> Felado :  [Hungary]

> jarnia, mint "A" orajanak, "B" szempontjabol nezve pedig "A" orajanak
> kellene lassabban jarnia, mint "B" orajanak. A helyzet teljesen
> szimmetrikusnak tunik, gozom sincs, mi a megoldas. Ki tudja?

Ez bizony valoban teljesen szimmetrikus, pont ugy ahogy irod. A specrel a
megoldas...   :-)))

Udv, Jozsef

Nalunk a macskak a kovetkezo modszert alakitottak ki:
En es csaladom egyik kotelessege, hogy ki es be engedje a macskakat pontosan
akkor, amikor ki es be ohajtanak menni. Ha percenkent ketszer ohajtjak ezt,
akkor percenkent ketszer. Ha pedig fel orat tiprodnak az ajtoresben, akkor
kivarjuk...    :-)

Udv, Jozsef

Endre:
>>Ez itt a nagy tevedes. Abbol indulsz ki, hogy
>>1) A szavaknak onalloan van jelentesuk.
>>2) A mondat jelentese a szavak jelentesebol all ossze.
>>3) Ebbol kovetkezoen minden ertelmes szobol allo 
>>nyelvtanilag helyes mondat ertelmes.
>+Nem csak nyelvtanilag van rendben, hanem mint irtam, 
>tukrozi a hardverunk mukodeset tehat ilyen gondolatokra 
>van behuzalozva az agyunk.
Nem ertem pontosan, ez mit akar jelenteni. De amennyire ertem, ez meg mindig cs
ak azt bizonyitja, hogy ertelmesnek tunik szamunkra, nem azt, hogy valoban erte
lmes.
> Ha letezne egy magasabb platform, megerthetne, hogy a 
> magunk szintjen mi a fenet is akartunk mi kerdezni, es 
> miert nem ertelmezheto pontosan a valasz a mi
> szintunkon. 
Ezzel az a gond, hogy megint hipotetikus. Azt, hogy a kerdes ertelmes legyszive
s konkretan bizonyitsd, es itt ne hipotezisekre tamaszkodj! Az embereknek kell 
megmutatni, ohgy a mondat ertelmes ahhhoz, hogy az embereknek erdemes legyen ve
le foglalkozni.
>A "miert van egyaltalan valami" kerdesbol a "miert" 
>fogalmunkrol kiderulhet, hogy nincs ertelme ebben az
>esetben, csak az baj, hogy az oksag a legalapvetobb 
>epitoeleme a tudatnak.
Naja, az agyunk elegge arra epul, hogy oksagokat keressen, illletve korelacioka
t keressen es oksagkent ertelmezzen. De ha ebben az esetben a miert-nek nincs e
rtelme, akkor akkor sincs, ha egyebkent nagyon szeretjuk.
>>ailag, hanem szamomra itt es most kell ertelmesnek 
>>lenni annak akerdesnek, amivl en itt es most hajlando 
>>vagyok foglalkozni.
>+Tul sokat en se foglalkozom veluk, vannak korlatok, 
>elfogadom. (vagy hiszem, ha ugy tetszik)
ertelmetlen kerdesnel minden szo felesleges.
>+A mi kereteink kozott mondjuk nem ertelmezheto 
>a "miert" kerdes a kezdetekre, kizarhato, hogy magasabb 
>platformon kimutathato az osszefugges a mi 
>alacsonyrendu, low-level "miert" fogalmunk es a valosag
>kozott?
nem zarhato ki, de ettol meg szamunkra nem lesz ertelems vele foglalkozni. haso
nlat: most egy veges automatan akarsz hipotetikusan letezo turnig gepek altal a
llitolag ertelmezheto kerdesekkel foglalkozni.
ugyebar meg csak modellunk sincs lehetseges erosebb platformokrol. nem tudom, h
ogy ezen elmelkedve hogyan tudsz meg egyetlen lepest ertelmesen elore menni.
>+Nem csinalok, mert nem tudom mi az. 
A MEM a gondolat genjei. Ezalapjan lehet olyan gondolatvirus, ami tok errtelmet
len, eletrombolo, de ha valahol megszuletik,e s valaki terjeszti, akkor megfert
oz mindent.
>De frankon nem  ertem mi a baj, Istenrol nem 
>gyozkodtelek, sot a definiciom ezt ki is zarja. Azt is
>leirtam, hogy ez az egesz nem tudomany. 
abaj, ohgy mindig van egy kis "de" a vegen, ami megfricskazza elozo korrekt kij
elnteseidet.
> Bizonyitani nem tudod hogy nincsenek hataraink.
Bizonyitani tudom, hogy vannak hataraink, es ezalapjan epitkezunk a metodikabol
 . A baj az, hogy azt mondod: ez a kerdes szamunkra ugyan ertelmetlen, de lehet,
 hogy van fejletteb hardver, ami szamara ertelmes, es ez egy metafizikai allita
s maga is.
Mellekesen a "Miert van valami" kerdes ertelmetlensege olyan, hogy nem kotheto 
"hardverunk" ismert korlataihoz, tehat megalapozatlan az, hogy csak azert ertel
metlen, mert a hardverunk rossz.
>>el. hipotetikusan, metafizikusan. az erosebb platform 
>>szamara a dolog ertelmes, de a gyengebbnek nincs 
>>ertelme ezen gondolkodni.
>+Tehat ez lehet igazolas a korlatainkra?
A korlatainkrol amugy is tudunk. Arra nem igazolas, hogy nagyobb kepessegu plat
form szamara ertelmes a kerdes.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Foton,  Elektron ( 68 sor )
Ismet >>koszonve a pontositott informaciokat,
>??? Mi szabja meg az elektron tomeget? Errol - ugy tudom - meg csak
elmeletek vannak.
>>Hogyan ertelmezheto a toltese, iletve milyen karakterisztikak szabhatjak
>>meg, hogy most ep negativ e vagy pozitiv?
>Az elektron toltese mindig egyforma: az elekrontoltes, es mindig
>negativ. Ne keverd ossze a pozitronnal.
Ertem, nem keverem, mindossze arra akartam utalni, hogy meretben ugyanaz a
reszecske lehet poz. vagy negativ, es ezt hogy lehet magyarazni?
>Azt, hogy a kulonbozo kvarkokbol felepulo elemi reszecskeknek milyenek a
>tulajdonsagai, az illeto kvarkok szabjak meg.
 Tehat ha jol ertem mar eleve az elektronokat vagy pozitronokat alkoto
elemi kvarkok kulonbozo tulajdonsagai szabjak meg a toltes milyenseget?
>Az atommag surusege a neutroncsillag surusegehez hasonlo
Ezt tudom, Csak azt nem tudom, iletve nem ertem hogy surusege
>sokkal kisebb, mint a fekete lyuk (elmeletbeli) surusege.
 Hiszen a fekete lyuk eppen a hatalmas surusege miatt idez elo oriasi
gravitacios terhatast, akkorat hogy minden mas tomeget magabaolvasztana.
 A masik vilagegyetemunk allitolagos pontszerusege, iletve az elmelet
szerint az Univerzum anyaga nagyon kis meretben letezett valaha, amikor
meg 'ido' sem volt.? (surubb lehetett a neutron csillagnal)
>> Nyilvan kulonbozo karakterisztikai kell legyenek a magnak is, hogy
>>allitani tudjuk pozitiv tolteset.
>??? Kicsit pontosabban...
  Azt hiszem erre csak Zoli tudna valaszolni, az agy bonyolult mukodeseben
 mi is az a 'kivancsisag'?  De szinte egy hajtomotorkent mukodteti,
lefoglalja az embert valamelyest remenyt adva az elet ertelmenek.
 Barmennyire is haladnank kulonbozo dolgok feltarasaban, szinte
negyzetesen fokozodik az elottunk tarongo ismeretlen. Nemisolyan reg meg
ketelkedtunk a Fold kereksegeben, mara mar elorebb leptunk. Vannak
azonban ennel bonyonalmasabb feledatok. Egy koordinatarendszer egyetlen
tengelyenek kozepen, (mert hogy barhol lennenk csak a kozepenek
tekintheto), elenktarulo vilag, egyik oldalt a vegtelen makro, masik
iranyban a vegtelen mikrovilag elegge bezar minket egy kozepzonaba.
Ilymod szerzett szomszedos informacioink nem mindeg realisak, sokszor
elkepzelesunk sem lehet mileterol, amit tudunk, hogy a torvenyekkel,
szabalyokkal, fuggvenyekkel telt rendszer 'nelkulunk' is mukodokepes.
  Az elobi kerdesedre: Ugy velem anyag kozoti kulonbseg nincs! A H-bol
konnyen 'lehet' He, mig az U hasadasa soran egyeb anyag johet letre.
 Elmelkedve az anyag kismeretben sem vesz el, maga az 'energia' is
tomegfuggo, tehat anyagi reszecske lehet. A felepitett elektron pedig
epitesi modelenek, iletve viszonyainak koszonheti toltese milyenseget,
vagy tomegenek meretet. Valoszinuleg a szabadonszaguldo elektron egyenlo
tomegmeretet a ter 'szitaszeru' szulemenyenek koszonheti, de a toltes nem
vilagos.
 Ezert feltetelezem, hogy kulonbozo karakterisztikai lehetnek. Pl.
tengelykoruli forgas, esetleg alkotoelemei tengelykoruli forgasai, de
allitolag egy allando terbeli relacio is zajlik, pl. elektronsugarzas, es
mivel megsem fogy el, anyagat a terbol visszameriti, esetleg maga a ter
kotelezi egy alando sugarzasra?
 Kerlek javitsd ki ahol mar nem mukodokepes.
    Udv. Csaba.

