo
akciot tartott a Mezogazdasagi Termelok Erdekvedelmi Szovetsege
(Metesz). A Metesz sztrajkbizottsaganak tagja, a parlament
-hetfon visszahivott -alelnoke, G. Nagyne Maczo Agnes a
rendezvenyen kijelentette: a hatalom provokativ magatartasa all a
demonstracio megtiltasanak hattereben. A tuntetest a
rendorseg a Hosok terenel es a Parlamentnel is feloszlatta.
Zacsek Gyulat, a sztrajkbizottsag tagjat es Kosa Gyulat, a
Metesz alenoket -a rendezveny szervezoit - a rendorseg
letartoztatta. A Fuggetlen Kisgazdapart kepviselocsoportja a
tuntetessel egy napon, hetfon kizarta a part frakciojabol G.
Nagynet, helyet Kavassy Sandor veszi at. Torgyan Jozsef
egyebkent a kizaras elotti napon meg ugy nyilatkozott: G.
Nagyne nem mint az FKgP politikusa, hanem mint parlamenti alelnok
vesz reszt a tuntetest szervezo sztrajkbizottsagban. (Lasd meg:
47. oldal.) 

***Morze*** 

***A Fovarosi Ugyeszsegi Nyomozo Hivatal*** elrendelte a
Fopolgarmesteri Hivatal volt kozbeszerzesi ugyvezetojenek es
egyik helyettesenek letartoztatasat, mert felmerult a gyanu, hogy
csuszopenzeket fogadtak el. Demszky Gabor fopolgarmester
intezkedese nyoman rovidesen beruhazasi fobiztos kezdi meg
munkajat a hivatalban; a fobiztos minden beruhazasi ugyet
kozvetlenul ellenorizhet majd. 

***A zsidoellenesseget elfogado*** keresztenyek sertik Istent es
magat az egyhazat -allapitotta meg a zsidoellenesseg
keresztenysegen beluli gyokereit vizsgalo nemzetkozi
konferencia, amelyet a papa kezdemenyezesere a Vatikanban
tartottak. A konferencia celja az volt, hogy tortenelmi osszegzest
keszitsenek a papanak a kerdesrol. 

***A kormany 1998-ban*** ***nem lat lehetoseget*** a fegyveres
testuleteknel a berek tovabbi emelesere, mert az orszag
gazdasagi helyzete ezt nem engedi. A kormanyszovivo elismerte
ugyan, hogy a fegyveres testuletekben dolgozok jelentos
hatranyokat szenvedtek el, de kijelentette: az atlagosan 19,8
szazalekosnal magasabb emelesre nincs penz. 

***Szlovakia felajanlotta,*** hogy hazaszallitja a
Nagy-Britanniaban menedeket kero szlovakiai romakat -kozolte
Meciar miniszterelnok. Az elmult honapokban mintegy 1000 cseh es
szlovak roma szallt partra a del-angliai Doverben. 

***Pert vesztett*** a Magyarok Vilagszovetsege Nagy Csaba iro, az
MVSZ tagjaval szemben: a szovetseg fotitkara es egykori
szovivoje valotlan, Nagy Csaba jo hiret veszelyezteto
kijelenteseket tett a sajtoban. 

***A szlovak fel*** nem koti feltetelekhez a targyalasok
megkedzeset Bos-Nagymaros ugyeben, de ragaszkodik ahhoz, hogy csak
a vizlepcsovel kozvetlenul osszefuggo kerdesek keruljenek
napirendre. Meciar Horn Gyula miniszterelnok levelere valaszolt; a
leirtak alapjan nem valoszinu, hogy szoba kerulhet a
Maria-Valeria hid ujjaepitesenek terve. 

***Megnyilt*** a Fovarosi Zold Iroda, ahol tobb
kornyezetvedelemmel foglalkozo szervezet dolgozik egyutt. Az
irodaban helyet kapott a Duna Kor, az Egyetemes Letezes
Termeszetvedelmi Egyesulet, az Egyetemi Zold Kor, a Fauna
Egyesulet, a Magyar Allatvedo es Termeszetbarat Szovetseg, az
Okoszolgalat, a Suni Egyesulet, a Termeszet Magazin, a Zold
Alternativa Alapitvany es a Zold Erdek Alapitvany.

A dr. Funk Sandor elleni eljarasban (lasd: Fogyasztovedelem,
MaNcs, 1997. oktober 30.) a tanuvallomasok szamaval csak a
kerdojelek szaporodnak. Azt, hogy mindenki kiemelt fontossagukent
kezeli az ugyet, az is jelzi, hogy a mult heten Berta Attila, a
fovaros rendorfokapitanya vallalkozott arra, hogy osszezavarja a
kozvelemenyt. Terve, a drogkerdesben kevesse jaratos
ujsagirokkal megtamogatva, majdnem sikerult. 

Gergelits Zsokat nem veletlenul hozta magaval videkrol Berta
Attila fokapitany. Berta ur sajtofonoke idonkent korabbi
ismereteinek rabsagaba kerul: "A fokapitany fog tajekoztatast
adni az ugyrol, majd szolunk, hogy mikor!", mondja a
szerkesztosegi titkarnak, de ha nincsenek szoszatyar rendorok a
testuletben, akkor sem a MaNcs, sem a 168 Ora, sem a Tizenhat ora
kozonsege nem ismeri meg a rendorseg allaspontjat a
Funk-ugyrol. 

Tajekoztatasi kotelezettseg 

"Honnan veszi ezt maga, kik az informatorai?", teszi fel a
kozepszintu ujsagiroi kerdest Berta Attila dandartabornok a
BRFK-n, amikor a 168 Ora riportere finoman figyelmezteti, hogy
rendorkapitany letere a szandekos tevedes esetebe kerult, es
hogy nem fedi a valosagot az, hogy halott kezelt is kapott Depridolt
Funk doktortol. A fokapitany egyre gyakrabban valtoztatja
szemuvege helyet, integet, hadonaszik vele a vita heveben, majd a
mentoseregkent kozbeavatkozo Gergelits Zsoka elveszi a kerdezes
jogat a riporternotol, es biztos kezzel adja at allaspontjuk
korrekt vedelmezojehez, a Nepszabadsag bunugyi
ujsagirojahoz, aki kerdesevel - "hat ugye a tanuk nem
teljesen Gral-lovagok..." - visszater a megszokott rendorsegi
tajekoztatas rendjehez. 

"Tanultam pszichologiat, ismerem a testbeszedet, miert fel maga
tolem?", teszi fel a kerdest Berta Attila immar szuk korben, a
miniszoknyas labat keresztbe tevo ugyvednonek, akit nem
engedtetett be a sajtotajekoztatora. Pelle Andrea ugyan nem fel,
de ennel kozelebb allaspontjaik sem kerulnek egymashoz. Az
ugyvedno szerint Berta ur sajtotajekoztaton elhangzott
kijelenteseivel szemben hazkutatasi jegyzokonyvek bizonyitjak,
hogy a rendorseg igenis elvitt beteglistakat a Nyiro Gyula utcai
korhazbol; a dokumentumok mellett erre utal az is, hogy a mult het
elejen a rendorseg tizenot olyan embert hallgatott ki tanukent,
akik Funk doktor betegei voltak. Pelle Andrea ugy erzi, hogy a
rendorseg mar-mar kegykent kezeli azt, hogy o reszt vehet az
ugyben szereplo tanuk kihallgatasan, es ezt a sajto szamara
ugy allitjak be, mintha az ugyvedno minden tanuvallomast - a
Funk doktor ellen szolokat is - ismerne: "Azon a tizenot
tanukihallgatason, amelyeken en jelen voltam, egyetlenegy olyan
ember volt, aki kozvetlenul terhelo vallomast tett Funk doktor
ellen. A tobbi vallomast, ami a doktor elleni eljaras elott
keletkezett, en a nyomozas lezarasaig nem ismerhetem meg",
allitja Pelle Andrea, majd igy folytatja: "De azt tudom, hogy ezek
kozott vannak olyanok, amelyek a Nyiro Gyula utcai korhaz
addiktologiai osztalyanak fekvobetegeitol szarmaznak." 

Egy nezopont 

Az ugy foszereploje jelenleg egy budai korhaz onkologiai
osztalyan fekszik, Funk Sandor akkor is ott volt, amikor az
osztalyan az eljaras alapjat kepezo Depridol-tablettatobblet
keletkezett. A doktor szerint erthetetlen az egesz. Azt sem erti,
miert probalja a rendorseg ellene hangolni a kozvelemenyt,
amikor Berta Attila bizonyitekkent hozza fel azt, hogy a betegek
kartonjait az o szobajaban talaltak meg a hazkutatas soran. "Az
isten szerelmere, hat hol tartsa egy orvos a betegeinek korrajzait,
ha nem a szobajaban. En foorvosa vagyok az osztalyomnak, a szobam
zarhato, hat mutassanak olyan orvost, aki mashol tartja az aktait.
Kerdeztek tolem a rendorok, amikor bogarasztak a
Depridol-nyilvantartast, hogy miert nem adtam irasos utasitast a
helyettesemnek a gyogyszerek kezelesere a tavolletem idejere.
Hat azert, mert o az en beosztottam, eleg kell hogy legyen, ha
egyszeruen szolok neki. Azt mondta Berta ur a sajtotajekoztaton,
azert kellett engem hatrabilincselt kezzel vegigvinni a korhazon,
nehogy kart tegyek magamban. Ha viszont olyan fontos volt nekik az en
testi epsegem - amellett, hogy tobb mint otveneves, sulyos beteg
vagyok -, akkor miert nem neztek ram ket oran keresztul, amikor
bilincs nelkul a rendorseg folyosojan a huzatban varakoztattak.
Miert ejszaka kell engem kihallgatni? Ha engem valaki feljelent,
akkor miert nem ideznek be, miert nem kerdeznek meg engem arrol,
hogy akkor most mi van? En mar az elso hazkutatas elott tudtam,
hogy nyomozas folyik ellenem, mondtam is akkor nekik, mar vartam
magukat, nekem nincs mit titkolnom", meseli Funk Sandor. 

