Hello,

> > > kevesek szégyenlik ezt annyira, hogy ha már nem tudnak helyesen
> > > írni,
> > helyesen: "szegyellik"
> Ez IS jó. Helyesírási tanácsadó szótár, nyolcadik kiadás (1979, Terra
> kiadó), 660. oldal. Egyaránt megtalálható ott a szégyellik és
> szégyenlik alak.

Persze hogy helyes mindketto helyesirasilag :) Nem is ugy 
ertettem. Hanem hasznalatat nezve. Lasd alabbi peldat:

A bűne , mintha arcara lenne vesve, messzirol szegyenlik
Szegyellik, amit tettek

Azt ne kerd, hogy fejtsem ki a kulonbseget. Gondolom most mar 
erzed.

Udv,

awender

Hello,

> Felado : Hunter
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: i u' u" ( 14 sor )
> Idopont: Sat Jan 19 13:03:41 CET 2002 NYELV #10
> HIX NYELV #0008, :
> En azt hiszem, teljesen igaza van annak, aki azt irta, hogy
> Ny-Magyarorszagon egyaltalan nem ejtik hosszan ezeket a hangokat.

Rosszul hiszed. 

> Igy nincs ertelme osszevissza
> jelolgetni, ha senki sem ejti ugy, ahogy irva vagyon.

?????? Szerintem az ekezetek hasznalata nem csak ugy 
osszevissza van.

Udv,

awender

Hello,

> Felado :  [International]
> Temakor: hozzaszolas ( 17 sor )
> Idopont: Fri Jan 18 22:13:21 CET 2002 NYELV #9
> >alakok sem helyesek, "egyék!" "igyék!" stb.a helyes forma. Az
> >"egyen!" stb. alakokat viszont már annyian használják, hogy szinte
> >archaikusan cseng az, hogy "egyék!".
> Mióta hasznaljuk így?
> Soha nem hallottam meg ezt az alakot.
> Pontosabban soha nem hallottam, hogy belélgetés
> kozben bárki használta volna. Szerintem hibás.

Pedig nem az :) Beszelgetes kozben:

- Mama, a vendegeknek nem izlik a csokis suti...
- Akkor egye'k meg a vaniliasat.

Udv,

awender

Kedves Mindenki!

A"Nyelv" 10. számában olvastam:
------------------------------------
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: olvasottsag ( 11 sor )
> Idopont: Sat Jan 19 11:03:19 CET 2002 NYELV #10
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

:
>Szerintem a helyesiras elsosorban olvasottsag kerdese. Aki
>eleget olvas, annak ohatatlanul is rogzul a szavak helyes
>irasmodja, vizualisan latja maga elott a leirt szokepet,
>anelkul, hogy kulonosebben tanulna.

Azert tegyuk hozza, csak akkor, ha helyesen irt szovegeket olvas.

Udv.:


--------------------------------------

Úgy gondolom...
-hogy "gyapo"-nak is tökéletesen igaza van, persze ez nem rontja "moimeme"
megállapításának helyességét, inkább alátámasztja. Véleményükből kiindulva,
szükségesnek tartom megemlíteni, hogy valószínűleg a legtöbbször olvasottak
az újságok, függetlenül azok szellemiségétől, vagy tartalmától. Gyakran
akaratlanul is olvasunk újságot, mert észrevesszük és pillantásra méltatjuk
azokat az újságárúsoknál, a metrón, a szomszédunk kezében, az orvosi váróban
és felsorolhatlanul sok, más esetben is. Ezért (is!) tartom igen nagynak a
sajtó felelősségét nyelvünk alakításában és szomorúan tapasztalom annak
gyakori hiányát. Valaha voltak olvasó szerkesztők is. Nekünk a tanító néni
az elemi iskolában (a 30-as évek végén, a 40-es évek legelején) gyakran
mondta, ha nem tudjuk
biztosan, hogyan kell egy-egy szót helyesen írni, nézzük meg az újságban.
 Ha ezt egy mai gyerek teszi, bizony, sokszor rosszul teszi. Nyilván
mindnyájan tudtok elrettentő példákat idézni, nem is akarom ezeket sorolni.
Azt viszont az elválasztási hibák csücs-teljesítményének tartom, amikor
egyik országos napilap cikkében, a tizenharmadik évszázad ügy jelent meg,
hogy egy sor vége "XI-" volt és a következő sor a folytatással, "II"-vel
kezdődött. Hogy egy római számot elválasszanak, ilyent még az öregapám sem
látott.
 De szép is volna, ha ismét az újságok lennének a nyelvhelyesség
zászlóvivői!

üdvözlettel

Oldboy
mailto: 

Sziasztok!

pi:
>Rosszul emlékszem, hogy a TANÚ valamikor még rövid u-val volt írandó?
Ohatatlanul eszembe jut egy sztori... Altalanos suliban eppen a "szo vege
mindig hosszu u"-szabalyt vettuk, es a tanito neni eppen a kiveteleket
mondta: "Apu, anyu, kapu, tanu..." Es itt mondtam - harmadikos koromban -,
hogy a 'tanu' az hosszu u... Nem hitte el.. Masnap megmutattam neki a
helyesirasi szabalyzatban...
Kesobb kiderult, hogy elotte egy-ket evvel valtoztattak meg rovidrol
hosszura.. Tehat o meg rovidkent tanulta, csak o - nem magyar tanar leven -
ezt nem tudta...

gyapo:
>Akkor ideje megalapitanunk a HKC-t, vagyis a Hixrol Kimoderaltak Club-jat.
;-)
JAvasoljuk HIX Jozsinak, hogy hozza letre a ????

La'ng Attila D.:
>> Hehe.. Egyszeru szamlalas... 'Elso honap, masodik honap, harmadik
>> honap....' Gyanitom, hogy a kirundi felsorolas is ilyen...
> Látod, tudsz Te kirundiul...
:-))) (Karatezni jartam, ezert megy a japan szamolas, a kirundi csak logikus
tipp volt...)

>> (Pl. Lunedi- Hold napja, Martredi - Mars napja...)
> Mardi, nem martredi.
Viszont franciaul nem tudok...

Ferenc ):
>>Létezik a világon még ilyen "férjnévképzés" ? Nekem nem igazán
>>szimpatikus ez a fajta névképzés!
>zavar keletkezzen. Meg kellene szuntetni az egesz hulyeseget! Egyebkent ez
>elsosorban nem nyelvi, hanem tarsadalmi kerdes.
Hazassagkoteskor a menyasszony valaszthat nevet... De a leanykori nevet is
megtarthatja felesegnev armilyen hasznalatat mellozve...

Uveges Mark Peter:
>torvenyekhez a "Jo hangzas torvenyet" is oda kell sorolni. Azt mondta
>nekunk, ha lehet, torekedjunk az "e" hang tulzott hasznalatara, es ahol ket
>alak el: (pl. fel - fol), ott azt hasznaljuk, amelyik "e" hangban
>szegenyebb. Engem kifejezetten zavar a "fol", en az orszag eszakkeleti
Egy regi "Alljunk meg egy szora" adas jut eszembe (es nem azert, mert ezt
ket osztalytarsnom kerdezte a Gretsy tanar urtol...), melyben azt kerdeztek,
hogy oromot vagy oromet lehet szerezni valakinek... A valasz az volt, hogy
mindketto helyes...