Hello,

> Szerintem azert altalaban veve lehetnenk nyitottabbak is, 
> soha nem lehet tudni, hatha kiderul x ev mulva 

Sagan mondott mast is, ami legalabb annyira megszivlelendo:

"Rendkivuli allitasokhoz rendkivuli bizonyitekok kellenek."

Amig ez nem teljesul, addig hadd legyek szkeptikus a rendkivuli 
allitasokkal szemben.

Udv:
Jano

Hali Robert!

<kopja=emitel.hu> írta "Kibuc felveteseire ( 02)  #1973" témában:
(2002. október 14.)

> . Mivel latom, hogy Hancock: - Istenek Kezjegyei.c. bestseller
> kasszasikere utan probalsz ervelni, usd csak fel a konyvet a 455-ik
> oldalon, es hatul az 595-ik oldalon fenn.
 Ez speciel nem nyert, de kosz a tippet, ha latom valahol, feltetlenul
megnezem.

> * Schoch es West az eredmenyeit a Amerikai Geologus Tarsasag ( GSA)
> 1993-as San Diegoi ulesen bemutatta es megvedte.
 Megvedtek volna? Amit en hallottam errol az akciorol, az 1991-es San
Diego-i GSA ulesen a hallban tartottak egy poszteres bemutatot, erdemi
vita, es igy termeszetesen "vedes" nelkul. Allitolag szoban sokan
bztositottak oket tamogatasukrol, de tenyleges tamogato szakmai
publikaciorol azota is csak kettorol tudok: Reader es Coxill irasairol
meg '98-bol. '92-ben az AAAS ulesen pedig mar komolyan vitattak a
nezeteiket, es ez a vita a mai napig is tart. Ahogy irtad, a '93-as
tv-show:) is kapasbol ossze tudott szedni 275 veluk egyet nem erto
geologust. Az persze kamu, hogy az ellenzoknek nincsenek ervei, ha
erdekel, alkalom adtan idezhetek nehanyat.

> * Na most akkor....Legyszives ertesitsd az ujsag kozonseget, hogy hol is 
> tekinthetjuk meg az ominozus "osszekaparasi" hadmuveletet, mert engem, 
> speciel elegge erdekelne???:::))))))
 Mar megtortent, mivel azt irtad, hogy igenis lattal ilyen tobb meter
mely erozios csatornakat a Szfinxen. Lelked rajta.

> Itt lathatod, hogy allati komoly gondok vannak Hufu emlitesevel
> kapcsolatban, hiszen eppen arra van utalas, hogy Hufu nem a Nagy
> Piramist epitette, hanem annak egyik keleti fal melletti
> szatellitepitmenyet.
 Azert alakul a helyzet:) Tehat abban mar egyetertunk, hogy megiscsak
szerepel rajta Khufu neve. Az elozo leveledben IV. Thotmesz "a'lom-
sztelejevel" tevesztetted ossze, ugye? Azon van eleg rondan kivakarva
az eredeti epitteto kiraly neve.

> Ezen kivul ellentmondas van ott is, hogy a leltarko ugy emliti a
> piramist mint "Isis szentelye".
 Ugy latszik ahogy orexem, ugy hulyulok. En ugy emlekeztem, az
Izisz-szentelyt (ahonnan maga a sztele is elokerult) emliti mint Izisz
szentelyet.

> * Az egesz epitmenyt egyebkent sem Piramisoknak nevezik az
> legregebbi forrasok, es meg csak nem is Hufu kiraly fenyhegyenek,
> hanem "Osiris-nek, Roszetau ura hazanak"!
 Hogy nem piramisnak, az nem meglepo:) De tudomasod szerint mi az a
legregibb forras, ami az "Osiris, Roszetau ura haza" formulat
hasznalja?

> * Bakfitty! Az nem Al Maszudi, hanem Al Mammun kalifa volt,
[...]
>Mellesleg igazat es hiteleset is irt ez az Al Mammun kalifa!
 Al Mamun, mint iro? Ez uj. Tudsz nehany konyvcimet, amiket o irt?
Es melyikben van a szellemtortenet meg a deneverszahar? (Al Maszudi
a 'Murudj adh-dhahab wa ma'adin al-djawahir' c. konyveben irta az
altalam idezetteket:) 

> Sajnos nem tudok konyvtarnyi irodalomra egyszerre valaszolni 199
> sorban, es ezt te alattomosan kihasznalod, hogy megelozzel a vitaban
> es gunyolodjal velem.
 Ez mar tiszta uldoztetesi mania. Ha elkerulte volna a figyelmedet, en
mar a Te 100+ soros leveledre valaszoltam, aminek az elejen meg
panaszkodtal is a sorlimit varhato tullepese miatt. Ha pedig ennyire
erzekeny vagy a csipkelodesre, majd megprobalom visszafogni magam. De
annyit Te is igazan megtehetnel, hogy megprobalsz a leveleim
tartalmara, es nem a formajara koncentralni.

                                                          Kibuc

Kedves Jozsi,

Az jutott eszembe, hogy a konnyebb erthetoseg erdekeben 
modellezzuk a feny terjedeset. Nezzuk felulrol a vontatot, 
tehat igy egy 2D-s tortenest nezunk es rajzoljuk fel a feny 
terjedeset egy frontvonalal.

Allo fenyforras eseten egy ugy festene, hogy egy tagulo 
kort latunk (persze nagyon lassitott lejatszasnal), ez a 
kor mutatja, hogy eppen ott tart a villanas fenye.

