Kedves Andi!
Lélektani oldalról megközelítve a dolgot,
az elhízás oka a félelem lehet.
Amikor a szervezet nem bízik abban,
hogy a jövőben megfelelő mennyiségű és minőségő
táplálékot fog kapni. Akkor kétségbeesetten elkezdi
felhalmozni az energiát, a zsírokat.
Nem kitartás kérdése a dolog!
Ha erővel vonod meg a szádtól, szervezetedtől azt, amit kíván,
akkor ezzel a módszerrel csak fokozod a kétségbeesését,
ugyanis ő úgy éli meg a dolgot, hogy éhínség van ismét,
tehát arra fog törekedni, miest picit is lazítassz a gyeplőn, hogy
egyből telezabálja magát, és annyit tartalékoljon amennyit csak bír,
lehetőleg többet, mint előtte, mert ezek az éhínséges időszakok
bármikor visszajöhetnek, és erre fel kell készülnie.
Nem küzdened kell a tested ellen.
Jól kell érezned magad!
Nyilván utálni fogja a lényed a fogyókúrázást,
ha ez kellemetlenségekkel jár neki.
Annál rettenetesebb dolgot nehéz elképzelni,
mint amikor az ember a saját szájától vonja meg a falatot.
A tudatosságra helyezném inkább a hangsulyt.
Tudnod kell mi árt neked, és mi használ.
Tudnod kell mire van szükséged.
Tudnod kell mivel működsz.
És ha már te tudod, akkor mond el ezt a testednek,
szerveidnek is.
Nekik is van tudatuk. Győzd meg őket arról,
hogy az a jó nekik, amit te szeretnél.
Jutalmazd őket, kényeztesd a tested!
Minden egyes sejted értelmes,
ha szeretettel fordulsz hozzájuk,
és érezhetően jót cselekszel velük,
akkor halgatni fognak rád.
Sőt egy bizonyos tudatossági szint fölött,
egyszerűen nem engedik magukba a "káros" anyagokat,
és hiába kapod be élvezettel az ínycsiklandó falatot,
az magától kifordul a szádból.
Közben hangok szólalnak meg benned:
"Nem kell, nem erre van szükségünk, kérlek ne edd meg!"
Figyelned kell a testedre, a tested jelzéseire.
És ha kérnek tőled valamit a részeid, akkor amennyire csak tőled
telik, mihamarább szolgáld ki őket.
Mert ha rendszeresen így teszel, akkor ők is teljesíteni fogják a
kívánságodat,
sőt kérés nélkül is a kedvedben fognak járni.
Ne küzdj a lényed részeivel, hanem tudatosítsd, fejleszd őket,
miképpen önmagad, és maximálisan működj együtt velük.
Neveld őket, mintha gyermekek lennének. Fontos, hogy a tested kedvében
járj.
Ne feltétlenül azt add neki amit kíván, hanem azt, amire szüksége van.
És mindig magyarázd el neki, ha valmit nem ugy csinálsz, ahogyan ő akarja.
Például, mielőtt fagylaltot tömnél magadba, mert érzed a kéztetést, hogy
KELL!!! ,
akkor gondold végig, valóban szükséged van-e erre..
Mi van a fagylaltban? Ezzel müködsz? Tényleg szükséged van rá?
Tulajdonképpen miből is készitik a fagylaltot, milyen körülmények között,
és milyen hatással lesz rád, ha magadba olvasztod mindazt amit "ez a dolog"
magával hordoz.
"Az vagy amit megeszel."- mondják.
Szintetkus aromák, agyonfeldolgozott alapanyagok, jobb esetben spirituális
üresség, rosszabb esetben kapzsiság, keserűség, rettegés, harag,
kilátástalanság,
utálat, tehetetlenség, tudatlanság (ezeket azok a "személyek" ragasztják
rá,
akik valamilyen
módon kapcsolatba kerültek a fagylaltoddal. Kezdve a cukorrépa kizsákmányolt
földjétől, a termelőn, a feldolgozó üzemek embertelen körülmények között
foglalkoztatott
munkásain át, a forgalmazó cégen, és ügynökön keresztül, a cukrászig.)
kapcsolódik hozzá.
Mondhatod "magadnak" ekkor:
Gyerekek, tudjátok, ez nem egy tölcsérnyi boldogság, hanem egy kisebb adag
méreg.
Ha nagyon kell nektek, megetethetem veletek,
de mit szolnátok inkább egy gyümölcshöz! :)
A gyümölcs még ÉL!!!
Legjobb ha a saját kertedben fejlődő, az általad gondozott fa gyümölcsét
fogyasztod.
Vagy ha közvetlenül a termelőtöl vásárolod meg azt.
De még egy multi-üzletben megvásárolt hetekig hűtőkamionozott alma is
1000-szer többet ér egy fagylaltnál.
"Nem az étel fontos az életedben, hanem az élet az ételedben"-Hippokratesz
Mielőtt megeszed az almát elképzelheted a Fát, amely neked növesztette,
a Nap-sugarát, amit a gyümölcs fejlődése során magába szippantott,
az Eső cseppeket, amelyek felfrissitették, és a Szellőt, ami játszott vele,
a Holdat, aki folyamatosan szemmel kisérte fejlődését, és a Csillagokat,
akik derüsen ragyogtak rá mindig az éjszakai csöndben.
Mondj köszönetet neki képzeletben ezért, és áld meg őket,
és mindazokat a személyeket (egészen a pénztárosig), kiknek része volt
abban,
hogy ez a gyümölcs most a kezedbe kerülhetett.