>Sokszor talalkozom a fonevi igenev egy erdekes ragozasaval: "Tudniok
kellett
>volna.", vagy "El kellett volna vinniok." Nem tudom, ez szabalyos-e vagy
>sem, de nekem nagyon nem tetszik, es borzasztoan zavar, hogy nem lehet a
Ez egy tajnyelvi alak...

Szekely Istvan:
>Amikor hivatalos iratot készítek angolul, akkor ott a nevem mindig Istvan
>Szekely (ez most nem ékezettelenség, valóban ékezet nélkül írom a nevem),
de
>felette az aláírásom mindig Székely István.
>Aki hasonló cipoben jár, hogyan tesz?
En hasonloan.

Sücy

Attila:
>>hajlik - ha jon az utes, elhajlom
>itt az "elhajol" szóról van szó

Erik a szolo, hajlik a vesszo...

>>torik - ha merges vagyok torom es zuzok
>itt pedig a tör igéről!

Na ez viszont igaz, mellefogtam!

>>nyulik - kinyulom ettol a vicctol
>>fenylik - fenylem az olajtol
>>hazudik - legfoljebb hazudom egyet
>>folyik - olyan meleg van hogy szetfolyom
>ezek viszont tényleg randák.

Szoval nem csak nekem furcsak. De ettol meg lehetnek szabalyosak.

Talaltam egy file-t a gyujtemenyemben, foglalkozik az ikes igekkel is, majd
abbol is idezek. Ugy emlekszem ott is az all, hogy nem csak -m vegu lehet
az ikes ige egyes szam elso szemelyben.

Udv.:

:
>  Köszi, ez igazán kedves volt. Direkt azért iratkoztam föl a listára,

Tímea
>>sem helyesek, "egyék!" "igyék!" stb.a helyes forma. Az "egyen!" stb.

Ferenc:
>De nem am! Mas dolog valamirol ugy-ahogy ismeretet szerezni, es mas dolog
>megtanulni egy masik betutipussal folyamatosan olvasni. Javasolt kiserlet:
>irj le egy hosszabb szoveget magyarul, de cirill vagy gorog betukkel, es
>probald meg egy honap mulva visszaolvasni. Prognozis: ki tudod silabizalni,
>de nem elolvasni. Es gondolj azokra, akik eppen hogy tudnak olvasni.

De mennyire igy van! SZM-4 szamitogep monitoran lattam cirill betus angol
szoveget. Nem volt semmi. Oroszt 9 evig tanultam, az angol szavakat is
ismertem, de rendesen megdolgoztatott.

Udv.:

Wawel:
>Külföldön szóba se kerül, hogy magamat Székely István néven mutassam be,
>csakis István Székely vagyok, mert nem várható el senkitol, hogy tudja: mi
>nem úgy használjuk a neveket,  mint más. Természetesen voltam én is Mr.
>István, ez elég volt ahhoz, hogy észbe kapjak.

Ha senkitol, akkor tehat tolunk se, hogy tudjuk hogyan hasznaljak masok.
Vagyis ha elmegyunk mas orszagba, akkor is ugy kell hasznalni a nevunket,
mint itthon, hiszen nem tudhatjuk, hogy ok hogy hasznaljak. Ha kulfoldiek
ide jonnek, ok se forditjak meg a sorrendet, mert hulyen nezne ki, nem ugy
szoktak meg, nem hiszem, hogy nekik nagyobb energia lenne megjegyezni a
magyar sorrendet, mint nekunk a kulfoldit.

Udv.:

Sziasztok!

 > lesz = lessz
 > tőle = tölle
stb.

Ettol vagodok hanyatt! Ez botrany! Tobb olyan ismerosom is van,
aki rendszeresen ugy beszel, ahogy a fenti szavak le vannak irva.
Hozza teszem meg a ``pollo'' szot, mint a po'lo' elrontott alakjat.
Egyszeruen bantja a fulemet.

Aztan az meg a masik faj, aki nemcsak szoban, de irasban is igy
--a rossz alakot-- hasznalja. Az a szomoru, hogy lassan en leszek
a "kulonc", aki me'g megprobalja helyesen irni/ejteni oket... :((

LiRul
Ps.: Azt hozzateszem, hogy mindegyikuknek akik ily' modon beszelnek,
eleg rossz a helyesirasi kepessege is...

A "Magyar"-Magyar szótár teljes alakja hasznalhatatlan dinoszaurusz lenne
szerintem. Részhalmazai mai is fellelhetők:

Krizsa : Vadrózsák végén van egy erdélyi - magyar szószedet, több Tamási
Árom könyv végén láttam hasonlót, csak kisebbet. Szakmai, pl.
számítástechnikai értelmező szótárt biztos te is láttál már. Az Oxford
értelemező szótár (magyar - magyar!) is piacon van, valamint az
"Ablak-zsiráf", vagy az "Ábel-Zsuzsanna biblia kislexikon" gyerekeknek.
ivan - a tévedés jogát fenntartva :-)

Kedves Lista!

On 21 Jan 2002 at 2:33, HIX NYELV wrote:

> Felado :  [Hungary]

> >Létezik a világon még ilyen "férjnévképzés" ? Nekem nem igazán
> >szimpatikus ez a fajta névképzés!
> 
> Nekem sem! En teljesen korszerutlennek tartom, hogy valaki, ha hazassagot
> kot, megvaltoztassa a nevet.

Ezert lehet manapsag mar valasztani. Ha a pasit "X Y"-nak a feleseget "A 
B"-nek (vagy inkabb X X-nek :-) hivjaka, akkor a feleseg valaszthat, 
hogyan hivjak a hazassag utan. Lehet "X Yne", "Xne A B", vagy maradhat "A 
B". Amikor en nosultem, akkor azt mondtam a felesegemnek, hogy dontse el, 
es nem szolok bele. En a leanykori neven szerettem meg es nekem az tetszik 
a legjobban. O a "Xne A B" forma mellett dontott, amit azota sem hasznal. 
Szerintem hagyjuk meg a valasztas lehetoseget.

> Es ha ketszer-haromszor kot hazassagot, ketszer-haromszor
> megvaltoztassa? 

Nem kotelezo. Megis tudok olyan asszonyrol, aki tobbszor elvalt es siman 
az egyik korabbi ferje nevet hasznalta, mert tetszett neki. Ez pl. neha jo 
dolog, amit a ferfiak csak sokkal nehezebben tehetnek meg.

> Azokon a palyakon, amelyeken a nok teljesen egyenjoguak, mar regen
> bevezettek az "eredeti" nev hasznalatat (szinesznok!).

Ott muvesznev van. Pl. a Hofi Gezanak Hoffman Geza a leanykori neve. Ettol 
meg nem valtoztatta meg a nevet. Ez eloadomuveszeknel altalanos.

> Orvosi diplomat pedig regota csak lanyneven adnak ki, nehogy zavar
> keletkezzen.

Miert okozna zavart? A latin szovegben nem lenne kisilabizalhato a nev? :-
)

> Meg kellene szuntetni az egesz hulyeseget! Egyebkent ez elsosorban nem
> nyelvi, hanem tarsadalmi kerdes. 