Mozgo fenyforrasnal (tehat akkor jon a mozgo vonatos pelda) 
azt gondoljuk (gondolja pl. Zvass), hogy ugye a feny 
fenysebesseggel megy, nem megy gyorsabban fenysebessegnel a 
fenyforras mozgasanak iranyaba, ezert azt latjuk a mozgo 
abran, hogy tovabbra is szimmetrikus a tagulo korunk, ezert 
a fenyforras a mozgasanak iranyaba kozelebb van a korhoz 
(kvazi a lampa esemenyhorizontjahoz), mint az ellenkezo 
iranyba. Tehat ha az aktualis sugar r (a fenyforras eredeti 
helyetol szamitva), akkor a mozgasiranyba a frontvonal es a 
fenyforras pillanatnyi helyzete kozotti tavolsag r*(1-
(v/c)), ellenkezo iranyba r*(1+(v/c)), ha a loves iranyat 
is beleszamoljuk, akkor r*(1-(v/c)*cos(alfa)), 0 fok a 
haladas iranya. Annak aki hirtelen nem keszult fol a 
matekra, ez a Doppler-effektusban a forras es a 
kibocsajtott hullam alfa szerinti adott pontjanak a 
tavolsaga.

De a specrel szerint nem ez a helyzet. Ha hol ertem (es jol 
ertem-e??), akkor a feny a forrastol is c-vel tavolodik 
haladas iranyba, ez tehat a fenti frontvonalas 
modellezesben ugy jellene meg, hogy a frontvonal, szfera 
nem szimmetrikus kor, hanem egyre inkabb ellipszoid a 
mozgas iranyanak megfeleloen. Tehat nincs Doppler-effektus, 
nincs hullamsurusodes /ritkulas. Tehat akkor ebben a 
felallasban, hogyan festene a feny terjedese a mozgo 
vonaton, ha mindezt felulrol nezve rarajzolnank a kepre a 
fenyvillanas fotonjainak aktualis pontjat? Ami ugye vagy 
egy szep tagulo kor vagy egy szep tagulo ellipszoid. Vagy 
mi?

Koszonom, Endre

Sziasztok!

Csalodtam am Bennetek! Semmi reakcio az Isten 
definiciojaval kapcsolatos benyogesemre. "ANZAD!" vagy 
ilyesmi. Vagy "Ezt most melyik ujjadbol szopdad?", 
vagy "Ekkora hulyeseget!", esetleg "Tudod 
kivesszorakazza!", vagy csak siman "Lecci ne szolj bele a 
temaba..". :))

Most tenyleg, nagyon meg vagyok szeppenve. :-D

Udv: Endre

>mizsei
>scifi-fizika 
>TUDOMANY #1976
>GoBe
> a jo' SF olvasasa csak hasznalhat - elmetagito ,
>vaskalaplagyito hatasa kozismert :-))
>De nem a fizikakonyv HELYETT.
Ez nyilvanvalo.
Egyes SF szerzoknek komoly tudomanyos felkeszultseguk van es 
az altaluk irt muvek egy resze a legfrissebb fizikai_csillagaszati - 
kozmologiai elmeleteket vagy akar csak hipoteziseket, otleteket 
gondolja tovabb amolyan 'Mi lenne ha...' alapon.
Ezeket a SF muveket fizikai alapismeretek nelkul meg sem erted.

>Mert akkor nem a vaskalapot lagyitja, hanem azt, aminek alatta 
>kene lennie.
Errol meg lehetne vitazni. (divat mostanaban megszamozni a sor 
elejet :-)
   1.  A nem SF csak egyszeru szepirodalmi muvek milyen 
hatassal vannak a vaskalap alatti regiokra?
    2. szvsz Vaskalapja csak annak van aki tul sok fizika konyvet 
tul gyorsan olvasott el. :-))

>>Oszinten sajnalom azokat akik keptelenek SF-t olvasni.
>Oszinten sajnalom azokat akik keptelenek fizikakonyvet olvasni.
En is, de meg inkabb  azokat  akik keptelenek SF-t olvasni
 
Udv. go'be'
U.I. melyek a kedvenc SF olvasmanyaid Janos?

Kedves Robert !

Orulok, hogy ismet osszetalalkoztunk, most itt a HIXen. 
Az Egyiptommal kapcsolatos kerdesek teriteken vannak, ezert megragadnam az
alkalmat, hogy egy-ket kerdest feltegyek (Elnezest kerek, ha kozismert
dolgokat kerdeznek, de az en szakkepzettsegem egeszen masiranyu).
1./ A piramisok belul mivel vannak kitoltve ? Hogy pontositsak : a
piramisok belseje is faragott kovekbol all, vagy mas toltoanyagot
alkalmaztak ?
2./ A piramisokban talalhato uregek, aknak, folyosok, stb. az epites soran
kerultek kialakitasra, vagy a piramis elkeszulte utan, utolag vajtak ki ?
Szamomra mindket megoldas elkepzelheto, es mindegyiknek megvan a maga
hatranya, ill. elonye.
3./ Maguk a piramisok oriasi sullyal nehezednek a talajra, eppen ezert igen
komoly, nagysziladsagu, precizen kialakitott alapra volt szukseg. Hogyan
alakitottak ezt ki ? Megallapithato-e most korunkban erre vonatkozolag
valami ?
4./ Valami korabban megutotte a szememet (lehet, hogy pont itt a HIXen),
valami olyasmi, hogy a piramisepiteshez a koveket vizben usztatva
szallitottak volna ?
Ez csak az elso pillanatban tunik nagy marhasagnak, mivel "Minden vizbe
martott test, kisangyalom...." Ezek szerint a szallitojarmunek csak a ko
sulya es a kiszoritott viztest sulya kozotti kulonbseget kellene hordoznia,
ami meszko eseteben jelentos (tobb, mint 50 %) sulycsokkenest jelent. Van
ennek valami valosagalapja, vagy csak figyelmetlen voltam ?
(Csak zarojelben jegyeznem meg, hogy az ilyen jellegu szallitassal a 60-as
evekben komolyan foglalkoztak. Az olcso koolaj iranti igeny annyira
felfutott, hogy a tartaly-hajoepites nem tudott lepest tartani, ezert az
igenyek reszben kielegitetlenek maradtak. Ekkor vetodott fel a gondolat,
hogy oriasi hengeralaku muanyagzsakokat keszitsenek, amelyeket
osszehajtogatott allapotban a toltohelyre szallitanak, ott feltoltenek, es
a tengerben usztatva vontatjak a celallomasra, tobbet is egyszerre. Urites
utan ismet osszehajtogatjak, es kezdodik minden elolrol. Ennek a
megoldasnak oriasi szallitasi koltsegcsokkento hatasa lett volna, ugyancsak
oriasi technikai nehezsegek mellett. Gondoljunk csak a zsakok
elkeszitesenek nehezsegeire, a vonta kormanyozhatosagara es
lefekezhetosegere, stb.)

Tisztelettel udvozollek

Nadasi Zoltan

Szocs:
>A szamitastechnikabol, szerintem a memoria tarolo, beiro-kiolvaso
>mechanizmussal. Az lehet ures vagy lehet benne informacio. 
>Ha ures, nem mond semmit.

Mi is az, hogy ures ?   Nem kekeckedek, csak felreertesek 
elkerulesere kiegeszitem:
Lehet ures egy flip-flop ? Ugy tunik, onmagaban nem, ha nincs 3. 
stabil allapota, melyet felveve jelezhetne, hogy bedoglott,
es eldontetlenek az altarnativai: pl. az igen/nem, 
vagy Leo/Egon itt jart, vagy derult/borult az ido, vagy 
*nem tom mi van/biztos, hogy engem atbillentettek!*, stb. 
(Szoget verve bele valszeg 3. allapotu lesz, tehat ures.)
Bakter sem torolhet minden lehetoseget, csak atvalthatja 
a valtot egyik allapotabol a masikra. 
( Felteve, hogy nem Matuska Szilveszternek hivjak...)