Nyilvanossag 

Az ugyben a mult heten tiltakozo nyilatkozatot adott ki tobb, a
kabitoszeresek gyogyitoit tomorito szakmai szervezet: a
Pszichiatriai Tarsasag, az Addiktologiai Tarsasag, valamint az
Orszagos Pszichiatriai es Neurologiai Intezet. E szerint
veszelyes tendencianak tartjak, ha nehany drogfuggo
tisztazatlan korulmenyek kozott tett vallomasai alapjan
meghurcolhatnak orvosokat. Berta Attila dandartabornok
sajtotajekoztatojan kijelentette: azert tartotta fontosnak
nyilatkozni ebben az ugyben, mert Funk doktor kiszabadulasa utan
"vegigszaladgalta a szerkesztosegeket", hogy hangot adjon
tiltakozasanak. Funk doktor ellenben allitja: egy lapnal sem
jart, ot eloszor akkor kereste meg az RTL Klub, amikor az ugyesz
nem tartotta indokoltnak elozetes letartoztatasba keruleset. 

"A nyomozo hatosagnak nem Funk doktor lejaratasa volt a celja,
es az sem, hogy az orvostarsadalom vagy a kabitoszerbetegek ellen
fellepjen", mondja Bagyula Jozsef alezredes, a BRFK Szervezett
Bunozes Elleni Osztalyanak helyettes vezetoje, "de a Funk doktor
osztalyan levo rendetlenseg a nyilvantartast illetoen, illetve
azok a tanuvallomasok, melyek szerint a doktor csak anyagi
ellenszolgaltatas elleneben adott Depridolt, indokoltta teszik az
eljarast. De ezt mi ugy vegezzuk, hogy a betegek szemelyisegi
jogai nem serulnek es adataik nem kerulnek a kozvelemeny ele." 

Az allampolgari jogok adatvedelmi biztosa azota vizsgalja az
ugyet, hogy Funk Sandor az elso hazkutatas utan beadvanyban
fordult hozza. Az eljaras alkotmanyos voltat firtato Majtenyi
Laszlo meg nem kapott valaszt a rendorsegnek feltett
kerdeseire. A Funk doktor ellen kabitoszerrel valo visszaeles
cimen inditott eljaras tovabb folyik. Vannak, akik ugy velik:
az egesz ugy mogott az all, hogy az egeszsegugyi torveny
jovo evtol sokkal szigorubb a betegek adatainak
felhasznalasaval kapcsolatban, mint jelenleg, es a rendorseg meg
iden igyekszik minel tobb drogost felderiteni, jo lesz az majd
valamikor alapon. A kerdojelek tehat szaporodnak. 

- p. szuts -

***Hangok, kepek a Ligetben*** A Berlinben elo svajci Silvia
Reichwein polaroid fotoi, a szinten Berlinbol erkezett ir Paul
Mooney festmenyei, valamint a Svajcban elo brit Stephen Athanas
nagybogore es elektronikara komponalt installacioja lathato
november 21-ig a Liget Galeriaban. Kepunk a Pro Helvetia altal
tamogatott kiallitas megnyitojan keszult, a hangszer Athanas
kezeben. 

***Makk Karoly Jatekosa*** Londonban bemutattak Makk Karoly
amerikai-holland koprodukcioban keszult filmjet, a Jatekost,
amelyet Dosztojevszkij regenyenek nyoman forgatott. 

***R.E.M.: dobos nelkul*** "Azt hiszem, egy haromlabu kutya is
kutya" - nyilatkozta Michael Stipe, az R.E.M. enekese azutan, hogy a
zenekar athensi fohadiszallasan bejelentettek: Bill Berry dobos
tizenhet ev utan kiszallt. A valas a leheto legbekesebben
zajlott, mint mondtak, nem erinti a zeneszek baratsagat: Berry -
akit 1995 marciusaban Svajcban a szinpadrol szallitottak
korhazba egy agyi er megrepedese miatt - nem erez sem kedvet, sem
erot ahhoz, hogy mostantol ket evet szenteljen egy uj lemez
elkeszitesenek es turneztatasanak. Michael Stipe, a gitaros
Peter Buck es a basszusos Mike Mills ezutan harmasban alkotjak az
R.E.M.-et, bar vendegzeneszeket termeszetesen alkalmazni fognak; a
legeselyesebb dobosjelolt Barrett Martin (Screaming Trees), akivel a
Tuatara nevu laza formacioban Peter Buck nemreg egyutt dolgozott,
s meghivast kapott Scott McCaughey gitaros (Young Fresh Fellows) is,
aki az R.E.M. 1995-os albuman jatszott. A tervek szerint jovo
februar korul ulnek be a studioba, az uj album egy ev mulva
varhato. Valoszinuleg Pat McCarthy lesz a producer: az R.E.M. ket
legutobbi albuman (Monster, New Adventures In Hi-Fi) o volt a
hangmernok, de dolgozott mar a U-val, a Counting Crowsszal es a
Wallflowersszel is. 

***Dij, dij*** A Budapesti Kamaraszinhaz Othello cimu eloadasa
nyerte a kritikusok dijat a haboru ota elso izben megrendezett
Szarajevoi Nemzetkozi Szinhazi Fesztivalon. 

Londonban kiosztottak a Gramophone cimu tekintelyes zenei lap idei
dijait: elismeresben reszesult Luciano Pavarotti, amiert 8 millio
fontot segitett gyujteni a boszniai haboru arvai szamara,
eletmudijat kapott Msztyiszlav Rosztropovics csellista, az ev
fiatal muvesze a nemet Isabelle Faust lett elso lemeze reven,
amelyen Bartok zongoraszonatait adja elo. A dijakat Paul McCartney
adta at, aki Standing Stone cimu szimfonikus koltemenye reven
kerult e tarsasagba. 

***Elektroakusztikus zene*** November 7-10. kozott Budapest vendege
Denis Smalley zeneszerzo, a Londoni Egyetem Zenei Fakultasanak
professzora, a kortars elektroakusztikus es akuzmatikus zene egyik
vezeto egyenisege. Eloadasokat es gyakorlati foglalkozasokat
tart a Zeneakademian es a Mucsarnok Torley termeben az
elektroakusztikus zene szuleteserol, megerteserol es eloadoi
gyakorlatarol, november 10-en pedig, szinten a Mucsarnokban,
koncertet ad tanitvanyaival egyutt. 

***Rilke es Rodin*** Ezzel a cimmel szervezett kiallitast a Rilke
Alapitvany: november 16-ig lathato a Sidersben levo Maison de
Courten termeiben. Rainer Maria Rilke 27 eves volt 1902-ben, amikor
megismerkedett a 62 eves Auguste Rodinnel, 1903-ban irott
monografiaja jelentos reszben hozzajarult a szobrasz
muveszetenek elismertetesehez nemet nyelvteruleten,
1905-1906-ban Rodin titkarakent dolgozott Parizsban, 1913-ig alltak
egymassal kapcsolatban. A kiallitason Rodin husz szobrat es a
vonatkozo Rilke-idezeteket fotok es Rodin rajzai egeszitik ki. 

***Szarajevo ujjaepitese*** A berni epiteszek forumanak a
szervezeseben nemzetkozi szimpoziumot tartottak Szarajevo
ujjaepitesenek kerdeseirol. A svajci tanacskozason reszt
vettek a bosnyak fovarosbol erkezett torteneszek, urbanistak,
epiteszek es uzletemberek is. 

***Oliver Stone: regi konyv, uj film*** A Child's Night Dream (Egy
gyermek ejszakai alma) cimmel megjelent Oliver Stone regenye,
melyet az 51 eves amerikai filmrendezo 19 eves koraban irt s most
ontott vegso formaba. Annak idejen tobb kiado
visszautasitotta, a kezirat egy reszet Stone ezert az East Riverbe
hajitotta, maga pedig elkeseredeseben onkentesnek jelentkezett
Vietnamba. A konyv, melynek fohose William Oliver Stone nevre
hallgat, az oneletrajzi vonatkozasok mellett sok fikcios elemet is
tartalmaz. Szulei valasa utan Stone mely depresszioban irta az
ongyilkossagrol szolo, bucsulevel keretebe foglalt regenyet
- mai nyilatkozataiban azt allitja, az iras segitette a
tulelesben. Oliver Stone legujabb filmje, a U-Turn (U-kanyar)
egyebkent tole szokatlanul olcso produkcio, viszont olyan sztarok
szereplenek benne, mint Sean Penn es Nick Nolte. 

***Residents*** San Franciscoban ismet szinpadra lepett a
Residents: hetevi szunet utan ujra koncertet adott a rejtelyes
amerikai kollektiva, melynek tagjai mar 25 eve orzik
inkognitojukat. A het ev azonban nem lablogazassal telt,
csinaltak CD-ROM-okat (Gingerbread Man, Freak Show, Bad Day On The
Midway), rendeztek egy pragai eloadast, legutobb a PopKomm
Fesztival alkalmabol keszitettek egy 40 perces musort a nemet
VIVA teve reszere, es kiadtak egy retrospektiv dupla CD-t (Our
Tired, Our Poor, Our Huddled Masses). 