Szerintem ez nem hulyeseg, hanem szokas. Amig igeny van ra, addig fenn fog 
maradni. Ez nem baj. A nok valaszthatnak. Es miert lenne jobb az 
angolszasz gyakorlat, ahol a feleseg neve "X B" lesz. Mintha a hugat venne 
el a pasi. Akkor mar a magyar gyakorlatot jobbnak tartom!
 
> De nem am! Mas dolog valamirol ugy-ahogy ismeretet szerezni, es mas dolog
> megtanulni egy masik betutipussal folyamatosan olvasni. Javasolt kiserlet:
> irj le egy hosszabb szoveget magyarul, de cirill vagy gorog betukkel, es
> probald meg egy honap mulva visszaolvasni. Prognozis: ki tudod silabizalni,
> de nem elolvasni. Es gondolj azokra, akik eppen hogy tudnak olvasni.

Ez igaz! En pl. mernok vagyok es Gorogorszagban egeszen jol el tudtuk 
olvasni a tablakat. Mondjuk fel kellett ismerni, hogy B betujuk nincs (a 
bar ugy irando, hogy "mpar"). Az autopalyan nem volt konnyu dolog, mert 
nehezen betuztuk ki a varosneveket. Thessaloniki-t onnan tudtuk, hogy 
dupla summa jel van benne. :-)
 
Udv From:, a gorogtuzelo

Indítvánnyal kombinált javaslatot interpellálok, listatagok:
lobbizzunk Józsinál a Nyelv sorlimitjének följebb tágítására, illetve
kijjebb emelésére.

HUNTER

> Nem értem. Azt írod, "pontosan körülhatárolt városcsoport _kaphat_",
> nem pedig azt, hogy _kap_. Ezzel egyet is értenék. Viszont a Győrön
> nekem hibásnak tűnik, szerintem inkább Győrben. Hasonlóan
> Veszprémben, Debrecenben, Salgótarjánban, Hatvanban... tehát a
> kivételek száma nem is olyan kicsi.

  Nyert... :)

> Abban egész biztos vagy, hogy Kolozsvárt, és nem Kolozsvárott?

  Így szokják mondani, és ha jól idézem buksimba, morciak lesznek a
Kolozsvárott alaktól.

> Engem inkább a Macedónia zavar. Én Makedóniának tanultam, k-val
> írva, és k-val mondva. Kíváncsi lennék, az ottaniak hogy mondják.

  Két Macedónia van, egy szlávok lakta exjugoszláv állam, amit az
amerikai térképeken kötelezően FYROM-nak írnak, és egy vidék
Görögországnak az előbbivel határos területein. A független államban a
szlávok úgy hívják, Makedonija. Görögországban a görögök úgy, hogy
Makedonía. Innen származik a c-s ejtésmód. :)))

> Nem azt mondjuk ezzel, hogy észrevettelek, hanem jó napot kívánok
> vele. Ez így logikus is, hiszen nem köszönünk mindenkinek. Akinek
> nem köszönünk, annak a napja nem érdekel.

  Hát, Hunter, ha azt gondolod, hogy érdekli az autóst, milyen napja
lesz a rendőrnek, aki éppen megszondáztatja, akkor maradj meg
naivitásodban. Pedig _akkor_ szoktak a leghangosabban köszönni,
éspedig úgy, hogy a kívánokot is kimondják...

> Nem 20%-al, hanem 20%-kal. Stb.

  Reméntelen... (Mály Gerő)

LORD EPPING

> Szerencsere a magyar nyelv elegge redundans (no, ezt hogy mondjuk
> magyarul?),

  Hogy is... re... dund... visszakövér!

> "experimentalis kiserleteket kell vegezni a potencialis lehetosegek
> feltarasara". Ilyet csak unintelligens muveletlen ember mond!

  :)))))))))
  Persze, mert helyesen: a potenciális lehetőségek explorációjának
feltárására.

> (Allitolag a XIX.szazadban a szifilisz orvosi neve Nemetorszagban
> "Morbus Gallicus", Franciaorszagban "Morbus Germanicus" volt).

  Akkor most már egységesíthető az elnevezés: Morbus Europae Unionis.

> De egy csehorszagi eloado eseteben magam is gondolkodoba estem:
> Olomouc-nak (nemetul Olmu:tz) van regi magyar neve: Alamo'c!

  No igen, csak ezt a nevet még jómagam sem ismertem, pedig sok régi
nevet tudok. Olomouc viszont künt van a térképen.

> "Valamit eszek" vagy "iszok valamit" - ilyen nincs!

  De van. Összemosódott, ma már ezt az elkülönítést csak a szabály
tehetetlensége diktálja, a helyes magyar nyelvérzék egyre kevésbé lát
különbséget. _Könyörgöm,_ értsük meg...

> Ha ezt el tudod olvasni, akkor a szamitogeped/szovegszerkesztod
> alkalmas a magyar ekezetes karaterek olvasasara, mert ebben mit a
> kilenc ekezetes betu szerepel.

  Rengeteg ilyen mondat van, négy-öt éve a Tippen összegyűjtöttünk vagy
egy tucatot, megvannak nekem; a Tied is szerepel. Űrből jött úr
óránként hírt küld. Szörnyű díjú szülész-nőgyógyász. Szőrös fülű vén
sírásó úr...

MÓNI

> Most már kíváncsi vagyok: milyen lista is tulajdonképpen ez a TIPP?
> Ezek szerint ez is nyelvekről szól (ugyanis más is említette már
> itt) vagy amolyan vegyessaláta, amibe a nyelvi témák is beleférnek?

  Már nem férnek bele, mert van erre a célra külön HIX-lista, ez itt,
ni. A Tipp egy tip(p)ikusan vegyessaláta lista. Az a HIX legrégebbi
listája, várunk szeretettel.

> Nem tudom ugyan, eredetiben milyen nyelven írták ezt a könyvet, de
> nem lehet, hogy a szláv Tanja név angolos átírásáról van szó?
> Sokszor láttam már, hogy angolul a "j"-t "y"-ként írják át. Akkor
> pedig a magyar fordításban lehet egyszerűen Tanja.

  A szláv név nem Tanja, hanem Tanya, négy hang van benne. Ha az illető
hölgy angol, akkor nem lehet Tanjának írni, mert Tandzsának ejtenék.
Őneki már az a neve. Ahogy Németországban élnek Nataschák és Saschák,
és Fischer nevét se lehet Jóskává egyszerűsíteni, ő Joschka. Ez a
neve.

> És végül: Könyörgöm, legalább a nyelvlista tagjai írják egybe a
> "listatagok" és a "levelezőlista" szavakat!

  Látod, mylord? Móni is azt írja: "könyörgöm"...

ÁGOSTON

> ... ez azt jelenti, hogy a főleg keletre, az Ural túlsó oldalán élő
> népek nyelvével vannak hasonló hangalakú és közeli jelentésű
> szavaink is. Eszerint valamiféle rokonság fönnáll e népek és
> közöttünk.

  _Eszerint_ nem áll fenn. Hasonló szavak nem jelentenek semmit. A só
japánul is só. A papa franciául is papa. Nyelvtani hasonlóságokat kell
kimutatni. Ezek a népek valóban nyelvrokonaink, de ez nem a hasonló
szavakból derül ki.

ISTVÁN

>> >Nincs helyesírás-oktatás!
> Én inkább azt hiszem, hogy tanulás nincs...