Az osszetettebb memoriak az olvashatosaguk ellenere 
is lehetnek semmitmondoak, ha pl. hibafelfedo kod vagy eljaras
alapjan megtudjuk, hogy a tartalom kijavithatatlanul hibas, ervenytelen, 
( es persze kiolvashatatlansag folytan ugyancsak uresnek minosulnek.)
Akkor is _semmit_mondo_ a tartalom, ha fogalmunk sincs,
hogy a kiolvashato tartalomhoz milyen konkret jelentes
tarsult eredetileg. Azaz addig akar uresnek is tekintheto, 
ha nem tudhato meg - mirol csacsognak a multbeli tortenesek nyomait 
elszantan, tantorithatatlanul orzo bitek. :)

Egy kis epizod a semmi jelentosegerol:
Sorkatonakent muszeresz kikepzo laktanyaban is voltam, ahol
tilos volt szabadidoben az oktatotermekbe mennunk, nehany 
adovevo ottlete miatt is. Egyik srac rohogve szolt - ez
ertelmetlen intezkedes, hiszen ki kemkedne ilyen helyen, 
ahol se tankok, se raketak nincsenek, es minden technika osdi,
elavult, tehat gyakorlatilag nincs itt semmi !
Kozbe kellett szolnom, hogy bizony ez is informacio, megpedig 
ez aztan a kulonosen ertekes, es kulonosen titkolando, hiszen 
gaz imperialista ellenfeleinket boldogga tenne ! :)

Udv: zoli

Kedves Buvar !

>>Idokozben tamadt olyan gondolatom is, hogy egy vizhalozatba meg be nem
>>kotott, hasznalaton kivuli fali 5l-es vizmelegitobol 2 hajlekony mua.
>>csovet vihetne'k ki telen az alagsorbol a hazikojukban levo mua. 
>kannaba 

>Azt hiszem ezzel mar tulbonyolitod. Ha valamit vezetsz, akkor aramot
>vezess, es kisteljesitmenyu futotestet uzemeltess vele. 
Koszonom az alternativ javaslatokat. Sajna azonban sok eger
koszal arra idonkent, es az egerek megraghatjak a villanyt, 
es abbol galibak szarmaznak, vedocso is kene.
A vizfutes csove meg nem annyira szamit, ha kiragnak,
mert zart lenne a rendszer, es max 20l viz folyhat el.
A masik, hogy a vizfutes urugyen megtartom az utban levo
fali vizmelegitot. ( nem vagyok kepes kidobni muszaki cikket, 
meg akkor se ha nincs vele tervem, de bosszant ha nincs 
tervem :)
A kannaba pedig amugyis tomszelencesen kene a villanyt bevezetni, 
de ennek munkaigenye kb. annyi, mintha vizcsovet viszek be 
ugyanugy kupakon at. Mivel nyaron hutovizzel fogom 
feltoltogetni naponta a kannat, igy a teli 2 futescso 
maradhat, nyari befolyo/kifolyo csonek. Tehat nyaron direkt 
jol jon, hogy megvan, beszerelten.

Mas: A szomszedek patkanymereggel vedekeznek egerek ellen.
Nem azonnal ol, mert veralvadasgatlo a szer. Ha az eger
meg virgonc, de mar mergezett, valszeg a macska is beteg lesz, 
ha elkapja es megeszi. Eger-karantennal kombinalt tagas egerfogot 
is kene keszitenem, melyben megfigyeles alatt tartanam az egeret 
par napig ( es fel is hizlalnam) , majd beengedem hozza a
macskat es becsukom a szemem...

Udv: zoli

Math:

> A "ki" meg hagyjan, de valami alapja is kell, hogy legyen.

> Tehat sajat velemenyedbol kovetkezoen nem segithet a megertesben
> es a tudomanyon. Ezt jelzi a "megerteni a megerthetetlent" kifejezesed
paradox
> onja is. A paradoxonok nem segitenek megerteni semmit, azok gondolkodasi
hibak.

Vegezzunk el egy gondolatkiserletet:

Adott egy erdokerulo, aki bizonyos rendszeresseggel bejarja az erdo
osvenyeit. Bizonyos rendszeresseggel utja elvezet egy hangyaboly mellett.
Mondjuk, hogy ha eppen erre jar, akkor a hangyaboly közeleben szokott
tizoraizni, merthogy ott volt mondjuk egy faronk, amire le tudott ulni.
Tizoraijanak elfogyasztasa soran termeszetesen morzsak kerulnek a foldre.

A hangyafelderitok jelentik, hogy bizonyos idokozonkent taplalek "jelenik
meg" a boly kozeleben. A hangyatarsadalom "tudosai" (nem emberi ertelemben
vett tudosok, persze) megvizsgaljak a dolgot, es elmeleteket gyartanak.
Termeszetesen a maguk szintjen, hiszen gozuk sincs az erdorol, mint
egeszrol, sem az erdokerulorol, sem az o tizoraijarol. Ezen elmeletek kozul
- nemi finomitas utan - egy marad, mely gyakorlatilag pontosan elorejelzi,
hogy mikor jelenik meg a kaja az adott helyen. Igy ezt az elmeletet
elfogadjak, mint igazsagot, a tudosok elegedettek. Es ismetlem,
"elmeletukben" nyoma sincs erdokerulonek, tizorainak, stb. Gondolatkiserlet
vege.

Ime, a hangyak "megertettek a megerthetetlent", es sehol semmi paradoxon.
Az, hogy az igazsag, a tortenesek lenyege esetleg egeszen mas, arra sosem
johetnek ra a maguk szintjen. Megismertek egy jelenseget, gyartottak ra egy
elmeletet, megmagyaraztak, elore tudjak jelezni, az esemenyek mind az
elmeletuket igazoljak. 

Azt gondolom, hogy nincs ez maskent nalunk, embereknel sem. Jo, nehany
szinttel feljebb vagyunk, de nincs elvi kulonbseg. Elmeleteket gyartunk a
vilag jelensegeinek megismeresere, es bizonyos feltetelek teljesulese eseten
azt mondjuk, hogy az elmelet jo, a megfigyelt jelenseg pedig lenyegeben ez
es ez. Arrol pedig, hogy VALOBAN mirol is van szo, gozunk sincs.

Arpi

>1) Osszekevered az oksagot es a torvenyt.... Kulonosen nem lehet az, h
>ogy "T torveny oka C esemeny". 

Speciel ilyet nem irtam, sot, olyat sem, C esemeny oka T torveny, de ime:

-Miert esik le az alma a foldre?
-Mert vonzza a fold.
-Miert?
-Mert van egy ilyen torveny: a gravitacio torvenye. Minden test minden
testet vonz.
-Miert?
-Mert az egesz vilag a legaprobb reszecskeig bezarolag gyorsulva tagul, es
az ez ellen fellepo tehetetlensegi ero vonz minden testet a sajat, illetve a
tobbi test tomegkozeppontja fele.
-Miert tagul az egesz vilag a legaprobb reszecskeig bezarolag?
-Mert...
-Miert?...
stb.

> Tehat a torvenyeket tartalmazo lanc ertelmetlen,...
"Ha nem lene gravitacio, nem lenne Kepler torveny sem." 
Ebben mi az ertelmetlen?


>2) Valojaban a modern tudomanyban nem kell az oksag fogalmat hasznalni, a
moder
>n tudomany nem okokat kutat , hanem torvenyeket, es az oksag fogalma nem
tiszta
>zott, kikuszobolheto, nem kell vele foglalkozni. Az oksag a regi tudomany
szava
> volt, es a mai nepszerusito konyveke. Igazi tudomanyos elmelet nem beszel
okro
>l es okozatrol.