***Pereli Zsuzsa, Vali Dezso*** Pereli Zsuzsa karpitjaihoz kerti
kornyezetet varazsolt az Ernst Muzeumba, Vali Dezso festmenyei a
sajat mutermet hoztak el ugyanoda - mindket kiallitas november
23-ig tart nyitva. 

***Gyasz*** 86 eves koraban elhunyt Sam Fuller amerikai
filmrendezo. A 30-as evektol forgatokonyveket irt, elso filmjet
(I Shot Jesse James - Lelottem Jesse Jamest) 1949-ben rendezte, Pickup
On South Street (Veletlen ismeretseg a South Streeten) cimu filmje
1953-ban dijat nyert Velenceben. Sajat frontelmenyein alapulo
muvei - The Steel Helmet (Az acelsisak), 1950, Fixed Bayonets
(Rogzitett bajonettek), 1951, The Big Red One (A nagy voros), 1980
- eppugy a maga brutalitasaban abrazoltak a haborut, ahogy a
rasszizmus vagy a bunozes vilagat sem romantizalta - Underworld
USA (USA-alvilag), 1960, Shock Corridor (Sokk-folyoso), 1963.
Sajatos vilaga az europai muveszfilmesekre is hatott, Jean-Luc
Godard a Bolond Pierrot-ban, Wim Wenders Az amerikai baratban, A
dolgok allasaban, legutobb pedig a The End of Violence-ben (Az
eroszak vege) szerepeltette szineszkent. 

82 eves koraban autobalesetben meghalt Paul Jarrico
forgatokonyviro, aki - otven evvel azutan, hogy maga is
feketelistara kerult Hollywoodban - a legutobbi idokben azon
faradozott, hogy a hideghaborus boszorkanyuldozes idejen
"negerkent" dolgozo alkotok neve felkerulhessen a filmek
stablistajara. Jarricot - aki a 30-as evektol 1956-ig volt aktiv
tagja az Amerikai Kommunista Partnak, s 1941-ben Oscar-dijra
jeloltek a Tom, Dick and Harry forgatokonyveert - irotarsa,
Richard Collins sugta be az Amerika-ellenes tevekenyseget vizsgalo
bizottsagnak; 1951 es 1968 kozott nem dolgozhatott sajat neven. 

***Opera*** 

***Budapest: 400 ev*** Ket eve a 16-18. szazad egyhazi zeneje,
tavaly az udvari muzsika, most, november 7-28. kozott pedig a barokk
szinpadi zeneje kore keritettek a budapesti Francia Intezet
Kozep-europai Regizenei Fesztivaljanak programjat. Az opera
mufaj megteremteset Monteverdi nevehez kotik; ennek 400.
evforduloja alkalmabol szinpadra kerulnek tobbek kozott Haydn
es a barokk opera francia mestere, Lully muvei, Artur Stefanowicz
lengyel kontratenor koncertet ad Farinelli, a filmben is
megorokitett emleku, kasztralt enekes emlekere, a Budapesti
Kamaraopera pedig Monteverdi es Jacopo Peri harom kisoperajat
mutatja be - kozuluk kettoben cimszerep jut Gonzalez Monika
foiskolai hallgatonak (Peri: Euridice - az elso izben 1600-ban,
Firenzeben szinre vitt darabnak ez lesz a magyarorszagi bemutatoja
-, illetve Monteverdi: Tancred es Clorinda parviadala - a Tasso
versere irott muben Gonzalez Monika partnere a szinten foiskolas
Fekete Andras). 

***London: csod*** Juliusban egy kolcson mentette meg a csodtol a
londoni Royal Opera House-t, az intezmeny penzugyi helyzete azonban
tovabb romlott - jelentettek be a brit fovarosban. Ezuttal
viszont, ha igaz, amit az illetekes parlamenti bizottsag elnoke
mondott, a balett- es operatarsulatot mukodteto Kiralyi Opera nem
kap tobb kozpenzt, mig ossze nem szedi magat. A 23,4 millio
dollarnak megfelelo osszegu eves tamogatasbol mukodo
intezmeny helyzetet neheziti, hogy a hozza tartozo Covent Garden
szinhaz felujitas miatt 1999-ig nem uzemel. 

***Tokio: az elso*** A tervezes es az epitkezes nyolc eve utan
Tokioban megnyilt a japan fovaros elso operahaza: a 234 meter
magas felhokarcoloban az 1810 nezot befogado opera mellett helyet
kapott egy 1030 szemelyes nagy- es egy 468 szemelyes kis
szinhazterem is. Az uj intezmenynek egyelore nincs sajat
tarsulata, vendegeloadasokkal indul a muszak, novemberben
peldaul Wolfgang Wagner viszi szinre a Lohengrint, majd Franco
Zeffirelli az Aidat. 

***Cyberia*** 

***Online hirdetesek*** Bar vegre valodi beveteleket kezdenek
termelni az online hirdeteseket tartalmazo web site-ok, a
reklambevetelek szempontjabol egyelore jokora hatranyban vannak
a nyomtatott sajtohoz kepest - kozli az Investor's Business Daily
nyoman az Edupage. A New York-i Technologic Partners adatai szerint
1996-ban az online hirdetesek jovedelme 100 millio dollar, az
ujsagokban kozolteke 16,6 milliard dollar volt. A
kutatointezet szerint azonban a kovetkezo ot evben az online
hirdetesek jovedelme elerheti az 1,5 milliard dollart. Nem
veletlen hat, hogy a Microsoft is nagyon odafigyel: kereskedelmi
jellegu site-okat es online hirdetoszolgaltatasokat fejleszt,
sajat site-ja, a CarPoint heti 10 millio dollar hasznot hoz
autoeladasokbol, 1998 masodik negyedeveben pedig egy
ingatlanforgalmazassal foglalkozo lap inditasat tervezik. 

***Online konyvtar*** Teljes mertekben digitalizalja konyvtari
rendszeret a University of California: szamitogepen keresztul is
elerheto lesz a konyvtar egesz gyujtemenye. Elso lepesben -
mint a Chronicle of Higher Education beszamolojabol kiderul -
tudomanyos, technikai es ipari gyujtemenyet epiti ki a
Kaliforniai Digitalis Konyvtar. A digitalis rendszerrel tobbek
kozott azt is elo kivanjak segiteni, hogy a professzorok online
publikaljak kutatasi eredmenyeiket. 

***Irany a rez*** Az IBM januartol chip design-eszkozkeszletet
kinal a szamitogepeket gyarto cegeknek, amelyek ily modon
felhasznalhatjak az IBM forradalmian uj, szilicium helyett rezet
alkalmazo chip-technologiajat. A rezzel keszult chipek sokkal
gyorsabbak es hatekonyabbak lesznek a mai chipeknel. 

***Gyermekek a halon*** Csupan az Egyesult Allamokban 10 millio
gyermek, vagyis a 18 even aluliak 14 szazaleka hasznalja az
Internetet, illetve el mas online szolgaltatas lehetosegeivel,
kozli a FIND/SVP es a Grunwald Associates felmerese nyoman az
iNteRNeTTo. Az adatok egy 13 ezer amerikai haztartast erinto
telefonos felmeresen alapulnak. Az erintettek 60 szazaleka a 13-17
ev kozotti korosztalybol kerul ki. Az elozo, 1995-os
kutatashoz kepest megduplazodott az otthonrol internetezo
fiatalok szama, az igazi novekedes azonban az iskolakban
tapasztalhato: jelenleg tobb mint 4 millio iskolas hasznalja az
Internetet szemben az 1995-os jelentektelen adatokkal. A 16-17
evesek 32 szazaleka log a halon heti ot oranal tobbet.

Also-Jugoszlaviabol 

Megkezdodott a vadaszideny Szerbiaban es Crna Goraban. Elobb
borfejuek agyonvertek egy tizenharom eves cigany gyereket
Belgradban, majd ugyanott fejbe lottek Zoran Todorovic Kundakot, a
nemzet szeme fenyet. A hajtok ezutan lehuzodtak Crna Goraba: az
ottani elnokvalasztasok utan szervezetten jarjak a varoskakat,
es egy a kettohoz, hogy valaki agyon lesz love. 

Egy szerelmi tortenet csufos veget kell most elmeselnem: igazi
politikai love storyrol van szo. Majd tizeves frigy szakadt most
meg, ketevi huzavona, kuloneles utan. A par '88-ban kelt egybe,
maga Slobodan Milosevic jugoszlav (akkor meg szerbiai) elnok
boronalta oket ossze a kozos szent cel erdekeben. 

M&M, a ket csokigolyo 

- vagyis Momir Bulatovic es Milo Djukanovic - ekkor kez a kezben
kuzdott azert, hogy a szerb "antiburokratikus forradalommal"
parhuzamosan Crna Goraban is "megtortenjek a nep". M&M mindent
megosztott egymas kozott, fokeppen - Montesquieu utan - a
hatalmat: egyik lett az elnok, a masik meg a kormanyfo, ez utobbi
ugy, hogy elotte egy fel napot sem dolgozott. 