  Medvegyerek, de amikor én jártam iskolába, nem volt ilyesmi a
tankönyvben. Volt könyvem a magyar nyelv nevezetű tantárgyhoz, ebben
aláhúzogattunk szófajokat meg mindenféle hasonló hülyeséget
csináltunk, helyesírást nem tanultunk. Én 1971-ben születtem, ha ez
számít valamit. Kötve hiszem, hogy éppen 1976-ban szüntették volna
meg, épp mielőtt én elkezdtem iskolába járónak hazudni magamat.

> szinte senki nem beszél arról, hogy az otthoni gyakorlás nélkül
> semmit se ér bármilyen tanítás. A nyelvtan (matek, fizika, nyelvek,
> stb.) pedig ilyen tárgyak.

  Szentigaz, de ha valami nincs a tananyagban egyáltalán, nehéz
gyakorolni.

> A könyvkiadók elspórolják a lektorokat, így olcsóbb a könyv..
> Szegények, és beletörodnek az igénytelenségbe. Szegény
> Misztótfalusi, ha tudná ezt!

  Tudja. Én csináltam a bibliáját...

ATTILA

> Kételkedem viszont az egyre inkább elharapódzó "meg kell tanuljam"
> forma helyességében. Helyes dolog elhagyni a "hogy" szót? Előfordul
> ez más szerkezetekben is?

  Állandóan. A hogy rengeteg helyről elhagyható. Megcsinálom az ebédet,
hogy gyorsan ehessünk -- megcsinálom az ebédet, gyorsan ehessünk.
Utóbbi a gyors köznyelvi beszéd sajátja, én is használom, ilyenkor
általában egy bizonytalan mássalhangzót ejtünk a kihagyott szó helyén.
Máskor viszont teljesen irodalmi az elhagyás: mondd meg, mi a helyzet.
Itt a hogy már szinte fölösleges, tolakodólag hatna a mondatban.

ANDREA

> Bocsi, az enni igének alanyi és tárgyas ragozásban is "eszem" az
> első személyű alakja. Sajnos, nem tudok a listán megszólalni, mert
> valami baja van a szervernek a kódolásommal, ezért csak magánban
> szólok.

  Akkor üdv magánban a listán! :)

GERGO

> A fiadnak véletlenül nem Te vagy az anyukája? :)

  Ez már a HIX GENEALÓGIA listára való. (Anyám az anyja, apám az apja,
mégse testvérem, ki az?)

TÍMEA

> Lang Attila írásához:

  Bocs: Láng. Nem tartom Györgyivel a rokonságot. És ha még a D. betűmet
is kitennéd, hálám üldözne... :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Nem azert vagyok vegetarius, mert szeretem az allatokat: a novenyeket utalom.

>>kétezer évvel ezelőtt ez a latin "servus humilibus", alázatos szolgája
> servus humillimus

  Tudtam, hogy el fogom téveszteni... :(

> A délszláv pet mint a magyar Pécs forrása miért okozna gondot?

  Igazad van, már rájöttem időközben.

>> De akkor most tedd hozzá, hogy cseveg: csevely, és törpengj, hogy
>> ez hogy lehet.
> Úgy, hogy hibásan írtad. Helyesen: csevej.

  Legjobb tudomásom szerint csevely. De már engem is kezdtek megkeverni
a szanaszét röpködő betűitekkel...

Szervusz Attila, Sücy, mindenki! 

Székely István és Sücy észrevétele: 
> És természetesen adódik a kérdés, hogy a belgák mellett 
> hova álljanak a szegény flamandok:)))?
-----
> Egy picit tevedsz.. a vallonok franciaul beszelnek, 
> ellentetben a flamandokkal, akik flamandul. Tehat a 
> vallon es a holland elegge kulonbozo.. Gondolom, te 
> inkabb arra vagy kivancsi, hogy a flamand es a holland 
> miben kulonbozik...

Köszönöm a helyreigazítást és a választ! 
A naiv kérdező, aki balga ("belga") létére nem tudta hova 
álljon, éppen magyar volt, akár én is lehetnék, mint a 
fentiek mutatják... Jártam is valaha Brüsszelben, 
tizenévesen, de ettől még magyarnak vallanám magam (vallon 
ám...! ;)), bárki kérdi. Összekevertem, bár ez lett volna a 
legnagyobb tévedés, amit a hozzászólásaimban elkövettem a 
napokban. 

István további kérdéseire válaszolva: 
> (Keresztnév - vezetéknév) 
> Természetesen voltam én is Mr. István, ez elég volt 
> ahhoz, hogy észbe kapjak.

Minket itt a finn gazdik rendszeresen Mr. Istvánoznak, Mr. 
Gáboroznak, Mr. Lászlóznak (pedig László Tamás kollégám 
esetén véletlenül rá is hibáztak... ;)), a kollégákat, 
akikkel kapcsolatuk van - velem szerencsére nincs -, nem 
tudom, hogy ez mennyire tekinthető tévedésnek, vagy inkább 
egyféle kedveskedésnek. Ha Tamás esetére gondolok, inkább 
az előbbiről lehet szó, mivel a Tamás eléggé nemzetközi 
keresztnév...

> Amikor hivatalos iratot készítek angolul, akkor ott a 
> nevem mindig Istvan Szekely (ez most nem ékezettelenség, 
> valóban ékezet nélkül írom a nevem), de felette az 
> aláírásom mindig Székely István. 
> Aki hasonló cipoben jár, hogyan tesz?

Nem járok hasonló cipőben, de ha szükségesnek érzed a 
keresztneved előre írásának, akkor is inkább csak 
nyomtatott formában, mert a teljes aláírást nem is nagyon 
lehet szerintem hitelesen fordítva elkövetni. Kíváncsi 
vagyok, egy írásszakértő azonosítaná-e így valakiét, 
illetve a kétféle aláírásmintát elfogadnak-e hivatalosan. 
Vagy ott így, itt úgy...? 

Sziasztok: Gábor

Láng Attila kérdi: 
> Mit tanul konkrétan? (Ti. a másodikos lányom.)

A j/ly-os szavak helyesírását gyakorolják, meg a 
rövid/hosszú magán- és mássalhangzókat, ragozás általi 
változásukat, de nem hinném, hogy már rendszerben. Ha van 
tanító köztünk, talán a másodikos tanmenetből kiderül, én 
csak azt látom, hogy a gyerek elég jó érzékkel (tudással?) 
bír, a héten lesz zh. felmérés ;), majd referálok. 

Ha közérdeklődésre tart számot, teszem nyilvánosan. :) 
(Cc: NYELV.)

Szia(sztok): Gábor

Szervusz Márk Péter! 

> (...) Volt nekem egy magyar tanarom (meg el, csak mar 
> nem tanit :) ), oreg, sokat tapasztalt ember, levelezo 
> akademikus, A magyar helyesiras szabalyainak egyik 
> lektora. O mondta, hogy a maganhangzo torvenyekhez a 
> "Jo hangzas torvenyet" is oda kell sorolni. Azt mondta
> nekunk, ha lehet, torekedjunk az "e" hang tulzott 
> hasznalatara, es ahol ket alak el: (pl. fel - fol), 
> ott azt hasznaljuk, amelyik "e" hangban szegenyebb. 
> Engem kifejezetten zavar a "fol", en az orszag eszakkeleti
> reszeben, hogy egesz pontosak legyunk Szephalomban elek. 
> Az orszag ezen teruleten elo emberek tipikusan szeretik 
> az "e" betut (pl. vodor - veder). Lehet, hogy a nyeveszek 
> szerint is az "e"-mentesebb beszed a "szebb" magyar
> beszed, de megis ez terjedt el leginkabb.