Megdobbento, hogy ezek szerint az altalam ismert elmeletek tobbsege nem is
igazi tudomanyos elmelet...

> 3) Torvenyek szintjen is lehet rekurziorol beszelni,...

En nem rekurziorol beszeltem, amikor azt mondtam, hogy a lanc esetleg
korbeer. De hat ha okrol es okozatrol ma mar nem divat beszelni, akkor
inkabb hagyjuk...

> de itt explicit torvenyt keresel, es nem valami mast (istent). Ez a
tevekenyseg ertelmes, racionalis, ez 
> A Tudomany. 

"A Tudomany" nem mas, mint az ember kiserlete arra, hogy
megertse/megmagyarazza a korulotte levo vilagot. Egy egyszeru eszkoz csupan.
Persze, hogy racionalis, igy lett kitalalva. De azt mondani, hogy ez az
egyeduli helyes ut a vilag megismeresere, mert "ertelemes", meg
"raciomalis", es ab ovo kizarni minden mas lehetoseget nem tul bolcs dolog
szerintem. 

> "A miert van egyaltalan valami" kerdest ilyen kerdeskent nem tudom jol
ertelmezni.

Persze, hogy ciki a kerdes a tudosoknak. Mert vagy Istent (bocs de en MINDIG
nagy kezdobetuvel irom) kell feltetelezni, amihez persze nem fulik a foguk,
vagy valami olyan okot, amely a vilagon kivul van, es a vilag keletkezese
elott letezett. Ennek keresesebe pedig tuti beletorik a "Tudomanyos Bicska".
Mit mond tehat a tudomany, az ertelmes, a racionalis, az egyeduli helyes
utja a vilag megismeresenek?

1. Nem foglalkozunk okkal es okozatokkal (mert ciki, elavult, stb.)
2. Magaval a kerdessel sem foglalkozunk, (ez a legbiztosabb), inkabb
nyilvanitsuk a "T"udomany keretei kozt "nem ertelmezhetonek".

> Mellesleg nem tudom olyan esemenykent seme rtelmezni, aminek oka kellene,
hogy legyen.
Ha az oksag fogalma szerinted nem tisztazott, akkor ezen nem is csodalkozom.


Lehet, hogy a megfogalmazas laikus, de szerintem "ha A esemeny bekovetkezik,
akkor a "B" esemeny is bekovetkezik" eleg jo definicionak tunik az oksagra.

Arpi

...sorlimit
> Mivel a ket rendszer egyenerteku, vegyunk ket urhajot (annak nem kell
> sin). Egymashoz kepest menjenek fel fenysebesseggel (lehetne, hogy az
> egyik all, de mihez kepest?). Amikor _pontosan_ egymas mellett vannak,
> mindket urhajoban a megfigyelok egyet villantanak. Ha eleg kozel vannak,
> vehetjuk ugy, hogy csak egy fenygomb indul mindenfele. _Mindket_
> urhajoban  a megfigyelo ugy latja, hogy a feny egyszerre verodik vissza
> a _sajat_ urhajoja tukreirol. Atnezve a masik urhajoba azt latja, hogy a
> hatso tukrot sokkal hamarabb, az elsot viszont sokkal kesobb eri el a
> feny, mint nala (nem meglepo: kozben odebbment az urhajo): tehat a 3
> jelenseg NINCS egy idoben, kotott a sorrendje is es kiszamolhatok az
> idok is. Amikor a feny visszaverodik, ugyanez forditva zajlik le, tehat
> O IS UGY LATJA, HOGY A MASIK URHAJOBAN EGYSZERRE ERKEZIK VISSZA A KET
> FENYSUGAR A MEGFIGYELOHOZ.
> 
> Azonban a megfigyelok a masik urhajot _rovidebbnek_ is latjak a mozgas
> iranyaban (ez nem valtoztatja meg a sorrendeket, mert fel
> fenysebessegnel kb. 15% a rovidules - mindig kisebb aranyu, mint a
> sebesseg).
> Ebbol kovetkezik, hogy ugy merik: a masik urhajoban _hamarabb_
> visszaerkezik a feny a megfigyelohoz, az ottani folyamatok lassabban
> mennek vegbe (pl. a masik urhajos kisebbeket lep=lassabban jar, a
> targyak az ugyanakkora mesterseges gravitacioban lassabban esnek, stb.)
> Ezt a helyi megfigyelo nem igy erzi, igy mindket urhajobol ugy nez ki,
> hogy a masikban lassabban telik az ido. 
> 
> >Tehat alapesetben az ember azt gondolna specrel nelkul,
> >hogy mivel kozben haladt a vonat eleje, azaz tavolodott
> >attol a ponttol, ahonnan a vonat kozepebol villantottak, a
> >fenynek egy hangyanyival nagyobb utat kellene bejarnia,
> Odafele igen, de visszaverodes utan 2 hangyanyival kisebb tavolsagot
> kell megtennie - persze csak akkor, ha egy masik rendszerbol nezed.
> 
> >ezert kesni fog, mig a vonat vege kozeledett a villantas
> >valamikor pontjahoz, ezert o elobb latta meg a villanast;
> Azt, hogy a jarmu eleje vagy vege mikor latja meg a villanast, csak ugy
> lehet megallapitani, ha szinkronizalod a megfigyelovel. Mivel akarod
> szinkronizalni, fennyel? Ha odamesz, meg rosszabb a helyzet: kozben
> gyorsultal is.
> 
> >Ennek ellenere nem ez tortenik, nem lep fol Doppler-
> >effektus. Mi tortenik ehelyett? Lassul a vonat elejenek
> >ideje es gyorsul a vonat vegenek ideje? Vagy csokken a
> Nem, az idok egyutt valtoznak - de csak a kulso megfigyelo szerint.
> 
> >vonat eleje es kozepe kozti tavolsag a sebesseg aranyaban
> >es no a vonat vege es kozepe kozti tavolsag a sebesseg
> >aranyaban? Tehat mi tortenik Doppler-effektus helyett? (Ez
> Nem, a kulso megfigyelo ugy latja, hogy mindket tavolsag csokken (de
> kevesbe, nem aranyos a sebesseggel: egy ronda nemlinearis fuggveny)
> 
> >is azt eredmenyezne ugye, hogy egyszerre latjak meg a
> >villanast.)
> Meg egy problema: a feny mindket urhajoban egyszerre indult. Azt
> azonban, hogy a masik urhajoban a megfigyelohoz megerkezett a feny, csak
> akkor lathatod, ha ez a feny _hozzad_ is megerkezik. Az a feny, ami a
> masik megfigyelo urhajoja elejerol verodik vissza, eljut a masik
> megfigyelohoz, majd egy resze az elsohoz is - kesobb erkezik meg, mint a
> sajat urhajojanak visszavert fenye, mert a visszaverodesig a masik
> urhajo odebbment (tobbet, mint amennyit rovidult). A mert erteket
> korrigalni kell a tavolsaggal (ami a masik urhajo sebesseget ismerve
> kiszamithato). Mire ez a feny eljut hozzad, a masik megfigyelo az
> urhajojaval egyutt mar egesz mashol lesz.
> Az egitesteket sem ott latod, ahol most (?) vannak, hanem ott, ahol
> akkor voltak, amikor a fenyuk elindult.

>Ez egyebkent erdekes kerdest vet fel, marmint hogy hol a vilagvege.
>Ahol ugyanis a 2.7 kelvin a hofok, ott meg belul vagyunk az univerzumon.
>Ha sikerulne kilepni, es tavolodni, akkor egyre jobban
>megkozelithetnenk a nulla Kelvint.
>Ha olyan messze mennenk, hogy a teljes terszognek mar csak 1%-aban
>latszana a vilagegyetem, akkor meg mindig 0.027K lenne a homerseklet.
>Tehat egy jo homerovel eleg jol eldontheto, hogy hol vagyunk.