Aztan jott a haboru, kozosen bucsuztattak a Dubrovnik
ostromara indulo Crna Gora-i fiukat. Az ENSZ-embargo bevezetese
utan pedig a feketepiacot kellett felosztani, ugyhogy meg veszekedni
sem lett volna idejuk, felteve, ha akartak volna. De kovetkezett a
daytoni szerzodes, ugrott a biznisz egy resze, nott a rezsi,
csokkent a kosztpenz, tudjuk, hogy van ez. Raadasul az egyik
daytonista lett, a masik meg maradt volna daltonistanak, es
operative vitte volna tovabb az ugyeket. Es termeszetszeruleg egy
masik partban, mert a Crna Gora-i Szocialistak Demokratikus Partja
(DPSCG) varras menten szakadt. 

Es jott targyev oktobere, M&M egymas elleneben indultak a Crna
Gora-i elnokvalasztasokon. Am az iden Jugoszlaviaban a bajszos
elnokjelolteknek nincs eselyuk, Szerbiaban Milosevic jo embere,
Zoran Lilic is elbukott. Oktober 19-en, a masodik fordulo utan
pedig mar a Crna Gora-i bajszos, Momir Bulatovic is lehuzhatta a
rolot. De nem huzta, mert Milosevic kiakadt, mint a hozentroger.
Ket hete hetfon a vereseget mar beismerni szandekozo Momir
felult a repulore, es Belgradban atvette az instrukciokat,
amelyek szerint a valasztasok mar csak azert sem lehetnek
ervenyesek, mert Milo Djukanovic nyert, es Milo szeret szorozni,
es nem szereti Slobot, es nagyobb fuggetlenseget akar a kisebbik
jugoszlav tagkoztarsasagnak, elfogadni latszik az europai
normakat, dobja a nacionalizmust, 

pragmatikus, reformista, es a felesege is jo no 

Ez igy egyutt tul sok, gondoljak Belgradban, es szegeny
becsuletes Momirt belehajszoltak minden idok egyik legszarabb
szituaciojaba: gyoznie kell ott, ahol mar mas gyozott. Slobo
eloszedte a naftalinbol a kilenc evvel korabbi forgatokonyvet,
es szinte hajszalpontosan azonos modon igyekszik megdonteni az uj
elnokot, Milot, mint egykor politikai apjat, a szerb kommunista
part akkori elnoket, Ivan Stambolicot es annak garniturajat. 

Oktober masodik idusanak vegen egyebirant tobben szavaztak,
mint az elso forduloban - a reszveteli arany hetvenot
szazalekos volt -; es ilyenre meg nem volt precedens. Ezt a
novumot igyekszik talan meglovagolni Momir csapata, mert ha ilyen
meg nem volt, az azt jelzi, hogy tortenhet olyasmi, amire meg
szinten nemigen akadt pelda, es sikerul megtartani a fotelt. Erot
ehhez onnan merit Bulatovic, hogy csak hatezerotszazzal kevesebb
szavazatot kapott, mint Djukanovic, ezt meg talan be lehet hozni
(Szerbiaban ez tavaly majdnem osszejott). Ugyhogy Momir leult az
iroasztalahoz, es rohamtempoban irkalta a fellebbezeseket.
Tulajdonkeppen en hiszek neki, es az EBESZ-jelentes ellenere -
miszerint a valasztasok fair es demokratikus legkorben zajlottak -
van abban valami meghokkento, hogy meg hetfon hajnalban is
szavazhattak a polgarok, merthogy nagy volt a torlodas; hat persze,
ki szamitott 75 szazalekra. Es eppen kb. nyolcezerrel tobben
szavazhattak a masodik korben, mint az elsoben, mert idokozben
rendeztek a listakat, uj embereket vettek fel es halottakat
toroltek le. Momir pedig ugy latja, hogy a felvettek Milo-partiak,
es eppen ezen mulott az eredmeny. Mivel az elso korben o nyert,
az meg szerinte logikailag lehetetlen, hogy akkor a masodikban ne igy
legyen. Raadasul o tud vagy ketszazotven olyan emberrol, aki
ketszer szavazott. Es mediaterror is volt, meg a Milo-iranyitotta
rendorseg is ellene jatszott. S mint a Die Pressenek adott
interjujaban mondta, o nem azert tiltakozik, mert odavan az elnoki
szekert, hanem mert igy akar ramutatni arra, hogy annak az
orszagnak mily bizonytalan a jovoje, ahol a rendorseg javitgatja
a valasztopolgarok nevjegyzeket, s hat a birosagi
dontesekre, s ahol tehat demokracia sincs. 

Josagos eg. Vegre felelos poszton tronolo jugoszlav politikus
szajabol hallhattuk, amit ugyis tudunk, tudniillik hogy Crna
Goraban (mikeppen Szerbiaban) nincs demokracia, de van
rendorallam. 

Momir szerint tovabba Milo azert nyert, mert a muzulman
szeparatistak, az albanok meg a mindenfele fasiszta-usztasa
kisebbseg Milora szavazott. Ilyeneket mondani ugyan nem piszi, de
Momirnak annyiban igaza lehet, hogy a Crna Gora-i kisebbsegek -
albanok es muzulmanok elsosorban - Milora szavaztak; es Bulatovic
azt sem tette hozza, hogy a fiatalabbak, az iskolazottabbak, az
ellenzeki partok emberei is. Meg azok, akik reformokat akarnak,
Europat Crna Goraban, gazdasagi prosperitast, demokratikus rendet.
Es ha vegul megiscsak ok nyernenek, akkor ez Szerbiara is
jotet hatassal lesz, a pelda ragados lehet, es gyengulhet
Milosevic pozicioja. 

A valasztasok utan elobb kozepiskolasok vonultak fel 

pisztolyaikat lobazva es Milot eltetve, 

majd jottek Momir Szerbiabol iranyitott zsoldosai, akik
guzlicajukat pongetve, tabortuz mellett azt skandaltak, hogy
"Momo, a szerb, Szerbia veled van!"; ugyanok biztattak Milot - aki,
szemben Momoval, torok, legalabbis szerintuk - oralis szexre
trefas rigmusokban. A Bulatovic-parti mitingelok Seselj, Karadzic
es Draza Mihajlovic, a masodik vilaghaboru utan kivegzett
csetniktabornok kepeivel masiroztak be a kisebbsegek lakta
telepulesekre; ezeket a rendorseg vedte meg a beprogramozott
pogromoktol. A reszeg es felfegyverzett tomeg a Bijelo Polje-i
tevestudioba is beesett, hogy a kepernyon a szerb igazsag legyen
lathato, de aztan jott a rendorseg, es kiverte kezukbol a
mikrofont. Kozben Momir fellebbezeseit a valasztasok szervezoi meg
a Crna Gora-i alkotmanybirosag visszadobtak, vagy mert
alaptalannak nyilvanitottak oket, vagy mert 54 percet kesett Momir
ordonanca a levellel, mint Rozajeban. 

Ha haboru lesz Crna Goraban, akkor az most az egyszer biztosan
polgarhaboru lesz, es nem vallasi, etnikai stb., mint ahogyan az
eddigi delszlav haborukat beallitani probaltak. Lehet, hogy
Momir vegul osszecsuklik a rakenyszeritett teher alatt - ez ugyan
az o politikai halalat es kegyvesztettseget jelenti, de legalabb
elve megussza. Lehet, hogy Milo hatral meg, es gyonyoru
nejevel es a feketezesbol osszeguberalt milliokkal elhajozik
az Adrian at valamerre - lesz, aki befogadja. A haboru csak a
harmadik opcio - bar teny, hogy a belgradi televizio oktober
20-a ota olyan propagandat folytat, mint amilyet a szerb-horvat es
a boszniai haboru elott es alatt. A mediagepezet felporgott,
Milo egyre inkabb a Satan vonasait olti magara. Az se jo jel,
hogy a jugoszlav hadvezetoseg orrba-szajba a semlegesseget
hangsulyozza: eppen ezt tettek 1991-ben is. Kerdes, hogyan ebred
a hitvesi agyban Madame Milosevic, nee Markovic Mira, az elnok
fotanacsadoja. Mert ebben a tortenetben az M betusoke a
foszerep. 

Szerbhorvath Gyorgy

A helyzet az, hogy Laczko Mihaly, az MLSZ elnoke egy "haromeves
kozeptavu terv feladatainak kovetkezetes vegrehajtasan"
faradozik, es lassuk be, hogy kozeptavu tervvegrehajtas
kozben senki nem szereti, ha cseszegetik. Egyebkent forditva se
jo. 

Hogy mi lehet a tervben, es milyen lesz az, ha megvalosul,
lelegzet-visszafojtva figyeljuk. Az 1-7 utan egy egesz orszag
forgat a fejeben rovid, kozep- es hosszu tavu terveket a magyar
labdarugassal kapcsolatban, a rovid tavu tervekben forro olajjal
teli nagymeretu tepsik szerepelnek, a hosszu tavuakban fiatal,
izmos emberek es dohanyzastol megsargult arcboru
MLSZ-hivatalnokok vegeznek nehez fizikai munkat, mondjuk mocsarat
csapolnak le, vagy hegyeket hordanak talicskaban egyik helyrol a
masikra. 