Nem lehetetlen. Ebben nem egyeznek Balázs Gézával, aki 
a "Hej, hej, helyes beszéd" c. műsorában, a Duna Televízión 
éppen a "föl-" mellett állt ki (ki mellett állt föl...?), 
mondván: ~ úgyis azzal a váddal illetik a magyar nyelvet 
idegen ajkúak, hogy mekegésnek hat (ejnye, de finoman 
fogalmaztam a nevükben...), ha elkerülhető, ha lehet, ne 
hemzsegjen rengeteg "e" feleslegesen. A "fel-"lel persze 
semmi baj nincs, de a "föl" egyenértékű, a példát én 
hozom: "tejföl" név szerepel az összes ilyen tejterméken.
;) (Tudom, a tejfellel sincs semmi baj, legfeljebb kicsit 
népiesnek hat. A "frissföl" meg nem is tudom minek, bár 
ez inkább tejipari kérdés, megint a TIPPre hivatkozhatnék.) 

Szia(sztok): Gábor

A NYELV 0011-ban írta :
>> Na es a Suzuki, az melyik honap? :)))
>Suzuki - a hónap, amikor nincs pénz benzire
Egyébiránt 'vereb'-et jelent.

Üdv:
Attila

A NYELV 0011-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Nem tudom, ki hogy van vele, én tudom. Nem azért, hogy fölvágjak vele,
>egyszerűen mindig is tudtam. Álmomból fölriasztva is tudom az összes
>hosszú--rövid magánhangzót, bár a mozgószabályt tudnám ennyire.
>Megtanulható.
Számomra meg a mozgószabály megtanulható, mert logikus, az i-u-ü meg
totálisan összevissza. (Ha gondolod, szívesen csinálok neked egy tesztet,
amit ha 70%-ra kitöltesz, gratulálok [még véletlenül sem akarom azt
sugallni, hogy rossz helyesíró lennél]. Akkor gondolj a kevésbé kiművelt
tollakra.)

>  Igen, én is mindig ezeket az ujságokat és irógépeket hibáztatom a az
>í-ú-ű össznépi nem ismeréséért. Soha senki nem tévesztette el még,
>hogy medve vagy médve, de a sima, dicsér, hirdet, áru, bábu, bura,
>menü, zsüri, eskü szavakat egymilliószor összekavarják. De az ujságok
Ezt megtették mások is, ez volt a fő ellenérv 1984 előtt. Csak az a baj,
hogy az i-u-ü ingadozása sokkal korábbi: nyelvjárási különfejlődés. A medve
: *médve közt van egy nyelvállásfoknyi különbség, s így a hosszúság lehet
akár redundáns is. Amúgy egy csomó e : é ingadozás is van: nekem : nékem,
levő : lévő, engem : N. éngem stb.

>és az irógépek nyelvrontó hatása valószinüleg kismiska a költőkéhez
>képest. Ha százötven év mulva még mindig kötelező ugy idézni, hogy
>"űlj, kedvesem, űlj az ölembe ide", hatvan év mulva, hogy "elég baj,
Inkább: hitvesem. :-)) A poetica licentia egyébiránt a nyelv minden szintjén
jelen van. Mégsem hibáztatnám, mivel nem szűkítik, hanem tágítják a nyelvet.

>hogy a multat be kell vallani", és _senki_ nem szól, hogy ezt ma már
>nem így írják, akkor mégis mit várunk az emberek nyelvérzékétől? Ez
>nem nyelvjárási kérdés,
De. Mert nincs olyan nyelvváltozat (a tieden kívül :-) ), amely az akadémia
kodifikálta normát használná.

>mert a köznyelvben viszont a különbségtétel
>megvan helyesen, hát hiszen ennek kottájaként jött létre a helyesírás,
Ebben a kérdésben egyenkénti bizottsági átlagok vannak. Borzasztó nagy
szórással. Ha köznyelvi beszélőket kérdezel meg, teljes összevisszaságot
fogsz tapasztalni. Én sokadíziglen budapesti vagyok, humán értelmiségi
családban nevelkedtem (tehát anyanyelvem az állítólagos köznyelv), elég
pontosan le tudnám írni a saját anyanyelvváltozatom hosszú-rövid i-u-ü-it,
de az sok ponton eltér az akadémiai normától. Meg lehet nézni A magyar
nyelvjárások atlaszát vagy G. Varga Györgyi budapesti köznyelvet kutató
monográfiáját, ugyanaz a káosz látszik ott is.

>de az emberek nem érzékelik, hogy a saját szájukon milyen í-ú-ű jön
>ki.
Ezt ugye te sem gondolod komolyan?

>> a zárt ë is szinte mindvégig jelöletlen a magyar írás történetében,
>> s ennek egész biztosan nyelvi: fonológiai okai voltak.)
>  Mik lennének Szerinted ezek az okok?
Gyenge megterheltség, enyhe realizációbeli differencia.

>  Nofene. Én eddig még semmilyen akcentust nem tudtam Zorán éneklésében
>fölfedezni, azt hallom, hogy tökéletesen beszél magyarul. De elő fogom
>kapni és ráfülelek megint.
Nekem is nagyon sokáig nem tűnt fel semmi, de sok hallgatás után erre az
egyre rábukkantam.

>> Azt mondják a helyesírás-csinálók, hogyha nem 1954-ben lett volna a
>> nagy reform, hanem 1950-ben (akkor kis reform volt), akkor ma j-t
>> írnánk.
>  Miért?
Mert akkor a nagy forradalmi lázban a reformerek voltak többségben.