Ennek azert alapfeltetele, hogy a ho az univerzumon kivul is terjedjen -
amiben en nem vagyok biztos. Valoszinu, hogy ott nincs olyan ter mint az
univerzumban. Menjunk lejjebb egy dimenzioval, nezzuk meg a kedvenc
lufivilagomat - ezuttal szappanbuborekkal. A buborekon belul
akadalytalanul lehet kozlekedni - annyira, hogy azert szokott
szetpukkanni, mert a benne levo anyag lefolyik az aljara - de kilepni
belole szinte lehetetlen.
Persze nem tudom, hogy a mi vilagegyetemunk mennyire hasonlit erre...

>Eppen most kerult a kezembe Carl Sagan: Korok es demonok 
>"A manifesztum azt hangsulozta, hogy nem kepzelheto el 
>olyan mechanizmus, amelynek alapjan az asztrologia 
>mukodokepes lehetne. Ez fontos kerdes, de onmagaban nem tul 
>meggyozo erv. Amikor Alfred Wegener a huszadik szazad elso 
 ...
>bizonyosak voltak benne, hogy a kontinesek helyzete 
>rogzitett, nem usznak semmin, es ezert nem is mozdulhatnak 
>el. A lemeztektonika ennek ellenere a huszadik szazadi 
>geofizika kulcsfogalma lett. Ma mar ertjuk, hogy a 
>kontinensek valoban usznak es elmozdulnak (vagy - 
>geofizikusok tevedtek. Ezert nem elegge meggyozo az 
>altudomanyok eseteben sem a mechanizmus hianyara hivatkozni."
Epp ezert valamirevalo tudos nem is hivatkozik erre. Az al(ternativ)
tudomanyok eseten - _annak_aki_allitja_ a letezesuket - ellenorizheto
korulmenyek kozott meg kell mutatnia a jelenseget. Sajnos ezer es egy
modja van a(z aka'r ontudatlan) csalasnak. Lehet, hogy szponzort is kell
szereznie a vizsgalatokhoz. Ezutan viszont a tudosok elobb-utobb korrekt
modon meg fogjak vizsgalni es ki is mutatjak a jelenseget - akkor is, ha
olyan kicsi a hatas, hogy csak statisztikailag mutathato ki - akkor is,
ha fugg a medium vagy a kiserletvezeto lelkiallapotatol - akkor is, ha a
medium megijed a sikertol ezert legkozelebb nem megy neki - stb. stb.

>Mar ott nem ertek egyet, es ezt mar irtam, hogy imo a sokvilag
>[mar egyetlen "masik" vilag is] teljesen ujfajta letezo.
Az elmelet feltelezi, hogy igen sok tulajdonsaga hasonlo a mienkhez.
Ami nem, az is vizsgalhato, ha valaha eljutunk oda.

>Maga a vegtelen szamossagu akarmi megintcsak ujfajta letezo.
Ez csak azt jelenti, hogy mindenfele van belole - egy konkret esetben
mindig csak eggyel foglalkozunk.

>Ha arra gondolok, hogy a VE mekkora, hogy milyen bonyolult, 
>akkor ebbol vegtelen sokat feltetelezni meg ellenszenvesebb.
>Isten eseteben, bar ujfajta letezo ez az ujfajtasag nem tul
>ellenszenves. Ujfajta letezok elfogadasara mar meglehetosen 
  ^^^^^^^^ Neked. Nezzuk meg kozelebbrol. Isten egymaga meg tudja
teremteni es teljes mertekben iranyitani a vegtelen szamu vilagot -
ugyanakkor a vilagok barmelyike vagy akar egyutt sem tudnak teremteni
vagy iranyitani vagy akar felfogni vagy megtapasztalni egyetlen istent.
Isten minden tulajdonsaga vegtelen es altalunk nem vizsgalhato, valamint
barmilyen vele kapcsolatos feltetelezes semmilyen _informaciot_ nem ad -
a sokvilag elmeletet ugy alkottak meg, hogy a leheto legtobb informaciot
adja es legyen remeny a vizsgalatara - es ezeknek a vilagoknak sem
vegtelen minden tulajdonsaga.

>sokszor rakenyszerult a todomany. Es nem olyen ujfajta letezorol 
>van ez esetben szo, amit eddig a tudomany elutasitott volna, 
>hanem olyanrol, amiben nem foglalhatott allast. En csak annyit 
Most is csak abban tud allast foglalni (a jelenlegi vilag ismereteben),
hogy bizonyos fajta ill. bizonyos tulajdonsagu istenek nem letezhetnek,
ill. isten bizonyos helyeken adott formaban nem lehet.

>allitok, hogy ma a tudomanyos antropikus tulajdonsagok ismereteben
>tobb okunk ven Istent feltetelezni, mint ennekelotte. Es sokkal.
"Okunk" nincs tobb. Az embernek (nem meglepo modon) mindig is hajlama
volt, hogy a vilagbol azt vegye eszre, ami vele kapcsolatos es neki
kedvez. A tobbire nem igazan fejlodtek ki erzekszervei sem, de a
gondolkodasa sem ahhoz alakult - nem csoda, hogy akkor sem veszi eszre,
ha az orra elott van, hat meg akkor, ha messze/tul kicsi/tul nagy/nem
emberszeru/stb.

>En itt ket kiserleti format kulonboztetek meg; a futarok a mozgovonaton
>futnak, vagy a mozgovonat mellett futnak. Az elso esetben a vonattal halado
A fenynel sajnos forditva kell vizsgalni a dolgot. A kiserleti
eredmenyekbol az kovetkezik, hogy barmilyen vonaton a feny sebessege
pontosan c, hozzad kepest - akar belulrol, akar kivulrol nezed. Azert
stimmel megis a meres, mert a vonat hossza es a sebessege valtozik a
klasszikusan szamolthoz kepest, a kulso megfigyelo szerint.

>Most az a kerdes, hogy a feny milyen kozegen szalad. Azt mondjak semmilyen
Igen.
 
>ketiranyba inditott feny, nem kapaszkodik a vonathoz, mint testhez, igy nem
>lehet egyideju erkezes, barmelyik megfigyelonek sem (legalabb is
Az _erkezes_ egyideju minden megfigyelonek.

<<<_A_sajat_idejeben_ (tehat aki rajta utazik) ugy latja, hogy egyszerre
erkezik a ket futar a ket vegere.>>>
>Szerintem az is ugy latja, aki kivulrol nezi. Hol tevedek?
Nem lattal meg fenysebesseg kozeleben futni senkit :-) Ajanlom a fel
fenysebessegu vonatot: rajzold le es nezd meg, mi tortenik - csak
vigyazz, mert a hozzad kepest mozgo vonat a Te szamodra osszemegy, tehat
elsore nem egyertelmuek a tavolsagok.

<<<> Azt kellene kihoznom valahogy, hogy ugyanannyi idosek mindketten,
mikor az urhajos visszer. <Nem nyert, atomorakkal urhajon mar kimertek a
kulonbseget. NEM ugyanannyi idosek.>>>
>Ezek szerint nem mindegy, hogy melyik mozog. Akkor letezik az abszalut
>nyugalom?
Nem, itt az szamit, hogy az egyik _gyorsul_ - kozben a vilag
atrendezodik korulotte, igy kesobb hiaba megy evekig egyforman, valtozik
az ideje.
Ha 3 iker van es ketten ketfele mennek, de egyforman gyorsulnak akkor
egyforman is oregednek es mindketto fiatalabb, mint az otthonmarado.