Gondolj rájuk szeretettel, mert az áldásod eloszlatja mindazt a keserűséget,
ami az almára rakódott közben. Végezetül mondj köszönetet az almának,
hogy tetstével táplál téged, és képzeld, hogy a sejtjeidben él tovább.
Majd kívánj magadnak jó étvágyat hozzá! :)
(Régen nem véletlenül mondtak "asztali áldás"-t a keresztények.)
Felelős vagy magadért.
Dönts belátásod szerint, de tudd "Ami fent, az van lent is"-Hermész
Triszmegisztosz
Ahogyan te viselkedsz a részeiddel, azok is ugy viselkednek az ő részeikkel
(és veled).
Próbálj tudatosan élni, fejlődj, figyelj magadra.
És az Isten szerelmére legalább táplálkozás közben figyelj a testedre,
és ne más gondolatok keringjenek a fejedben.
(Hiszen csak akkor tudod, mennyit kell enned, ha magadra figyelsz.)
Az emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűntény szerintem
az étkezés közbeni televízió nézés.
Belegondolni, is szörnyű mi mindent nyelnek le egyesek a híradóból.
A természeti népeknél, még ma is Ünnep minden egyes étkezés..
Méltósággal kell étkezni, figyelmet fordítani minden egyes falatra,
kiélvezni mindazt, amit az érzékszerveink nyujtanak ekkor.
Annyi sok gyönyörűséget hagynak ki azok, aki csak ugy ukk-mukk-fukk,
belapátolják az étket, és máris sietnek tovább dolgukra.
Összefoglalva tehát, én a tudatosságban látom a fogyásodat.
Nem egy életmódot kell ráeröltetned magadra (pl. vegetarianizmus),
hanem meg kell értened, érezned a dolgokat, és akkor egy bizonyos
szint után, mintegy "melléktermékként", következményként
nem fogod kívánni pl. a húst. Röviden annyit tudok tanácsolni neked,
hogy figyelj oda magadra, és ne eröltesd, ne kényszerítsd a tested
semmi olyanra, ami kellemetlenséget okoz neki.
Sok sikert kívánok a fejlődésedhez!
ui:
Bujkál bennem a kisördög, hogy miért AKARSZ te annyira csinos, energikus,
ideális alkatú nő lenni..? Ez a téma is megérne egy külön levelet...
Üdv:
Nissifer
|
Kedves Andi!
Pont a héten hallottam Domján Lacitól pár ötletet
fogyókúrával kapcsolatban. Az első és legfontosabb, hogy a
tudatodban megtörténjen a változás és az énképedben is egy
csinos nő jelenjen meg. Amíg ez nem történik meg, visszajönnek
a kilók, mert az agyban lévő program szerint fog működni a
tested, azaz ha ducinak tartod magad, akkor az agyad utasítást
ad a szervezetednek és visszahízol az énképednek megfelelően.
Állítólag volt olyan, aki leragasztotta a tükrét és nem mérte a
súlyát, hogy ne zavarja az énkép kialakításában.
Programozd, hogy karcsú az alakod, egészséges ételeket eszel,
vágysz a mozgásra. Azt is programozhatod, hogyha nassolni támad
kedved, akkor helyette megiszol egy korty vizet vagy veszel egy
nagy levegőt és elmúlik a vágy. Az emletükre technika sokat
segíthet. Képzeld el magadat, mintha már karcsú lennél és
mindig úgy gondolj magadra. Ha a
kitartásod kevés programozd azt is, hogy kitartó vagy a
fogyókúrában (és másban is.)
Ha jól emlékszem, akkor megjelent valamilyen agykontrollos kazetta
is
fogyással kapcsolatban. Domján Laci ajánlotta még a
Testkontroll című könyvet is.
Még azt tanácsolom, hogy amíg nem fogysz le, fogadd el, hogy
most még ilyen az alakod (úgyis megváltozik) és legyél békében
magaddal, ne háborúzz a kilókkal, ne tekintsd ellenségednek
őket. Csak pozitívan. Ha sok a negatív gondolatod ezzel
kapcsolatban, akkor azok fognak megvalósulni.
Szeretettel:
Tünde
>
>
> ----- Original Message -----
> From: "Besze Andrea" >
> To: >
> Sent: Tuesday, September 26, 2006 8:59 PM
> Subject: Fw: segítségkérés
>
>
> >
> > ----- Original Message -----
> > From: Besze Andrea
> > To:
> > Sent: Tuesday, September 26, 2006 8:09 PM
> > Subject: segítségkérés
> >
> >
> > Sziasztok kedves agykontollos tarsak!
> >
> > Szeretnem kerni a segitsegeteket a következö ügyben: Mar eleg reg küzdök
> a
> > fogyokuraval illetve eletmodvaltassal.Eddig nem sikerült,mert mindig
> > visszajöttek a kilok.Ha van nektek bevalt modszeretek,es jo ötleteitek
> > szivesen fogadnam.Igazabol a kitartas az ami hianyzik,azt szeretnem
hogy
> > ha van egy kis idötök,kedvetek programozni ,segitsetek.Tudom ez masoknak
> > nem nagy keres hisz szo szerint nem vagyok eletveszelyben,de ez nekem
> > megis az eletem,mert kitölti szinte minden percem:hogy legyek csinos,
> > energikus, idealis alkatu nö.
> > Adataim ha programoztok:
> > B.Andi, 28 eves,barna szem es barna haj, Alattyan
|