>> itt jön a legkomolyabb gond: a modern fonológiai kutatások erősen
>> megkérdőjelzik elsősorban a dz, de kisebbrészt a dzs fonémastátuszát
>  Teszik ezt miért?
Következzék a Strukturális magyar nyelvtan 2. (207--10) összefoglalása.
Dz.
Furcsa a feltételezett /dz/ fonéma eloszlása: szó elején, ill. msh. után
gyakorlatilag nem fordul elő, msh. előtt alig létezik, mgh.-k között és szó
végén mindig hosszú. Ilyen eloszlása egyetlen más msh.-nak nincs. Ha viszont
/d-z/ msh.-kapcsolatot teszünk fel, triviális (vö. játszik).
Lehetséges ellenérvek:
1. A madzag és a vadzab kiejtése eltér. Nem jó érv, mert ugyanolyan
különbség, mint a metszi és a hátszél között; tehát csak az összetételi
határ okozza a különbséget.
2. A CiCjCk kapcsolatok (pl. kardvirág) a lazítási folyamatokban kevésbé
hajlamosak egyszerűsödni, mint a CiCiCj (pl. keddre) típusúak, a dz végű
szavak az utóbbi módon viselkednek. Cáfolat: ez csak azt bizonyítja, hogy a
degeminációs szabály alkalmazása előtt [dz:] van a megfelelő helyen, de ez
még mehet /d-z/-re vissza (vö. játszhat).
3. A vakaródzik-félékben rövid [dz] is ejthetőm így az eloszlás mégsem
annyira szokatlan. Cáfolat: a szabad váltakozás azt mutatja, hogy a
hosszúság irreleváns, azaz nincs hosszú-rövid oppozíció. A nem ingadozó
esetekben mindig csak a hosszú él.
Tehát: a /dz/ létezésére semmiféle bizonyíték nem hozható fel.
Dzs.
A két oldal érvei egyensúlyban vannak.
Eloszlás: szókezdő helyezet létezik, a szó belsejében és végén viszont úgy
viselkedik, mint a dz. Ezt az ellentmondást háromféleképpen lehet feloldani.
1. A zöngésülés eseteit ([rádzsban]) leszámítva mindig /d-zs/-t teszünk fel,
csak a degemináció a szó elején is működik (ez nem gond, mert szó elején
amúgy sem állhat gemináta).
2. A dzsámi /dzsámi/ formában, a hodzsa /hod-zsa/ formában van
reprezentálva.
3. Mindig /dzs/ a reprezentáció, ekkor viszont megmagyarázandó, hogy a
mgh.-közi /dzs/ miért hosszú szinte mindig. Ez magyarázható ún.
jövevényszó-geminációval (dopping, szvetter, klipp [bár ez utóbbiban a
helyesírás rövid msh.-t rögzít]), viszont a régi jövevényeket ([hoddzsa])
nem magyarázza, mert akkor *[meccset]-et kellene ejtenünk.
Az 1. megoldás technikailag elegáns, de intuícióellenes, ráadásul a /dzs/
nem illik bele a megengedett szókezdő msh.-kapcsolatok rendszerébe. A 2. és
a 3. kevésbé elegáns, viszont jobban megfelelnek (feltehetőleg kombinálva: a
/dzs/ terjed a /d-zs/ rovására), mint az 1.

>  Bocs, druszám, erre az alveoprepalatálisra rácsodálkoztam. Én csak
>tavaly tanultam kicsi fonológiát, de ilyennel nem találkoztam.
Minthogy fonetikai kategória.

>Alveoláris, alveolopalatális volt, alveoprepalatális nem volt.
>Értelmezve a kifejezést arra próbálok jutni, hogy ez az alveoláris és
>a palatális között lenne, márpedig tudtommal az n hang dentális. Bocs,
Azért nem dentális, mert a fog nem vesz részt a képzésében.

>most megnéztem az IPA-táblázatot, alveoláris. A minap is dentálisat
>írtam itt a listán. Tehát az IPA szerint az n (mint nuku) dentális
>nazális, a másik n (senki) pedig veláris nazális. A Te szép hosszú
>szavad még mindig nem jön ki.
Az alveoláris egyik alesete az alveoprepalatális (a szibilánsok miatt
szükséges a megkülönböztetés; az IPA-táblán posztalveolárisként szerepel). A
baj nem, hanem az, hogy egy árnyalatnyival hátrább tettem, az
alveoprepalatálisok a [s], [zs] hangok, szori, eggyel arrébb kattant az
agyam.


Üdv:
Attila

A NYELV 0011-ban írta :
>benne biztos. Eloszor is szinte evente valtoztatgatjak a helyesiras
>szabalyait
A 20. században háromszor változtatták meg a helyesírás szabályait:
1903/1922-ben, 1954-ben és 1984-ben (1922 és 1954 között árnyalatnyi
módosítások valóban voltak; az 1922-es változatások pedig lényegében az
1903-as iskolai helyesírást kodifikálták, ami akkor újszerű volt, mert az
akadémiai helyesírás ragaszkodott a 1870-es évek szabályaihoz, amelyeket már
egyre kevesebben voltak hajlandók betartani). Sajnos az állandó
változtatgatás babonája kiirthatatlan, sokan ugyanis hibáikat ezzel
palástolják.

>ahany konyv, annyi helyesirasi paradigma. Legyen eleg egy regenyt
>elolvasni a XIX. szazad vege tajarol, egy masikat a XX. szazad
>vegerol. A kulonbseg radikalis, pedig velhetoleg mind a ketto a maga
>idejeben helyesen lett irva.
Messze a legkomolyabb változás a cz eltörlése. Az pedig épp a 19--20. század
fordulójára (1903/1922) datálható. A beszélt nyelv is változott legalább
ennyit. 1912-es könyvet (nem szépirodalmat) olvasgattam a minap, alig
értettem, pedig a helyesírásában semmi extra nem volt. A szókincs és a
mondatfűzés bizony nagyon más. A szépirodalom nyelve valóban jóval
kevesebbet változott, de nem kevesebbet a helyesírásnál. A 19. századi
klasszikusokat amúgy erősen korszerűsített helyesírásban szoktak kiadni.

>"LY": Az az erzesem, hogy regen ez a betu ejteseben kulonbozott a
>"J"-tol, talan hasonlithatott a del-szlav nyelvekben ekezetes
>latinbetus irogeppel "LJ" formaban irt lagy "L" hangra.
Ez így volt.

>Ma azonban nem erzem szukseget e kulonbsegtetelnek, mint ahogy nem
>hasznalunk kulon betut a magyarbol kiveszett velaris "I" jelolesere
>se, meegis megvagyunk valahogy.
Meglennénk ezzel is. A "veláris" i azonban nem az írásbeliség korában halt
ki (ha egyáltalán volt, van, aki vitatja, bár valószínűleg nincs igaza).
Sokkal nagyobb energiaráfordítás jelentene az ly > j átállás, mint amennyit
belátható időn belül meg lehetne vele takarítani. Akkor meg minek?


Üdv:
Attila

A NYELV 0011-ban írta :
>Ha az iras funkcioja a beszelt nyelv rogzitese
Nem az. Próbálj előbeszédszerűen előadni írott szöveget, vagy kísérelj meg
pontosan lejegyezni beszélt szöveget. A kettőnek más a természete.


Üdv:
Attila

Üdv!

Gyakran hallom, főleg filmekben, hogy pl. az esélyünk százezer az egyhez.
Nem értem, a fordítóknak nincs annyi eszük, hogy ezt mi, magyarok pont
fordítva mondjuk? Illetve mi mondjuk jól, a többiek fordítva.
Ugyanis annak van értelme, hogy egy a százezerhez (1:100000), de fodítva
nincs.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
"Gyokerkonyvtar hajtatasat vallalja konyvtaros."

HIX NYELV #0010, :
>Hunter:
>>ui. Engem meg a CODER-rol moderaltak ki. ;]
>Akkor ideje megalapitanunk a HKC-t, vagyis a Hixrol Kimoderaltak Club-jat.
>;-)

Ja, elfelejtettem irni, azert moderaltak ki [de orokre am!], mert be 
mereszeltem kuldeni a HIX NYELV tagtoborzo levelet. 
Valamit valamiert. ;]

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0009, :
>A NYELV 0008-ban irta Hunter >:
>>Kivancsi lennek, a spanyolok hogy mondjak...
>>Ugy tudom, ok az osszes v betut b-nek ejtik.
>Nem tudom, nem sok közöm van a spanyolhoz, de Valencia, Vitória,
>Sevilla, Sierra Nevada estében meglepne a dolog (így hirtelen a
>térképről).