> akkor sem tortenik meg az, hogy a halalhir, a halal
>elott megerkezzen. Az uzenet kibocsajtasa elott, nem erkezhet meg a valasz.
Ha valami fenysebesseggel megy, szamara megall az ido: ahogy elindult,
mar meg is erkezik _akarhova_. Ennek analogiajara: ha fenysebesseg
folott menne, korabban erkezne, mint ahogy indult (a korulotte levo
vilag fiatalodna).

>Szerintem a MM kiserlet, nem az egymashoz viszonyitott, mozgorendszerek
>Szerintem nem mertek fenysebesseget, hanem csak osszehasonlitast csinaltak,
>a kulonbozo iranyu fenysugarak sebessege kozott.. Nem igy van?
De, igen. Kiderult, hogy nem kulonbozik, akar hozzadod a Fold
sebesseget, akar nem.

Kedves Endre!

>Szerintem azert altalaban veve lehetnenk nyitottabbak is,
>soha nem lehet tudni, hatha kiderul x ev mulva arrol, amit
>mi vaskalaposan hajtogatunk, hogy akkorat szol, mint a WTC
>osszeomlasa. :)

Attol tartok, olyan nezeteket tulajdonitasz nekem, amilyeneket sohasem
vallottam.

1. Sohasem vontam ketsegbe, hogy a Titius-Bode-szabaly, amely
meglehetosen kis pontossaggal leirja a bolygok Naptol valo tavolsagat,
letezik.
2. Sohasem vontam ketsegbe annak lehetoseget, hogy ez valamilyen
termeszeti torveny kovetkezmenye.
3. Azt azonban igenis vallom, hogy amig ezt a termeszeti torvenyt nem
talaljuk meg, addig nem zarhatjuk ki annak lehetoseget, hogy puszta
veletlenrol van szo. - Te ezt a lehetoseget semmikeppen sem vagy
hajlando megengedni. Akkor ki a nyitott, es ki nem?
4. Mar korabban is megjegyeztem, hogy egy olyan elmeletbol, amely
leirja a Nap-rendszer kialakulasat, esetleg kovethezhet a T-B-szabaly.
Semmi akadalya sincs annak, hogy ezt az elmeletet kidolgozd es
ismertesd. Ha meggyozonek fog bizonyulni, en fogom a leglelkesebben
udvozolni. De addig nem mernem "vaskalapos hajtogatasnak" minositeni
azt az allaspontot, amelynek az uj elmelet megjeleneseig fenntartasai
vannak.

Hivatkozol a Wegener-elmeletre. De mi tortent volna akkor, ha a
geofizikusok minden kritikai megfontolast felredobva azonnal
elfogadtak volna, amit Wegener mondott, es utolag kiderult volna, hogy
baromi nagyot tevedtek?

Ferenc

> Kepzeljuk el, hogy van a nagy semmi vegtelen ter, es abban egy A és B test
> gyorsulas nelkul halad egy egyenes menten, nem egyforma sebesseggel.
[...]
> A helyzet teljesen
> szimmetrikusnak tunik, gozom sincs, mi a megoldas. Ki tudja?

  A dolog feloldasa az, hogy a ket test nem tudja megmondani, hogy a
masik oraja hogyan jar. A maximum amit tudnak az az, hogy ha talalkoznak,
akkor ossze tudjak hasonlitani az orajukat *egyszer* (mert tobbet
nem talalkoznak).
  Annak eldontesehez, hogy kinek jar gyorsabban az oraja, szukseg
van egy harmadik 'testre' (vagy fotonra). Ez viszont el fogja rontani
a szimmetriat. Vagy nem, de akkor meg tobb test kell: szimmetrikusan
ul kozepen C, majd 'A' es 'B' elindit fele fotonokat (mondjuk 1 perc utan).
Kozepen ulohoz egyszerre erkeznek, tehat azt mondja, egyforman jar az
oraja mindkettonek. Szimmetria maradt.
  A kutya a 'meresi utasitas'-ban van elasva, ami elront(hat)ja a szimmetriat.
Ha leirod, hogy hasonlitod ossze az orakat, megmondhato, mi tortenik es
az miert nem problema. 
  Az altalad implikalt (bar nem biztos, hogy latod) abszolut ido letet
sajnos el kell vetned. Nincs ertelme annak az *abszolut* kijelentesnek,
hogy 'A' oraja gyorsabban jar. Ez meresi utasitastol fugg -- na ez az,
amit nehez felfogni.

Gyula

> Ez egyebkent erdekes kerdest vet fel, marmint hogy hol a vilagvege.
> Ahol ugyanis a 2.7 kelvin a hofok, ott meg belul vagyunk az
> univerzumon.
> Ha sikerulne kilepni, es tavolodni, akkor egyre jobban
> megkozelithetnenk a nulla Kelvint.

  NEM!!!!!!!!!
  A jelenleg elfogadott Univerzum modellben ez nem igaz.
  A modell szerint, a vilag vegtelen nagy es mindenutt homogen (i.e.
mindenutt ugyanaz van). Persze ez csak elegendoen nagy leptekben igaz, 
olyan aprosagokrol, mint galaxis halmazok elfelejtkezunk (ezek amugy is
csak perturbaciok). Ez kezdetben nagyon meleg, a (foleg) hidrogen ionizalt,
igy nagyon nem atlatszo (plazma). Ahogy hul, van egy pillanat, amikor
ez hirtelen megszunik. Mindenutt egyszerre. A vilag mindenutt hirtelen
atlatszo lesz. Az ebben a pillanatban meglevo fotonok ettol a pillanattol
kezdve szabadon, haboritatlanul haladnak. Ezeket latjuk, mint 2.7K
fotonokat *ma*. Azert ilyen hideg, mert a vilagegyetem tagulasa miatt
nagy a voroseltolodas.
  Durva newtoni (szigoruan!) analogia: vegtelen sikot toltsunk meg emberekkel.
Mindenkinek van egy halal pontos oraja. egy adott pillanatban mindenki
tapsol egyet. Egy megfigyelo 1 masodperccel kesobb korulnez, es azt latja,
hogy egy kb. 300 000 km sugaru korben eppen tapsolnak az emberek.
Sot, *minden* megfigyelo ezt latja. Aki 1 millio km-re van tolunk, az is.
Csak szamara masutt lesz a kor, de ugyanugy kor lesz.
  Innen mar nem newtoni: annak viszont van ertelme, hogy sebesseget merjunk!
Azert, mert a fenti felteves (homogen vilagegyetem) nem minden vonatkoztatasi
rendszerben igaz, csak bizonyos kivalasztottakban. Ezen kivalasztott
rendszerekhez *kepest* mar lehet beszelni sebessegrol.

Gyula

Hi Robi!
Elnezesedet kerem de mar megkell szolalnom.Ugy mint egy laikus.
Szerintem a Piramisok osszesegeben mint epitmenyek,egy nagyon bonyolult
kerdesekre kellene,hogy valaszt adjanak.Azert irom,hogy osszesegeben
mert sokmindenre lehet beloluk kovetkeztetni.Vegyuk peldanak a azokat a
nyilasokat.Tudod amit most is vizsgaltak a robottal.Talaltak egy ajtot.Aztan
meg egy ajtot  etc..etc..
Te szerinted hany ajto van?
A masik--meg mindig a nyilasoknal maradva(illetve a 'csatornaknal')
Ha megfigyeljuk a mostani vizsgalat ala vett Pramist,akkor lehet arra
kovetkeztetni,hogy a csatornak(2) szogei   pontosan (9-honapot) zarnak be.
Vagy is egy elet teremtesi idoszak.(terhes anya).
Mond ez neked valamit mint szakember?
Bocs,hogy "belekotyogtam".
udv Jozsi

Kedves Kubic !