Pedig ez marhasag. A magyar labdarugokat es az MLSZ-t nem lehet
rogtonitelo birosag ele allitani, levaltani, orokre
eltiltani, nem lehet oket elbocsatani a munkahelyukrol, es olyan
torvenyt hozni sem lehet, hogy aki ezentul mondjuk Kovacs Zoltant
labda kozeleben latja, az azonnal a fegyverehez nyulhat. Amikor
Laczko Mihaly, az MLSZ mostani elnoke (felkeszul: Benko
Laszlo), azt irja egy Harcsar nevu sportembernek, az Orszagos
Testnevelesi es Sporthivatal elnokenek, hogy ne izelgesse
kozeptavu megvalositas kozben, es az MLSZ-hez senkinek semmi
koze, akkor neki - hala istennek - igaza van. Az MLSZ ugyeibe a
kormany nem avatkozhat bele, es nem is kell neki: az MLSZ meg ebben
a piti kis vizecskeben is piti kis halacska, szervezi a bajnoksagokat
meg a valogatott meccseit, birokat kuld, eltilt kopkodesert.
Nem halalok o, hanem csak hullafolt a magyar foci tetemen, igaz,
nagyobbacska. A legmagasabb kormanykorok, Horn es Kuncze
PR-offenzivaja a kozeptavu megvalosito ellen csak a
lathatatlan ellenseg antropomorfizalasara tett gyengecske
kiserlet. Ki Laczkoval a hora!, erez ra a kozhangulatra a
miniszterelnok es helyettese, es lihegi utanuk Harcsar. Pedig
ennel talan okosabb dolgokat is ki lehetne talalni. 

Az egyik, hogy az ado- es tebehatralekok behajtasa urugyen a
kormany bedonti az egeszet, ugy, ahogy van. (Ha a magyar futball
valoban igen csekely kozvetlen allami tamogatasban reszesul is,
a klubok ot- es hatmilliard forint kozotti osszeggel tartoznak a
tarsadalombiztositasnak es az APEH-nek.) Klubok szunnek meg,
stadionokat szantanak be, intezok es partjelzok arvainak
sirasatol lesz hangos a hos vertol pirosult gyaszter. Ez lenne
az igazsagos es torveny szerinti megoldas: az egyenlo
kozteherviseles es a torveny elotti egyenloseg bolondjai
peldaul biztos ezt tuznek zaszlojukra. Bortonbe az
adocsalokkal! Az orszag pedig csak nevetne, ha rajuk gondolna. Az
ugyan egyaltalan nem biztos, hogy a magyar futball onalloan ujja
tudja majd magat epiteni a teljes lepusztulas utan - de csak az
nincs, ami nem kell senkinek. 

A masik szerint a kormany konszolidalja, majd rendbe teszi a magyar
labdarugast. (Vagy inkabb forditva.) Tiszta viszonyokat teremt.
Igazi tulajdonosokat kreal. Penzt kolt arra, hogy a labdarugasban
piaci viszonyok alakulhassanak ki. Messzire hajtja az olaj- es
szeszcsempeszeket a labdarugoklubok kornyekerol, nem engedi,
hogy hires olasz falfestmenyek visszaigenyelt afajabol lehessen
ukran kozepcsatart venni. A kormany intezkedik, hogy egy halott
gazdasagi agazat eletre kapjon. 

De az emberek csak gunyosan nevetnek, ha erre a megoldasra es erre a
kormanyra gondolnak. Laczko Mihaly fejeben pedig lassan ujabb terv
korvonalazodik. Hosszu tavu lesz a kicsike. Oteves.

Presser Gabor, Locomotiv GT 

424 - Mozdonyopera cimmel tizenharom ev utan uj albumot
keszitett az LGT. "Ez az anyag belenk szorult", meselte rola
Presser Gabor, de elokerultek a regiek, a Nyugati palyaudvar,
Amerika, sot meg Thomas Mann is. 

Magyar Narancs: Somlo Tamas, Karacsony Janos, Solti Janos -
valojaban mit jelentenek neked? 

Presser Gabor: Tobb mint husz eve csinaljuk egyutt a zenekart;
ok jelentik a zeneszi multam legfontosabb reszet. Kulon-kulon
harom eleg nehezen megfejtheto embert, akikkel akkor is egyutt
akartam dolgozni, amikor mar nem mukodott a zenekar. Olyanok,
mintha rokonaim vagy feltestvereim lennenek. Egy zenekaron belul,
azt hiszem, nagyon zavaros dolgok derulnek ki, ha egy ilyen egyszeru
kerdest tesznek fel. Mind a negyen masfele zenei vilagot
cipelunk, hallgasd meg, mennyire mas a Karacsony szololemeze, mint
az enyem vagy mint a Somloe. A vegen ebbol lesz az LGT. 

Ebben a hosszu szunetben (1992 majusaban a Nyugati palyaudvar
csarnokaban bucsukoncertezett a zenekar - a szerk.) rengeteg kozos
produkciot csinaltunk, szololemezeket, szinhazi zeneket,
filmzeneket; ezekbe a melokba magammal vittem oket, mert nem
szeretem elengedni azoknak a kezet, akikkel sokaig egyutt dolgoztam.
Es anelkul tudtunk jatszani mindenfele zenet, hogy eszunkbe
jutott volna, mi egy zenekar voltunk valamikor. 

Most mar sokkal egyszerubb ugy, hogy nem lakunk egyutt, mint amikor
a szocialista viszonyok kozott nyolc-tiz hetes turnekat tartottunk.
Ennek a zenekarnak sok mas zenekarral szemben megvolt az az elonye,
hogy a zeneben is meg amugy is ki tudta nevetni magat, de kozben
meglehetosen nehez volt elviselni azt a hetkoznapi szornyuseget,
ami az onmenedzseles soran a hivatalnokok packazasaibol adodott,
a parirozast es mindent, ami megutaltatta velunk az egeszet.
Vegul is ezert hagytuk abba '86 korul. Teljesen lehetetlenne
valt, hogy azt csinaljuk, amit szeretnenk, es teljesen nyilt lett
az ellensegeskedes. Meg nem voltak magancegek, vagy ha voltak,
kotott minket a Hungaroton-szerzodes; egyedul azt tehettuk, hogy
magunkat bojkottaltuk. Elveszett az illuzionk, nem hittunk
magunkban, nem hittunk semmiben. 

MN: A hivatalos verzio szerint a Sandor Pal Locomotiv-filmjenek
(Volt egyszer egy zenekar - a szerk.) zenei munkalatai kozben
kaptatok ihletet az uj albumhoz. Azelott fel sem merult? 

PG: Amikor a Somlo lemezen dolgoztunk, azt mondta a Zavodi Gabor -
kesobb o lett a hangmernokunk, producerunk - az egyik notara,
hogy mar majdnem olyan, mint egy LGT. Ezen mi nagyokat rohogtunk a
Tomival. Akkoriban egyebkent ugy volt, hogy kellenek uj dalok a
filmbe, majd egy fel evvel ezelott, amikor dolgozni kezdtunk
rajtuk, kiderult, hogy nem fernek bele. 

A bucsukoncertunk utan eldontottuk, hogy nem csinalunk tobb
albumot, es sokaig ugy gondoltuk, hogy tartanunk kell magunkat a
szavunkhoz. Most is bennem van, hogy mast mondtunk. Ugyanakkor ez az
anyag belenk szorult. A koncert utan volt egy nagy fogadas; amikor
hajnalban hazaertem, tok erotlen voltam, nem hittem, hogy ennyire
meg lehet erezni, ha valami veget er. Annyira nem voltam az
eszemnel, hogy bejottem reggel a szinhazba, azt hittem, proba van,
pedig mar a ketszazadik eloadasnal tartott a Padlas, ilyenkor
mar nincsenek probak delelott. Ultem a szobamban, es akkor
irtam meg a Hagyd a konnyeket cimu szamot. Nem akarok romantikus
lenni, de valami meg rettenetesen zorgott bennem. Tulajdonkeppen
nem a Palika filmje miatt kezdtem ezen az anyagon dolgozni, inkabb
azert vallaltam el, hogy legyenek benne uj notak, mert addig is
folyamatosan irtam egy kepzeletbeli LGT-nek, noha nem jartunk
ossze, legfeljebb vacsorazni, iszogatni, rohogni. 

Tehat ugy gondoltuk, ha egyszer kimondtuk, akkor kimondtuk, ha nem
birtuk tovabb, akkor nem birtuk tovabb, csakhogy a film kapcsan
meg az derult ki: nem birjuk tovabb, hogy ne csinaljuk. Amikor a
Zavodi azt mondta, hogy ez mar tiszta LGT, mindenki tudta, hogy ezt
meg kell csinalni. Azt gondoltuk, ezzel egyutt megsem kell a
szankbol segget csinalni, vegyuk fel, de ne adjuk ki. Esetleg majd
akkor, amikor mar nem szamit, mondjuk 2002-ben. Ez nekunk nagyon
tetszett, csak jott a kiado, hogy ilyen nincs, gondoljuk meg, ugyse
tetszik majd 2002-ben, ugyis at akarjuk majd irni, es igaza volt.
En mar most is szoszolgetnek vele. Szoval abszolut bennunk volt
a dolog, csak gyavak voltunk hamarabb elkezdeni, mert adni akartunk a
latszatra. A vegso lokest pedig az egyik ismerosunktol kaptuk,
aki azzal jott, hogy persze, kellett a penz. Ettol nagyon pipa
lettem. Ha penz kellene, osszeprobalnank husz dalt, es
elmennenk a Nepstadionba nosztalgiakoncertezni, es nem dolgoznank
hat honapig egy uj anyagon, amibol legfeljebb egy ev mulva lesz
penz, ha eleget eladnak belole. Engem ez rettenetesen felbosszantott,
meg ha igy hallgatva nem is olyan dramai. 

MN: Szetvalasztodnak benned azok a dalok, amiket a szololemezedre
irsz, es amiket egy kepzeletbeli LGT-lemezre? 