Igaz, marhasagot irtam. Messze nem az osszes v-t es w-t, de jonehanyat 
b-nek [vagy ahhoz hasonlo reshangnak] ejtenek. 
Hiaba no, nem egyszeru konyvbol tanulni a kiejtest...

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0009, :
> Attila, mint vezetéknév, miért
>nincsen vajon? Antal, mint családnév igen gyakori, de akár
>a Gábor is, vagy a Károly, még csak az sem igaz, hogy a
>szentek nevei kitüntetettek e tekintetben.

Osszesen 1 db-ot talaltam az orszagos telefonkonyvben, de VAN!

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0009, :
>Én mégis hajlok (úgy-e nem "hajlom") arra,

Szerintem inkább az "ugye" forma hasznalandó, nem? Mintha tényleg az
"úgy-e?"-ből jönne, de azt nem érzem jónak. Jól gondolom?
És ha igen, akkor egy egy jó példa a ... mire is? ;] 

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0009, :
>> Hehe, ez olyan, mint a parizer... Parizsban londonernek hivjak... :-)))
>Es mi is az a "Pariser" nemetul :)))? Utazocsoporttal kirandulgatva mindig
>felhivom ra a resztvevok figyelmet, hogy a vendeglatok felreertik
>szandekukat, ha azt kernek a vacsorahoz...

Jo, de mi az nemetul?

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0011, :
>amikor egy magyar internetszolgaltatonal bejelentkezett neves ujsagironk
>Gyorgy Gyorgy, es a vezeteknevere szeretett volna felhasznaloi nevet

Az ilyen szuloket se ertem igazan: miert kell a gyereknek olyan nevet adni,
amit nem lehet kimondani? Vagy ez egy felvett nev?

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0011, :
>>Létezik a világon még ilyen "férjnévképzés" ? Nekem nem igazán
>>szimpatikus ez a fajta névképzés!
>Nekem sem! En teljesen korszerutlennek tartom, hogy valaki, ha hazassagot
>kot, megvaltoztassa a nevet. Es ha ketszer-haromszor kot hazassagot,
>ketszer-haromszor megvaltoztassa? Azokon a palyakon, amelyeken a nok
>teljesen egyenjoguak, mar regen bevezettek az "eredeti" nev hasznalatat
>(szinesznok!). Orvosi diplomat pedig regota csak lanyneven adnak ki, nehogy
>zavar keletkezzen. Meg kellene szuntetni az egesz hulyeseget! Egyebkent ez
>elsosorban nem nyelvi, hanem tarsadalmi kerdes.>

Szerintem meg az lenne logikus, ha mindenki eldonthetne maganak, hogy
atveszi-e a hazastarsa nevet, vagy nem.
Tehat Kovacs Geza + Szabo Julia hazassagbol lehetnenek ezek a nevek:
Kovacs Gezane
Kovacsne Szabo Julia
Kovacs Julia
Szabo Geza

A Szabofi Geza esete mar nyelvujitasnak szamit, ahhoz nem ertek.
De mi lesz a Palfi Julia ferjevel? Palfifi Geza?

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0011, :
>A "í, ó, ő, ú, ű" kerdeseben nekem is az a tapasztalatom, hogy a
>legtobb ember aligha tesz kulonbseget hosszu- es rovid fajtajuk kozt

Ez így már nem igaz. Az ö és ő között valamint az o és ó között hatalmas
különbség van kiejtésben. Az, hogy néha nem hallik, csak a gyors beszédnek
vagy (bocs!) botfülednek köszönhető.

Ne keverd össze a gyors beszédet:
>kórház: beszedben nagyon gyakran siman "korház"
>ablakból = ablakbol

... a műveletlensget:
>posta: ejtesben gyakran "pooosta",
>tőle = tölle
>szöllő = szőlő
>elem = ellem 
[folytatom: jappán, pappir, köppeny... brrrrrr]

... és a helyesen ki nem ejthető szavakat:
>lesz = lessz
>egy = eggy


--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

Kedves mukedvelo nyelveszek!
Ajanlom  (es mindenki) figyelmebe az MTA  
A magyar helyesiras szabalyai 11. kiadas; 11. 
(peldaanyagaban atdolgozott) lenyomatanak 401. es 415. 
oldalat; ezen belul is a vajas kenyer, ill. zsiros kenyer 
cimszavakat. Ujabban mindkettot kulon irjuk...
Egyebkent meg ajanlanam minden mukedvelo nyelvesz 
figyelmebe: mielott badarsagokat ir, vagy kezenfekvo 
dolgokat dob be topic-ként,nezze meg a barki altal 
hozzaferheto szakirodalmat, pl. a fent idezett; tovabba: A 
magyar nyelv ertelmezo szotara; Magyar ertelmezo 
keziszotar; A magyar nyelv etimologiai szotara; Idegen 
szavak szotara; Szinonimaszotar; O. Nagy Gabor: magyar 
szolasok es kozmondasok; Barczi Geza muvei stb. stb., ld 
barmely kozkonyvtar nyelvi polca...
Ha nem igy teszunk, honjaim, tovabbra is ilyen terjengos es 
semmitmondo lesz ez a hix altema, mint az eddigiek...
Üdv mindenkinek.

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re[2]: i', u', u" ( 20 sor )

>Több ponton csúsztatsz.
Bocsanat, nem szandekos.

>1. Amekkora az í-ú-ű megterheltsége, nem sokat nyomna a latba.
>2. Az időmértékesség kiejtés kérdése, ott meg amúgy is hatalmas a zűrzavar.
Ez igaz, de megis, ha hallgatsz mondjuk egy bemondot, vagy egy szineszt,
akirol ugy erzed, hogy szepen beszel, figyeld meg, hogy tartja a "rovid
maganhangzot roviden, hosszut hosszan ejtjuk"-szabalyt, vagy inkabb
jellegzetesseget.

>3. ....És azért a francia is szép nyelv, mint ahogy mindegyik az.
Egyetertek!

> Amúgy
>meg gondolj arra, hogy a magyar nyelvközösség hányad része minősítene
>hallás után pl. egy nem skandált alkaioszi strófát versnek. Ha 1000
>ilyen ember van, biztos nagyon túlbecsülöm a számot.
Erre nem szeretnek gondolni, mert nem igy ertettem. A hetkoznapi beszedre
gondoltam/gondolok, es az a velemenyem, hogy szebb, ha megkulonboztetjuk
kiejtesben is a maganhangzok hosszat. Lehet, hogy ez eltunoben van, de en
legalabbis nem surgetnem.

> Felado : Hunter
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: i u' u" ( 14 sor )
>En azt hiszem, teljesen igaza van annak, aki azt irta, hogy
>Ny-Magyarorszagon egyaltalan nem ejtik hosszan ezeket a hangokat.
>Keletebbre meg szinte mindet. Igy nincs ertelme osszevissza jelolgetni, ha
>senki sem ejti ugy, ahogy irva vagyon.
Ahogy Attilanak mar irtam, surgetni megsem kellene, hogy eltunjon a hosszu
es rovid maganhangzok kozti kulonbseg, mert egy szepseget veszitunk el
vele........