>>Tehat azt mondod, hogy nem Te tevesztetted ossze a ketfajta irast, hanem 
Sitchin, meg az "ortodox egyiptologusok"?<<

* Nem! En azt mondom, amit nagyapam szokott mondani a Bugaci pusztan, 
amikor a tehencsordat nezegeti : - " Jegyezd meg fiacskam, hogy csak egy 
dolog van ami bizonyos a vilag, megpedig az, hogy a tehensz@ar az bizony 
mindig csak a lapjara esik!!"
* En azt mondtam, hogy a felso ot tehereloszto kamraban voros festekkel 
festett irast talalt Vyse ezredes. Tuzertiszt letere, egesz jo egyiptologus 
lehetett. A iras voros megfolyt festekkel, elegge bizonytalan irasmoddal es 
hibasan volt felfestve, aminek szarmazasa es ideje bizonytalan. 
Ennyi.....es...senki sem vadolta Szaharinos Sztrihnint!

>>Haaat, szep dolog az onbizalom...<<

* Abbi'on a' !!

>>Egy a kofejtobol eppen kikerult, nyers kovet nincs miert megjelolni. 
Tehat a koveket nyilvan a faragas es passzitas utan, fent a "placcon" 
jeloltek meg, kozvetlenul az "osszeszereles" elott.<<

1. Na errol van szo! Miert jeloltek volna, ha tudtak, hogy nehany szaz 
meter utan ugyis lekopik a festek??? Ezt mondom en is. Remek, hogy 
egyetertesz velem.
2. Miert jeloltek volna FEJJEL LEFELE irva az irast a "placcon" ? Es a 
placcon miert irtak volna ra a mernokok, vagy az osszeszerelo szakmunkasok, 
hogy "kofejtok brigadja" ???
3. Hufu koraban Egyiptomban senki mas nem tudott irni, mint az irnokok 
kasztja. Meg a papok sem mindig. Akkor ki volt az az elvetemult kofejto 
melos, aki csak ugy odakat irogatott?

>>Ami pedig az egyediseget illeti, mi is a helyzet az azota elokerult mas 
"brigadnevekkel", mint pl. a Khnum-Khufu feher koronajanak hatalmat, vagy 
Menkaure piaszeretetet magukba foglalokkal?<<

* A felirat nem "azota kerul elo" hanem az volt a felirat amire 
hivatkozunk. A Vyse fele felirat a tehereloszto kamrakban. Igy szolt : - 
KOFEJTO MESTEREMBEREK BRIGADJA...MILY HATALMAS A KIRALY FEHER 
KORONAJA...HNUM-HUFU....17 EV !
* En nem tudok rola, hogy Mykernre szesztestveri mivoltarol barhol is lett 
volna valamilyen felirat a piramisokon, vagy akarhol kobe vesve! Legyszives 
add meg a hivatkozasi alapot! Azt tudom, hogy Abu Latif emlitette " Az 
Egyiptomrol szolo egyeb irasok-ban" hogy Mykerenre kiraly eleg nagy 
szesztestver volt.

>>Affenet. A Dzsoszer piramisaban talalt edenyekre gondoltam, amik a rajtuk 
levo festett ill. karcolt szovegek szerint mar Dzsoszer idejeben is antik 
darabok voltak.<<

* Ja....hat akkor ne a Dzsoszer piramisrol beszelj. Az edenyeken milyen 
feliratok vannak? En lattam vagy 30 ezer darabot beloluk, es eskuszom, hogy 
edes lila fogalmam sincs, hogy a banatban csinaltak meg azt a szuk nyaku 
edenyeket dioritbol, de feliratokat nem lattam rajta. Legyszi...hivatkozast 
kerek!

>>De most hogy mondod, remlik, hogy a Deli Sirkamrahoz vezeto folyoso 
falan, es a "fajanszos kamrak" a nemetek altal elzabralt zarokoven echte 
koser vesett hieroglif irassal rajta van Dzsoszer neve is.<<

* A "remlik" az nem tudomanyos fogalom, hanem Hollywoodi film cime! 
Hivatkozas???

>>De akkor miert van az, hogy az "ortodox egyiptologusok" nem ismernek a 
Kr.e. VII. sz.-nal korabbi demotikus feliratokat, mig hieroglif es 
hieratikus szovegeket  mar az Obirodalom idejebol is?<<

* Ezt ki mondta neked? Mennyit kersz? Van am papyrusz is, nem csak kobe 
vesett uzenet! Az elephantine-i es az Amarnai-i ( onnan mentett) 
 irattarban annyi van ilyen, hogy laposra nyomna, ha radraknad. Az 
egyiptomi irasoknak maig nem dolgoztak fel meg 10%-at sem. Csak a 
leghiresebb irasok a koztudottak.

>>Ha igy lenne, akkor ez nyilvan megoldana Sitchin problemajat az allitolag 
Khufu idejen meg nem ismert hieratikus irassal.<<

* Nem tudom...de....nem probalnal neha ezen a Szaharinoson kivul mast is 
elolvasni??? Nem lenne egy hatrany!! Mondjuk mit szolnal Flinders Petrie 
hez?

>>Kesobbi irott forrasok tekinteteben egy kis joindulattal mondhatjuk, hogy 
egalban van Khufu a vizozon elotti arab kiralyokkal, de az utobbiak mellett 
csak ezek szolnak, mig Khufunak ott vannak pluszban meg azok a franya sirok 
is:)<<

* Hany vizozon elotti varost soroltam fel a konyvemben az Interneten 
olvashato? Mohendzsodaro, Kish es a tobbi!! Sot, elmondhatom neked, hogy 
mar megtalaltak a Biblia Sodomat es Gomorat is! Ez is er annyit, mint a 
Hufu fele sirok!

>>Hat nekem nem tunt tul oszintenek ez az ovo szandek. Elnezest kerek, 
biztosan bennem van a hiba.<<

* Nincs...csak bironak kepzeled magad! Majd kinovod!

>>Ezek kozul egyik sem, de ez nem erinti azt a tenyt, hogy allitasoddal 
ellentetben vannak feliratok a gizai korzet epitmenyein.<<

* Talan probalkozz meg egy felsorolassal, kiveve a temetoi rogeszmed!! Na 
halljuk???

>>West "fuggetlen egyiptologusnak" nevezi magat, es sosem allitotta, hogy 
ert a geologiahoz.<<

* Howard Vyse pedig tuzerszazados volt, amikor megtalalta es ertelmezte az 
eloszto kamrak jeleit! Ass'e egy utolso szakertelem az egyitologiaba....! 
Mennyivel hitelesebb egy diplomas egyiptologus, mint egy tuzer szazados??

>>Tenyleg nagy zsivany ez a Hawass.<<

* Nem zsivany csak elfogult. Erdekeltsegei vannak a Gizah-i 
idegenforgalomban, es termeszetes, hogy igyekszik a kft-jevel egyre jobban 
keresni a szukos vilagban.

>>O azt irja, ebben az idoben csak a romaiak altal a regebbi burkolat 
_tetejere_ felrakott teglakat cserelgettek ki.:)<<

* Ez azert nem igaz, mert a romaiak idejeben szegeny Szfinx nyakig a 
homokban betemetve udult egeszen addig, amig Napoleon testver ( nem a 
konyak!) ra nem jott, hogy a nyak alatt is szobor van. Napsi-hapsi csak 
azert nem asatta ki, mert kozben egy kicsit megvertek a hadsereget, es 
hadsereget hatrahagyva, enyhen szolva felvette a nyulcipot.


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")