PG: Abszolut. A kozos enekhang miatt persze nehezebben megy, mint
egy film- vagy szinhazi zene eseteben. De igyekszem elkerulni
azokat a rezonansokat, amik az LGT-re emlekeztethetnek, vegul
azert is valasztottam tobbnyire mas kollegakat a
szololemezeimre. Mas kerdes, hogy olykor szandekosan
dramaturgiai trukkokon torom a fejem, nyiltan es felvallalva:
hommage-szeruen. Ezek a dolgok besurrannak, a dalok kisebb resze -
persze maskepp hangszerelve - hasznalhato is lenne, de semmikepp
nem szeretnem az LGT-t kisajatitani. Ugy gondolom, a ket
szololemezem haromnegyed resze nem kerulhetett volna ra semmilyen
LGT-lemezre. 

MN: A Dusan szovegei hogy kerulnek a kepbe? LGT-tagnak szamit-e
ilyenkor; egyaltalan, mennyire azonosultok vele? 

PG: Ilyenkor termeszetesen LGT-tagnak minosul, amugy mindig
ugyanolyan modszerrel dolgozunk. Megmutatom a dalt, megbeszeljuk,
elmondom, ha van hozza otletem. En viszonylag keves szoveget
irok, es csak akkor mutatom meg, ha elkeszult; o mar azelott is,
hiszen nekunk fel kell dolgoznunk a szovegeit. Es rengeteget
beszelgetunk kozben a boritotol kezdve mindenrol. Olyan ez, mint
a szinhazi munka, ul egy csapatban a rendezo, a diszlettervezo, a
szinesz, a dramaturg, es mindenki mondja a magaet. 

MN: Amerika haromszor is szoba kerul ezen az albumon. Ugy fest,
mint egy feldolgozhatatlan mitosz. 

PG: Vegul is kimondtad. Ket tagunk Amerikaban maradt. '74-ben,
amikor a Barta kint maradt, nem is volt egeszen biztos, hogy folytatni
lehet. Amikor a Laux ment ki, akkor sem. Es azt sem tudtuk, hogy
akarjuk-e. Valaha volt olyan, hogy egy zenekar, egy csapat. Ha
otthagytad, akkor elarultad, hutlen lettel. Ez a dolog aztan az
evek soran atertekelodott, mint ahogy most mar minden mast
jelent. De akkor nagy trauma volt, olyan, mint amikor valaki hatat
fordit a baratjanak. Errol akartunk irni. Keszult egy szam,
talan hetvennyolcban, a Nem adom fel, annak az lett volna az eredeti
cime, hogy Amerika. Arrol szolt, hogy nekunk Amerika ott volt
testkozelben, benne voltunk, es megse sikerult. Egy csomo nagy
pofont kaptunk, mert azt hittuk, hogy el tudunk valamit erni, el
tudunk valahova jutni, mert ilyen bolond almaink voltak, es megvolt
ra a lehetosegunk. Benne volt, hogy nem sikerult, es hogy ez a
hely elvett ket emberunket; egy negativ "hoskoltemeny" volt, ami
az akkori cenzuranak szemet szurt. Vad es durva beszelgetes
zajlott le a hanglemezgyarban, amelynek a vegen azt mondta az Erdos
Peter es a Bors Jeno, hogy nem mehet. Rettenetesen felhuztam magam,
mindenfele illetlen dolgot mondtam, aztan a Dusan rautott egyet a
hatamra, es masnap hozta a Nem adom fel cimu szamot. Csak mi
tudtuk meg a cimzettek, hogy mirol szol. Tizenkilenc evvel
kesobb, most irtunk egy uj dalt Amerika cimmel. 

MN: Benned nem volt olyan, hogy elmenj innen? 

PG: De igen, csak nem mentem el. Amikor kint voltunk '74-ben, az
utolso masfel honapot egy Los Angeles-i studioban toltottuk.
Egy ugynok foglalkozott a dolgainkkal, az szolt, hogy van itt ket
ember, zenemukiadot akarnak csinalni, erdeklodnek irantam
filmzeneszkent, szeretnenek jobban megismerni. Akkor meg eleg
keves filmzenet irtam Magyarorszagon, negyet-otot talan, nagyon
meglepodtem. Elmentem a talalkozora, nem szoltam senkinek. Ossze
akartak gyujteni par ismeretlen, fiatal zeneszerzot, akik a
klasszikus modszerek szerint ontjak a kottakat, demokat gyartanak,
megjelennek a forgatasokon. Abszolut filmgyari munka, iszonyuan
tetszett, csak ugy dobogott a torkomban a szivem. Kertek, hogy
jatsszak valamit a korabbi filmzeneimbol, de semmi nem jutott az
eszembe, annyira le voltam dermedve. Elkezdtem improvizalni, es
kozben kamuztam, hogy ez ebben volt, az meg abban. Rendben, mondtak,
kuldenek egy szerzodestervezetet; nekem pedig eszembe sem jutott,
hogy hiaba kuldenek, a magyar torvenyek szerint csak akkor irhatom
ala, ha a Munkaugyi Miniszterium is engedelyezte. Amikor megkaptam,
termeszetesen mar tudtam; raadasul benne volt, hogy evi tizenket
honapra kell kikoltozni, bennem meg elt ez a bandahuseg cimu
agyrem, szoval folhivtam az ugynokomet, hogy ez igy nem jo,
nekem haza kell mennem, kulonben is, lejar a pecsetem. O pedig
elkezdett kiabalni, hogy megorultem, nincs meg egy ilyen
lehetoseg az eletben. Rettenetesen ideges voltam, telefonaltam a
mamamnak: ez van, lehet, hogy ki kene jonnie hozzam. A mamam meg
mondta, hogy nem akar. Hogy mit csinalna kint, hogy nem tud angolul.
Itt volt egyedul, mar akkor sem volt olyan fiatal. Vegul azt
gondoltam, ha annyira kellek, majd eljonnek ertem. Ez egy eleg nagy
tevedes volt, de azert nem sirok. Ugyan valamit nem probaltam ki,
amit jo lett volna kiprobalni; most meg mar lassan nem akarok
kiprobalni semmit sem. 

MN: Egyebkent foglalkoztat a korod? Hatassal van a jatekodra? 

PG: A zeneirasra nem, inkabb a szovegeimre. Bar lehet, hogy
miutan az egesz gondolkodasmodomban benne van, erzodik a zenemen
is. En kevesbe veszem eszre, hiszen egyutt oregszem a kezemmel
es az agyammal; de nem sertodok meg, ha valaki eszreveszi, nem is
lenne normalis, ha nem igy tortenne. 

MN: Az miert van, hogy egy LGT-nagysagrendu zenekar csak olyan
gigantikus viszonyok kozott tudja elkepzelni a fellepeset, mint a
Nepstadion vagy mint a Nyugati palyaudvar? Elkepzelhetonek
tartod-e, hogy valaha meg emberi korulmenyek kozott, akar
klubszinten, csak ugy magaert a zenelesert jatsszatok? 

PG: En nem szeretem a gigantikus dolgokat. A legnagyobb hely, ahol
jatszottunk, a Nyugati volt, de azt en nem tartottam gigantikusnak;
szep volt a diszlet, annyi volt az egesz, megcsinaltak kicsiben a
homlokzatot, mert valaminek el kellett takarnia a hangfalakat.
Egyebkent fogalmam sincs, miert kell akkora szinpadokat epiteni,
feltehetoen azert, mert akkora a kozonseg. Mi sokszor jatszottunk
a Tabanban minden diszlet, fust, vilagitas nelkul, es a
technikai korulmenyek neha azt sem engedtek meg, hogy magunknak is
kulonosebb zenei elmenyt okozzunk, hiaba jatszottunk jol.
Csakhogy amikor abbahagytuk, Magyarorszagon nem voltak olyan klubok,
mint New Yorkban. Ez most megvaltozhat. A jelenlegi bandak
kovethetik a Rolling Stones peldajat, hogy szazezres stadionokban
es ketszazas klubokban is jatszanak. New Yorkban rengeteg ilyen
helyen jartam, ahol vilagsztarok lepnek fel. Joban vagyok Dr.
Johnnal, olyan helyen lattam, ahol velunk egyutt lehettek hetvenen.
Es azt is abszolut el tudom kepzelni, hogy az LGT is jatsszon ilyen
helyeken, csak ezt meg korai lenne napirendre tuzni. Egyebkent a
Nyugati elott, ezt nyilvan nem tudod, tizenhet ilyen koncertet
adtunk videken. Egy csomo dalt nem lehet ilyenkor eljatszani, egy
csomo masikat igen. 

MN: Azt mondja Thomas Mann, aki tul sok zenet hallgat, az gyanus. Mi
a helyzet azzal, aki nem hallgatja, hanem napkozben a Zorannal
studiozik, aztan este megerkezik Vigszinhaz-beli irodajaba,
ahol mozdulni sem lehet a hangszerektol? 