Udv
Eszter


_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Láng Attila D.:
>  Mert nem arról szól a lista, hogy mások hibáit javítgassuk, 

Persze, nem CSAK arról szól.
Lehet, hogy te nem fentiek miatt olvasod, nekem speciel ösztönzőleg hat:
egy ilyen listára nincs képem beírni hibásan, ezért ha nem vagyok biztos
valamiben, utánanézek. Máris kevesebb a bizonytalanság és több eséllyel
fogom legközelebb kapásból helyesen írni.
Azonkívül mindig szívesen látom, ha valakinél kijavítják ugyanazt, amit
esetleg én is rosszul szoktam írni. :-)

és ez elég
>gyorsan unalmassá válik, továbbá a kijavítottak számára frusztráló és
>elidegeníti őket a helyesírástól. Tapasztalatból beszélek. 

Mármint a SAJÁT tapasztalatodból...
Egyébként meg mondhatnám, hogy c' est la vie: a nyelvnek része a
helyesírás: ha nem akarunk, nem "idegenensz el tőle", hanem megtanuljuk.
Másrészt nem hinném, hogy ha valaki mélyebben érdeklődik a nyelv iránt,
szereti is nyelvünket, következésképp szeretné helyesen használni, tehát
nem nagyon van értelme "frusztrálódni" és elkedvetlenedni, ha pár pici
hibánkra felhívják a figyelmet. És különben is, mindenki tévedhet,
legközelebb majd jól írja. Ha meg valakinek hemzseg a szövege a hibáktól,
az 1. lehet, hogy nem is tud róla, mert "még nem szóltak neki" :-), tehát
még hasznos is a figyelmeztetés 2. magára vessen, tanuljon meg helyesen írni. 

Akkor
>javítsd valakinek a hibáit, ha megkér rá, illetve nagyon kirívó
>hibáknál egyszer-egyszer. 

És hol húzod meg a határt, mi a kirívó és mi nem? Kinek ez, kinek az....
Itt a listán is kölönböznek a vélemények: van, aki hadd/hagy-ot, más meg az
egybeírás-különírást tartja bosszantóbbnak. :-)

Üdv,
Móni

Tisztelt Listatagok!

Motto: Budai Sandor, a nepmuveszet mestere (a nepzene
       kivalo interpretatora), egyik kozismert mondasa 
       volt: "Ti'sza (Tísza) nics, csak Tisza"

Konyorgom, valaki nyugtasson meg, hogy nem vagyok egyedul 
a meglatasommal!
     A mult heten a Petofi Radioban volt egy musor a 
konnyuzeneben terjedo roma stilusrol. (Tekintsunk el most 
itt minden  egyebtol, foglalkozzunk csak a hix.nyelv-re 
tartozo kerdessel!)
Az egyik bejatszott dalban lehetett hallani: "szeretlek,
szeeeeeeretlek...", valamint "mert ha k'beeesze'led 
(kibeszéled,- a k utani aposztrof a rendkivul roviden 
ejtett, szinte nem is hallhato i hangot jelzi)..." 
Szamomra ezek voltak a legfeltunobb, de nem egyduliek. 
Hemzsegtek a dalok a magyartalan hangsulyozatol, nemegyszer 
az erthetetlenseg hatarat atlepve!
- Ugye nem csak en vagyok az egyetlen, aki - ha ezzel 
barmi hatassal is lenne az erintettekre - legszivesebben 
kikapcsolta volna a radiot?
- Ugye nem csak en vagyok felhaborodva azon, hogy ezt a
magyartalan szennyet a - valoszinuleg alapos zenei kepzett-
seggel rendelkezo - zenei szerkeszto engedte beszerkeszteni 
a musorba?! (Ugyanis a musor nyilvanvalo alapallasa az
volt, hogy ez a magyarorszagi konnyuzeneben erezheto
valtozas dicseretes.) De egyaltalan!, hogyan valaszthatja
ezt be a musor szerkesztosege? A musorvezetonek - aki 
minden bizonnyal jart nyelvmuveles es beszedtechnikara - 
sem volt ez ellen semmi kifogasa?

Koncz Sandor

Tisztelt Listatagok!

   Tobben kerdeztek tolem maganlevelben, honnan
valo az altalam bekuldott felsorolas a honapok 
regi elnevezeserol?
A listara bekuldottett egy 1942-es kalendariumbol 
irtam - ha jol melekszem -, de ezek a szamomra
ismert regi kalendariumok legtobbjeben megtalalhatok. 
Pl.:
Uj magyarsag evkonyve, 1937:
  ---
       Januar    [vizonoto havanak piktogrammja]
  N.-B.-Assz. hava        31 nap           Telho
  ---

M. Pista Bacsi nagy napt., 1939 (elolapja hianyzik,
ez a brosura jelzet):
  ---
  [Metszet a honaphoz]          [zodiakus jel +]
  [kapcsolodo temaban]          [ +  piktogram ]

       Januar, Boldogasszony-hava, 31 nap.
  ---

Gazda kalendarium, 1949:
  ---
                           B.Asszony hava
  Januar           31  [vizonto piktogram]  nap
                           Vizonto hava
  ---

Remelem az eredeti tipografiat erzekeltetendo 
elrendezesemet a hix.nyelv-re publikalas nem 
rontja el  :) 
Szerintem az elrendezest, hasznalt irasjeleket
(betutipusokat s stilusokat) sem szabadna figyelmen 
kivul hagyni.


Mindemellett tudom ajanlani a neprajz konyveket,
pl.:

Tarjan Gabor: Mindennapi hagyomany. Mezogazdasagi
Kiado, 1984., ISBN 963 231 627 4
Bihari Anna - Pocs Eva: Kepes magyar neprajz.
Corvina, Bp., 1985, ISBN 963 13 1901 6
Kosa Laszlo - Szemerkenyi Agnes: Aparol fiura.
Mora Kiado, Bp., 1985, ISBN 963 11 4045 8
(... es amit mindenkinek "illik" ismerni:)
Balassa - Ortutay: Magyar neprajz (3. kiad.).
Corvina Kiado, Bp., 1982, ISBN 963 13 1505 3

Osszefoglalva:
Jan.   N. B.asszony hava Telho     Vizonto hava
Febr.  Bojtelo           Teluto    Halak hava
Marc.  Bojtmas hava      Tavaszelo Kos hava
Apr.   Szent Gyorgy hava Tavaszho  Bika hava
Maj.   Punkosd hava      Tavaszuto Ikrek hava
Jun.   Szent Ivan Hava   Nyareloho Rak hava
Jul.   Szent Jakab hava  Nyarho    Oroszlan hava
Aug.   Kisasszony hava   Nyaruto   Szuz hava
Szept. Szent Mihaly hava Oszelo    Merleg hava
Okt.   Mindszent hava    Oszho     Skorpio hava, 
     (ugyanez mas kalendariumokban Bogoly hava!)
Nov.   Szent Andras hava Oszuto    Nyilas hava
Dec.   Karacsony hava    Teleloho  Bak hava

---

Egyuttal szeretnem az azirant erdeklodo listatagok 
figyelmebe ajanlani a - talan nyelvi erdekesseget
kevesbe hordozo -  regi magyar idoegysegeket es ido 
intervallumokat, pl.
pipahujat (ahogy en hallottam az oregektol az egy 
pipatomesnyi idot), 
ket karacsony koze (ami - mint az kozismert - 6
nappal rovidebb a mai ertelmezesben, mint regebben
volt).


Koncz Sandor