PG: Ez az, amiert masfel ev mulva alkotoi szabadsagot szeretnek
kivenni. Az en szakmam a legszerencsetlenebb, en munka kozben nem
hallgathatok zenet; inkabb attol vagyok gyanus, hogy tul keves
zenet hallgatok. Pedig szeretnem vegre elolvasni a konyveimet, es
szeretnem meghallgatni a lemezeimet. Ha majd szabadsagra megyek,
ulni fogok az almafa alatt, vagy utazni, mert ugyan bejartam a fel
vilagot, nem lattam belole semmit. Ertunk jottek a
repuloterre, elvittek egy koncert helyszinere, aztan masnap
vissza. Nagyon sok mindent elvett tolem a zene, mikozben persze a
zenetol kaptam a legtobbet. Az biztos, hogy ez az eletmod
tonkretette a maganeletemet; hogy nincs kiegyensulyozott, normalis
maganeletem, mint ahogy a zeneszeknek altalaban nincs, az ennek
koszonheto. Es rettenetesen zavar, hogy keveset latok
szinhazbol, filmbol, hogy egesz eletemben keveset olvastam.
Raadasul rettenetesen rossz memoriaju vagyok, nekem csak addig
jo, amig olvasok, hiszen megjegyezni nem tudom. En meg azt sem
tudom megcsinalni, hogy par idezet reven egy keves
olvasottsaggal sziporkazzak. Nem tudok megtanulni semmit. 

Marton Laszlo Tavolodo

Helyesen tette-e a rendorseg, hogy feloszlatta a Metesz hetfoi
budapesti tunteteset - amelyen foldmuves elvetve, ha akadt -, es
nem engedte meg azt, hogy nehany tucat szelsojobboldali, elso
reflexbol zsidozo bajkevero hulyesegeket kiabalhasson a
fovaros forgalmas reszein, tovabba, hogy eloallitotta Zacseket,
a hangyaszt, Pongraczot meg tovabbi ket tucat szemelyt? 

Valamint: elbirta volna-e a magyar demokracia azt, hogy ha a
hivatalos rendori tiltas es annak birosagi megerositese
dacara Zacsek ama felvetesere, miszerint o mindossze barati
osszejovetelre erkezett a Hosok terere, a rendorseg azt feleli:
oppardon, akkor tessek csak nyugodtan tulkolni meg beallni barati
korileg a keresztezodesekbe? 

Elegge szar kerdesek ezek, sajnos. 

A Koztarsasag torvenyei betartattak, es ez jo hir. Az esetleg
nem nagyon jo hir, hogy a Koztarsasag ama torvenye, miszerint a
rendorseg bizonyos felvonulasokat betilthat, nem nagyon jo
torveny. A rendorseg a betiltaskor nyilvan politikai szempontokat
is merlegelt; marpedig a rendorseg ne merlegeljen politikai
szempontokat, hisz nem ez a dolga. Ezt a demonstraciot siman
engedelyezhette volna: forgalomlassitani hetfo delutan Budapesten
annyira feltuno, mint munkabeszuntetni a Karpotlasi Hivatalban: a
kutya nem veszi eszre. Ha meg a tuntetesen esetleg gyuloletre
uszito jelszavakat kiabalnak, akkor a kiabalokkal szemben utolag
el lehet (kell) jarni. 

A rendorseg a sajat maga altal kielezett helyzetben aztan mar
aligha tehetett mast, mint hogy eroszak alkalmazasaval vessen
veget a barati osszejovetelnek. A torveny, az torveny. 

De Zacsek meg a Metesz ekkor mar mindenkeppen nyeresben voltak. 

Benne az osszes hiradoban, tiz percig.

Az uj bunteto-eljarasi torvenyrol 

Az utobbi hetekben a magyar kozvelemenyt a parlament ele kerulo
uj bunteto-eljarasi torvennyel is riogatjak. Nem eleg, hogy a
bunozo bandak leszamolasainak most mar a "civilek" is aldozatul
esnek, jon az ovadek meg a vadalku. Es jonnek a tanukat
keresztkerdeseikkel sarokba szorito gatlastalan ugyvedek, a
targyaloterembol a felmento itelet utan vigyorral tavozo
gengszterek. A tucatfilmekbol ismert amerikai
"igazsagszolgaltatasbol" ez idaig csak a sajat zsebre dolgozo
rendorokrol szerezhettunk kezzelfoghato elmenyeket, de ugy
tunik, ez nem eleg, a vadnyugati bunozes nem turi a
diszharmoniat, sajat kepere gyurja a jogot is. 

Ez persze nem igy van, a sommas megallapitasok az angolszasz jog
behatolasarol, a magyar hagyomanyoktol idegen intezmenyek
allitolagos terhoditasarol inkabb csak azt igazoljak,
mennyire sablonok foglyai vagyunk, es mennyire arnyalatlan a felnott
jogaszsag gondolkodasa. No meg kifizetodobb is a tenyleges
inditekok megfogalmazasa helyett a javasolt megoldasokat azok
idegenszerusegere hivatkozva elutasitani. 

Pedig a torvenyben korantsem az angolszasz jogbol ismert
intezmenyek majmolasarol van szo. Az ovadek intezmenye
nemcsak a kontinens szamos orszagaban letezik, hanem ismerte a
korabbi magyar jog is, a beismeres fejeben elvben a mai magyar
jogalkalmazas is enyhebb buntetest iger (a beismeres a biroi
gyakorlat szerint enyhito korulmeny, a baj csak az, hogy ezt a
toredelmes vallomast tevo nem feltetlenul erzekeli), a felek
altali kikerdezes rendszeret az 1896. evi magyar perrendtartas is
tartalmazta. Es egyebkent is, a tervezetbol hianyzik az az
intezmeny, ami az angolszasz eljarasi rend minden vonasaert
felelos: a megfellebbezhetetlen itelotestulet, az eskudtszek,
amelynek donteset a hagyomany szentesiti, es nem a racio. Mert
bar az eskudtszek az ugyek elenyeszo hanyadaban jut csak
szerephez, az angolszasz rendszer minden szabalyat arra tekintettel
alakitjak ki, hogy a zsuri elotti targyalasra elvileg sor
kerulhet. Innen van, hogy a tervezetben szereplo felek altali
kikerdezes nem jelent tobbet, mint hogy a birot megelozoen az
ugyesz es a vedo kerdezi ki a vadlottat, a tanut es a
szakertot. Es ez tavolrol sem azonos az angolszasz
keresztkerdezes rendszerevel, amelyben - kisse leegyszerusitve -
kizarolag tanuk kihallgatasara kerul sor (ebbol adodik, hogy
amennyiben a vadlott ugy dont, hogy sajat maga tanujakent
fellep, az igazat koteles vallani, es ha nem ezt teszi, akar hamis
tanuzasert is megbuntetheto), es amely csaknem teljes
passzivitasra karhoztatja a birot. Amit pedig mi vadalkunak
nevezunk, az nem mas, mint a beismeres honoralasa enyhebb
buntetessel (felteve, hogy a biro a beismerest elfogadja), mig
az amerikai rendszerben valodi alkudozasrol van szo: miutan a
bonyolult es erosen formalizalt szabalyok miatt korantsem lehet
biztos abban, hogy a vadlott bunosseget sikerul bizonyitania, az
ugyesz akar arra is ajanlatot tesz a gyilkossaggal vadolt
szemely ugyvedjenek, hogy pusztan testi sertes vagy tiltott
fegyverhasznalat miatt emeljen vadat, ha vedence ezt elfogadja. Es
ha az alku letrejott, a biro nem tehet mast, mint hogy szentesiti
azt. Ami pedig az ovadek elleneben torteno szabadlabra
helyezest illeti, a birosag megteheti, hogy a letartoztatast
meghatarozott osszeg letetbe helyezese fejeben mellozi. De erre
csak a kozepkriminalitas korebe sorolhato buncselekmenyek
eseteben van lehetoseg, azaz az ovadek fejeben valo szabadlabra
helyezes csak a birosag szamara nyitva allo lehetoseg, es
nem az eljaras ala vont szemely alkotmanyos joga. 

De vajon bun lenne-e korabban nalunk nem ismert intezmenyek
meghonositasaval probalkozni, ne adj' isten, az angolszasz jog
egyes megoldasait atultetni? Aki egy kicsit is ismeri a
buntetoeljaras tortenetet es az elmult nehany evtized
torvenyhozasi torteneseit Europaban, az nyilvan nemmel
valaszol. Mert tudja, hogy a magyar eljarasjogi gondolkodasban
mindig jelen volt a kontradikcion, a vadlo es a vedo
"parharcan" alapulo eljarasi modell iranti rokonszenv, es tudja
azt is, hogy nemcsak az eljarasi jog tudomanya hirdeti az egyes
rendszerek kozeliteset, hanem a kozelmult tovenyhozasai is ezt
tamasztjak ala. A kontinensen e kozelitesben nem kis szerepe van
az emberi jogok es az alapveto szabadsagok vedelmerol szolo
europai egyezmenynek, amely szamos, a kontinentalis eljarasi rend
szamara korabban igencsak idegenul csengo rendelkezest tartalmaz.
Am idovel megbaratkoztunk a fair trial fogalmaval, meg ha a
legtobb europai orszagban a megfelelo terminust meg mindig nem
sikerult is megtalalni, elfogadtuk a habeas corpus intezmenyet,
amely a fogva tartas biroi ellenorzeset biztositja, es a
vadlott alapveto jogakent ismerjuk el a terhelo tanuk
vallomasanak megingatasahoz valo jogot. 

A jogaszok berzenkedese a torvenyjavaslattol megsem veletlen. Az
eljarasi jog ugyanis sajatos terulet, minden valtozasa
aggodalmat, felelmet idez elo a jogalkalmazokban, mivel korabbi
szakmai fogasok, mukodesi modok vesztik el egyik naprol a
masikra ervenyesseguket. Aligha lepodhetunk meg a jog
alkalmazoinak szorongasain, hiszen a torvenyhozas egy
tollvonassal ertektelennek nyilvanithatja azokat a technikakat,
eljarasmodokat, amelyekkel a napi gondokon rutinszeruen urra
lehettek. Az eljarasi torveny ugyanakkor a jogalkalmazok egyes
csoportjai kozti kompetenciaelosztassal presztizsbeli sorrendet is
felallit. Es nyilvanvalo, hogy akiket a hatrasorolas fenyeget,
azok foggal-korommel kuzdenek poziciojuk megorzeseert. A
biroi jogkor szelesitese a nyomozasban nemcsak azert valt ki
felelmet az ugyeszseg neveben szoloknak, mert tartanak attol,
hogy a nyomozasi birakat majd az ugyeszek korebol toborozzak,
hanem azert is, mert folytatodni latszik az ugyeszseg 1989 ota
tarto hatalomvesztese. A felek altali kikerdezes rendszere pedig
azert kelt felelmet, mert az igazsagszolgaltatas allami
kepviseloihez - a birohoz es az ugyeszhez - kozeliti az eddig
inkabb csak megturt ugyvedet. Az ugyvedek egy reszet viszont az
nyugtalanitja, hogy vege a kenyelmes, felelosseg nelkuli
eletnek. A jovoben nem eleg csak az ugyfelnek szolo
perbeszedeket gyartani (a biro erre nem igazan kivancsi, mert
ekkor mar tobbe-kevesbe tudja, mikepp fog donteni), es bizony
kiderulhet, hogy aki nem brilians jogismeretei alapjan nyerte el a
sztarugyved minositest, hanem azert, mert valami mast tud,
aminek a joghoz nem sok koze van, attol bizony a kitunteto cimet
elobb-utobb megvonjak. 

Az aggalyok tehat erthetok, de azert nem art, ha szem elott
tartjuk: az eljarasi torveny elsodlegesen megiscsak arra valo,
hogy a buntetougyekben tisztesseges dontes szulessek, nem pedig
arra, hogy a hivatasos jogalkalmazokat felmentse az erofeszitesek
alol. 

Az eljarasi torveny javaslata azert is a vitak kereszttuzeben
all, mert egyszerre tobb kriminalpolitikai celnak is kenytelen
eleget tenni, es igy valojaban senkinek sem felelhet meg
tokeletesen. A javaslat keszitoi nyilvan nem lehettek
erzeketlenek az igazsagszolgaltatast naponta ero biralatokkal
szemben. A perek lassuk, amiben a birosagok tehetetlensege mellett
az ugyvedi praktikak is szerepet jatszanak, a hatosagok az
aldozatok, a sertettek erdekeivel szemben kozonyosek, az
iteletek gyakorta hibas megallapitasokat tartalmaznak, a
letartoztatasok gyakorisaga europai mercevel merve
elfogadhatatlanul magas, hogy csak nehanyat emlitsek a naponta
hallhato szemrehanyasok kozul. Am ha a torvenyhozo valamely
biralat jogossagat elismeri es ezert lepesre szanja el magat,
ezt csak egy masik, ugyancsak igazolhato koveteles rovasara
teheti. Az iteletek szinvonalat nyilvan emeli a torvenytervezet
rendelkezese, amely az elso fokon hozott hatarozat ketszeri
reviziojat biztositja, de ez aligha eredmenyezi az ugyek gyorsabb
elintezeset. Es a perek elhuzodasat vonja maga utan a
potmaganvad ujboli bevezetese, amely a buncselekmeny
aldozatanak ad jogot arra, hogy az eljaras folytatasat
kikenyszeritse, ha az allam kepviseloje, az ugyesz erre nem lat
alapot. A potmaganvad intezmenye ugyanakkor azt a veszelyt is
magaban hordozza, hogy buntetojogi felelosseggel valojaban nem
tartozo polgarok sokasagat hurcoljak meg nem mindig tisztesseges
motivumokbol vagy jozan indokok alapjan. Az eljarasok
gyorsitasa varhato attol, hogy a nyomozo hatosagot a tervezet
mentesiti az idorablo es gyakran feleslegesnek bizonyulo
papirmunkatol, de ez egyes esetekben azzal jarhat, hogy olyan
informaciok vesznek el vegleg, amelyekrol utobb kiderul:
megiscsak szuksegesek lennenek a megalapozott biroi donteshez. 

A letartoztatasok gyakorisaganak visszaszoritasat szolgalja a
tervezet azzal, hogy a lakohely elhagyasanak tilalmat, amellyel a
birosagok ez idaig alig eltek, hazi orizet formajaban is
lehetne alkalmazni, es ujra mod nyilna arra, hogy a vadlott
ovadek fejeben szabadlabon vedekezhessek. De az emberi jogok
vedelmezoi okkal tartanak attol, hogy a tisztesseges szandek
eppen a repressziot noveli majd. Ahogy empirikus vizsgalatok
igazoljak azt, hogy a bortonbuntetesek felvaltasara szant
viszonylag szigoru szankciok vegul is nem csokkentettek a
szabadsagvesztesek szamat, hanem inkabb az enyhe buntetesek
helyebe leptek, es igy vegso soron az itelkezes szigorodasat
valtottak ki, ugy korantsem zarhato ki annak a lehetosege, hogy
az uj intezmenyeket olyan szemelyekkel szemben alkalmazzak majd,
akik ma mindenfajta korlatozas nelkul vedekezhetnek. 

Aggodalomra adhat okot az is, hogy a hatekonyabb bunuldozes
neveben igazolhato intezmenyek a gyakorlatban olyan meretu
repressziohoz vezetnek, amely messze tulmegy a tervezet alkotoinak
szandekan. Igy peldaul lehetoseg lenne az elozetes
letartoztatas elrendelesere azon a cimen is, hogy a gyanusitott
reszvetele az eljarasi cselekmenyeknel maskepp nem
biztosithato. A torveny szovegezoinek szandeka szerint ez
jelezne, hogy a letartoztatas elsodlegesen az eljaras normalis
lefolytatasat hivatott szolgalni, es nem alkalmazhato elorehozott
bunteteskent, vagy abbol a celbol, hogy a hatosagok a
letartoztatott kiszolgaltatott helyzetet kihasznalva beismero
vallomasra birjak ot. Am nincs arra garancia, hogy a gyakorlat nem
banik majd nagyvonaluan e rendelkezessel. Mint ahogy nem zarhato
ki az sem, hogy e szabaly tovabb noveli a szocialisan gyengek
hatranyat azzal, hogy a hatosagok fokepp azokkal szemben
alkalmazzak majd, akik allando munkaval vagy lakohellyel nem
rendelkeznek. 

Ebben van egyebkent a tervezet legnagyobb veszelye. A
torvenytervezet szerint a jovoben a mainal nagyobb szerephez jut
majd a jogaszi szaktudas. A mai torvenyben szep szammal
elofordulo "vizenyos", laza rendelkezeseket viszonylag feszes, az
eljaras formalizmusat erosito szabalyok valtanak fel. Ezek a
rendelkezesek novelik a dontesek atlathatosagat,
szamonkerhetoseget, es ezzel a hatosagi onkenynek korlatot
szabhatnak, am remenytelen helyzetbe hozzak azokat, akik a jogaszi
szaktudas igenybevetelet nem engedhetik meg maguknak. A
torvenytervezet a korszak szulotte, amely dijazza az eroszakot, a
gatlastalansagot, es nem hatodik meg a gyengek elesettsegen.
Tudnunk kell azonban, hogy a bunteto igazsagszolgaltatas nem arra
hivatott, hogy a szocialis egyenlotlensegeket korrigalja; mar
akkor is tisztessegesen mukodik, ha nem melyiti az
egyenlotlensegeket elviselhetetlen mertekben. Es termeszetesen
nem az eljarasi torveny hibaja, hogy a penztelenek silany jogi
szolgaltatast kapnak: errol inkabb a kirendelt vedo eljarasat
es dijazasat rendezo szabalyok es a szakmai moral, illetve
annak hianya tehetnek. 

Az uj torveny tervezete egy olyan eljaras vonalait rajzolja meg,
amely a mainal jobban kozelit a modern buntetoper alaptetelehez,
hogy az egyes funkcioknak, teendoknek vilagosan el kell
hatarolodniuk. A rendor vegezze a felderitest, az ugyesz
fogalmazza meg a vadat, es bizonyitsa, amit allit, a vadlott
erdekeben eljaro vedo pedig vegyen igenybe minden torvenyes
eszkozt a vad megingatasara. A birosag pedig a partatlan
itelkezo meltosagaval szolgaltasson igazsagot. De a tervezett
modell csak akkor fog tisztessegesen mukodni, ha modosul minden
olyan jogszabaly, amelyhez kapcsolat fuzi. Az uj
bunteto-eljarasi torveny igy nem az ugynevezett igazsagugyi
reform vegpontja vagy betetozese, ahogy ezt gyakorta allitjak,
sokkal inkabb olyan uj szellemu jogszabaly, amely lokest adhat a
jogrendszer tobbi, mara mar ugyancsak meghaladott elemeinek
reviziojahoz. De a jogrend koherenciaja sem garantalja onmagaban
a tisztesseges itelkezest. Lattuk, hogy a tervezet nem egy
rendelkezese akar az eredeti jogalkotoi szandek ellen
fordithato. Az uj torveny elokeszitoinek talan rosszul esik,
de igaz: minden erofeszitesuk hiabavalonak bizonyulhat, ha a
jogalkalmazas megmarad a mai sablonoknal. 

A szerzo az Alkotmany- es Jogpolitikai Intezet (COLPI) tudomanyos
igazgatoja.